Tényleg meglepte Vörike ruhája, ahhoz képest, hogy mennyire ellenezte az ilyen cuccokat, most mégis valami olyasmi volt rajta. De nincs ellenére Motochikának, jól áll, meg mutat is valamit, tehát fasza. S’ sejti, hogy Vöri zanpujának benne lehet mancsa, vagy keze, vagy akármilye is van.
~ Nem figyelsz a részletekre, Róka, akkor csak mancsa van. Meg vágod, vörösnek vörös dukál.
~ Akkor én hogy kaptalak téged?
~ Baromnak barom jár, Cabron, ennyire egyszerű.- ezzel bizony betalált Bagabondo, nem is nagyon tud már mit mondani rá Motochika. Inkább várja, hogy megérkezzenek, és ott elmerüljenek a lazításban, meg a vízben. Megérkezve el lett irányítva mindenki arra, amerre kellett, és reméli Motochika, hogy most nem fejeli meg senki vállát se Vörike. Addig is áztatja magát. A nagy pihenésből pedig Vörike hangja rántotta vissza.
- Szabad.- mondta mosolyogva, majd lassan ránézet az érkezőre. Az álla is leesett a látványtól. Odanyúlt az álla alá, és lassan becsukta, csak ne égesse magát.
- Azta mocskos életbe. Hát, ha idősebb lennék, a látványtól szívrohamot kapnék, az már biztos. Naaagyon jól nézel ki, de komolyan.- fütyült is egyet, jelezve, hogy a látvány bizony nagyon is jó. Hátra is nyúlt, és megfogta Bagabondot, hogy kicsit igazgatva, nehogy szem előtt legyen.
~ Anyádat, így nem látok semmit.
~ Ez volt a cél.- magában kiröhögte a kardját, meg érdemelte a beszólások miatt. Az se érdekli, ha majd visszakapja, most fölényben van, az a lényeg.
- Hát ja, főleg a mi osztagunknak kell. A sok darálás után egy kis lazítás, többet ér mint egy jó alvás.- mondta barátságosan mosolyogva, és közben amennyire még tudja, lesi Vörike alakját. Pedig eddig se viselt sok ruhát, de valahogy így megint másabb a látvány, izgatóbb.
- Na, de azért ne ülj olyan távolra, gyere nyugodtan ide, mellém, vagy akár nekem is dőlhetsz, vagy a mellkasomra. Nyugi, nem harapok. Na meg még egy masszírozás is vár rád.- szélesen elvigyorodott, de ez most nem csak a csipkelődésének szólt, még a zavarának is. Kicsit jobbnak indul ez a randi, mint a tegnapi. Biztos a környezet miatt, na meg a kevés ruha. Jut is eszébe, figyelnie kell arra, hogy ne túl feltűnően bámulja Vörikét, főleg azért se, mert a végén még megmered valahol, bár lehet nem látszana, de ha ki kell szállnia, az már durva lenne. Lehet azt hinné Vörike, hogy egy rejtet penge van Motochika nadrágjában, és támadni akar. Akkor pedig kellemetlen élményben lenne része, de még mennyire kellemetlenben.
- És mi jót csináltál ma, Vörike? Gondolkodtál a tegnapin?- ez az, a zavarba hozással a saját gondolatait is tereli.

- Na, akkor most már hallottál. Elég ha így öltözöl, és szinte minden pasinak a vér elindul lefelé, naaagyon le. Hogy aztán ott legyen jó kemény. Bár azt a keménységet is el lehet érni egy ütéssel, vagy inkább érintéssel, de a látványod is elég.- elég egy romantikus téma, hogy csapni valakit szíven, hogy aztán meg is dögöljön. De még mindig jobb, mintha valami nyálas szarba mennének át, attól bizony a falat kaparná Motochika, és addig maradna a vízben még meg nem fő.
- Akkor készülj, mert gyüvök.- hátranyúlt, hogy Bagabondot a kezébe vegye, azért ne legyen már olyan messze, és egy kis araszolás után már meg is érkezett Vörike mellé. Leteszi a kardját, majd leül a csaj mellé, karját pedig átveti a válla felett. Nem csinálja azt a szokásos ásítás és nyújtás marhaságot, túl átlátszó lenne. Bár Vörike lehet nem tudná, hogy minek is csinálta, tehát lehet mégis csak nyomathatta volna. Áh, a faszt, jó ez így.
- Csak nem meleg a víz? Egyre vörösebb vagy.- hallani lehetett a hangjából, hogy tetszik neki a végeredmény, hogy megint sikerült Vörikét a nevéhez méltóan vörössé tenni.
- Ja, tényleg, igazad van. Nincs menetrend, minden ahogy jön, úgy lesz.
~ Az úgy fasza akkor, Cabron. Ha nem figyel, meg is csöcsörészheted. Azzal meg kimagyarázod magad, hogy nincs menetrend, ezért csináltad.
~ Hát, nem éppen a tapizásra gondoltam, de felírom. Köszi a tanácsot.- inkább ráhagyta Bagabondora, és bár tényleg nem rossz volt az ötlet, de még nem lövi el, kicsiben kell kezdenie. Utána rátérhet a nagyokra… jobban mondva, a két nagyra. Meg arra a nyelvecskére is, amit néha látni szokott.
- Akkor meg kell köszönnöm neki. Ha alul maradtál, és azért vetted fel ezt, hát akkor bizony máskor is alul maradhatsz. Legalábbis ha az ilyen látvánnyal jár.- mert hát szó, mi szó. Az a bikini, amit Vörike visel, hát az nagyjából még a legrondább nőt feljavítja egy pár ponttal. Minimum hármat hozzáad. Ezért lett Vörike olyan 13-14-es. - Áh, én is elvoltam. A szolgálat után edzetem egy pár órát, utána megnéztem Tollast és Kezest, váltottam velük pár szót, meg ilyenek. Tudod, csak a szokásos. A mindennapi mókuskerék, amiből most kiváltam, hogy egy csini Vöri mókuskával, vagy inkább rókával találkozzak. Áh, majd eldöntöd, hogy melyik tetszik inkább. De a Vörikét még megtartanám egy darabig, majd ha már a barátnőm leszel, akkor visszatérek a rendes névre… bár lehet akkor se, tetszik a Vörike. Vörös a hajad, aranyos is vagy, na meg az arcod is gyakran vörös… bár az miattam, áh, mindegy, marad a Vörike.- kicsit hosszan beszélt, de ez volt az elterelés, hiszen azzal a karjával, amivel átkarolt Vörike felett lassan, és óvatosan egyre inkább maga felé húzta Vörikét, sunyin, de legyen meg egy ilyen testi kontaktus. A többit meg… hát ott remélhetőleg nem sunyin kell majd becsempésznie a lompost.

Ahogy kutat az emlékeiben, eddig még nem használták párnának, de nem nagyon van ellenvetése, legalábbis addig biztos nem lesz, még nem a farkán akarja valaki a fejét pihentetni. Az lehet fájdalmas lenne, hiszen álmodik valami rosszat, és akkor hamarjába felkapja a fejét, majd visszateszi, és ezzel már is kész a baj, meg a fájdalom.
- Szólni fogok, nyugi, és ha csak az kell, hát akkor majd szétgubancolom.- bár nem fodrász, meg ilyenek és az se nagy teljesítmény, hogy a saját haját meg tudja igazítani, mert hát neki nem volt olyan hosszú, és csak annyit csinál vele, hogy mindig hátranyalja, és kész.
- Okés, olló tilos… ott van a kard is.- komoly arcot vágott, és komoly hangot is ütött meg, de ha ki nem is tört belőle a nevetés, azért kuncogni kuncogott. Inkább letesz arról, hogy Vörike hajával babráljon, a végén elcseszné az egyik dolgot, ami megfogta Vörikében. Inkább nem piszkálja… még nem. S’ ha már alkalmat kapott rá, akkor egy kicsit megmozgatja a karját, edzésben várja vissza Vörikét.
- Na mit szólsz? Jó párna vagyok, igaz?- kérdezte mosolyogva, és reméli, hogy majd Vörike is lesz az ő párnája. Már van arra is tippje, hogy hova tegye a fejét. Jól el lenne a két párna közt, nagyon is jól.
- Azért rendes volt Tőle, hogy kisegített, hogy ma csak ketten legyünk itt. Látod, tudnak jók is lenni a nemesek.- nem tartja fontosnak, hogy nevet is említsen, biztos tudja Vörike, hogy kiről is van szó. Tollas tényleg jó haver, elég volt szólni neki, és már rendezte is az egészet, bár nem pont úgy, ahogy kellett volna, de szerencsére Kezes is besegített, ketten meg már kiraktak egy megfelelő szárnysegédet. Bár Kezesnek nem nagyon kell segítség a csajozásnál, már amikor csajozik. Mindig Killerel lóg és mászkál segíteni a városiaknak. Mákja van az osztagával, ott elég nagy a lazaság, megteheti. Tollas meg… hát Tollas az Tollas. Csoda az is, hogy lett csaja, legalábbis állandó. Kíváncsi is Motochika, hogy milyen vastag kötélből lehetnek az idegei? Mert hát Tollashoz kell egy bizonyos mentalitás, az már biztos. Így elnézve, a legszerencsésebb Motochika, neki itt van Vörike, csak még Vörike nem tudja, de utána minden fasza lesz, azok ketten meg ellesznek, az egyik a borzával, a másik meg a csajával, már amíg bírni fogja idegekkel a bige.
- Na, jöhetsz vissza a párnára, Vörike.

- Okés, akkor a hajad mindenhogy tabu, majd akkor kézzel birizgálom meg.- hanyagol megvonta a szabad vállát, ami nem volt elfoglalva, mint párna. S’ várta, hogy folytassák a lazulást közösen, csak nem számolt azzal, amit az egyik mondata váltott ki Vörikéből. Szó mi szó, most sikerült meglepődnie. Enyhén még hátrált is, már amennyire tudott, így csak a feje mozgott hátrafelé. Meg se tudott szólalni, főleg mert nem is akart, megvárja még kitombolja magát Vörike, majd utána elmondja a saját véleményét. Ám valami körvonalazódik a fejében, köszönhetően annak, hogy elég közel van most hozzá Vörike, és biztos nem számít semmi váratlanra. Ha eddig meglepve volt Motochika, hát most egy sejtelmes vigyor kúszót az ajkára. Nem is tökölt, kihasználta a kínálkozó alkalmat, és amikor Vörike befejezte a háborgást mint a Vörös tenger, hát ideje volt cselekedni. Gyorsan Vörike köré fonta a karjait, és magához húzta, az ajkával lecsapott Vörike ajkára. Meg is van az első csókjuk. Nem kapkod, csak szépen, lassan, és gyengéden, majd máskor ráérnek rátérni a vadabbra, most csak élvezi, még megteheti, és a kezei is serénykednek, simogatják Vörike hátát. S’ amikor elválnak az ajkaik, amik több okból is megtörténhetnek. Olyan, mint hogy Vörike tolja el Motochikát, vagy orrba vágja, esetleg gyomorszájon, vagy tökön, legdurvább esetben megfejeli, (de szökni azért nem hagyja, azt nem, hogy kimenjen a vízből) akkor megosztja a gondolatait a kifakadásról. A csókot még nem említi meg, majd utána.
- Csak annyit mondanék, hogy Samanuske. Ő is nemes, és mégis azt mondtad, hogy a barátod, pedig azok alapján, amit elmondtál, háááát… nem igazán kéne kedvelned Tollast se. Pedig Ő és egy másik barátom segített abban, hogy mára ez ki legyen bérelve, nélkülük most a csók se lett meg. Apropó, milyen volt az első csókod? Nem volt túl gyenge? Kicsit erősebbet, határozottabbat szerettél volna? Csak szólj, és megismételjük, úgy, ahogy akarod.- széles, barátságos mosollyal az ajkán ajánlotta fel az ismétlést, vagy folytatást, ami jobban tetszik Vörikének. Bár lehet, hogy meg kell ismételnie azokat, amiket mondott, mert talán nem is hallotta Vörike. Ahogy eddig megismerte, az se lehetetlen, hogy le van sokkolva. Ebben az esetben majd csak kitalál valamit, amivel felkeltheti. Lehet drasztikus lesz, és még egy csók, vagy helyette egy kis tapi, ami jobb lesz, és hatékonyabb, na meg ami miatt nem fogja kar nélkül végezni, vagy fejetlenül.
~ Milyen volt, Cabron?
~ Amilyenre számítottam, remek, és finom.
~ Mázlista.- erre már nem felet Motochika, csak magában, büszkén vigyorgott.

Na, nem el akar szaladni Vörike, hanem inkább lefelé gondolta a távozást. Ott egy darabig azért áshat, mire sikerül valahova ki is lyukadnia, bár olyan tüdőkkel, amik neki vannak, azokkal nem sok gond van, már ami a levegő visszatartását illeti. Motochikának pedig annyira nem sürgős, majd amikor úgy dönt Vörike, hogy ideje lesz levegőt venni, akkor majd beszélnek. Addig is a karjait széttárva kiteszi a partra, és lazul tovább. Persze azért figyeli Vörikét, hogy ha véletlen nem akarna feljönni, akkor csak felszedi, vagy majd betámad némi bűztorpedóval, az tuti felhozza majd a csajt lentről, és talán még a vízbe se fog tőle hányni.
~ Ezt aztán jól megcsináltad, Cabron. Korán volt az a szájból-szájba lélegeztetés. De várd ki a végét, na majd akkor nyomathatod megint. Már ha meglesznek a fogaid.- vihogásban tört ki Bagabondo. Azt mondania se kellett, hogy büszke Motochikára, tudta a gazdája, hogy így van ez.
~ Csak meglesznek a fogaim, más nem, majd egy zsákban, a nyakamban. De anélkül is le lehet kapni a csajt, maximum csak fura lesz, hogy nem érzi a kukoricaszemeket a számban.- inkább nem nevetett, mert Bagabondoval ellentétben, Motochikát lehet látni, még besértődne a csajszi. Aki végre feljött, de csak azért, hogy még egy kis levegőt vegyen a légzsákokba. Nincs gond, még nem beszélhet, hát akkor csak biccent a fejével, hogy bizony megértette. Ázik tovább, azon nem múlik. Neki nincs gond a levegő ellátással, tudja szívni befelé, még Vörikének ez lehet kicsit nehezebb. De csak úgy dönt, hogy végre feljön, és bár a hangja kicsit érdekes, attól még nem rossz. Jó ez a rekedtes stílus.
- Ami azt illeti, most magadnak csináltad. Gondolok itt arra, hogy Vörike te nézted meg, mi is van lent. De ja, közvetetten lehet tényleg az én hibám volt. De egye kánya, máskor is bevállalom.- mondta vigyorogva, és büszkén. Már hogy a fenébe ne lenne büszke magára, lekapta Vörikét, minden csontja egyben maradt, ez már teljesítmény volt a javából.
- Áh, igazad van. De attól még el tudod dönteni, hogy élvezted, vagy se. De tudod mit? Adj egy másikat, és akkor már két csók, azzal már lehet tudsz összehasonlítani, és az váratlan se lesz. Bár szerintem az a fasza, a váratlan, akkor spontán, magától reagál a tested, de azt hiszem, most már simán lehetek jobban is a párnád. Na, gyere, dőlj a mellkasomra, mielőtt egy betonkeverő dőlne oda.- nem kérdéses, jó a kedve. Tudja, hogy Vörike miért pirul, és azt is tudja, hogy itt már csak kicsit lesz elverve, már ha el lesz, de arra se fogadna már.

- Ha így nézzük…- vakargatta vigyorogva a tarkóját.- De attól még magadtól mentél le a vízbe. Én csak a kezdést adtam meg, de te döntötted el, hogy inkább a pancsolást választod. Már csak pár játék kéne, hozni kellett volna Tollastól. De akkor tuti jönni akart volna, azt meg inkább most nem.- bár talán Tollast nem kellett volna belefűznie a mondanivalójába, de annyira nem is volt ez fontos. A lényeg, hogy nyeregben érezte most magát, mit nyeregben, egy kibaszott unikornison szállt az égben. Annyira jó helyzetben volt most.- Hát, a hajadról nem tehetek, te mentél le, na meg így reagál, azok csak a gének, vagy ilyesmi. De nem ál olyan rosszul, jobban lehet tekergetni.- bókolt mosolyogva, de közben más emlékek jutnak az eszébe. Amikor Baa~chan haját birizgálta, tekergette, így tudott elaludni, legalábbis néha ez kellett. Ahogy egyre idősebb lett, már nem volt szüksége ilyenekre, sőt, egy idő után, már más nőkkel csinált mást, és utána aludt el. A csajok meg általában reggelre mindig hazamentek, legalább a kíséréssel se kellett fáradnia. Csupa haszon, ha meg akart valakitől szabadulni, megmutatta, hogy még az anyjával él, és kész.
- Hohó, na így a tuti, ahogy én hordom a hajamat. De inkább maradj meg az eredetinél, ha nagyon rásimul arra a szép fejecskédre, akkor tud csúnya is lenni.- mintha csak a koponyája lenne ott, sőőőőt, ha megsimogatja a fejét, akkor brrr, érezni lehet mindent, az nem jó. Sőt, kurva frászos tud lenni.
- Hmmm… értem. De ha előre szólok, akkor nem hagyod magad… áh, így volt a tuti. A lényeg, hogy egyelőre nekem okés volt. Várok a véleményedre, hogy milyen is volt neked… hehehe, mintha szex lenne. Az izgat, hogy neked is jó volt?- hangosan nevetni kezd, de inkább megcsendül, és nyugalmat erőltet az arcára.- Persze, nem gond, nyugodtan beszéld át a benned élőkkel… azért remélem nincsenek olyan sokan, és nem tart el olyan sokáig se.- kicsit elgondolkozik, hogy mikre is utalhatott Vörike. A bacikra, vagy mikre? Hehehe, benne élőkre, ha minden jól megy, majd egy része Motochikának is benne lesz, ha nem is őrökre, de egy darabig majd csak. Az lesz ám a tuti.- Igeeeenis, rugdalom majd őket, szanaszéjjel, meg darabokra.- ahogy Vörike elfoglalta a helyét, már is karolta át, és lesi is a másik arcát, aminek a színén ismét csak mosolyog.- Ilyen meleg a víz, hogy így kipirultál? Vagy valami más az oka?- naná, hogy továbbra is oda-oda bökdös. Így a fasza, meg így edződik Vörike is, szokja a be-beszólásokat, sőt, ha ügyes, vissza is tud vágni, az se hátrány.

- Megmutatom.- fel is emelte a karját, és elkapott egy tincset Vörike hajából, és bidérgálni kezdte, persze nem úgy, hogy fájjon, na meg csak a végét. Mutatóba pont elég ennyi is.
~ Hehehe… Cabron, más köré is lehet azt tekerni, elég nagy hozzá a haja, meg szerintem ki is bírja.- ízetlenkedett Bagabondo, és ha nem lenne társaságuk, akkor még Motochika is hangosan helyeselne és közben röhögne, de hát társaság az van, így ettől most eltekint. Vörike haját pedig elengedi, már ha hagyta neki a csajszi, hogy megmutassa, mit is értett az alatt.
- Háááát… eddig nem. Leginkább azt mondták, hogy ügyesen káromkodok, meg jól bírom a verést, meg ügyesen használom a nyelvemet, de akkor ezt is felírom a listára.
~ A nyelved… hát az állati volt Cabron. Kibaszott jó, ezt még én se tudtam volna jobban mondani.- büszkén tolta ki a mellkasát Motochika. Tud bókolni is, méghozzá ügyesen. Pedig lehet Vörikének az a barbár udvarlás kéne. Izzadt férfi, oroszlánszag, bunkóval fejbe, hajnál barlangba. Bár a pletykák szerint, ahogy lendítené a kezét, már ki is lenne csavarva, és kapna a fejére, meg a gyomrába, és egyéb testrészére.
- Ijesztő? Mondtad már, de még akkor se hittem el. Azt hiszem én pedig mondtam, hogy nem egyszerű megrémíteni. Meg van rá pár egy pár papírom, hogy nem is akarsz megrémíteni. Ez van Vörike, rájöttem már. Én is tetszek neked. - bár kacsintott, de az arca komoly volt, ezt bizony nagyon is komolyan mondta, nem bökés akart lenni, hanem egy tény elismerése.
- Én pedig akkor keveset éltem, de ezen a téren… fogjuk rá, hogy haladó vagyok. A legtöbb csaj csak egy éjszakára jött, aztán meg mentek is. Tudod, fiatalság, bolondság.- legyintet egyet.- De azért veled többre tervezek.
~ Ja, vagy két éjszakára, mi, Cabron? Bár nem értem én ezt az egyéjszakás dolgot… a fasz reggel is feláll.- röhögni kezdett Bagabondo, miközben sűrű szivarfüstöt eregetett, és sötét sárga nyáltenger csorgott végig az állának két oldalán.
- A betonkeverő? Egy emberi gép. Kell bele víz, kavicsok, meg valami szürkés anyag, azt keveri össze, és abból lesz a beton. Gyakran arra építenek, meg járdának is szokták használni, falat is szoktak még belőle felhúzni. Jah, és maga a gép… nekem nagyjából az államig ér, egy nagy forgó részbe megy bele a cuccos, oldalán egy kormány, amivel lehet dönteni a keverő részét, és nehéz. Nagyjából ez volt az, Vörike. De ez csak egy amolyan hasonlat, vagy mifasz volt.- mondta vigyorogva, és úgy döntött megint kap Vörike egy kis meglepetést. Hamar egy puszit nyomott az arcára.- Ilyet csak kaptál már, igaz? Na, van ilyen a szájra is, az a szájra puszi.

- Akkor azt még kicsit gyakorold. Majd bele fogsz jönni.- mondta vigyorogva, és inkább visszatérne Vörike hajának a csavargatásához, de mégse teszi. Még rákap a jóra Vörike, majd ha kéri, vagy ha le kell nyugtatni, vagy valami ilyesmi. Akkor betámadja azt a vörös hajkoronát, és jól megcsavargatja.- Áh, nem csak téged hívtak már így. Gondolom ez is az osztag sajátossága lehet. De büszkén kell viselnünk ezeket a neveket, ha rájönnek, hogy zavar, csak azért is így hívnának. Áh, lehet aki ezt mondta, az buzi volt, és azért hitte. Gondolom azt gondolta, hogy felismerne egy férfit. Pedig a tested lazán árulkodik arról, hogy nő vagy, hiszen ádámcsutkád sincsen.- biztos azt gondolná az ember, hogy valami mást mondott volna, de nem, tud ilyen hatalmas meglepetéseket okozni. Még Bagabondonak is tátva maradt a szája, és kézzel, lábbal mutogatta, hogy mit is kéne mondani. Meg lesz még annak is az ideje, de nem most. Most inkább kicsit komolyabbra veszi a figurát. Persze csak azután, hogy elmondta, hogy már vágja Vörikéről a tényt, hogy bizony itt kölcsönös a tetszés. S’ Vörikének most sikerült meglepnie Motochikát. Nem gondolta volna, hogy meg lesz érintve a sebhelye, de ez nem tántorította el attól, hogy azt a puszit megadja. Pedig inkább élvezte volna a simogatást. Hiába harchoz volt szokva Vörike keze, mégis, egész puha volt az érintése. De tudta Motochika, hogy nem adnak semmit ingyen, az érintésért cserébe és a pusziért kapott két kérdést. Egy-egy kérdés a két dologért. Annyi gond legyen. Az elsőre már válaszol is, és méghozzá komoly hangon, és arccal.
- Veled nem csak egy éjszakára tervezek… nappal is feláll.- csak nem bírta ki, és kis komolytalanságot bele kellett raknia.- De hogy komolyan is feleljek. Sokra, sokáig, nem csak éjszakákra, hanem barátnőnek tervezlek. Tehát más nőnek nem udvarolok, és nem akarom megfektetni se őket. Csak te. Nagyjából, mintha csak egy ellenfelem lenne, és mindenki más le van szarva.- így talán jobban érti majd Vörike is. A második kérdésénél pedig halványan elmosolyodik, na meg az újbóli simogatás miatt is. Kár, hogy hamar vége lett. Helyette Motochika húzta végig az arcán a kezét.- Nem mondanám, hogy olyan izgalmas történet. Még fiatalabb koromban történt, egy kocsmázás alkalmával. Azt hiszem, elmértem a farkamat, és olyanokba kötöttem bele, akibe nem kellett volna. Nem fényezem magamat, hogy osztottam őket, mert nem. Pár ütést én is betudtam vinni, de a rövidebbet is én húztam. Pár törött borda, zúzódások, végül úgy gondolták, hogy elveszik a kedvem a további balhéktól. Fogtak egy üveget, széttörték a fejemen, majd ezt hagyták hátra, mint egy emlék.- keserűen elvigyorodik, majd leengedi a karját, és átkarolja Vörikét.- Persze nem maradtam adós. Utána egyenként kaptam el őket, tanulva az előzőből. Hagyva némi emléket nekik is. Ez hát a története a legláthatóbb sérülésemnek, tudom, nem valami nagy szám. De nem minden sérülés mögött van lenyűgöző, izgalmas történet.- mondta jókedvűen felnevetve.

Elmosolyodott azon, hogy ismét sikerült pirulásra bírnia Vörikét. Lassan annyiszor eléri ezt, hogy az arcszíne is vörös lesz, nem pedig fehéres. Akkor pedig mi lesz ha zavarba fog jönni? Kifehéredik az arca, vagy még sötétebb lesz? Érdekes kérdés, de nem annyira hogy tovább gondolkozzon rajta. Inkább folytatja a beszélgetés.
- Na, akkor megvolt az első kocsmás sérülés is, amit láttál. Hm, de akkor lehet csak nekem nagyzoltak a történetekkel, bár mindegy, egy heg az heg marad, mindegy, hogy szerezted. Van akinek teszik, van akinek nem.- hallgatásba burkolozott és érdeklődően figyelt Vörikére, és a szavaira. Egyet tud érteni azzal amit elmondott. Az ilyen pasikat tényleg nem értette, akik így keresik a balhét, még ha egy másik férfival, akkor se, nem hogy egy nővel. Gerinctelenségnek tartotta, és gyengeségnek, de hát senki se olyan, mint a másik. Még kész szerencse. Ha mindenki harcmániás lenne, akkor hamar annyi lenne az életnek, vagy ha mindenki nyálas, kis köcsög… na abba jobb nem belegondolni.
- Ez kábé azért lehet, mert mi pasik vagyunk olyan marhák, hogy ha meglátunk egy dögös csajt bemenni egy kocsmába, főleg egyedül, akkor rárepülünk. De ha látjuk, hogy kard van nála, hát akkor nem értjük a helyzetet. Elég régi ösztön ez bennünk, hogy a nőket védenénk mindentől, de ha látjuk, hogy megtudja magát védeni, akkor elbizonytalanodunk a farkunk keménységben… na jó, nem mind, de a legtöbben igen. Akkor pedig bizonyítani akarjuk, hogy márpedig egy nő nem lehet jobb nálunk, legalábbis azokban nem, amit férfiasnak gondolunk. Mint a piálás, harc, és ilyenek. Na meg ha utána ki is kapnak, hajaj, akkor aztán szakad el valami, és még inkább balhézni akarnak. Ez van sajnos, gyakran faszok tudnak lenni a pasik.- némileg lenéző hangsúllyal hagyták el a szavak az ajkát.- De ja, ezek nem valami szép történetek. Azért a nevemet én se véstem oda, de maradt pár koponyatörés, meg borda, vagy éppen záptojást kaptak tőlem, vagy éppen zúzottat. Amilyen kedvem volt éppen, meg amilyen erősen csaptam oda. Kocsmai bunyó, vagy annak a bosszúja, ott simán lehet csalni, nem normális harc az, ahol rendesen kell táncolni, ropni a lépeseket.- már majdnem sokat is beszélt, szinte már érzi, hogy kiszáradnak az ajkai, de csak szinte. Végignyalja őket, majd kifújja a tüdejében lévő levegőt, hogy frissel töltse újra. Közben pedig azért rá-rá les Vörikére, és elégedetten vette tudomásul, hogy még mindig párna.
- Jó ez a lazítás, igaz? Ez a randik egyik legjobb fajtája. A semmittevés, marha jó tud lenni. Főleg, hogy már egész sokat haladtunk. Volt hajazás, simogatás, puszi, és csók is. Talán nem úgy lesz, ahogy gondoltam, hogy évekig fog tartani, mire felszedlek. És ez fasza.
~ A dugásra térnél már rá, az jobban érdekel, mint ezek a hülye sztorik, Cabron. Dugás, baszás, kefélés, pocsíkolás, bohóc bezavarása, bruttósítás. Soroljam még? Fektessed már megfele! Vagy buzi lettél!?- elég türelmetlen volt Bagabondo, annyi szent.
~ Mindent a maga idejében haver, mindent a kurva maga idejében. Majd ha Vörike is akarja, majd akkor, addig verd a farkad a saját fantáziádra… meg utána is.- kész, tényleg kizárja majd Bagabondot, ha szükségét érzi.

El tudta volna még viselni tovább a közöst, de Vörike csőröse közbelépett, és a szavai szerint (Motochika szerint meg vicces a madár hangja, de ez most nem fontos) de Hikaru~chan tüzeskedik. Bár még fogalma sincs Motochikának arról, ki is az a Hikaru. Lehet az a kislány, akit nem látott, de már találkozott vele. Azért, hogy Vörike 11. osztagos, egész sok olyan barátja van, akikért a 12. osztag szívesen kapkodna. De ahogy ígérte, lakat a száján, és inkább a kialakult párbeszédre figyel, na jó, nem teljesen. Ha már állt Vörike, akkor még szép, hogy kicsit gyönyörködik a hátsójában. Szemelőt van, és formás is, kedve lenne meg is fogni, na de majd máskor, most inkább az elköszönésre figyel. Bár tudta volna még élvezni tovább Vörike társaságát, mert hát jó volt nézni így, hogy bikiniben volt. Nem semmi látvány, de valamit nem tud megérteni a nőkkel kapcsolatban. Ha bikiniben látják, az okés volt, de ha például fehérneműben, akkor az már valamiért gondot okozott. Érthetetlen, bár oké, Vörike nem nagyon visel ilyet, elég neki egy fásli is. Nála ezzel nincs gond, inkább csak azzal, hogy néha félreért mindent, na mindegy, majd csak belerázkódik valahogy.
- Nincs mit, és majd megismételjük. Akkor pedig tényleg siess, nem lenne jó egy robbanás az osztagunknál, elég rossz néven vehetik a többiek, még támadásnak gondolják, abból meg jó még sose sült ki.. Én is, viszlát.- biccentet Vörikének, és figyelte ahogy elsiet. Jó, azt nézte megint csak, ahogy a fenekén a víz csorgott lefelé. Férfiból volt, és hát jól is mutatott.
~ Na mi lesz Cabron? Mi még maradunk?- érdeklődött Bagabondo.
- Ja, mi még egy darabig maradunk. Ha már itt vagyok, akkor kiélvezem a lazítást.- mondta, és kényelmesen elhelyezkedett, karjait a medence szélére tette, előrébb csúszott, és lehunyta a szemeit. Élvezte a pihenést, és a víz kellemes melegét. S’ ha már egyedül van, lehet el is ereszt majd párat, lesz legalább pezsgőfürdő, csak nehogy valaki jöjjön, mert a végén leszédül a durrantásoktól. Habár az nem lehetséges, mert mára csak a kettejüké volt ez a hely.
- Na oké, asszem eleget áztam már. Menni kéne, mert a végén bealszok, és reggelre csak egy paca marad belőlem, ami aztán elférne egy vödörben is. Marhára guszta lenne.- felállt, majd felkapta Bagabondot, és elindult az öltöző felé, hogy utána mehessen a dolgára, természetesen egy kocsmába. A meleg után kell egy kis hideg sörike, amivel belül is megöntözi magát.