Hoppá, talán nem ezt kellett volna mondanom, amikor megkérdezte, hogy mit olvasok. Akárhogy is nézem, Vex jelenleg nagyon úgy viselkedik, mint aki el akar ájulni, mármint elfehéredett, meg elkezdett elég rémült arccal pislogni először rám, majd a mangára, amit az asztalon hagytam. Nem értem, most minek kell ezen ennyire meglepődni, hiszen soha nem titkoltam, hogy a legtöbb tyúkot nagyjából annyira kedvelem, hogy meg tudnám fojtani egy kanál vízben, a kedves kivételek pedig sikeresen elérték azt a szintet is, hogy már csak akkor akarnám őket sorra gyilkolászni, ha kicsit komolyabban elkezdenek idegesíteni, szintén a megfontolandó kategóriába kerülnek, hiszen egy vödörnyi folyadék láttán már komolyan gondolnám, hogy nem éri-e meg őket megmosdatni kicsit. És aki még ebbe a kategóriába sem tartozik bele, az nem más, mint Eras, akihez a legtöbbször inkább hozzá sem nyúlok, hiszen csak a jó ég tudja, hogy milyen vírusokat hordoz a testén. Oké, a jelenléte elviselhető, hiszen keveset beszél és azt is úgy, hogy nem értem, ráadásul meg sem próbálja a lehetetlen küldetést, hogy nőként viselkedjen, de mindennek van határa. Utálom, ha nők akarnak letapizni, tőle meg egyenesen a plafonig ugranék, szóval nagyon jó dolog, hogy eszébe sincs ilyet tenni. A többiek gondolom kevésbé örülnek neki, de igazság szerint a mindenféle herpesz, hepatitisz meg minden más idegméreg az utolsó dolog, ami nekem most az életemből hiányzik, nem számítva a tudatot, hogy kitől kaptam el. Nem, Eras most tökéletes, amikor antiszociális és nem törődik a dolgokkal, addig én nyugodtan tudom Aizen-sama *.* közelében olvasni a mangáimat, ahol senki nem néz érte rám furcsán. Mert most Vex éppen ezt teszi, nem tudom, mi ebben a furcsa, a yaoi is egy műfaj, ráadásul eléggé közkedvelt és részletgazdag, úgy tesz, mintha ez lenne a világ legnagyobb bűne. Pedig egészen eddig olyan készséges volt, nem értem, most mi van?
- Megengedted volna? - néztem rá először csodálkozó szemekkel, hiszen eddig még ezt a kijelentést sem hallottam, amikor valakinek kicsit letapiztam a fenekét. Az arrancarok nagyobb fele ilyenkor mindig elküldött a francba, a kisebb meg mosolyogva kérdezte meg, hogy akkor most szándékozom-e máshonnan is fogásmintát venni. De hogy megkérdezni, van-e erre engedélyem, eddig senki nem tette meg. Akkor lehet, hogy van még esélyem *.* Hiszen, ha valaki a kérésre engedi, azt nyilván nem zavarja, hogy tapogatom, még kevésbé, hogy fiú vagyok, és ez azt is jelenti, hogy nem idegenkedik a fiúktól. Tudtam én, hogy valami nem oké a meséjében, itt a megoldás. Biztos csak titkolja a dolgokat, de előttem feleslegesen teszi, hiszen pontosan tudom, milyen és nem zavar.
- Igen, általában a fiúk ezt szeretik... - jegyeztem meg halvány mosollyal, hiszen ő már csak tudhatja a dolgot. Én nem nagyon szeretem a kinézetemet, mert lányos, ráadásul eléggé, így mindig ukénak néznek, utána meg van egy-két meglepetés, amikor kiderül, hogy inkább vagyok seme, aki jól titkolja a dolgokat. Bár, nem mondom, hogy egy kevésbé engedékeny partner kedvéért nem váltanám fel a szerepeket, mert igenis megtettem már, csak valahogy mindig jobban szerettem, ha én lehettem az aktív fél egy kapcsolatban. Annak sokkal könnyebb a dolga, ráadásul pedig ő is irányít. Bár, Vex nem úgy néz ki, mint aki mellett ezt meg is tehetném, de egy próbát igazán megér a dolog *.* Tudtam, hogy bármi is lesz, valószínűleg nem fogja hagyni, hogy irányítsak, így nem nagyon lepődtem meg azon, hogy megéreztem a kezét magamon, de az már sokkal meglepőbb volt, hogy ahelyett, hogy leállított volna, inkább ellökött. Egy csalódott sóhajjal léptem hátra párat, amíg nem túl kecse mozdulattal rá nem kenődtem a falra. Remek, ez vagy szado-mazo párti, ami nem lenne nagyon ellenemre, vagy nem tetszett neki, amit tettem. A reakciójából ítélve a második, ami el is keserít kicsit. De most nem akarom magamat hagyni lealázni, hiszen ez az egész nem az én hibám volt.
- Ne fogd rám, te viselkedsz úgy, hogy az minden melegnek felhívás... - jegyeztem meg kicsit erősen, de amint kimondtam, rögtön utána meg is bántam a dolgot. Ha eddig nem utált volna meg, akkor most fog, de tudom, hogy igazam volt. Épeszű, hetero pasi már az ilyen egyenruha láttán gyanút fog, a yaoi manga után pedig nem kezdi el engedni, hogy a másik letapizza. Mégis hol járt ez, hogy nem tűnt fel neki, minden egyes mozdulatával biztatja az embereket? Ez olyan kegyetlen, próbálja magára felhívni a figyelmet, utána meg úgy tesz, mintha nem is történt volna semmi. Pedig fogadni mernék, hogy nem én voltam az első, aki félreértette, hiszen ez eléggé két értelmű. Mindegy, most már utál, nincs ebben új, akkor pedig olvashatok tovább. A mangát lekapom az asztalról és valahol ott nyitom ki, ahol abbahagytam, majd leülök az előző székre. - Nem hívtalak ide, nem én kezdtem ki veled, bocsánat, hogy félreértettem... - jegyeztem meg sértődötten, majd megpróbáltam a könyvre figyelni, csak éppen nem ment. Nem tehetek róla, még mindig Vex járt az eszemben, annyira ellentétes volt a viselkedése és a testbeszéde, ráadásul még mindig itt van. Biztos jót nevet rajta, hogy átvert, mert én ilyen vagyok...

Kidobó másként – kapsz te olyan módot ><

Láttam, hogy felelni akar a kérdésemre, már nyitotta is a száját, de elakadt a dolog valahol félúton. Hogy én ezen miért nem csodálkozom, azt már jó ideje tudom, mindenki ezt csinálja, kikéri magának az olyan dolgokat, amelyekbe biztosan nem egyezne vele, de megpróbálja elhitetni, hogy mégis, hátha akkor neki lesz igaza és övé lehet az utolsó szó. Pedig nem igaz, ne nézzem rám úgy, mintha igaz lenne, hogyha kérem, akkor megengedi, hogy letapizzam a fenekét. Tudom, hogy nem tenné meg, akkor meg most mi a baj azzal, hogy önállósítottam a kezemet és próbálkoztam. A büntetésemet már megkaptam érte, ami azt illeti, kicsivel többet is, de nem mondom, hogy nem érte meg. Abban igaza volt, hogy jó fogása van, ami azt illeti, ha az én oldalamon játszana, biztos lennék benne, hogy akárhány kalandot talál magának, ránézésre ugyanis kifejezetten jó uke lenne, bár az erő alapján, amit eddig bevetett ellenem még ukénak sem utolsó Vex. Csak sajnos annyira ellene van ennek a világnak, ami pedig sokkal normálisabb, mint azoké a hülye nőstényeké, akiknek az egyetlen céljuk, hogy felhívják magukra a figyelmet pár óra elejéig, utána pedig menjenek a szobájukba és egy újabb csíkot húzzanak a dicsőségfalukra a megvolt részhez. Ez annyira sekélyes, de ezeknek a tyúkoknak a világa pontosan ebből áll, meg persze pár kisebb esetből, amikor megpróbálják az alfa szukát játszani Aizen-sama *.* előtt, pedig mind tudják, hogy rájuk sem fog nézni és nyilván a rangot is csak mellbőség alapján osztják, vagyis minél több a plasztika, annál előbbre kerül valaki. Phuu, csak tudnám, mi az, amit sok férfi tévesen keres ezekben az aggyal nem létező lényekben, rögtön kicsit komolyabban is tudnám talán őket venni. Bár, valakinek azért nem üres a feje, Eras már rájött, hogy a babákat darabolni kell és nem szeretni, de a többi még várat magára. Addig meg, fogynak szépen xD különben meg ideje felkelni, Vex ugyan felelt, igaz nem túl eredményesen, de többet nem éri meg vele próbálkozni. Még nem érti, ez van, ezt kell eltűrni. Maximum csak kicsit a fejemet rázom, hátha leesik neki, hogy megint nincs értelme annak, amit mond...
- Radar? - ennek az ég világon semmi értelme, milyen radarunk legyen, officiális felirat, hogy engem csak a férfiak keressenek? Nem, nyilván rájött, miután nála is bepróbálkoztam, hogy ilyennel mi nem rendelkezünk, de persze eltart egy darabig mire minden képkocka a helyére fog kattanni. Addig meg talán kicsit ideje lenne szólni neki, hogy rossz korban jár. Hiszen nem mindenkinek van rá lehetősége, hogy kifejezze a véleményét, ráadásul megalázó is, ha csak azért próbálnak minket beskatulyázni, mert nem olyanok vagyunk, mint mindenki más. - Minek nézed ezt a helyet, a náci birodalomnak, ahol mindenki rózsaszín tetkót kapott? Nincs jel, csak a viselkedés... - utalok vissza rá nyomatékosan, hogy pontosan ennek köszönheti ő is a helyzetét, nem tudja, hogy mit tegyen és mit ne tegyen egy férfi közelében meg. Mert szerintem minden épeszű hímnek bejönne, ha felajánlaná, hogy letapizhatja, meg persze előtte kezdene el vetkőzni. Sértő már megint a kérdése, hiszen nem én tehetek mindenről, ami itt történik, a nagy részéhez közöm sem volt, a balhét mégis nekem kell elvinnem. Mondja már meg nekem valaki, hogy hol van ebben az igazság? Én nagyon nem találom, ráadásul pedig még mindig én szenvedek miatta. Eddig is volt elég foltom, több nem kell, ajtó ott van, nyugodtan ki is mehetne, ahelyett, hogy még jobban megtipor. Nekem már itt nem lesz igazam, mindegy mit teszek -.-"
- Haverok? - néztem rá csodálkozva, hiszen egészen eddig én voltam a rossz meg a szemét, most meg barátkozni akart velem. Ennek nincs nagyon értelme, de most nem fogok miatta tiltakozni. Ő mondta, hogy pár sör után több dologra hajlandó, lehet még a végén ki tudom deríteni, mi mindenre is. Ráadásul nem hangzik rosszul az ötlete sem, ha közösen megyünk, könnyebb valakit a másik segítségével lerázni. Az összes libát, aki elkezdi, hogy milyen aranyos vagyok, egyszerűen oda küldeném hozzá, és megúsznám a többi bajt, ami a nyakamba szokott zuhanni ilyenkor. Nem lenne rossz ötlet, az biztos. - Rendben, legyen... Neked meg jó a feneked, nem kéne annyira elrejteni. - tettem hozzá kacsintva, hiszen ezt veheti divattanácsnak is, hogy mi az, ami a legtöbbeknek bejön, például az egy számmal kisebb nadrág szerintem nála tarolna, ráadásul pedig én objektív vagyok, mert azt a célközönséget szeretem, amit a legtöbb ilyen hülye tyúk is, csak éppen fel is fogom ennek a jelentését. Ennyi...
- Miért menekültél ide? - tettem fel hirtelen a kérdést, ami egészen eddig járt a fejemben, csak sokkal jobban lefoglalt a bámulása, mint a szájtépés. De most, hogy kiderült, amíg nem részeg, nincs esélyem, igazán megtudhatnám, hogy ki vagy mi üldözte be ide őt.

Auuu, ettől már fája fejem, de nagyon. Miért ilyen nehéz felfogni, hogy egyszerűen más vagyok, mint a legtöbb hibbant itt és ennek megfelelően úgy is látom a világot, ahogy az valójában kinéz és nem másként. Aizen-sama *.* megmutatta itt a rendet és a fegyelmet, a többit pedig nem nehéz felfedezni, ha kinyitja az arrancar a szemét. Sőt, egészen biztos vagyok benne, ha már megtette volna, akkor az összes hibbant liba, akik valamilyen orbitális véletlen folytán jutottak be az espadák közé, már rég ki lenne rúgva Las Nochesből, mert ők a visszatartó erő, amire itt nincs szükség. Nem értem miért azok kapják a hatalmat, akik csak arra képesek, hogy a letört körmeik miatt panaszkodjanak és úgy tegyenek, mintha az övék lenne az egész világ. Amit eddig le tudtak tenni az asztalra, az egy nagy semmi, megfűszerezve egy jó adag hisztivel és nyilván valami nálam nem működő hipnotikus képességgel, amivel még az elméletileg jól működő és használható arrancarok is azt hiszik, hogy szükségük van rájuk. A gyomrom fel tud fordulni ettől a képmutatástól, hiszen ők semmire nem jók, de elhitetik az egész bandával, hogy az élet nélkülük teljesen értelmetlen és mások szemében használhatatlan tud lenni. Remek, még Vexet is behálózták, ahhoz azért kell egy jó adag erő, meg persze nyilván sokkal kevesebb ruha, mint ami rajtam van. Hiába, egyeseket még mindig vonzanak az implantátumok, amelyeket egy ügyes sebész pakolt be nekik, hogy ránézésre is meg lehessen mondani a nemüket, kár, hogy ezeket nem tervezték olyan eldurranóra, mint a többit, amelyet az emberek világában kezdtek el osztogatni. Egészen biztos vagyok benne, hogy nagyon ütős lenne, ráadásul pedig a legtöbben a férfiak közül egyértelműen az első keserű tapasztalatok után felismernék azt, amit én már hónapok óta szajkózok, hogy a nők közveszélyesen és használhatatlanok...
- Talán az, hogy először a fenekedet nézi meg, utána az arcodat... - jegyeztem meg elgondolkodva, miközben eszembe jutott, hogy általában ez az első dolog, amit a hozzám hasonló, a férfiakat szeretően meg tudnak figyelni. Mondjuk ebben annyira nem is különbözünk a hülye tyúkoktól, akiknek az egyetlen tervük az életben, hogy találjanak egy férfit, akinek meg tudják az életét keseríteni. Komolyan, egyre gyakrabban rosszul tudok tőlük lenni, kész szerencse, hogy a társadalom sokkal elfogadóbb már a hozzám hasonlókkal szemben. Mi már régen rájöttünk, mennyire feleslegesek a nőstények és csak a baj van velük, a többiek azonban még mindig hisznek benne, hogy egy ilyen faj valamire jó lesz. Szerintem az egész nemet ki kéne rúgni a fenébe, kezdve a Las Nochesban tengődőekkel, de nem sikerült eddig még megtenni. Jézusom, hogy ez mekkora lassú a felfogás. A történelemben mindig is voltak hozzám hasonló törtetők, régebben tiltották a másságot, most tolerálják és azt hiszem a közeljövőben már elfogadják és támogatják is. Alig várom, hogy addig eljussunk *.*
- Te tudod... - jegyeztem meg elgondolkodva, miközben végig néztem rajta. Épp most fogadott el barátnak, akkor nem fogok mindent tönkretenni egy megjegyzéssel, hogy milyenek jelenleg a ruhái. Elvégre én most akárhogy is nézem, a nadrágja határozottan sokat elrejt a fenekéből, pedig az egészen formás, a felsőjének pedig van az a rossz hatása, hogy nem mutatja, valójában milyen izmos. Persze most is vannak nők, akiknek ez bejönne, de a pasik vagy a mások által legjobbnak titulált nők biztosan nem ezen fognak megakadni. Rendben, elismerem, engem meg a szememet sem zavarnák, ha kicsit többet látnék belőle, de már kipróbáltam, és mint kiderült, ő nem rajong a férfiakért. Nos, ez még változhat, csak óvatosabbnak kellene lennem, addig meg talán meg tudom neki mutatni, miért is olyan taszítóak a szilikonozott mű babák, akiket csak akkor lehetne közelebbről is igazinak nézni, ha valaki kiissza Karakura town teljes szeszkészletét és nem halálozik el. Nem is tudom ki tudna hozzájuk nyúlni, esetleg Eras, mikor boncolja őket és én kesztyűben, mikor segítek...
- Ma nem voltam Aizen-sama mellé beosztva, így ide jöttem olvasni, mert erre senki nem jár... - jegyeztem meg elgondolkodva, miközben újra a könyvre néztem. Tényleg emiatt jöttem ide, míg délután vissza nem mehetek a trónterembe, a 300 oldal le tud foglalni, vagy legalábbis kiolvasom, ha kell kétszer is és nem gondolok rá, most melyik hülye nő próbál meg Aizentől kikönyörögni valamit. Mikor ott vagyok, nem megy nekik, mert mindig beszólok, de most van rá esélyük és ki is fogják használni -.-"

Tanarotte és a tündéri Fracción felkérés

*Ahogyan teltek, múltak a napok és hónapok egyaránt, úgy változott meg helyzetem és motivációm egyaránt. Még mindig különös érzés ott ülni abban a székben, amelyben mások mindig is áhítoztak ülni. Ha betérek a terembe, folyvást az irigykedő, vagy kihívásra váró tekinteteket tulajdoníthatom el. Sokan látnának holtan azért, mert a Primera helyen ülök.
Gyakran ügyetlen és bugyuta arrancarnak tartanak, de éppen ettől tartanak igazából. Tartanak, mert néha- néha túlon túl feltnő ez az éretlenség, amely körbe vesz. Szeretem, hiszen pontosan ettől lehetek kiszámíthatatlan pillangó, vagűy hogyan is mondják. *.* Mindenesetre ezúttal nem mosolyogva ülöm végig a szokványos feladatmegbeszéléseket. Tekintetem egy kicsit vészjósló lehet azok számára, akik egy kicsit sem ismernek. Nem kedvelem igazából az erőszakot, de nem szeretném, ha valaki kizökkentene egy fontos elmélkedésemben. Még mindig keresek egy pillangót Hueco Mundoban, amely segítségemre lenne egy találmányomban. Ezért muszáj felvennem ezt a fajta tekintetet azért, hogy ne szóljanak hozzám. hatalmasat sóhajtok, amint valaki megteszi ezt. Még mindig roppant kíváncsiak arra, hogy mit beszélhetett a fracciónommal Seth. Ezt meg is hallom az egyik suttogásból, habár ezt rögvest lecsitítja az úr, aki tekintetét rám szegezi.*
- Holnaptól új feladatod lesz, Natalie! *Végtelen türelemben leledző hangon szólal felém a szörny, akinek hangjától kicsit ódzkodom. Igazán aranyos, de olyan kis polipnak tűnik. >.> Persze az úr ellen nem szabad ám szólni, ezért úgy teszek, mintha csak teljes nyugalmamban gondolkodnék. Addig is megosztja velem, hogy ki kellene még építeni Las Nochest, ehhez pedig technikai újításokra lesz szükség. Amennyire pedig elfoglalt vagyok, az én időmbe igazából nem férne bele. De nem fogok ellenkezni az akaratának, úgyis ott van Ricco..íme egy tesztfeladat a számára.* - Hai, Seth-sama. *Suttogom határozottan, majd aztán a gyűlést végre felosztlatják. Oldalra billentem a fejemet, s megvárom, hogy Seth lefoglalja magát az egyik espadaval. Majd legközelebb talán kiderítem, hogy mi is volt olyan fontos információ, addig is ideje meglépni innen, hogy újra belevessem magam a munkába. Meg is tenném, csak éppen egy számomra még nem igazán ismert Espada az, aki megszólít. Mentemben megtorpanok csendben, majd aztán groteszk ellentétes szemeimet megkörözöm.*
- Yare, yare. Roppant mód óvatlan vagy, ugye tudod? Ez még az életedbe is kerülhet...espada. *Mosolyogva közlöm vele, mintha csak csacsognék vele. Aztán intek neki, hogy kövessen egy másik zártabb terembe. Mondjuk, amint betérünk, akkor sem találom biztonságosabbnak; így aztán végül a laborom előterében kötünk ki. Egyenesen a Primera torony előterében, amely egy szimpla, modernizált nappalinak tűnik; felfelé vezető lépcsővel. Amint bezáródik az ajtó, az egyik falra egy panel villan fel az egyik fracciónom képével. Utasítom, hogy zárja le ezt a helyet, senki nem jöhet be. Ezt követően kicsit kinyújtózom, majd szembe fordulok Diegoval.*
- Te egy buta bácsi vagy ugye tudod? Nem szabad Seth bácsi előtt ilyeneket mondani. >.> *Mint egy kisgyerek, úgy fakadok ki a "társamnak". Majd aztán öntörvényileg lököm le a kanapéra, hogy helyezze magát kényelembe. Még egy pohár vizet is teszek elé, noha ő restje, hogy megissza avagy sem. Én csupán kedves akarok vele lenni. *.* Igazából még nem sokan mertek megkérni bizonyos dolgokra, ezért sem árt, ha most kedves leszek, hátha. *.* Leülök vele szemben, tekintetem pedig komolyabbá válik.*
- A problémádat egyszerű kémiai úton megtudnám oldani. Valójában számtalan lehetőség van rá, de bárhogyan is döntesz, egy valamit tudnod kell. Ezek az eljárások kissé kényesek. S ahhoz, hogy jó eredmények szülessenek, muszáj lesz megbíznod bennem. Nekem nincs szükségem sem a történetedre, sem pedig a céljaidra. Egyszerű biológiai, kémiai, fizikai képletek felállítására lesz szükségem. Ehhez tudnom kell, hogy a resurreción által kibocsátott méregről van szó, vagy sem? Ha igen, akkor látnom kell a resurrecciónod, s mintát kell belőle vennem. Csak a mintavétel után válik legyárthatóvá az ellenanyag. Ez időbe telik, de bizonyára nem azért jöttél hozzám, mert minőségen aluli eredményt szeretnél elérni. *Teszek neki egy kicsinyke kis magyarázatot a továbbiakra. Addig is kezembe veszek egy noteszt és egy íróeszközt. Elsődleges ugyebár a feljegyzések, csak azután jön a kutatás, majd a felváltás. Mindent a maga idejében. Valójában már a tekintetemen látszik, hogy izgatott vagyok ettől a dologtól. Még neki is feltűnhet, hogy most egészen másképpen viselkedek, mint egyébként.*

Tanarotte és a tündéri Fracción felkérés

*Kénytelen vagyok az Espadanak mindent leteríteni, különben még a végén engem vádolnának meg a csúnya tudós címével. T.T Igazából tényleg szándékom segíteni Diego-sannak, csak éppen ezt egy kicsit az előnyömre is fordítom. Kölcsönösen jól fogunk járni, hiszen semit nem teszek ingyen másnak. Még ha nem is mindig avatom be az alanyokat, mindig van olyan dolog, amiben jól járok. Most sem szeretnék másképpen eljárni, így hát csak tisztázom eleinte a dolgokat. Lehunyom szememet, kicsit megdörzsölöm. Fáradt vagyok már igazából, jól jönne már egy kis pihenő. El sem hiszem, hogy ilyenekre gondolok mikor imádok kutatni. Most viszont valóban szükség lenne egy kis pihenőre, hogy másba kezdjek. Lehet holnap kiadom majd Kiyonak, hogy helyettesítsen a laborban egy kicsit. Mondjuk így sem mehet fel a szektoromba, de felügyelheti a labor működését; valamint elkészítheti helyettem a feljegyzéseket. Jó volna már erre valakit beszervezni, lehet majd a frissebb rétegből kiválasztok erre a feladatra valakit. Előre dőlök némelyest, leteszem a tollat.*
- Hogy hogy? *Oldalra billentem a fejem.* - Mondd, te mennyire ismered Seth-et? *Érdeklődve pillantok az espadara. Számomra ez érdekes témának bizonyul. Kíváncsi vagyok a válaszára, mert igazából fogalmam sincs, hogy mások hogyan viszonyulnak hozzá. Legalább is annyit tudok, amennyiben eddig a kezem volt. Elültettem Sarin-chanban a bogarat Sethről, ő meg erre megalapította az ellenállást, amely az LNIS titkos szektora. Ugyanakkor annyit tudhatok még, amennyit a gyűlésen láttam. Ketten térdeltek le, többen semlegesek maradtak, páran pedig a falnak csapódtak. Én Seth mellé álltam, ami jobbjára eléggé nagy megdöbbenéseket vont maga után. Bizonyára Diego is emlékszik arra a tettemre, hogy mit tettem azon a gyűlésen. Beáltam Seth mellé, majd pártolva őt szóltam rá a két térdelőre, hogy az úr ilyesmit nem kért. Egyenrangúként kívántam mellé állni. Nos, lehetséges, hogy valóban ez volt a tervem? Kíváncsian várom Diego szavait, addig is túl lépek egy kicsit a beszélgetésünkön.*
- Szóval az arrancarságod természetes képessége. Érdekes. *Elveszem tőle az üvegcsét, bár jó nagyot sóhajtok a mintára. Nem az volna a gond, hogy a napos minta nem jó, de egy frissel többet kezdhetnék. Nem szeretem a csúnya, állott dolgokat. T.T Ezért is fogom, majd vissza is adom az espadanak. Fehér köpenyemből előveszek egy tiszta, bizonyos tisztító anyagokkal ellátott üvegcsét. Ez egy speciális gyűjtőedény.* - Ne haragudj, de friss méregre van szükségem a megfelelő eljárásokhoz. Lécci. *_* *Csillogó szemekkel, cukin rámosolygok. Remélem benne van a friss mintavételbe, mert akkor oda adom neki, hogy csinálja meg nekem. Bár jobban belegondolva, szívesen letörném az egyik fogát, de az csúnya lenne. S ha azt mondanám neki, hogy utána megcsinálom? Csak egy kicsit. T.T Ááá, mindegy. Tekintetem eléggé elkomolyodik, amikor az espada Slarinról kérdez. Sosem látott tekintetem meglehetősen súlyossá avanzsálja magát. Legalább úgy mutathat, mint egy igazi Primera Espada tekintete. Megfelelően ködös, de eléggé határozott és tiszteletreméltó.
E kérdésére felemelkedek a helyemről, a noteszt pedig a fotelomban hagyom. Elsétálok az ablakhoz, hátat fordítok Diegonak. Sokáig csendben maradok gondolataim alatt. Pontosan tudom mi történt Slarinnal, csak éppen azt nem értem, hogy sokan hogyan lehetnek ennyire buták. Ez is csak Seth műve lehetett, hogy feltakarította Slarin halálának hírét. Feltehetőleg rontotta volna a presztízsét, ha kiderül, hogy a nagyra tartott arrancarját nem védte meg. Bár miért is védené meg? Ő is csak egy Granz. Az ablakban állva a férfi felé fordulok.*
- Normál esetben nem mondanám el, de mivel a fracciónja voltál; így beavatlak. Slarin Sleryrrlyn'dreskel többé nem jön Las Noches falai közé. Egy shinigami kapitánnyal tartott harca során életét vesztette. Sírja jelenleg Hueco Mundo sivatagának egy részénél található, nem messze innen. *Közelebb lépek Diegohoz.* - Szerinted miért nem zengi ez be Las Nochest? *Hátul fogom össze két kezem, míg a nappaliban járva megpöcögtetem a vizes kancsót. A víz maga tele van nanorobotokkal, így aki megissza azt ezentúl úgyis a megfigyeléseim alá tudom vonni. Milyen egyszerű, és láthatatlan módszer arra, hogy rengeteg információhoz jussak. Makro - és mikrospecialista vagyok, a genetika számomra az igazi tudomány játszótér. *_* Folytatom beszédem.* - Soul Society erősebb, mint hinnénk. Már az Aizennel vívott csatájuk is előre elrendeltetett volt. Míg mi fogyatkoztunk szép számmal, addig a shinigamik egy ideje egyre nagyobb volumenű fejlődést mutatnak. Seth pedig nem akarta feltehetőleg, hogy Slarin halála nagy port kavarjon. Elvégre az egyik legerősebb arrancar volt Las Nochesben, ez félelemre adna okot. *Egy érdekes mosoly ül ki az arcomra.* - Persze Seth szavára sem lehet adni. Talán úgy tűnhet meg lehet benne bízni, de ez nem így van..espada. *Ásítok egyet, majd visszaülök a helyemre. Nem tudom, hogy mennyire szeretné ezt a témát folytatni, amíg nem tudom az álláspontját, addig úgysem árulhatok el neki többet. Mindent csak a maga idejében, nem leszek oly' botor, hogy egyenesen Seth kezére játsszak.*

*Lelki szemeimmel látom a szürkeséget, amely valójában fedi Las Noches berkeit. Minő botortalanságnak vélem azt az álláspontot, amelyet a jelenlegi arrancarság felvállal. Noha a történelmet valahogy sosem sikerült megváltoztatni. Mindig jöttek a trónra, s mindig behódoltak. Magától a hódolattól gyenge a lidérc faj, hiszen mindig kell nekik egy úr, aki előtt leróhatják tiszteletüket. Mindenki arra vár, hogy majd valaki tegyen valamit helyettük, s a végén mindig a leggyengébb szeretné learatni a babérokat. Szemeim egyértelmű elgondolkodást tükröznek, míg lezárom a parányi mintával fedett üvegcsét. Elgondolkodtatónak tűnik számomra a nyílt tény, hogy e palotában élő lények mennyire álomvilágban élnek. Mindenki úgy véli, hogy tanultak Aizen esetéből, mégis valójában csak egy maroknyi szervezet az, amely igazán tudja azt, hogy ez mit is jelent. Tudnak arról, ami akkor történt igazából?*
- Senki sem ismeri igazából. *Való igaz, Seth jelenléte sokak számára teljes homályban leledzik. Még csak a jelenléte sem teljesen arrancarokra jellemző küllem. Ami pedig számomra kissé felfoghatatlan, hogy én belőle születtem voltaképpen, hiába is számítok a Nidaimenek. Ugyan Szayel utódja vagyok, de mégis Seth tökéletesítése is egyben. Némelyest előre dőlök és arrébb teszem most a tudományt, hogy magával a közös témánkkal tudjak törődni. Hiszen, amint tapasztalhatom, Diego meglehetősen kapós erre. Remélhetőleg nem a félelem az, amit megpillanthatok szemei alatt; remélem az új tenni akarást látom benne.*
- Akkor annyi a dolgunk, hogy tegyünk valamit..nem igaz? *Csapom ki oldalra kezeimet, és sejtetős mosollyal illetem az espada társamat. Kicsit elengedem magam, ahogyan egyre többet beszélgetek vele. Lassan megfogalmazódik bennem egy cél, amit ki kellene csikarnom belőle. Viszont nem siethetem el, hiszen Slarin sem volt egy egyszerű eset. Gyakorlatilag célt adtam az életének, ami végül kevésnek ígérkezett. Mégis megfizettem számára azt, amit nyújtott nekem espadaként. Tulajdonképpen megmentette az életemet számtalanszor, s dinka viselkedésem ellenére tiszteletet kaptam a Segunda fracciónjaként. Azonban most már én vagyok a Primera, én mégsem teszem ezt meg a sajátjaimmal; kivéve persze Kiyot. Kiyoval sajátos céljaim vannak, amíg pedig segít ebben..addig élvezi védelmemet. Lassan a másik espada fölé emelkedem.*
- Aizen-sama? *Pillantok rá kissé érthetetlenül. Oldalra billentem a fejem, majd kinyújtom kezemet, hogy kövessen. Ha megteszi, akkor lassan egy ajtó, és azon át egy folyosó nyílik meg nekünk. Ahogyan sétálunk előre, úgy márványos padlón két oldalt halovány fények gyúlnak fel. Néhány másodperc után pedig a Primera torony egy erkélyére érkezünk meg, ahonnan valamennyit be lehet látni Las Nochesből. Az egyik legalacsonyabb pontján vagyunk a toronynak, szóval többet nem is lehetne várni ettől. Megállok vele a korlátnál.*
- Gondold át jobban arrancar, hogy mi mik is voltunk Aizen kezében. Ezt tedd össze a gyengeséggel. Aizen szintúgy tudós volt valamilyen szinten. Megszerezte a hougyukut, majd arrancarokat gyártott. Fegyvert a saját csatájához. Shinigamit szolgáltunk, mert sikerült elnyomnia bennünket. Csatába küldött, ahol megfeleződtünk..egy olyan háború miatt, ami nem is a mienk volt. A kukába lettünk gyártva..Diego-san. *Nyersen és kegyetlenül állítom szembe a tényekkel, amik bizonyára érzékenyen fogják érinteni. Sok arrancart érzékenyen érinti, ha arról beszélnek, hogy maga a faj mennyire hasztalan és semmire sem jó. Persze én is arrancar vagyok, csak némiképpen máshogy látom a dolgokat, mint a legtöbb.* - Seth átvette az uralmat, de azt ígérte nem kell letérdelnünk mellette. Nem vettél észre valamit? Amikor a gyűlés volt én mellé sétáltam, hogy egyenrangú félként lehessek. Mégis, mára ő osztja a küldetéseket. Tehát itt nincs egyenrangúság, ebből pedig az jön, hogy mindenkit az orránál fogva szeretne vezetni. Azzal traktál benneteket, hogy tanultatok-e Aizen hibájából; mégis előtte hunyászkodtok meg. Pedig ő sem több Aizennél, csak éppen lidércszerű lélekenergiával rendelkezik. *Ekkor megfogom Diegot az uniformisánál fogva, hogy magamhoz rántsam. A továbbiakat már mind a fülébe suttogom, mert tudom, hogy semmit sem teszek kockára. Valójában, még ha sethhez is menne ezzel a beszélgetéssel sem érne el túl sokat;hiszen neki pontosan a Primera csapatára van a legnagyobb szüksége. Az pedig nem venné jól ki magát, ha pont engem akadályozna.*
- A társadalmi káosz megoldásáért az Exequias felel, akit Eras-san vezet. Mégis mit vársz egy pszichopata arrancartól? Seth a kisujját sem mozdítja értünk, csak úgy tűnik mintha megtenné. Gyengék vagyunk, mint a nádszál. Természetesen, mint mindig...nekünk is van kiút. Én tudom ezt az utat espada, s minden amit teszek, vagy a megnyilvánulásaim sem ok nélküliek. A kérdés csupán az, hogy hányan fognak átállni hozzám azért, hogy végre változtassuk meg Las Nochest? Nem kell követnünk egy shinigami ideáit teljes mértékben. Sajátokat kell alkotnunk, amivel nem kell jobbnak lennünk. Elég, ha egyenrangúak tudunk maradni a shinigamikkal. Elvégre az arrancar egy vérengző ösztönlény. Ha felülkerekedünk, akkor a saját fajtánkat fogjuk öldökölni. Annak meg mi értelme lenne, hogy kiszakadunk a körforgásból? *Engedem el. S hosszasan a szemeibe nézek. Igazán kíváncsi vagyok, hogy mit is gondolhat most. Vagy leginkább a válaszára vagyok kíváncsi az ügyet illetően.*

*Folyvást azon gondolkodom, hogy a legjobbakat állítsam fel. Valamint némileg befolyásos arrancarokra törekszem, kiknek elvesztésével Seth feltétlen rosszul jár. Noha, eme elvesztésnek nem kell nyiltan megtörténnie. Tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy ketyeg az óra. Mind a két kézre rá kell játszani némiképpen, így hát nem mindegy kiket választunk magunk mellé. Diegot pedig én választottam, azt hiszem nem véletlenül.*
- Pontosan. A mi jelenlegi urunk meglehetősen rafinált, de talán éppen ettől olyan elragadó. *Lemondóan sóhajtok egyet, ahogyan eszembe jut, hogy ezt sokan nem is fogják fel. Persze azt is tudom, hogy annak idején a gyűlésteremben nem egy személy mutatta ki ellenzékét. Ezzel pedig birtokában vagyok annak, hogy nagyjából kiket is választhatok be egy titkos elit akcióba. Itt az idő, hogy a hougyuku kutatása mellett új partokra evezzünk.*
- Engedd meg, hogy némiképp helytelennek tituláljam válaszod. Espadanak lenni nem felelősség Las Nochesért. Te csupán a fracciónjaidért felelsz. Las Noches egységéért az Exequias felel..mi csupán eszközök vagyunk addig a pontig, míg Las Nochesnek van királya. Utána majd felelünk a birodalomért! *Sejtetősen mosolyodom el, hogy ezek után mi következhet. S valóban, még ha nincs is vezetői ambícióim, akkor is tudom a törvényeket. Elméletileg, ha nincs király, akkor az espadak jelenléte a mérvaadó. Azon felül is a számsorok; természetesen ettől én akkor is óckodnék. Nekem mindössze annyi a problémám a jelenlegi rendszerrel, hogy egy genetikai romhalmaz az irányító. Egy Vasto Lordeval már aligha lenne problémám, de Seth az más eset. Szerencsére erről eddig csupán Diego tud. Kinyújtózom, aztán a sivatagos valóságot kezdem el kémlelni hosszas gondolkodás mellet. Az ő nyelvér nem is olyan könnyű lefordítani a tervem rá eső részét. Elegendő lesz szerintem az alapokat leborítani.*
- Van egy szervezet Las Nochesben. Bizonyára te is ismered az LNIS-t. Egy nyomszervezet, kik igazából az arrancarokat érintő ügyeket szeretik feltárni. Az ellenállás számára csak egy fedőszervezet. Tehát, aki belép az LNIS-be, azok között lesz az ellenállás tagjai is. Viszont nem minden LNIS tag, egyben az ellenállás tagja is. Kezdetnek annyi volna a dolgod, hogy Räv la Luz Tres espadat keresd meg. Mondd el neki, hogy én küldtelek és fontos dologról lenne szó. Menjetek egy biztos helyre, ahol beszélhettek. Rävról, amit tudnod kell, hogy nekem köszönheti tagságát az espadaban, valamint kissé tüzes személyiség. Régebben leakart dönteni, de inkább felsegítettem a Tres helyre. *Megint közelebb állok Diegohoz, hogy nyomatékosítsam az ügy fontosságát.* - Tudja meg, hogy lehetősége van kiélni Seth iránti gyűlöletét. Bízd meg az LNIS vezetésével, míg te az Ellenállás parancsnoka lehetsz. Ne értsd félre, nekem muszáj háttérben maradnom, mert Seth velem jóval óvatosabb múltbéli okok gyanánt. *Ekkor Diego vállára teszem kezemet.* - Két fracciónom, Rico és Kiyo szintén az ellenállás és LNIS tagjai lesznek. De mindenképpen törekedjetek arra, hogy egy meghatározott számú tagja legyen ennek a titkos szervezetnek. Különösebb dolgotok nem lesz egyelőre, a Vasto Lordek keresésén kívül, amit Seth ugyanúgy szeretne. Fontos, hogy mi előbb találjuk meg őket és szövetségre lépjünk. Ez sokáig fog tartani, addig remélhetőleg kész leszek a kutatásaimmal. *Billentem oldalra a fejemet, majd elindulok kifeléa laborból. Amint mind a ketten a kijáratnál leszünk, még oda hajolok Diegohoz.* - Számítok rátok, semmiképpen se fedjétek fel magatokat. *Intek neki még, majd aztán feltérek a laborba.*

Tanarotte és a tündéri Fracción felkérés