A szerény vaizard csoport kicsinosította magát és Urahara vezényletével indultunk útnak, hogy részt vegyünk az ünnepi cécón. A megszokott utolsó soros helyemen követtem a diliházból kitagadott őrülteket.
-Normális fejet vágj már!-kapok egy Hiyori szeretet csomagot a képembe, csak azért, mert unott fejet vágtam.
-Jobb,ha szót fogadsz...Tudod milyen Hiyori!-
-Beszóltál, te kis geci?-
-Mi okom lenne rá... KIS GECI? Most miért?-
-Ne bőgj, te síró-pityogó csecsemő! Elég koros vagy már ehhez!-vágja őt is orrba a változatosság kedvéért.
-Hoztunk elég sebtapaszt, Urahara?-
-Remélem, Masaki...de ha nincs más út, megoldjuk a problémát egy kerülő úttal.-
-Magyarul van B terved! Ezt vártam tőled vénember!-
-Azért ennyire nem vagyok koros!-fújtatott nagyot sértődötten.
-Mashiro!-lök arrébb a tornádóként érkező Kenshin.-Mi a picsáért vágtad le a zakóm ujját?!-
-Mert trendivé akartalak varázsolni, butuska!-
-Ne ütögesd a fejem, mert legközelebb nem lesz mivel!-
-Fenyegetőzni nagyon tudsz, szájhős!-nyújtotta ki a nyelvét és szaladgált minél távolabb, akár barbie baba a legújabb szuper movie-ban.
-A CIGIM!-kiáltott, persze feleslegesen Shun, mert kiverték a kezéből kincstári értékű rövid távú használati és élményfelelős ékszerét.
-Szedj elő egy másik, a hasztalan szájtépés helyett!-
-Neked kuss, Masaki!-
-Bocsi, de ha egy néma kell, vegyél a boltból magadnak!-lépek rá a leesett cigicsikkre.
-Ez még használható lett volna!-
-Örülj, hogy eltapostam. Megmentettelek egy szőrös bacitól, te idióta!-
-Ki bírja ezt a hangzavart hosszú távon elviselni?!-
-Ezt most költői kérdésnek szántad?-
-Mi másnak ebben a szellemileg visszamaradott társaságban...-
-Hojoj! Senorita Lisa dühbe gurult!-
-Ne várd meg, amíg ez valóban bekövetkezik!-mutogat előre, hogy menjek el a fenébe, mielőtt tényleg mérges lesz.
-Megyek már! Ezek a nők...-
-Hallottam!-vágja hozzám a Hiyori-ról leoperált papucsot.
-Te csurkás halott! Hozd vissza azonnal a papucsom, amíg még jó kedvemben vagyok!-
-Majd, Masaki...és még fel is fogja rád adni!-
-MI? Álmodik a nyomor...-
-GYERE IDE, TE FÉLKEGYELMŰ!-
-A kurva életbe...Kössssssz Lisa!-
-Szívesen!-távozott a helyszínről elégedetten. Mire elbántam a megszokott hangulatához híven Bruce Lee-t megszégyenítő módon verekedő Hiyori-val a többiek már odaértek a partira. Magam előtt bedobva produkálunk hatásos belépőt. A fenevad persze rögtön nekem támadt és Shinji önfeláldozó elterelő hadművelete kellett, hogy megszabaduljak a "sátántól."
-Hello mindenki!-igazgatom meg a ruhámat magamon.

*Csak azt tudná, hogy mi a fenéért kell minden ilyen shinigamis marhaságra kollektíven kivonulniuk... Választ természetesen nem kapott erre a kérdésére - mikor ugyanis előhozakodott vele, Urahara nemes egyszerűséggel fejbe vágta a legyezőjével... Méghozzá jó erősen.
Inkább rágyújt egy újabb szál cigire, és úgy indul el a csapattal, közvetlenül volt kapitánya mögött - alig néhány centivel alacsonyabb nála -, így legalább nagyjából védve van a Hiyori-féle veszélytől. Azonban Mashiro-ra és Kensei-re nem számít...*
- Bárcsak megérném azt, amikor tényleg beváltod a fenyegetőzésedet, Kensei...
*Jegyzi meg unottan. Mashiro rohangászása közben azonban meglöki Shunt, így a nő kiejti kezéből a szál cigit...*
- A CIGIM!
*Kiált - egyenesen Rose fülébe, aki egyelőre még szótlanul tűri ezt -, mint valami megsebzett vadállat. A szitkozódást folytatná egy "Megöllek, Mashiro!" felkiáltással is, ekkor azonban Masaki is megszólal:*
- Szedj elő egy másikat a hasztalan szájtépés helyett!
- Neked kuss, Masaki!
*Fordul hátra, majd nyomatékosításként rúg is egyet felé. A másik vaizard válaszként csak rálép a leesett csikkre.*
- Ez még használható lett volna!
*Szólal meg dühösen, mikor válaszol Masaki.*
- Örülj, hogy eltapostam. Megmentettelek egy szőrös bacitól, te idióta!
- Tudok vigyázni magamra!
*Éppen nekiugrana a másik vaizardnak, amikor Rose hátrafordul, és ő is beszáll a vitába:*
- Ha nem Masaki tapossa el azt vackot, akkor én tettem volna meg...
- MICSODA?!
- Ideje lenne leszoknod.
- Na, ezt pont tőled nem vártam...
*Jegyzi meg bosszúsan, majd hozzáfűzi elgondolkodva:*
- Ha tudtam volna, mi lesz abból a parancsszegésből, nem mentem volna utánatok...
- És akkor nem lennél nikotinfüggő és fémmel teleaggatott sem... Milyen jó is lenne...
*Erre Shun már végképp nem akar válaszolni, inkább piercingjeinek igazgatásába kezd. Közben mélyen kivágott pólóját is úgy igazítja meg, hogy a sárkánytetoválás minél észrevehetőbb legyen, ezzel is bosszantsa a másikat.*
- Tényleg, pont a héten jelentettem be ismét magam a szalonba egy újabb piercingért...
*Jegyzi meg vigyorogva. Ekkor már Lisa is csatlakozik az össznépi veszekedéshez - ő azonban szerencsére Masakira száll rá, és Hiyorit is ráuszítja. Kárörvendően figyeli a jelenetet, végül inkább megfordul, és folytatja az utat a partira.*

-Sierra édes...-jegyezte meg egy fának támaszkodva Alegra.-Ideérsz még ma?!-
-Talán nő létedre egy kicsit megérthetnéd.-tette hozzá szokásos fagyos hangjában Retsu.
~Mégis kinek gondolja magát, hogy így beszél?~
~Ezt még kérdezed?~ feszült a két fraccion feje egymásnak, ami azt jelezte, hogy már megint ellentmondásba keveredtek.
-Yare...yare...-fújtatok nagyot az út felé pillantva, hogy mikor érkezik már meg a maradék három tagja a kíséretünknek.
-Mi a hézag nyomorékok?-üt majdnem le Grimmjow a hatásos belépője után, amit természetesen az égből mutatott be.-Legalább nem lettél tetűlassú!-
-Köszönöm a bókot!-hajolok meg előtte tisztelettudóan.
-Miért állunk még mindig itt?-tűnik fel Ulquiorra is a színen.
-Felőlem már mehetnénk.-vakarászta unottan a maszkját.
-Karót nyelt egy társaság vagytok mit ne mondjak...De majd mi viszünk egy kis színt bele nem igaz, Tadeo?-kapta elő zanpakutoját azonnal.
-Nem harcolni megyünk, Grimmjow.-
-Cöh...még mindig egy szaros kis ünneprontó vagy.-Ulquiorra nem szándékozott láthatóan válaszolni erre, csak arcát az út felé fordította, ahol hamar fel is tűnt Sierra integetve.
-Megjött az első számú rajongód, Grimmjow.-
-Heeeh?-fordul a tornádóként közeledő lány felé.
-Megjö...-észreveszi a volt espadat.-Cicafiúú!-veti magát rá az érintett alakra.
-Eressz!-hámozza lefelé a láthatóan ragaszkodó Sierra-t magáról.-Azt mondtam takarodj, te pióca!- Közben Ulquiorra stílusosan megnyit egy átjárót, ezzel is tolva egy kicsit az őt érő támadást.
-Ez a kibaszott kurva!-megy az átjáró felé Grimmjow kicsit szaggatottan, hiszen lábát pincsiként fogja Sierra.
-Ezt egy fanatikus sem csinálta volna szebben...-várom ki a sor végét.
Odaát sem volt jobb a helyzet. Sierra gyorsan elpártolt a "cicától" és elkezdte becserkészni Ulquiorra-t, aki hősiesen tűrte a dolgokat. A két fraccion tovább veszekedett és szórt egymás felé villámokat. Néha rájuk szólt Alegra rendre utasítóan, de nem sokat ért el vele. Retsu megfagyasztotta maga körül a levegőt. Csak némán sétált a díszes társaság után, közvetlenül előttem. Ami engem illet, semmi mást sem tettem, csak szívem szerint zsákot húztam volna a fejemre, vagy eltűntem volna egy sonido-val.
-Tadaaaaaaaaaaam!-rúgja be Grimmjow az ajtót széles vigyor kíséretében.
-Megjöttünk...-suttogom magam elé a fejemet fogva.

Mina hosszas öltözködés után magára kapta a legegyszerűbb ruhát.
~A fenének van ennyi ruhám ha az összeset útálom...
Tíz perces kalimpálás után ki is ment az ajtón és végre valahára elindult a buli felé. Út közben elég sok kavicsot elrúgott az útjából, ami kissé hasztalan volt, de legalább nem unatkozott.
-Á nem is megyek... inkább visszafordulok és alszok egy jót amíg mindenki bulizik... legalább csend lesz.
Fordult vissza és indult el a szobája felé, de két lépést sem tett az egyik osztagbeli tiszt karonragadta.
-Na-na hadnagy... magának egy kis társaságra van szüksége ezért most szépen eljön velem a buliba.
-Dehát... én társaságba megyek.
-A párna és a takaró nem számít társaságnak!
-És miért nem? Nagyon jót szoktam velük beszélgetni... legalább ők nem ellenkeznek, meg szólnak vissza.
-Uram atyám... komolyan mondom maga nem normális.
-Hallgasson!! Inkább engedjen el.
-Nem.
A tiszt és Mina között hatalmas hárorú keletkezett, elég hosszú ideig tartott amíg elráncigálta őt a buliba. A bejárati ajtónál voltak némi nehézségek, ugyan is Mina belekapaszkodott a kilincsbe és esze ágában sem volt elengedni.
-Hadnagy!! Eressze el de nagyon gyorsan... ha kiszakítja a helyéről maga fizeti ki!!
-Ha elenged én is elengedem!
-Na még mit nem... ha elengedem önt akkor hazarohan.
-Csak nem gondolatolvasó vagy?
-Ehhez nem kell gondolatolvasói tudomány... egyszerűen már nagyon jól ismerem magát, na eressze el.
Csapott rá a tiszt Mina kezére aki elég gyorsan el is kapta onnan a kezét. A tiszt meg sem állt a party ajtajáig ott egy hatalmas lökéssel belökte Minát a terembe.
-Jó szórakozást!!
Integetett az ajtóból, Mina kapkodott a levegőbe, hogy ne essen el, de nagy szerencsétlenségére semmi nem akadt a keze útjába így sikeresen ráesett velekire.
-A picsába... nézz szét máskor.
-Mi van? Nem láttad hogy belöktek?
Tápászkodott fel Mina, mikor hátrafordult Masaki ücsörgött a földön.
-Most meg mit lesel?
-Szamarat... mit lesnék.
-Ja pe... szamarat?? Na ezt nem kellett volna... rám nem mondhatsz ilyeneket büntetlenül.
-Jajj ugyan már... mit teszel ha ilyeneket mondok rád?
-Úgy látom te még nem ismersz. Talán jobb is.
-Hát nem rémlik a szamár képed, szóval tuti, hogy nem találkoztunk még...
-Szamár kép? Te hogy nézel ki? Néztél ma már tükörbe? Ja várj... ne válaszolj, te nem is nézhetsz tükörbe mert rögtön megpattanna és picike darabokra hullana szét.
-Na még te beszélsz? Fogadjunk neked sincs otthon tükröd... inkább kimész az utcára keresel egy pocsoját és ott nézed meg magad... szamárképű.
-Mi a szar... kinek képzeled te magad hülyegyerek?
-Hülyegyerek? Hehh... és te kinek képzeled magad szamárképű?? Fogadjunk te vagy a szamarak királya...
Masaki időközben felállt a földről, már éppen beszélt volna mikor Hisagi jelent meg a színen.
-Öhm... nem azért mondom, de mióta ti találkoztatok azóta csak veszekedtek... minden rendben van köztetek?
-Te meg mi a fasznak szólsz bele?
-Már megbocsáss... de te mindenkivel így beszélsz szamárképű?
-Nem hozzádszóltam bányarém... majd ha hozzád ugatok akkor rád nézek... tudtommal nem vagyok olyan kancsal, hogy Hisagihoz beszélek és rád nézzek.... szóval kuss!
-Kuss?? Na majd lesz neked kuss... azt hiszed te vagy a főnök? Hát nagyon rosszul hiszed... nekem pedig ne parancsolgass, mert még a nevemet sem tudod, majd ha legalább már azt tudod akkor ugathatsz...
-Nekem csobogsz kispatak?
-Héé... srácok hagyjátok már abba...
-Neked is kuss!
-Hát ez... kit érdekeltek.
Legyintett egyet Hisagi és már el is tűnt a helyszínről Mina csípőre tette a kezét a lábával pedig dobogni kezdett.
-Na mi van bányarém? Nem tudsz mit mondani?
-Te nem tudod befogni egy kicsit? Szamárképű, idióta, retardált, fogyatékos, mocskosszájú hülyegyerek...
Mina még maga sem hitte el, hogy ilyeneket mondott Masakinak, de most valahogy jól esett neki ez a kis vitatkozás, legalább ki tudja adni magából azt a sok stresszt ami felgyülemlett benne.

Miután megtudtam, hogy azok az idióta espadák már elmentek megnyitottam az átjárót és elindult a party helyszínére. Egy idejig nyugodtan, lassan mentem, de miután megláttam a helyszínt megszaporáztam lépteimet. Hallottam Grimmjow és Tedeo hangját.

~Ezek az idióták megint elég szar helyzetbe fognak hozni, érzem.

Gondoltam majd beléptem az ajtón ahol egy fekvő rendőrbe felbotlottam.

Szónélkül bentebb mentem, mert nem akartam máris veszekedést. Mikor körbe néztem már gondolkoztam, hogy jó ötlet-e volt ide jönni. Minden kibírhatatlan "fajból" volt legalább egy példány. Shinigami, vaizard és még quincyt is láttam. Leültem az egyik asztalhoz egy csésze teával amit elkezdtem inni. Közben a többi résztvevőt néztem, hogy mit csinálnak és, hogy égetik egymást...

-Öhm... nem azért mondom, de mióta ti találkoztatok azóta csak veszekedtek... minden rendben van köztetek?- csitította őket az egyik shinigami
-Te meg mi a fasznak szólsz bele?- mondta a leghangosabb, de ő nem shinigami volt, hanem vaizard.
-Már megbocsáss... de te mindenkivel így beszélsz szamárképű?- kérdezte egy vámpír feelingű csaj
-Nem hozzádszóltam bányarém... majd ha hozzád ugatok akkor rád nézek... tudtommal nem vagyok olyan kancsal, hogy Hisagihoz beszélek és rád nézzek.... szóval kuss!
-Kuss?? Na majd lesz neked kuss... azt hiszed te vagy a főnök? Hát nagyon rosszul hiszed... nekem pedig ne parancsolgass, mert még a nevemet sem tudod, majd ha legalább már azt tudod akkor ugathatsz...
-Nekem csobogsz kispatak?
-Héé... srácok hagyjátok már abba...- ismét a nyugodt shinigami próbálkozott
-Neked is kuss!
-Hát ez... kit érdekeltek.- adta fel a próbálkozást

-Mostmár tudom, hogy pozitív dolog volt a Seireitei elhagyása ha ilyen idióta barmok vannak ott.- jegyeztem meg kicsit hangosan ami felkeltette mindkét fél érdeklődését.

-Az nem rád tartozik, hogy mikor fogom be a számat szöszi! Retardált a jó kurva anyád! Mi a francért tapadnak rám a balhés szukák szerte SS-ben?! Ennyire csini a pofim? A faszom kivan veletek!-
-Velünk? Szöszi? A te fejed agyonverve ellenállhatatlan szamárképű!-
-A tiéd meg ha kicserélnék!-
-Az enyémtől legalább nem kapnak hányingert...Nem gondolod, hogy ezért hord mindenki papírzacskót a körzetedben?-
-Te sem raktad ki a taccsot Plázacica! Ezek szerint ugyanolyan ocsmány vagy mint én!-
-Ocsmány te vagy...mérföldköves vadbarom!-
-Engem legalább jeleznek a térképen!-
-Örülj neki szamárka!-
-Nem fogok bányarém!-szórtunk villámokat egymás felé.
-Most már tudom, hogy pozitív dolog volt a Seireitei elhagyása ha ilyen idióta barmok vannak ott.-
-Nekem csicseregsz kismadár?-
-Nekünk,te süket barom!-
-Ki faszt érdekelsz,TE?!-folytattuk tovább a veszekedést, mintha meg se hallottuk volna Itachi kommentárját.
-Mintha utánad olyan sokan kutyagolnának...Hol a háremed?-
-A fajtádtól kiütést kapok!-
-Buzi vagy?-
-A picsába, hogy mindenki ezzel jön...Tudni akarod? NEM, bazd ki! Csak akkora kurvák rohangálnak az egész világon, hogy kibaszottul nincs kedvem hozzájuk szólni!-
-Most is beszélsz egyel...-
-Kurva vagy? Jó tudni...-
-Nő, te balfasz!-
-Szépen beszélsz bányarém! Azt hittem csak egy M-betűs nő képes ilyen rohadt csúnyán szövegelni.-
-Meglepetééés!-
-Elég rémes meglepi...mit ne mondjak...-

*Amikor megérkeznek az espadák is Tadeo-val az élen, azonnal ugrana a másik torkának - hogy ez ne történhessen meg, egyszerre kell lefognia Shinjinek, Kensei-nek és Rose-nak, mialatt Hiyori alaposan gyomron rúgja... Ettől a lendülettől aztán úgy hanyatt vágódik, hogy egyenesen a veszekedő Mina és Masaki mellett ér földet.*
- Mi a fenét képzeltek magatokról? Hadd öljem meg, amiért a nyakamba varrta azt az embert!
*Kiált vissza a többieknek, miközben hevesen mutat Tadeo-ra. Memóriája ezzel kapcsolatban is igen szelektív: azzal nem törődik, hogy ő ajánlotta fel a segítséget Eve-nek... A többi vaizard is inkább egyöntetűen hátat fordít Shunnak, aki hamarosan egy újabb szál cigire gyújt rá sóhajtva.
Rövid idő után figyel fel a közelében lévő vitapartnerekre. Érdeklődve fordul feléjük, majd megszólal röhögve:*
- Látom, jól kijöttök egymással...
*Karját védekezőn arca elé teszi, ugyanis előző kijelentése miatt néhány kisebb-nagyobb doboz meg egyéb tárgy repül felé... Miután abbamaradt a "támadás", feltápászkodik a földről és leporolja magát.*
- Nem értem, miért kellett ennyire felkapnotok a vizet...
*Jegyzi meg füstölve, majd Yasu megjelenésekor hozzáfűzi:*
- Na, már csak te hiányoztál... Embereld már meg magad!
*Emeli fel hangját, amikor meghallja a másik bőgését. Ezt leszámítva viszonylag higgadtan szemléli Yasu és Masaki nagy egymásra találását.*
- Azért ennyire ne örüljetek egymásnak...
*Vakarja meg fejét szórakozottan.*
- Hogy bírtad ki eddig, Masaki?
*Kérdezi meg sajnálkozva.*
- Őt legalább nem vonzza a mágnes...
*Jegyzi meg Rose a háta mögül, Shun pedig nemes egyszerűséggel rálép a másik lábára a gúnyolódást hallván...*

- Aha... Persze... De aztán nekem nehogy elhízz, mert a végén még otthagy a drága férjecskéd.-
-Majd kiderül...-vonok vállat,de ettől a csokis szőlőszem a ruhámon köt ki.-Azt hiszem sötét ruhában kellett volna jönnöm...-
-Még lehet sötét. Segítsek?-vonogatta szemöldökét Mitsuko.
-Eeeeh...-^^"-Inkább ne...-legyintek felé a foltot takarítva.
-Szia Hana! Látom te már megtaláltad, hol töltöd az este nagy részét. Szia Mitsuko!-
-Alap...De ha szeretnéd hagyok neked is!-nyújtom a nyelvem Kuro-ra, miközben Mitsuko is viszonozza a köszönést.
-Na majd meglátjuk, ki tud többet enni!-termett mellettem és kezdte el falni az édességet.
-Héééé!-csapok a kezére.-Ez az enyém!-
-Mi? Te kiszedted az összes szép gyümölcsöt!-akadt ki azonnal.
-Még jó hogy!-húzom arrébb a tálat jelezve, hogy az az enyém.
-Adj már!-nyúl a tálamhoz.
-Nem!-tartom el magamtól.
-Ne legyél már ilyen szőrös szívű!-rám néz könyörögve.
-De,de!-vonulok arrébb a tálammal.
A megérkező Masaki rögtön szoros barátságot kötött Mina-val. Nagyokat kuncogva figyeltem, hogy mit szenvednek össze. Szegény férjecském feleslegesen próbálta csitítani őket és engem is felhúztak, amikor Shun esés közben becolozta a tálamat és kiverte a kezemből.
-Nyeeee!-T.T. Néztem szomorúan a földön heverő gyümiket.-Most muszáj volt?-
-Van még baszott gyümölcs! Vegyél új adagot...ahelyett, hogy bömbölsz mint egy pisis!-
-Jaj, ne haragudj! Mostanában sűrűn ingadozik a hangulatom!-rúgtam bokán, csak úgy, véletlenül. Egy elégedett mosollyal az arcomon távoztam Shun körzetéből, mielőtt utánam jött volna.
-Megvagy!-ijesztek rá hátulról.-Mond, hogy ááá!-
-Köszönöm szívecském, most majd nem máson kötött ki a poharam tartalma...-pillantott rám szemrehányóan.
-Mit iszol?-szagolok bele a pohárba.-Te kis alkesz!-szuszakolom bele a szájába a csokimázban tocsogó mandarin szeletet, mielőtt válaszolhatna.-Hihi...visszaszólás hatástalanítva!-kacsintok rá kárörvendően.-Ne nézz már ilyen morcosan...-semmi válasz.-Most miért nem válaszolsz?-egy szemforgatás után lenyelte a falatot és ingerülten válaszolta.
-Mert tele volt!-
-Hihi...-kuncogtam magamnak.-Na, nem húzom tovább az agyad. Fini volt?-
-Elment...-szedem le a szája szélén maradt csokidarabkát.
-Titta csoki vagy!-
-Akkor segíts rajtam!-húz közel magához, amire egy fejbe kólintással válaszolok.
-Tömegben vagyunk nem otthon!-nyújtom rá a nyelvem.

-Köszönöm szívecském, most majd nem máson kötött ki a poharam tartalma...-pillantott rá Hanára szemrehányóan.
-Mit iszol? -szagol bele a pohárba.-Te kis alkesz! -szuszakolja bele Hisagi szájába a csokimázban tocsogó mandarin szeletet, mielőtt válaszolhatna.-Hihi...visszaszólás hatástalanítva! Ne nézz már ilyen morcosan...-semmi válasz.-Most miért nem válaszolsz?-egy szemforgatás után lenyelte a falatot és ingerülten válaszolta.
-Mert tele volt!
-Hihi... Na, nem húzom tovább az agyad. Fini volt?
-Elment...-szedi le Hana Hisagi szája szélén maradt csokidarabkát.
-Titta csoki vagy!
-Akkor segíts rajtam!
-Tömegben vagyunk nem otthon!
-Az engem nem érdekel... házasok vagyunk azt csinálunk amit akarunk... na jó nem mindent, mert tömegben...
Folytatta volna tovább Hisagi, de Hana ismét egy édességet nyomott a szájába.
-Ne adj ki senkinek ilyen kulisszatitkokat!
-Dehát én nem is...
Kezd el teliszájjal beszélni.
-Ejnye szívecském... teli szájjal nem beszélünk...
Hisagi részéről ismét egy szemforgatás, majd lenyeli a falatot.
-Na szóval... nem akartam semmilyen kulisszatitkot kiadni... deeeee, itt fogunk társalogni ketten vagy megyünk beszélgetni a tömegbe?
-Nem szeretnél velem beszélgetni kettesben?
-Jaj dehogynem. De azt otthon is lehet.
Csókolja meg Hisagi Hanát, aztán elindulnak, hogy valami társaság után nézzenek. Minát és Masakit nagyívben elkerülik mivel még mindig "tépik" egymást.
-Mi lenne, ha odamennénk mondjuk... Kuro és Renji.
-Istenem csak Renjit ne...
-Ejnye.
Csapja válba Hana egy rosszalló pillantás kíséretében.
-Jól van na, csak vicceltem...
Miután odaérnek hozzájuk Kuro még most is az édességeket válogatja.
-Hehe... láttam kilökték a kezedből a gyümölcsöket.
-Na és akkor mi van? Majd keresek másikat.
-Szívecském... teli akarod falni magad édességgel?
-Ejnye Hisagi, hagyjad már hagy egyen...
-Te minek szólsz bele... a feleségemmel kommunikálok.
-Ugyan már, ennyire nem lehettek szerelmesek.
Kuro meglendíti a karját, így gyomron könyököli Renjit.
-Hogy mondhatsz ilyet?
-Jól van már édesem csak vicceltem.
-Ejnye Renji nem lehetsz ennyire szerelmes...
Kezd el nevetni Hisagi, de ekkor Hana oldalba böki.
-Ne haragudj szívem, de ezt nem hagyhattam ki...

Épp szorgosan díszítgettem mikor elkezdtek szállingózni a vendégek. Jöttek shinigamik, quincyk, sőt még vaizardok is. Egyenlőre nem foglalkozva a vendégekkel igyekeztem minél hamarabb befejezni mindent hogy aztán én is szórakozhassak végre. Miután végeztem, odamentem Mitsukohoz.
-Na azt hiszem mindennel megvagyok, most viszont gyorsan hazasietek átöltözni.
-Rendben Hanae -mondta
Nem is telt sok időbe a készülődés, a legtöbb időt csak a ruha kiválasztása vette el, de szerencsére azt is sikeresen véghez vittem. Miután összekészülődtem, indultam is vissza, és meglepődésemre közben megint egy halom ember érkezett. Legtöbbeket üdvözöltem, majd megrohamoztam a büféasztalt mert igencsak megéheztem a nagy díszítésben. Elvonultam az egyik asztalhoz, és ott ettem, amikor megérkezett Namie és Kaien. Namie integetett majd oda is jött hozzám.
-Jó estét kapitány ^^ -köszönt vidáman.
-Szia Namie ^^ -üdvözöltem én is, miután letettem a kaját a kezemből -Ne haragudj, csak egész délután itt díszítettem. -szabadkoztam
-Semmi gond, kapitány, jó étvágyat. -mondta mosolyogva
-Látom alakulnak a dolgok Kaiennel -nézegettem Kaien felé, aki épp a teremben lévőket üdvözölte, láttam hogy Namie is elég sűrűn arrafelé pillantgat.
-Hát öhm. -pirult el a hadnagyom
-Menj csak oda nyugodtan ^^
-Akkor majd még beszélünk kapitány ^^- viharzott el a hadnagy.
Épp elrévedeztek a gondolataim, mikor azt hittem szívrohamot kapok. Ugyanis Grimmjow repült be az ajtón. Ám amikor megláttam ki van mögötte, majdnem belefulladtam a teába, amit az előbbi izgalomra akartam inni. Ulquiorra nézett velem farkasszemet az ajtóban. Én olyan mélyre csúsztam az asztal alá amilyen mélyre csak tudtam, nehogy észrevegyen valaki. Jól be is vágtam a fejemet. T_T
-Ajaj, most örüljek vagy bőgjek? -dörzsölgettem a fejemet- Mindenesetre Bakudou 70: Meimei Kamen- másztam ki az asztal alól, és viharzottam az ajtó felé. Lendületből magammal rántottam az ajtóban álló Ulquiorrát.
-Mit keresel itt? -súgtam a fülébe- Gyere -húztam magammal, majd mikor már hallótávolságon kívül értünk feloldottam a kidout. Ő értetlenül és bűnbánón nézett felém. Ekkor hirtelen elmosolyodtam és megcsókoltam.- Amúgy örülök hogy látlak.
-Csak miattad jöttem el, de erre gondolnom kellett volna.-mondta
-Semmi gond, most szépen visszamegyünk és nem viselkedünk gyanúsan jó ^^ -mosolyogtam
-Csak eljátsszuk a diplomáciai békekapcsolatot Seireitei és Hueco Mundo között. -mosolyodott el ő is
Majd visszaindultunk a partira.
-Remélem Hana sem árul el minket, bár rá mindig lehet számítani ilyen dolgokban
-Remélem is, meg azt is, hogy a parti után végre rendesen együtt tölthetünk egy kis időt -csókolta meg a nyakamat.
-Hé figyelj már, itt már ne, mert valaki meglát ^^"
A terembe belépve, távolabb léptem tőle és megpróbáltunk elvegyülni.

-Sierra édes... Ideérsz még ma?!
*Kérdezi egy fának támaszkodva unottan, majd az érintett fél helyett válaszoló Retsu felé fordul.*
- Elnézést, amiért nem vagyok képes azt megérteni, hogy miért kell órák hosszat bezárkózni a tükör elé "csinosítgatnia" magát... Úgyse látszik rajta semmi változás, csak még idétlenebb lesz...
*Kezdi el a kiselőadást, az ikrek újbóli összeütközése - ami ezúttal szerencsére nem hangos szavakkal történt meg - azonban kizökkenti monológjából. Magában kimondottan hálás azért, amiért nem érti fracciónjai gondolatait...*
- Azért egy jó dolog van abban, amíg veszekednek: legalább nincs idejük különböző trükköket kitalálni ellenünk...
*Súgja Tadeo fújtatására válaszként, hogy az ikrek ne hallják. Ekkor érkezik Grimmjow és Ulquiorra.*
- Felőlem már rég mehetnénk.
*Jegyzi meg Ulquiorra kérdésére válaszként.*
- Karót nyelt egy társaság vagytok mit ne mondjak...De majd mi viszünk egy kis színt bele nem igaz, Tadeo?
- Tedd el azt a bökőt most azonnal!
*Szól Grimmjownak, amikor a volt espada előrántja zanpakuto-ját, majd a végre felbukkanó Sierra felé fordul.*
- Épp ideje volt elkészülnöd... Mióta is várunk rád? Öt órája?
*Tenyerével homlokára csap, amikor a másik espada Grimmjow nyakába ugrik. Hogy lehet ennyire gyerekes valaki? Az átjáró megnyitása után ráérősen battyog a csapat végén, az ikrek közelében. Időnként rájuk is szól, de természetesen mintha a falnak beszélne...*
- Nos, üdv.
*Köszönti a jelenlévőket halkan. Grimmjow belépője láttán sóhajt egyet, és inkább egy sarokból veszi szemügyre a többieket. Tekintete elég hamar megakad Masakin...*
~ Ez remek, már csak ő hiányzott... Remélhetőleg ismeri a "békés" szó jelentését... ~

Genni már egy kicsit éhes volt, ezért elengedtem őt a szendvickhez, bár féltem. Még a végénfelrobbant valamit, ahogyan ismerem, de nem lehetek mindig mellette. Közben azonban Namie és Kaien is megérkezett, én meg egy hatalmas mosoly kíséretében integettem. Genni mikor jóllakott, visszajött hozzám.
-Kapitány, maga hogyan lett kapitány?
-Megmentettem a régi kapitányom életét, közben majdnem meghaltam...-^^''
-Én is ugyan azt csináltam, de én csak hadnagy lettemT_T
-Neked még nincs Bankai-od. Így felelőtlenség lenne kapitányi címet a kezedbe adni. Rádaásul...nincs akkora felelősség érzeted, hogy el tudj vezetni egy egész osztagot.-
-Értem! Szomjas vagyok!-^^
-Ott vannak a pezsgők, ha inni akarsz, menny nyugodtan.-miután a hadnagyom elindult inni, én Kamitorát kerestem.~Hol lehet már megint??~

-Kapitány, szomjas vagyok!
-Ott vannak a pezsgők, ha szomjas vagy, menny inni!-küldött, persze kedvesenpróbálta meg előadni. Mindegy. Odapattogtam, majd elvettem egy poharat, és ittam, de közben pattogtam. Nem fulladtam meg valami csodával határos módon, de mivel kezdtem kicsit unatkozni, rávetettem magam a kapitányomra. Természetesen meg tudott állni, bár nem sok hiányzott, hogy elessen.
-Majdnem sikerült-^^
-Ezt most miért kaptam??-TT_TT
-Unatkozom...^^'''''
-És akkor engem kell felborítani? Szép......- - -''''
-Csak szórakoztam...Jól vanna...Bocsánat kapitány!!- :$
-El van nézve.
-Tényleg?-O.o-KÖSZÖNÖM KAPITÁÁÁNY-^^
-Semmiség, de léccike, ne hangoskodj ennyire....
-Értettem!-kis határszünet után a kapitány kezdeményezett beszélgetést.
-Legutóbb...miét védtél meg?-teljesen elpirultam, bár ő egész nyugodtan kérdezte.
-Hááát....csak nem hagyhatom, hogy meghalljon az osztag kapitánya...-
-Ez igaz...de biztos, hogy csak ennyi volt a dologban?
-Hát persze!-azt hiszem, tudtam, miről beszél, de nem voltam benne biztos. Bármit elnézek neki, ha valami rosszat tesz, és ha azt csinálta, amire gondolok, akkor sem fogok rá haragudni...

-Acca!- nyújtózkodtam, hogy el tudjak szedni egy linzert Hisagi-tól. Persze nem erőltetem túl magam, csak szúrós szemekkel meredtem rá, miközben feltartottam a kezemet.
-Vigyázz! Még a végén a szemeivel ver agyon.-
-Neked csend, Renji!-
-Jól beszél! Ne szólj bele a családi idillbe.-
-Mindenki ellenem van?-
-IGEN!- hangzott el az egyöntetű válasz. Renji meglepődött arcát látva kuncogni kezdtem és a sütiről is elfelejtkeztem egy kicsit. A távolban csatazajt lehetett hallani, ami rögtön felkeltette az érdeklődésemet. Hisagi hónalja alatt kikukucskáltam, hogy mi lehet.
-Mit csinálsz már?-
-Áááh, semmi! Csak megnéztem Kaien és Namie magánshow-ját. Lassan lepipálnak a kínos helyzetekben.-
-Olyan nincs...-
-Főleg, ha te a közelben vagy.- lopott el egy kókuszgolyót Kuro, amire Renji morogva válaszolt és kicsit oldalra fordult, hogy ki tudja védeni a következő lopási kísérletet.
-Valaki, de félti a sütijét!- a mondat befejezte után még egy kísérletet tettem, hogy elkapjam a linzert. Azt nem, de a férjem kezét sikerült megfognom. -Ide vele!- feszegettem az ujjait, hátha sikerül.-Nyeeeh!-
-Marad a gyerek,ha játszik.-
-Te se vagy jobb.-
-Akkor te pedofil vagy?-vágott vissza vigyorogva Renji.
-Hát hogyne!- nyomott puszit a még mindig fülig érő szájú vörikének.
-Sziasztok! ^^- köszönt egy hang felénk. Felpillantva megláttam Namie-t.
-Szia!- akartam integetni, de akkor elszökött volna a rabul ejtett kezem, úgyhogy csak mosolyogtam mint a hülye gyerek.
-Sziaaaa Hanaaaaaaa!!!!!!- ugrott elő a semmiből Kain torpedóként.
-Mamám!- kaptam sokkot azonnal, de sikerült befékeznie. Jó alaposan meglapogatott, én pedig viszonoztam, ami miatt a sütimet elfelejthettem.
-Hát hell...ooo Kaien!-
-Felszedtél pár kilót!- akart volna a hasamba csípni, de rávágtam a kezére.
-Ácsika! Nincs csipkedés!-
-Most miért nem?-vágott szomorú képet.
-Meeeeert....-
-Mert itt a férje! Szia nektek is!- több se kellet Kaien-nek máris letámadta Hisagi-t is. Rögtön letámadta kérdésekkel, úgyhogy hagytam is, hogy egymással beszélgessenek.
-Egymásra találtak...de szépek.-vigyorogtam Namie felé.-Nyáááh! Hogy vagy már? Évtizedek óta nem beszéltünk.-
-Hello szép hölgy!- ütögette meg Namie fejét kajánul vigyorogva Renji.-Engem észre se veszel?-

-Aztaaaa....ez aztán a szánalmasan unalmas parti.-
-Csak ne csinálj balhét.-
-Én? Cöh...Azt teszek, amihez csak a kibaszott kedvem van! Nyomás, pincsi!- lendít egyet a lábán, amitől Sierra előre repül. Természetesen úgy célzott, hogy a veszekedő párost megzavarja. -Hoppá!-vigyorodik el balhé szagát érezve.
-Megvesztél?! Majdnem eltalált a labdád!-
-Nem labda vagyok, édesem!- áll fel és porolja le magát.-Ezt miért kaptam cicuka?- váltott át sírós hangra.
-Cöh...mert zavartál nyomorék!- lép oda Masaki és Mina párosához. Végigméri a két alakot és még jobban kivillantja a fogait. Több se kellett Masaki-nak máris rázendített egy káromkodással megtűzdelt számonkérésbe. Grimmjow a fülét vakarászva hallgatta végig unottan, amíg az ő sértegetésébe nem kezdett. Az álom négyes szépen elvolt magának. Sierra ki is élvezte a helyzetet. Feláldozva magát fogta le Grimmjow-t, hogy ne essen Masaki-nak, szépen végigtapizva a kedvenc ex-espadaját.
-Szépen kezdődik az este...-jegyzem meg arrébb lépegetve.
-Amíg engem békén hagy az is marad.-löki nekem Alegra unott képpel szokásához híven a maszkját vakarászva. A mellette álló fraccion-ok még mindig egymásnak feszülve szórnak villámokat, tudomást se véve senkiről és semmiről.
-Jelenleg miden figyelmét leköti Grimmjow. Még a végén hálás lehetsz neki.-
-Még mit nem!-csattant fel azonnal.
-Remélem ti nem akartok veszekedni...-
-Nem áll szándékomban...-
-Vele? Nem pazarolom rá a drága időmet.-
-Ulquiorra?-
-Már régen elment valamerre.-
-Értem.- síri csend. Unatkozó fejek. Erősen gondolkodtam, hogy mit találjak ki, mert ez a kínos ácsorgás kezdett irritálni. -Egy italt?-

Ahogy odaértünk az ajtóhoz, gyorsan távolabb léptem tőle, nem akartam már ezzel is gyanússá tenni magunkat.
-Remélem hamar vége lesz ennek-jegyezte meg Ulquiorra kissé lelombozódva a hirtelen köztünk keletkezett távolságot szemlélve.
-Azért ne légy ilyen lelkes. -próbáltam lelket öntően mosolyogni -Nahát mennyien vannak! -néztem körbe mikor beértünk.
-Kérsz inni valamit?-nézett a büféasztal felé
-Hát a változatosság kedvéért most innék egy kis gyümölcslevet.
-Rendben- ment oda és vett el két poharat.
-Keressünk valami a körülményekhez képest nyugodt helyet ^^" -néztem körbe majd elindultam az egyik sarokasztal felé- És mondd csak a többiek tudnak a mi kis titkunkról? -néztem aggódva az espadák felé
-Ismerheted már annyira a Hueco mundoi viszonyokat hogy tudd nem igazán arról vagyunk híresek hogy annyire megbíznánk egymásban, hogy kiadjuk a legféltettebb titkainkat. Ki tudja melyik pillanatban fordítaná ellenünk az akiben eddig megbíztunk. -nézett rám komolyan, amitől kicsit elszégyenltem magam.
-Ne haragudj, csak aggódtam kicsit, de ha így áll a helyzet akkor azt hiszem megnyugodhatok. -húzódtam kicsit távolabb tőle, hogy megőrizzem a látszatot, bár kicsit rosszul éreztem magam emiatt. Néhány percig csak iszogattunk és a néhány vitázó párocskát figyeltük.
-Elegem van ebből -állt fel csendesen Ulquiorra Nem bírom tovább hogy itt vagy mellettem és még csak hozzád sem érhetek -suttogta a fülembe- Gyere -fogta meg a karom, és elindult a kijárat felé.
-De figyelj, a többiek. -nézegettem körbe elvörösödve hátha figyel valaki. Pechemre az espadák csoportja épp farkasszemet nézett velem, amit Ulquiorrával együtt eltűntem az ajtóban. *Na remek, ha ezek most nekiállnak kombinálni, jaj nekem ^^""*
Ahogy kiléptünk az ajtón, már szinte vaksötét volt, ő fogta magát átkarolt és felvitt a tetőre. Ott finoman letett és a szemembe nézett majd átölelt és megcsókolt.
-Végre -mosolyodott el kicsit miután befejezte
-Azt hiszem van egy rossz hírem. Az egész espada társaságod végignézte ahogy kihurcolsz a teremből. A shinigamik szerencsére mind el voltak foglalva valamivel, de a te "barátaid" farkasszemet néztek velem. Most vajon mit fogank tenni? -néztem rá agggódva
-Te azzal ne törődj, ők az én gondom -ölelt megint magához. Néhány percig csak így álltunk, mikor egyszer csak megkordult a gyomrom. Én hirtelen elpirultam és szabadkozni kezdtem.
-Hát, öö egész délután díszítettem és nem volt időm enni, mikor meg elkezdtem akkor meg ugye betoppantál te....
-Ne szabadkozz. Várj egy percet. -mondta majd eltűnt. Pár pillanat múlva egy tányér étellel tért vissza.
-Köszönöm ^^ -adtam egy köszönöm-puszit majd elvettem a tányért és enni kezdtem- Remélem nem volt gond odabent ugye?

Namie:

-Fú, elég rég beszéltünk! Azért gondoltam, hogy idejövök hozzátok ^^ Meg aztán...-néztem a Hisagit letámadó Kaien felé-Ő is örül, hogy láthat titeket.-mondtam, majd ebben a pillanatban egy ismerős mély hang szólalt meg a hátam mögött.-Áááá, Renji!!-ugrottam a nyakába.-Bocsi, annyi mesélni valóm van ^^
-És te, Hana? Hallottam ám a nagy hírt, gratulálok!
-Köszönöm szépen! ^^
-Na és lehet már tudni, hogy a pici fiú lesz e vagy lány?-kérdeztem széles vigyorral.
-Kislány lesz!
-Hurrááá! Az nagyon jó!-pattogtam örömömben.-Ha bármiben tudok segíteni, akkor csak szólj! Állok rendelkezésedre! Úgyis nagyon szeretem a kicsiket!-öleltem meg nagy boldogan Hanat.-Nade, ne siessünk annyira...-vakarásztam meg a fejem kínosan.-Hihi, és egyébként Hisagi hogy viseli, hogy hamarosan apuka lesz? És hogy reagált mikor megtudta? Vagy ne kérdezzek ilyeneket?-húzogattam a szemöldököm, kajánul vigyorogva, mikozben Hana válaszolt.
-Tényleg, Namie! Ha már benne vagy ebben a baba témában... Akkor... Csak nem?-nézett nagyot Hana-Csak nem Kaiennel is tervezitek???-a kérdés hallatán majdnem megfulladtam az üdítőmön, s nagyrésze a földön placcsant.-Visszatérve a kérdésedre, Hana...[/color]-fújtam ki magam, majd vakarászni kezdtem a meglepettségtől a fejem.-Mégis, honnan jött ez neked? ^^"""
-Ááá, semmi, csak azt hittem...-ivott bele innivalójába, sunyin rámpillantva.
-Aha, értem én...^^"-törölgettem a homlokomról a verejtéket.



Kaien:

-Nahát, Hisagi! Mizus felétek? Kjááá! Nem is tudom mióta nem beszéltünk!-pattogtam örömömben, gondolom, Hisagit imerve hülyének nézett. Igaz válaszolt, de elég egyhangúan.
-Most mivan? Nem is örülsz, hogy itt vagyok? T_T Látod, még a halálból is feltámadtam, hogy lássam a régi arcokat... najó ennek a fele sem igaz, de.... naaa értsd úgy ahogy én! Oké ez most értelmes volt... Inkább iszom valamit!-vettem kezembe egy pohár sakét-Egészségünkre, Hisagi!-kocintottunk, majd nekitámaszkodtam a pultnak.-Hana hogy van? Minden okés velük?-kérdeztem barátomat.-Mikorra is várható a kicsi?-gondolkodtam el, mert tudtam, hogy már volt róla szó.-Ja és egyébként, Namieval gondoltunk azon, hogy Hanat meglepjük egy üdvözlő partival, de kéne a te segítséged is! Ha nem veszed tolakodásnak!-kortolytam bele az italomba, majd folytattam.-Szóval, ha benne vagy akkor szólj és maaajd szervezzük!-kacsintottam, s megveregettem a vállát Hisaginak.