Vex vs. Räv

Tárgy: Re: Vex vs. Räv Kedd Júl. 10, 2012 5:14 am

Nem is olyan ritka alkalmak egyike, amikor erőfölényben van, de mégis elég rossz állapotba kerül. Ostobaság, bizonyítási vágy, vakmerőség, és figyelmetlenség. Ezeknek köszönheti most az egészet, hogy jobbját már nem képes használni, így arra kényszerül, hogy esetlenebb balját vegye igénybe. S nem csak ez az egy sérülése van, több szúrt, vágott seb, a vére is igazán megcsappant, ezért a harc esetleges folytatásában így határozottan hátrányba fog kerülni. Nem is hátrányba, inkább közelebb a vereséghez, jóval közelebb. Ám nem ér rá ezen keseregni, hisz ellenfele. Räv, kivel a kapcsolata nem annyira felhőtlen, sokkalta inkább kölcsönösen utálják egymást. Bár Vexnél az utálat háttérbe szorul azon érzés miatt, amit úgy neveznek: Idegesítő. Igen, idegesíti Räv viselkedése, túlságosan nagy rajongása egy másik espada iránt, felelőtlensége, és beképzeltsége. Nem jobb másoknál, mégis, alacsony termete
ellenére, lenézi a legtöbbeket. Ebből a viselkedésből van elege Vexnek. Ha mást nem tisztel, hát tisztelje az erejét. Fogadja el, hogy vannak olyan személyek, akikkel szemben inkább a meghunyászkodás a célravezető. Részben ezért is fogadta el új vezérüket Vex. Erősebb, nem sok értelme lett volna lázadni, inkább a biztos életet választja, mint a kétesélyes életben maradást. Viszont nagyon eltért a lényegtől, miszerint egy Cero sikeresen felkavarta az állóvíz helyett a homokot, ezzel akadályozva az érzékelést. Nem tehet mást, kihasználja az időt, és Orgo egy új képességét használja.
Homokba helyezi a zanpaktouját, bár nem helyezi, hanem heggyel beleállítja, és a koponya szájába dugja a balját.
- Modificación/Változás.- a koponya fogai Vex alkarjába mélyednek, Orgo markolata lélekszemcsékké változik, és elszáll a levegőben. Így már egyek lettek, a karja meghosszabbodása, bár nem lesz tökéletes, lévén nem balkezes Vex, de több mint a semmi. S már nem kell más, csak hogy eltakarodjon végre a homok. Amikor végre már képes látni, fel kell ismernie Räv sziluettjét, ami egyre inkább felölti a valós formáját. Tehát még van elég ereje a folytatáshoz? Legyen hát, a harc még nem dőlt el, és a helyzet mostani állása szerint, Vex is lehet a vesztes. Ám ahelyett hogy támadna, inkább a levegőben maradt, talán a tűzesőt akarja megismételni? Kurvára reméli Vex, hogy nem, most nem feltétlen élné túl, sőt, igazán esélyes lenne, hogy belepusztulna. Nem, ez valami más lesz, hisz a szigonyát a homokba dugja. Halvány fogalma sincs arról Vexnek, hogy most mire is készülhet a vörös törpe? Nem tart sokáig, míg rájön, éles, szúró fájdalom a talpában, majd a combját hasítja végig valami. Meglepett arccal néz lefelé, és nem túl boldog a látottaktól. Egymás utána, több helyről is dárdahegyek bukkannak elő, amiknek nem igen lehet más célja, mint az, hogy Vexből egy tűpárnát csináljanak, és még ez a nevetés is ráadásban. Ugyan próbálja kerülni, de nem a legkönnyebb, sajgó talppal, és akármerre is lép, újabbak jelenek meg. A talajon nincs biztonság, ideje akkor a levegőben megnézni, sőt, ha oda is követnék, akkor a legjobb az lesz, ha Räv közelében lesz. Ezt is teszi, fel a levegőbe, majd sonidozva közeledik Räv felé. Ajkán kegyetlen vigyor, szemei a harc hevétől csillognak. Kitartva balkarját, aminek már Orgo is a része. Amikor elég közel ért, lehetőleg vágás távolságba, akkor kezdi az ellencsapásokat. Elsőnek csak szurkál Orgoval, torzó környékén, és minden támadásnál ismétel egy technikája nevét.
- Mordedura- szeretne már pontot tenni az ügy végére, de legalábbis okozni egy kis meglepetés Rävnak azzal, hogy nem lesz ura a mozgásának. Apró kis szurkálódásai után magasabb fokozatra kapcsol.
- Elismerem, nem vagy egy egyszerű eset. Előre sajnálom azt, aki beakar majd jutni a bugyidba. Bár biztos, hogy Tuinak tartogatod magad. – mondta vigyorogva, persze, hogy provokálni akarja Rävot, hogy ismét hibázzon, így adva esélyt Vexnek egy sikeres vágásra. S kezdi is.
Lent, baloldalról egy felfelé ívelt vágással indít, (természetesen itt is használja a képességét) fel egészen jobb mellkasig, ahol pedig megáll a karja, egyet csavar rajta, majd balra húzza, egészen Räv válláig. Itt se áll meg, most már lefelé vág egy íveltet, utána pedig ismételten vízszintben balra. Vágásainak a vonala leginkább egy homokórára hasonlít. Így már reméli, hogy sikeres lesz a támadása.
Habár a sérülése miatt, és a vérveszteségének köszönhetően már a mozgása is lassabb, darabosabb. A vére, ami a testére ragadt, kezd maszatolódni, köszönhetően a verejtéknek, ami Vex testén csorog végig. Elég sokat kivett belőle ez a harc. Nem olyan egyszerű ez, mint gondolta. Találkoznak, beleveri a talajba Rävot, majd hazamegy, és iszik pár sört, böffent párat, és részegen elalszik, miközben valami marhaság megy a TV-ben. Nem, ehelyett már lassan a fogát csikorgatja, hogy legalább győztesen kerüljön ki az egészből. Nem csak azért, hogy tisztázzák Räval a helyzetüket, és a kettejük konfliktusát. Oh, nem csak ez a szar oka van, nem, ott van az is, hogy megmutassa azoknak az arrancaroknak, akik nem rendelkeznek egyjegyű számmal, hogy le lehet győzni egy espadát. Megmutatni, hogy rég nem az Las Noches elitje, ami régen volt. Manapság valami más számít, nem az, hogy képességeikkel, erejükkel, szeretetükkel védjék otthonukat. Valami más számít…. De mi?

Tárgy: Re: Vex vs. Räv Szer. Júl. 11, 2012 5:37 am

Törött bal karomat mustrálva, csak lassacskán vezetem vissza tekintetemet az események irányába, s hamar nagy meglepetés tárul elém. Az időmet rabló naplopó fegyvere megváltozott, helyesbítve immáron karjáról mosolyog vissza rám az a nyavalyás arató eszköz. Nem foglalkozva a változással, inkább támadásom eredményére igyekszem összpontosítani figyelmemet, abban reménykedve, hogy nem lesz komolyabb dolgom a módosított karjával.
Idegfeszítő pillanatokon belül végül felbukkannak a bűvös szavaim által megidézett lángoló pengék a homokból, közvetlenül a naplopó mihaszna talpa alatt. Remélem, hogy nagyobb hasznát érem el, mint a Ceronak, mely szinte semmiféle sebet nem ejtett rajta. Mert lehet, hogy csak vaktában lőttem ki a helyszín adta lehetőségek kihasználására, hogy saját oldalamra állítsam egy röpke ideig a homoktengert, de lám’ nem értem vele el nagyobb hatást, csupán némi homokesőt, pedig reménykedtem benne, hogy több lesz holmi elterelésnél és beszerez egy – két kósza sérülést a vörös szín Ceromtól is.
Mogorván vicsorítva, szemmel tartva az eseményeket nézem, hogy miképpen oldja meg eme helyzetet, amelybe most belekevertem. Egy biztos, nem mindennapi esemény egyike a lángoló pengék kicsapódása a talajból, s ez tanúsítja esetlenségem is, ahogy próbál hol erre – hol arra kitérni a következő és következő felbukkanó tűzpenge útjából. Viszont eddigi próbálkozásai mind meghiúsulnak, pillanatokig úgy tűnik, hogy nem képes menekülni a szorult helyzetből, amit teremtettem, azonban mielőtt a lángoló lándzsapengék végezhetnének vele, rájön a megoldásra.
Összeszűkült szemekkel tartom magam elé Lucifert, készen állva a védekezésre, ahogy látom elrugaszkodni a földtől, majd felém közeledni a mihaszna semmittevőt. Íme, a bizonyíték arra, hogy nem csak az előadást néztem, hanem résen voltam, hogy aztán az esetleges fordulatokat készen fogadjam, mint például most.
A tűzpengék felbukkanása abbamarad, ahogy célpontjukat már nem érzik a homok sima felszínén mozogni. Bár ehhez nekem is volt némi közbeszólásom, hiszen már jómagam sem koncentráltam arra, hogy még több és még több lángoló penge jelenjen meg, hogy megkeserítse a munkáját kerülő arrancar, volt fraccióntársam dolgát.
Aratófegyverével tett csapásait Luciferrel hárítom, szememet pontosan rajta tartva kezének mozdulásán, fegyverének irányának haladásán, nehogy egy apró karcolást is ejtsen rajtam, s még így, fél kézzel is viszonylag könnyűnek tűnik az egész. A dühödt csapásai semmit nem érnek ellenem, s azzal, hogy valami furcsa szavakat mormol egy – egy támadásánál, az cseppet sem teszi biztatóvá a helyzetet. Fokozatosabban ügyelek arra, hogy elkerüljem fegyverét, amiért fülsüketítő hanggal szól bennem a bajt előrejelző vészharang, mely még jobb odafigyelésre sarkal.
Óvodás szintű provokálására megvető pillantással illetem. Az se éri meg, hogy szavakkal illessem ezt a megszólalását, e helyett inkább tetteim beszélnek. Pengéjének mozgásának irányát Luciferrel követem, amit egy tüzes lángcsóva kísér. Tökéletes szinkronban mozogva megakadályozom bármely támadásának betalálását, hiszen zavaró pajzsként követi saját fegyverem, s az azt díszítő láng a mihasznáét. Azonban balomban lüktető fájdalom arra figyelmeztet, hogy nem lenne túlontúl bölcs dolog tovább húznom az időt, hogyha túl kívánom érni ezt az egész csetepatét, mely már igen súlyosan elfajult.
Lehunyom szememet, s úgy szedem össze minden erőmet, s koncentrálok, hogy sikeresen végrehajthassam azt, amit akarok. Légzésem felgyorsul, ahogy összpontosításomat Lucifer mögött hagyó lángot önálló mozgásra bírom, s egyre összetettebben formálom meg azt. Lassacskán pedig egy perzselő tűzfüggöny elevenedik meg közöttünk, amely mindkettőnket meghátrálásra kényszeríti, amennyiben a különböző vágási sebek mellé nem kívánunk jó pár égési sérülést is beszerezni.
Jómagam nyomban kihasználom az alkalmat, szememet kinyitva szárnyaim segítségével emelkedek a magasba, s pontosan a naplopó mögé ereszkedem le, jó pár méterre tőle. Szaporábban veszem közben a levegőt az előbbi tűzzel játszadozásom miatt, mely felemésztette minden apró lángot, melyet uralmam alá tudtam hajtani. Gyomromba maró éhség pedig tudatja velem, hogy mennyire is szükségem lenne energiám újratöltésére, lehetőleg minél előbb.
- Kehh… ennél azért többre vártam. – lefitymálóan hangoztatom a mihasznának szavaimat, s húzom ki magamat, fennhordott orral, miközben még ép vállamra vetem Lucifert, s szemem sarkából felé nézek. - Keress fel akkor, amikor ennél többet is fel tudsz mutatni, naplopó. – hátat fordítva, szárnyaimnak parancsolva, repülve indulok meg Las Noches felé. Kétséges, hogy a hatalmas fehér falakig, melyek elzárják az erőtlen hollowok elől a mesterséges Nap világát, kibírja addig resurrecciónom, azonban nem fogom megvárni, hogy előtte vegyem fel újra eredeti alakomat. Így is túl sokat látott, s még annál is többet tett. Azonban csalódtam, nem erre vártam, többet, többet hittem róla, mint holmi őrült vagdosást és sértegetést. Úgy véltem, hogy a mi harcunk komoly. De tévedtem. Nem ellenem küzdőt, nem azért, hogy megmutassa ki az erősebb kettőnk közül, valami másért. S bármi is legyen az, engem jobb, ha nem kever bele… mert én nem kérek belőle.

// Köszönöm a játékot! >.< Remélem, megteszi záró postnak. ^.^ //

Tárgy: Re: Vex vs. Räv Csüt. Júl. 12, 2012 5:20 am

A végjáték, itt van a végjáték. Az elkövetkező percek fogják eldönteni, hogy ki lesz az, aki porba hullik, és ki lesz az, aki a győzelem mámorával fogja nézni a másik agóniáját? S elmondhatja, hogy legyőzte, igen legyőzte, kiderült ki az erősebb, ki az, aki méltán nevezheti magát erősebb arrancarnak?
Nem, egy találatot se sikerült szereznie. Ráfoghatja a satnya baljára, hogy csapásai nem értek célt. Így sajnos nem érte el a kívánt hatást, hogy Räv mozgás koordinációja megzavarodjon, és ne legyen képes tovább folytatni a harcot, és ki legyen szolgáltatva Vexnek. Ki így pontot tehet kettejük helyzetére. Persze nem ölte volna meg, akármennyire is kellemetlen ezt elismernie, de Räv is erős. Ha másért nem is, ezért megérdemelte a rangját, még ha nem szárnyalja túl Vex erejét. S akad pár jó támadása ennek az espadának is. Mint ez a tűzfalra hasonlító apróság. Bár sejti Vex, hogy ez inkább manipulálás, de így is veszélyes lehet. Ezért hátraugrik, nem akar több sérülést szerezni, habár az égés talán használna, kiégetni pár vágást, de inkább ezt rábízza majd a gyengélkedőn lévő arrancarokra. Tudják a dolgukat, sokszor összevarrták már a 87-est, ez se okozna nagy gondot a számukra.
Vár, és vár, hogy mi lesz a továbbiakban, sajnos, hogy az adrenalin némileg csökkenni kezd a testében, így érzi, hogy szinte kiabál minden testrésze. Üvöltik, hogy elég, és hagyja abba az egészet, mert már nem sokáig fogják bírni. Több szúrt seb, törött bordák, és átszúrt talp, nagyon nem jó. Sok sebtapasz fog kelleni, de legalább egy egész guriga kötszer. Biztos abban is, hogy ellenfele sincs jó állapotban, sőt, talán rosszabban is. Bár beszélni még azért tud. Lassan fordul szembe Räval, fejét enyhén balra dönti, és kifejezéstelen tekintettel mered rá, majd egy véreset köp. Majd amikor megszólal, a hangjából szinte süt az elégedetlenség, és a lenézés.
- Ezt én mondhatnám. A nagy Räv la Luzt ennyire megalázták, hogy erőtlen okokat felsorolva hátráljon ki a harcból… Lehet mihaszna naplopó vagyok, de legalább nem gyáva, mint Te! Aki így szégyent hozott Tuira… Szánalmas vagy, reméltem, hogy ebből a harcból tanulsz végre valamit, de csalódnom kellett.- megvonta az, úgy ahogy épségben lévő vállát.- Nem foglak felkeresni. Elvesztetted az érdeklődésemet. Nem pocsékolok rád több időt, nem éri meg. Menj csak Gyáva, tudjuk mindketten, győztem. Szánalmasan megfutamodtál. Ostoba kis arrancar. - egy darabig még figyeli, ahogy elrepül Räv, majd leereszkedik a talajra. Egy percig csak néma csendben áll, majd a fájdalom miatt eltorzul az arca, és egy lábon ugrálni kezd.
- A francbafrancbafrancba. Homok ment a sebembe, homok ment a sebembe, és kurvára nagyon fáj.- úgy dönt, hogy megszünteti a resurrecciónt, felesleges több erőt pocsékolnia. Orgo is lehullt a karjáról, és a környezet lélekszemcséiből újraépült a markolata, és visszaváltozott az eredeti alakjába.
Lenyúlt érte Vex, majd a kezében fogva visszaindul Lasba, csak sajnos nem Vegasba. Ott majd ellátják a sérüléseit, és reméli, nem fog ismét találkozni Räval. Eddig csak idegesítette, és némileg utálta. Mostantól már inkább szánja szegény arrancart. Nem tudja mit is akarhat bizonyítani másoknak, de ez a gyáva megfutamodás nem illik egy espadához se… tényleg csak az ereje miatt lehetséges, hogy megkapta a rangot. Viszont ezzel többé nem foglalkozik Vex, számára megszűnt létezni a vörös ördög. Élje tovább szánalmas életét, és ne szakadjon ki soha Tui seggéből. Pedig még sokra is vihette volna, kivirágzott volna. Csodás virág a sivatagban, és nem csak egy kaktusz maradna. Nem úgy, mint a legtöbb arrancar, kik már csak száraz korok. S azon kevesek, akiknek végre sikerült szirmokat növeszteni, azok magasan élnek, lenézhetik a többieket, az olyanokat, mint Vex. De Räv nem, csak tetoválása lett, és egy száma. Előlépet fogyóeszközzé, és talán hamarosan előlép valaki, valaki, aki leváltja a rangjáról. Akkor csengjenek a fülében Vex szavai.
Lassan sikerül végre visszaérnie, az eddigi utat pedig a levegőben volt kénytelen megtenni. Mivel nem akarta, hogy a talpa még inkább fájjon, így is lesz elég dolga a dokiknak, mire szalonképessé varázsolják Vexet. Bár a véleménye szerint elég lenne egy jó fürdés, és egy üveg pia, minden rendbe is jönne…

//Én is köszi Smile

//

Tárgy: Re: Vex vs. Räv Csüt. Júl. 12, 2012 7:09 am

Üdvözlet!
Mivel jeleztétek, hogy véget ért a harc, így a küzdőteret LEZÁROM! Jutalmatok 300 LP és 2500 ryou.