Nagano Nobu

Tárgy: Nagano Nobu hadnagyi pályázat Csüt. Okt. 30, 2008 10:06 am

Attól a naptól kezdve, hogy megtudta ez a kedves nő mentette meg attól, hogy egy undorító lidérc legyen árnyékként követte mindenhová. A kapitány nem vonta kérdőre, csak meglepődött, hogy mindig a sarkában van. Elkísérte a küldetésekre és a kapitányi megbeszélésekre is, bár akkor türelmesen kivárta az épület előtt, hogy végezzenek a napirenden lévő ügyekkel.
Egy idő után azt vette észre, hogy kötetlenül kezdenek beszélgetni rang nélkül, mint két egyszerű lélek. Mindenféle témát kiveséztek, ami csak az eszükbe jutott, szinte teljesen megismerték egymást. Nobu elpanaszolta a gondjait, Keiko pedig végighallgatta és megoldást javasolt. Viszont a fiút bántotta, hogy mindig csak ő nyafog a gondjairól és sosem érdeklődik a másik fél problémái felől. Egy zöldfülű kisgyereknek érezte magát, aki az anyukájának regéli el mi történt a homokozóban aznap az óvodában.
-Boldog születés napot, Nobu!-köszöntötte fel mosolyogva a meglepett fiút.
-Jézusom! Ez hatalmas doboz!-viszonozta a gesztust szégyellősen.
-Gyorsan bontsd ki! Egyszer vagy 95 éves!-
-De vén vagyok!-igyekezte oldani a kínos helyzetet némi viccelődéssel, hiszen sosem szokták egymást felköszönteni, legfeljebb csak szóban.
-Töredéke az én koromnak...Lássuk!-tolta még közelebb a dobozt Nobu-hoz.
-Mindjárt, mindjárt!-egy gonosz vigyor után kíméletlenül szétszaggatta a csomagolást apró darabokra. A lehulló fényes papírcsíkokat látva szemrehányóan szólalt meg Keiko.
-Ez nem volt szép! Fél napot killódtam azzal,hogy azt a ragadó szalagot jól használjam.-
-Bocsánat!-szégyellte el magát, hogy ennyire elfelejtkezett magáról.
-Nem baj, tudtam,hogy ez lesz...-
-Boszorka!-csipkelődött sértődött arccal. Végre kinyitva a súlyos dobozt, hitetlenkedve kiáltott fel.-EZ EGY GITÁR?-
-Bizony...Tetszik?-
-Hogy a fenébe ne?-kapta fel örömében kapitányát.
-Jó lesz már! Tudod, hogy nem szeretem ezt a magasságot!-
-Tényleg!-rakja le azonnal, elvörösödött fejjel. Meglátva a gyermeki reakciót keze mögé bújva nevetett.-Ne mááár! Nem ér kinevetni!-
-Ne haragudj,de ilyenkor mindig úgy nézel ki mint egy kisfiú!-
-Köszi...-dobta oda szemrehányóan.
-Bocsánat!-komolyodik el azonnal és ül le az asztal elé.-Szeretném,ha játszanál nekem! Annyit meséltél már erről a hangszerről és az iránta érzett szeretetedről. Végre szeretném ezt hallani a füleimmel is.-
-Holnap nem érne rá? Még be kéne járatnom...őt is meg magamat is. Régen...-
-Kérlek játssz most!-erősködött tovább.-Holnap már...Nem tudhatjuk mi lesz, holnap és még szeretném a szíved hangját hallani!-
-Baj van?-kérdezte azonnal vissza, mert egyre biztosabb volt benne, hogy valamit eltitkol előle. Választ nem kapott ezért némán leült Keiko-val szemben a gitárjával kezében.
Másnap az irodában egész nap melankolikus volt Keiko hangulata. Egy szó nélkül üldögélt a székében és nézte az irodája előtti cseresznyefát. Semmit sem mondott, semmit sem szólt arról, hogy mi bántja. Még Nobu-val sem volt hajlandó kommunikálni. A fennálló helyzet szörnyen aggasztotta a fiút. Nem tudta mitévő legyen. Hogyan tudna barátjaként szeretett kapitányának segíteni. Nobu elhatározva, hogy beszélni fog az iroda ajtaja előtt állt erőt gyűjtve, hogy bekopogtasson, amikor egy tiszt rohant el mellette kétségbeesetten. Kopogás nélkül rontott be a kapitányhoz. Tudni akartam mi ennyire fontos, ezért én is beléptem.
-Kapitány! Hollow-k támadták meg Rukongai-t.- Keiko erőtlenül állt fel székéből és üres tekintettel bólintott a tisztnek, hogy értette.
-Nobu!-szólít meg fagyos hangon.-Induljunk!-a fejemet lehajtva küzdött saját magával. Beszélni akart, de nem tudta mit és hogyan. Utálta magát, hogy képtelen volt bármit is mondani.
A helyszínen nagy volt a felfordulás mire odaértek. A körzet lángokban hevert. Mindenhonnan gomolygó füst szállt fel. Az utcákon rémült lelkek futottak menedéket vagy családtagjaikat keresgélve. A csendet pedig halál közeli sikolyok és éhes lidércek üvöltése törte meg. Döbbenten pásztázta végig a teret Nobu és valami megnyugtató választ várva nézett fel kapitányára. Hiába tettem. Keiko meredten nézte az előtte lejátszódó borzalmakat. A fiú már ott tartott, hogy megrázza vagy leordítja barátja fejét,de ekkor a nő megfordult.
-Nobu! Vidd az emberek felét keletre. Én a maradékkal maradok.-
-Micsoda?-fagyott meg a fiú ereiben vére. Nem volt még soha arra eset, hogy ne a kapitánnyal ment volna. Kérdések cikáztak a fejében,de a többi tiszt előtt nem mert ellenkezni felettesével.-Értettem!-válaszolta végül, csalódott hangon.
A harmadik tiszt csapata könnyedén elintézte az arra lézengő pár lidércet. Nobu nem is értette miért küldött ennyi embert vele, ehhez a négy hollow-hoz. Rossz előérzete volt,ezért átirányította csapatát a kapitány védte terület felé.
Mire odaértünk már csak a mészárlás nyomai fogadtak. Mindenhol vér, halottak, romok és töménytelen füst. Ekkor döbbent rá Nobu, hogy a kapitány a csomóponttól messzire küldte őket, el a veszélytől.
-Keiko!-kezd el rohanni egyre hevesebben verő szívvel. Nem foglalkozott senkivel sem,csak meg akarta találni a nőt. Meg akart nyugodni. Életben akarta találni kapitányát. Az egyik háznak dőlve találta meg a keresett személyt. Mindent átitatott a vére. A falat, a kimonoját, a talajt, minden vörös volt.-Kap...Kapitány!-hajol le hozzá könnyeivel küszködve.
-Nobu!-szólal meg suttogva, közel húzva magához a fiút.-Ígérd meg, hogy játszol majd nekem.-
-Ígérem!-ölelte át gyengéden.
Egy héttel később válaszút elé állították a magára maradt Nobut. Vagy felkészül a kapitányi vizsgára, amit fényévekre érzett magától, vagy felveszi a hadnagyi rangot egy új kapitány érkezéséig. Aztán az új felettese dönt a sorsáról. Ő az utóbbi megoldást választotta. Nem érezte magát készen egyik feladatra sem, de tudta, hogy Keiko megharagudna rá, ha elhagyná magát. Az új kapitány egyenlőre meghagyta hadnagyi tisztén,de nyomatékosan közölte, csak addig amíg alkalmasnak érzi rá.
Hiába borsózott Kuchiki Byakuya-tól a háta, ezt korrekt feltételnek gondolta, így elfogadta.

Tárgy: Re: Nagano Nobu Pént. Okt. 31, 2008 12:59 am

ELFOGADOM

Tárgy: Nagano Nobu Szer. Júl. 08, 2009 11:51 pm

Engedély: Shihouin Yoruichi

Jelentés Buzamana Etsuko, a második osztag tizenharmadik tisztjének tollából!

Első nap, 06:30:22
Az alany az elvárásnak megfelelően megérkezik az első osztag területére! Láthatóan még nincs magánál, mert a kávéval akarja felmosni a hadnagyi iroda padlóját, illetve a felmosórongyot locsolgatja a kiszáradt virágok helyett.
Első nap, 10:50:43
A megfigyelt személy rövid pihenést követően felébredt a csipkerózsika álmából és értetlenül nézte az álcámat képviselő pálmafát. Nem értem miért akadt ki ennyire egy mozgó fán! Főleg, hogy mi szükség volt kiesnie az ablakon…
Első nap, 14:01:05
Ténylegesen nekilátott a munkának. A padló felmosásával kezdte, ahelyett, hogy a portalanítást helyezte volna a sorrend elejére! Amatőr! (Erre húsz perccel később rá is jött és haját tépve futkorászott őrültként, amíg fel nem bukott a vödörben és le nem fejelte az ajtófélfát)
Első nap, 19:54:48
Úgy tűnik végzett a kiosztott munkával! Sikeresnek könyvelhető el, mert vakítóan csillog minden! Napszemüveg használata ajánlatos!
Az alany ezután dülöngélve távozott, de az épület előtt összeesett… Azért ennyire nem volt fárasztó ez a kis takarítás, bár meg kell adni Aruya kapitány használaton kívüli beosztottjának irodája legalább két éve nem látott tisztaságot.

Második nap, 9:50:00
Tornádóként ront be az első osztag edzőtermének öltözőjébe, miközben én reménykedem, hogy a búvóhelyemül szolgáló szekrényig nem jut el… Igaz, a kétbalkezes pára bődületest vágódik az útban hagyott padban és szó szerint felnyalja a csempét. Határozottan nem hiszem, hogy bajban lennék!
Második nap, 12:00:53
Teljesített fürdőrészleg pucolás! Még arra is volt ideje, hogy lezuhanyozzon! Viszont a sikítozás az elején némi gyanakodásra ad okot, hogy szerencsétlen véletlen volt az egész. Hiszen még törölközőt se vitt magával! Sőt valamiféle tisztálkodó szerről sem gondoskodott! Kezd az a benyomáson lenni a megfigyelt személy maga a megtestesült szerencsétlenség!
Második nap, DÉLUTÁN
Semmi sem történt. Az a holtkóros végigaludta az egészet! Legszívesebben megetetném vele a súrolókefét!
Második nap, 18:25:39
A betévedő osztagbeliek felkeltik a horkoló béta expedíció nulla hetes megfigyelt személyét! Nincs magánál így a kijárat helyett az egyik öltözőszekrénybe lépne be, de magasságánál adódóan sikertelen a kísérlet. Kisebb koppanás és újra a földön kiterülve helyezkedik el. A figyelem elterelését kihasználva távozom! Több minden nem hinném, hogy történt volna…

Harmadik nap, 13:21:12
Seiretei Óvoda. Rémálom! Sok visítozó gyerek, akik még engem is szét akartak szedni pedig kedves mackó jelmez volt rajtam! Az alany sem bírta sokáig a kiképzést. Jelenleg az egyik sarokban bömböl pisis módjára és szólogatja az anyukáját. Most tényleg sajnálom… Azt az démoni törpét meg le kéne ütni! Még dobálja meg üti az alanyt pedig látja mennyire kibukott.
Harmadik nap, valamikor este
Elvették az átkozott fajzatok a jegyzettömböm, így papír híján toalett papírra írom a további eseményeket! Viseltesen, mindenféle folttal gazdagodva és teljesen kiégve hever nulla hetes a játszótér egyik mászókájára kötözve. A gyerekek úgy fest nem fogadták el mint nevelőt. Valaki jöhetne, hogy leszedje! Nem lehet túl kényelmes fejjel lefelé lógni…
Harmadik nap, hajnal
A gondnok végre meghallotta a keserves jajveszékelést és lehorgászta a csapdába esettet. Úgy tűnik ma nem fog aludni.

Negyedik nap, 07:15:46
Kezdés a csatornatisztításra kijelölt negyedik osztagosokkal. Mit ne mondjak elég viccesen fest alanyunk abban a gumikesztyűben, gumicsizmában, hajpántban és köténykében…
Negyedik nap, 10:24:11
Pánikolva igyekszik a felszínre jutni. Valószínűleg friss lev…jah, nem! Rágyújt! Öhm, legalább öt szál cigire. Hűh! Kissé feszült, mivel remegnek az ujjai, falfehér és üveges tekintettel mered maga elé. Kész eszelős kinézete van! Vajon mit láthatott, ami ennyire kikészítette? Folyton valami színes bugyikról magyarázott meg lyukas falról. Rejtélyes!
Negyedik nap, 17:08:33
Mai megpróbáltatások vége. Az egyik bokor mögé borulva alszik nulla hetes. Nagy az esélye, hogy reggelig fel sem kel. Nem baj, valaki úgyis fel fogja locsolni.

Ötödik nap, 12:59:20
Iratok hurcolása a Tiszta lelkek városában. Eddig már szinte az összes osztagba ellátogatott begyűjteni a főkapitánynak szánt papírhalmokat. Csoda, hogy nem szakadt még meg, annyi kupacokkal távozott. Ráadásnak volt ahol ordítozva fogadták. Sőt a tizenkettedik osztagnál megdobták papuccsal és a hadnagy megpróbálta megvesztegetni cukorkákkal! Pluszban telerajzolt, maszatos fecnikkel szúrta ki a nulla hetes szemét!
Ötödik nap, 14:08:11
Hatalmas sikítás közben dobják be az első osztag irattárába, ahol káosz fogadja egy háznyi térben. Feladata, ABC sorrendbe rendezni mindent, amit lát. Pokoli kínzás! Ez az izé évszázadok óta nem találkozott civilizációval!

Hatodik nap, 16:27:51
Kezdek aggódni, hogy él e még. A tegnapi előadása óta ki sem jött a zűrzavar központjából. Nem kéne segítséget kérnem?

Hetedik nap
Nobu teljesen viseltesen, szinte élet nélküli zombi üzemmódban vonszolta el magát a főkapitány irodájáig. Letelt az egy hetes próbája és minden vágya volt, hogy azt mondják aludhat egy hónapig egyhuzamban. Neki ugyanis túlzottan soknak bizonyult ennyi megpróbáltatás és az sem érdekelte, ha nem felelt meg az elvárásoknak. Egyetlen dolog lebegett csak lelki szemei előtt, a pihe-puha ágya! Másra nem is bírt gondolni. Folyton ott motoszkált a kényszer, csapja hóna alá kedvenc párnáját és durmoljon!
Homályosuló látásának és a fáradtságtól csíkra zsugorodott szemeinek hála még a szokottnál is több tárgynak ment neki. Az ütközések pedig fájdalmas szisszenést sem váltottak ki belőle, csak percekkel később. Verte a földet az érzékelése a szinte teljesen megálló agyának köszönhetően. Hullámzó, lassított felvételes mozgása pedig kész szellemjárást varázsolt számára. Ezzel szemben a hangos csoszogás és dobbanás, ahányszor földet ér lába viszont szöges ellentétet kölcsönöz a kísértésének.
Kitartásának köszönhetően röpke másfél óra alatt el is érte a célját. Erőtlenül nekifeszülve a kilincsnek, amit csak sokadig próbálkozás után volt képes megtalálni, igyekezett bejutni a helységbe. Belépője azonban újfent figyelemfelkeltőre sikerült, hiszen rádőlt teljes testsúlyával a fára, így miután eltűnt a támasztéka úgy vágódott be a helységbe mint egy kőoszlop. A padlón kiterülve lehelte ki lelkét és minden további küzdése ellenére mély álomba szenderült. Sűrű buborékokat fújkálva orrán áztatta el nyálával Aruya főkapitány irodáját, aki csak sejtelmesen mosollyal tűrte az akcióját. Kész csodának számított, hogy nem hajították ki azon nyomban a tiszteletlen viselkedése miatt. Bár Nobu-tól aztán bármi történhetett. Ő egészen biztos semmit sem észlelt volna a nagy dobálásból.
- Nos, most mit kezdjünk vele? - támaszkodott könyökére minden shinigami ura.
- Hagyjuk pihenni! Csak azt nem értem miért kellett vele ennyi hasztalan feladatot megcsináltatni. Végtére is átadtam neki a rangom és bizonygattam megfelel rá. -
- Próba nélkül senki sem kap semmit! Meg szükség volt már egy kiadós rendrakásra felénk és kapóra jött ez a kapitányi kinevezés. És legalább lefoglaltam a titkos hadtest mindenlében kanál tisztjét. Már untam hallgatni a sok panaszt, amiben ő szerepelt...– vakarta fejét a főkapitány, de azért szigorú pillantást vetett a mellette ácsorgóra, jelezve, hogy ellentmondást nem fogad el a módszereit tekintve.
- Értem. Akkor hát meg van az utódom?-
- Igen. Nagano Nobu mostantól a hetedik osztag új kapitánya! Ha felébredt közöljék vele ezt a hírt, addig is viszont megköszönném ha elvinnék innen…- tűnt el az asztalon sorakozó papírok között mindenki tudtára adva, hogy nem foglalkozik tovább ezzel az üggyel. Nobu pedig mit sem sejtve horpasztott tovább még három napig megállás nélkül.
Miután megkapta az információt el sem akarta hinni. Egy teljes hetébe telt feldolgozni az új rangját, aztán meg hallgathatta egész Seiretei az örömteli visítozását és éjszakai mulatozásokba fulladó kornyikálásait. A csodás alkalomra írt zenéiről nem is beszélve...

Tárgy: Re: Nagano Nobu Vas. Júl. 12, 2009 10:02 pm

Ha Yoruichi megadta az engedélyt, akkor bátorkodom elfogadni a pályázatot ^^
Nagyon tetszett XD Olyan igazi Nobus lett ^^ Kapitányként talán már nem csak takarítania kell szegénynek ^^ (de ha esetleg kedve támad hozzá, szívesen látjuk a 13. osztagnál Wink

XD)

Szóval akkor gratulálok a kapitányi kinevezésedhez! ^^

*Shiori-chan megölelgeti *.* *

Tárgy: Re: Nagano Nobu Csüt. Júl. 23, 2009 2:34 am

Bankai Pályázat

Videó felvétel – Bankai teszt, első nap
Keserves sírás és üvöltözés keveréke járja körbe egész Seiretei-t. Lassan jogosan hihette mindenki, hogy valakit órák óta kínoznak vagy egy szerencsétlen járókelő kifogott egy mérhetetlenül kétbalkezes gyilkost, aki még mindig nem adta meg a kegyelemdöfést. A valóságban viszont csak egy shinigami hisztizett gyerek módjára, akinek nem tetszett a napi feladata. Mondjuk úgy, jobban szeretett volna semmittevéssel foglalatoskodni, mint győzködni szeretett kardszellemét, hogy nem annyira defektes. Természetesen a felfordulás keltője a külsejével és esési szokásaival riadalmakat keltő Nobu volt. Az alkalmi kínzás helyszínéül pedig a hetedik osztag gyakorló terme szolgált.
Hatalmas, könnybe lábadt szemekkel ült a hideg padlón és szó szerint bömbölt lucky lúzer címmel felruházott post hősünk. Lelki terrorral igyekezte megnyerni a csatáját, de a látvány alapján csak a kiszáradást érhette el. Vele szemben szeretett Taka-ja helyezkedett el, akit valószínűleg egyetlen élőlény sem tudna kihozni a sodrából. Szegény teremtés túl sok nyugtatót kaphatott kiskorában, ugyanis az is kész csoda, ha valamiféle változásra figyelsz fel az arcán. Így az sem hatotta meg, hogy taktikát váltva, Nobu a földön hempergőzve gyártott kismilliónyi patakot. Sőt, az is hidegen hagyta, hogy ruháját rángatja vagy használja zsebkendő helyett. A huzavonát végül megunva és összes víztározóját felélve kelt fel a földről, igen nem tévedés nem ámítás, kapitány barátunkról van szó. Szemeit törölgetve lógatta fejét, jelezve a teljes megsemmisülést és lenyűgöző előadásának sikertelenségét. Legújabb próbálkozása is kudarcba fulladt. Muszáj lesz megmozdulnia és valamit csinálnia, ráadásul olyan korán, ami nincs is feltűntetve az ébresztőóráján.
- Befejezted?-
- De miéééééért?! Mivel érdemeltem ki?- borult térdre és szenvedett becsapott főhős ábrázatával, szorgosan ráncigálva a lenge női öltözéket.
- Mert egy eltunyult, lusta disznó vagy! – csaptak villámként a megjegyzések Nobu-ba, aki elfehéredve viselte a súlyos szavakat. Némi kővé dermedés és elfojtott sikolyt imitálva vonult el valamelyik sarokba mély depresszióba zuhanni, hiszen ő nem érezte ilyen borzalmasnak helyzetét. Ráadásul ezek a kemény betűk darabokra törték sérülékeny lelki világát. A nagy motyogásából és előadásából az övén landolt kéz térítette észhez. A végtag pedig elszántan hurcolta elfelé kibérelt zugától. Fájdalmas búcsút intve küldött előbbi díszletének csókot, majd hozzálátott sipítozni, hogy eresszék el. Meg is történt a dolog kisebb puffanás és jajveszékelés kíséretében. Ugyanis az egész világ egyetlen kaktuszára pottyantották le mértani precizitással. Kiugró szemekkel látott neki futkorászni és elsiratni keserves sorsát. Taka mint mindig most is nyugodtan szemlélte az előterében fel és eltűnő hullócsillagot, aki néhány perc elteltét követően terült ki előtte végelgyengülésben.
- Szóval ott tartottunk bankai!-
- Kegyetlen vaaaaagy! Még magamhoz se tértem az előbbi mélységes traumát okozó esetből és te máris tovább terrorizálsz?!-
- Nem hinném, hogy egyből le tudnád hívni… amilyen feledékeny vagy, egészen biztos a parancsát is elfelejtetted a nevével egyetemben…-
- Héj!... Hahóóó! – csápolt kétségbeesetten, mivel önmagán kívül senki sem figyelt mondataira. Megsértődve pakolta karba kezeit és lábával dobolva türelmetlenkedett, hátha legalább erre észbe kap a másik. A hatás kedvéért pedig meg-megspékelte mutatványát nyöszörgéssel vagy fújtatással. Hirtelen azonban változás állt be és a fejéből előtörő világosság töltötte be a teret. Némi habozás és zavarodott gyűrűbirizgálást követve pedig feltette a legártatlanabb kérdését.
- Te Taka! Hogy lehet, hogy itt vagy?-
- Szerinted?- hosszas csendszünet, majd Nobu siránkozva összeesik. – Két órája félálomban átszúrtál egy fehér bábut. Még régebben fejlesztették ki és Shihouin kisasszony volt olyan kedves kölcsön adni ezt a technikát. –
- De meggyőző vagy! – csillogtak a szemei földöntúli ámulattal.
- Én ugyan nem! –
- Akkor? –
- Nem lényeges. Inkább essünk neki a feladatnak! –
- Rendbeeeeeeen! – ugrott fel a levegőbe büszkén és ropogtatta meg ujjait, de a második után egyre inkább szenvedés volt fellelhető az arcán lelkesedését teljesen elnyomva. – Azt hiszem megroppantottam a derekam! – dünnyögte csendesen…
Videó felvétel – Bankai teszt, második vagyis papíron az a nap
Néhány nappal, újabb szenvedésekkel gazdagodva és legalább egy elefántnak elegendő fájdalomcsillapítóval ellátva csoszogott be élettelenül a gyakorlóterembe a derekát egy mozdulattal vérprofin kivégző shinigami. A terem teljesen üresnek festett, egyedül kellős közepén pihent békésen katana-ja. Körbe pillantva a helységben szólította meg félszegen Taka-ját, aki viszont semmilyen életjelet nem adott. Nobu nem értve a dolgot – átdurmolta az egészet, így neki olyan volt, mintha csak fél nap telt volna el- kutatott tovább óriási kérdőjellel feje felett. Még a padok alá is betekintett! Sőt a szekrényeket is sorra felnyitogatta. A rá nehezedő nyomást nem bírta sokáig, ezért fegyverét szorongatva telepedett le a földre és látott neki itatni az egereket. Hasonló képet mutathatott, mint egy anyjához ragaszkodó négyéves, aki nem érti a mamája minek ment el boltban másik sorhoz és hagyta őt ott a kenyereknél.
Nagy műsorát városszerte kristálytisztán hallható tasli végeztette be. Eleinte le sem esett a bamba fejjel pislogó kapitánynak mi történt, de pár perccel később már fejét szorongatva hempergett a földön. A komoly nevelést adó személy pedig karba tett kezekkel lépett elé és mérte végig a jajveszékelő csecsemőt.
- Mondhatom szép látvány! BEFEZENÉD VÉGRE?! – emelte fel a hangját határozottan, amitől szinte azonnal kihúzta magát a letámadott nagygyerek. – Mindjárt más! Nos én kaptam azt a megtisztelő feladatot, hogy segítsek neked. Szóval jó alaposan nyisd ki a füled, mert nem mondom el még egyszer! - heves bólogatás a másik részről, némi csodálattal felruházott tekintettel megspékelve, majd a történet elkezdte után egy noteszt húzott elő és serényen kezdte felvésni az információkat. Már amennyire sikerült.
Videó felvétel – Bankai teszt, harmadik nap
Tátott szájjal lépett be a végeláthatatlanul hosszú és magas terembe. Amíg pedig nem figyelt kísérője a visszhanggal kezdett játszani. Ő tökéletesen élvezte a saját játékát, de alkalmi főnökéről ez már korántsem volt elmondható. Rövidesen landolt is az újabb tenyér fején. Sírós szemekkel fogva keletkező púpját követte valameddig vezetőjét, mert igazából nem értette, minek mennek beljebb. Értetlenségével nem is bírva félénken tette fel kérdését.
- Shihouin néni! – lefagyás az előtte haladnál. – Hova megyünk?-
- MI AZ, HOGY NÉNI?! – érkezett dühödt rúgás Nobu felé, aki megneszelve a vészt kezdett el menekülni, de támadója úgy látszott addig nem nyugszik, amíg harci sebet nem okoz neki, így keletkezett kisebb fajta üldözéses verseny. A kérdés a történet megoldásának időpontjával volt, mivel egyik fél sem akarta feladni a saját szerepét.
- Én csak tisztelettudó akartam lenni! – szálltak folyót alkotva könnycseppjei, miközben lelkét kiköpve futott tovább. Érdekes jelenség, hogy ilyen helyzetekben mennyire tudja szedni a lábait és még csak ki sem fárad két perc eltelte után.
- Akkor magázz, ne nyanyázz! –
- Értettem! – iszkolt lélekszakadva. Végül a kergetőzésnek egy álnok kő vetett véget, amiben balerina mozdulattal felbukva repült el a falig szeretett ügyifogyi férfink. Érdekes pózban összegabalyodva a földön fetrengett azzal a bizonyos körbe rohangászó csillaghadtesttel a feje fölött, amikor Yoruichi nagyokat sóhajtozva lépett elé és kezdte el rázni a téli álomra készülőt. Nagy nehezen észhez és részeges dülöngéléshez térítve az áldozatát helyezte magát kényelembe egy fehér bábu mellett. Miután kellőképp megtalálta eszét Nobu lekucorodott a földre és feszülten figyelte tanárát, hogy mit fog neki mondani. Nem valami kellemes dolgok hangzottak el, mivel teljesen lesápadva hörgött halál közeli állapotban. A tény nem más volt, mint egy napon belül kiszuperálni a feledékeny shinigami-ból bankai-át! Ezt viszont csak úgy érhették el, ha szó szerint a kaszás elé kergetik, ami elől csak akkor menekülhet meg, ha imádott kardszelleme méltónak találja ennyi áldozat után a szintlépésre. Saját magát és szerencsétlen stílusát ismerve már jó előre rettegett a feladattól. A véletlenül bekövetkező jobb létre szenderülés nála sokkal esélyesebb volt, mint a hős tettes örök hírnév.
- Készen állsz? -
- Fogalmam sincs! – görbült szája zokogásra és vetődött rá a macskanőre, mivel bátorító ölelésben reménykedett. Ez a rész gyorsan kudarcba fulladt, mivel csak pofon érkezett tettére és újfent a földön kiterülve várta, merre és hogyan lesz ez a dolog. Az érkező reakció viszont nem éppen az volt, amire számított, bár ha jobban belegondolt semmire se tudott gondolni, na de ez a dolog túltett minden határon. Leszúrták. Méghozzá a saját lélekölő kardjával. Meglepődött, mert semmit sem érzett. Nem volt fájdalma, nem kellett levegő után kapkodnia, úgy gondolta biztos a legprecízebb és legbiztosabb helyre kapta a fémet, elvégre elsőre szörnyen fájt a halál…
Taka naplója – érkezés avagy lélekszakítás a lélektestből! A tudat harca!
Értettem mi lesz a dolgom, de mégis megdöbbentem rajta. Különös és veszélyes hatalmat kaptam azzal, hogy az én kezemben van Nobu élete. Viszont az első feladatot elkönyvelhetjük sikeresnek. A bizalom tesztjén túlestünk. De még mindig ugyanolyan gyerekes mint eddig! Ahelyett, hogy az foglalkoztatná miért került ide és mi lett a testével csak arról faggatózik, milyen átépítéseken esett túl a világom. IDIÓTA! Fel se tűnt neki, nem nálam van! Ez egy harmadik világ, amit az ő lelkéből formáltam meg, de úgy kellett véghez vinnem, hogy egyenlő arányban legyen az a rész, amelyiket én foglalom el és az, ami tőlem független. Az ok pedig egyszerű, itt egyforma mindkettőnk ereje. Senki sincs előnyben. Pont emiatt lesz nehéz munka nálam erősebbé válni és ezt az áll képzetet összetörni. Ha ugyanis nem sikerül itt ragadunk mindketten és szép lassan megsemmisülünk.

Tárgy: Re: Nagano Nobu Csüt. Júl. 23, 2009 2:34 am

Taka naplója – Csihi puhi! Próbálkozás a verekedéssel!
Egyenlőre semmi változás. Rám se hallgat, csak turistaként nézelődik és fogdos meg mindent. Fogy az idő! Tennem kell valamit!
Sikeresen elértem, hogy rám figyeljen. A sok kósza tárgynak hála tökéletesen megfelelt egy szék lába a neveléshez! Most pedig nekilátok a puhításának! – vagyis elkezdjük a második tesztet – Indulhat a harc! Régi álmom kicsit rendbe szedni ezt az elkanászosodott gyereket.
…Kicsivel később…
Ahelyett, hogy visszaütne vagy bármit kezdene, csak menekül. Megőrülök! Így soha nem tudjuk győzelemre vinni a küzdelmet! Jól jönne, ha most alakváltó lennék! Bár az sem kizárt, hogy egy menos grande-tól sírva bújna az asztal alá… Vesztésre állunk az idővel szemben. Már öt órája szórakozunk, de semmilyen eredményt nem értünk el.
…Órákkal később…
Nem lehet igaz! ELÁLMOSODOTT! Ez a félkegyelmű – igen, ünnepnap van, kezdek ideges lenni – ilyen krízis állapotban is képes lenne aludni! Még mit nem! Azt hiszem bevetem a tartalékaimat, már csak hétszer fordulhat körbe a nagymutató. Látszik is a világon, lassan nincs alattunk talaj sem!
Váratlan támadásom végre sikerrel járt! Közelharcra tudtam kényszeríteni és a haja megtépázása elérte nála az éberséget! Nem is kicsit, mintha mérges kezdene lenni…
… Újabb kihagyás után…
Ez kezd ijesztő lenni! Nagyon dühös lett! Még ezt az aprócska lábalattvalót is lebontja alólam! De végre célt ért a kitartó próbálkozásom! Ha így haladunk rövidesen megkapom az elszántságát, hogy végezzen velem! Igen, bevallom ez az egész lényege! Én elvettem a testét, neki pedig az a dolga, hogy visszaszerezze ezt a tudatában! Miután ez megtörténik gyakorlatilag felszabadítja és visszaszerzi azt az erőt, amit én zártam el tőle! Vagyis ténylegesen átveszi tőlem a hatalmat! Ugyanez a célja az Ichigo-nál használt technikának is, csak ott tulajdonképpen a bizalom szót használták. Vicces dolog, nem de? Szerintem ez sokkal veszélyesebb és izgalmasabb! Ráadásul nem igényelne annyi részt az anime-ben…
És miért pont így? Nos, mert Nobu a fizikai világ ura, míg én csak egy tudati tényező vagyok! Emiatt egy különálló világban eldönteni a sorsunkat a legizgalmasabb dolog! Tulajdonképpen kiszámíthatatlan a végkifejlett. Minden azon múlik képes e a kézzel megfogható világon túllépni a gazdám! A fegyvereink pedig két mezei katana! De én tudom használni a shikai-t, minden probléma nélkül! Nobu azonban nem jött rá, hogy tudja ezt elérni… SOK SIKERT,VESZTES!
…Pár perccel a vég előtt…
Megpróbálom szemléltetni mi is történt! Rendesen nekiláttunk egymás kaszabolásához, de még mindig ott motoszkált a félsz ellenfelemben – de fura ezt írni -, szóval kénytelen voltam tovább keményíteni és pár zúzódással illetve vágással gazdagítani eddigi gyűjteményét. A rövid zuhanás után egy félbe vágott autóban kapaszkodott meg. Mivel éles bevetésről volt szó, ennek megfelelően készültem rásegíteni az ujjai megnyomorításával a semmiben való pottyanásra, de szerencsémre az utolsó pillanatban - ahogy egy shounen történetben szokott lenni – összekapta magát és fordított az álláson.
Valahonnan szerzett magának erőt és mögém került egy szempillantás alatt. Kezdő azért nem vagyok, így ki tudtam térni egy mesteri guggolással a közeledő penge elől. A válaszomat meg védte egy ugrással, de közben megkóstoltatta a tornacipőjét az arcommal. Eléggé fájt! Ezért még számolunk! Aztán türelmesen várt. Nem a világmegváltásra, mint később rájöttem, csupán kivárta a lehengerlő, minden energiámat bevető bosszúmat. Ki ne kapná fel a vizet, ha elrondítanák a szépséges vonásait?!
Ezek után kaptam egy meglepően komoly monológot tőle, ami elég lealázóan szép volt, aztán kimondta, teljesen magától a bankai parancsát. Tudnám, hogy jött rá! Majd megkérdezem valamikor! Igaz, ha belegondolok elméletileg tudta… Szóval a nagy előadása után nem történt semmi, valami még hiányzott, hogy megkapjam én is a saját szúrásomat. Hagytam is magam. Nekem ennyi bőven elég volt. Aztán nagy fényesség, meg energia izé…tudjátok, ami ezzel jár. Miután meg leült a tornádó ott állt a gazdám, hát elég érdekes ruhában, de nah! Nem mondtam, hogy szupermodell lesz a második szintű kinézete…
Videó felvétel – Bankai teszt, harmadik nap vége
Kényelembe helyezkedve figyelte az utolsó momentumban sikerre vitt akciót Yoruichi, na meg kellő távolságból nehogy bármi megzavarja. Igaz az örvénylő szél rendesen felverte a port, de számára ez volt a legkisebb probléma. Türelmetlenül várta milyen is lesz ez a bankai. Nem kellett csalódnia rövidesen meg is látta, viszont a reakciója elég furcsa volt. Homlokát ráncolva meredt maga elé és szinte meg lehetett fogni a feje felett keletkezett kérdőjelet. Azonban hamarosan megrázva magát szokott mosolyával ugrott közelebb.
- Érdekes. Ilyesmit még nem láttam, de te amúgy is a meglepetések embere vagy. Őszintén szólva rosszabbra számítottam…ha fele annyira hatásos támadásaid vannak, ahogy festesz azt hiszem Seiretei gazdagodott egy igen értékes kinccsel! – ragyogtak Nobu szemei a dicséretet hallva és lódult neki, hogy megölelgesse szeretete jeléül, de csak újabb nyaklevest kapott. Aztán pedig a menetrendszerű szó érkezett, ő pedig sérült tagját szorongatva hempergőzött a földön.

¤¤¤¤¤¤¤ Bankai ¤¤¤¤¤¤¤
Kirameku Kazenotaka (Tündöklő szél sólyom)
Kinézet: egyiptomi stílusú kinézetileg, illetve az alapötlet a horizont, ég és némileg nap ókori Istenétől Hórus-tól származik (mivel az ő alakja a sólyom). Persze Nobu nem fog sólyommá alakulni vagy megidézni a madarat, csupán megjelenésével némiképp azt a kort idézi.
A fekete hakama megmarad, bár némiképp módosul. Leginkább egy lenge szoknyára hasonlít, amit egy hófehér selyemöv díszít. Emellett mindkét csuklóján karperec van, amelyek a széttárt szárnyú ragadozót jeleníti meg. A különbség csak annyiból áll, hogy a balról vékony láncok futnak le az ujjakig, ahol fém karmok találhatóak. (ezzel nem tud semmilyen támadást indítani, maximum az ellenfelén tud néhány csinos karcolást ejteni, de jobb vele vigyázni, mert nem papírvékony fémből áll)
Fegyver: egy kicsi görbe pengéjű kard. Itt is a sólyomdíszítés játszik központi szerepet.
https://2img.net/h/oi27.tinypic.com/2it6lah.jpg

Támadás:
Első csapás – vérző sólyom (Ichiban kyouda – sukkecu taka)
Izzani kezd a kard és vörösen izzó szélörvény veszi körül. Az ellenfelének szegezve fegyverét egy tengerként hömpölygő áradat hagyja el a pengét. A vörös szél savként mar szét bármit, amit csak ér.
Második csapás – sólyom szárnya (Niban kyouda - hane no taka)
A penge két oldalán a szél szárnyat formál és mint milliónyi csík indul útjára követhetetlen sebességgel az ellenfél felé. Ha kevés is ér célt halálos sérülést tud okozni, mivel a létfontosságú szervek irányába halad az összes "széllándzsa".

Tárgy: Re: Nagano Nobu Szomb. Júl. 25, 2009 6:33 am

Hát Nobu... XD Bocs, hogy ezt mondom, de férfi létedre elég szánalmasan tudsz viselkedni. Razz

A hisztijeiden jókat nevedtem, aranyosak voltak. xP Még lenne egy kérdésem... Tényleg ennyiszer pofoztalak fel? O.o

És most a lényeg... Nagyon szép, és hosszú (legfőképp hosszú) pályázatot írtál. Tetszett, hogy kétféle módszerrel írtad meg. Szerintem jó ötlet volt.

Mivel ilyen szép pályázatot írtál, ezért nem mondhatok mást, mint hogy... *dobpergés, dobpergés* *hatásszünet* *direkt gonoszkodik xD* elfogadom!

Gratulálok a Bankaiodhoz, Nobu!

Tárgy: Re: Nagano Nobu Szer. Okt. 12, 2011 9:08 am

|| NJK pályázat ||

Engedély: van - Ootoribashi Roujuurou

Nagano Nobu 2dryj48

Név: Tenshitsu Kenzo (天質賢三)
Születési dátum: 07.18.
Kor: 27 év
Faj: Ember
Nem: férfi
Magasság: 177 cm
Súly: 65 kg
Hajszín: fehér
Szemszín: kék

Külső: Ahogy mondani szokták a művészlelkek különcök. A szó, tökéletesen jellemzi Kenzo-t, mind tulajdonságaiban, mind a megjelenését illetően. Hófehér haját tizenéves kora óta növeszti, kisebb nagyobb balesetek és egyéb mentő beavatkozások végett, immáron csak a derekáig érne, ha kiengedné. Ő azonban, biztonsági és elsősorban tűzvédelmi okokból, apró tincsenként parkettafonással – elterjedtebb nevén afrofonás -, hátra fogta az egészet. Néha napján, csak hosszú frufruját ereszti szabadon, de gyakran megbánja, mert sokáig tart visszafonni. Arcát még furcsábbá teszi rengeteg piercing-je. Szinte mindenhol fellelhető egy-egy példány, így négy darab szemöldökében, egy darab orrnyergénél, három darab alsó ajkánál, egy darab nyelvében és még több fülében. Továbbá, halálfejes fültágítót hord és szemei alá, szeret kicsi öntapadós követ ragasztani, mintha szomorú könnycsepp folyna végig arcán. Nincsenek ferde hajlamai, de zenei és élet felfogásából adódóan gyakran lakkozza ki körmeit, használ szemceruzát, tust, vagy egyéb árnyaló eszközt. Megesik egy-egy elvetemültebb percében, kipróbálja a radír-ceruza-filc-különböző festékek kombinációjával, milyen sminket lehet készíteni.
Öltözködésére a fekete, kockás ruhák jellemzőek. Kedveli a szakadt, bő nadrágokat és a sötétebb kék színeket. Imád súlyos fém, vagy ezüst kiegészítőket hordani, mint például szegecses karkötők, halál,- és démonfejes láncok, karomra hasonlító gyűrűk, sőt még a keresztek viselésétől sem retten vissza. Gyakran húz kezére fűzős, szegecses, könyökig, csuklóig érő bőrkesztyűt, de az ujjait gondosan lenyisszantja, mert a munkában zavarná. Többnyire évszaktól függetlenül ujjatlan felsőkben mászkál, és büszkén mutogatja bal karján éktelenkedő tetoválását.

Jellem: Maga a higgadtság, békesség, kedvesség és lazaság szigete. Tipikusan, azaz ember, aki, ha leruccan a közértbe, nagy figyelemmel hallgatja a zöldséges pultnál neki panaszkodó öregasszonyt, vagy szívesen diskurál egy ismeretlennel, milyen az éves cukorrépatermés. Nem csinál ügyet az ismerkedésből. Bárkivel leáll trécselni, még ha fogalma sincs az adott témáról, akkor is képes helyeslően bólogatni, vagy egy-két rádióból hallott kommentárral megtámogatni a bájcsevegést. Ijesztő külseje ellenére gyakran segít az utcán csomagjaival küzdő időseknek, vagy kísér át mozgássérültet a zebrán. Segít, ahol tud, már, ha engedik és észre veszi. Türelme kimeríthetetlen, ha panaszkodás fogadásáról van szó. Igazi barát, aki mindent végighallgat. Rezzenéstelen arccal, esetleg asztalon fekve, némán vészeli át a hosszas önmarcangoló előadásokat és általában csak annyit fűz hozzá: „Carpe diem!” Szavait többnyire azzal nyomatékosítja, ingyen sört ad szegény depressziós barátjának, vagy megkínálja egy cigivel, ha pedig a Devil-ről van szó, akkor kiteríti vízipipa kártyáit. Ugyanis, kedvenc elfoglaltsága eredeti arab import dohánnyal és titkos összetevővel tömködött „inspiráló” bulikat szervezi. Állítása szerint az ő ihletét mindig a füst zamata hozza meg és ezen remek szokását, szépen átragasztotta az együttes tagjaira. Főként, Nagano Nobu és Kei Gross szokta társaságát élvezni. Az egyetlen veszélyt, csak Kenzo kirohanásai jelenthetik. Többnyire kiszámíthatatlan mit fog csinálni, ha elkapja az ihlet fonalát. Általában szó nélkül felpattan és elvonul rajzolni, de megesik, hosszú előadást kezd tartani mindenféle dologról, ugyanis másik remek szokása, hogy arról beszél össze-vissza a háza egy spirituális energia központ. Tökéletesen kivehető szavaiból fogalma sincs miről beszél és azt se tudja, mi az a spirituális energia, de igen magabiztosan tud róla monológokat tartani.
Munkájában hihetetlen lelkes, maximalista, pontos, de ki nem állhatja, amikor beleszólnak, vagy elkezdik kioktatni mit csinált rosszul. Nem bírja a kritikát, gyakorlatilag ez az egyetlen érzékeny pontja, amivel ki lehet hozni béketűréséből. Elvárja, hogy a vevő kommunikáljon vele, vagyis elmondja a kéréseit és pontosan lefixálják a részleteket, de attól hajtépős üvöltő sokkot kap, amikor kész munkájába kötnek bele, netán akkor döntenek úgy, másikat akarnak. Ilyenkor bevált recept szerint minden szó nélkül rájuk csapja az ajtót, levágja a telefont, vagy se szó, se beszéd elsétál. Persze némi idő után, újra felveszi velük a kapcsolatot. Új megbízónál nagyon szokatlan tud lenni letámadó típusa. Szinte mindig van elképzelése a kiindulási alaphoz. Gyakorlatilag úgy néz ki egy megbeszélés, komplett tervet magyaráz és mutat el, amit kisebb nagyobb szünetek után korrigál, vagy újabb ötletekkel tűzdel meg. Ennek hála, aki nem elég szemfüles könnyen elvesztheti a fonalat és belekavarodhat a felsorolt mintákba. Talán, emiatt örül, hogy beszervezték a devil-hez. Ott, sokkal nagyobb alkotói szabadságnak örvend. Azonos hullámhosszon van a skacokkal egy-egy borító vagy póló tervezetet illetően, így alig-alig kötnek bele munkáiba.
Hétköznapok során, főként hanglemez boltokban lehet rábukkanni. Imádja a metal minden fajtáját – otthon is állandóan zene üvölt - és nagy lelkesedéssel kutat újabb előadók után. Néhanap be szokott nézni az állatkereskedésekbe is, mert régóta fontolgatja egy kígyó, vagy pók vásárlását. Ennek oka, hogy egész bérházi lakását belengi a „fekete özvegy aurája”, ahogy ő hívja sajátságosan kezdetleges belső terét. Elsősorban, amiatt van némi stílus kialakítva, mert otthona szolgál cége, Dead Fish grafika© székhelyeként. A vendégek megnyerésére, pedig vásárolt egy vörös ülőgarnitúrát –amit Nagano Nobu fizetett ki- fekete bútorokat és felbiggyesztett néhány pókot, pókháló mintát a fehér falakra. Részéről ezzel le volt tudva a ház csinosítása, valószínűleg nem véletlen. Az állandó papírhalmok alatt, szinte semmi sem látszik a bútorokból.

Történet
„HÉJLÓ, ihlet!” Jah, aham. Körülbelül így indult az egész. Az éjszaka közepén, ennek a spirituális epicentrumnak az elődjében arra pattantak fel szemeim, már lazán vágom, mihez akarok kezdeni az életemmel. Rajzolni. Tök menő, amikor leülsz egy fehér lap elé és valami állati képet domborítasz rá, ami már-már megszólal, csak épp nem tud. Bár, ha eleget szívsz, menni fog, kicsi bocs! Hidd el nekem! Én már eleregettem egész Kelet-Ázsiát! Ezért kevés a rizsföld. Ahonnan én is származom. Meglepő, mi? Igen, innen valósi vagyok. Pontosabban két számmal lentebbről vagy fentebbről. Most nem vágom, hol is vásárolok. Te, vágod? Lényeg, van egy édi mamókám, három bájosan ricsajos hugicám és a nálam is durvábban belassult ősatyám, aki tutira Buddha küldöttének képzeli magát. Most komolyan! Melyik szorgos munkás szokott szőnyegen ülve meditálni, hátha felemelkedik. Ijesztő az öreg, én mondom. Addig rendben a téma, lebegni akar, de a repülő szőnyegeket azelőtt bemószerolták földre pottyantam a bolygót körül ölelő energiamezőből. Ennyire szárnyalni óhajt, izzítson be pár füstölőt. Nem, mintha mami ne tartaná kordában. Rásóz párat, máris helyre van billentve papika lelki egyensúlya. Jah, veszélyes nőszemély! Engem akkor tángált el utoljára, amikor bejelentettem ezt a csodás tervemet. Addig okés volt, egyetemre húzok, de, hogy képzőművészeten emelek színvonalat, már cseppet kiakasztotta otthon őrét. Három akkora sallert levágott, azóta telibe csurrantom a gatyámat, ha felemeli a karját! Nem, veszett kutya! Nem kell tőle parázni! Totál szerethető köténykés öregasszony! Folyton betáraz frankó kajával, nyúzza az arcomat, lecsesz, mert kupi van és kitakarít, amitől hetekig keresem a holmijaimat és beéget vevők előtt az állandó kérdésekkel tiszta boxerben tolom, megvarrta a zoknimat, ecetera, de őt így lehet bírni! Egy lelki terrorista, aki úgy imád, ahogy vagyok. Vágod, te is! Pánikrohamot kapsz, ha látogatóba jön, hiszen úszik a mocsokban a kéró, alapból meg hullámzol a boldogságtól, hogy van anyád, aki gondoskodik a lusta picsádról. Most nincs igazam? Szabad országban vagyunk, vagy mi fene! Nem kötelező osztani a véleményem. Hidd el, én nem haragszom. Elég, fura fazon lehetek a nélkül is, rákezdek pattogni, vedd át a véleményem, mint a reggeli pletykarovatot. Pont úgy jó, ha különbözünk. Melónál, mondjuk, kiakadok, ha értetlenek a népek, de kinél ne menne fel a pumpa, miután nincs kedvem saccolni hány napot nyomult egy munka felett és a kis tökös befarol a mercóval, aztán odaböki, dögösebb csöcsös maca festést kér? Azokban a pillanatokban elgondolkozom, miért csinálom, de aztán rájövök tök mindegy, mert úgyis füstölnék! Így legalább van mire fogni. Nem tolnám a cuccot, ha nem bírnám. Jó a társaság, miért mellőzném az élvezetet?
Tudod, miután lefarcoltam otthonról, bekaptam azt a híres három térítő ütést, felköltöztem a belvárosba. Céget akartam. Saját bázist, ahol nem ugatnak, mivel nyúzom az időt és azt vállalok el, amihez kedvem szottyan. Neked nem kell valamit tervezni? Látom, csíped ezt a sárkányos témát. Kukkants fel, ha kell egy kis ez meg az. Egyedi pittypakk tervezésben letolhatatlan császár vagyok. Most egy bandának tolom az ipart! Devil smile! Hallottál róluk? Nem? Nagy kár! Csekkold le őket. Dusztom sincs, mióta gürizem nekik, de náluk nagyobb állatok nincsenek. Együtt pipázunk, vedelünk, meg hasonló lazulások. A gitárosuk nálam is csövezik. Véletlen akadtam el a felhőkarcoló méretében. Beizzítottam Dead Fish Grafika©-ként nyomuló gépezetemet. Azért ez a név, mert felvágunk az angol hadovával! Addig nem vágtam mit jelent, míg gugli haverom rám nem szállt. A cuccra illik a döglött hal, ez van! Zsé az úszott elfelé dögivel, csak befelé nem kopogtatott. Ettől nem hajítottam be a frottír törölközőt. Otthon húztam az igát és ide csörrentett be pengető mázolásra az előbbi ipse. Tök szimpi volt, csórija. Nem mukkan meg eladhattam volna zsírszívott kidobó arcnak. Nyugi, legyet se képes szexuálisan zaklatni. Ártatlan, mint a ma világra hullott bundás bárány. Komálom rendesen. Ahogy a spanjait is. Körüllengi őket valami atomkemény inspirációs burok, amitől állandóan be akarok tépni. Bár a kis bükiből egy szippantás elég, kikészüljek. Annyi energia tolong benne, örökké karistolna tőle a Duracell! Alap, nem hagytam megszökni a spirituális teremet megbolygató erőket. Bedobtam az alku ládát. Nálam élősködhetnek, cserébe nekik gürizem. Totál királyságos egyezmény. Rá is pacsiztunk. Azóta zúzunk együtt. Szépen gördül a szekér. Szerződés zsebben, album készülőben, én meg firkálhatok annyi banda katyvaszt, amennyit akarok. Végén, megélem, magazinból kacsintok anyukámra, aki büszkeségtől könnyezve fojt bele az ölelésébe…
-Khm, Kenzo! Meddig gondolkozol még a rágó kifizetésén? Feltartod a sort és láthatóan türelmetlenek kezdenek lenni.-
-Türelem rózsát terem. Nem bököm mindenki szemét. Az a mami totál laza. Ő nem pikkel rám. Múltkor átsegítettem a zebrán. Oké-oké! Nem kell berágni! Dobj meg a szokásos cigivel és lécelek.-
Jah, megint bebámultam. Egyszer tutira ledarálom neki ezt a szöveget. Most is kezdhetném, de minek sietni? Visszasettenkedhetnék azzal lecsusszantam a bevásárló listáról. Hopp! Ez igaz. Nem vettem kaját. Édes egy anyám a magazinos képemmel ellentétben most nem lenne rám büszke. Kérlek, bocsáss meg vétkemért, mert nem tolatok hátra. Tolatás? HÁT PERSZE! Papír! Papír! Valaki adjon papírt! Ihlet! Ihletem van!

Egyéb:
- átlagnál magasabb lélekenergia
- shinigami-król, bounto-król, egyéb kasztok létezéséről tud, de mesének fogja fel
- hollow-kat nem látja, legalábbis betudja az anyagnak, ha bármit észlel
- lélekenergiát képes észlelni

Különleges képesség:
- nincs neve
- fajtája bizonyos fokú térmanipuláció
- az előtte lévő teret, ha lerajzolja és valamit megváltoztat rajta, azaz életben is módosul
- nagyobb átalakításokra nem képes (plusz bútort még elvisel, de egész szoba nagyobbítása, átformálása nem megy)
- rajzot széttépik, vonalakat kiradírozza a teremtett tárgy, vagy tárgyak eltűnnek

Használat:
- Kei Gross, Keiko Gross, Nagano Nobu, Justin Awesome, Hanabi Shiori közös NJK-ja
- más karakterek is igénybe vehetik, akik kapcsolatra tesznek szert a Devil Smile-al, vagy grafikai céggel (erről nem árt, ha a fentebbi karakterek user-eit értesítik)

Tárgy: Re: Nagano Nobu Szer. Okt. 26, 2011 1:44 pm

ELFOGADOM az NJK-pályázatot, kérlek készítsd el az ~~alaplapját~~ adatlapját a megfelelő boardban.

Tárgy: Re: Nagano Nobu Hétf. Feb. 04, 2013 10:22 am

|| Zanpakutou módosítás ||

engedély: yup
módosítás: minden (de megkapjátok az egészet ömlesztve)

ZANPAKUTO: Hayabusa (隼, Vándor sólyom)
FAJTA:Szél
PARANCS: Chuushite! (冲して, /Kérlek/ emelkedj a magasba!)
KINÉZET:katt
Kard Szelleme: Taka (鷹)
KINÉZET: Horus, emberi alakban
JELLEM: Ugyanolyan hatalmas szíve, mint gazdájának, így kissé érzelgős nembeli társaihoz képest. Előfordul zsebkendő halmokat gyártva panaszolja el bánatát. Általában türelmesen végighallgatják előadását, de megesik egyetlen szót is képtelenség kihúzni belőle, ekkor biztosra vehető ott tartózkodik a vész okozója. Emellett végletekig hűséges. Komoly érvek sorozata sem biztosít teljes sikert az ellenkező állapothoz. Viselkedésében a szégyenlősség, túlzott lustaság és profi esések bemutatása játssza a döntő szerepet. Ha minden rendben lelki világában, akkor többnyire mosolygós, vidám természetű, kétballábával szórakoztató személyiség. Tulajdonosához hasonlóan őt is elképesztő magassággal veri a sors. Bevett szokása izomból lefejelni saját temploma bejáratát, mert vendégét mindig illendően ki akarja kíséri. A "szentélyből", lassú oldalazással merészkedik elő. Folyamatosan elfelejti nincsenek hátán hatalmas szárnya, ami akadályozná mozgásában. Kissé lassan képes kapcsolni egy-egy mondatra, mert nehezen esnek le neki dolgok. Emiatt reakciókéséssel, de annál látványosabban szokott reagálni. Általában felkiáltva csap tenyerébe, ezzel frászt hozva a szintén el-el kalandozó Nobu-ra. Néha, még az is megesik kölcsönösen megijesztik egymást. Mindketten eltűnnek saját gondolataikban és váratlan pillanatokban térnek magukhoz.
Egyetlen különbséget közte és Nobu között a zene iránti utálata jelenti. Ki nem állhatja ha mellette játszanak. Hangos lármának tartja a gitárral kísért számokat és egyenesen füldugó sztrájkba kezd, ha valaki hörögni, sikítani, üvölteni kezd.
BELSŐ VILÁG: Sivatag közepén álló templom. Kinézetére teljesen egyezik a edfu-i Horus templommal. Alaprajza téglalap formájú, fallal körbe kerítve. A díszes kőbejáraton átjutva oszlopsorral körülvett, nyitott udvar következik. A falakon fáklyák, egyiptomi hieroglifák találhatóak, valamint márványpadlón sétálhat végig az ide tévedő. Az udvar túlsó felén található a fedett "szentély", vagyis Taka otthona.
BELSŐ VILÁG KINÉZETE: madártáv, bejárat, belső udvar

|| SHIKAI ||

Parancs elhangzását követően hajlított pengéjű szablyává változik, melynek markolatát egy madár motívuma díszíti. Kicsiny méret ellenére nem kevés természeti erővel, széllel rendelkezik. Alap képességében bármilyen erősségű széllökést meg tud idézni. Pengét kavargó szél veszi körbe. Suhintására gyenge fuvallat, vagy szélvihar szintű tombolás hagyja el a fegyvert. Maximális ereje minden zanjutsu-ra helyezett harmadik pont után bónuszt ad – összesen 3 – és mivel a shikai-ra helyezhető pontok száma kilenc, támadás összesen tizenkét pontot érhet.
Passzív képessége, képes eltolni magától az ellenség, elsősorban fizikális erejű támadásait, de gyengébb reiatsu alapú technikák eltérítésére is alkalmas. Ennek oka a szél taszító tulajdonsága. Közhelyesen szólva, elfújja a támadást. Hatékonysága, minden harmadik zanjutsu pont után egy bónuszt ad – összesen három -. (jelenleg Nobu-nál ez 7+ 2 bónusz)
FEGYVER KINÉZETE: tádá

// Támadások \\

Hageshii gufuu (烈しい颶風, Tomboló hurrikán): Gyakorlatilag az alap képesség maximális erejű változata – pontozás egyezik -. Hurrikánnal azonos légmozgás söpör végig 500 méteres távolságban. Szél ereje egyezik természetes változatával. Mindent elsodor, lerombol, szétmorzsol.

Makaze (魔風, Szélvihar): Passzív képesség legerősebb változata. A penge körül keringő szél felerősödik, majd a penge éle mentén, - sarló formából adódóan - kicsiny gömb alakjában koncentrálódik. Gömb azonnal szétrobbantható, vagy elhajítható. Úgy viselkedik, mint egy levegővel teli léggömb. Utóbbi esetében a becsapódás pillanatában szabadul ki belőle az összesűrített levegő. Azonnali robbantásnál maximális pontszámnak megfelelő erősségű lökéshullámként csapódik a vele érintkező felületnek.

Ichijin (一陣, Szélroham): Passzív képesség legerősebb változata, mellyel gyorsítja a forgató mozgását. Lökéshullámot nem az ellenfél, tárgyak eltaszítására használja, hanem saját teste nagyobb lökéssel egyező gyorsítására. Ebben az esetben a penge élét lefelé kell tartani, vagy háta mögé. Nem keletkezik energia gömb, csupán lökéshullám dobja előre a használót. Shunpo képességet hivatott támogatni, mivel méterekkel nyújthatja a lépések hosszát és sebességét. Hatékonysága, minden harmadik shunpo pont után egy bónuszt ad – összesen három -.

|| BANKAI ||

NÉV: Ninnou Hayabusa (人皇隼, Uralkodó vándor sólyom)
TÍPUS: szél
KINÉZET: Egyiptomi stílusra hasonlító kinézet, mivel Nobu lelkét uraló sólyom maga Horus isten. Öltözéke ezt a kapcsolatot hivatott felidézni. Hakama-ja megmarad, színében lesz eltérés, mivel fehérre módosul. Szellős nadrágot bokáig lelógó, végén rojtokkal díszített, arany selyemöv és sólymot mintázó csat tartja össze. Felsője eltűnik, egész mellkasa láthatóvá válik. Mindkét csuklóján széttárt szárnyú madár vésettel ellátott karperec foglal helyet, illetve vékony láncok futnak le ujjáig, ahol karmokként végződnek. Fején különleges, díszes, sólyomfejet formáló sisak jelenik meg. Elől teljesen nyitott, megmutatva az egész arcot. Hátulról és oldalról tökéletesen zárt, valamint egész nyaknak védelmet szolgáltat. Fegyvere mindössze egy heka, vagyis pásztorbot.
KÉPESSÉG: Erő feloldása után a forgató kinyújtja pásztorbotját. Rövidesen élő vándor sólyom méretével egyező madár foglal rajta helyet. A szélből születő lény szinte teljesen áttetsző. Tollain megtörő fény teszi lehetővé, kivehetővé váljanak körvonalai. Madár teljes mértékig forgató uralma alatt áll. Nobu mentális úton ad számára parancsokat és képes szemével látni. Ennél fogva alap állapotban tökéletesen bevethető, mint futár, hírnök, felderítő, vagy szállító, azaz információszerzésre alkalmas.
Bankai erőssége az óriási hatótávolság. Nobu, akár öt kilométerig képes nyomon követni és fogadni küldöncétől érkező jeleket. Ez a távolság maximálisan tíz kilométerre nőhet– zanpakutou pontok maximalizálása esetében -. Kapcsolatot kevésbé zavarják a terepviszonyok. Nagyobb hatással vannak rá a koncentrációját kikezdő támadások.

// Támadások \\

Kotaka (小鷹, Vadászat /sólyommal/): Sólymot arra utasítja, járjon be egy adott területet, üzenetet továbbítson, mutassa meg Nobu-nak, mivel kell szembe néznie. Magas fokú koncentrációt igényel. Végig tartja a kapcsolatot felderítőjével, látja, amit az égen cikázó madár. Ebben az állapotban sebezhetővé válik. Lehetetlen, olyan szinten megosztani figyelmét, időben reagálhasson erősebb támadásokra. Fegyvere híján, pedig képessége sincs védekezni, visszavágni.

Kyuukouka (急降下, Zuhanórepülés): Az égben repkedő madár bármikor utasítható arra, tengelye körül forogva, elementális erejű forgószelet hozzon létre. Az örvénylő tölcsérben helyet foglaló madár mozgásával irányítja a természeti erőt. Veszélyesebb változata, amikor a tölcsért keresztül szelve bombaként csapódik áldozatába. Ekkor a benne összesűrűsödött levegő hatalmas robbanással távozik. Madár nem semmisül meg a támadásban, de egy kör pihenő szükséges, míg újra felveszi alakját.
Pontozása: zanpakutou pontok + 2 bónusz - minden második pont után -

Shimpei (神兵, Istenek oltalma alatt álló katona): Sólymot visszarendeli saját magához, vagyis a madár szertefoszlik. Összesen húsz másodpercre van szükség, ereje visszatérhessen hozzá. Sólyom védőburok formájában veszi körbe. Shikai passzív képességének hatékonyabb változata. A vékony szélpáncél felfogja, pontosabban eltaszítja Nobu testének felületéről a fizikális támadásokat és gyengébb reiatsu alapú támadásokat.
Pajzs nem áthatolhatatlan, könnyedén keletkeznek rajta rések, valamint a szél kavargása miatt, eleve találhatóak rajta védtelenebb pontok. Értelemszerűen Nobu-nál nagyobb hakuda, kidou és zanpakutou pontokkal áttörhető.
Pontozása: zanpakutou pontok + 3 bónusz - minden harmadik pont után -

Tárgy: Re: Nagano Nobu Pént. Márc. 01, 2013 9:39 pm

Alaposan kidolgozott és újragondolt képességek, a módosításokat ELFOGADOM.