Amint meggyőződtem róla, hogy valami készül ezen a partyn, éreztem is a megjelenő arrancar lélekenergiát. Többen megelőztek már az elkapásában, akik sokkal közelebb voltak hozzá, mint én, ezért nekem már nem kellett rá bakudout szórnom, hisz így is fogságba esett már.
- Most pedig mesélhetsz! Mi célja volt ennek a partynak? - nem akartam kimaradni az arrancar vallatásából, ezért shunpoval mellette termettem és nekiszegeztem a tokjából kihúzott zanpakutoumat. Ha a kidoukból ki is szabadulni, így már nem tud mit tenni, hiszen pár pillanat alatt levágom a fejét.

Ha nem lett volna éles a helyzet, lévén arrancar lélekenergia szabadult fel a kalózruhás alak felől, akár el is mosolyodhattam volna, elvégre gyanúm beigazolódott. Bár tulajdonképpen jobban örültem volna, ha csupán amiatt kellett volna aggódnom, hogy a tiszt a munkáját lógta el. Szerencsére sokan mások is készen álltak arra, hogyha kell, még inkább harcképtelenné tegyék az alakot, így nekem már nem kellett ezzel foglalkoznom. A válasza pedig közel sem volt kielégítő.
- Amennyiben további mondandója lenne, úgy gondolom azt legkönnyebben a Juuniibantai tudja belőle kihúzni. ^.^ - Pillantottam a két kapitányra, elvégre rangban felettem álltak, nekik kellett eldönteni, hogy mihez kezdjünk az arrancarral.
Azonban úgy gondoltam, ritkán sikerül élve elfognunk ilyesmire készülő hollowokat, jobban járnánk, ha a tizenkettedik oszagosok alaposabban utána járnának. Nem voltam híve a vallatásnak, és azt sem tartottam, hogy a cél szentesíti az eszközt, ezúttal viszont több kapitány közelébe merészkedett egy arrancar, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. Talán készülnek valamire...