Név: Zia Amteru

Nem: Férfi

Kor: 150
Emberként: 20
Hollowként: 130

Faj: Arrancar, Numeros 22/ Alegra Alameda Fracciónja (egyeztetve)

Kinézet: Ezüstös hajú vézna, ifjú. A ruhája egyszerű Arrancar öltözet, a felső egy nyitott és ujjatlan mellény, alul pedig egy nadrág, amit egy naracssárga öv díszít. A maszkjából az arca bal oldalán és a hajában itt-ott maradt meg a darab.

Zanpakuto: Egy egyszerű wakizashi, aminek nincs hüvelye, így Zia csak az övébe tűzve hordja.

Név: Asesino Pilluelo (Gyilkos Sün)

Parancsszava: Esférico! (Gömbölyödj!)

Resuracción: A parancsszó elhangzása után, Zia hátából tüskék nőnek ki, és a haja is tüskékké változik. Amúgy is hosszú ujjai és körmei még jobban meghosszabbodnak, így kamrokká fejlődnek, amiket képes Zanpakutok ellen tökéletesen alkalmazni. A maszkja felső része visszanő az arcára.

Képességei:

Virulento Pinchar (Mérgező Tüske): Zia az ujjain lévő karmokat ki tudja lőni az ellenfelére, amik ha eltalálják, egy gyorsan ható idegmérget juttatnak a szervezetébe, ami blokkolja az agy fájdalom érzetért felelős részét, így Zia anélkül tud bevinni súlyos illetve nem súlyos sérüléseket, hogy az ellenfele bármit is érezne belőle. A kilőtt karmok regenerálódásáért a hátán lévő tüskék a felelősek. A hátán lévők viszont spontán regenerálódnak körülbelül 5-10 másodperc múlva.

Agujaesféra (Tűgolyó): Zia összegömbölyödik, és szinte semmi nem látszik a sebezhető részéből. Tájékozódni csak ultrahang kibocsátásával és az ellenfele Reiatsujának meghatározásával képes. Ez a két dolog elég, hogy tudja milyen környezetben van, és hogy hol az ellenfele. A tüskék megvédik, így egy Zanpakuto nem képes megsebezni. Egyedül a Cero árthat neki ilyenkor. Gurulva közlekedik, és ha eltalálja az ellenfelét akkor komoly sérüléseket tud okozni. Még ha felületi is, a tüskék közül nem egy fog behatolni.

Seta Pinchar (Feltörő Tüskék): Ez a képesség nagy energiát igényel. Zia a hátán lévő tüskéket leszúrja a földbe, egytől egyig mindet. Majd ahol éppen akarja a föld alól elő tudja őket hozni. Egy tapasztalatlan ellenféllel szemben igen veszélyes mert könnyen karóba húzhatják. A képesség hátránya, hogy Zia nem mozdulhat el, de a kezein a karmokat tudja használni védekezésre.

Előtröténet:

Eberként:

1859-ben született egy módosabb családba. Az apja kereskedő volt, az anyja pedig pék. Az apját nem nagyon ismerte, mert meghalt, amikor Zia 4 éves volt. Egy üzleti útról jött vissza, amikor a hajója léket kapott. Az apja halála után megindult a család züllése. Az anyja nem termelt ki annyit a pékeskedésből, hogy rendesen el tudja tartani a fiát. Teltek múltak az évek, a kis Zia felcseperedett, majd 14 évesen munkát vállalt a kikötőben. Egy jóhírű kereskedő felvette. A fiú ismerte, látta párszor, amikor az apjával beszélgetett. Ám nem sokkal később a társaság csődbe ment, és Zia ismét anyjára szorult, aki az utóbbi időben elég sokat betegeskedett. A fiú ismét szerencsét próbált a kikötőben, de fix munkaérőként sehova nem vették fel. Csak besegítőként dolgozott. Ahol munka volt, oda ment. Ez így ment néhány évig, majd 20 évesen fixen alkalmazták. Egyik nap épp végzett és elindult ebédelni. Fura hangot hallott a feje fölül, de amikor felnézett már késő volt. Egy nagyobb ládát akartak az egyik hajóra csörlővel felhúzni, de a kötél nem bírta a terhelés és elszakadt agyonütve Zia-t.

Hollowként:

Miután Zia magához tért, két fura dolog tűnt fel neki. Egy lánc lóg ki a mellkasából, és a holtteste, ami körül mindenki ott áll és próbálják észhez téríteni, bár már késő. Zia Ametru halott. A lánc egy halk csattanással elszakadt, és Zia végre el tudott indulni a kikötőben. Három napig bolyongott, amikor ismét különös hangra lett figyelmes. Lenézett a mellkasából kilógó láncra, és látta, hogy a szemek elkezdik egymást megenni. Nem telt egy percbe a dolog és az összes láncszem eltűnt. A helyükön egy hatalmas fekete lyuk maradt, majd egy fura érzés kerítette hatalmába Ziát. Összerogyott, és hánynia kellett, ám ami a szájából kijött, az nem a gyomrából származott. Nem ért le a talajra, hanem elkezdett Zia arcán lerakódni. A fiú ordított, de az ordítása egyre jobban eltorzult, majd végül egy állatias üvöltés lett belőle. Zia hollow-vá változott, és most egy négylábú lény állt a helyén. Az átváltozás koránt sem volt jó érzés, és a fiú minden erejét felemésztette, végül elájult.
Amikor felébredt egy fehér homokos sivatagban találta magát, ahol jobbára semmi nem volt néhány száraz kórón és az égen világító sarló alakú holdon kívül. Zia elindult, és olyan érzése volt mintha lenne a közelében valaki. A gyanúja beigazolódott, egy másik hasonló lény állt vele szemben, ám ő inkább hasonlított kígyóra. Amikor Zia megpróbált közelebb lépni hozzá a homok besüppedt alatta, és ő lezuhant.

A Menosok Erdeje:

Zia sokáig zuhant. Egy átlag ember ezt tuti, hogy nem éli túl. De Zia nem átlagos, de még csak nem is ember. Amikor végre sikerült ismét lábra állnia megrázta a fejét kirázva magából a kábaságot és körül nézett. Ez a hely cseppett sem hasonlított a fenti tájhoz. Hatalmas fák mindenütt, a törzsük átmérője akár tíz méter is lehet. Ameddig csak a szem ellát, a fentihez képest egy gyönyörű táj. Mélázásából egy különös hang rántotta vissza a valóságba. Egy pillanattal később meglátta a hang gazdáját is. Egy másik hollow, aki egy patkányra hasonlított. Közelebb lépett Ziához, megszaglászta, majd megszólalt. Hang nem jött ki a torkán, Zia a fejében hallotta a hangját.
~Üdv. Látom még új vagy itt. - mondta, és Zia bólintott.
~Nos akkor had mondjam el, a nevem Inamo Gunba. A célom, hogy erősebb legyek, ehhez viszont fel kell, hogy faljalak, de segíthetek is neked, ha akarod, aminek szintén ára van. Azt majd...majd később - fejezte be, és most Zia szólalt meg.
~Nem fogom hagyni hogy megegyél. - még be sem fejezte, és ismét egy hang ütötte meg a fülét, de ez már ismerősnek tűnt. A gyomra jelzett, hogy éhes.
~És azt hogy akarod elérni? - kérdezte a patkány, de be sem fejezte, Zia már ugrott is rá és leharapta a fejét, majd szépen lassan elfogyasztotta. Amit akkor érzett, ahhoz fogható soha nem történt vele. Erőt érzett magában.
Éhsége csillapíthatatlanná vált, és a napjai nem álltak másból, csak evésből és újabb hollowok felkutatásából. Egy hollow-lakoma befejeztével azt érezte, hogy valami változik. A táj összemegy, ami egyébként nem igaz, csak Zia nőtt meg. Elérte a Gillian szintet, de az éhsége még mindig csillapíthatatlan volt. Gillian fajtársait is elkezdte megenni. A kör még nem zárult be, több évig falta a Gillian-okat, amikor ismét érezte, hogy a táj megint változik. Adjuchas szintre lépett elő és az alakja egy sündisznóéhoz hasonlított.
Az erdőből nem talált kiutat, de éhségét még mindig csillapítania kellett Gillianokkal, vagy esetenként egy-egy Adjuchassal ha találkozott. Amikor céltalanul bolyongott, egy barlangot pillantott meg a magasban. Felmászott és átment a barlangon. Amikor kiért a túloldalon belehasított a felismerés. Megtalálta a kiutat a lenti világból. De amikor kiért két nagyon erős Reiatsu-t érzett pont maga előtt.

Arrancarként:

Eindult az imént érzett két Reiatsu irányába. Amikor odaért, két alakot látott, akik cseppet sem hasonlítottak az eddigiekhez. Az egyiknek feket haja volt, a fején valami fura szemüveg, a másiknak pedig fehér haja volt és vigyorgott. Természetesen ők is megérezték a jelenlétét és közelebb mentek hozzá.
-Üdvözlünk, ifjú Adjuchas. - köszöntötte a fehér hajú.
-A nevem Ichimaru Gin, ő pedig Tousen Kaname.
-Ti nem féltek tőlem? - kérdezte Zia.-Bármikor széttéphetlek titeket, és ráadásul nem is vagytok fajtám beliek.
Tousen felnevetett.
-Ifjú Adjuchas. Mi Shinigamik vagyunk, Halálistenek. Azért vagyunk itt, hogy segítsünk a te fajtádnak. Nagyobb erőt tudunk adni, mint amekkoráról álmodni mersz. Csak egyetlen pici, fájdalom mentes beavatkozás. Lekötjük az erődet a jelenlegi szinten, az alakod pedig egy Zanpakuto-ba lesz lepecsételve. És ajándékba még vissza is nyered az emberi alakod egy részét. Ez csak az energiádon múlik, hogy mennyit. - majd amikor befejezte hátat fordított mind a kettő és elindultak. Zia még állt ott egy darabig, majd sietve utánuk futott.
-Hé, várjatok. - amikor utolérte őket megállt előttük.- Azt mondtátok képesek vagytok erőt adni nekem. Hogyan? - kérdezte.
Ichimaru csak nevetett.
-Ha velünk jössz megtudod. - mondta, majd távbb indult. Zia ismét töprengett egy pillanatig, majd döntött. Velük megy.

Las Noches:

Megérkeztek a városba, ami az egyetlen volt Hueco Mundoban. Las Noches. Itt telepedett le Aizen, Tousen és Ichimaru. Ezt a két Shinigami mesélte el neki út közben. Beléptek a kapun és egy hatalmas előcsarnokban találták magukat. Egy barna hajú személy már várta őket. Hihetetlen erő sugárzott belőle.
-Üdvözöllek titeket újra itthon Kaname, Gin. - köszöntötte őket, viszonzásul bólintottak mind a ketten. Zia kissé elbújt Tousen mögött, de Aizen kiszúrta.
-Ő lenne az új Adjuchas? - kérdezte.
-Igen, a sivatagban találtunk rá. - válaszolta Ichimaru.
Aizen egy terembe invitálta Ziát, aki engedelmesen ment is vele. A terem tulajdonképpen üres volt. A közepén volt egy kisebb emelvény, és azon egy apró tárgy.
-Ez a Hougyoku. - mondta Aizen. -Ez képes áttörni a határokat Hollow és Shinigami között, Arrancarrá változtatva a Hollowokat, és Vaizarddá a Shinigamikat. Érintsd meg. - mondta nyájas hangon. Zia egy ujjal ért csak hozzá, de ez is elég volt. Aizen is megérintette, majd amit Zia ekkor érzett, az semmihez sem fogható. Melegség és erő. A következő emléke, hogy a padlón fekszik meztelenül.
-Nyugalom, a ruhád úton van. Addig is, mi a neved? - kérdezte.
-Z-Z-Zia A-Ametru. - válaszolta.
-Jól van Zia Ametru. Pihend ki magad, holnap pedig a Trónteremben várlak. - fejezte be a beszélgetést.
Egy másik Arrancar kísérte el a szobájáig.

Másnap:

Zia kopogásra ébredt.
-Aizen-sama látni kíván téged a Tróntermében. - mondta a hang.
Zia kitörölte a szeméből az álmot, majd körülnézett. Egy kőből épült szoba volt, egy ággyal és egy kisebb szekrénnyel. A szekrényen egy wakizashi feküdt hüvely nélkül. Zia odalépett megfogta az apró pengét, majd betűzte az övébe. Újabb kopogás, de határozottabb mint az előző.
-Siess már.
-Kész vagyok. - válaszolt Zia és kilépett az ajtón.
Szótlanul mentek a Trónteremig. Egy hatalmas csarnok, a közepén egy kőemelvénnyel, aminek a tetején ott ült Aizen a trónusán. Amikor Zia belépett és meglátta Aizent, féltérdre ereszkedett, és wakizashiját hegyével lefelé a földnek támasztotta.
-Parancsolj velem Uram. - mondta Zia.
Aizen elmosolyodott, majd válaszolt.
-Kelj fel, ifjú Arrancar. Mint látod itt vannak a többiek is, ám ők a legerősebbek. Az Espada. Új vagy, de az erőd nagy, mostantól te leszel a Números 22. és Alegra Alameda Fracciónjává osztalak be, természetesen ha ő is beleegyezik ebbe. Ő az 5. legerősebb Espada. - amint Aizen befejezte, ránézett egy nőre a tömegben, Zia pedig követte a tekintetét. Hosszú feszült percek.
-Bele egyezem. - mondta.
-Rendben. Akkor a mai naptól fogva Zia Ametru, a Números 22. Alegra Alameda Fracciónja.