A nagy erőfitoktatás ellenére minden támadásotok betalál. A jelek eltűnnek a csuklyás emberek arcairól, s egy kettő rögvest meg is hal, amint ez bekövetkezett. Ez aztán zavarba ejtő, hogy őszinték legyetek magatokhoz. Eddig hatalmas erővel rendelkeztek, most pedig egy pillanat alatt földre hullottak. Ez szánalmas.
Azonban semmi nem ilyen egyszerű. Váratlanul a még élő sorokban járó fél a másik holttestéhez sietett, majd felszívta annak testét az övébe. A hullák foszforeszkálni kezdtek, majd a társuk karján jelekként formálódtak meg, feltehetőleg ez is valamiféle erőnövelő volt.
Meglehet, hogy szórakoznak veletek? Könnyen lehet. Úgy tűnt azonban, hogy ezeket a lényeket mégsem Neofisto irányította. A lány csak üldögélt trónjában, s még csak nem is csinált semmit. Jóllehet elmével is irányíthatta őket, de ennek köze sem volt egymáshoz. Ezek igazi emberek. Legalábbis valamik, amik hasonlítanak az emberekre. A látszat valószínűleg csal. Eközben pedig Slarin végzett saját ellenfeleivel, majd Neofistora támadt, ám a mellette álló lény, melyet még az előbb megidézett egy pillanat alatt elé termett, s visszaverte a támadást egy erősebb hátra lökettel. Úgy tűnt értelmetlen próbálkozni azzal, hogy megadja a védelmét, s megtámadhatjátok, előbb a papokkal kellett végezni.
Amint tovább, s tovább támadtok a még élő felekre azok is elhullanak, míg végül nem marad más, mint a vezér. Eközben már mindegyik társát végtagjaira amortizálta, így most egész testén tetoválás szerű fénylő jelek helyezkedtek. A jelek azonban egy pecsét feloldásához kellettek, erre pedig akkor jöttetek rá, mikor a vezér teste hirtelen torzulni kezdett, furcsa tüskék, szarvak, agyarak, s hasonló dolgok keletkeztek rajta. Ez tényleg nem ember. Valamiféle szörny? Sokkal inkább. Behatárolhatatlan, de nem ez a fontos. Érezhető volt most már, hogy ez a lény sokkal nagyobb fenyegetést jelent, mint eddig bármi. A lény valami féle furcsa kereszteződött szörny alakját vette fel, melynek szürke kérges bőre, hatalmas agyaraim, szarvai és méretes teste volt. Vagy hármótok magasságával is felért, s kis híján már a szentély tetejét verdeste hatalmas szarva.
A lény nem teketóriázik, azonnal lerohan benneteket. Először egy ökleléssel próbálkozik, majd a sikertől függetlenül kezével is a földre csapott, s közben a farkával is igyekszik rombolni. Úgy fest nem nagyon lát benneteket, amit ki lehet használni, ám a lény nem enged semmit se a közelébe, így nehéz lesz közelről kivégezni, valamint mikor valakinek sikerült is hozzáférnie a pengéje simán lepattant róla, így esélytelen volt megölni közelről. A szentély márvány kövei szanaszét törtek, s repültek. Neofisto, hogy a törmelékek ne repüljenek szemébe, egy védőfalat emelt maga elé, így ellene sem lehetett támadni. A lénnyel kellett végezni. Ami azonban nem egyszerű, főleg, hogy folyamatos támadásokat végez, s csak ritkán merül ki.

Hát jól van, látom mindenki elvan foglalva épp a rá támadó izéktől, szóval úgy döntöttem, hogy én is belevetem magam a harcba. Nem ám csak így meg úgy. Raúlka is tud harcolni, ha akar. Csal általában nem akar. Néha úgy érzem, hogy elmehetnék békebírónak az ENSZbe. Úgy is mondhatnám, hogy azt, hogy én harcoljak, ki kell érdemelni. Rendszerint ezt kiérdemlik a felek egy-egy irányomba küldött robbantással, szóval nem nehéz kihozni, na de hah! Én vagyok Raúl, a rettenthetetlen! Engem nem olyan könnyű ám megijeszteni! Én vagyok a hős bajnok, aki megmenti az arrancar társadalmat a pusztulástól, akinek a zászlója alatt egyesül majd minden és mindenki, még Ash Kechum és Pikachu is, személyesen! Szóval térdre előttem mindenki, aki jót akar, mert haragom pusztító, és letarol mindent, és mindenkit!<-- Jó mi? Egy "filmben" láttam, és betanultam az ilyen esetekre. Az volt a címe, hogy Pokemon. xD
Na szóval ott tartottam, hogy kardomat előhúzva igyekszem minél közelebb kerülni a mutatványosokhoz, és ketté, harmadába, ötödébe szelni igyekszem őket, méghozzá elég nagy sikerrel. Lehet valaki belekevert a reggelimbe egy rambokekszet, vagy nem tudom. Az biztos, hogy nincs rambópószter a párnám alatt, mert az klisé, és rambó sucks. Én Chucky-ra esküszöm. Különben nem tudom, mit hisznek ezek. Attól még, hogy be van festve az arcuk, nem lesznek szuppahirók. Lehet sok pénzt kapnak érte, hogy hülyét csinálnak magukból.
Ennek rendje és módja szerint hullanak is mint a legyek. Na persze nem csak én ténykedtem, mindenki kivette a részét a munkából. Ranil-chan is úgy irtotta az ellenséget, mintha füvet nyírna. Olyan érzést keltett bennem, mint mikor a filmekben belassítanak egy nőt, hogy láthassák minden egyes hajszálát, hogy hogyan mozog, és úszik a levegőben. Na szóval ez ugyanaz, csak a fröcsögő vérrel képzeljétek el! xD Amúgy sokat pofázok a témától eltérően, de ez Raúl, ez az imidzse, akinek meg nem tetszik, az menjen már az ombudsmanhoz! :/ xD
Egyébként visszatérve a témához, nagyon is jól fogynak itt a dolgok, mindenki nagyon jó munkát végez. Épp odamászok az egyik alakhoz, megnézni, hogy kellőképpen meghalt-e és kb 3-4 méterre vagyok a testtől, mikor egy másik alak odamegy szépen, és beszippantotta, mint a föld a vizet. O.O Jézusúristen, nekem semmi bajom a melegekkel, de ez már sok kicsit. Legalábbis ez túl megy a bajtársi szereteten, értitek. Én nem szippantanám be Slarint, vagy Ranilt, ha meghalnának...na de isten ments ettől, rácsapok a számra, mert ilyenre még csak gondolni sem szabad. >.>
- Komolyan, mint a porszívók! - kezdek el sopánkodni, majd inkább elsomfordálok másfele, mert nem akarom hogy egyszer csak engem is beszippantsanak, mint piást a rendőrörsre. Zöldike meg csak ott van, mint a befőtt. Nem tudom, miféle perverz szokás ez, hogy végignézi az előtte lezajló mészárlást. Lehet leragadt valahol a kőkorban az ízlése. Nem úgy tűnik, minta Ő irányítaná őket, csak ül, és kempel. Nagyon hasonlít valakire...gyanúsan...Jesszus! Mire észbe kapok, már nincs senki, csak mi, meg egy megmaradt kapucnis alak, de az meg megváltozott már picikét. Némi gondolkodás után rájövök, hogy előttem áll Quasimodo, és ez egy kandikamera szívatás! Háhá, mit hittek ezek? Elég morci szegény, legalábbis egyből nekünk esik. Pontosabban a többieknek esik, mert én jó, és bátor harcos módjára már Ranil-chan háta mögött vagyok, és biztos távból nézem az eseményeket.
- Ha zavarok szólj ám, keresek másik helyet Ranil-chan! - szólok oda a Lánynak, majd a válla fölött előre mutatok és ráeresztek pár barát az izére, nehogymár Slarin azt mondja, hogy gyáva féreg vagyok, mert abba belehalnék! T.T