Irusi Tedeko

Tárgy: Irusi Tedeko Vas. Feb. 08, 2009 7:06 am

Név: Irusi Tedeko

Kor: 573 (25 évesnek néz ki)

Nem: férfi

Kaszt: Shinigami, de mindenki más úgy tudja, hogy vaizard és hogy ezért hagyta el SS-t.

Rang: A 2. osztag ex-kapitánya volt, majd a Kidoushuu alakulat ex-tisztje.

Kinézet: 185 cm magas és 75 kg. Általában fekete farmert és fekete pólót hord, tornacipővel. Fekete félhosszú haj, vörös szempár, tetoválások borítják egész felsőtestét, és a nyakán is van egy. (Majd az adatlapon lesz kép, ha eljutok addig XD)

Jellem: Nyugodt, kiegyensúlyozott férfi, még ha a vaizardok állandó ordibálását kell hallgatnia. Tudatában van annak, hogy zanpakutoja túlságosan nagy erőt birtokol, így igyekszik sosem használni a shikai szintet. Inkább próbál fizikai és shinigami erejével győzni, de ha már nem lát kiutat az első szint feloldásához megteszi és legyőzi ellenségeit. A bankait akkor sem használja, ha az élete múlik rajta. A kardját mindenhova hordja.

Felszerelés: cigi, öngyújtó, amulett, a hátán egy fekete hüvelyes, sötétzöld markolatú no-daichi, 6 db dobókés és a szobájában egy elektromos gitár.

Előtörténet:
Nemesi család átlagos gyermekeként láttam meg a napvilágot. Szüleim kimondottan arisztokrata életet éltek, szerették a fényűzést és a pompát. Azonban ez az élet engem nem ragadt meg. Én legszívesebben a család vidéki birtokán szerettem lenni. Imádtam a közeli erdőben kószálni, néha pedig az apámmal vadászni. Apám egészen öt éves koromtól fogva vitt magával, ha vadászatra indult. Legszívesebben csak kettesben az apámmal szerettem lenni, főleg vadászat során. Olyankor másra nem is gondoltunk, csak a vadat vártuk.
Ahogy egyre idősödtem, megtanultam a puska használatát is. Édesapámtól nyolcadik születésnapomra egy kisebb fegyvert kaptam, ami még ebben az időben igen értékes dolognak számított. Annyira el voltam ragadtatva ettől, hogy megkértem apámat, vigyen ki vadászatra, hogy kipróbálhassam. Ezen a vadászaton viszont történt egy kis baki.
A vadra egész nap várni kellett, de valamiért nem jött. Az erdő aznap túlságosan csendes volt, mintha valami elől elbújtak volna a vadak. Estefelé szürkületkor már farkas vonyítást lehetett hallani. Azt lehetett volna hinni, hogy egy átlagos kósza farkas próbál a társaival kapcsolatba kerülni. Én és az apám pedig csak a vadász lesen ültünk és vártunk. Már jócskán sötét volt, mikor meguntam a várakozást és lesétáltam a lestől kicsit távolabbi patak partjára. Körülnéztem a sötétben, miközben éreztem, hogy valami figyel. Már pont indultam volna vissza, mikor az aljnövényzet megzördült és csak annyit éreztem, hogy több éles fog mélyedt bele a jobb karomba. Kiabálni kezdtem, mire az apám odarohant és rálőtt a farkasra, de már késő volt. A bestia már széttépett.

Mikor ”felébredtem” a maradványaim felett álltam. Bármilyen hangosan is ordibáltam apámnak nem törődött velem, de ekkor egy üvöltést hallottam. Egy maszkos szörny rohant felém mindent elpusztítva, ami az útjába került. Én azonnal rohanni kezdtem, de ő gyorsabb volt nálam. Sarokba szorítottam és szájából kinyújtotta nyelvét, ami rám csavarodott, de ekkor egy fekete lepkét láttam elrepülni előttem majd egy fekete ruhás szamurájt láttam, aki elpusztította a szörnyet. Miután megölte a bestiát felém fordult.
- Ne aggódj! Elküldelek egy jobb világba. – mondta és a kardja markolatának végével a homlokomat vette célba, de én félrehajoltam.
- Kérlek, áruld el a nevedet. – kértem meg a fekete ruhás nőt. Ő rám mosolygott, de nem mondott semmit. A shinigami kihasználva, hogy várok a válaszra sikeresen elvégezte a lélektemetést.
- Köszönöm. – mondtam majd eltűntem. Egy patak partján ébredtem fel. Egy férfi ült mellettem, aki látszólag nagyon örült annak, hogy felébredtem.
- Jó reggelt, álomszuszék. – köszöntött.
- Jó reggelt, ki maga?! – váltottam nyugodt hangnemből kissé feldúltba. A férfi elmondta, hogy hol vagyok és mi történt velem. Egy darabig nem hittem neki, de miután mesélt a fekete ruhás szamurájokról és a maszkos szörnyekről már hittem neki. A férfi magához családjába fogadott egy feltétellel: segítek neki a földeken. Nem tudtam, hogy mennek itt a dolgok így beleegyeztem. Mivel szegény család volt a miénk sosem ettünk, ami egy idő után nekem kezdett kínos lenni, hisz láttam, hogy a többiek jól elvannak étel nélkül, de én nem. A kemény fizikai munka, az éhség és a tűző nap összhatása nem maradt el: ájultan estem össze munka közben. Mikor felkeltem a családom többi tagja állt felettem.
- Mi történt veled? – törte meg a csendet a nevelő apám
- Nem bírtam tovább az éhezést. – válaszoltam neki. Az összes barátom és ”rokonom” megdöbbent e szavakat hallva, de a férfin kivel a pataknál találkoztam mosolyogni kezdett.
- Ebéd után négy szem közt beszélnék veled. – mondta és elment. ~ EBÉD?! – csillant fel a szemem. Az étel elfogyasztása után odamentem hozzá.
- Fiam, el kell árulnom valamit. Bár nincs közöttünk vér szerinti rokonság fiamként szeretlek. El kell mondanom, hogy az én családom shinigami család és még a klán alapító egy nyakláncba zárta az erejét, hogy utódai használhassák azt. Ezt az amulettet szeretném most neked adni, hogy saját energiáddal keverve erősebb legyél. - mondta mire átnyújtotta az ereklyét.
- Köszönöm. – hajoltam meg és vettem át a nyakláncot, amit aztán fel is tettem magamnak. Hirtelen egy ordítást hallottam, ami nagyon ismerős volt.
~ Egy hollow. – gondoltam és rohanni kezdtem felkapva egy fém kardot.
- Végre elő bújtál. – mondta mély hangon a hollow. ~ Most kinyírlak. – gondoltam majd felé futottam, de egy laza mozdulattal a falnak csapott.
- Meg kell védenem a családomat. – tápászkodtam fel és egy újabb rohamot indítottam a lidérc ellen. Ez a támadásom már sikeres volt és a karddal sikeresen felhasítottam a hollow maszkját, aki ezután eltűnt. A kis kaland után a családom azt javasolta, hogy iratkozzam be a Lélektovábbképző akadémiába. Be is iratkoztam az akadémiába. Sokszor aludtam el órákon, mint régen Karakurába, de a tanárok itt még kevésbé tűrték ezt. Lustaságomhoz képest nagyon jó tanuló voltam két év alatt végeztem el a társaimmal ellenben az akadémiát. A második osztagba jelentkeztem mivel az színpatikus csoport volt. Első hollow vadászatom során magát a kapitányt mentettem meg azzal, hogy a menos ceroja elé ugrottam a kapitányomat ellökve. Emiatt a tettem miatt kineveztek 3. tisztnek. A ranglétrán viszonylag gyorsan, két év alatt a csúcsra kerültem, de túlzott függőségem miatt az egészségem súlyosan megromlott és lemondtam a kapitányi rangról, mert úgy gondoltam, hogy nem tudnám elvégezni a feladatomat. A főkapitány úgy döntött, hogy mivel a Kidoushuu alakulatban kevesen vannak, folytassam ott a shinigami pályámat. Mikor felvettek oda nagyon kemény dolgom volt, hisz kevés démonmágiát ismertem még. Egy év csak arra ment, hogy azokat alaposan, mesteri szinten műveljem. Ebben az osztagban jól érztem magam tudva, hogy nem kell használnom a zanpakutomat. Itt minden szép és jó volt, de egy év múlva baj történt. Az egész kidou alakulatot elküldték egy küldetés teljesítésére. Egy már régóta keresett nagy erejű hollow felbukkant Karakura town környékén. A csapat fel is kereste a lidércet, de kiderült, hogy csapda volt. A hollow mellett 18 arrancar is állt. Mi felvettük a harcot velük, de lassan elfogytunk, míg nem én és a kapitányom maradt. A hollowot és az arrancarok kis részét elpusztítottuk, de még ott voltak a többi. Semmisem jutott az eszünkben, így belenyugodtunk a halálba. Az arrancarok először velem akartak végezni. Az egyik egy cerot töltött mire én behunytam a szemem. Vártam a halált, de amikor ellőtte az energiasugarat meleg folyadék ömlött, kezemre. Felnéztem és azt láttam, hogy a kapitányom vére volt. Elém ugrott. A dühtől vezérelve használtam a kardom bankai szintjét. Az összes arrancart elpusztítottam. A történtek után nem volt erőm visszamenni Soul Society-be, így egy pokollepkét küldtem a fő kapitánynak azzal az üzenettel, hogy mindenki meghalt, csak én maradtam életbe, de rajtam Aizen kísérletezett és hollow erőhöz jutottam. Ez az üzenet Urahara fülébe is jutott, így azt javasolta menjek a többi vaizardhoz és lakjam ott. Azóta ott lakom és várom a pillanatot, amikor Aizen képességeit maga ellen fordíthassam, és utoljára leleplezzem a bankait…

Tárgy: Re: Irusi Tedeko Vas. Feb. 15, 2009 8:12 am

ELFOGADOM az előtörténetedet. Ha Yoruichi valami kivetnivalót talál benne úgyis értesít ^^

Készíts adatlapot:
Szint: 2
Lélekenergia: 10000
Kezdőtőke: 4000 ryou

5 szintednek megfelelő kidout ingyen kiválaszthatsz.

Jó játékot. ^^