Sakurai K. Steelheart

Tárgy: Sakurai K. Steelheart Pént. Márc. 01, 2013 8:54 am

Engedély a multi indítására: Mr. Hirako Shinji által megkaptam
Képessége béta verzióját lektorálta: Mr. Urahara Kisuke
Képesség befejezett verzióját lektorálta: Mr. Ichimaru Gin

Jelszó: auai oá eeea

~ Adatlap

Név: Sakurai Koloman Steelheart
Nem: Férfi
Kaszt: Bajos (ember)
Szül. ideje: 1985.04.05.
Kor: 27

~ Előtörténet

1985. április 5-én pár perccel, pontosan hárommal, éjfél előtt a keleti partoknál, Maine állam egyik városában, Portland kórházában született, kék hajjal. Apja, Kurd Steelheart épületgépész mérnök volt, anyja, Sampuu Sayu történelem tanár. Kíváncsi gyerek volt, mindenre rákérdezett, és talán ezért volt okos, jó eszű, jó tanuló, vagy talán azért, mert mind a szülei, mind az ő felmenői mind tanult, művelt, magasan iskolázottak voltak, és ő úgymond tőlük örökölte az eszét. Ez már nem fog sosem kiderülni, viszont az biztos, hogy kitűnő tanuló volt. Amit a szüleiről még tudni kell, hogy apja csupán harmad generációs amerikai, s dédapja egy Magyarország nevű helyről vándorolt ki, de az okát magával vitte a sírba. Anyja viszont Kurd miatt költözött Amerikába, s telepedett le.
Eleinte a haja színe mellett a nevével mindig bajai voltak, mivel anyja kívánságára viselte a Sakurai keresztnevet, míg apja kívánalmából a Kolomant. Apja is és anyja is a családi hagyományokra hivatkozott, ezért lett kettő keresztneve. A vezetékneve viszont dédapja angolra fordított neve. Szóval a szokatlan neve miatt volt, hogy gúnyolták, de hamar megszokta, és rájött, hogyha nem törődik az ilyenekkel, akkor abba hagyják. Viszont alig, hogy ezen túl volt, és középiskolába kezdett járni a származása miatt (is) elkezdték szekálni, zaklatni, piszkálni. S egy ilyen eset közben, amikor még csak 13 éves volt, történt meg először a baj.

„Megyek, nyugodt tempóval haladok a teremtől a menza felé. Pedig, hogyha tudom, hogy az a bunkó Jack, az osztály másik csoportjából, a folyosó sarkán vár rám, akkor lehet, hogy gyorsabban mennék, vagy másik úton. Viszont senki sem tudhat mindent, így a sarok mellett mit sem sejtve haladok el.
- Hé! Te! Japán korcs! Lábhoz, kutya! – Kiált utánam, pár méterre a saroktól.
- Kérlek, hagyj békén. – Mondom neki, miközben haladok tovább az ebédlőbe.
- Ki a fasz engedte meg, hogy megszólalj, fattyú! – Fut utánam, és mikor beér, taszít egyet rajtam. Én nekiesek az üdítő automatának, mire abból hang jön ki. Nem, nem zúgó, sem olyan, amilyet az ember várna tőle, hanem beszéd.
- Már megint itt lökdösődsz, Jack? – A földön térdelve, csodálkozva nézem, ahogy az automata köpdösni kezdi az üdítős dobozokkal azt a bunkót, aki csupán tátott szájjal nézi a gépet, és még jajjogni sem tud a döbbentségtől. Látszólag az agya felfogni sem tudja, hogy mi történik. Bár én sem tudom, de ettől nem fagytam le. A gép körülbelül a hetedik köpés után abbahagyja. Óvatosan odamegyek a géphez, s megérintem, de csupán a szokásos rezgését érzem, már nem köpköd, sem beszél. Hajamat hátra simítom, azután Jackhez megyek oda.
- Jól vagy? – Kérdem tőle barátságosan, attól függetlenül, hogy ő eddig hogyan viselkedett velem és másokkal.
- Hagyj békén! – Kiáltja, s elrohan, ez az utolsó, amikor látjuk. A menzára remegő lábakkal lépkedek az ételért, s remegő kézzel eszek. Vagyis próbálok enni, de a gyomrom is remeg, hiszen az előbb valami furcsa, szokatlan, rémisztő dolog történt.”

Csupán egy hónap múlva, az ötödik, az előbbihez hasonló alkalom után merte otthon elmondani, hogy mik történtek vele, mivel addig félt attól, hogy bolondnak tartanák, vagy azt hinnék, hogy ő is drogozik, viszont nem ez történt.

„Apám, anyám szomorúan, sajnálkozva néznek rám.
- Emlékszel a történetekre, amikben bajos emberekről meséltem? – Kérdi tőlem apám.
- Igen, emlékszem. Én is bajos vagyok? – Eddig is sejtettem, hogy akár ilyesmi is lehet, de valótlannak gondoltam, hiszen eddig lehetetlennek tartottam az ilyesmiket. Viszont ez nem súlyt le, hiszen így már van rá valami magyarázat, hogy mi történik velem, illetve körülöttem.
- Így is mondhatjuk, igen. Az átok, ami az egyik dédanyád miatt szállt ránk. Annabelle nagyi családja hordozta a vérében ezt az átkot, bajt, viszont azzal, hogy László nagypapa feleségül vette a mi családunk hordozza a bajt. Ez a baj mindenkinél más intenzitással, más korban jelenik meg. Az átok hatására, hogyha valamilyen géphez, mechanikus dologhoz hozzá érünk, akkor az magától kezd működni, mozogni, valamint beszélni. Ellenben nem kell megijedni, mivel koncentrációval, önuralommal képessé válhatsz arra, hogy kikapcsold.
- Én megtanítalak téged meditálni, és így könnyebb lesz a kontrollálnod majd. – Nyugtat anyám mosolyogva.”

Így anyjának jóvoltából már nem csak a japán nyelvet ismerte, hanem még alap/alacsony szintű meditációra is képessé vált. Ennek köszönhetően sokáig nem volt bajos balesete, egészen a sikeres szakvizsga és érettségit ünneplő buliján történt esetig.

„Puncsból iszogatok, várom, hogy Phill visszatérjen azzal a hihetetlen dologgal, amiért elment. Kellemes a hangulat, mindenki jól érzi magát, mindenki örül a sikereinek. Többen már várjuk a választ az egyetemektől, hogy felvettek-e, mehetünk-e a felvételi vizsgára, vagy a felvételi elbeszélgetésre. Van, akinek már meg van a munkahelye, sőt van, akinek jegyese is van. Ez utóbbiba én nem tartozok bele, mivel az átkom miatt nem mertem idáig kapcsolatot kezdeményezni.
A puncs alkoholtartalmától enyhén szédelegtem, hiszen ez a pohár már vagy a harmadik, vagy negyedik ebben az órában, viszont ettől még nem kellene megborulnom, viszont mégis megborulok. Megborulok, mivel Ab már részeg volt, és ahogy a gitárját elővette, hogy valami ismeretlen lányoknak tetszelegjen, s így majdnem felborít. Mivel részeg, s nem engedhetem meg magamnak a bajom miatt, hogy kiboruljak ennyitől, ezért egy vállrándítás után arrébb lépek, viszont Ab hülye haverja, Ronald hangját hallom, ahogy részegen motyogva próbál valamit mondani, aztán mellettem próbált eltántorogni, viszont ahogy elhaladt mellettem, valamit sikerült a fejemre öntenie, valami nagyon buta szagú dolgot. Miközben ezt a lét törölgetem a hajamról megláttam végre Phillt, ahogy belép, s megindulok felé, vagyis csak indulnék, de azonnal lefagyok, ahogy a rendőröket meglátom, és azt, hogy Phill felém mutogat. Viszont a lefagyással nem vagyok egyedül, sőt némelyek menekülőre fogják. Én meg csak nézem, ahogy egyenesen felém tartanak a szomorú arcú Phillel.
- Sajnálom, haver. – Mondja szomorú, már-már gyászos hanggal, miközben a vállamat veregeti meg.
- Mr. Steelheart? – Kérdi a magasabbik, akinek az arca ismerősnek tűnt, így közelebbről, amire feleletként én csak bólintani tudok. – Beszélnünk kell önnel, az apjával kapcsolatban. – Jelenti ki az alacsonyabb, s emiatt, valamint azért, mert rosszérzés bukkant fel bennem úgy érzem, minthogyha erőmet veszíteném, és hátrafelé kezdenék dőlni, ezért hogy támaszt keressek bal kezemmel, ami szabad volt mögém nyúltam, Ab gitárját értem el, s azzal, hogy majdnem felborítom sikerül visszanyernem az egyensúlyom.
- Abraham, engem össze ne törj! – Kált fel a gitár, amit sajnos hallok, ettől térdem megrogy.
- Rendben, de levegőre van szükségem. – Mondom a rendőröknek, akik sajnálkozva néznek rám.
- Segítek. – Kapaszkodik belém Phill, hogy támaszt nyújtson nekem.”

Ekkor tudta meg, Johnson rendőrtiszttől, aki az apja egykori osztálytársa volt, valamint a család ismerőse volt, hogy apjának autóbalesete történt, mikor jött visszafelé a repülőtértől, ahova az anyját vitte ki, akinek Japánba kellett utaznia, mivel idézést kapott, azt viszont nem lehetett tudni, hogy mi ügyből. Az apja szabályosan haladt át egy kereszteződésen, ahol beléhajtott egy részeg sofőr. Az apja súlyos sérüléseket szerzett, amik akár halálosak is lehetnek, míg a részeg csupán néhány zúzódással megúszta.
Mivel nem voltak eszközök, lehetőség, hogy az apja sérüléseit áthidalják, vagyis megmentsék az életét, ezért az apja három nap múlva a második műtét alatt meghalt. Nem sokkal azután, hogy a bizonytalan időre Japánban tartózkodó anyját értesítette apja haláláról, magába zuhant, s majdhogynem az életereje is elhagyta, annyira letörte, hogy az apja, aki a támasza volt meghalt. Mivel az apján, és az anyján kívül a rokonai vagy meghaltak, vagy külföldön éltek, ezért legjobb barátja, Phill és családja vigyázott, felügyelt rá. Csupán három nap múlva lett annyi ereje/lelkiereje, hogy megfürödjön és átöltözzön. Viszont a fürdés közben történt vele egy kisebb baleset. Az a lötty, amit egyik osztálytársa hülye haverja a fejére borított és a samponja együtt olyan elegyet alkottak, hogy a haja napokig gyöngyház szerűen csillogott. A fürdés után az, hogy a haja nevetségesen csillogó lett, olyannyira felrázta, hogy újra elnevette magát, s így kicsivel később a szomorú hírről, valamint a temetés időpontjáról értesítette az apja rokonait, akik főleg Magyarországon éltek – és mivel őket is látogatták, s velük is tartották a kapcsolatot, ő is beszélt valamennyire a nyelvükön.
Ameddig az anyja vissza nem ért, hogy a gondolatait elterelje, lefoglalja elkezdett készülni a felvételi vizsgájára, amit, hogyha sikeresen letett, s így az MIT hallgatója lett. Viszont az anyja még mindig nem térhetett vissza hozzá, így apja temetésén csupán ő, és néhány, külföldön élő rokona vett részt. Apjának még nem volt végrendelkezése, mivel bízott abban, hogy ennél sokkal tovább fog élni.
Az egyetemi első kiadásait egy, az erre a célra létrehozott bankszámláról végezte el az anyja, aki szerencsére ezen ügyek végzésére, és a beíratásra haza jöhetett hozzá, de alig pár napra rá még vissza kellett mennie, hogy a „családi, jogi dolgokat” befejezhesse.
Phill barátja szintén sikeresen felvételizett az MIT-re, viszont a második szemeszter után otthagyta, mivel a kalandvágya, valamint egy Francheska nevű lány miatt elindult világot látni. Azóta csupán annyira tudta vele tartani a kapcsolatot, hogy egy-két havonta egyszer-egyszer kap tőle egy-egy e-mail-t, ami egy képet tartalmaz, amin, a legkülönfélébb helyeken van lefotózva, valamint az előző íméljére kapott kérdésre a választ, illetve egy „Élsz még?”, „Mi a helyzet veled, haver?”, vagy „Még meg vagy?” kérdést.
Egy hónap múlva, érkezett a kollégiumába egy levél japánból. Ami kettő példányban tartalmazta ugyan az, egyik példány japánul volt – ezt nem tudta volna elolvasni –, míg a másik angolul, így megtudta, hogy az anyja egy kisebb természeti katasztrófa során eltűnt, s a rendelkezések szerint az új gyámja az anyja bátyja, Sampuu Mitsuhide. A nagybátyja egy automatizálás cégnél karbantartó mérnök.

„Péntekenként csupán egy előadásom volt, az is még délelőtt. Kényelmesen sétálok vissza a kollégiumhoz, ahol viszont meglátom nagybátyámat, anyám bátyját, Mitsuhide-sant. Széles karlengetéssel és mosollyal, valamint harsány hanggal üdvözlöm.
- Yo, Mitsuhide-san!
- Hello, Sakurai-kun. – Köszön vissza angolul, valamint erőltetett, még az én szemem számára is észrevehető erőltetettségtől húzódó mosollyal. A társalgást angolul folytattuk.
- Valami baj van, Mitsuhide-san?
- Ezt hoztam. – Válaszolja egy mélyebb levegő vétel után, s nyújtja át nekem a borítékot, ami hivatalos jelentést tartalmaz.
- E… ez ugye csak vicc? Ez rossz vicc. Mond, hogy, ez csak egy buta vicc. – Adok hangot az elkeseredettségemnek, miszerint anyámat is elvesztettem. Kezem remeg, szemeimből könny csordul, s a szívem fáj.
- Sajnálom. – Teszi vigasztalásul a vállamra a kezét. – De nyugodj le, nehogy valami problémát okozz a bajoddal. – Suttogja a fülembe. – Nehéz lesz, de van barátom, aki tud segíteni. Beszélek vele, és ő segít, ha te is akarod.
- Akarom. – Mondom halkan, könny áztatta szemmel.
- Nekem kell most menni, majd beszélünk interneten. Vigyázz magadra, Sakurai.”

A hétvégén ki se mozdult a szobájából, szobatársa, haverjai hiába hívták. Csupán az ágyában feküdt, s onnan nézte a monitort, és várta, hogy a nagybátyja üzenjen neki, hogy az anyja meglett. De nem üzent, erről nem, csupán szólt neki, hogy barátjával beszélt, és örömmel fog segíteni neki, s hogy következő hétvégén már találkozhatnak is. Valamint arról is beszélt, hogy előre szóljon, hogyha őhozzá szeretne utazni, hogy felkészülhessen arra, hogy vendégül lássa, valamint biztosan legyen ideje vele foglalkozni. Illetve elmondta, vagyis megírta neki, hogy hogyan juthat el hozzá, Karakurába. Repülővel Tokyoba repül, ahol az általa mondott buszra felszáll, ami kiviszi az egyik vonatállomáshoz, ahol vonatra szállva eljuthat Karakura megállójába, onnan meg busszal és kicsi gyaloglással már megérkezik hozzája.
A következő hétvégétől kezdve a nagybátyja barátjától karate leckéket kezdett venni, aminek a témái főleg a test és a test energiái feletti kontroll elsajátítása, megerősítése és gyakorlása. Ezeket mind meditációval, mind szigorú testgyakorlatokkal gyakorolták. Természetesen a harcművészet harchoz való eszközeiből is tanult, de ez is az önmegtartóztatás egyik eszköze volt.
Az egyetemi évei alatt amellett, hogy elsajátította a tananyagot, harcművészetet tanult az önkontroll, fegyelem érdekében, dolgozni is kezdett, egyrészt, hogy tapasztalatot szerezzen, másrészt, hogy tudja az ötletei megvalósítását fedezni. Hogyha a téli vizsgaidőszakban hosszabb szünete volt, valamint nyáron pár hetet a nagybátyjánál tartózkodott, és egy-két évig mindig reménykedett abban, hogy az anyja előkerül. Egyik nyáron félig Japánba költözött a nagybátyjához.
Az egyetemen robotikai szakirányba szakosodott, s a diplomamunkájához, mint külsőst a nagybátyját kérte fel. Summa Cum Laude végzett, bár éppen hogy, de bele fért ebbe e minősítésbe. Miután végzett a nagybátyjához költözött, aki egy síbalesetben csúnyán eltörte a lábát, és ezért rokkant nyugdíjba kényszerült, mivel járni már nem tud. Régi állásából felmondott, s Mitsuhide egykori munkaadójánál helyezkedett el, s amennyi időt és pénzt rá tud szánni, a nagybátyja pincéjében próbál megalkotni számára mű/robot lábakat. Viszont, mióta ő is Karakurában lakik elkezdte furcsállni a hangokat, amiket néha hall, mivel eddig, hogyha hallotta, akkor egy hangos tévének gondolta valamelyik szomszédból, viszont most már kezdi furcsállni, s nem tudja mire vélni, de azzal nyugtatja magát, hogy biztosan van rá valami ésszerű magyarázat.

~ Kinézet

190 cm magas, egyenes tartású férfi. Kék színű haja rövid, s angolszász eleganciával hátra fésült. Bár alkata kecses, aki emiatt lebecsülné, azt meglepetés érheti. Borostyán szín szemét ritkán szemüveg takarja, kivéve, hogyha a tervrajzai, makettjei fölött görnyed, akkor állandóan rajta van, mivel a szemétől úgy egy arasznyi távolságig van gond a látásával. Bőre inkább fehér, mivel főleg épületekben tartózkodik, ritkán szokott olyan helyeken járni, ahol esélye lehetne lebarnulni.
Bal keze nem képes teljesen kifelé fordulni, sem teljesen kinyúlni.
Öltözködésében inkább a nyugati normákat követi, s ünneplő, díszruhái, amiket koncertekre járáskor szokott fölvenni a reneszánszt idézi. Viszont öltözködésének elengedhetetlen kelléke a fehér kesztyű, ritka, hogyha nincs rajta, vagy nála.

~ Jellem

A szemében a mérnöki szakma a világmindenség. E felett semmi, egy szintben esetleg pár kivétel, alatta minden más. A viselkedéséhez, természetéhez emellett a világnézet mellett párosul némi arrogancia és még több lekezelés. Ellenben nem olyan lenézés, hogy semmire sem való, hanem inkább olyan, hogy szükségesek, kellenek azok is, hozzá a szakemberek, de akik azt csinálják, sose akarjanak mérnökök lenni. Bár a semmire sem való lenézést is kilehet nála érdemelni, de ezt főleg a könnyűzenészek kapják, mivel a klasszikusok megszállottja majdhogynem.
A számára nem szimpatikus embereket lekezeli, s a szemében buta, tudatlanokkal együtt egyáltalán nem kedves, emberi értelmét megkérdőjelező sértésekkel, jelzőkkel illeti. Viszont megvan benne a kíváncsiság és szenvedélye a problémamegoldás, természetesen a mérnöki problémamegoldásra kell gondolni, bár némi futurisztika is egyesülhet vele. Nem igazán tudja elviselni, hogyha feleselnek vele, visszabeszélnek vele, viszont hogyha vitára lát lehetőséget, akkor azt általában kihasználja.
A verekedést nem szívleli, így a problémáit szavakkal, szócsatározásokkal próbálja megoldani, viszont, hogyha elkerülhetetlenné válik a verekedés, akkor mindig csak „lefegyverzésre”, harcképtelenné tételre játszik.
Ahhoz képest, hogy antiszociális, mégis a célja, munkája a jobb élet, életkörülmény, mások segítése. Ellenben mindez a szakterületén, a robotikán/biomechatronikán belül.
Minden nála fiatalabb, nagyjából egykorú, vagy általa lekezelt, lenézet férfiú a „fiam” megszólítást kapja, míg a nők/lányok a „lányom”-at.

~ Képesség(ek)

Neve: Steelheart (Acélszív)
Típusa: Átok/Gépek manipulálása?
Leírása: A mechanikus dolgok, főleg az összetettebbek, amik már gépnek számítanak úgymond életre kelnek. Elkezdenek maguktól működni, mozogni, de még beszédre is képessé válnak, de csak korlátozott ideig. Természetesen minél többet kelt életre, annál rövidebb ideig tart a képesség hatása.

Aktiváláshoz szükséges legnagyobb távolság (mm-ben):

Hatás időtartama:

Életre kelthető dolgok száma (maximális időtartam erejéig):

Képessége szintezése:

~ Szeret-nem szeret

Szeret:

Mérnöki problémák, és találó megoldásaik
Robotok, gépek
Cyborg technológia
Klasszikus zene
Okos emberek (főleg, aki szerinte is az)
Tervezni, alkotni
Fegyelem
Vita, jó vitapartnerek
Száraz borok

Nem szeret:

Buta, hülye, tudatlan emberek
Hogyha életre kelnek a gépek, pedig nem kellene nekik
Könnyűzene, a „zenészeik”, és kedvelőik
Erőszakosságot
Szénsavas italok
Bal kezét
Rajzfilmek, képregények
Faji, nemzeti, vallási megkülönböztetést

~ Felszerelés(ek)

Egy kalkulátor, sima jegyzetfüzet, B-s, HB-s és H-s ceruza, valamint pár toll, „okos” telefon, microsd kártyás diktafon, néha laptop.

Tárgy: Re: Sakurai K. Steelheart Pént. Márc. 15, 2013 4:35 am

Üdvözlet! No lássuk csak.

Szép dolog ám a hazafiasság, a nemzeti összetartozás és március 15-e nevében azonban a Koppány nevet elutasítom. Ha ennyire ragaszkodsz a magyarsághoz (ami szerintem egyáltalán nem illik a Bleach világába, de *sighs* legyen), válassz egy bármilyen más nevet, vagy angolosítsd-japánosítsd ezt az egyet. A karaktered csak nagyon távoli rokonaid által magyar, így pedig aztán pláne nem választanának neked egy ilyen nevet.
A mechanikához és a mérnöki dolgokhoz lehet, hogy értesz, de a biológiához és a kémiához úgy látszik, egyáltalán nem. Ez a hajfestés butaság, a hajhagymáidat semmiféle kémiai szerrel nem tudod befesteni, még egy ilyen csodaszerrel sem, amit samponként használt a karaktered. Átéltem már pár hajfestést életemben, ez pedig nem így működik. Miért nem jó, ha csak simán kék a haja a karakterednek? Azt pedig kötve hiszem, hogy az a csodaszer egyenesen a dns-edet változtatja meg.
A legnagyobb kérdést nyitva hagytad a történetedben. Miért is átok tulajdonképpen ez a képesség? Legalább 80 éve kapta az átkot a dédszülőd, addig teljesen érthető, s valóban, akkoriban igencsak megkezdődött az iparosítás és gépiesítés, de azért a legtöbb embernek még mindig nem volt telefonja, a házakban villany, és italautomatákat sem találtál minden sarkon. Én 80-100 éve inkább a gabonába fullasztottam volna azt, akit meg akarok átkozni. Az átok mibenlétét sem tudom értelmezni. Miért kezelitek ezt átokként? Ha minden este farkassá változol, vagy példáulsz megnémulsz egészen addig, míg vissza nem fizetsz egy tartozást egy boszorkánynak, na az átok. Az, hogy a gépeket, mechanikai dolgokat irányítani tudod, inkább előnnyel jár. Vagy változtass valamit a képességeden - hogy valami ténylegesen negatív hatása legyen feléd - , vagy találj ki mást az átok megnevezés helyett. Arra amúgy sem kaptunk választ, hogy miért is kapta a dédszülőd ezt az átkot.
Apróbb kötekedés, nem értem, miért jönnek ki hozzád a rendőrök, hogy közöljék a nagy hírt. Ilyenkor inkább a kórházakból szokás felhívni a közeli hozzátartozókat, hogy értesítsék őket a rossz hírről.
Stilisztika... Kifejezetten zavaró ez az írásmód, itt az elbeszélős E/1-es, és az összekötős E/3-as részekre gondolok. Javaslom, tedd át az egészet E/1-be, és hanyagold, hogy mondat végi kettőspontok után írod le a történéseket.

Az előtörténetedet egyelőre ELUTASÍTOM, a fenti hibák kijavításának megtörténtéig. Ha ez megvan, a lezárások topicban értesítsd róla a staff tagjait.

Tárgy: Re: Sakurai K. Steelheart Szomb. Márc. 16, 2013 1:56 am

Greetings, my Staff! Bátorkodtam ebbe a posztba összeírni a javításokat, illetve hozzá fűzött magyarázatokat.

Magyar keresztnév:
Koppánynak még a karakter első kigondolásakor, hónapokkal ezelőtt kereszteltem el.
Az angolosításához kerestem segítséget, amikor rátaláltam a Koloman névre. Ez így önmagában is elég angolosan hangzik, valamint hogyha feltételezzük, hogy a fórum világában is vannak online név gyűjtemények, így az magyarázhatja a választást.
Haj át festődés:
Csupán a pontosság kedvéért megjegyezném, hogy a partyn lett leöntve valamivel a feje, ami napokkal később reagált így a samponjával, vagy a samponjának egyik alkotójával. És nem samponnak használt csodaszer tette ezt.
Viszont átírtam, hogy kék hajjal született

Idézet :

1985. április 5-én pár perccel, pontosan hárommal, éjfél előtt a keleti partoknál, Maine állam egyik városában, Portland kórházában született, kék hajjal.

illetve, benne hagytam, hogy az a lötty és a sampon megtréfálta a karaktert.

Idézet :

Az a lötty, amit egyik osztálytársa hülye haverja a fejére borított és a samponja együtt olyan elegyet alkottak, hogy a haja napokig gyöngyház szerűen csillogott. A fürdés után az, hogy a haja nevetségesen csillogó lett, olyannyira felrázta, hogy újra elnevette magát, s így kicsivel később a szomorú hírről, valamint a temetés időpontjáról értesítette az apja rokonait, akik főleg Magyarországon éltek – és mivel őket is látogatták, s velük is tartották a kapcsolatot, ő is beszélt valamennyire a nyelvükön.
Átok, vagyis baj:
Ezt a bajos/átkozott háttérdolgot egy általam kedvelt sorozat, a Haven ihlette meg.
Szerintem az, hogy kiszámíthatatlanul változó időközönként, változó időre (vagyis 0-s képesség használattal), csupán egy érintésre a mechanikus dolgok életre kelnek, és képesek ártani az embereknek így – lást az első bajos esete a karakternek – valamint az a tudat, hogy ezt te okoztad, idézted elő, az elég kellemetlen tud lenni. Nem mellesleg a szekér is mechanikus szerkezet, mint ahogy az ajtó is, a kilincs is.
Viszont ez tényleg nem volt teljesen kifejtve, de csak azért, mert én láttam ezt benne, s megvolt az az önhitt elképzelésem, hogy mindenki más is látja ezt benne. Ellenben most már kifejtésre került, hogy hogyan lettek bajosak.

Idézet :

- Így is mondhatjuk, igen. Az átok, ami az egyik dédanyád miatt szállt ránk. Annabelle nagyi családja hordozta a vérében ezt az átkot, bajt, viszont azzal, hogy László nagypapa feleségül vette a mi családunk hordozza a bajt. Ez a baj mindenkinél más intenzitással, más korban jelenik meg. Az átok hatására, hogyha valamilyen géphez, mechanikus dologhoz hozzá érünk, akkor az magától kezd működni, mozogni, valamint beszélni. Ellenben nem kell megijedni, mivel koncentrációval, önuralommal képessé válhatsz arra, hogy kikapcsold.
Rendőri értesítés:
Átírtam, hogy azért ők szóltak a karakternek az apja haláláról, mivel a egyikük személyesen ismerte, valamint jóban volt velük.

Idézet :

- Mr. Steelheart? – Kérdi a magasabbik, akinek az arca ismerősnek tűnt, így közelebbről, amire feleletként én csak bólintani tudok

Idézet :

Ekkor tudta meg, Johnson rendőrtiszttől, aki az apja egykori osztálytársa volt, valamint a család ismerőse volt, hogy apjának autóbalesete történt,
Stilisztika (E/1-es történetek és azokat összekötő E/3-as elbeszélések):
Csupán az előtörténet kapott ilyen formát, a posztokban E/1-et fogok használni.
Megtörtem, hogy ezek a részek jobban külön váljanak, valamint a kettőspontokat elhagytam. Viszont a történet E/1-be való átírásának javaslatát nem fogadom meg. Valamint ezt az írásmódot újság cikkek ihlették, ahol ilyen beszúrások vannak szakemberek/szemtanúk/cikkalanya elmondásaival.
Természetesen, hogyha a tördelés után is aggály van az előtörténet ezen fajta az írásmódjával, akkor módosítani fogom.

Tárgy: Re: Sakurai K. Steelheart Vas. Márc. 17, 2013 6:23 am

[list]A Koloman nem hangzik sehogy sem angolosnak, hiszen nem attól lesz valami "angolos hangzású", mert benne van a man szócska. A történetből még mindig hiányolom, hogy pontosan miért is lett elátkozva Annabelle dédanyád családja, hiszen azon túl, hogy egy nevet kapott, nem derült ki az esetről semmi.
A javítások nagy részét azonban elvégezted, a történetedet tehát ELFOGADOM.

Lélekenergia: 3000 LP
Kezdőtőke: 4000 ryou
Szint: 1. szint

11 pontot oszthatsz el az alábbi képzettségeid között:

Pusztakezes harc
Fegyveres harc
Reiatsu kezelés
Helyváltoztató technika
Különleges képesség

A járást már ismered, a pontjaid elosztása, valamint adatlapod elkészítése után bele is vághatsz a játékba. ^^