Gotei Juusantai

Nagyjából késő délután magasságában egy felelős tiszt az első osztagból a keleti senkaimonhoz szólít benneteket egy fontos ügyből kifolyólag, amit egyenesen a 46-ok tanácsától érkezik. Amikor megérkeztek a helyszínre különösnek találhatjátok, hogy egyetlen kidoushuu tisztnél és a másiknál senki sem jelenik meg. Csupán négyen lehettek a helyszínen, pattanásig feszülő csenddel. Néhány percnyi csendes várakozás után, miután a felelős lefolytatja értelmetlennek tűnő beszélgetését a 12. osztag kommunikátorán keresztül, végre felétek fordul.
- Tegnap Karakura városa mellett fekvő Naruki városában, ismeretlen eredetű lélekenergiát észleltek. A 46-ok tanácsa két osztag együttműködését kérte az akcióban, azonban felettesetek titeket bízott meg a feladattal. Maki Kenta, 4. osztagos tiszt dolga lesz a lélekenergia tulajdonságának feltárása, valamint kommunikálása a 12. osztaggal, ezen az eszközön keresztül. - Csak egy szimpla mobiltelefonra hasonlító eszközt kaphatsz készhez, amelyen keresztül majd a 12. osztag kapitányával fogsz a küldetés során konzultálni a fejleményekről. Ezt követően a tiszt elmondja, hogy a helyi szórakozó helyre kell mennetek beszivárogni és feltárni az esetet. A másik tiszt dolga lesz Kenta-san védelmének feladata, valamint a beszivárgás biztosítása. Egészen könnyű feladatnak tűnhet a számotokra, egészen addig a pillanatig, mígnem közlik, hogy egy ideje megszaporodtak az emberek halála azon a környéken; valamint a Gotei három shinigaminak az ottani eltűnéséről ad számotokra információt. Amint minden információt megkaptok, máris megnyílik előttetek az átjáró a Dangaiba. Az egyetlen kezdeti nehézségeteket a takarító jelenléte okozza, pechetekre éppen rosszkor kell Naruki citybe mennetek.

Insignis Reliquia

Néhány hete csupán, hogy a szervezetbe érkeztél, mint Viclyn Do'ana sodalisa, máris találkozhatsz a mai nap Nocturnnel. Hosszas beszélgetésetek után a célokról és igényekről, a mágus előre dől székében, hogy egy bizarr üggyel bízzon meg téged. Tudomásodra adja, hogy a szomszéd városában, Narukiban egy új szervezet az Execution tűnt fel egy új fajtának tűnő fajjal a Fullbringerekkel. Azonban az egyik szórakozó helyen a kastély ura emberi mészárlásokba kezdett, s mindezt az Insignis kémei derítették ki. Nocturnt igazából az egész ügy nem érdekli, viszont a te feladatod lesz K. Zentat felkeresni egy kisebb diskurzusra. Mivel maga a szervezet alvilági körökben mozog, így az Insignisnek célja a szövetség megkötése. Szívesen menne ő maga is, de akkor mire lennének a circulus tagjai? Azt is megsúgja a számodra, hogy K. Zenta egy tehetős lord. Tehát bizonyára a kincstára felkeltené a figyelmedet. Azt már nem mondja, hogy nem foszthatod ki, vagy tehetsz vele bármit. A te feladatod mindössze annyi lesz, hogy a mágikus, felbonthatatlan esküt rákényszerítsd. Csapdába kell csalnod őket, Nocturn pedig bízik az eszedben. Amint megadta neked a pontos helyet, a kezedbe ad egy tollat, amivel nem lesz más dolgod, mint elhintsd a morzsákat. Alá kell íratnod vele egy szimpla papírt, majd a tekercset eljuttatnod a mágusnak. Ravasz mosolyával küld végül utadra az Insignis rejtélyes szóvivője.

Daitenshi

Már elég jól berendezkedhettetek a legújabb főhadiszállásotokba, amikor egészen váratlanul az első osztagból egy megbízott tiszt érkezik. Nem várja a szívélyes fogadtatást, de az igazán meglepi, hogy gyakorlatilag egyetlen egy Daitenshi tagot vél megtalálni. Amikor szemben találja magát Shizunevel, úgy dönt nem lesz gond azzal, ha őt bízza majd meg a feladattal. Elvégre Sierashi Yuusuke biztosította a Goteit arról, hogy a Daitenshi bármikor képes lépést tenni Soul Societyért. Az eddig kapott jelentésekből, amit Kenta-san Masamune Raidennek adott, a Soutaichou úgy döntött bevonná a Daitenshit is az ügybe. Ebből kifolyólag a tiszt nem kérdőjelezi meg az ifjú hölgy erejét. Azonnali hatállyal bele is kezd jövetelének céljába.
- Fujimoto Masayoshi Soutaichou azt az utasítást adta, hogy a Gotei Juusantai legújabb ügyébe bevonja a Daitenshi egy megbízott tagját is. A cél Naruki city lenne, ahol egy új fajta, nagyon erős lélekenergiát lokalizáltak. Egy szórakozó parkban emberi mészárlások zajlottak titokban, valamint a Gotei elvesztette kapcsolatát a kijelölt tisztekkel. Ezúton téged bízunk meg az eset feltárásában, és szükség esetén a teljes erőd bevonásában. Mivel maga a lélekenergia lidércszerűnek tűnik, de valamiért mégis más; így a vezetőség a kiiktatást szavazta meg. A főkapitány parancsára azonnal indulhatsz a senkaimonotokon keresztül, valamint teljes beavatkozásra kapsz engedélyt. *Miután leadta jelentését a tiszt, bizonyára kissé érthetetlenül állsz az ügy előtt. Mindenesetre saját vélemény nyilvánításod előtt eszedbe jut, hogy mit is jelent a Daitenshi szervezet tagjának lenni. A magam tempójában indulhatsz el Naruki citybe, mit sem sejtve egy titkos társadról.

Yukezo

Szerencsédre a saját tevékenységeidből éppen akkor térsz vissza a főhadiszállásra, amikor a tiszt beszélgetést folytat a saját tenshiddel. Rafináltságodhoz mérten titokban kihallgathatod a beszélgetést a legújabb feladatról. Bár kissé nem veheti jól ki magát az eset, hogy igazából nem küldenél tenshit egy ilyen volumenű küldetésre, mégis megváltozik véleményed, amikor Shizune távozása után a tiszt egész egyszerűen fedi fel kilétedet.
- Általában minden parancsot megfogadok, de a főkapitány nem adta jóvá, hogy hány Daitenshi tagot kell elküldeni Naruki citybe. - Sejtetősen fordul feléd, aztán pedig egy kidou technikát alkalmazva tűnik el a helyszínről. Talán ez neked éppen kapóra jön, hogy legaláisan is beavatkozhatsz a küldetés menetébe, amennyiben szeretnél. Már csak az a kérdés, hogy mindezt Shizune oldalán szeretnéd, vagy esetleg mást találsz ki? Amennyiben úgy döntesz, hogy a háta mögött intézed ezt, rögvest szembesülhetsz te magad is a megnyíló szórakozó parkkal.

*Néhány nap telt el azóta, hogy elsőre léptem át ismételten Soul Society kapuit. Ismerős volt a levegő, az utcák..minden. minden olyan volt, mint egy újra elkezdődő álom; azonban mindez megtörni látszott mikor Yukenak elhintettem egy olyan morzsát, mit nem lett volna szabad. Sajnos ezen már változtatni nem tudok, egyelőre be kell fognom a pofám. Nagy szerencsém volt azzal, hogy Belial végül nem jelent meg. Komoly bajban lettem volna, ez pedig annak a jele, hogy van még időm. Éppen a reggeli tevékenységeket végzem, egy kis edzést. Erre is csak leginkább azért vetemedek, mert tudtommal most egyedül vagyok ebben a kócerájban. Muszáj valamit kezdenem magammal, jelenleg pedig semmi kedvem ellátogatni a 9. osztagba. Bizonyára jó volna őt látni, de nem most. Túlságosan feldúlt vagyok, amit hamar kiszúrna. Nincs kedvem a magyarázkodásra, egyelőre csak örülni akarok a sikeremnek. Jobbjára éppen egy mozdulatsort gyakorlok, amikor egy Ichibantaios tiszt kecmeredik be a látóterembe. Csessze meg! >.> Vagy is, nyugodtan jöhet. *_* Eszembe jutott végül, hogyha nincs itt senki, és ő ide jött, akkor feltehetőleg valami küldetésről lesz szó. Azonnal abbahagyom az edzést, és oda sétálok ehhez az alakhoz. Jelenleg egy ujjatlan shinigami uniformis van rajtam, de amúgy a többi ruhám a szobámban. Érdeklődve hallgatom a felelős tiszt magyarázatát, s mikor végre kinyögi, hogy mit akar..arcomon egy sejtelmes félmosoly jelenik meg. Egyik öklömet kissé összeszorítom, melyre meg- megroppannak feszültnek látszó ujjaim. Itt az idő végre, na de nem a daitenshi köpenyben.*
- Mondja meg a főkapitánynak, hogy fél pillanat és indulok. *Hátha már szórakozó park, akkor ahhoz méltón is kellene felöltözni, vagy nem? Egyébként is ismeretes nekem már az emberek világa. Naruki, meg ismeretlen eredetű lélekenergia..áhh, ez mind semmi. Leginkább az foglalkoztat első pillanatban, hogy miképpen is jelenjek meg. Ha kiöltözök, mint valami túrista cicababa, aki szórakozni szeretne..az feltűnő. Nem azért, mert úgy néznék ki, hanem mert a lélekenergia elfedésben nem vagyok annyira jó. Ezért is kaptam Uraharától azt a köpenyem. Viszont elég jó ötletnek tűnik az, hogy egy koptatott rövidnadrágot egy kivágottabb toppal..valamint tornacipővel vegyek fel. Egész faszányosan lehet tornacipőben rugdosni! Na, mikor megtörténik végre a fazonválasztás, rávenném még a köpenyem is, de akkor eszembe jut egy jobb terv. Nekem is és akit keresnem kéne, annak is van lidérc a lélekenergiájába. Tehát felkelthetném a figyelmét egy hasonlóan bűzlőnek a megjelenésével. Vállat rántok, és ott hagyok mindent az ágyféleségen. Felveszek egy napszemüveget és a daitenshi haorit inkább. Nem tudom eldönteni, hogy kell-e az a nyaklánc a nyakamba vagy sem, de tök mindegy. Elindulok végre a senkaimon felé, ami éppen akkor nyílik meg, mikor megjelenek a placcon. Felélénkülve shunpozok be a dangaiba, ami nekem meglehetősen csendesnek tűnik. Egy árva fuvallat sem csap meg, ami némileg azért gyanakvásra ad okot. Elképzelhető, hogy az a baszott nagy vonat járt már erre?! Megállok egy pillanatra, majd aztán elindulok a fény felé. Egy négyzet alakú átjáró után végül megérkezhetek majd az éjszakába. Már egészen kíváncsi vagyok, hogy mi fog fogadni.
Persze, hogy elsőre a köcsög zuhanás az, ami elfog. Szakadjon meg az összes! >.> Nem hiszem el, hogy nem tudnak jól beállítani egy ilyen kaput. Szép zuhanásom után, éppen az utolsó pillanatba sikerül egy kis reishivel visszapöccinteni, de még így is faszán találkozok az egyik ház tetejével. Na ezt szép lesz kimagyarázni, ha valaki meglát, hogy mi a francot keresek a háztetőn. Kellett volna magammal hozni valamit, de egy kis szerencsével biztosan találkozok majd egy társasággal, amibe becsatlakozhatok. Addig is a ház tetejéről már meg is pillanthatom a "csodapark" bejáratát. Rögvest lehuppanok a háztetőről, és megindulok irányába. Csak legyen egyszerű megtalálni ezt a fószert. ._. *

Utatok a dangaiban kissé rögösnek tűnik a takarító által, de végül megoldjátok a problémát. Noha bármennyire is siettek ama szerkezet szinte pár lépésnyire halad mögöttetek; s mikor végre átlépitek a fehér kaput, méterekkel egy tó felett kezdtek el zuhanni. Ha bármennyit is láttok a helyből, akkor észre vehetitek, hogy a szórakozó parktól alig ötszéz méterre lehettek. Viszont mind a ketten a vízbe zuhantok, amely nagyjából öt méteres, sekélynek számító vízszintet mutat. Kenta-san pechére - mire kikecmereg a tóból - azonban fény derül a kisebb problémára, mi szerint a kommunikációs eszközötök befuccsolt. Vagyis legnagyobb örömötökre, bánatotokra megszakadt a kapcsolat a Gotei Juusantaial. Talán némi szerencsével nem vagytok magasabb rangú shinigamik, így nem kell az erőt lezáró pecsétekkel foglalkoznotok. Végül is a feladatotokat tudjátok, így nem igazán eshettek pánikba, feltéve ha nem vagytok mindehhez hozzá szokva. Amint úgy döntötök végre, hogy elindultok a park felé, szembesülnötök kell a környezeti tényekkel. Elsősorban akadályotokat egy kisebb, meglehetősen sötét erdő okozza, amibe bizony bele lehet látni némi problémát. Nem lesz túl jó a tájékozódási lehetőségeitek, hiszen az erdő lombozata teljesen fedett. A hangok halkak, s minden egyes lépésetekre falevelek sokaságának zörrenése idegesíthet. De volna még itt valami, ami aggodalomra adhat okot, amint megtettétek már lépéseiteket az erdő irányába. Lassan, de biztosan, ahogyan haladtok előre, egyre erősödő lélekenergiát érezhettek. Lidércszerűnek tűnik, mégis tisztán kivehető, hogy ez valami másabb jelleg. Ha ügyesen sikerül rejtőzködnötök, akkor szemeitek elé tárulhat két alak, amint az egyik egy fáklyát tart a kezében.
- Biztos benne, hogy Zenta-sama teljesíteni fogja a feladatát? - Egy idősnek látszó férfi alakja rajzolódik ki szemeitek előtt. Amikor pedig a fáklya fényébe belép a másik, akkor egy szőke, csodaszép fiatal hölgy is kirajzolódik. - ...sama, kérem bízzon Zenta-samaban. Ő teljesíti az Xcution által kiszabott feladatokat. Az ön dolga csupán az, hogy pihenjen. - A nő elég alássan áll az idős férfi előtt, majdan eltűnésük meglehetősen feltűnő. Az egyikőtök mocorgására mind a ketten szinte köddé váltak. Elég sok ködös információnak a birtokába juthattatok. Első sorban, hogy mi az-az Xcution? Másodsorban az mellett sem lehet elmenni, hogy miféle alakok voltak ezek egyáltalán? Nem lehet tudni, hogy itt vannak-e még. Csak most érkeztetek, de máris szembesülhettetek eme helynek a feltételezett rejtélyével. Bizony érezhettek késztetést arra, hogy kiderítsétek mi is történik itt valójában.

Insignis Reliquia

Nos, bár elégedetlen lehetsz a feladatoddal, de végül mégis az mellett szavaztál. Az csak természetes, hogy neked nem csupán a vagyon és a velejárója érdekel, hiszen nem ezért lettél az Insignis tagja. Amint megérkeztél a helyszínre, máris különös dolgokat láthatsz. Egy egész nagy, fényekkel teli parkban találhatod magad; ahol szórakozó helyek egymás hegyén- hátán helyezkedik el. Rengeteg változatos életkorral telített nő és férfi nyüzsög itt, de mindegyikről meg is állapíthatod, hogy valamiben egyikük sem tiszta. Talán némi alkohol, vagy drognak tudhatod ez be; de ha jobban elmerülsz ebben, megláthatod a valódi okot a látens viszonyokban. Úgy tűnik, mintha mindegyik fertőzött lenne. Éppen ezért, amikor oda mész az egyik férfihoz, hogy megkérdezd, nem- e látták Zentát..ő csupán hallgat. Mégis mikor elmész, akkor fagyott tekintetekre figyelhetsz fel. Aztán pedig egy óvatlan lépésednek hála az egyik sátor melletti fűre lépsz. Alul pedig szerencsédre láthatod azt a két alakot, aki éppen bent tartózkodik.
- Igaz, az a hír, hogy Zenta úr manapság nem csak az emberekre, hanem a különlegesekre is kiveti a fogát? - Az utóbbit egészen halkan teszi fel kérdését partnerének, mire az gondosan körbe nézve böki oda a másiknak. - Állítólag kell neki egy mágusféle, vagy valami nagy mágikus képességgel bíró. De nem tudni, hogy miért. Sally, jobb esz ha lelépünk. Olyan, mintha figyelnének! *Bólint végül a hölgy a férfinak, majd mind a ketten egyszerűen köddé válnak. Érdekes információkat hallhattál, amennyiben ügyesen kivettek a környező hangokból. Egyelőre ugyan nem kezdhetsz vele semmit, csupán az járhat előtted, hogy nem feltétlenül veszélytelen a számodra sem ez a feladat.

Daitenshi

Nem valami szépen sikerült a megérkezésed, ami azt illeti. Noha kijavítottad az esélyeid, de még így is elég szép hangot csaptál azzal a tetővel. Nagy szerencséd volt viszont azzal, hogy valami betonerdőben elhelyezkedő területen történt. Így aztán a lenti autózajok ezt mind elnyomták. Kezdeti nehézségeiddel ellentétben jól improvizálsz azzal, hogy máris megláthattad a célpont helyet. Megindulásodkor az első környezeti tényező, ami fogadhat téged, az egy kihaltnak tűnő gazdag negyed. Eleinte olyan volt, mintha csak egy négyemeletes házakkal telített városrészen lennél, de ez nem így van. Ha az utat járod, máris tudhatod, hogy ez bizony a tehetősebb negyed. Ebben a csendben minden lépésed megtöri az utca csendjét, ezzel pedig rövidesen kezdened kell, valamit, ha nem szeretnéd, hogy a bent lakók felfigyeljenek rád. A groteszk csendességet egy oda nem való dolog zavarja meg abban a pillanatban, hogy lábadat az úttestre helyezed. Egy elég jó márkájú, és drága autó száguldására figyelhetsz fel, amint a benne utazó két fiatal hirtelen felfigyel rád. Centiken múlott az, hogy el ne csapjanak, az autó lefékez, ketten pedig kiszállnak belőle, kissé riadtan.
- Jézusom te lány, hatalmas nagy szerencséd volt. Jól vagy? - Már előre érezheted, hogy ez eltarthat némi ideig, így aztán biztosíthatod őket arról, hogy minden a legnagyobb rendben. Na de, bizony a te szemed sem lehet sötétített üvegből. Felfedezheted, hogy két, tehetős és jó kiállású, talán a divatiparban dolgozó férfiről van szó. Téged mindig is vonzott ez a téma, így aztán rögtön beugrik, hogy kik is ők valójában. - Mi éppen a szórakozóparkba tartunk, nincs kedved velünk jönni? Tetszik a felszerelésed. - Jegyzi meg az egyik úgy óvatosan, hogy remekül összeállítottad a cuccaid. Ha pedig belemész abba, hogy velük mész, az anyós ülésre ültetnek téged meglepő figyelmességgel. Habár odakint picit összevesznek azon, hogy kivezessen, de aztán végre megindulhatsz kettejükkel.

Yukezo

Méltatlankodhatsz mentoráltad badarságán, de még te sem tudhatod, hogy valóban jó ötlet lett volna a rendőrség bevonása ebbe a dologba. Felvethető a dolog, hogyha az emberek bármit is tudnának, akkor mi szükség lenne a shinigamikra? Mindenesetre csendestársként vállalod fel a küldetésed, melyre már az elején látszik, hogy szükséged is van. Mivel kitanultad a lopakodás törvényeit, így nem esik nehezedre Shizunét hangtalanul követni. Az első kis affér ugyan rázathatja veled a hideg, de úgy látszik elég hamar megoldódott a probléma. Azonban te magad felfigyelhetsz arra, miről a mentoráltad egyáltalán nem tud. Amikor a lány beszáll a kocsiba, a két alak nem csupán veszekedni látszik a vezetésen. A zakójuk hátulján, a hold fényében megcsillan egy különös szimbólum. S ahogyan veszekednek a kocsi mögött, úgy az egyik száját elhagyja egy különös mondat.
- Az Xcution nem örülne a belviszálynak. Add át nekem a hölgyet, fivérem. Ígérem, reggelre már Zenta- úr legszebb leányát faragom belőle. - A fivér bólintása után szállnak csak be az autóba, te pedig végre valódi motiváltságot kaptál arra, hogy ne csak hagyd úgy elvészni ezt a dolgot. Tisztán látszik, hogy ezek ketten készülnek valamire; valamint két kérdéssel máris gyarapodtál. Mi azaz Xcution? Ki azaz Zenta? Amennyiben követed az autót, pontosan az történik, mint amire számítani lehet. Egyenesen a szórakozóparkba halad az autó. De mivel te nem természetes úton haladsz, valakinek mégis feltűnik jelenléted. A következő kanyarban egy kéz ránt be téged az egyik sikátorba.

*Szinte pezsdítő volt belegondolni abba, hogy végre egyedül vághatok neki valaminek. Noha, némi félelemmel is eltöltött a tudat, hogy itt vagyok az emberek világában. Hiszen nyomós okom van arra, hogy mostanában elkerüljem ezt a vidéket. Keres valaki, és nem szeretném, ha meg is találna. De elég nagy rá az esély, hogy egyszer úgyis meg fog találni; és akkor bizony nagyon messzire kell mennem. Nem tudom ,hogy valamikor vissza is jövök majd egyáltalán, de még ez nem következik be, addig szeretném jól érezni magam. Kissé idegesítőnek találom a kialakuló helyzetet, ami a háztetős kezdést és a csendes haladást illeti. Nem vagyok hozzá szokva ahhoz, hogy mindent egy magam kelljen csinálni. A saját utamat járva nem is annyira egyszerű. Sokkal nagyobb éberséget és alkalmazkodó képességet igényel. Az utóbbiból pedig lássuk be, nekem vajmi kevés jutott. Pedig nem tudom miért, nehezen megyek ela seggfejek mellett. Most viszont egy seggfejet sem találok ezen a környéken, sőt; egyre csendesebbnek tűnik az egész, míg aztán egy baromi csendes és gazdag részre nem kerülök. Hoppá, nem is tudtam, hogy ilyenek még léteznek. >.> Vagyis tudnom kellene Yuke után, hogy bizony az ilyen élet rohadt sok sikkasztással jár. Na de haladok ám előre, egészen addig míg aztán teljesen beesteledik, és a ciőm nem veri fel ezt a rohadt nagy csendet. Öcsém, most mivel kéne álcáznom magam? Talán, ha lélektestbe kerülnék, akkor nem látnának az emberek; viszont ezzel a mesterséges vaizard gigaial tökéletesen meg vagyok elégedve. "Emberként" is tudok harcolni, ebben a küldetésben pedig talán meglehetősen fontos protokoll is lesz ez.
Ha már viszont ilyen csend van, biztosan egyetlen autó sem fog erre jönni. Lelépek végül a járdáról, hogy lassú sétámat az úttesten tegyem. Haha, jó vicc! A peches helyzet pont ekkor ér utol, és szembesülhetek a saját hülyeségemmel. Egy fullos kocsi száguldása lábaimat egyenesen a földbe gyökerezi. Ha ez most el akar ütni, akkor én azt hiszem, ketté ütöm a kocsit. Már készítem is az öklömet, mire aztán a kocsi pár centire tőlem megáll. Nagy levegőt veszek, fejem pedig teljesen elsötétül. Becsukom szememet, s már készítem a visszavágót, míg a pasi hozzám beszél. Lendíteném karomat, amint kinyitom szemeimet. Mindent tettemet tehetem a kukába; azonnal felismerem, hogy kihez van szerencsém. Nagy kerek, fagyott szemekkel pislogok az angol modellre, akiről életemben nem gondoltam, hogy majd egyszer arra jár, ahol én.*
- Jól, de ha még egyszer el szeretnél ütni, akkor már nem leszek ilyen jól. *Mondjuk azt nem kell hozzá tenni, hogy azért nem leszek jól; mert meg fogom tenni. Szívszorítóan depressziós leszek, de akkorát fogok neki vágni, hogy a fal adja neki a másikat. Persze a tíz méterrel odébb levő fal. Szóval ezt most lenyelem a hírneve miatt, meg amiatt is, mert ő lassan egy élő legenda lesz. Bódult gondolataim alatt viszont beugrik egy másik, fehér hajú személy képe. Megrázom fejem, mert muszáj visszaszereznem a józanságom. Ezek is ugyanolyan emberek, különben is nekem más tetszik már. ._. Látványosan elgondolkodok az ajánlaton.*
- Nem is tudom ,hogy meg tegyem- e. Csak akkor megyek veletek, ha meghívtok valami jóra. *Emelgetem fel kétszer a szemöldökömet, hogy stílusosan tegyem fel ellenkező ajánlatomat. ha már meghívnak egy nőt a buliba, akkor már illendő állni a cehhet. Amúgy is majdnem elütöttek, amiért minimum kárpótlást követelhetek. Mondjuk az megint más kérdés, hogy mit kerestem az úttestnek ezen a felén. Szóval beszállok a kocsiba, s míg ők hátra mennek, addig belekezdek egy dologba. Most nem csupán szórakozni, de küldetésen is vagyok. Le kell csekkolnom ezt a két alakot, így lenyúlom az egyik pénztárcáját a hátul levő táskából; majd a ruhám alá rejtem. Még jó, hogy ez a Daitenshis cucc nekem nem testre feszülő, kicsit elveszek benne.*

Daitenshi

Eleinte talán úgy érezhetted, hogy nem bízhatsz meg a férfiakban; ám a jelenlegi helyzeted által kicsit meglágyulhatsz. Pontosan úgy érezheted, hogy a saját körödbe érkeztél; így aztán elméletileg úgy gondolhatod ebből nem lehet probléma. A melletted levő srác néha a visszapillantó tükörből rád pislog, a mögötted levő pedig az egyik kanyarnál egészen közvetlenül melléd hajol.
- Elvihetünk téged a főnökhöz? Egészen szépnek találunk téged egy remek álláshoz. Jó lenne egy olyan személy, mint te egy közös fotózásra. Persze előtte végig kell mennünk a szórakozó parkon. Tényleg, te hova valósi vagy? - Tapogatózik a férfi. Habár egészen átlagos módon, mégis mintha szavainak átvitt értelme lenne. A kocsival egyre jobban közeledtek a helyszínhez. Egy kisebb dombon vagytok, így némi lelátást élvezhetsz a bulira. Innen szinte eszeveszettnek érezheted az ott zajló dolgokat.

Yukezo

A téged visszarántó alak könnyedén tér ki a támadásaid elől. Voltaképpen egy különleges pajzs védi ki akciódat, s közben fél szemével az éppen elhaladó autót kémleli. Mintha csak egy megkönnyebbült sóhajtást hagynának el ajkai, amikor hallja, hogy semmi információd sincs az itt zajló dolgokról. Lassan, jól láthatóan lehajtja arcát fedő csuklyáját; így pedig egy érett, mégis fiatal nő arca rajzolódik ki előtted. Holló fekete haja, s szinte rikító kék szeme bizonyára látványos lehet; ám arcán mély melankólia uralkodik.
- Ez nem ilyen könnyen megy. Te egy shinigami vagy, veszélyes itt lenned. Az Xcution nem szereti a shinigamikat, legalábbis a fajtádat nem. Viszont én már vártam rád. *Aztán egyértelműen az elhaladó autóra pillant.* - Megmentheted, de információk nélkül semmire sem mész. Velem tartasz, lázadó? *Kezét nyújtja feléd, először találkozik komor tekintete a tiedével. Egyszerű embernek tűnik, aki ugyanúgy bizonyos erőkkel bír, mint a te esper társad.

Insignis Reliquia

A morzsát elhintették a számodra, melynek útján elvégezheted feladatod; viszont nehézségekbe ütköztél. A legnagyobb nehézség, hogy szinte semmit nem tudni erről a Zentáról. Látszólag még beszélni sem mernek róla igazán; vajon milyen erőkkel bírhat. Emberi tevékenységed végén, ahogyan kitérsz, a felszabadítasz némi mágiát..látszólag nem történik semmi. Fiatalok haladnak ide- oda, a zene pedig változatlanul dübörög. Sörsátras ösvényen vagy éppen, csigaköves úton. A haladó párokon kívül ahogyan a perspektíva egy ködös horizontba csap át, ott szemeiddel mozgolódást érezhetsz. A ködös csíkon egy démoni kislány rajzolódik ki. Sárga szemeiddel rád mered, majd megszólal.
- Gyere, gyere. Ott, ott van..segíts! Ugye segítesz Earl bácsi? - Hol távolinak, hol közelinek érezheted ezeket a hatásokat. Tán a tervednek valahol mégis megvan az eredménye? A lány megfordul, s egyenesen a nagyszínpad felé veszi az irányt.

Gotei Juusantai

Ezen informácókkal a birtokotokban, amennyiben a szórakozó park felé indultok meg, lassacskán megtalálhatjátok a helyes ösvényt. Némi holdfény kitűnően világítja meg nektek az utat; mindössze néhány ürge által ásott üreg okozhat némi bokaficamodást, ha nem figyeltek. Néhány perc után a természet megadja magát, s a domb után szép kilátást élvezhettek. Alig néhány száz méterrel a lejtő végén láthatjátok a kocsikkal megtömött parkolót, s azon is túl a nyílt teres koncertet. Némi rock dallam ugyan fel hallatszik, de egy erőteljes mocorgás elvonja a figyelmetek. Pechetekre mára akad elég izgalom; most éppen egy ittas hajléktalan képében. Ide- oda dülöngélve közeledik hozzátok. Maga a pasas egy csapzott mikulásra hasonlít, talán hajdanán az éppen mocskos öltözete is erre utal.
- Mocskos fiatalok! Mentek a parkba mi? Pedig én megmondtam, hogy takarodjon el az összes! Na mi van? Ne bámuljatok, kopás van! Mondtam, hogy veszélyes, veszéé, vee... - Magasodott indulata közben félrenyeli a pálinka gyanús italát, s fuldoklani kezd a földön. Mégis mikor érkeztek már meg, nem igaz?

*Kicsit azért parázok ettől az egésztől. Mármint nem is tudom mit gondolhattam akkor, mikor úgy döntöttem, hogy beszállok ennek a kettőnek a kocsijába. Most már mindegy! Elméletileg nem árthatnak nekem, hiszen csak két egyszerű embernek tűnnek. S ahogy végig nézek ezen a kocsin, elég jó módúak lehetnek. Picikét elhelyezkedem az ülésen, ami egyébként is annyira kényelmes, hogy simán el tudnék aludni rajta. Hamar el is kezdek pislákolni, talán ezért is nézhetnek rám a visszapillantóból. Mindenesetre kényszeresen fenntartom magam, míg aztán jön egy akkora kanyar, ami felpasszíroz az ablakra. Csúnyán nézek a sofőrre.*
- Azért ne nyírj ki! >.> *Durcásan elégedetlenkedek a dolgokon. Habár örülhetek annak, hogy a küldetés közben nem kell sétálnom a bulizó helyre, mert akkor lehet, hogy jól megszenvedném az egészet. Elvégre is, totál ki lennék egy ilyen séta után. Hiszen nem most ültem már bele a kocsiba, de még mindig nem értünk oda. Kicsit megnyugszom azért. Háhá, legalább kényelmesen érkezem meg a helyszínre! Ettől a gondolattól picit meglágyulok, és máris jobban kezdem érezni magam. Bár a behajoló alak nem könnyíti meg a dolgom. Felhúzom szemöldökömet, mire aztán leesik, hogy pontosan mit is szeretne elérni. Billegetem a fejem.*
- Azt ne mondd, hogy most egyre gondolunk? Ez egy kicsit gyors! *A mellettem ülő kicsit félre is érti ezt, és lassít a kocsival; amire elkuncogom magam.* - Mármint nem a kocsi, hanem a tempó. Ti akkor most komolyan beakartok venni fotózásokra? *Kicsit lelkesedve próbálok az alig hihető dolgokhoz hozzá állni. Bár még mindig ez a legjobb reakció; akárkikkel is legyen dolgom. Ha megkapom a bólintást, máris izgatottabbá avanzsálom magam. Még nem voltam igazából olyan fotózáson. Rám is jön az agybaj, hogy magassarkúban kell majd járnom. Még sosem volt a lábamon, de csak nem lehet olyan vészes, mint aminek be van állítva. Sokan nem tudnak benne tipegni, de ha komolyan gondolják; talán be is tanítanak. A szórakozó park pedig egyre csak közeledik. Gondolataim picit elterelődnek az otthoni dolgok irányában. Az már biztos, hogy ezek után Reihez kell elmennem. Ha keresek itt valamennyi pénzt, és még a küldetést is sikerül véghez vinnem; akkor az első ruhaboltba beszabadulok. Kellene neki venni már valami olyan ruhát, amit tudom, hogy később fel fog venni. Mondjuk a helyi iskola egyenruháját meg lehetne varrattatni neki, egyedibb és szebb formájában. Meg akkor már magamnak is kellene venni valami téli kabátot, mert lassan szanaszét fogok fagyni a sajátomban. ._.
Most is eléggé fázok, de szerencsére a fiúk gyorsan kapcsolnak, és fűtés is lesz a kocsiban. Ezért mondjuk nem rossz, ha valaki foglalkozik is veled. Ők legalább észre vesznek olyan dolgokat, amiket Yuke nem feltétlenül. >.> Mondjuk neki nem is nagyon kell mit észre vennie, azt hiszem. :scracth: Szóval ott tartottam, hogy ezek után Reihez kellene mennem. E eltervezésemet csak az fogja meggátolni, amit a lent parkból érzek. Nem, ez nem a veszély szaga; inkább az alkoholé. Nehéz lesz megállnom, hogy ne kóstoljak meg valamit; Rei pedig még nagyon kicsi ahhoz, hogy megmutassam neki milyen egy részeg nő. Mondjuk, nem is szabadna egyébként sem innom, mert szolgálatban vagyok, vagy mi szösz! Azt se tudom igazából, hogy ilyenkor mit szabad és mit nem. Résen kell lennem, mert el kell fogni azt az alakot. Ki tudja, hogy már mennyi fiatal áldozata volt már? Pedig nagyon szép, és jól bevehető park ez; de a Goteinek valamiért nem tetszik. Kíváncsi vagyok, hogy miért? Talán valami nagy mumust láthatnak benne, vagy egyszerűen csak tényleg veszélyes hely ez az egész? Hátra fordulok az egyik sráchoz.*
- Mond csak, mióta van ez a park itt? A szomszéd városból jöttem, de az ottaniak nem beszéltek nekem még erről a helyről; pedig szeretek szórakozni. Ti mióta vagytok itt? *Kíváncsiskodom egy kicsit, vagy nevezhetjük akár tapogatózásnak is; tök mindegy! A lényeg az, hogy hasznos információkhoz kellene jutnom ahhoz, hogy tudjak valami nyomon elindulni. Még a helyi pletykákat sem tudom, pedig a Gotei tartott valami előadást. Túlságosan elfelejtettem dolgokat, mióta ebben a kocsiban ülök. Ez az ajánlat, amit adtak...már várom.*

Gotei Juusantai

Az öreg még egy darabig fulldokol a földön, majd a pia elkobzására mintha semmi sem történt volna, hirtelen józan lesz. Ám a józanságával valami egészen nincs is rendben. Nem csupán az esze tért vissza, hanem az egész személy mintha kicserélődött volna. A szakadt, koldus ruhája egy elegáns öltönyre vált, a csapzott külső pedig ápolt lesz.
- Nos, ha mindannyian így gondoljátok. üdvözöllek titeket a szórakozó parkban! - Tenyerének összedörzsölését a siker szaga koronázza, hogy immáron két legújabb shinigamit ajándékozhat a főnökének. S mint ti el is indultok a szórakozó park felé, úgy be is csatlakozik hozzátok. Már a szarkazmusában sem stimmel semmi, de hát egy szórakozni vágyó fiatal éppenséggel mit fogna fel ebből?
- Szeretnétek valami igazán izgalmasat látni? Segíthetek a tájékozódásban, de ahhoz szükségem lenne valamire. - Az elejétől kezdve erre játszott; bár eljátszott a gondolattal, hogy visszatarthat benneteket a helyes döntéstől (szerinte). Egy füves ösvényen keresztül, végre minden akadály nélkül érkezhettek meg a parkba; ahol ezidáig már egészen oldott hangulat van. A fiatalok, és idősebbek egyaránt mulatoznak, látszólag remekül érzik magukat. A férfi, aki kísér titeket pedig feltűnő figyelemnek örvendhet; szinte sztárként kezelik a helyiek. S az, hogy ti is vele vagytok, a közfigyelem rátok is szegül; közös fotók értelmében. De ez csupán a kezdet azokból a furcsaságokból, ami titeket érhet; eddig csak nyűglődnötök kellett. Az igazi kaland még csak ezek után kezdődik, de hát shinigamik vagytok..nem de?

Insignis Reliquia

Ahogy tőled elvárt volt, nem keltett benned félelmet a pici lány jelenléte. Habár te magad még nem érzékelheted, hogy a lány valójában egy roppant veszélyes démon; Zenta oldalán. Megjelenése csak is egyet jelenthet, a park ura szeretne találkozni veled. Így, ha követed, a terved egy részének ezennel vége lesz. De nem most, előbb meg kell találnod a módját annak, hogy miként tudd meg..nem ver át. A démonok ugyebár csalókásak, és nem feltétlen kiszámítható célokkal rendelkeznek. De ő csupán egy „ártatlan“ teremtésnek tűnhet, ahogyan előtted ugrálva folyamatosan gyermeki dalocskát énekelget. Mondjuk ne keresd okát annak, hogy miért hallod tisztán ezt ekkora zajban, magad is tudod, hogy e világ számtalan hasonló helyzetet tartalmaz. A kislány szépen, játékosan vezet téged a nagy színpadhoz, ahol hirtelen minden olyan kihalt lesz. A tömeg ott van, de mintha te mégsem ott lennél. Akkor mégis mi történhet? A lány csendben megáll, megfordul és rád mosolyog.
- Sajnálom, apu még nem szeretne veled találkozni. Várnunk kell. Ugye a bácsit nem zavarja, ha addig hintázok egyet? Magának is van ám hely! - S ha felnézel a színpadra, a hideg köd ellenére egy két személyes hinta álványt pillanthatsz meg. A kislány felmászik a színpadra, és beül a gyermekek játékába. Egyszerűen hintázni kezd, látszólag ebben nincsen semmi.

Shizune

Gyanakvásaid ellenére a srácok nem fognak magukból megmutatni semmit sem, míg el nem érik céljukat. A játék folytatódik tovább, ők pedig remekül viselik. Vagy talán pont ők lennének azok, akik nem ismerik fel a színjátékod? Az auto hirtelen áttér egy másik, előre nem látható útra. Ez további gyanakvásra adhat neked okot, de bizonyára nem fogsz belőle problémát csinálni. Te az eltűnt shinigamik után jöttél, s lassan kezdet érezni, hogy ehhez bele kell menned a játékba. Az egyik srác bezárja az auto ajtajait, és rád mosolyog. Van valami a mosolyában, ami zavaró lehet.
- Nem is tudom, hogy mióta van itt a park. Mi alig pár hónapja agyunk itt. Igazából ez egy zárt park, nem mindenkit engednek be. Az újságnak meg kimondottan tiltott a híresztelése. A főnök nem szereti a minőségen aluli dolgokat. Nos, ezért választottunk téged Shizune. Remélem jól fogod magad érezni! - Kacsint egyet, majd társa némileg elkapja a kormányt egy élesebb kanyarban. A biztonsági öv természetesen jól visszaránt ebből a helyzetből, de az érzés maga úgyis fojtogató. A hosszú út pedig szépen lassan véget ér, még pedig a park hátsó bejáratánál. Egy parkolóhoz érkeztek meg, egy teljesen kihalt parkolóhoz. A hátsó bejáratot pedig már két biztonsági őr meg is nyitotta.

*Lassan elég ideje leszek az autóban ahhoz, hogy kezdjem élvezni a helyzetet. Akármennyire is nem vicces, hogy vadidegenek társaságát választottam az helyett, hogy magam boldoguljak a kialakult helyzettel. Mégis szükség volt erre, talán még most is valahol az úton csatangolnék és lejárhatnám a lábamat, mire beérek a szórakozóparkba; átkozott kidoushuu osztag! Mondjuk ezzel az ikeröcsémet is szidom, de ha egyszer nem képesek a senkaimont normális helyre tenni, akkor mégis mit szóljak? >.> Túl kellett esnem valahogy ezen, szóval most ez van. Meg kell valahogyan vezetnem ezt a két barmot, és tovább menn ia shinigamik után. De talán.. talán, ki tudja? Az is lehetséges, hogy nem is oda megyünk, mint ahová ígérték volna? Erre kezdek el gyanakodni, mikor észreveszem, hogy bezárják a kocsi ajtaját. Magamban jót kacagok ezen, mert nem igazán tudhatják akkor, hogy kivel állnak szemben. Sosem voltam a megtestesült arrogancia, de azért egy kocsi ajtó nem fog megállítani, amennyiben távozni akarok. Engem csak Yukezo képes megállítani ilyenkor, de csak mert tud teleportálni és inkább megállok, minthogy elvetemült pillanatában ledobjon valahova. Szóval, először csak figyelem a dolgokat, aztán nem is nagyon tudok mit tenni a helyzettel. Inkább csak várok, míg gondolataim valahová máshová kerekednek a kocsi mellett elhaladó fák által.
E gondolatok haza felé vezetnek, az érkezésemhez a Seireiteit illetően. Tisztán emlékszem arra, hogy milyen volt apám tekintete, amikor végre visszavihetett. Nem is tudom, mintha már az Aizennel folytatott küzdelem óta erre készült volna, s nem is hiába. Az a nyamvadt társaság végre úgy döntött, hogy visszatérhetünk. Mondjuk akkoriban még nem voltam a Daitenshi tagja, csupán idővel lettem az. Mostanra pedig annyira megváltoztak a dolgok, e lét mindennapos. Ingázok a világok közt, s sokszor látom, hogy magamra nem is jut időm. Csak azon vagyok, hogy mindenhol legyek egy kicsit; ebbe az egész történetbe csak Reit sajnálom. Nem tudok mindig a legjobb pót szülője lenni pont az időhiány okán. Néha felöltődik bennem a gondolat, hogy oktalanul vádolom Yukezot. belekóstolva a Daitenshi létbe, lassan megértem, hogy miért is nem lehetett Mayával, vagy a gyerekkel. Mondjuk, ha eszembe jut Maya...valamiért elkap egyfajta természetes ellenszenv, holott nem is ismertem igazán. Semmit sem tudok Rei anyjáról, valóban. Ez egészen furcsa nekem, még csak azt sem tudom, hogy mi az, ami emlékeztetheti rá, hogy volt neki. Mondjuk idővel biztosan elfeledi majd a lány, de vajon később majd mit gondol.. ki lesz az anyja? Ki lesz Tamachi Rei anyja igazából? Talán, talán..talán majd az a nő, aki Yukezo felesége lesz. Szokatlanul kárörvendő mosoly jelenik meg arcomon egy másodperc erejéig, hiszen köztudott, hogy Yukezo nem képes megállapodni, szóval tök mindegy. Reinek sajnos nem lesz az anyja, de anya féleségnek majd ott leszek én. Sóhajtok egyet, s az egyik srácra pillantok.*
- Ennyi ideje itt áll ez a park, és semmit sem hallani róla? Hát..nem tudom, nektek nem lenne ez gyanús? *Billegetni kezdem a fejem, de aztán legyintek egyet. Végül is, mindegy. Eleve tudom, hogy ez az egész kóceráj gyanús; de legalább megtudtam, hogy a hely főnökéhez visznek. Ha azaz alak olyan dologban utazik, akkor végre lesz lehetőségem likvidálni valakit a világból a Daitenshi neve alatt. Első komolyabb bevetésemen lehetek túl, és teljesen egyedül..remélhetőleg. Kicsit igazgatni kezdem a hajamat, majd rákacsintok a beszélőkére.*
- Ugyan már.. biztosan jó móka lesz! *Igen, teljesen jó lesz az ökleimnek; amennyiben olyasmit tapasztalok. Viszont lassacskán történhetne valami, különben rossz vége lesz a dolgoknak. Nem szeretek ennyit várni arra, hogy találkozzak valakivel. Szóval kicsit türelmetlenül dőlök vissza az ülésre, és türelmetlenül pislogok a sofőrre.* - Mikor érkezünk már meg? *Hozzám képest extra finoman kérdezek már rá. S ali, hogy felteszem a kérdést..már egy éles kanyarban majdnem felkenődök az üvegre. Magamban végig szentségelem ezt a tökéletlent, majd kisimítom arcvonásaim. Furcsállom a hátsó bejárat kérdését, de felhúzott szemöldökkel pislogok feléjük.*
- Ugye lesztek a kísérőim? Egyedül biztosan nem találok oda. *Erről szó sincs, oda találnék. De golyófogónak még ők is jók lesznek, ha nyakig merülnek el a levesben. Lehet, hogy tök ártatlan, velem kb. egyidős srácok. Ennek ellenére semmiben sem lehetek biztos, szóval jobb, ha velem jönnek. Tökéletlen taktikának tűnik, de ha valami nem stimmel velük..egyszerre szeretnék elintézni mindenkit. Nem pedig külön- külön vadászni. Elég lesz nekem két részeg shinigamit megtalálni, mert hogy tutira részegek! ._. *

Érkezésetek biztosan álomként csapott le rátok. A tömeg egyszerűen tombol, és a buli fellegek szinte felettetek sziporkázik. Ennek ellenére akadhat itt olyasmi, amint megakadhat a tekinteted. Az egyik lánynak az arcán érdekes vérfoltokra lehetsz figyelmes; de nem lehetsz mondjuk abban sem biztos, hogy nem- e hallucinálsz? Tán raktak volna valamit a piádba? Mindenesetre, mire visszapillantasz..a társadat egyáltalán nem találod. Mondhatni ez a hatalmas tömeg a színpadhoz közel széttúrta az egységet. Ráadásul már te sem állhatsz rendesen a lábadon. Hányinger törhet rád, és a tömeg; illetve a zene egyszerre válik süketítő zajjá számodra, mintsem kellemes szórakozássá. Lassan meginognak lábaid, és fejed mintha zuhanni éreznéd. A következő pillanatra pedig minden elsötétül, s a külső hangok is megszűnnek. A tömeg kellős közepén ájulsz el, de ők mind megállnak akkor; ha társad is hasonlóképpen végre „elalszik“. Mindkettőtöket valahová elvisznek, de ti magatok nem is tudhatjátok, hogy hová. S akkor cseppen, cseppen, cseppen. Kénes, penész illat. Torz visszhangok, majd éles fények. Az ébredésetek lassú lesz, lassú egy börtönnek látszó kalitkában. A sötétséget mindössze néhány fáklya fénye töri meg, de ettől függetlenül nem sok mindent láthattok. Annyit érzékeltek, hogy méterekkel egy padló fölött lógtok a ti kis „magán zárkátokban“. Hol is vagytok pontosan?

Nyugtalanságod ellenére végre megékeztek a kívánt helyre, avagy nem kívánt helyre. Az őrök gondosan nyitnak meg előttetek egy hatalmas ajtót, amiről senki sem tudja, hogy miért építették ekkorára. Kellemes látvány fogad egy luxus nappali képében. A gazdagság mindenhol ott van, a legapróbb tárgyban is. Ettől kicsit feszültebb lehet a légkör, amikor hellyel kínálnak.
- Kérem foglaljanak helyet, Zenta úr még nem készült el. - Egy hozzád hasonló korú, mégis más vonásokkal rendelkező fiatal nő szólít fel benneteket. A veled érkező srcáok viszont lassacskán felemelkednek, és távozóra fogják. Te pedig bármennyire is kérdőre akarod őket vonni, mintha meg sem hallanának téged. Az egyik ajtó mögül pedig lépészajok pattannak el, valaki közeledik. Ahogy egyre jobban közeledik az ajtóhoz, úgy érzed meg az illető lélekenergiáját. Cseppet sem kicsinyke, mégis ismeretlen eredetű. Sosem érezhetett energia ez. Az ajtó pedig szép lassan kinyílik.

A rejtélyes alakot kissé furcsán érinti a modorod, mégisem tántorodik el feladatától. Szemeit egyenesen a tieidbe mélyeszti, és jól nyomatékosítva mondatát, hogy a shinigami is megérthesse.
- Nem számít az, hogy mit gondolsz. Ha élve akarod látni a lányt, jobb, ha segítesz nekünk. Kifigyeltelek, láttam mire vagy képes. Ha segítesz, mi is segítünk neked. - Feleli, majd arcába húzza köpenyét. nem akar megtántorodni attól, hogy együttműködésre kényszerítsen. Mégis van a tekintetében valami különös, kérlelő jellegű fény. Szavakkal talán nem fejezte ki szándékát, de a tekintete sok mindent elárult. Bólint egyet ajánlatodra, de inkább ő maga válassza ki azt a helyet, ahol értekezhetnek. Int neked, hogyha akarod könnyen követheted. S ha így teszel, az alak szinte suhanva közlekedik le az épületek közt egy fekete sikátorhoz, ami annyira nem is sikátor. Valami titkos dolognak a lenyomásával egy liftbe kerültök, s míg az lefelé emelkedik, addig leemeli arcáról a „rejteket“.
- A nevem Liz, és a Zenta ellenállás egyik vezetője vagyok. Mi azért vagyunk, hogy akadályozzuk a szórakozó park tevékenységét. Az Xcution ezúttal elvetette a sulykot. A lakosságból agyatlan zombikat gyártanak, és ha nem hallgatsz rám..a lányból is azt fognak csinálni. Egyébként ki az a lány? - Érdeklődik, míg a lift halad lefelé mélyre.