- Helló Alegra!- köszöntem az újonnal érkező Espadanak, mégha nekem nem is szoktak visszaköszönni.
Figyelmesen hallgattam, amint vitatkozik a két nő, ám nem szóltam bele, hiszen ez csupán az ő dolguk.
~ Miért van ennyi rivális? Nem értem... Nem tudják elfogadni a másikat.~ gondoltam, miközben hallgattam, ahogy Aizen- sama elküldi Shiratorit.
~ Elküldi?? Vajon miért?~ tettem fel magamnak a kérdést, majd tovább lapítottam a székemen, hiszen sejtettem, nem sokára választ kapok a kérdéseimre. Ekkor Shiratori távozott, Aizen- sama pedig sorolta a mondanivalóját a nyakláncról.
~ Egy nyaklánc, amely erősebbé tehetne minket? Nagyon érdekesen hangzik.~ merengtem magamban. Cielo kért szót elsőnek, és el is mondta az ötletét, amit nem találtam hülyeségnek. Amint a lány befejezte mondanivalóját, én is szót kértem, ezt követően felálltam az asztaltól, majd mondani kezdtem a véleményemet.
- Cielo ötlete szerintem is elég ésszerű lenne, bár én még mindig ellenzem, hogy egyedül küldjük erre a küldetésre. Ha még csak a Vaizardok erejét, vagy számát mérné fel, nyilvánvalóan azonnal kiszúrnák, sőt szerintem meg is ölnék. Ezzel nem vonom kétségbe az erejét, leleményességét, de annyian egy ellen? Ez teljesen őrültség lenne. Szóval adjunk a fiú mellé valakit!- szóltam, eztán kicsit csöndben maradtam, viszont folytatni kezdtem:
- A magam részéről elvállalom, hogy elkísérem, hiszen nagyjából már ismerem. Ráadásul nem árt, ha valaki felügyeli is, miként jár el a srác a küldetés alatt. Ez természetesen csak egy ötlet. Ha sem Aizen- samának, vagy akármelyikőtöknek nincs ellenvetése, akkor vele tartok. Köszönöm a figyelmeteket.- mondtam, aztán visszaültem a székembe, s vártam a további eseményeket.

Meg hallgattam, hogy Aizen-samának mi a terve velem, majd ezután távoztam,
ahogy ő azt megparancsolta.
-Ilyen hamar küldetést kapok...erre menjek vissza a földre...kiváncsi vagyok mi a küldetés...-Gondolkodtam miközben a folyosókon sétálltam. Ezután egy éles hasítás futott végig a fejemen, mely
akár egy jó észrevétel is lehetett volna:
-Kapok egy küldetést, de Aizen-sama visszaparancsol a földre...csak nem...szóval a
földön lesz a küldetés, de ezt majd a következő napokban érkező espada fogja megmondani
nekem...-Gondoltam magamban, majd a kezemmel nyitottam egy dimenziós kaput a földre és besétálltam rajta...

Az engedély után szemeimet továbbra is lesütve haladtam el a trón mellett és foglaltam helyet a többi espada között. Az asztalra könyökölve hallgattam végig, hogy mit keres köreinkben egy bounto. Meglepett, hogy máris küldetést kap, ráadásul nem is valami piti feladat hullott a nyakába. "Lehet, hogy kockáztat Aizen-sama...de így valószínűbben ki tudja szűrni, hogy valóban megbízhat e egy ilyen alakban..."
Sierra felcsattanásán és Alegra csípős beszólásán nem tudtam meglepődni. Kiszámíthatóak. Előre meg tudod mondani mire hogyan fognak reagálni. "De ők legalább éreztetik, amit belül éreznek...már megint badarságokon jár az eszem."Rázom meg alig észrevehetően a fejemet. A nevem hallatán el is engedem a homlokomat és Aizen sama felé fordulok. A nyaklánc került szóba, amit pár napja találtam egy leleményes ember nyakán.
Cielo felől kisvártatva érkezett is a bizonytalanság. "Stabil elméletek embere. Csak, mert bounto a faja máris hitét kell, hogy veszítse. Nem lehetsz mindig ennyire óvatos és ésszerű, de ez a te dolgod." Alig fejezte be Retsu részéről máris érkezett a helyeslés. Nem akartam kivárni, hogy végigzongorázzunk mindenkin. Egy mély sóhaj után a szemközti falat bámulva kezdtem bele a mondókámba.
-Nekem nincs kifogásom az ellen, hogy egyedül menjen. Ha bajba kerül tudja hol talál minket...Így legalább fény derülne valamelyest az eredeti céljaira. Hiú ábránd azt hinni, hogy valaki csak a bosszú és a gyűlölet érdekében áll hozzánk. Az érdekek világában élünk. Ő sem kivétel. Ha rosszul gondolkozom kérlek ne is vegyétek figyelembe, amit mondok.-"Ahogy végignézek rajtuk tudom is a választ. Mindegyikük meg tudna egy kanál vízben fojtani, a szemeik, pedig olyanok mint a tükör. Visszaverődik róla az érdeklődés minden szikrája. Most miért nem tudok, ordítva kirohanni? Lehet már belül is meghaltam. A fenébe. Már azt sem tudom, ki vagyok! Ideje lenne egy kis segítséget kérni Aizen sama-tól. A gyűlekező emlékek felemésztenek, ezt pedig nem engedhetem meg magamnak."

*Szemeit az asztal lapjára mereszti, amikor meghallja a kérdést. Legközelebb már csak akkor pillant Aizenre és a többiekre, miután végighallgatta a magyarázatot.*
~ Szóval egy nyakláncról van szó... ~
*Konstatálja magában, mialatt szemügyre veszi a többiek arckifejezését is, reakcióik után kutatva. Erősebbé teheti őket... De vajon mibe is kerülne ez...? Nem valószínű, hogy bárki is pontosan tudná a medál erejének mibenlétét, vagy azt, hogyan kellene alkalmazni... Természetesen mindenki nekiáll ecsetelni javaslatait az ékszer megszerzésére. Néma csendben hallgatja végig társai érveit és ellenérveit, majd ő is szót kér.*
- Véleményem szerint jól jönne a felügyelet a bounto számára. Azonban ezt úgy kellene megtenni, hogy "szövetségesünk" ne tudjon róla és ne is ismerje a megfigyelőt... Ezáltal megtudhatjuk, hogy tényleg komolyan gondolja-e előbbi elszántságát - elvégre, ha nyíltan kap egy társat, nem biztos, hogy megismerjük valódi énjét -, ugyanakkor segíthetünk is neki, ha esetleg bajba kerülne.
*Fejti ki véleményét, miután mindenki befejezte mondandóját. Pár másodperc után szólal meg ismét:*
- És miért védenék a nőt még akkor is, ha már nincs nála a medál? Felesleges lenne, legfeljebb elterelésként érdemes megtenniük ezt. Akkor viszont minek küldtek ki annyi testőrt...?
*Ül vissza székére gondolataiba mélyedve, miközben türelmesen várja Aizen válaszát és döntését. Enzeru érkezésekor csak egy futó pillantást vet az arrancarra.*
~ Szóval ő lenne Sierra fracciónja... ~

Hangzottak az érvek ellenérvek, javaslatok. Én figyelmesen végighallgattam mindet, ha már egyszer egy megbeszélésen vagyunk... *Nem is gondoltam volna hogy szinte mindenki ilyen stratéga hajlamokkal van megáldva* -tűnődtem összekulcsolt kezeimet az asztalra téve. Közben befutott Tadeo is.
Mikor Aizen-sama épp felszólalni készült, Sierra feláll és behívja a fracciónját.
*Ez mit keres itt? Ha jól tudom ez egy espada gyűlés....elvileg nem jöhet ide be csak úgy holmi fracción* -követem a tekintetemmel miközben helyet foglal Sierra mellett. Majd végül Aizen-sama összegzi a hallottakat. És Enzeruhoz fordult.
- Gondolom, hallottad, miről beszéltünk. Elvállalnád, hogy a bounto tudta nélkül elkíséred őt az emberek világába, és figyelsz rá, mik a szándékai, ha pedig bajba kerülne, segítesz neki?
-kérdezte tőle
*Hogy micsoda?* -kerekedtek el a szemeim- *Ezt csak nem gondolhatja komolyan...hogy lenne képes egy fracción ellátni ezt a feladatot. Hiszen a múltkor Tadeo is majdnem otthagyta a fogát...Nem értem Aizen-samát.....De a terv többi részével egyetértek. Kíváncsi vagyok a többiek mit szólnak hozzá* -néztem körbe, majd szót kértem.
-És mégis előreláthatólag körülbelül mikorra esedékes ez az akció? milyen hosszú ideig szándékozol megfigyeltetni a nőt Aizen-sama. Mert mielőtt hadba indulunk nekünk sem ártana rendesen felkészülni....

Időközben rengetegen befutottak, szinte azt sem tudtam ez a gyűlés miért nem volt időpontra kirakva, ha már csak úgy özönlönek be a látogatók. Végighallgattam mindenki ötletét, s való igaz mindegyikben volt valami igazság. Ekkor Aizen- sama is elmondta a gondolatait. Nyilvánvalóvá vállt, hogy én már nem fogok menni Shiratorihoz az élők világába ezalatt a küldetés alatt. Behunyt szemmel ültem tovább a helyemen.
~ Tiszteletben kell tartanom Aizen- sama döntését, ha nem én megyek, hát nem. Majd legközelebb. Talán jobb is így.~ gondoltam magamban. Ezt követően befutott Akki Enzeru, aki Sierra fracciónja volt. Soha nem találkoztam még vele ezelőtt. Nagyon úgy látszott, őt szeretnék a bounto után küldeni.
~ A Vaizardokkal szemben semmi esélye sincs. Nem csak neki, de még jóformán egy Espadanak sem. Ehhez valóban nagyon okosnak, erősnek, talpraesettnek kell lennie, de minden kiderül nem sokára. Lehet, alábecsültem a srácot. Elvégre nem ismerem a képességeit.~ merengtem, ezt követően abbahagytam a gondolkodást, majd vártam a többiek megnyilvánulását ezzel kapcsolatban.

A többiek válaszai csak abban hasonlítottak, hogy ne küldjük egyedül az újdonsült szövetségesünket. A véleménynyilvánítások többi része önmagukról szólt. Annyira lehetett érezni, hogy mindenki csak a saját bőrét félti. Ki is lehetne tenni mindegyik feje fölé a szabadúszó feliratot.
Amíg folytak az unalmas és teljesen felesleges eszmecserék lassan az ajtó felé pillantottam. Mivel a többiek el voltak foglalva a fogalmazással valószínűleg nem figyeltek arra, hogy valaki az ajtóban hallgatózik. A lélekenergiája ismerős volt, és épp beazonosítani próbáltam, amikor Sierra beinvitálta. Kisvártatva meg is érkezett a vörös hajú arrancar. "Szóval ő. Ezek szerint újra együtt fogok vele dolgozni." jegyeztem meg magamban. Még egy pillantást vetettem rá aztán visszatértem a fal bámulásához. Sosem szerettem kontaktust tartani bárkivel is,ha beszéltem is legfeljebb csak a kezdőmondatnál sandítottam rá arra akinek céloztam a szavaimat, utána pedig egy kiszemelt pont meredt bámulásához láttam neki és így folytattam szövegem.
Aizen sama ajánlata nem tudott meglepni, hiszen az elejétől fogva gondoltam nem közölünk fog valakit kiküldeni. Mielőtt bárki is használhatta volna a vétójogát, vagy a fraccion válaszolhatott volna megszólaltam. Nem akartam még tíz percen keresztül hallgatni, hogy nem tetszik az espada-knak az ötlet.
-Én személy szerint épp kérni akartam, hogy nem e lehetne küldeni egy fraccion-t kísérőnek. Nem becsülöm le a bounto-t,de úgy hiszem Enzuru bőven elég lesz a feladatra, hiszen megfigyelni és nem harcolnia kell, legalábbis reméljük. Másrészről pedig elkapkodott lépés lenne egy espada-t küldeni.
Az erejüket nem tudom, de az a nő, aki vele volt különös figyelmet érdemel. Ha jól sejtem vaizard lehet és nem hinném, hogy csak egy tartózkodik az emberek világában. Mivel kérted Aizen sama, hogy ne támadjak tesztelni sem tudtam az erejét. Kivételesen sajnálom, hogy akkor nem döntöttem önállóan. Szerintem a felkészülés csak a taktikánk részéről fontos. Annyi időnk már úgy sincs, hogy a gyengeségeinket még jobban tudjuk rejtegetni.-címeztem szándékosan ezt az előbb kifakadó Cielo-nak.
Egy levegővételnyi csend után Aizen-re pillantottam.-Ha jól sejtem már van kész terved, Aizen sama. Vagy tévednék?-emelem feljebb a kezemet, hogy ne látszódjon az arcomon megjelenő halvány mosoly.

(Ha 1-2 Espada ill. egyéb(Aizen pl.) aki az érkezésünkkor jelenvoltak megtennék hogy írnának ide, akkor egy Primera Espada nagyon boldog lenne. x) )

Amint belépett a szobába a feszült légkör megcsapta. Körbe nézett s látta, hogy a jelenlévőek kicsit nyugtalanok, de vannak köztük akiket nem igazán érdekel az egész csak itt kell lenniük vagy csak balszerencséjükre rossz helyen voltak rossz időben. Amint belépett Enzeru a szobába Aizen mosolygósan mint mindég üdvözölte s hirtelen egy kérdést intézett hozzá:
" Elvállalnád, hogy a bounto tudta nélkül elkíséred őt az emberek világába, és figyelsz rá, mik a szándékai, ha pedig bajba kerülne, segítesz neki?"- Enzeru ennek a kérdésnek hatására nem tudta, hoyg sírjon vagy nevessen, de ezt a töprengést próbálta elrejteni több kevesebb sikerrel. Enzeru feljebb valójára nézett Sierra Montero-ra de ő nem segített a döntésében...*Nha most akkor ezt vegyem megtisztelésnek? Egy nagy francokat ez egy kicseszés...Mit válaszoljak?...* - Töprengett Enzeru, de nem sokáig mivel nem akarta magára haragítani se Aizen-t se a teremben lévőket. Amikor szóra akarta nyitni a száját hirtelen újabb részvevők jöttek a teremben a többiek közé...Az egyes számú Espada, Creus Luján Alcaraz lépett elő egy fekete lyukból és üdvözölte a jelenlévőket. Enzeru-t ez a fajta betoppanás kicsit sem tetszett Enzeru-nak de tudta az erejük közti különbséget és nem akar öngyilkos lenni...Hirtelen egy idegen szellemi energiát is érzett a lyukból amiből az imént Lucho lépett ki...nagyon hasonlított egy Shinigami szellemi energiájára...Érzése nem tévedett és egy Shinigami lépett elő akinek a jelenlátát Lucho azonna megmagyarázta.A Shinigami lány félelemben egyet biccentett jelezvén, hogy nem akar nagy problémát okozni...Igaz ennél nagyobbat nem igazán lehetett volna már...
A szobában a döbbenet és a feszültség elharapódzott...Elég lett volna most egy rossz szó akárkitől és a harc elkerülhetetlen lett volna...Enzeru megpróbált kihátrálni és mihamarabb elhagyni a helységet és igaz ami igaz már régen harcolt ezért a feszültségtől jó kedve kerekedett ezért Aizen-hez fordult és így szólt félbe szakítva a vitatkozó Espadákat....
- Aizen - sama Elválalom a feladatott, de ha lehet egy erősebb rangú Arrancart is kérnék ha lehet egy Espadat, mert ha harcra kerülne a sor nem akarok egy ügyefogyott Bounto végett meghalni és csak egy felderítő küldetés de amióta itt vagyok sok furcsaság és nem várt dolgok történtek... a gyűlésterem légköre már nekem nem megfelelő és ha itt az indulatok elszabadulnak az olyan gyenge Arrancarok mint én már csak a puszta szellemi energia elszabadulástól padlót fognának ezért engedelmeddel távoznák amint a kiadod parancsba hova és mikorra érkezzek meg az élők világába. - Mondta el mondandóját tiszteletteljes hangon s félig meghajolva Aizen felé fordulva az arcára egy mosoly égett ami a harc puszta gondolatától került oda...
miután elmondta amit gondolt felegyenesedett Feljebb valójára tekintett majd elindult az ajtóhoz közel a Shinigami felé...amint elhaladt melette érezte a félemét majd a hatalmas ajtókörnyékén megált és nekitámaszkodott a falnak kezeit elől összekulcsolva és várta, hogy mi fog kisülni a dolgokból és a jelenlévők reakciójára figyelve miközben fejét lejebb sütötte, hogy a örömteli mosolya elrejtve legyen amennyire legyen valamint a vitákat vagy inkább a közbe szólásokat hallgatta....

*Miután kifejtette véleményét a témával kapcsolatban, szó nélkül hallgatja a további fejleményeket. Ha egy egyszerű fracciónt akar küldeni Aizen, hát küldjön... Biztosan jól tudja, mit csinál - és végül is, egy ilyen megfigyelésre nem is kell espada szintű arrancart küldeni. Hiszen csak arról van szó, hogy a háttérből figyelje az eseményeket, ahhoz pedig a túl nagy lélekenergia inkább hátrány, mint előny - túl könnyen észrevennék amiatt, hogy nem tudja rendesen elzárni...
Időnként Tadeóra (és a többiekre) pillantva hallgatja végig a 6. espada szavait, amikor teljesen váratlan dolog történik. Lucho belépője még annyira nem is érinti mélyen, amikor azonban megjelenik mögötte a shinigami nő, rendesen elkerekednek szemei...*
~ Mi a fene...? ~
*Fut át agyán, azonban gyorsan igyekszik berekeszteni a gondolkodást a Primera Espada jelenlétében. Alegra gondolataiban csak ne turkáljon senki... Ehelyett inkább alaposan végigméri a Hana néven bemutatott halálistent. Sierra kitörésekor pedig csak lemondóan sóhajt egyet, és unottan megdörzsöli szemét. Már csak egy ismeretlen shinigami és az ebből fakadó felháborodás hiányzott "tökéletes" boldogságához...*

~ Végre folytathatom a napirendemet. – nyújtózkodtam egy nagyot Las Noches falára teleportálva. Lehunyt szemmel indultam el a szobámba, miközben a ruhámról próbáltam meg eltávolítani a küldetésen összeszedett port. Mikor végre sikeredett e bonyolult művelet, egy széles vigyor ült ki az arcomra, de hamarosan ismét a semmibe lett, mikor tudatosult bennem, hogy pont most értem a tető végére és már nincs annyi időm, hogy elég lélekszemcsét hozzak létre egy Sonidohoz, a Centelláról meg már nem is beszélve. Egy halk sóhaj kíséretében tudatosult bennem, hogy a becsapódás okozta sérüléseket már nem kerülhetem el. Öngyilkos jelölteket megszégyenítő szabadesésem végén modelleket iriggyé tévő pózban sikerült landolnom, majd rá 5 perce már csak a horkolásom hallatszott.
- Ez meghalt? – rugdosott meg az egyik arra járó arrancar, mire nem adtam látható életjeleket. Ekkor érkezett meg kedvenc fracciónom – aki nem utolsó sorban az egyetlen – és egy jól irányzott rúgással sikerült egy még nagyobb krátert létrehozni.
- Azura-chan téged egy percre se lehet kikapcsolni? – pillantottam rá, miközben a szemembe lógó hajamat arrébb tessékeltem.
- Ébreeeedj Lajhíííí! Ma van a gyűlés! Ha nem jelensz meg Aizen biztos levált! – rugdosott tovább, mire egy halk „Engem az sem érdekel” volt a válaszom. Látszólag ezzel nagyon felhúztam Azura-t. Ezt abból éreztem, hogy egy Sonido-val felettem jelent meg és heves bara lövöldözésbe kezdett. 30 perc próbálkozás után meguntam a helyzetet, ezért felálltam és elindultam a szobámba átöltözni kedves fracciónom parancsára. Miután sikerült lecsapatnom magam, megtörölköztem és egy újabb espada göncöt vettem elő a szekrényemből. Ásítozva öltöttem magamra a szerelést, majd miután sikerült elkészülődnöm, elindultam a gyűlésterembe.
- ’Reggelt! – köszöntem az ajtóban szobrozó arrancaroknak.
- Üdv. Retsu-sama, már várják önt! – hajolt meg az egyik mire a másik tudatta velem, hogy már 15 óra van.
- Én is tudom… - vakartam meg a tarkómat elgondolkozva, hogy mennyit aludhattam, majd miután kinyitották a hatalmas ajtót, mely már inkább kapu volt, egy ásítás kíséretében beléptem.
- Üdv Aizen-sama! – hajoltam meg a többiekről tudomást sem véve. - Elnézést a késésért, de eltévedtem az élet ösvényén… vagy valami hasonló. – vakartam meg a tarkómat, majd elindultam a többi espadahoz.
- Üdv. Shinigami-san. – mondtam, miközben elhaladtam a nő mellett és csak azután tudatosult bennem, hogy mit, avagy kit is láttam.
- Hát ez meg mit keres itt? – böktem Lucho legújabb kis kedvencére, de öt perc elteltével leesett, hogy engem cseppet sem érdekel a dolog, ezért egy vállvonás kíséretében leültem az újdonsült 10. espada mellé.