előzmény


Igazán békés így, pihengetünk, eszegetünk, iszogatunk, és beszélgetünk. Talán elterjedt valami vírus a világban, ami így hat rám? Mert elméletileg Ő az ellenségem, és mégse harcolok vele, nem, inkább csak békésen elcsacsogunk Csontosról, és egyéb kötetlen dolgokról. Hm, igen betegnek kell lennem, hiszen arrancar ként nem kellene így viselkednem . Na, mindegy. Ő nevet egyet, én is zavartan vele nevetek.
- De ne akarja csak megmutatni, szerintem csak produkálja magát neked, de hogy miért? Na, azt nem vágom. Most azért ilyen, verekedős, de bezzeg otthon. Azért ha valami olyat akar, akkor azonnal jön és hízeleg, bújik, meg amit ilyenkor csinálnak a kutyák. Egy darabig biztosan nem is hozom el magammal, ez lesz a büntetése. – kegyetlenül hangozhatott, de Csontos most megérdemli, megharapott, sőt egy fának is neki lökött. Szerencséje hogy nem kimiskárolni viszem. Bár utána szerintem Ő is valami hasonlott csinálna este velem. A saját biztonságom érdekében nem fogom ezt megcsinálni. Ajaj, ezt nem kéne, megkínálni Csontost, amikorra szólnék már késő. Hát így járt.
- Na igen, kicsit mohó tud lenni. Egy harapást nyújtasz neki, és az egész csirke kell neki. – vigyorgok szélesen, na, majd máskor nem ad neki kóstolót se. Máskor? Mikre nem gondolok, de tényleg? Találkozni akarok majd Shizukával máskor is? Komoly bajom lehet nekem. Lassan több shinigami ismerősöm van, mint arrancar. A végén rám fogják, hogy áruló vagyok, akkor mehetnék a shinigami ismerősökhöz? Á, azt nem, mert lehet azok, akiket ismerek, nem akarnának megölni, de a többiek igen, na, ez ám a patthelyzet. De már megint nagyon előre szaladtam, vagyis nagyon előre fantáziáltam, jelenleg nem vagyok se áruló se olyan, akinek menekülnie kell. S ez maradjon is így.
- Hmm, az osztagod számának a fele a rangod. – pontosan, 6-nak a fele az 3-om, tehát az osztagának a számazonosítójának a fele az Ő rangja. Néha sok a szabad időm, és ilyen hülyeségeken gondolkodok. Na, az én csirke szárnyam elfogyott, a csontot oda dobom Csontosnak. Egye meg a névrokonát. Lassan iszom a teát, hm, finom, azért van abban jó dolog is, hogy Aizen betört hozzánk, kaptunk pár hasznos épületet, és dolgot, teát és ilyeneket. Na, valamit mondani akar nekem Shizuka. Mit csinált a csirke? Kicsit értetlenül nézek rá.
- Pedig nincs is már lába, na, mindegy, majd elkapja valaki és megeszi a kis szökevényt. – na, úgy fest a dolog, hogy azt a kevés bizalmát, amit irányomba táplált sikerült eltüntetnem. Pedig csak felajánlottam egy lehetőséget hogy eldöntsük ki is az erősebb. Talán félre értette, mással is megesik ez. Felállok és leporolom magamat, és elmosolyodok.
- Természetesen te vagy az. – hehe, már megint az a gödör, ha tényleg harcolok vele, akkor csak egy gödröt kell keresnem, és már nyertem is, ha már ennyiszer beleesik, akkor nem lenne nehéz dolgom vele. Most meg mi az istent akar?! Komolyan robbantani akar? Hátrább ugrok és eltakarom szememet. Ez nem lesz jó, nagyon nem. Hallom a hisztit, elveszem a kezemet a szemeim elöl, és a látvány mait megint csak elröhögöm magamat.
- Szerinted mi lett volna a végeredmény? Tuti hogy nem kisebb. Inkább temesd be, akkor már nem lesz gödör. – tik-tak, mire vár ennyit? Keresi a többi gödröt? Á csak nem. Remek, végre egy kis testmozgás. Ránézek Csontosra, a tekintetemből leolvassa, hogy most inkább hátráljon, és maradjon nyugton. Így is tesz, jó pár méterrel odébb sétál és elterülve a földön néz minket.
- Ha evés után van, akivel lehet, akkor igen. –hátranyúlok a jobb kezemmel és megmarkolom Orgo markolatát, és magam előtt vízszintesen tartom, a pengéi a testem baloldala felől vannak és Shizuka felé néznek.
- Az Ő neve Orgo. Akkor mehet? – csak a válaszra várok, és arra hogy elővegye a kardját, mert utána Sonidot használva előtte termek, és egy baloldalról indítót félköríves vágással kezdek.

Most mit csinál? Miért nyújtogat? Bár lehet, neki van igaza, és kellene egy kis bemelegítés. Á minek? Egész jó formában vagyok, ettem egyet, Csontossal is „edzetem”, igaz azt leginkább kihagytam volna, de valamiért erőszakoskodott velem, ezért ezt kapta. Én már bemutattam neki Orgot, most ő jön, hogy bemutassa a kardját. Meg is teszi, a tokjából kihúzza, igaz nem teljesen, de ahhoz elég, hogy lássam a pengéjét. Tehát a neve Ribbon. Vajon mi lehet a képessége? Anaoé már meglepet, lehet, most nem kellene majd annyira könnyelműen vennem a dolgokat, bár a legutóbbi harcomban se vettem könnyelműen, inkább csak kíváncsi voltam mire is képes Anao kardja. Meg is lett az eredménye, szépen vesztetem is.
-Hamarosan meg is ismerik egymást. – utalok arra, hogy nemsokára találkozni fognak a pengéink. De miért rakta vissza a tokjába Ribbornt? Ennyire alábecsülne? Az én kaszám három pengéje az ő kardjának egy pengéjével. Bár szerintem csak a legfelső pengém fogja keresztezni az övét. De valamiért az én fegyverem ilyen formát vett fel. Bár nem panaszkodok, mert nagyon hasznos kis fegyver ez az Orgo, ha sikerül egy jó találatot bevinnem, a legalsó pengémmel, akkor a többi megy magától. Csak egyet kell lefelé majd rántanom, és a többi penge mélyíti tovább a sebet, ezzel okozva igazán kellemetlen perceket az ellenfelemnek. Remek Ő is benne van a harcban, végre. Bár egyet megint kérdez, ami érthető is, én se szeretném, ah Csontosnak baja lenne.
- Persze hogy kimarad. Tudja jól, hogy ha harcolok, és ott van, neki Kuss a neve. – tudja jól, hogy ha néha elszabadulok, akkor a környékből nem sok marad. Persze ez is csak akkor történik meg, ha az ellenfelem vagy gyengébb nálam, vagy annyira erős, mint én, esetleg egy kicsivel erősebb. Most győznöm kell, mert ha vesztek, az a piszok Csontos végképp nem fog tisztelni, márpedig azt nem engedhetem meg magamnak. A végén azt gondolná Csontos, hogy Ő a falkavezér, az pedig csak én lehetek ebben a kétszemélyes falkában. De most mit csinál Shizuka? Kidumot használ? Rendben legyen hát az, Hadou 04: Byakurai ezt használta, és az eredménye egy kék villám ami felém tart, ezt megjegyzem, hogy ha megint találkozok vele ne érjen váratlanul. Hogyan hárítsam? Bár kell ezt hárítani? Nem, inkább csak egyszerűen a balra Sonidozok olyan két métert. Így kerülve ki a Byakurai nevű támadást, lehet számított erre, mert már előttem van, és a gyomromba akar térdelni, na azt már nem. Orgoval próbálom hárítani, jobban mondva, a markolatával, ami szép hosszú, és ahhoz megfelelő, hogy a gyomrom elé rántva felfogja Shizuka térdelését. Mindkét kezemmel ráfogtam Orgora, majd elengedve a bal kezemmel megpróbálom megragadni Shizuka ruhájának a nyakát, és felrántva magamhoz erősen az arcába fejeljek. Ha ez sikerült akkor egyszerűen elengedem, hagyom, hogy a földre essen, és távolabb Sonidozok tőle.

Lehet nem kellet volna ilyen drasztikusan fellépnem ellene. Legalábbis ami azt illeti, egy nőt arcba fejelni lehet nem éppen a leg elfogadottabb dolog, de elkapott a hév, és minden ment magától. De azt fel lehet írni nekem, hogy nem fogok rátámadni miközben éppen a fájdalmát próbálja palástolni. Mit ne mondjak elég érdekesen kezdet neki a palástolásnak. Ez is elég vicces helyzet, ahogy kapálózik, széles vigyor terül szét az ajkamon.
- Okéoké, sajnálom nem akartam ennyire erősen. – szerencse hogy nem törtem el az orrát, mert akkor most rosszabbul érezném magamat, sőt az is szerencse hogy nem törtem be az orrát, mert egy véres arcú szőke lány, hát nem éppen kellemes látvány. Inkább félelmetes lenne, legrosszabb rémálmomban se jöjjön elő. Na, végre felállt, mert a kapálózása vicces, de a hiszti hangja….na az nagyon idegesítő tud lenni. Ha nem hagyta volna abba, akkor szerintem én csináltam volna valamit. Lehet fejbe vágtam volna, vagy inkább megcsiklandoztam volna, mert a hisztire jó a nevetés, bár az se lett volna olyan jó. Egyes személyek nevetése is olyan, mint a visítás. Aj menyi bajom nekem a mai nap. Először Csontos jött a szokásos hülyeségeivel, utána jött az a hollow, és én megmentetem egy shinigmait, oké utána jó volt a kis beszélgetés, evés és teázás, most pedig egy is mozgás, de hisztiről nem volt szó.
- Én várlak. – vigyorgok, és magam előtt tartom Orgot, felkészülve a támadásra. Most mi lesz majd? Egy újabb Kidou, esetleg valami mással próbálkozik majd? Hm, ahogy nézem mással próbálkozik, most karddal fog rám támadni. Már várom, egy kis zaj, amit a pengék találkozása vált ki, kellemes zene lesz. Na most mi legyen? Ha hárítottam mit csináljak? Esetleg lökjem vissza és Orgoval sebezem meg? Vagy egy Bara is megfelelő lesz majd? Azt hiszem, hogy amikor hárítottam visszalököm, és ráküldök egy Barat, igen, ez jó lesz. S miután eltaláltam a Bara-val, mögé Sonidozok és végig vágom a hátát, bár ha kivédi a Barat akkor is megtehetem majd ezt. Na, nézzük mit is akar most csinálni. Közeledik, közeledik, szélesen elmosolyodok, és felkészülök a támadásra, bár amit csinál, na arra nem készültem fel. Kicsit értetlen arcot veszek fel, és egy „Mi?” hagyja el az ajkamat. Mit csinál most? Sokáig nem tudom nézni mire is készül, mert egy/két talp találja el az arcomat. Hátrálok pár métert, és a bal tenyerembe temetem az arcomat.
- Auauauauauauauauuu….-ez fáj, nagyon fáj. Lehet ilyen érzés volt, amikor én fejeltem arcba? Nem, ez rosszabb annál is szerintem. Lassan elveszem a kezemet az arcomtól, ami szép vörös a találattól.
- Gyááá, ez nagyon nem eset jól. – hirtelen felé iramodok, és vágás helyet valami egész más dolgot találok ki. Hátra húzom azt a kezemet amiben Orgot tartom, majd amikor elég közel érek hozzá, hirtelen előretolom Orgot. Egyenesen a mellkasát célzom meg Orgo elejével, csak egy szép fájdalmas ütést akarok mérni a mellkasára. Nem is a gyomrára, mert nem rég evett, nem akarom, hogy mindent összerókázzon nekem, főleg ne engem. Nehezen jönne ki a szag a ruhámból, dobhatnám ki. Ha kivédeni ezt a támadásomat, akkor nem várom meg hogy visszatámadjon, hanem tovább Sonidozok előre, majd amikor megállok fordulatból egy Barat küldök rá.*

A találatom sikere után egy helyben állok és Orgot a vállamra rakom, vigyorogva nézem Shizukát. Eddig nem sok veszélyes támadást csináltunk, inkább csak kóstolgattuk egymást. Tőlem egy fejelés volt eddig, részéről pedig egy szép arcon rúgás, talpalás, és most ez.
- Szerintem is az lehetett. Arra gondoltam, hogy inkább megint fejelek, de mellkason fejelni valakit? Nem vagyok én focista. – ha jól emlékszem, volt itt régebben az Emberi Világban valami bajnokság, ott fejelte le az egyik játékos a másikat. Pont mellkason, én meg most csak azért se csináltam azt, mert az másolás lett volna. Elkerekedik a szemem, tényleg, Ő nő, én meg ott ütöttem meg? Szerintem ez van olyan kellemetlen, mint ha engem rúgtak volna meg a korona ékszereknél. A jogarnál, és a két gyémántnál. Nem csak Shizukának sikerült zavarba jönnie, nekem is összejött, próbálom egy nevetéssel palástolni, hogy leginkább most elsüllyednék a föld alá.
- Bocsi, nem gondoltam át teljesen a támadósomat. Nadegyereéslegyélmérges. – hasonlóan elhadarva válaszoltam Shizukának. Védekezzöleg emelem magam elé Orgot, és várom a támadását. Már megint egy mágiához folyamodik? Most vajon mi lesz? Támadás, pajzs, vagy valami trükk. De az idézést megjegyzem, vagyis csak a „Bakudou 61: Rikujoukourout”, mert ha megint lesz valakivel harcom, és meghallom majd ezeket a szavakat, akkor tudni fogom mire is számítsak tőle. Ez nem támadás, meglepetten nézek körbe, nem támadás, ez inkább bénítás. A fenébe, ez nem jó. A következő idézést már ismerem. „Ó, Nagyúr a hús és csont burka, minden teremtmény, szárnyak suhogása. Te, ki az Ember nevét hordozod, Az Igazság és Mértékletesség nevében. Az álmok ezen bűntelen falán engedj szabadjára egy keveset karmaid haragjából. Hadou 33: Soukatsui”. Nem jó, a fenébe is ez nem jó, szabadulni akarok, de nem sikerült. Már késő, száguld felém a kék tűzlabda.
- A PICSÁ….-nem tudtam befejezni a káromkodás, mert telibe talált a támadása. Ez nagyon ne jó, ez fáj, éget, és a robbanás is kellemetlen, minden csupa por és füst. Nem elég hogy sikeresen meg is égtem, de még ráadásul fuldoklok is a por miatt. De legalább már az a mi fogva tart elenyészet. Köhögve próbálok kitalálni a füstből. Amikor ez végre sikerül, végignézek magamon. Nem szép látvány, sikerült a ruhámat már megint tönkretenni. Bár lehet ezért kéne a legkevesebbet aggódnom, mert igaz hogy a mellkasomnál sikeresen megsemmisült a ruhám, de azért az égési sérülés se éppen kellemesen mutat. Fáj is rendesen, a tekintetemmel Shizukát keresem. Amikor megvan, elég haragosan nézek rá, sőt, inkább már gyilkos indulattal a szememben.
- Ez nagyon nem volt szép, nagyon nem. Tud meg kedves Shizuka, nagyon, nagyon rossz kislány voltál. Digiéralo, Orgo!!! – kiáltom a parancsszavat miközben Orgo legfelső pengéjén végighúzom a tenyeremet, aminek hatására vér folyik végig a kaszámon. Megkezdődőt, a fekete por lassan kezdi meg táncát körülöttem, és folyamatosan borítja be a testemet. A maszkom darabjai kitörnek a testem alól, és elfoglalják az őket megillető helyet. A testem már felvette a resurrection alakját, és ha jól látom már Orgo is kész van. Köszönhetően az erő felszabadításnak a sebeim is begyógyultak.
- Most pedig készülj, mert nem fogom magamat vissza. – hármat csapok Shizuka felé miközben kimondom a támadásom nevét. „Abdominal(Hasít/vág)”. A vörös félköríves energiák sebesen indulnak meg Shizuka felé. Nem sokkal a támadásom után, talán 10 másodperc telt el, én is megiramodok Shizuka felé. Függetlenül a támadás sikerétől, amikor oda érek csavarok egyet Orgon, és megpróbálok Shizuka vállába harapni Orgo koponyájával és közben ismét kimondok egy támadást. „Moredura”. Ami ha sikeres, nos, akkor Shizuka egy darabig érdekesen fog mozogni, nem az a végtagja fog mozogni amit akar.

Szép vagy nem szép, nem volt kellemes, harcnak igen harc, de barátságos harcnak indult. Erre bele kell rondítani egy ilyennel? Rendben, elismerem nagyon is jó megmozdulás volt, köpni-nyelni nem tudtam miatta, és fájdalmas is volt. Egy dicséretet is megérdemelne, de valahogy nem élveztem, és nem a dicséret adása az, ami most a fejemben jár. Inkább hogy hasonlóan fogok neki válaszolni.
- Nem volt éppen jó vicc. – tudok jobb viccet is ennél. Mint hogy „Egy rabbi és egy pap szomszédok. Ugyanolyan a kocsijuk, és egy reggel tévedésből a pap lemosta a rabbi kocsiját. Feltűnik neki a dolog, de ha már belekezdet úgy volt vele, hogy akkor befejezi a dolgot. Meg is csinálta és elment a dolgát intézni. Másnap, amikor kimegy, az udvarra látja, hogy a rabbi egy fűrésszel darabolja a pap kocsiját. Rákérdez, hogy mit csinál, mire azt a választ kapja. – Te tegnap megkeresztelted a kocsimat, ezért én körül metélem a tiedet.” na, szerintem ez egy vicc, és nem az hogy majdnem arcba lőnek egy kidouval. Ezért is kezdtem bele az erő felszabadításba.
- Várj már meg, had fejezem be. – ej, nem kell ennyire türelmetlenek, lenni. Végig húztam a tenyeremet Orgo pengéjén, és kimondtam a parancsszavakat. Mire körülöttem fekete por kezdet örvényleni, és a testemet teljesen ellepi, és utána érzem a kis fájdalmat, ahogy átszakad a bőröm, és megjelennek a csontok a testem több pontján. Kész is. Majd ha sikerült a támadásom válaszolok neki, de komolyan. Ő se találkozott eddig arrancarral? Ahogy Anao-chan se, mit tanítanak nekik? A helyükben már elfognék egy arrancart és rajta mutatnám be az erő felszabadítást, meg pár dolgot, és akkor talán már képben is lennének. De nem teszik, ezért is tudatlanok a shinigamik. Shizuka hátrálni akar, de nem sikerül neki, csak elesik. Káromkodik is egyet, amire csak megforgatom a szemeimet, a természet nagy ellensége lehet Shizukának. De ennek köszönheti, hogy mellé ment a támadásom, és mint egy fodrász levágtam egy keveset a hajából. Hiába ugrott fel hirtelen, igaz nem elterelésnek szántam a támadásomat, de még is az lett. Szerencsére nem talált meg, és megtudtam csinálni a harapásomat. Ügyes kis koponya, na, nálam a nagy előny. Ha nem tudja irányítani a mozgását, akkor a harcban nem nagyon van esélye.
- Az volt a célom. – az hogy fájjon neki, vagyis részben volt a célom, a többi az már más volt. S sikeres volt, most már ördögi vigyorral az arcomon nézem Shizukát.
- Gyere és pakolj fel. – cukkolom egy kicsit. Jól esik nézni, ahogy a fejét mozgatja, miközben biztos nem azt akarta. Most már adhatok választ neki.
- Amit láttál az én resurecctionom volt. Mi így használjuk a kardjainkat. Teljesen más, mint a tiétek, mi az eredeti alakunkat vesszük vissza részben, és a saját képességeinek használjuk. Te most éppen megszívtad, mert használtam rajtad egy technikámat. Aminek köszönhetően a mozgásod összezavarodott. – na, már tudja mit csináltam Orgoval, és miért nem tud rendesen mozogni, most pedig én nevetek egyet. Tudom milyen rossz érzés ez, egyszer magamon is kipróbáltam, és igen csak érdekes volt. Nem tudtam sehova eljutni, szenvedés volt.
- Engem utálsz? Ne már, most is megölhetnélek, de nem teszem, mert rendes vagyok. – most komolyan, rendes vagyok, mert simán megölhetném így kiszolgáltatott állapotban, és nem teszem meg. S Ő mit csinál? Káromkodik és kérdőre von.
- Az titok. –mondom vigyorogva, nem árulom el hogy olyan 15 perc a hatása. Szegény próbálkozik azzal, hogy felálljon, de helyette megint orra esik. Komolyan nagyon vicces a látvány, amit ilyenkor leművelnek azok, akiket sikerült megharapnom. Mire készül most? Nocsak, egy Byakurai? Ennek a nevét már megjegyeztem egy másik harcomban. Orgoval hárítom a támadását, majd oda Sonidozok hozzá.
- Mit csináljak veled? Megvan. – nézek rá vigyorogva. Meglendítem Orgot és Shizuka feje mellet áll bele a pengéje a földbe. Lehajolok és megragadom Shizukát, és felállítom. Ismét kézbe veszem Orgot, de most már megsebzem vele, kihasználom az alkalmat, és mindkét vállát megvágom, majd hátra Sonidozok, már kissé nyugodtabb vagyok.
- Na, és most várunk, megvárjuk, hogy elmúljon a technikám hatása, olyan 15-20 perc. És ha rendes kislány leszel, és nem csinálsz addig semmi marhaságot, akkor nem halsz meg, de ajánlom hogy utána használd a shikaiját a kardodnak, mert ha nem…akkor vesztesz.

- Annak szántam, ijesztőnek. Megölhettelek volna, de nem az én stílusom, egy amolyan kis edző meccsen nem. – nevezzenek bolondnak, de nem ölők egy ilyen harcban. Nem mert nincs értelme. Most pedig segítek felállni Shizukának. Ha azt gondolja, hogy azért csináltam, mert önzetlen vagyok, akkor nagyon is téved. Nem azért csináltam, nem teljesen azért. Felállítottam, mert így könnyebben tudom megvágni, és mert nem hagyom abban a megalázó helyzetben. Szépen megvágom a vállait, majd elhátrálok tőle. Sejtem mit érezhet, dühöt. Dühős rám, amiért ezt csináltam. De kérem, ha igazán szemét lennék, nos, másra is kihasználtam volna a bénultságát, de nem vagyok az. Lehet nem sikerül nőt fognom magamnak, de ilyen aljas dolgokhoz nem alacsonyodok le. Minek mozgatja a kezét? Bár érdekes, arra rájött hogyan is mozog a keze, ez értékelendő. De nem jelent semmit. Még mindig a technikám fogja. Nem fog belehalni ebbe a sérülésbe. De azért kellemetlen is lesz neki. Remek, most beállt a csend, mit kéne mondani? De nem kell mondanom semmit, mert megteszi helyettem Shizuka.
- Örülök neki, hogy ízlett a csirke. Hueco Moundoba azért nem egyszerű a dolgokhoz hozzájutni, de nem is lehetetlen. Van haszna Aizennek, szerintem. – szerintem igen is van, egybe fogott minket, és egy rend féleséget is teremtet nálunk, ez szerintem igen is jó dolog. – Ha gondolod, de nem ígérem meg. Már így is harcoltam egy shinigamival, és amolyan jó viszonyba kerültem vele. Lehet, ismered is. Shiroichi Anao a neve. – vele egészen jól elbeszélgetem. Sőt, kis túlzással, barát féleségnek is nevezném. Igaz nem találkoztam vele azóta. Pedig vennem kell neki egy csomó fagyit, és egy belépőt a vidámparkba. Fene azt a rendes fajtámat. Kicsit meglepetten nézek Shizukára, de szélesen elmosolyodok.
- Már várom, de ha te így, akkor én se fogom magamat vissza. De tartsd meg ezt, ami benned van, használ ellenem. Vagy ha nem, nos, akkor hamar veszíteni fogsz. – ahogy látom, már kezd ura lenni a testének. Ideje nekem is felkészülni a harc folytatására. Mindkét kezemmel erősen tartom Orgot, és már meg is van a tervem. A csavarok egyet Orgon, mire a koponya szája Shizuka felé néz. Remek is lesz majd. Végre elő rántja a kardját, és kimondja a megfelelő szavakat. He? Négy szalag? Ez most komoly? Mit akar csinálni vele? Megostoroz?
- Rajta, ropjuk! – felkérés a Keringőre elfogadva. Tényleg ostoroz, elugrálok a csapásai elől, de Orgot nem fordítom továbbra se. Na, most meg mit csinál Shizuka? Ezt se ismerem, de megjegyzem magamnak, hogy tudjam mi a hatása. Értem, megint csak egy bénulás. Most pedig a kardja támadása jön. míg mielőtt elérne a szalagja, én is bevetek valamit.
- Claro de luna/Holdfény/ - Shizuka mögött jelenek meg a kék sarlóforma, pontosabban a lábainál. Kivárásra játszok most. Körém tekeregnek a szalagok, elég erős a szorításuk, szerencsére a koponya szabadon van, és egyenesen Shizukára néz. Hajaj, azt hittem ennyi az egész, de két másik szalag a mellkasomnak ütközik, ez a testembe akar jutni. Vért köpök fel, itt az ideje cselekedni, vagy több bajom lesz. Indítom a Claro de lunat. Ami egyenesen Shizuka lábára fonódik, ha minden igaz, meggátolva a menekülést. Gyerünk, jöhet az amit Orgoval terveztem. Gyerünk, Orgo száját egyszer csak egy Cero hagyja el. Ami egyenesen Shizuka felé kezd száguldani. Ha eltalálja, akkor nagyon rossz lesz neki, ha nem, és csak annyit érek el, hogy kiszabadulok, már az is megérte. Bár szerintem, ha talál, akkor is szabad leszek majd, és még meg is sérül. Ez a barátságos mérkőzés már korántsem barátságos. Ha végre szabad leszek háta ugrok, és a bal kezemet a mellkasomra teszem.
- Ez fájt, ez tényleg fáj. – csapok egyet Orgoval, és kimondom ismét az Abdominalt. Rendbe kell raknom magamat amennyire csak gyorsan tudom, és fojtatni a harcot. Kezdek attól tartani. hogy itt az életem a tét.

Felvonom a szemöldökömet, ezzel meg most mi lett? Mármint miért ilyen? Ja, Anao a riválisa? Erősebb lenne, mint Anao? Csak hagyta nyerni? Nem vagyok egy okos alak szerintem, de erre azért én is rájövök, hogy nem igaz, hiszen Anao erősebb volt, mint én, és nyert ellenem, de Shizukában nem érzem, hogy erősebb lenne, mint Anao. Bár sokkal én se vagyok erősebb, mint Shizuka, minimálisan csak. Fogásznak akar állni Shizuka, hogy fenyegeti Anao fogait? Az jó lenne, nekem is van egy lyukas fogam, talán tudna mit kezdeni vele. Lehet meg kéne kérdeznem? Á nem hiszem, mert lehet érzéstelenítés nélkül tépné ki, akkor meg csak rosszabb lenne a helyzet. Ha innék rá valami alkoholt, akkor szerintem a fájdalomtól elbőgném magamat.
- Oké-oké csak érdeklődtem, de ezek szerint ismered? Riválisod? Miért? Valami pasit lenyúlt tőled, vagy miért? Én is harcoltam vele, és legyőzött, az a sárkánya meglepet egy kicsit, nem volt jó amikor szépen eltalált valami sugárral vagy nem tudom mivel. Az fájt, de azért én is adtam rendesen az áldást neki. – vigyorgok, bár elég félreérthetően mondtam az egészet, de remélem, azért nem érti félre. De ha félre is érti, és nem kérdez rá, akkor nem kell majd magyarázkodnom neki. Ami pedig egy igazán jó dolog. Legalább a támadásom sikeres volt és itt a Claro de luna-ra gondolok. A Cero csak utána jött, milyen szerencse, hogy Orgoval képes vagyok Cerokat lőni. Bár ha végre én is eltudnám sajátítani, akkor egyszerre két Ceroval tudnék támadni. Az lesz a főnyeremény, ha szemből támadnak és hátulról, akkor már is nálam az előny. Nem látom mit is csinál Shizuka, de ha nem tér ki a Cero elől, akkor csúnyán megfogja járni. IGEN! A támadásom eltalálta, egy pont ide. Drasztikus lépés volt, de sajnálatosan erre volt szükség. A szalagjait kiszedem a mellkasomból. Sajnos mivel Shizuka eleset, így az Adbominal nem találta el, de ne legyünk telhetetlenek. A lényeg hogy a Cero rendesen lerendezte, mosolyogva nézem, ahogy megpróbál felállni, de visszaesik. Fáj az én mellkasom is, és hogy nézem, az Ő lába sincsen rendben.
- Próbáld csak meg. – már teljesen komolyan veszem a harcunkat, az arcomra kiül a gyilkolási vágy, már vért akarok látni, és nem a sajátomat, hanem az övét. Ketté fogom vágni, feldarabolom majd, és a vérében fogok fürdeni. Ezek a gondolatok egy gonosz mosolyt csalnak az arcomra. Elég ebből, két kézzel fogom meg Orgot, és várom mit is akar csinálni. Erre már emlékszem, tudom mi ez a támadás.
- AZT MÁR NEM!!! – üvöltőm, és el Sondiozok onnan ahol álltam. Még egyszer nem fog megszívatni ezzel a támadásával. De egy másikkal már sikerült neki, vörös fény vesz körbe és meggátolja a mozgásomat. Majd víz jelen meg alattam, fal les belőlük, és körbezárnak. Ez nem vicces, visszatartom a levegőmet. Soha nem szórakoztam azzal meddig is bírom levegő nélkül. De szerintem olyan egy talán másfél percig fogom csak kibírni. A bénítása már elmúlt, de én még mindig be vagyok zárva, a tüdőm már ég a levegő hiánytól. Hogy jussak ki? Elkeseredett, helyzetekben elkeseredett döntések születnek. A bal kezemmel elengedem Orgot, és egy barát lövök a földre, hogy a robbanás szétszedje a börtönömet. K ikell jutnom, mert ha nem meghalok, és akkor Csontos is egyedül marad. Azt már nem, elsőnek nem sikerült szétrobbantanom a börtönömet. De a tudat, hogy valakire vigyáznom kell, és a harag, hogy így halhatok meg. Arra késztet, hogy egy újabb Barát használjak. Végre sikerült kiszabadultam, csurom víz vagyok, és levegő után kapkodok. De jó érzés az, ha oxigén árad a tüdőnkbe. Bár a Bara közelsége mait én is megsérültem. Jobban mondva a lábam, de megérte, mert élhetek, és majd rendbe hozzák odahaza. A tekintetemmel Shizukát keresem, és amikor meglátom azonnal rohanni kezdek Shizuka felé, már amennyire képes vagyok a lábam miatt. Két Abdominalt is útjára indítok Shizuka felé. Ha sikerült a támadásom, ha nem, Shizukához érve felé csapok Orgoval, oldalasan a hasfalát akarom végig vágni.

- Nem kell leharapni a fejemet, csak kérdeztem. Nem teljesen körülöttünk, de ha két csinos fiatal hölgy összekap, akkor általában egy férfi áll a dolog hátterében. De akkor én tévedtem, én kérek elnézést tőled. Hiszek neked, elhiszem hogy nem fogsz pasi mait veszekedni. – lehet a lányokat szeretné? Ezért kelt ki ennyire magából? Mert azt hittem a fiukat szereti? De nem tűnik olyannak aki a saját neméhez vonzódik. Bár általában nem is lehet tudni mindegyikről hogy meleg. Persze van akin észre lehet venni. Rózsaszín ruhák, kicsit érdekes járás, és sminkeli magát, de a nőknél ilyen jelekről nem tudok. De én is egészen szép téma felé terelem a gondolataimat. Inkább arra figyelek ami történik, és az pedig nem más, mint hogy foglyul ejtet egy igencsak kellemetlen kis trükkel. Inkább megiszom a vizet, vagy tisztálkodásra használom, esetleg úszom benn, de hogy meg is fulladjak? Na azt már nem, inkább saját magamnak is okozok sérülést, csak hogy kiszabaduljak. Ami sikerült is, bár a lábam hasonlóan járt mint neki, a gyorsaságom nekem is lelet korlátozva. Fáj a lábam, fáj a testem, és kezdek már fáradni, és a víz miatt a hajam sincs már rendben, néhány kosza tincs a szemeim előtt lóg. Fenébe most megint szenvedhetek a zselézéssel majd.
- Nem tervezem, és a feladást se, de ha így folytatod inkább megöllek téged, és akkor minden szuper lesz. Te se fogsz látni többet és én is életben maradok. – nagyjából hasonlóan stílusba adok neki választ. Annyi kivétellel, hogy szerintem én nem ölném meg. Miért? Mert én ilyen vagyok. Önvédelemből megtenném természetesen. De ok nélkül nem nagyon, ha parancsba adnák akkor is, csak hát nem mondta nekem senki, hogy ha ide jövök és találkozok egy shinigamival akkor azt öljem meg. Tehát nincs is parancsszegés. Annyi történik csak, hogy „edzek” egy másik személlyel, akivel piknik közben találkoztam, semmi más.
- Sajnos engem meglepet vele, de annyi baj legyen. Tanultam az esetből. – az a sárkány, már maga az se volt kellemes amikor a farkával talált el, de miután az a sugár is telibe kapott, na, az volt ám a csúcs érzés. De pont nem ott talált el ahol a hollow lyukam van. Ott csak átment volna és kész, nincs fájdalom és nincs vereség se. De hogy mondják? Az élet a legjobb tanár, és én sajnos így tanulok meg sok mindent. Majd talán a mostani harcomból is tanulok valamit, feltéve hogy ha túl fogom élni. S hogy ez megtörténjen, ezért támadok két abdominallal. Na ne, ilyen nincs. Így levédeni egy támadást? Most vagy tényleg ennyire szerencsésen volt szerencsétlen, vagy inkább ilyen jó, és csak megjátssza magát? A következő támadásomból kiderül majd, hogy tényleg megjátssza magát. Nem hiszem hogy megjátszotta magát, mert akkor eltudta volna kerülni Orgot. Ehelyett sikeresen az oldalába állítottam. Egy kis csend, hallani lehet hogy fáradtan vesszem a levegőt. Eléggé ki vagyok már én is a harc mait, a mellkasom is megsérült már, a lábam is, megint ápolásra szorulok majd. Ideje befejezni ezt a harcot, itt hagyom majd, és vagy túléli vagy nem, nem az én dolgom lesz. Kezdeném is az „Orgot ki a testből” hadműveletet, amikor olyat csinál amire nem gondoltam. Elég volt ez neki, hogy egy igen fájdalmas pontomon találjon el, azon a helyen ahol Ő okozott nekem sérülést. Elkerekedik a szemem, üvöltésre nyitom a számat, de helyette csak vér jön ki belőle, és megremeg mindkét kezem a fájdalomtól. De teljesen Shizuka se normális, kirántja magából Orgo pengéjét. Az éppen nem fegyvert tartó kezemet a mellkasomra teszem, még mindig remeg a fájdalomtól. Megremegnek a térdeim, nem bírom, fél térdre ereszkedek. Szakadozva vesszem a levegőt, az arcomon pedig a verejték folyik végig, szép lassan. Felnézek és látom magam előtt Shizukát, elindulok felé, de majdnem eldőlök, ez így nem lesz jó. A maszkomnak a mellkas része is megrepedt. Ilyen komoly lenne a sérülés? A szabad kezembe a maradék reiatsumból gyűjtök, és egy barát indítok meg Shizuka felé, persze hogy nem találtam el, olyan jó pár méterrel arrább csapódott bele a talajba.
- Te se…. állsz már… valami jól. Kár tagadni, ha…. ha így folytatjuk…te és én is…. megfog dögleni. Javaslat? Vagy… aprítsuk tovább egymást? – kérdezem néha elakadó hangon.

Nincs jól és én se, ez már így maradt, legalább ezt a harcomat kitudtam hozni úgy, hogy nem csak én jártam meg de kegyetlenül. Nem csoda hogy a baram se találta el. Shizuka egy fának dőlve szenved, jó lenne ha én is ott lehetnék, pihenni és nyugton várni a csendes elmúlást. Talán pár egyszerű hollow megtalálna még pislákol bennem az élet és bennük élhetnék tovább. Gondlom hozzájárultam volna egy új arrancar megszületéséhez. De nem, ez nem fog megtörténni, nem fogok itt meghalni, és pont úgy nem fogok meghalni, hogy valaki tápláléka leszek. Túl sokat szenvedtem azért, hogy az legyek ami vagyok, végre elértem ezt az állapotot és innen csak tovább van. Csak egy helyben álok és nézem mit is csinál Shizuka, a sebét akarja ellátni, pont ahogy nekem is csinálni kéne, de nincs most erre idő. Számíthatok arra, hogy megakar majd támadni. Lassan indulok meg felé, már menni is fájdalmas, teli vagyok horzsolásokkal és elég sok vért is vesztetem. Megszólal végül Shizuka és nem csak nyöszörög, de a szavai miatt elnevetem magamat, vagyis csak porbálom, mert köhögésbe fullad, majd vért köpök a földre.
- Rendes vagy… de tényleg az vagy. – egy erőltetett vigyora még telik és folytatom a gyaloglást. Ideje befejezni ezt a harcot és haza menni. Ahol ha rendbe hoztak bevetem magamat az ágyba és vagy két napig csak aludni fogok majd. Ő se akar meghalni, és én se. Élni akarunk, megtapasztalni még sok dolgot, Ő talán azt, hogy milyen is egy pasi miatt veszekedni, én meg azt, hogy egyszer értem veszekedjen majd két nő. Egyre közelebb érek hozzá, végül lassan vele szemben állok. Kifejezéstelen arccal nézek le rá. A testemet beborító maszkdarabok lassan kezdenek lepotyogni, nem is érnek földet már a levegőben elporladnak, a fekete por is elszáll és Orgo is visszaalakul az eredeti állapotába. Leguggolok hozzá, Orgot pedig leteszem magam mellé, remegő kézzel nyúlok a ruhám épp részéhez, és egy szép nagydarabot letépek belőle. Az erőlködés miatt fájdalom cikázik végig a testemen. Nem válaszoltam eddig neki, először megcsinálom amit akarok, felé nyúlok, és ha tetszik neki, ha nem, a vállánál fogva előrébb döntöm, a ruhámból letépett darabot mögé teszem, majd visszadöntöm a fának. A sebétől elvesszem a kezeit, persze csak ha ott vannak, majd ellátom a sebét, pontosabban csak bekötözöm. Rögtönzött erős kötés, talán kibírja míg haza ér Shizuka. Most pedig ideje válaszolni neki.
- Nem fogsz itt meghalni, ez csak egy barátságos harc volt. És nem vagyok sokkal erősebb mint te, csak szerencsém volt. A másik pedig, nem minden arrancar szörnyeteg ahogy tanítják nektek. Majd ha rendbe jöttél és erősebb leszel, talán találkozunk még egyszer, akkor megint rendezhetünk egy barátságos mérkőzést. Most pedig ideje nekem is mennem, nem akarok itt meghalni. – felállok felveszem Orgot és lábra állítom Shizukát. – Siess te is haza. Viszlát Yamasaki Shizuka.
Biccentek elköszönés ként, és hátat fordítok neki, majd elindulok, kicsit távolabb tőle nyitok egy Gargantát és fütyülök egyet. Akinek szolt tudja a dolgát, Csontos mellém rohan, majd velem együtt lép a haza vezető ösvényre. Kellemes egy piknik volt.

/Köszi a játékot, élveztem /