Ismerkedés /Nat/

Rendben most elnézem neki, legalább a Vexet beletette de ezt a Karakurájzert el kéne felejtenie. Ha már becenevet akarnak adni nekem ne ilyet.
- Nekem nincs de nem is nagyon kell. Elég ha Vexnek neveznek.
Nem igénylek semmi becézést vagy a nevem mellé rakott titulust. Bár az Istencsászárt lehet, eltudnám viselni, de arra nem sok esélyt láttok, hogy ezt megkapjam, marad tehát a Vex. De ha visszahallom holnap valakitől a Karakurájzert akkor verés lesz. De minimum egy új barack a fejre az biztos. Na, ideje eltenni Verebet. Praktikus így használni a hollow lyukat. Gyárilag nekem kettő is van, igaz az egyik nem a hollow énem miatt van. Hm, akkor a női arrancaroknak három is van, most egy perverz gondolat is megfogalmazódót a fejemben. De ezt a gondolatot hamar elhessegetem, túl merész túl beteg, és nincs olyan, akivel ezt kivitelezhetném. Na, kergessem meg, kis testmozgás, és azért remélem nem fog belém csinálni ez a Veréb. Szerintem ha visszaértünk elengedem, nem kell nekem egy új háziállat , elég Csontos és mások szerint is amúgy is én is egy nagy állat vagyok.
~Veréb, kaptál egy kis ingyen szállítást, utána pedig szépen mész a magad útjára.
Nem gondoltam volna hogy az hogy megfogom ilyen hatással lesz Rozsira. Szépen felnyalja az utat, nem lehetett túl kellemes érzés. Most mondja valaki hogy nem extrém és veszélyes sport a fogócska. De most Ő a fogó. Vigyorogva szaladok előle, de csak addig mosolygok míg a vállam felet hátra nem nézek. Elkerekedik a szemem, és megszaporázom a lépteimet. Ennyire komolyan venni egy játékot? Kaszával kerget és hadonászik is utánam? Ha tudom hogy lehet ilyet akkor már az elején egy cerot küldök utána és kész. Egyre közelebb kerül, miért nem sonidozok én hülye? Már mindegy, érzem hogy eltalál valami, elég puha valami. Szerencse hogy nem a kaszáját dobta utánam. Megállok és bevárom, majd egy hatalmas barackot adok a fejére.
- Én se használtam a kaszámat, neked se szabad. Majdnem egy fejjel rövidebb lettem. –amikor pedig lenyugszok, ránézek az említett hollowra. – Megesik néha. És nem nagyon érdekel hogyan csinálta. Espadám? Honnan veszed, hogy van nekem olyan? Nem minden arrancarnak kell fraccionnak lennie. De amúgy van, Luzbel del Admarth Pablo az én espadám. Út közben meg elmondod ki a tied. – én elindulok, vagy jön, vagy nem.

Ismerkedés /Nat/

Vexus?? Ez meg milyen név? Mit valami transzvesztita neve, azért hé. Ennyire nem nézek ki nőnek. Rendben néha betudom magamat égetni rendesen. Sőt néha elég khm, meleg helyzetbe hozom magamat. De az mind a környezet gonosz játéka velem, de hogy ilyen nevet kapjak. Na, az már azért durva.
- Nem Vexus, Vex. Csak Vex. Három betű az egész, nem nehéz, egyszerű megjegyezni.
Komolyan, miért ver a…. mink van nekünk? Istenünk vagy mi? Mindegy, miért ver az a valaki, akit nekünk imádni kéne, ilyen hölgyekkel, nem is vele, hanem inkább a becenévadási rossz képességével. Mindegy, elviselem, mert azért kezdem megkedvelni, hiába na, a csekély értelmi képessége ellenére kedvelhető személy. Plusz mellette alán még én is okosnak nézek ki. Legalább nem a tüskés részével talált el a plüssével. Akkor igazán mérges lennék. Fejbe talált volna, és kész elfolyt volna az agyvizem. Van nekünk olyan egyáltalán? Elkell fognom egy embert és felkell boncolnom, utána egy arrancart is, és akkor megtudom nézni miben is hasonlít a mi testünk az övékére. Hm, erre nem én leszek a legalkalmasabb, mármint a boncolásra, először is keresnem kell egy boncolos arrancart, ha ez megvan akkor jöhet az ember fogás. Mit hesseget? Legyek tudtommal nincsenek itt, az ütésemre pedig panasz nem lehet, mert az jogos volt. Ez meglep ismeri Luzbelt?
- Jó neked. – mikor is találkoztam utoljára én Luzbelel? Nem mostanában az biztos, mindegy is, addig jó nekem, míg nem keres meg és ad valami orbitális nagy marhaságot feladatnak. Valami olyasmit hogy takarítsam ki a szobáját, az brutális lenne. A saját lakrészemet se tartom nagyon rendben, akkor másét, hogy tenném? Ez meg mit csinál? O.o Odamegy a hollowhoz? Ennyire nem lehet ostoba, na mindegy, nem az Én dolgom, szépen megyek tovább. Hallom hogy valami szépen a talajhoz ér, bár az ér az kicsit enyhe kifejezés. Ennyit róla, kár érte, jó barátok is lehettünk volna. A többivel nem is törődök, vár már rám egy éhes kutya. Mondhatnám, hogy meglep az a tény hogy életben maradt, de nem mondom. Mert a hülyéknek van néha a legnagyobb szerencséjük.
- Nem Vexus, Vex. Akik magasabbak náluk. De ha érdekel, akkor Aizenék vannak felettük. Aizen, Tousen és Gin, de a nagy főnők az Aizen. Utána az espada, és így tovább.

Ismerkedés/Nat/

A bökésére ránézek és egy „hm” hangzik el. Ja hogy Luzbelel kapcsolatban akar mondani valamit. Most az jött le neki hogy rossz viszonyban vagyok vele? Dehogy vagyok, inkább olyan semmilyen a viszonyom vele. Ő a főnököm és nagyjából ennyi, gondolom, ha majd párszor beszélünk és talán majd lesz valami dolgunk együtt akkor más lesz az egész. De addig is csak beosztott vagyok.
- Nem az én sportom az, amit labdával kell játszani. A golf se volt túl sikeres. Egyszer kipróbáltam, de inkább hagytam a fenébe. Túlságosan idegesítő sport. Pöckölni egy labdát egy lyukba, ebbe mi a jó? – de egy nagy haszna azért volt az egésznek. Hogy megismerkedtem Adorával, az már egy igen jó dolog.
- Ezek alap dolgok amiket általában mindenki tud. Az olyan szerény intelligenciával megáldott személyek, mint én is tudja. De akkor kikre gondoltál? Más már nincs, ha csak a vasto lordokra nem gondolsz. De velük ne foglalkozz, olyanok mint a mese. Egyszer voltak hol nem voltak. – az álom szint amit nem igen érhetünk el. Ezért úgy kell érvényesülni, ahogyan tudunk. Szemétkedni kell, belecsinálni a másik müzlijébe, vagy rágott tenni a széke alá. Most mit akar? Későn eszméltem fel, és már a talajon húz végig. Ad egy szép kis arcpakolást. Szeretnék kiáltani, de a szám teli megy porral és kavicsokkal. Amikor végre megállunk, felállok, kiköpöm a kavicsokat és a port. Ez nem volt kellemes, tiszta horzsolás lett az arcom, és a hajam is koszos lett. Leszeretném cseszni, de nem nagyon sikerül ez se. Inkább elég nagy fájdalmat érzek a mellkasomban, és Veréb is elszállt. A fenébe megint lyukas lett a ruhám. Kifognak nyírni, már naponta megyek új ruhákért. Ez már nagyon nem jó, még a vállamat is megveregeti, mint aki jól csinálta a dolgát. Az eddiginél nagyobb barackot adok neki. Nagyjából olyat hogy megfejelje az aszfaltot. Majd a ruhámhoz nyúlok, és az orromhoz húzom azt a részt ahova belekent valamit. Hamar elkapom az orromtól.
- Fúj de büdös. – ez belőlem jött ki? Na ha fürdők akkor alaposan beszappanozom majd a hollow lyukamat is, és nem csak azt a másik lyukamat. Lehet nyelek majd egy kis tusfürdött is, hátha ad egy kicsit kellemesebb illatot. Ja, igen Rózsika.
- Na, kelj fel és menjünk tovább. És ha lehet az ilyen partizánakciókat kerüld.

Ismerkedés/Nat/

- Persze hogy nem mondta. Mostanában nem találkoztam vele, gondolom valamerre süteti a hasát, vagy nem tudom. Eh, macskákat? Szegény cirmosok, bár a kutyák örülhettek, sült macska. De inkább shinigami lett volna a labda. A macskákat szeretem. – elképzelem a jelenetet, dob egy macskát, amit Luzbel visszaüt, utána egy égő macskát dob. Azt nevezhetik igazán tüzes dobásnak. Haj, hogy nyávoghatott szegény állat. De ezért nem adok fejre barackot, így foglalták el magukat, megesik másokkal is hogy morbid dolgokat csinálnak. Morbidról jut eszembe, kikell raknom pár plakátot majd, amin az ál hogy „Boncolásban jártas arrancart keresek. Jelentkezni Karasu Vexnél” Remek, ha ez meglesz, akkor már csak egy embert kell fogni, gyengébb arrancart én is találhatók. Sajnos felkell áldozni majd valakit, de biztosan nem fogja zavarni a dolog, hiszen a tudomány és az én kíváncsiságom kielégítése a cél.
- Ők miért lennének az espada felet? Privaron, leváltott espadák, tehát már nem elég erősek, Ők nincsenek az espada felet. A sorrend szerintem ez. Aizenék, espadák, privaron espadák, mi arrancarok, és végül mindenki más. – legalábbis nekem ez a véleményen. A fenébe, tiszta horzsolás vagyok, amilyen hülyének néz ki Rózsika olyan erős is. De megint dobhatok ki egy felsőt, és utána fürödhetek meg, és kenhetem be magamat Bepantelt, ami jó horzsolásokra és éget sérülésekre is.
- Ja, valami olyasmi. Úgyis kevés a barátom, legalább már egyel, több van. – felelem neki mosolyogva. Nem tudom miért, de valamiért azt akarom, hogy több barátom legyen, tartozni akarok valahova. S ahova tartozok, azt megvédem bármi áron. Ezért se fogom elárulni Aizent és Luzbelt, kivéve akkor, ha Ők ezt megteszik velem. Akkor már megint minden más lesz, bár remélem erre nem fog soha sor kerülni majd.
- Nem, vagyis én nem megyek. Nincs kedvem, és ahogy mondtam vár rám egy éhes kutya is, akit meg kell etetnem. Ha nem teszem meg tuti szétrág mindent és még szét is fog szarni mindent. Nincs kedvem takarítani. Meg mit nézek rajta? Egy rohadt nagy pocsolya és kész. Ások egy gödröt belevizelek és kész, nekem is van már tengerem. – az ilyen dolgok miért nyűgöznek le másokat? Nem tudom felfogni, bár a nőknél ez kiváltképpen igaz, lehet ilyen romantikus bizbasz beállítottság ez náluk.
- Mi a kaszád neve? Az enyém Orgo.

Ismerkedés /Nat/

- Na, téged se foglak Csontos közelébe engedni. Az hiányozna nekem, hogy kitömd. Ha kitömöd az biztos hogy én téged tömlek meg. - eh, most aztán igazán remekül fogalmaztam szerintem. Megszokhatnám hogy általában ilyen ostoba dolgokat mondok, de szerinte amilyen lüke Rózsi nem nagyon fogja érteni mire gondoltam. Ha meg érti, akkor kapok egy pofont. De bocsánatot nem kérek, hátha nem jön rá a dologra, és akkor magyarázkodnom se kell majd neki.
- Pedig így van, téged aztán senki nem okosított ki. – lehet amikor Aizen újraalkotta akkor valamit kifelejtet a fejéből, vagy nem tudom mi lehet az oka. De szerintem ha kettővel kevesebb lenne az IQ-ja már a nyáladzó szinten lenne. Most meg mit csinál.
- Hé ne kenj összeeee. – most ezt miért? Miért kellet összevéreznie? Beletörlöm a már így is elcseszett felsőmbe. Megjegyzés magamnak, ha Rozsival találkozok tartsak tőle pár méter távolságot. Csak is azért, hogy a ruhámnak ne legyen semmi baja. Semmi másért.
- Nem nagyon érdekelnek a cápák se. Nyugodtan, de ha nem gond én kihagyom, nem kedvelem a tengert. – nincs különösebb oka, csak nem kedvelem és kész, ennyi az egész. Mi a jó egy nagy pocsolyában, amibe még bele is húgyoznak sokan? Plusz nem tudom hogy tudják a többiek. De egy bálna amikor elélvez több liter anyagot küld a tengerbe, na ezért olyan sós. S ebbe menjek bele én? Eh köszönöm nem, akkor inkább kiverem magamnak a kádban és abban élvezkedek.
- Nem hiszem hogy olyan nagydolog ez. Csak egy zanpaktou, persze én is kedvelem a kaszámat, a harcban remek. De csak egy eszköz. – amit én tényleg használok, néha szeletelésre, köröm vágásra. Egyszer majdnem egy ujjamat is elvittem vele. De azért én is kedvelem ezt a kis Orgot, na meg ha nem lenne annyi az erő felszabadításnak is. Az meg mennyire kellemetlen lenne? Nagyban harcolnék, aztán nyúlnék Orgoért, erre nincs ott semmi. Elveszem a hátamról Orgot, és magam előtt vízszintesen kitartva mosolyogva nézem.
- Igen, jók a kaszák, nagyon is jók. – egy ideje gondolkodok azon, hogy rakok egy kötelet a markolat végére, és akkor dobálva is tudom majd használni. Csak valami erőset kell keresnem, ami nem szakad könnyen, főleg ha eltalálják egy kidouval.

Ismerkedés /Nat/

- Ja, rálehet fogni, hogy utána az leszel.
Nem teljesen értette meg azt, amit mondtam neki. Ennek örülök, mert így poffont se kapok és magyarázkodnom se kell. Elég plüss fanatikus lehet ha abból is arra következtet, amit mondtam. Lehet a fejében is egy kis rózsaszín plüss maci van? Á az csak nem, úgy élni se lehetne. De elképzelve most egy kitömött Rózsit ahogy plüss ként van a szobámban. Én nem tudnék mit kezdeni vele, de szerintem Csontos nagyon boldog lenne vele, főleg amikor rájön a kangörcs, nem az én lábamat zaklatná végre. Eh, beteg vagyok, tényleg orvosi kezelésre szorulok.
- Te mióta selypítesz? – ez új nekem, bár szerintem csak megjátssza magát. Az ilyen kis butuskán aranyos lányok szoktak csinálni ilyet. Ezzel is aranyosabbá téve magukat. Nat nagyjából az a fajta arrancar, akit a harcban már csak azért se nagyon vernek meg, mert szegényke így viselkedik.
- Azért nem dobálom, gondolkodtam, rajta hogy valami kötelet teszek a végére, és akkor ha el is dobtam visszatudom húzni. Így nem jó hogy gyalogolnom kell érte. Na meg ha ledobom, hogy használnám az erőfelszabadítást?
Visszateszem a hátamra Orgot, minek vigyem kézben ha vihetem a hátamon is? Igaz minek álljak ha ülhetek is, minek üljek ha fekhetek is? Bár ez nem tudom hogyan kapcsolódik a témához.
- Orgo, a neve Orgo, kezdem azt gondolni te direkt becézel mindent. – bár ez nem nagy észrevétel, ez inkább már egy kész tény. Majd előkerül egy hollow, hm, érdekes. Átmeneti állapotban van? Hé, most minek lökdös? Minek jövök én? Ja igen, Ő megölte az előző hollowot, azt akarja hogy én is megtegyem?
- Nem. Minek ölném meg? Nem ártott nekem, csak itt van és kész, még nincs is kifejlődve teljesen. Csak lézeng itt, nem bántom mert lehet egyszer majd átalakul arrancarrá, és akkor hálás lesz amiért nem öltem meg. Ezért légy rendes kiscsaj és te se bántsd. Hagy éljen csak nyugodtan. Na meg, ne a mi fajtánkat zuzuk le, hanem a shinigamikat kéne. – remélem megértette a lényeget. Ezt a hollowot nem bántsuk helyette a shinigamikat kéne. Ártatlan hollow ez csak, semmi más, igaz ha rám támadna akkor megölném mert megérdemli. De addig is én elvagyok, és elmegyek a hollow mellette, had lézengjen és egyen továbbra is szart.

Ismerkedés /Nat/


- Selypíteni? Az, nem más mint ahogy te mondtad a szórakoztatott, sójakoztato. Vagy pösze lenne az? Mindegy is, a lényeg azt hittem beszédhibás vagy. De csak direkt mondtad így. – igen, már biztos az aranyos hülyesége néha beszédhibával párosul. Így mutatva a világ felé egy ostoba arrancart, aki közben lehet egy igazán kegyetlen és vérengző okos nő. Aki csak a lehetőségre vár, hogy megszerezze azt, amit akar. Persze én meg nem vagyok más, mint egy espada aki festi a körmeit és rúzsozza a száját. Jelenleg tényleg nem sok esélyt láttok arra, hogy Rózsi egy veszedelmesen okos valaki lenne. Ő az, aki már a puszta jelenlétével is fel tud vidítani.
- Emo? Az meg mi a fene? De persze hogy szeretünk szórakozni, csak én miért ölnék meg egy ártatlan hollowot? Ha nekem ez mulatságos lenne, akkor téged is megölnélek már csak a poén kedvéért is. – azért ez már majdnem vicces, nem elég hogy a shinigamik szerint minden arrancar egy gyilkológép, aki megölne bárkit, de hogy a saját fajtám egy tagja is ezt gondolja. Az már tényleg kellemetlen és komikus. Hova megy ez a lány? Ő akarja elintézni? rendben van, ahogy akarja, nem akadályozom meg benne, én nem ölöm meg, ez már biztos. Ennyi, nem tette meg, egy félmosoly jelzi, hogy elégedett, vagyok, de most meg bökdös. Ej de jó lenne ha mondhatnám, hogy egy férfitól nem illik ilyet kérdezni.
- 40 éves vagyok ha jól emlékszem, nem tulajdonítok már neki jelentőséget. Egyik nap olyan mint a másik. – itt a második születésnapomra gondoltam, vagy már nem is a második? Volt egy emberként, utána meghaltam és hollow lettem, akkor tehát az a második, majd Aizen megbizbaszolt és az a harmadik. Akkor tényleg értelmetlen tartani ezeket a napokat. Megállok majd Rozsival szembe fordulok, vigyorogva megbököm a vállát majd elrohanok tőle.
- Már te vagy a fogó. – legalább így az idő is eltelik, és gyorsabban is haladunk, kellemest a hasznossal. Kezdem már unni ezt a sivár és egyhangú tájat, inkább a sivár és egyhangú szobám falát akarom nézni, vagy a plafont, nem döntöttem el, hogy a tisztálkodás után fogok-e majd csinálni valamit? Szerintem nem, csak kialszom magamat, ja és adok enni Csontosnak, ennyi.
- Mond Rozsi, mióta vagy Slarin alatt? – hm, megint nem jól fejeztem ki magamat, igaz nem tudom mi Slarin beállítottsága, hogy a férfiakat vagy a nőket szereti, gondolom a férfiakat.

Ismerkedés /Nat/

Tehát csak magától olyan kis szeleburdi és nem direkt csinálta. Mondom én, a bájos butaságát kiegészíti ilyen apróságokkal. Mint a kézlegyezése, ösztönösen aranyos. Na, de ideje tovább menni, mert soha nem érünk haza, és már nem csak Csontos éhes, hanem én is az vagyok. Egész jól használja a kaszáját, de ha én használnám így akkor meg van az esély arra, hogy elesek és utána hiába görnyedve esek Orgora, sajnos a három penge igazán megtudna nyirbálni. Fogynék hamar pár kilót, sőt, ha túlélném, akkor árulnám is. Jöhetne mindenki, aki fogyni akar. Nagynak tartod a lába? Levágjuk, ha elégedetlen vagy a hasaddal? Annan is vágunk ki egy kis felesleget. Gazdag leszek, és ha valaki túléli majd a kezelést és visszajön többedmagával, akkor már hallott is.
- Igen? Nem is beszéltek nekem soha ilyen valakikről. De mi ebben nekik a jó? Ha az egyik szemük sír és a másik haj, akkor nem is látnának semmit. Eh, ennek nincs értelme. – ezen inkább nem is elmélkedek, a végén felrobbanna a fejem. Vannak olyan dolgok, amiken gondolkodok sokat, de ez, hogy az emberek ilyen ostobaságot csinálnak, egyáltalán ennek mi értelme van? Fenébe, csak azon jár az a hülye fejem. Szerencse hogy megint valami hollow madár jelent meg, és Rozsi mögém bujt. Legalább ez elterelte a figyelmemet a gondolkodásról.
- Tőle? Néz már rá, kicsi és nem is tud neked ártani. – komolyan, ha valami vírust is tudna terjeszteni, akkor megérteném a félelmét. De ez? Maga van és nem tűnik félelmetesnek, bár lehet, hogy ez csak egy küldönc, és a társai ránk várnak csak, hogy miután elkaptak a tojásaikat bennünk keltsék ki. Vagy egyszerűen ez csak eltévedt.
- Nem is mondtam, hogy megakarok halni, csak azt, hogy az is egy nap és kész. Nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani neki. Nem is vagyunk emberek, hogy ünnepeljünk bármit is. A baszna be ha karácsony is lenne itt. – de tényleg mi a fenét ünnepelnénk Mi a karácsonyban? De komolyan? Szerintem semmit az égvilágon. Na, ideje egy kicsit fogócskázni is, most Rozsi az, aki kerget és egy elég hangos csattanást észlelek. Ez meg mi volt? Megállok és hátranézek. Ez komoly? Honnan nőt ide egy fa? Itt a nagy semmiben, és amikor elhaladtam erre akkor nem volt itt. Valaki szórakozik szerintem. Mindegy, inkább odamegyek a földön fekvő kis butuska arrancarhoz. Hu de rohadt szarul fest, komolyan, nem lehetett kellemes találkozás. Azt is megtudtam hogy mióta dolgozik Slarinnak, pontosabban azt tudtam meg, hogy nem tudja. Most az ütés miatt vagy okosabb lesz vagy ostobább, esetleg marad azon a szinten amin eddig is volt. Reagálni sincs időm, pedig inkább félre álltam volna, had menyen megint neki a fának. De nem, nem itt kellet maradni, és most karmol, tolnám én le magamról, lökném is, dobnám, mindent próbálok, de csak nem akar leszállni. Ragaszkodóbb mint a kutya aki elkapta a postás lábát. Érdekes arcot vághatok, a fél szemem csukva és olyan fintort vágok mint akinek citromlevet lőttek az orrába.
- Szálj… már le rólam…gyáááááá!! – megelégeltem a dolgot, és egy jól irányzott rúgással a csirkét szép messzire küldtem, lehet Ő lesz az új csillag az égen. – Most pedig szállj le. Nem vagyok a buszod baszod.

Ismerkedés /Nat/

Teli vagyok karmolásokkal, mintha egy macskával akartam volna smárolni, akinek ez nem tetszett. Lehet, egy vascsőbe kellet volna raknom, igen akkor nem tudott volna karmolászni. Fenébe miket nem gondolok, ha lenne ilyen aberrációm, akkor persze így csinálnám, de nincs. Meg amúgy is kutyapárti vagyok, mármint nem úgy… remek ebből már nem jövök ki jól, inkább nem gondolkodok ezen.
- Hogy mi van? Mik? – vágok értetlen képet, nem értem én ezt a kódolt nyelvet. A hülyeséghez már saját nyelv is társul, bár ez érthető is. De szerintem valami pozitív jelző lehet az amit mondott. Bár az a pár dolog amit mondott az emoságról, már nem tetszik nekem. Lehet átmegyek majd, és párat megverek, tanulják meg hogy azért van a fodrász hogy levágja a hajukat.
- Hogy milyen lenne a karácsony? – ezt tényleg nem értem, milyen klaró? Bár karácsonyt tartani itt? Tudtommal egyikünk se keresztény és emberek se vagyunk, tehát értelme sincs egy olyan ünnepet tartani, amit az emberek szoktak. Na, ideje lenne menni, de erre egy másik fa? Jó termékeny itt a talaj, rendesen van trágyázva, de ki szar ide? Remegni kezd a talaj és a fák alól egy kicsit nagy menos nő ki.
- Na, igen, elég ingyenes busz, és szép nagy is. – nekidőlök az egyik fának és rágyújtók egy cigire, vigyorogva megrázom a fejemet és nézem, amit Rózsika csinál. Elég extrém sport ez a menoson leszáguldás. Én inkább kihagyom, élvezem hogy ingyen fuvar van. De azért most szívás, mert csinálhatják újra az utat. Mivel a fa és ez a kis „apróság” is ott nőt ki. Nem kis munka lesz az már biztos. Innen nem nagyon hallom, amit mond Rózsi, ráugrok a menos hegyes orrára, leguggolok és onnan nézek lefelé. A kezemet a fülemhez rakom, mert nem értem mit is mond lent a kis butuska arrancar, nem ér el idáig a hangja. Mindegy, megvonom a vállamat és visszaugrok a nagyra nőt hollow fejére. Van egy jó tulajdonságuk, hogy hallgatnak az erősebbre és az arrancarokra.
- Héé, irány Las Noches. – majd lekiabálok az alkalmi partneremnek. – HÉ, SZERINTEM MÁSSZ VISSZA!!!
Ez letudva, leülök az egyik fa tövébe és cigizek tovább. Kíváncsi vagyok miért is van fa a fején? Nekik ez lenne a korpa?

Roncsderbi

A kijózanodás és a másnap elmúlásának örömére úgy döntöttem, hogy most úgy fogok jól szórakozni, hogy nem iszok egy korty alkoholt sem. Ez a "többet sosem iszom" állapot még pár napig biztosan kitart, úgyhogy addig mást kell kitalálnom. Az Emberek világában lévő autók már régen felkeltették a figyelmemet, úgyhogy úgy döntöttem, mi lenne, ha kipróbálnék egyet. Persze csak korlátozott élettartama lesz a járműnek, főleg, mert még soha nem próbáltam vezetni, de azért szórakozásnak nem lesz rossz. Mivel egyedül unalmas, beszerveztem társaságot is. Az emberi világban zavarnák a szórakozásunk, úgyhogy a versenyünk helyszíne a HM3 lett.
A kocsik beszerzése már önmagában is problémás, tekintve, hogy Hueco Mundoban nincsen autószalon, de végül megoldódott a probléma: mindenki megkereste a kiválasztott kocsiját, mellé állt, és a másik kettő egy Negación segítségével felszívta őt a járművel együtt a feltépett tér szövetén át. Sajnos csak hárman vagyunk, jobb lenne a buli mondjuk tíz fővel, de ez van. Talán ha mindenki túléli, akkor majd legközelebb többen jönnek. Erre nincs garancia, több kanna üzemanyagot pakoltunk a csomagtartóba, nehogy már az befolyásolja a szórakozásunkat, hogy meddig megy a kocsi, azt majd mi eldöntjük, ha meguntuk. Én még pakoltam pár nyársat is pillecukorral, ha meguntuk, akkor felgyújthatjuk a kocsikat, és kempingeztünk.
Fogalmam sincs, hogy a két vetélytársam mennyire ért a vezetéshez, bár Lanvenről nem feltételezek ilyesmit, szerintem még a kereket sem találták fel, amikor élt, Dei pedig szintén az emberi életében láthatott csak ilyet. Szóval, a győzelem az enyém lesz... vagyis lenne, ha kitűztünk volna konkrét úti célt. Így szerintem csak simán elöl fogok menni, cél nélkül. Hm, ha lenne navigátorom, még cerozhatnék is néha a kocsijukra, lehet, hogy legközelebb elhozom Sireniát is. Ha mellénk érnének, kitenné az árut, aztán szépen kisiklanának.
-Na, akkor zúzzunk!-beugrok az általam választott kocsiba, ami a legjobbnak tűnt azok közül, amiket megláttam. Sonidoval is alig értem utol, hogy aztán kivágjam belőle a sofőrt a kölkökkel és az asszonnyal együtt. Nem mai darab már, de azért még mindig remek kis gép. Még Hueco Mundoba is eljutott a Mercedesek híre, még jó, hogy ezt választottam, Dei kocsija enyhén szólva nevetségesnek tűnik ehhez képest. Szegény, lehet, hogy pár kilométer után le fog robbanni, aztán jöhet utánunk gyalog, és a kocsmás teljesítménye alapján eléggé lehagynánk.
Felüvöltenek a motorok, a kocsik fényszórói fényt hoznak Hueco Mundo éjszakájába, a kerekek kisöprik maguk alól a homokot, ahogy ráállnak Hueco Mundo kihalt közútjára. Kezdetét vette a roncsderbi.

Spoiler:

/Ezen kívül nem tervezek "mesélői" hozzászólást írni, mindenki leírja, hogy milyen kocsival/traktorral/akármivel száll be, meg amit gondol. Szabály nincs, sőt, cél sem, menet közben is lehetséges beszállni, ha valaki kedvet kap hozzá. Jó szórakozást!/

Roncsderbi O.o?

Nem rég ismerkedtem össze egy egész barátságos arccal. Eddig még csak Vexel sikerült valamiféle baráti viszonyt kialakítani, ezért örültem, hogy végre van aki még szeretne itt ismerkedni. Diego Canino érdekes figura, kicsit olyan mint Vex a négyzeten. Felvetette az ötletet, miszerint milyen jó is volna, egy kis autóversenyzés. Nem akartam lelombozni azzal, hogy nem, hogy versenyezni nem tudok, de azt se tudom mi az az autó, ezért aztán szó nélkül erőteljesen bólogatva fogattam el invitálását, erre a felettébb érdekes felhívásra. Mivel nem igazán értettem ezekhez a járművekhez, gyorsan át néztem egy a könyvtárban található beszámolót, illetve leírást ezekről az autónak nevezett gépezetekről. Próbálok felzárkózni ahhoz az időhöz, amiben élünk, de több mint ezer évet kicsit nehéz bepótolni. No se baj, találtam egy leírást, milyen sorrendben kell váltogatni a kuplung nevű pedált, a gáz pedált, és fék pedált, illetve a váltókart. Pár órás tanulmányozás után ki is néztem magamnak, egy számomra igen csak tetszetős járgányt. Az volt rá írva, illetve hát most is az van rá írva, hogy Pegout 206. Nem olvastam, hogy éppen milyen az az autó, vagy éppen mit tud, de gondoltam ez is megteszi. Negacionnal el is tolvajoltam a járgányt. Éppen egy kereszteződésben állt, zöld lámpára várva, amikor elkapta a negacion, és már repítette is Hueco Mundoba. A drága sofőr úr egy kisebb szívritmuszavar után elájult. Meg is fogtam, és vissza vittem az emberek világába. - Ha egyben marad vissza hozom! Ígértem neki könnyelműen, bár szerintem úgysem hall engem, de szerintem még nem is lát. Egy fáradtságos harc után végre kicsit beletanultam, hogyan is kell ezt a csata katicát vezetni. Volt a műszer falon cd lejátszó is, így hát bele raktam azt a cdt, amit még a kocsmában kéretem el. Az egyik kedvenc előadóm játszott rajta. Hihetetlen, hogyan tud ebben a kis izében játszani, ráadásul ennyien egy helyen ennyi hangszerrel. Értelmem felett áll a CD nek nevezett kicsi karika megértése. Azonnal el is kezdte játszani. Paff, paff, paff, paff *ablak törés hang*. Ez az Linkin Park Meteora! Fel csavartam a hangot, majd motort pufogtatva oda hajtottam Diego mellé. A fékezés kicsit intenzívnek hatott, így majdnem megfejeltem a kormányt. Le tekertem az ablakot, és át szóltam:
- Készen áll a móka, mester? Erre csak motor bőgést kaptam válaszul, ezért felkészültem a futamra. Ekkora vettem észre az útközben feltűnő másik játékost. Nem vettem rossz néven, hogy még egy játékos társ becsatlakozik hozzánk, de kétségen kívül nem ismertem.

Spoiler:

Diego a nemrég történt kocsmai incidens után újra belerángatott valamibe, bár eléggé meglepett voltam, hogy nem haragszik az ott történtek miatt, főleg a piercingek... Ahol kicsit túloztunk. Ezúttal autóverseny volt az őrült ötlete. Eleinte nem volt sok kedvem, de mivel Diego hívott meg, habozás nélkül elfogadtam. A járművekhez sok rossz emlék kötött, de azokat félre téve örültem, hogy ránézhettem az alsóbbrendűek világára, hogy mégis hogyan fejlődött azóta, mióta utoljára ott jártam, még emberként. Egy Garganta használatával átsétáltam az emberek világába. Körültekintgettem és láttam, hogy annyira nem is különbözött a hely, mondjuk nem volt meglepő, mert nem voltam olyan rég óta lélek. Autót még sosem vezettem, így figyeltem, ahogy az emberek vezetnek, néha még pofátlanul be is szálltam az egyedül vezetők mellé. Megfigyeléseim után sikeresen átvettem az autók vezetésének tudását. Már csak egy kocsit kellett szereznem. A keresésem szerencsére nem tartott sokáig, mert hamar találtam egy igazán kényelmes járművet. Nem tűnt annyira gyenge felépítésűnek, mint azok, amikkel a köznép közlekedik, sokkal inkább olyasfajta kitartó stílusnak látszott, valószínűleg azért is volt egyedül egy parkolóban. Miközben elemeztem a kocsit, jött is a tulaj, aki beindította. ~ Tökéletes! Jegyeztem meg, mikor kilöktem a kocsijából és egy Negacion segítségével már magaménak is tudhattam. Amikor Diego felé mentem a kocsival, megpillantottam egy másik személyt is, de mivel nem tűnt ismerősnek ezért figyelmen kívül hagytam. Lassan odaálltam melléjük és vártam, hogy kezdődjön a dolog.

Spoiler:

Diego és a másik alak gyorsan előre húztak, de mire a kocsim elindult már elég messze jártak. Maga az autó nem győzött gyorsan haladni, de még mindig biztattam magam, hogy bizony ez volt a legjobb választás. Már egy ideje robogtam körülbelül 70km/h-val, ami elképesztően gyorsnak tűnt, ahhoz képest, hogy ez bizony egy emberi találmány. Az út mentén néhány friss Cero nyomát láthattam, bár egyes nyomok nem néztek ki Cero nagyságúnak, csak az egyik. Gondoltam, mivel nem szerettem volna kihagyni az élvezetet, én is küldök egy Barát a nyomok közé. Eléggé szánalmasnak tűnt az enyém, ahogy csak szimplán megkarcolta a talajt. Mentem tovább egyenesen, közben valami kütyüvel babráltam az autó belsejében. Láttam az emberi világban, hogy sokan tekergetik és így változtatják a hangokat, amiket kiad. Nyomogattam néhány gombot és tekergettem, mindaddig, amíg hangokat nem kezdett kiadni. Elég kellemesnek éreztem őket, ezért hagytam, hogy szóljanak miközben vezettem. Nem sok, de a többiekhez képest nem is kevés idő alatt egy táblához értem, ami azt szerette volna kifejezni, hogy kanyarodni kell. Észrevettem néhány elég különös féknyomot, bár nem értettem, hogy egy ennyire egyszerű kanyarnál mégis hogyan lehetett ekkorát bénázni. Lassan, szépen és nyugodtan bevettem a kanyart, majd folytattam utamat tovább, egyenesen. Egy ideig még az úton haladtam, majd újra furcsa nyomokat láttam a talajban, mintha valaki hirtelen nagyon begyorsult, és ilyen nyomokat hagyott volna. Egy ideig még nézegettem, miközben fenntartottam a gyorsaságomat. Egy idő után mintha autó alkatrészeket pillantottam volna meg, úgy látszott, mintha lett volna ütközés, bár nem tudtam már mennyi ideje, hiszen legalább öt-tíz perccel le vagyok maradva kettőjüktől, ha nem is többel. Hozzájuk képest én inkább a lassan járj tovább érsz híve voltam és nem siettem előre a versenyben. A roncsdarabok is mutatták, hogy ők bizony keményen megküzdöttek a vezetésért, bár ki tudta, lehet akkorra már mindkettejük autója alig döcögött. Összefoglalva nagyon kíváncsi voltam már, hogy mégis mi történt a két száguldó őrülttel. Őszintén szólva eléggé élveztem ezt a derbit, még sosem vezettem autót. Úgy látszott a hangok közben valami másra váltottak és ideje volt, hogy 85km/h-ra gyorsítsak, bár gondolkodtam, hogy bírni fogja-e az autó, mert már csak abban voltak kétségeim.