|
|
| |
Szerző | Üzenet |
---|
Yurenai Mistique 6. Osztag
Hozzászólások száma : 373 Age : 31 Tartózkodási hely : szlovákia Registration date : 2009. Apr. 14. Hírnév : 7
Karakterinformáció Rang: 6. osztag kapitánya Hovatartozás: Gotei 13 Lélekenergia: (19800/30000)
| Tárgy: Városi Könyvtár Szomb. Szept. 05, 2009 3:17 am | |
| a legtöbb shinigami örömmel olvasat, ezért alakult ez a hely. Itt a toronymagas könyvespolcok között mindenki talál magának érdekes olvasmányt. Sokan csak a társaság miatt járnak ide, azonban óvatosnak kell lenniük, mivel a keselyűtermészetű könyvtárosnő felügyel mindent. A könytornyok között megbújik jó pár asztal lámpákkal, ezeknél gyakran látni az akadémia tanulóit. Itt rengetek információ megtalálható, külnön polcok vannak megtömve a Lelkek világának történelmi leírásaival. Egy olvasójegy kiváltása után bárki kikölcsönozheti az itt tárolt több ezer kötet egyikét. Az éjjel-nappali nyitvatartásával örömmel vár minden unatkozó halálistent. |
| | | Seriu Sora 10. Osztag
Hozzászólások száma : 36 Tartózkodási hely : 10. osztag területe Registration date : 2009. Aug. 25. Hírnév : -1
Karakterinformáció Rang: 10. osztag, 6. tisztje Hovatartozás: Lélekenergia: (5000/10000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Szomb. Szept. 05, 2009 3:39 am | |
| *Mistique nagyon aranyos, még a könyvtárba is elkísért. Imádok olvani, Hitsugayaról pedig mindent tudni akarok, amit csak az összes róla szóló, és létező könyv ír. Mikor beértünk a könyvtárba, ésk örülnéztem, elkerekedett a szemem.* - De király!*csúszott ki a számon egy mosoly kíséretében.*- Azt hiszem a smeló- és edzésszünetekben ide fogok bejönni*jegyeztem meg, miután kibámészkodtam magam. Már csak ak önyvkupacokba kéne vetni magam.* - Belemerülhetek a könyvekbe?*kérdezem Mistique-t.* ~Te, kis könymoly. Ki se látszanál a könyvek mögül, pöttömke~*szövegel hikarikin, én viszont vigyorogva várom, hogy fejest ugorhassak a könyvkupacokba.* |
| | | Yurenai Mistique 6. Osztag
Hozzászólások száma : 373 Age : 31 Tartózkodási hely : szlovákia Registration date : 2009. Apr. 14. Hírnév : 7
Karakterinformáció Rang: 6. osztag kapitánya Hovatartozás: Gotei 13 Lélekenergia: (19800/30000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Szomb. Szept. 05, 2009 3:56 am | |
| Vidáman figyeltem Sora elkerekedett szemeit, és mosolygos arcát. Szemmel láthatoan nem járt még itt. Na igen, a konyvtár csak nemrég nyílt. Bár azota is az Akadémiai tanulok kedvenc helye. -Orulok, hogy tetszik! Egy pillanat és mehetunk. - azzal odaléptem a konyvtárosnohoz és felmutattam neki a jegyemet. - A kislány velem van, uj tiszt. Egyenlore csak korulnézni jottunk. - azzal ismét felé fordultam, és egy távolabbi sarkot céloztam meg, nyomomban Sorával. -Gyere, ott hátul vannak azok a konyvek, amelyeket te keresel. Én is segítek neked szívesen keresni, kozben pedig toltsd ki ezt és semmi akadálya nem lesz, hogy kapásbol ki is vehesd azt, amelyik megtetszik. - azzal a kezébe nyomtam egy jelentkezési ívet és neki álltam az egyik polcon kutakodni. Elore tudtam hol keressem a konyveket, de nagyon furcsa lett vola, ha egy ekkora helyen elsore megtalálom... |
| | | Seriu Sora 10. Osztag
Hozzászólások száma : 36 Tartózkodási hely : 10. osztag területe Registration date : 2009. Aug. 25. Hírnév : -1
Karakterinformáció Rang: 10. osztag, 6. tisztje Hovatartozás: Lélekenergia: (5000/10000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Szomb. Szept. 05, 2009 4:46 am | |
| *Rögtön neki is láttam kitölteni a kezembe került ívet vagy minek mondják. Az igazat megvallva nem igazán értek az ilyen kifejezésekhez. Mistique nagyon vices látványt nyújtott, ahogy a könyveknél keresgélt. Átnyújtom a lánynak a kitöltött papírt, ő jobban ért hozzá, hogy mit kell utánna kezdeni vele. Mikor kihúztam az egyik könyvet egy hatalmas könyvstóc közepéről (megjegyzem, háromszor akkora volt a könyvkupac, mint én) először megremegett a könyvtorony, majd miután egy kicsit vártam vele, azt hittem, minden oké, erre rámborult az egész. Jó hangosat sikítottam ijedtemben. Gondolom vicces látványt nyújt, hogy be vagyok terítve egy halom könyvvel.* |
| | | Yurenai Mistique 6. Osztag
Hozzászólások száma : 373 Age : 31 Tartózkodási hely : szlovákia Registration date : 2009. Apr. 14. Hírnév : 7
Karakterinformáció Rang: 6. osztag kapitánya Hovatartozás: Gotei 13 Lélekenergia: (19800/30000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Szomb. Szept. 05, 2009 5:23 am | |
| Mikozben Sora irogatta a dolgokat, én lassan kezdtem ráakadni a nekem kello konyvekre. Szép kis kupacot gyujtottem ossze beloluk, majd az egyik asztalhoz vittem. Mikor visszafordultam a kislány a kezembe nyomta a kitoltott papírt, majd ujra a konyvek kozé vetette magát. Én elore mentem, átadtam a holgynek a papírt, majd megkaptam a Seriu névre fémjelzett kártyát. Ekkor sikoltást hallottam. Tudtam mi tortént, ezért gyorsan oda szaladtam. A lánynak nem esett baja, de egy konyv csunyán koppant a fején: -Te jo ég Sora, rendben vagy? Ugye nem utotted meg magadat? - és még én vagyok szerencsétlen néha. Lehajoltam majd kihuztam a lányt a kupac alol. Kozben szemrehányoan néztem az egyik mellette állo tisztre: - Legkozelebb csak azután borítson fel egy tornyot, ha megbizonyosodott rola, hogy tényleg nincs alatta senki. Szemmel láthatoan a lélekenergia érzékelés nem az erossége. Ha már maga okozta a galibát, legalább segítsen kiszabadítani szegény lányt! - csattantam fel. A férfi még mindig álmos képpel nézett felém, ezek szerint nem bírja elhinni, hogy valaki is meglátta mit tett. Na mindegy legalább a rakodás nem a mi dolgunk lesz. -Sora megtaláltam az általad keresett konyveket. Ott van mind azon az asztalon. Ki kell még keresni melyikben is szerepel Hitsugaya Toushiro. Viszont lenne egy kérésem hozzád, ha kovetkezore ide josz kérj meg, hogy kísérjelek el. Sajnos az itt dolgozok nem szívlelik a gyerekeket, mivel valaki osszekente kakaoval a mesekonyvek nagy részét... |
| | | Seriu Sora 10. Osztag
Hozzászólások száma : 36 Tartózkodási hely : 10. osztag területe Registration date : 2009. Aug. 25. Hírnév : -1
Karakterinformáció Rang: 10. osztag, 6. tisztje Hovatartozás: Lélekenergia: (5000/10000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Szomb. Szept. 05, 2009 5:32 am | |
| - Semmi bajom nincs, köszönöm*mondam mosolyogva, miután kisegítettek a könyvkupac alól. Kissé émelygő állapotban vagyok, néhány könyv nagyot koppant a fejemen. Mikor Mistique mondja, hogy ráakadt a könyvekre, amiket kerestünk, felcsillan a szemem*-De jó!*azonnal rohanok is belevetni magam a könyvekbe*- Rendben, ígérem, szólok, ha ide szeretnék jönni.*mondom, miközben már a harmadik könyvet böngészem.* -Tarataratara...aha, megvagy!*mondom, miután vagy tizedszerre is meggyőződök arról, hogy megtaláltam a megfelelő könyvet. Elég réginek lászik, majd vigyázni fogok rá.*-Meg is találtam.*mondom Mistique-nak, és felmutatom a bordó, keményfedeles, jó vastag könyvet.* |
| | | Yurenai Mistique 6. Osztag
Hozzászólások száma : 373 Age : 31 Tartózkodási hely : szlovákia Registration date : 2009. Apr. 14. Hírnév : 7
Karakterinformáció Rang: 6. osztag kapitánya Hovatartozás: Gotei 13 Lélekenergia: (19800/30000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Szomb. Szept. 05, 2009 5:46 am | |
| Hihetetlen, csunya kis balesete volt, de nem érdekli. Ezek szerint nem ez az elso alkalom, hogy beveri a fejét. Mondjuk ez nem is csoda, egy ilyen gyerek nyilván gyakran szenved séruléseket. Bár oszintén orulok neki, hogy nem sírja el magát rajta. Az anyáskodo szerep a nyafogos kisgyerek mellett soha nem ment nekem. Sokkal jobban szerettem az onállo, ugyanakkor a jo szora hallgato lányokat. Szerencsémre pont egy ilyet fogtam ki. -Orulok, hogy tudtam segíteni neked. Lassan indulnunk kellene, mielott befognak rendet rakni. Tessék itt a kártyád, ezzel ki is tudod venni a konyvet. - tobbit meg valaki majd visszateszi a helyére. De nem én leszek az, biztosan. Lassan elkezdtem a kijárat felé terelgetni a lányt. A pultnál ulo holgyet leváltották, az uj egy perc alatt beutotte a kodot és elengedett minket. -Jut eszembe, elfelejtettunk neked szobát választani. Menjunk és keressunk egy szépet, mielott az osszeset lefoglalják. Utána ha akarod megmutatom az enyémet is. - ujabb biztato mosolyt kuldtem felé.
//te választasz a hálotermekhez írsz, vagy még ide egyet// |
| | | Kazuma Raya 11. Osztag
Hozzászólások száma : 7 Age : 34 Tartózkodási hely : Ha a törim jó akkor leírom Registration date : 2009. Sep. 19. Hírnév : -1
Karakterinformáció Rang: 11. tiszt Hovatartozás: Lélekenergia: (5000/10000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Vas. Nov. 08, 2009 10:08 am | |
| Mikor oda értem akkor rögtön végig rohantam a polcok között és észrevettem hogy mind olyan amit olvastam. -NA ne már ezt mind olvastam. Búsan kimentem a könyvtárból és elkezdtem sétálgatni újra az utcán. Búsan leültem a lépcsőre és bámúltam a földet. ~Kéne egy jó kis könyv mert ami nekem van azt már vagy 10-szer olvastam.~ Felkelltem és elindúltam sétálni tovább. //Folyt. utca//
//Kedves Kazuma! Arra kérnélek, hogy postodhoz még írj legalább egy sort, mivel nem felel meg a minimum 5 soros kritériumnak. Ha ezt nem teszed, a postod törlésre kerül! - Shihouin Yoruichi, admin// |
| | | Raidon Akasun 12. Osztag
Hozzászólások száma : 18 Tartózkodási hely : Lelkek világa Registration date : 2010. May. 06. Hírnév : -2
Karakterinformáció Rang: 12. osztag 6 tiszt Hovatartozás: Lélekenergia: (5000/15000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Csüt. Szept. 16, 2010 4:27 am | |
| A kapitányi iroda után azonnal elindultam, h időben ideérjek, nehogy bezárjon a könyvtár. Egész útón csak azon gondolkodtam, h milyen kutatási anyag heverhet itt, s ki hagyta itt a könyvtárban. Abban biztos voltam, h kutatásokat végezhetett itt az a valaki. Maga a könyvtár hatalmas kapukkal bírt, s amikor beléptem a könyvek árasztotta dohos levegő csapta meg az orromat. Ezenkívül a lelkem is megborzongott attól a különös lélekenergiától, ami átjárta ezt a helyet. De most nem értem rá ilyenekkel foglalkozni, megnéztem a falon lévő útmutatót, amin a könyvtárosnőhöz vezető utat kinéztem magamnak. Sebes léptekkel lódultam neki, s már ott is voltam előtte. Bár sietni akartam, a jómodoromat nem hagyhattam otthon. -Jó napot hölgyem! A 12. osztagtól jöttem. Értesítést kaptunk, miszerint egy kutatási anyagra bukkantak leltározás közben. Ezt jöttem átvenni.-mondtam határozottan. -Jó napot!-jött a válasz-Azonnal odaadom, itt van a pult alatt. Nagyon meglepődtünk amikor megtaláltuk. Tessék, itt is van. -Köszönöm!-, gyorsan belenéztem.-Elnézést leülhetnék valahova, h átolvassam. -Persze kövessen, itt egy asztal, ide leülhet. Itt jó lesz? -Igen, nagyon szépen köszönöm,-s leültem az asztalhoz, h munkához lássak. |
| | | Yurenai Mistique 6. Osztag
Hozzászólások száma : 373 Age : 31 Tartózkodási hely : szlovákia Registration date : 2009. Apr. 14. Hírnév : 7
Karakterinformáció Rang: 6. osztag kapitánya Hovatartozás: Gotei 13 Lélekenergia: (19800/30000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Pént. Szept. 17, 2010 3:43 am | |
| //Enyhe tévedés >.< //
Már nagyon-nagyon régen nem volt időm alaposan helyre rakni a szobámban a dolgokat, mivel rendszeresen akadt jobb elfoglaltságom is. Kivételesen mégis rászántam magamat, hogy kisebb nagytakítást rendezzek, igaz nem a legnagyobb örömmel tettem ezt. Végül csak pár tucattal több porcica végezte a levegőben, mert szinte semmire nem tudtam volna rávenni magamat, amíg alaposan körbe nem néztem. Egyszerűen csak a szépérzékem fejlődhetett, mióta nagy takarítás volt az irodámban, de végülis rájöttem, hogy nincs olyan nagy probléma. Nagyjából két óra alatt elértem, hogy az egész, immáron nem éppen kicsike lakrészem csillogjon, és ha a padlóról nem is lehet elmondani, hogy enni lehet róla, de egészen biztosan nincs már rajta semmi oda nem illő dolog. A nagy rendrakási kedvem eredményeként pedig olyan dologra is sikerült ráakadnom, amire egészen biztosan nem számítottam. Az ágyam mellett megtaláltam egy furcsa könyvet, amiről biztosra vettem, hogy nem az enyém. Két lap után leesett, hogy ez a könyvtár tulajdona, ugyanis benne volt az igazoló pecsét. Kis vacilállás után úgy döntöttem, jobban teszem, ha azonnal vissza viszem a helyére, bár a késedelmi díj már így is egészen biztosan a csillagászati összeg közelében fog megállni. De nem adom meg azt az örömet a kedves sárkány természetű könyvtáros hölgyikének, hogy ő közölhesse velem, még mindig van nálam a könyvei közül. Nem tehetek róla, a legutóbbi költözés idején is kereshettem hetekig pár kötetet, ő pedig a lehető legnagyobb örömmel dörgölte az orrom alá az információt, miszerint még mindig nálam van. Szinte láttam a szemeiben a sátáni csillogást minden egyes alkalommal, amikor azzal kellett visszamennem, hogy nem, még mindig nem találtam meg a legutóbbit, csak kiolvastam az éppen aktuális darabokat. Végül jó tizenöt perc öngyőzködés után rávettem magamat, hogy szépen visszaforduljak, és reménykedtem benne, hogy a kedves hölgyike elég jó kedvében lesz ahhoz, hogy mindenféle sziporka és egyéb nélkül csak aláírja az átvételi ívet és hagyjon a dolgomra koncentrálni. De nem volt olyan szerencsém, mivel tényleg egetverően magas árat akart tőlem kikérni az a nőszemély. Végül nem éppen büszkén, de új keletű kapitányi tekintélyemet bevetve elértem, hogy nézze át újra a dolgokat, és végül kinyögött egy normális összeget is, amit aztán vidáman ki is fizettem neki, csakhogy végre visszaadja a kölcsönzési lapomat, és mehessek tovább böngészni az újabb könyvtornyokat. Ezúttal azonban a régi köteteket vettem célba, ha jól emlékszem, a múltkor is azok között találtam jó pár érdekeset. Négy könyvvel a kezemben indultam ez tíz perccel később az egyik asztal felé, és eléggé vidáman. A jó kedvem azonban csak addig tartott, amíg nem sikerült mindet ráborítanom egy szerencsétlen fiú kezére. - Jaj, bocsánat, nem akartam! - kértem azonnal elnézést a fiútól, és kapkodtam össze a könyveket az asztalról. Nagyon zavarba jöttem, már régen nem sikerült senkire sem ráfordítanom semmit, erre tessék, majdnem megskalpoltam egy szerencsétlen tisztet. - Remélem azért nem történt baja... - suttogtam, majd összekapkodtam a könyveket és áttelepedtem turbó sebességgel egy másik asztalhoz, a lehető legtávolabb tőle. kicsit még mindig szégyeltem magamat, miközben leültem és újra kezembe vettem az egyik könyvet. Az az alapvető tény, hogy én biztosan nem ezt hoztam el, csak azután jutott el az agyamig, hogy kb. fél oldalt átnéztem. Amit én levettem a polcról, az egy tanulmány volt a pszihológiáról, és nem kutatási jegyzetek... Először csodálkozva pillantottam fel, majd miután feltűnt, hogy az előző baleset áldozata felém tart, rájöttem, hogy a nagy kapkodásban valószínűleg sikerült felcserélnem a könyveket. Hoppá. Na ilyen az én szerencsém is néha. A baj ott van, hogy ezek a jegyzetek is nagyon jók, és eléggé érdekesnek ígérkeznek. Ajjaj, nem is biztos, hogy én ezt azonnal vissza akarom adni neki... |
| | | Nakamura Kirari Módosított lélek
Hozzászólások száma : 6 Age : 30 Tartózkodási hely : 4. osztag; Urahara vegyesbolt Registration date : 2010. Sep. 19. Hírnév : 0
Karakterinformáció Rang: 4. osztag tisztje Hovatartozás: Lélekenergia: (4000/12000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Pént. Szept. 24, 2010 9:55 pm | |
| Hamarosan kinyílt a könyvtár ajtaja, és egy shinigami lépett be rajta. Még sosem járt a könyvtárban korábban, és erről a viselkedése is árulkodott. Tágra nyitott szemekkel és gyönyörködő tekintettel nézett körbe a hatalmas teremben, majd miután minden könyvespolcon végigfutott a szeme, elmosolyodott és lassan megindult az egyik állvány felé. A könyvtárban természetesen nem csak ő volt egyedül, de mivel újoncként senkit nem ismert még, nem igazán akarta zavarni a többieket.
~ Azt hiszem, ez a hely lesz a második otthonom. ~ gondolta Kirari magában, majd halk léptekkel (hogy véletlenül se keltse fel senki figyelmét) "megrohamozta" a természettudományokról szóló könyveket. Minden számára érdekes darabot a kezébe vett, így körülbelül 2 percen belül plafonig érő könyvstócot gyűjtött össze. Majd egyensúlyozva, szépen-lassan (korántsem biztosan) eljutott a legközelebbi asztalhoz, ahol az egyik kezét szabaddá téve kihúzott magának egy széket, majd letette maga elé a könyveket. Lekapta a legfelsőt, és olvasgatni kezdte. Az ujjai csak úgy suhantak a lapokat szántva...
A hozzászólást Nakamura Kirari összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Szept. 25, 2010 11:35 pm-kor. |
| | | Nara Shiratori 9. Osztag
Hozzászólások száma : 361 Age : 154 Tartózkodási hely : 9. osztag területe / Kapitányi iroda Registration date : 2010. Jun. 21. Hírnév : 18
Karakterinformáció Rang: Kapitány Hovatartozás: Gotei 13 Lélekenergia: (40600/45000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Szomb. Szept. 25, 2010 11:20 pm | |
| [Találkozás egy módosított lélekkel] Végre beköltözhetek az új irodámba, csak előtte egy nagy tavaszi nagytakarítás. Gyorsan nekiláttam először az iratok szétválogatásának, hogy melyikre lehet szükségem és melyikre egyáltalán nem. Mikor végeztem a pakolással, mintha nem is ugyanaz a szoba lett volna, mint 1 órája. Már csak ki kell söprögetni a sok port, ami az iratokon gyűlt össze, meg át kell hordani a cuccaimat a 10. osztagból és talán egy szellőztetés sem ártana. Ezeket a feladatokat az újonnan megszerzett „hatalmammal” kiosztottam egy pár tisztre a közelben. De még itt volt nekem egy halom irat, amit nem szükségesnek ítéltem és el kéne vinni a könyvtárba, egy elzárt részlegbe, ahova csak a 6. osztagosok léphetnek be. Mivel a legtöbb tisztnek már adtam munkát, így ezt magamnak kellett végrehajtanom. Nagy nehezen elértem a könyvtárhoz, pedig nem nagyon láttam ki a nagy irat kupac mögül, de hála a magasságomnak valahogy megoldottam. Amint beértem a könyvtárba, megbeszéltem a könyvtárossal, hogy engedjen be a lezárt részlegbe és hagyhassam ott a papírokat. Átadta nekem a kulcsot a hátsó részleghez, majd újból felkaptam az irat halmot és arra vettem az irányt. Sajnos egy pillanatra nem figyeltem és nekimentem az egyik könyvespolcnak, ami majdnem el is dőlt, de az utolsó pillanatban megfogtam, de ehhez el kellett dobnom a papírokat. Amikor már megnyugodtam, egy pár könyv a legfelső polcról lezuhant az előtte lévő asztalra, ahol sajnálatomra pont ült egy lány. Ahogy láttam csak egy hajszál híja volt, hogy nem esett a fejére egyik sem, de biztos megijedt, mert ki ne ijedt volna meg. - Jaj, bocsánat nem esett bajod? Nem direkt volt. – kértem gyorsan bocsánatot, mert megijedtem, hogy valami baja esik. |
| | | Nakamura Kirari Módosított lélek
Hozzászólások száma : 6 Age : 30 Tartózkodási hely : 4. osztag; Urahara vegyesbolt Registration date : 2010. Sep. 19. Hírnév : 0
Karakterinformáció Rang: 4. osztag tisztje Hovatartozás: Lélekenergia: (4000/12000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Szomb. Szept. 25, 2010 11:33 pm | |
| ~ Hű, hát ez közel volt. ~ gondolta magában, majd miután feleszmélt, hirtelen észrevette, hogy áll mellette valaki. Valószínűleg neki ez nagyobb trauma volt, mint az, hogy egy könyv majdnem eltalálta. Általában hamar megérzi a lelkek közeledését, de olyannyira belefeledkezett az olvasásba, hogy környezetéről egy cseppet sem vett tudomást. Majd erőt vett magán, megfordult, és rámosolygott az idegenre. - Ugyan, semmi baj, nem történt semmi - mondta barátságosan, majd zsebéből elővett egy könyvjelzőt, megjelölte a könyvet amit eddig olvasott és felállt az asztaltól. - De ha esetleg rám is pottyant volna, nem jelentett volna különösebb problémát. - folytatta, majd jobban szemügyre vette a shinigami-t. ~ Te jó ég, ő a 6. osztag hadnagya, Nara Shiratori! ~ gondolta, majd hirtelen nagyon feszülten kezdte érezni magát. Sietve meghajolt, majd ilyen helyzetben maradva, a földet bámulva bemutatkozott. - Jó napot kívánok, uram! A nevem Nakamura Kirari, a 4. osztagból. Elnézést kérek az előbbi közvetlen stílusomért. |
| | | Nara Shiratori 9. Osztag
Hozzászólások száma : 361 Age : 154 Tartózkodási hely : 9. osztag területe / Kapitányi iroda Registration date : 2010. Jun. 21. Hírnév : 18
Karakterinformáció Rang: Kapitány Hovatartozás: Gotei 13 Lélekenergia: (40600/45000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Vas. Szept. 26, 2010 12:06 am | |
| [Találkozás egy módosított lélekkel] A lány nem volt valami ijedős fajta, pedig egy könyv majdnem fejbe találta. Ráadásul, amikor megfordult még mosolyogva is nézett a tettesre. Bár egyből megváltozott a viselkedése, miután észrevette a karszalagomat. Elkezdett előttem hajolgatni, bemutatkozni és bocsánatot kérni tőlem. - Nem kell meghajolnod, meg ilyen formálisan beszélned. Nyugodtan beszélhetsz rendesen. – mondtam, közben pedig a kezemmel egy kicsit hadonásztam, hogy kiegyenesedhet. Miután végre kiegyenesedett, még mindig egy kicsit zavarban volt. Ezután belül egy kicsit elöntött az istenkomplexus, de persze csak mértékkel, hogy ne tűnjön fel neki. - Ilyen bátor tisztek kellenek a Gotei 13-nak, mint te. Én helyetted is megijedtem, pedig nem rám esett majdnem az a könyv. – dicsértem meg a 4. osztag tisztjét, hogy egy kicsit feloldódjon, majd megveregettem a vállát. Miközben pedig elkezdtem a földről összekaparászni az iratokat, meg valamennyire sorba rakni, folytattam tovább Kirarihoz a mondókámat. - Bocsánatkérésként meghívhatlak egy teára vagy kávéra a közeli büfében, amiért majdnem az életedre törtem. – túloztam egy kicsit a legújabb ismerősömnek. |
| | | Nakamura Kirari Módosított lélek
Hozzászólások száma : 6 Age : 30 Tartózkodási hely : 4. osztag; Urahara vegyesbolt Registration date : 2010. Sep. 19. Hírnév : 0
Karakterinformáció Rang: 4. osztag tisztje Hovatartozás: Lélekenergia: (4000/12000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Vas. Szept. 26, 2010 12:23 am | |
| Lassan kezdett feloldódni a fiú társaságában. Letérdelt, és ő is segített összeszedni a a papírokat, majd miután végeztek, felállt és ijedten a hajához kapott. ~ A virág! ~ gondolta, közben aggodalma az arcára is kiült. Szó nélkül kutatni kezdett a könyvkupac között, amely az asztalon hevert. Hamarosan megtalálta a virágot, de az inkább hasonlított egy matricára, mintsem egy virágra. Egy nagy sóhajtás után kezébe vette a kilapult virágot és halvány mosollyal az arcán a hadnagy úrnak mutatta. - A virágom az egyetlen, aki megsínylette a találkozásunkat - mondta mosolyogva, majd gondolkodni kezdett. - Azt hiszem, épp ideje lenne harapnom valamit, szívesen önnel tartok, ha nem bánja. - majd a fiú társaságában megindult kifelé a könyvtárból. - Nem vagyok ám olyan bátor, mint ahogy azt ön gondolja. Csak annyi az egész, hogy mint hivatásos gyógyító, sok dolgot láttam már, így nem tudja minden kis apróság rám hozni a frászt - mondta - Jobban megijedtem volna, ha mondjuk magára esett volna az a halom könyv, vagy hasonló. Mint a 4. osztag tisztje, kötelességem vigyázni önre, és a többi shinigami-ra. Rosszul is elsülhetett volna a dolog. Egy púpot a fejemen könnyebben meggyógyítok, mint egy kéz vagy láb törést. - folytatta, majd leszakított az út mellől egy virágot és a hajába rakta.
// folytatás a büfében //
|
| | | Nara Shiratori 9. Osztag
Hozzászólások száma : 361 Age : 154 Tartózkodási hely : 9. osztag területe / Kapitányi iroda Registration date : 2010. Jun. 21. Hírnév : 18
Karakterinformáció Rang: Kapitány Hovatartozás: Gotei 13 Lélekenergia: (40600/45000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Vas. Szept. 26, 2010 5:36 am | |
| [Találkozás egy módosított lélekkel] Mikor nekiláttam összekaparni a papírjaim a földről Kirari is letérdelt és segítőkezet nyújtott nekem. Bár amikor végeztünk az iratok összeszedésével, hirtelen felpattant és elkezdett valamit keresni az asztalon. Miután végre abbahagyta a keresgélést, egy lapos virágot vett a kezébe, ami valószínűleg a hajában volt, csak a könyvek összenyomták. - Jaj, szegény virág! Most már tényleg kárpótolnom kell a vétkem. – végül bele is ment a meghívásomba. – Egy perc és jövök, csak lerakom a papírokat a helyükre. – mondtam miközben már indultam is könyvtár hátsó része felé. Gyorsan lepakoltam az iratokat, leadtam a könyvtárosnak a kulcsot és Kirari után siettem. Útközben beszélgettünk egy kicsit és azt mondta, hogy az a feladata, hogy vigyázzon rám meg a többi shinigamira. Szerintem inkább az a feladata egy 4. osztagosnak, hogy a sebesülteket ápolják. Szóval ő egy kicsit túl akarja teljesíteni a feladatát és ahelyett, hogy megvárná, hogy megsebesüljön valaki inkább meg akarja előzni azt. - Rám nem kell vigyáznod. Én tudok magamra vigyázni (az esetek többségében).- mondtam közben Kirari egy virágot tépett le egy közeli fáról és a régi helyére rakta. //folytatás a büfében// |
| | | Hayakawa Tasumi 8. Osztag
Hozzászólások száma : 143 Age : 26 Tartózkodási hely : Shiratorival, küldetésen, 8. osztag területén Registration date : 2010. Aug. 17. Hírnév : 8
Karakterinformáció Rang: Masaki tetkó-pádávánja *w* Hovatartozás: Gotei 13 Lélekenergia: (16300/30000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Kedd Feb. 08, 2011 10:32 am | |
| Barátkozási akció – avagy hogyan is jöttem össze a 6. osztag hadnagyával?
Szerencsémre nem haragszik meg hirtelen kitörésem miatt, ám látom, hogy ő is elpirul, akárcsak én. De érdekes… régen láttam már férfit elpirulni, de azt is csak akkor, mikor még éltem. Furcsa a sors fintora, mint ne mondjak. Vagy humora, ki-hogy nevezi. Amikor megismerkedtem vele, azt hittem, csak egy gyenge, gyáva alak, aki semmire sem képes és még én is jobban megérdemlem a hadnagyi rangot, mint ő. Erre most, mikor azzal a szándékkal jöttem ide, hogy most majd jó kiadom a mérgem és leordibálom mindenki fejét, megfordul a helyzet. Én lettem egy szende kisasszony, ő pedig a bátor, hős lovag… Pedig én nem is vagyok ilyen. De haj ezt bárki is megtudja, én kitekerem a nyakát >.> Főleg, ha Narától tudja meg, mert akkor vele is ezt fogom tenni… bár nem olyannak ismerem, aki egy ilyen ügyet elpletykálna. Ezeken már út közben agyalok, mivel már szorgosan a könyvtár felé haladunk. Egy idő után felzárkózom a fukutachou mellé, pont mikor megszólal. Jó, hogy megtöri ezt a kicsit feszült és kínos csendet, mivel nekem nincs nagyon bátorságom ahhoz, hogy ezek után még hozzá szóljak. Bátrabb, mint gondoltam *.* Szóval meséljek magamról? Hát, jó… - Rendben, mesélek… először is az egyik kedvenc elfoglaltságom az edzés és a sütés. Imádok sütni és enni is szeretek, és ami a jó, hogy mivel sokat mozgok, soha nem hízom. Óh, ez biztosan nem érdekel téged… nos mit mondjak még? Egyrészről azért lettem shinigami, hogy tudjak csinálni valami értelmes dolgot, amit szeretek is. Mikor még éltem, állandóan verekedtem, így nem is nagyon tudnék mást csinálni… hivatásos cukrász nem nagyon akartam lenni, csak néha jó sütögetni, de nem akartam, hogy ez legyen a munkám, máshoz meg nem nagyon értek. Kérdezz még nyugodtan, ha valamit szeretnél rólam tudni ezen kívül… nagyjából mindenre válaszolni fogok, kivéve az olyan kérdésekre, mint: „Milyen melltartó van rajtad?” És egyebek, de nem hiszem, hogy te ilyet kérdeznél tőlem >< - fejezem be végül hosszúra nyúló monológomat, újfent elpirulva. Egy ideig most inkább hallgatásba burkolózom. Mindent elrontok, mi a fenéért van ez?! Utálom, amikor ilyen hülyén viselkedem, bár van egy olyan gyanúm, hogy ez nem a szar hetem miatt van, hanem valami más az oka. Csak tudnám mi… vagy éppen ki. Arra van is egy tippem. De neee~m! Ez nem Nara-san miatt van, csak… csak úgy. - Szóval… ha kérdezhetek rólad, akkor először is azt szeretném megtudni, hogy hogyan lettél hadnagy? És mik a hobbijaid a sütésen kívül? És-és-és mindenfélét *.* Miket szeretsz csinálni, miket szeretsz úgy egyáltalán? Miket utálsz? Miért lettél shinigami?… - zúdítom rá a kérdéseket egyre felszabadultabban. Szeretnék még róla mindenfélét megtudni, de már így is túl sokat kérdeztem, úgyhogy egyelőre abbahagyom. Végül megérkezünk a keresett helyre és be is megyünk az irattárba. Mikor becsukódik mögöttünk az ajtó, rossz előérzetem támad. Egyelőre nem foglalkozom a dologgal, csak felpakolom a papírokat, amiket elbírok és még látok is, majd lenyomom a kilincset, hogy kimenjünk – de az ajtó nem nyílik. Erősen rángatni kezdem, még az iratokat is elejtem és már két kézzel rázom az ajtót. - Hogy az a mindenséges mindenható barom csessze meg, miért kell pont engem vernie ezen a héten?! – ordítom el magam, miközben vállal is nekiesem a nyílászárónak, de sajnos túl erősen van rögzítve. Hát ez fantasztikus, itt ragadtunk -.- Ennél már nem is lehetne jobb! Mi jön még? Valaki csak megpróbál majd bejönni, hiszen kellenek neki az iratok, nem igaz? És ha mégsem? De… de mi bírjuk víz és étel nélkül napokig, igen, és-és-és… nem szabad pánikba esni, nem szabad… De most kell, szükségem van rá. És ha kirobbantanám az ajtót? Nem, azt nem tehetem, tilos rongálnom a berendezést és még akár nekünk is bajunk eshet. De akkor mi lesz velünk? - Jaj, Nara-san én úgy félek! Mit csináljunk, meg fogunk halni! – borulok a férfi nyakába zokogva.
A hozzászólást Hayakawa Tasumi összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Ápr. 11, 2011 8:50 pm-kor. |
| | | Nara Shiratori 9. Osztag
Hozzászólások száma : 361 Age : 154 Tartózkodási hely : 9. osztag területe / Kapitányi iroda Registration date : 2010. Jun. 21. Hírnév : 18
Karakterinformáció Rang: Kapitány Hovatartozás: Gotei 13 Lélekenergia: (40600/45000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Vas. Feb. 13, 2011 4:41 am | |
| Barátkozási kísérlet - Avagy ragadjunk bent az irattárban. Érdeklődő tekintettel figyeltem Tasumit, miközben ő magáról beszélt, mialatt a könyvtár felé igyekeztünk. Sok új információval is gazdagodtam vele kapcsolatban, amiket eddig nem tudtam és voltak olyanok is, amikre nem gondolt volna az ember vele kapcsolatban. Azonban még megvárom, hogy befejezze a mondanivalóját és csak utána mondom el a véleményemet. - Nem gondoltam rólad, hogy egy rossz kislány lennél, épp ellenkezőleg egy szófogadó lánynak hittelek. Ez most egy kicsit meglepett. – mondom el a véleményemet Tasumi monológjáról. Hát igen nem mondtam valami sokat, de valahogy nem tudtam, hogy mit mondhatnék még, vagy csak nem találtam a megfelelő szavakat, ismeretlen okok miatt. - Mivel te is válaszoltál a kérdésemre, ezért én is így teszek. – kezdek bele a magamról szóló monológomba. – A hadnagyságomnak egyetlen egy okozója van, aki nem más, mint Vera. De ezt ne értsd úgy, hogy nem örülök neki, csak nem érzek magamban elég önbizalmat. Viszont már kezdem megszokni a dolgokat és egyre jobban szeretem a hadnagyságot. Nincs valami sok hobbim, nekem is az edzés az egyik, a másik pedig a pihenés, amire nincs már nagyon időm. Szeretem a fürdőket, ahol áztathatom magam kedvemre, még ha a víz meleg is. Néha a ki lehet bírni a hőséget is. A kedvenc édességem az epertorta, természetesen az, amit én készítek. Úgy különösebben nem utálok semmit. És azért lettem shinigami, hogy meg tudjam védeni a számomra fontos személyeket, ennyi. – fújom ki a levegőt a végén, hiszen egész gyorsan elmondtam minden válaszomat. Miután befejeztem én is a monológomat, egy pár perces séta után már oda is értünk a könyvtár bejáratához. Amint beléptünk észre lehetett venni, hogy egész teljesen üres volt, a könyvtáros kivételével, ami nem volt meglepő, hiszen éppen ebédidő volt. Tasumit előre küldtem az irattár felé, amíg én elkérem a kulcsot a könyvtáros nőtől. A kulcsot azonban nem kapom meg, mivel az ajtó nyitva áll, mert az egyik tiszt szerint elég állott benn a levegő. Még mielőtt elindulnák, a nő megállít, hogy ő elmegy ebédelni, addig ránk bízza a könyvtár felügyeletét. Beleegyezem, majd gyorsan felzárkózom Tasumi mellé. Amikor beértünk az irattárba megcsapja az orromat a fülledt levegő szaga, tehát nem hazudott a könyvtáros ezzel kapcsolatban. Első dolgom, hogy az egyetlen egy itt lévő ablakhoz megyek, hogy friss levegőhöz jussak. Mikor sikerült kielégítenem a tiszta oxigén utáni vágyamat, végre nekilátok a megfelelő iratok felkutatásához, amiben Tasumi segítségemre van. Az iratok keresése közepette egy nagy szellő megy végig a szobán, aminek következtében az ajtó nagy robajjal becsapódik. Nem törődve vele tovább folytatom a munkám. Minden irat, amire szükségem volt szállításra készen állt, ezért felkapva azokat visszafelé vettük az utat, ezúttal Tasumival az élen. Arra azonban nem számítottunk, hogy a nemrégiben becsapódó ajtó, egyben be is ragadt. Tasumi, majd az én próbálkozásaim ellenére sem akarja megadni magát az a fránya ajtó. A lány először ordítozni kezd, majd előtör belőle a bezártság iránti félelme, majd ismét a nyakamba ugrik. Nem vagyok valami profi az emberek megnyugtatásában, de mindent meg fogok tenni, hogy megnyugtassam Tasumit. Először is eltolom magamtól a lányt, nem mintha nem lenni jó ebben az állapotban, de ezt most hagyjuk, majd a szemébe nézek a teljes nyugalmat árasztó szemeimmel és szavakkal is próbálom lenyugtatni. - Nyugodj meg, nem lesz semmi baj. Szerintem nézzünk szét a szoba másik végében, hátha van egy titkos hátsó kijárat vagy valami, mert nem lenne jó ötlet kirobbantani, mert az hallottam Mistytől, hogy a könyvtáros nő nem szívleli, ha megrongálják a könyvtárát és biztos kiróna ránk egy nagy adag büntetést. – mondom el Tasuminak a nyugtató szövegemet, majd elindulom a szoba másik végébe. Mivel itt nem volt lámpa és az orromig sem láttam, ezért meggyújtottam egy Shakkahout a kezemben fényforrásnak. Igazából nem volt valami hosszú ez az irattár csak 3-3 könyvespolc volt mindkét oldalon, amik tele voltak iratokkal. Amikor elértük a végét csalódásunkra nem volt semmiféle titkos kijárat, csak egy nagy kép volt az „Évtized könyvtárosa” címmel. Elgondolkoztam, hogy vajon mért itt van ez a kép és mért nem a könyvtárban. Ezután eszembe jutott, hogy talán már megkapta az „Évszázad könyvtárosa” titulust is. Mivel nem találtunk semmit, ezért visszaballagtunk az ablakhoz, ahonnan jött be a fény, de mi nem tudtunk rajta kimászni, mert elég kicsi volt. Ekkor hirtelen beugrott egy mentő ötlet, ami kihúzhat minket a csávából. - Megvan! Küldök egy pokollepkét a könyvtárosnak, hogy mentsen ki minket innen. – kezdem előadni a briliáns tervemet. – Bár nem fog egyből rohanni, hogy kiszabadítson minket, mert éppen ebédel, és nem hiszem, hogy félbehagyná, vagy magával hozná, hiszen itt tilos enni. De legalább nem ragadunk itt örökre. Addig meg szétnézhetünk, hogy mi van még itt. – fejezem be a mondandómat, majd elküldöm a pokollepkét a címzettnek és alaposabban elkezdem szemügyre venni a helységet, amibe beragadtunk. |
| | | Hayakawa Tasumi 8. Osztag
Hozzászólások száma : 143 Age : 26 Tartózkodási hely : Shiratorival, küldetésen, 8. osztag területén Registration date : 2010. Aug. 17. Hírnév : 8
Karakterinformáció Rang: Masaki tetkó-pádávánja *w* Hovatartozás: Gotei 13 Lélekenergia: (16300/30000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Szer. Feb. 23, 2011 7:41 am | |
| Barátkozási akció – avagy hogyan is jöttem össze a 6. osztag hadnagyával?
Beszédem közben nem tudom megállni, hogy ne nézzem állandóan Narát. Kíváncsi vagyok, mi a véleménye rólam, remélem, nem ítél el azért, mert úgymond „kétes múlttal rendelkező személy” vagyok >< Bár úgy tudom, ő volt a 11. osztagban, így semmi kifogása nem lehet. Néha elgondolkozom azon, hogy talán oda kellett volna kerülnöm, bár okát nem látom átigazolni. Vera-taichou és Kotomi-fukutaichou nagyon kedvesek, egyenesen imádom őket, nem hiszem, hogy ilyen jó viszonyban lehetnék bármelyik másik osztag vezetőivel. Mikor befejezem magamról szóló kis előadásomat, ő pedig meg is szólal, gondoltam, hogy nem hagyja szó nélkül, amit mondtam. Hogy… jó… kis… lány?! Ez borzalmas! Szófogadó? Soha Bár nem hibáztatom megítélésem miatt, hiszen a 2. osztagban nagy fegyelem van és korábbi kiborulásomból nem nagyon lehet következtetni igazi természetemre. Bár igaz, ami igaz, lételemem a harc, egyszerűen imádom csinálni. Annyira szeretem, mint a sütést, még ha a kettő közel sem hasonlít egymásra. Teljesen különböző hobbijaim vannak és mint észrevettem magamon, mindig máshogy viselkedem. Őszintén kimondva, aggódom egy kicsit magam miatt. Kezdek félni attól, hogy még itt megbolondulok, vagy valami >< De most a kedves Hadnagy uraságon a sor, hogy beszéljen magáról, úgyis egy csomót kérdeztem tőle. Vera-chan miatt lett hadnagy?! o.O Vagyis beajánlotta… hát persze, nem gondolhatok másra, miért is vetettem fel furcsa ötleteket? >< Szóval önbizalomhiányos? Ezt én nem gondoltam volna róla. - Ugyan, amiatt ne aggódj, szerintem jó hadnagy vagy ^^ Nem mondhatom, hogy megértelek, hiszen nem vagyok ilyen magas rangon, bár törekszem arra, hogy minél feljebb jussak a ranglistán. Ami azt illeti, én is szeretem a fürdőket, az egyik legjobb barátnőmmel például ott ismerkedtem meg. Számodra fontos személyek… nemes cél. – mondom el én is a véleményem róla. Egy pillanatra egy teljesen hülye és őrült gondolat jut az eszembe, de olyan gyorsan el is temetem magamban, amilyen gyorsan jött. Bárcsak én is abba a körbe tartozhatnék, akiket meg akar védeni. Hevesen megrázom a fejem, hogy eltüntessem ezt a képtelen ötletet, miközben tovább sétálunk. Időközben megérkezünk a könyvtárba, ahol a dolgunk van. Nara előreküld engem, hogy megszerezze a kulcsot. Végül aztán a nélkül zárkózik fel mögém, elmagyarázva, hogy valaki ki akarja szellőztetni az irattárat, így nyitva van az ajtó. Bólintok, majd be is érünk oda. Egy apró ablak van csak, elég sokáig fog tartani ez a szellőztetés. Az összes papírt felpakolva, amit csak elbírok, fordulok az ajtó felé, ám az zárva van. Természetesen, ahogy ez lenni szokott, se én, se Nara nem tudjuk kinyitni, ami miatt teljesen kiborulok, hiszen hogy a fenébe fogunk innen kijutni, ha senki nincs a könyvtárban? Az ablak túl kicsi, nem férek ki rajta, hát ez egyszerűen fantasztikus -.- Kétségbeesésem közepette, lévén nem nagyon tudom, mit tehetnék, sírva ugrom a 6. osztag hadnagyának nyakába, remélve, ha már végül is férfi, megnyugtat egy kicsit. Ám ő csak eltol magától. Először ordítani akarok, neki esni, hogy a fenébe képzeli ezt, én bátorító szavakat várok, kedves mosolyt, ami azt mondja, nem lesz semmi baj, ám beletekintve nyugodt íriszeibe, előbbi gondolatom, miszerint meghalunk, azonnal semmivé foszlik. Kissé még szipogva, könnyeimet gyorsan letörölve hallgatom mondandóját. Mikor befejezi, halvány mosollyal az arcomon bólintok, de nem követem őt. Szeretnék most egy kicsit egyedül lenni, rendezni a gondolataimat. Amint ő beleveszik a polcok közé, én leülök a falhoz és nekidöntöm a fejem. - Hülye, képtelen gondolatok kavarognak őrült fejecskémben, amik úgysem valósulhatnak meg soha, nem is tudom, hogy jutottak eszembe… Shiratori-kun, szerinted furcsa vagyok? – kérdem, még mindig a plafont bámulva és észre sem veszem, hogy keresztnevén szólítom a férfit. Nem is tudom, miért érdeklődöm pont tőle ilyen dolgokról. Bár, ha Rakuraijal beszélgetnék így, ő mindenképp rávágná, hogy igen, furcsa vagyok. No meg kettejükön kívül nagyon más beszélgetőtársam most nincs. Lehunyom a szemem és rádöntöm a fejem felhúzott térdeimre. Nem tudom, mennyi ideig is ülhetek így, megnyugtató némaságban, mikor léptek zaját hallom. Hirtelen kapom fel a fejem és meglátom a tőlem nem messze álló hadnagyot. - Nos, találtál valami említésre méltót? Mondjuk egy titkos kijáratot? Vagy kirobbanthatom az ajtót mégis? – szólalok meg vigyorogva. Eleve képtelen ötletnek tűnt, hogy lenne ott valami hátsó kivezető út vagy ilyesmi, nem is nagyon hittem benne. Persze az ajtórobbantgatást sem mondom komolyan, ahhoz én túlságosan félek a könyvtárosnő haragjától. Ekkor társamnak hirtelen mentő ötlete támad. Pokol lepke? Jó ötlet *.* Shiratori-kun okosabb, mint gondoltam. - Jó ötlet. Nekem ez eszembe se jutott volna. – dicsérem meg. A férfi megint eltűnik. Mi ez a körülnézése mánia nála? Nem gondolom, hogy paranoiás lenne, még nekem sincsenek ilyen „tüneteim” pedig én viszont az vagyok, kedves zanpakutoum jóvoltából. Hirtelen ötlettől vezérelve, felpattanok ültő helyemből és Nara után indulok. Hülyeség, de megmondom neki, hogy őszintén mit is érzek, mielőtt megijednék, mert akkor biztos, hogy nem lesz több esélyem. Amint megtalálom őt, kissé pirulva torpanok meg. Tessék, máris megfordulok, és szépen befogom a szám. Nem, nem tehetem! - Shiratori-kun… tudom, kicsit személyes kérdés, de… van barátnőd? – érdeklődöm a férfitól, egyre jobban elpirulva. Nem is tudom, miért kérdezem, semmi közöm hozzá, hogy milyen a családi élete, a fenébe is! Most szépen megfordulok, elmegyek és elfelejtem ezt az egész őrültséget, amit kitaláltam. De csak azért is szólásra nyílik a szám, hogy kimondjam azt a két végzetes szót: - Tetszel nekem. – kész vége, meg fogok halni o.O Előre elutasítástól félve nézek azokba a gyönyörű, magabiztos szemekbe, melyeket még nemrég olyan gyávaságtól csillogónak, szemétnek láttam, mint semmi mást életemben. Ám megítélésem róla megváltozott, nagyon remélem, hogy nem bánja. |
| | | Nara Shiratori 9. Osztag
Hozzászólások száma : 361 Age : 154 Tartózkodási hely : 9. osztag területe / Kapitányi iroda Registration date : 2010. Jun. 21. Hírnév : 18
Karakterinformáció Rang: Kapitány Hovatartozás: Gotei 13 Lélekenergia: (40600/45000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Hétf. Feb. 28, 2011 10:56 am | |
| Barátkozási kísérlet - Avagy ragadjunk bent az irattárban. A tervem, hogy lenyugtassam az időközben nyakamba ugró 2. osztagos lányt, az elején úgy tűnt, hogy nem fog sikerrel járni, de néhány pillanat múlva Tasumi már meg is nyugodott, miután hosszú másodpercekig néztünk egymás szemébe. Mikor befejeztem bátorító szavaim elmondását, már látszott Tasumi szemében a remény halvány csillogása, ezért megnyugodtam, hogy teljes mértékben elértem a célomat. Ezután ahogy mondtam hátramentem a szoba másik végébe kijárat után kutatni egymagamban, mivel Tasumi leült az egyik fal tövébe és összekuporodott. Mivelhogy kijáratot nem találtam, ezért visszafordultam, közben pedig hallottam, hogy Tasumi hozzám beszél. - Az elejét olyan szépen mondtad, mintha egy költő veszett volna el benned. Amúgy szerintem egyáltalán nem vagy furcsa, bár mindenkinél eltérő, hogy mit tart furcsának és mit nem. Én személy szerint a 12. osztagos tudós palántákat tartom furcsának. – válaszolok, a véleményemet hozzáfűzve, Tasumi kérdésére, közben felfigyelve arra, hogy a lány a keresztnevemen szólított meg. De mivel nem különösebben zavart, így nem is tettem szóvá. Miközben visszafelé sétáltam továbbra is nézelődtem, hátha találok valamit, ami kihúzhat a slamasztikából, de hiába. Üres kézzel térek vissza az összehúzódva üldögélő lányhoz, majd megállok előtte, amire ő egyből felkapja a fejét. - Sajnos nem jártam szerencsével, így nincs más választásunk, mint várni. De felőlem kirobbanthatod az ajtót, ha szeretnél egy hónapot itt gürcölni büntetésben. – mondom Tasuminak normális hangnemben, kivéve az utolsó mondatot, mert azt egy kicsit viccesen adtam elő. Ezután jött az ötletem a pokollepke küldéssel, amit meg is tettem, majd megpróbáltam Tasumit egy kicsit egyedül hagyni, mivel úgy tűnt, hogy ezt szeretné, mert az első látogatásomkor a szoba végére alkalmával sem tartott velem. Az egyik könyvespolcon az iratokon kívül néhány könyvre is felfigyelek, és mivel kíváncsi vagyok, hogy mi van benne, ezért belekukkantok egy kicsit. Nem volt semmi különleges ezen a könyvön, csak a Gotei 13 történelmét írta le Yamamoto főkapitánytól kezdve. Miközben belemerültem a könyvbe hallottam fél füllel, hogy Tasumi felkelt és felém közeledik, ezért visszatettem a könyvet szép lassan és meghallgattam, hogy mit szeretne tőle. - Ha ennyire kíváncsi vagy, akkor elmondom, hogy nincs barátnőm. – adom meg válaszomat a lány kérdésére, majd észreveszem, hogy Tasumi egy kicsit elvörösödött, ami bizonyára meleg hatására történt, bár én nem éreztem semmilyen hőmérsékletváltozást. Másra azonban nem tudok gondolni, mert mi más történhetett vele, talán lázas lett ilyen rövid idő alatt? - Te is jól nézel ki. – mondom mosolyogva, ekkor még mit sem sejtve, hogy teljesen félreértelmeztem az előző kijelentést. Ezután megsimogattam Tasumi fejét és egyben megnéztem, hogy nincs-e láza, mivel egyre vörösebb kezdett lenni. Ekkor azonban a lassú felfogásom szerelmi ügyekben utolérte magát és az agyamban sikerült összeraknom a különböző dolgokat és megértettem a Tasumi mondandóját. Hirtelen nem tudtam, hogy mit csináljak most és ezt az arcomról is le lehetett olvasni, mert teljesen el voltam ámulva. Gyorsan kellett döntenem, mert a nők nem szeretik, ha megvárakoztatják őket, vagyis én így gondolom, de nem akartam megbántani szegény Tasumit, ezért a legjobb döntés, ha viszonzom az érzéseit. Vagyis megpróbálkozok vele, mert nincs veszteni valóm. - Vagyis… azt akartam mondani, hogy te is tetszel nekem. – próbáltam mondani teljes önbizalommal, közben pedig egy cseppet hátráltam és észrevettem, hogy a könyvespolc másik oldalán is vannak könyvek és élvezettel mentem oda, hogy szemügyre vegyem őket. Mivel nem nagyon tudtam koncentrálni a könyvre tanácstalanságom miatt, ezért véletlenül elejtettem a kézben tartott könyvet. Amikor pedig lehajoltam érte szintén véletlenül eldöntöttem a könyvespolcot. Nem törődve az irománnyal gyorsan megnéztem, hogy Tasumi még ott van-e és balszerencsémre akkor is ott tartózkodott, ráadásul pont háttal nekem. Nem volt időm gondolkozni, hirtelen mellé shunpoztam és karjaimba vettem, majd ismét használtam az előbbi technikát, így sikeres volt a mentőakció. - Nem esett bajod? Sajnálom az én hibám volt. – érdeklődöm az épsége felől, majd bocsánatot kérek a továbbra is karjaimban tartott lánytól. Utána azonban, ha nincs ellene kifogása, kiengedem a karjaimból, hogy újra a földet érintse a lába, mert nem szeretném, ha zaklatásnak venné az előbbi cselekedetemet. |
| | | Hayakawa Tasumi 8. Osztag
Hozzászólások száma : 143 Age : 26 Tartózkodási hely : Shiratorival, küldetésen, 8. osztag területén Registration date : 2010. Aug. 17. Hírnév : 8
Karakterinformáció Rang: Masaki tetkó-pádávánja *w* Hovatartozás: Gotei 13 Lélekenergia: (16300/30000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Hétf. Feb. 28, 2011 5:07 pm | |
| Barátkozási akció – avagy hogyan is jöttem össze a 6. osztag hadnagyával?
Narának úgy látom, nincs ellenére, hogy egyedül kell felfedeznie az irattár rejtett zugait, miközben én saját gondolataimat próbálom tisztázni. Fogalmam sincs, mi ütött belém, de furcsán érzem magam a közelében, ezért is nem akartam vele menni. Legalábbis ez a kifogásom, merthogy nem akarom még saját magamnak sem bevallani olyan érzéseket, amiktől jómagam is félek, nem hogy neki >< Mint egy önbizalom hiányos kis csitri, komolyan, pedig úgy futnak utánam a fiúk, hogy nem lehet őket levakarni… erre én most itt ülök, összehúzódva, mint egy gombóc és azon filózom, tulajdon képpen, most szerelmes vagyok Narába, vagy mi van? Persze a választ sajnos ismerem, de tökéletesen képtelen ötletnek tartom, hogy én, aki a 2. osztag egy jelentéktelen, szám szerint a 6. tisztje és ő, aki pedig a 6. osztag hadnagya, bármikor is összejöjjünk az életben. Érdekes kérdésemre megint egy engem megpirongató válasszal áll elő. Mintha egy költő veszett volna el bennem… ilyet még senki sem mondott *.* Mondjuk a 12. osztagosokról alkotott véleményével egyet tudok érteni, bár ez alól kivétel Ayame-chan, aki az egyik leges-legjobb barátnőm és az előbb említett „tudóscsoportosulás” tagja. Amint visszaér, látom a tekintetén, hogy tényleg nem talált semmit, ami segítene rajtunk, így én is lelombozódom egy kicsit, de próbálván oldani nyomott hangulatomat, vicces hangnemben érdeklődöm afelől, mit talált. Ő szintén kissé feloldódva válaszol, én pedig utolsó mondatára kicsit elfintorodom. Büntetés egy hónapig… nem lenne valami kellemes. De akkor azt a tisztet is be kéne vonni a dologba, aki ilyen felelőtlen módon be mert záratni minket ide, hogy nekem esélyem nyílhasson… kipróbálni szabadulási képességeimet. Igen, pontosan erre gondoltam és erre is akartam gondolni, semmi másra, amit később nem hiszem, hogy megbánnék, de akkor sem tudnám >< Jaj nekem, a végén még elvesztem a fejem nagy zavarodottságomban. Pedig végül is, semmi félni való nincs abban, hogy a férfi tetszik nekem, kivéve, hogy ő nem érez így irántam, vagy netán van már valakije. Miután megdicsérem pokol lepkés ötletét és ő el is küld egyet az üzenettel a könyvtáros nőnek, újra beleveszik a könyvrengetegbe, én pedig megint egyedül maradok. Jellemző :/ Mondjuk, utána mehetnék, de nem is tudom. Tényleg rettegek ettől az egésztől, mi van, ha ő soha nem tudna rám úgy gondolni, ahogy én rá? És ha most elmondom neki, mit érzek, ő viszont nem viszonozza, akkor soha többé nem tudnék egyáltalán az osztaga közelébe sem menni, az biztos! Már nem azért, mert megutálnám miatta, vagy ilyesmi, csak eléggé… szégyellném, hogy visszautasított. Mah, én és az érzéseim T-T Nem is tudom, miért gondolkozom állandóan ezen, hiszen úgy sem fogom elmondani neki, akkor semmi gond nem lesz és mindketten éljük tovább a magunk életét, ahogy eddig is tettük. Attól eltekintve, hogy egy nagyon-nagy titkot kéne magamban tartanom előtte, amit valószínűleg meg tudnék tenni, hiszen a 2. osztagnál is vannak, amiket jobb inkább nem kikotyogni és eddig azokat sem mondtam el senkinek. Végül aztán mégis, inkább a kíváncsiságtól hajtva, mintsem szilárd elhatározásból kelek fel a földről és indulok el Shiratori nyomába. Mikor megpillantom őt, azonban megtorpanok, térdeim olyanok lesznek, akár a kocsonya és fogalmam sincs, mit kéne mondanom. Persze Rakurai ilyenkor azt tanácsolná, hogy csak egyszerűen beszéljek, nem érdekes, hogy értelmes-e, utána majd kibogozom, a lényeg, hogy kiadjam magamból. Végül csak egy vallomás előkészítő, finoman puhatolózó kérdést teszek fel neki, amire szinte azonnal is válaszol. Ahogy a férfira nézek, kis aggódást látok a szemében, bár nem nagyon tudom minek tulajdonítani a dolgot. Elpirultam, ez szerelmi vallomás előtt úgy tudom, engedélyezett… vagy nem? >< Áh, csak ostoba kérdéseket halmozok egymásra, hogy késleltessem azt, aminek egyszer úgy is be kell következnie, ha már mint megtudtam, nincs zavaró tényező, jelen esetben egy másik lány az életében. Végül csak két, esetlen szót sikerül kinyögnöm, ám már ettől is hatalmas megkönnyebbülést érzek, hogy sikerült kimondanom. Nem minden napos végül is, hogy én kérek meg egy srácot, hogy legyen a barátom, általában inkább ők hozzák fel ezt a témát. Ám a hadnagy más, mindenkinél különbözőbb… már folytatnám gyönyörű jövőnk elképzelését, mikor hatalmas bejelentésemet követő mondata nem éppen azt tükrözi, amit én gondoltam. Igazán kedves tőle, hogy azt mondja, jól nézek ki, de ezek szerint el akarja terelni a témát, szóval nem tetszem neki TT-TT Hirtelen egy erős sírógörcs tör rám, ám igyekszem uralkodni magamon, mikor közelebb jön és mint valami szerető báty, vagy ilyesmi, megsimogatja a fejem és hozzáérinti tenyerét a homlokomhoz, hogy megnézze, nem azért viselkedem olyan furán, mert esetleg lázam van. Nem vagyok beteg, kivéve, ha a szerelem annak nem nevezhető. Szorgos pislogások közepette nézem Narát, aki mintha hirtelen a Harry Potterből ismert sóbálvány átokkal szóródna meg, ledermed. Már féltőn megkérdezném, mi a baj, mikor kicsit akadozva, bizonytalanul megszólal és kimondja azt, amire úgy vártam, vágytam, amitől teljesül az álmom *.* Nekem ő a szőke herceg fehér lovon, akárki-akármit mondjon is! Ekkor ő is kicsit elvörösödve fordul el, a könyvespolc felé, amit csak halvány mosollyal nyugtázok. A fiúk valamiért nem szeretik, ha meglátják, hogy zavarban vannak, bár ennek okára sajnos még nem sikerült rájönnöm, de kérem, nem vagyok én pszichomókus! Még pszichopata sem, úgyhogy téma lezárva >< Bár a kettő között nincs valami sok hasonlóság, de mint mondtam, ez nem az én dolgom. Így aztán én is hátamat mutatva a férfinak fordulok a másik irányba, hogy szintén egy kis gondolkodásnyi időt nyerjek. A tompa puffanással, mely egy könyv szerencsétlen földet érését jelzi, nem foglalkozom, ám a mellettem megjelenő, riadt tekintetű kardom lelkére, aki eszeveszetten mutogat a hátam mögé, már annál inkább. Fordulnék meg, hogy megnézzem, mit akar tőlem Rakurai, mikor egyszer csak hadnagyom karjaiban találom magam, nem sokkal mellettünk pedig, földet ér a könyvespolc. Köszönetem annak a két ismeretlen tisztnek, akik összehozták, hogy a mai napon találkozzam Narával és, hogy idebenn ragadjunk, szó szerint megváltoztatták az életemet! Ha megtalálom őket, biztos, hogy sütök nekik egy-egy jó nagy adag süteményt, köszönetem jeléül. - Köszönöm, de a te közbenjárásoddal semmi bajom nem esett, tökéletesen jól vagyok, sőt annál is jobban *.* Mellesleg tényleg a te hibád volt, de azt hiszem, most nagylelkű leszek és megbocsájtok, egy feltétellel. – vigyorgok rá rejtélyesen. Már két lábbal a földön állva, ám érzelmileg valahol a fellegekben járva hajolok közelebb a férfihoz, engedélyt kérvén tőle, hogy megcsókolhassam, ezzel megpecsételve kapcsolatunkat. Igazán jó érzés lenne véghezvinni kis akciómat, hiszen itt van mellettem az én lovagom és megmentőm, semmi baj nem történhet. Amint elválok tőle, megragadom a karját és arrébb húzom egy pár lépésnyivel, lévén ezt a hatalmas kupit el kell takarítanunk, mielőtt még a könyvtárosnő ideér. Én azonnal hozzá is látok, hogy a könyveket újra ABC-sorrendbe rendezzem, felhőtlen boldogságot sugárzó arccal. Egy pillanatra azonban megállok és érdeklődve fordulok a hadnagy felé. - Akkor most mi járunk? – kérdem tőle, kissé buta tekintettel, hiszen akik csókolóznak, azok minden bizonnyal járnak is >< |
| | | Nara Shiratori 9. Osztag
Hozzászólások száma : 361 Age : 154 Tartózkodási hely : 9. osztag területe / Kapitányi iroda Registration date : 2010. Jun. 21. Hírnév : 18
Karakterinformáció Rang: Kapitány Hovatartozás: Gotei 13 Lélekenergia: (40600/45000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Csüt. Márc. 03, 2011 10:59 am | |
| Barátkozási kísérlet - Avagy hogy meneküljünk meg az irattárból A Tasumi mentése hadművelet sikeresnek bizonyult és nem esett senkinek semmi baja, csak egy kisebb kupi keletkezett. Miután bocsánatot kértem a lánytól ő kegyesen megbocsátott nekem csak egy apró szívességet kért tőlem, amit miután közelhajolt hozzám már tudtam is, hogy mi. Egy csók a megmentőjének. Nem tartottam magam késznek erre, mert még talán túl korai, de nem mondhattam neki nemet, hiszen ez egy büntetés az előbbiért, még ha a jobbik fajtából is való. Így nem tehettem mást, mint sodródtam az árral és hagytam hagy történjem meg, aminek meg kellett történnie. Amikor Tasumi már egészen közel volt hozzám becsuktam a szemem, hogy úgy élvezzem a pillanatot. Amikor megtörtént az a bizonyos csók valamiféle melegség járta át az egész testemet, amit eddig még soha nem éreztem. Miután elváltak ajkaink egymástól még álltam volna egy darabig, mint egy sóbálvány, hogy tovább élvezzem ezt az érzést, de Tasumi másként gondolta és magával rángatott a közeli könyvrakáshoz. Elkezdtünk szép lassan rendet pakolni, először az eldőlt polcot állítottam fel egy picit arrébb, mint az eredeti helye, hogy a tövében lévő könyveket és iratokat könnyebb legyen felszedni. Ezután Tasumi a kapcsolatunkról érdeklődik, persze csak megerősítésre vár tőlem. - Hát, megpróbálhatjuk a dolgot. – válaszolok egy mosoly kíséretébe és a mondandómból ki lehet venni, hogy mennyire határozatlan vagyok. Amint az első könyveket raknám fel a polc fal felöli részére, egy eddig nem látott objektumra leszek figyelmes. Egy szellőzőnyílásra, amit eddig a könyvespolc takart és valószínűleg, ezért fülledt itt a levegő. Ahogy közelebbről is szemügyre vettem elég nagy volt, ahhoz, hogy még én is beférjek, még ha egy kicsit szűkösen is. Ahogy sikerült leszerelnem a rácsot Tasuminak is szóltam, aki még most is mosolyogva rendezgette a könyveket. - Hagyd a könyveket, ezen kijuthatunk, és majd ha kinyitottuk az ajtót folytatjuk. Ha nem bánod előre megyek és megtisztítom a járatot a pókhálóktól és egyéb bogaraktól. – osztom meg a lánnyal a tervemet, közben a szellőzőre mutatva. Bemászok a nyíláson és elindulok a másik vége felé. A járat elég kanyargós volt és egy emelkedőn is fel kellett mennem, de amint felértem, megpillantom a fényt az alagút végén, aminek megörültem és elkezdtem gyorsabban haladni. Tasumit még nem láttam visszanézve, még biztos az emelkedő előtti kanyarnál tart. - Már majdnem a végénél vagyunk. – kiabálok vissza, hogy ne adja fel, mert nem sok van hátra. Mikor egy kicsit előrébb haladtam, egy olyan lemezre értem, ami hirtelen lenyílt alattam és lezuhantam a könyvtár közepébe. Az esés nem a legkellemesebb érzés volt, de szerencsére túléltem. Felnéztem, hogy honnan is estem le és észrevettem, hogy a trükkös lemez a lendülettől visszaállt eredeti helyére. Első dolgom volt, hogy kinyújtózkodjak és eloszlassam a fájdalmamat, de sajnos nem gondolkoztam előre és elfelejtettem, hogy Tasumi is azon az úton megy, mint én és nemsokára rám pottyant. Az ő szerencsére rám esett, így nem lett semmi baja. Az érkezés után, fejeink ismét közel voltak egymáshoz, mint nem sokkal ezelőtt, így elhatároztam, hogy most én fogom őt megcsókolni. Azonban arra nem számítottam, hogy van egy vendégünk, aki mielőtt még összeértek volna ajkaink a torka megköszörülésével jelezte, hogy nem tetszik neki, amit lát. A könyvtáros nő volt az, így abbahagytam eddigi akciómat és rendesen felültem. - Itt meg mi folyik? – visszhangzik a könyvtáros dühös hangja az egész teremben. Ekkor azonban még egy váratlan dolog történik, az eddig beragadt ajtó hirtelen kitárul és az öreg hölgy elé tárul az összeforgatott irattár. Arról fogalmam sincs, hogy nyílhatott ki az ajtó, de pont a legrosszabbkor történt. Még mielőtt azonban a fejem le lett volna ordítva a helyéről, minél előbb megszólaltam. - Minden felelősséget vállalok a rumliért és első dolgom lesz, hogy küldjek néhány tisztet, akik rendet raknak. – próbálom minél előbb megoldani a dolgot, magamra vállalva mindent. |
| | | Hayakawa Tasumi 8. Osztag
Hozzászólások száma : 143 Age : 26 Tartózkodási hely : Shiratorival, küldetésen, 8. osztag területén Registration date : 2010. Aug. 17. Hírnév : 8
Karakterinformáció Rang: Masaki tetkó-pádávánja *w* Hovatartozás: Gotei 13 Lélekenergia: (16300/30000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Csüt. Márc. 31, 2011 10:22 am | |
| Barátkozási akció – avagy hogyan is jöttem össze a 6. osztag hadnagyával?
Nem utasít el, mikor meg akarom csókolni, ez már jó jel *.* Bár ugye azt mondta, hogy én is tetszem neki és meg is mentett, meg minden, úgyhogy tényleg szeret és akkor összejöhetünk és életünk végéig együtt leszünk *.* Ez életem legboldogabb napja *.* Persze tudom, hogy igazán nem kéne még így előre terveznem, sőt eléggé elragadtattam magam, de hát na, boldog vagyok! Olyan finom, édes csók ez, amilyen még sosem kaptam életemben. Fejemet megrázva próbálok kiszabadulni ebből a bódulatból, majd hogy csináljak valamit, mivel annyira fel vagyok pörögve, hogy mindenképp el kell foglalnom magam, pakolászni kezdem az össze-vissza, egy kupacban lévő iratokat. Észre sem veszem, az örömtől totálisan megrészegülve, mit ügyködik Shiratori-kun a falnál, de az még boldogabbá és elszálltabbá tesz, hogy azt mondta, megpróbálhatjuk, pedig mikor is álmodhattam én valaha arról, hogy valaha egy hadnagy lesz a párom? Őszintén kimondva sosem gondoltam rá. Mikor újra megszólal, én azonnal odakapom a fejem és csak bólintok. Milyen lovagias *.* Sosem hittem volna, hogy ilyen férfi még létezik a világon, kifogtam a valaha élt leges-legtökéletesebb pasit, ez nem kétséges. Egy ideig várok, majd utána mászom a már viszonylag tiszta járatban. Meg sem köszöntem neki, milyen ostoba vagyok >< Na mindegy, majd ha kiértünk, egyelőre jobb, ha arra figyelek, hogy ne csússzak vissza ezen az emelkedőn. Egy pár kanyar után a férfi eltűnik figyelő szemeim elől, amitől egy pillanatra megtorpanok, de aztán úgy gondolom, ahol nincs pókháló és egyebek, arra már járt előttem Shiratori. Jaj, olyan kedves és minden tekintetben hozzám illik, ez kétségtelen, aki pedig megpróbál szétválasztani minket, annak nagyon csúnya meglepetésben lesz része tőlem. Rajta fogom gyakorolni a hakudát *>* Már nem szerelmemen, hanem az árulón, már ha lesz ilyen, de biztos lesz, hiszen minden pár kapcsolatában jön egy mélypont egyszer, amiből ki kell keveredni együtt és én a világ minden kincséért sem hagynám el hadnagyomat, az biztos. Tiszta kuszák a gondolataim, egyik pillanatban ez, másikban az, kezdek begolyózni o.O Vagy csak fáradt vagyok. Vagy szerelmes… de rég éreztem ilyet. Jó most újra megtapasztalni, milyen is ez. Nagy elgondolkozásom közepette észre sem veszem, milyen sokat haladtam, viszont ahogy egy alattomos trükkös lapra érek, az lenyílik alattam, én pedig a gravitáció törvényeinek engedelmeskedve rázuhanok Shiratorira. Ennek köszönhetően mindketten a földön végezzük. Arcunk olyan közel van egymáshoz, mint nemrég. Már húzódnék el, biztosan sok lenne neki, ha egymás után kétszer is megcsókolnám, de meglepetést okoz nekem. Ő kezdeményez és ajkaink már egymáshoz érnének, mikor egy elégedetlenkedő és egyáltalán nem ide illő harmadik személy megzavar minket. Szerelmem nagy igyekezetében, hogy felálljon, még engem is lelök magáról, aminek következtében egy fájdalmas nyekkenéssel újra a földön végzem. Én is végül feltápászkodom, és kicsit rendbe szedem ruházatomat, amikor eszembe jut, ki is a vendégünk. A rettegett könyvtáros o.O Pont rosszkor >.> Igazán lehetett volna annyi belátása, hogy hagy minket enyelegni, amúgy sincs most itt senki, akit zavarnánk. Mielőtt azonban még dühöm az asszonyra zúdíthatnám, az eddig masszívan bezárt ajtó egy apró fuvallattól kinyílik, szemünk elé tárva a hatalmas kupit, amit ketten okoztunk. Már elkezdenék magyarázkodni, viszont barátom újfent megelőz, tele van meglepetésekkel ez a fiú! Jobbnak látom inkább egy szót sem szólni, a végén még csak súlyosbítanék jelenlegi helyzetünkön. De mivel nem hagyhatom, hogy minden balhét ő vigyen el, lévén én is benne voltam, szintén megszólalok, nem szeretném, ha magára vállalná az egészet. - Gomen nasai. Én is benne voltam a dologban, ha a hadnagyot megbünteti, kérem velem is tegye. – fordulok a félelmetes asszonyság felé, akit jól láthatóan felzaklatott az előbbi jelenet. Végül egy nagyon bátor lépésre szánom el magam, hisz bátraké a világ, nem igaz? Szóval egyszerűen fogom magam és a zabos asszony szeme láttára megcsókolom Shiratori-kunt. Hű, ezt talán nem kellett volna o.O Ijedten ragadom meg a fiú kezét, a végén még nagyobb bajba keverem magunkat, így jobbnak látom elmenekülni. Shunpoval távolodom egyre távolabb a könyvtártól, a 6. osztagos hadnagyot is magam után vonszolva. - Amúgy észrevettem, hogy mindig Tasuminak szólítasz. Nyugodtan hívhatsz Tasu-channak is, nagyon sokan ezt teszik ^^ - mosolygok rá, mikor megtorpanok, szerintem már elég messze vagyunk. - Most viszont nekem mennem kell, de igyekszem minél hamarabb újra meglátogatni téged. – szólalok meg, majd búcsúzóul megcsókolom utoljára és elshunpozom. // Bocsi a késői postért és a hirtelen zárásért, de igyekeztem kárpótlásul minél jobb postot írni // |
| | | Nara Shiratori 9. Osztag
Hozzászólások száma : 361 Age : 154 Tartózkodási hely : 9. osztag területe / Kapitányi iroda Registration date : 2010. Jun. 21. Hírnév : 18
Karakterinformáció Rang: Kapitány Hovatartozás: Gotei 13 Lélekenergia: (40600/45000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Vas. Ápr. 10, 2011 11:33 pm | |
| Barátkozási kísérlet - Avagy hogy meneküljünk meg a könyvtárostól A könyvtáros nő meggyőzési akciómba Tasumi is becsatlakozik, pedig már minden felelősséget magamra vállaltam, hogy neki ebből ne legyen semmi baja. Hiszen én rángattam el ide és így nem várhattam el tőle, hogy vegye ki a részét a büntetésből, mivel én sem szándékoztam kivenni, hanem rásóztam volna egy pár tisztre, akiket rajtakapok, miközben nem azt csinálják, amit kéne. Amikor a könyvtáros nőre vártam, hogy mondja el az ítéletet felettünk, hirtelen Tasumi maga felé fordít és megcsókol az öreg hölgy előtt. Ismét eltöltött az a csodálatos érzés, amit már korábban is éreztem, csak ezúttal talán még jobb volt, ami talán annak tudható be, hogy váratlanul ért a dolog, az előzővel ellenben. Most is álltam volna, mint egy szobor, de ez alkalommal sem adatott meg, mert Tasumi megint elrángatott a helyszínről a kezemet fogva és egy kis shunpo közbenjárásával, elmenekülve a könyvtáros nő haragjától. Amikor már a lány szerint elég messze voltunk a könyvtártól, megállt és megkért, hogy hívjam Tasu-channak. - Ha te ezt szeretnéd, akkor persze szívesen szólítalak így Tasu-chan. – egyezek bele a lány kérésébe minden ellenvetés nélkül. Ezután Tasumi úgy döntött, hogy neki már vissza kellene mennie az osztagához, ami nem volt meglepő, hiszen már, így is sokáig távol volt csakis az én kedvemért. Egy csókkal gyorsan el is búcsúzott tőlem, nem hagyva nekem időt, hogy én is mondjak valamit, máris elshunpozott előlem. Ennek ellenére én nem hagytam ezt annyiban, hiszen én egy úriember vagyok és a lányokat haza szokás kísérni. Én is használtam a gyors helyváltoztató technikát, hogy utolérjem és elmondjam, amit szerettem volna. - Ha nem bánod elkísérlek, legalább beugrok Sakai fukutaichouhoz, hogy elmondjam, velem voltál és nekem segítettél. – mosolygok a lányra, mint aki jól végezte dolgát és haladok továbbra is mellette. Ilyen sebességgel elég gyorsan odaértünk a 2. osztaghoz és nemsokára itt volt az idő, hogy elváljanak útjaink. El is érkeztünk a hadnagyi irodához és a búcsú pillanatához. Most a változatosság kedvéért én kezdeményeztem, magamhoz szorítottam a lány és egy érzelmes csókkal jutalmaztam meg. A búcsúzás után gyorsan bementem az irodába, hogy Tasumi ne lássa, ahogy elpirulok és szerencsémre Sakai fukutaichou sem láttam, mert épp mással volt elfoglalva. Egy nagy levegőt vettem, majd elmondtam a hadnagynak a történetet, persze kihagyva az irattárban bent ragadós és a csókolózós részeket. Úgy tűnt megértette a dolgot és nem fog haragudni Tasu-chanra, ezért megnyugodtam és visszatérhettem az irodám magányába. //Köszi a játékot // |
| | | Hiraikotsu Omote 6. Osztag
Hozzászólások száma : 108 Age : 35 Tartózkodási hely : Seireitei Registration date : 2009. Jan. 22. Hírnév : 1
Karakterinformáció Rang: 5. tiszt Hovatartozás: Gotei 13 Lélekenergia: (7600/15000)
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár Hétf. Jún. 11, 2012 4:09 am | |
| A Hercegnő és a Kobold Egy meglehetősen fárasztó napon vagyok túl. A megszokott időben ébredtem, majd egy laza reggeli után lefürödtem és felvettem az egyenruhámat, csak hogy részt vehessek az osztag közös edzésén. Misty megint ki tett magáért és elég rendesen lefárasztott minket. Az edzés után gyorsan lezuhanyoztam, majd mentem is a kapitányi irodába, hogy segítsek a főnöknek. Egész délelőtt az iratokat rendszereztük és becsoportosítottuk mindet. Elég unalmas munka, de legalább Mistyvel lehetek. Ma viszont csak néhány órát kellett segíteni, utána eljöttem ide a könyvtárba. Most vagyok itt először, meg hát igazság szerint ez lesz az első könyvtár amiben járok. Az életemben nem tehettem meg, hogy ilyen helyekre járjak, mindig a gyilkolással kellett foglalkoznom, illetve a gyakorlással. Így hát kimaradt ez is az életemből. Most viszont bepótolom. Sőt, készítek majd egy listát, hogy mit hagytam ki az életemből és majd folyamatosan bepótolom, ami hiányzik. Ahogy belépek tátva marad a szám. Nagyon szép épület nem csak kívülről, hanem belülről is. A csodálkozásomra mások is felfigyelnek, ezért lepleznem kell meglepetettségem. Éppen ezért döntök úgy, hogy az előtérből bemegyek jobban a könyvtárba. - Aztaaa! - szólalok meg hangosan, mire oda jön hozzám egy nő. Az illető igen mérgesen néz rám, megragadja a ruhám ujját, majd oda ránt magához. Meglep a dolog, annyira, hogy majdnem felesek egy székben, amivel sikerül nagy zajt csapnom. Ekkor a nő egy táblára mutat, amire az van írva, „Ne zajongjanak, ne zavarjanak másokat!” Ekkor megvakarom a fejem és meghajolok. - Bocsi! - szólalok meg halkan. A könyvtáros nő továbbra is mérgesen néz rám, éppen ezért jobbnak látom, ha eltűnök a polcok között. Miután sikerül szem elől veszítenie, elkezdek kutatni a könyvek között. Elsősorban az emberi élettel kapcsolatos könyvekre vagyok kíváncsi. Szeretném megtudni mit hagytam ki a fogva tartóim miatt. Szerencsére a könyvek különböző módszerek szerint vannak rendezve, így hamar megtaláltam a Humán Tudomány részleget, ahol tanulhatok az emberek szokásairól. Csak pár címet nézek végig, majd megtalálom azt, ami valószínűleg nekem megfelelő: „Az emberi élet gyönyörei”. Leveszem a polcról, majd elindulok az asztalok felé, ahol olvasni lehet. A közelben pont van egy, de az egyik széket már elfoglalta egy lány. Pár pillanatig gondolkozok, végül erőt veszek magamon és oda megyek hozzá. Beállok mellé, majd a mutatóujjammal megbököm párszor a vállát. - Elnézést, szabad ez a hely? - kérdezem suttogva. |
| | | Ajánlott tartalom
| Tárgy: Re: Városi Könyvtár | |
| |
| | | |
| |
|