Feynt Vanthor
Arrancar
Hozzászólások száma : 7
Tartózkodási hely : Kripta...Las Noches alatt...
Registration date : 2010. Jun. 24.
Hírnév : 3
Karakterinformáció
Rang: -
Hovatartozás:
Lélekenergia:
    (5000/10000)
 |  Tárgy: Feynt Vanthor Vas. Szept. 05, 2010 12:28 am | |
| J e l s z ó: Törölve - Szayel Aporro GranzNév: Feynt Vanthor. Anyja nevét viseli, mivel apja kiléte még ismeretlen előtte.
Nem: Férfi
Faj: Arrancar
Kor: 6 hónapos, ám kifejlődött állapota 24nek állítja be. Egy időben született 'féltestvérével'.
Születési dátum: szeptember 9.
Kinézet: Két fajta hajviselet megszokott nála, s ez általában az alkalomtól függ, így például ünnepi (mint mondjuk szertartás), avagy átlagos megjelenés. A lyuk ágyéka fölött található, s maszkját haja olykor eltakarja, de ha elveszi hajtincseit, akkor jól láthatóvá válik a tarkóján kialakult groteszk szarv alakzat.
Rituális megjelenés:
(ám nem hord nadrágot, sem pedig lábbelit, egyedül köpenye fedi csupasz testét, melyen díszes tetoválások mutatkoznak meg.)
Átlagos megjelenés:
Jellem: Elég hallgatag, s bölcs, amit anyjától örökölt, így nem is a fizikai tulajdonságait fejlesztette többnyire. Tiszteletre méltó személyiség, bár a tiszteletnek létezik egyfajta félelmi alapja is. Tekintve, hogy anyja génjeit örökölte, s benne is megvan a gyilkos hajlam, melyet bármi előidézhet. Ha pedig ezt kihozzák belőle aranysárga rémisztő szemei elborulnak, s elveszti eszét. Ezt sokan csak 'Vanthor génnek' nevezik.
Képességek:
-Akárcsak a pókok képes hálót szőni, ám az ő hálója képes cafatokra vágni akár egy nagyobb vadkant, s sokkal vékonyabb, mint bármelyik ismert pókfaj hálója.
-Vére, ha érintkezik valamivel lángra gyullad pár másodperc elteltével.
-Vonzza a pókokat, s megérti természetesen nyelvüket is. Így akár kémkedésre, vagy halk gyilkolásra is felhasználhatja őket.
Zanpakuto: Az átlag Arancarokkal ellentétben az ő fegyvere meglehetősen szokatlan. Nem több egy botnál, így gyakorlatilag még vágni sem képes vele, ám spéci képességeknek köszönhetően azzal is képes támadni. Anyjához hasonlóan ő is díjazza az illúzió technikákat, ám ő már a tortúra szépségeit is kihasználja így három fokozatú technikája tökéletes a barbár csapások helyett.
-Primera Etapa: Fantasma (Első Szint: Fantom) - Feynt egész testét egy másik általa kiválasztott területre teleportálja, ám abban a pillanatban mikor a technikát alkalmazza, teste egy komplett illúzióvá válik, s ha valaki ezt az áltestet valaki megbolygatja, a test azonmód fekete pókok milliónyijára esik szét, amik pár másodperc után el is tűnnek, mivel csak Feynt pillanatnyi reiatsujából merített illúzió maradványok, olyan voltaképp mint egy sonido, ám sokkalta veszélyesebb, ha az áldozat nem látja meg a cselt, amit azonban valóban csak akkor lehet észrevenni, mikor a testhez érnek. Hogy pontosak legyünk sokban hasonlít ez a fajta technika Aizen Zanpakutojára, ám jelentősége ezúttal más.
-Segunda Etapa: Estrella (Második Szint: Csillag) - Az előző technika csak elvonja a figyelmet addig, míg Feynt megidéz áldozata körül egy óriási pentagrammát, mely skarlátvörös színekben izzik fel. A csillag megbénítja az ellenfelet határozatlan ideig, bár ez általában Feynt lélekenergia szintjétől függ, avagy kimerültségétől, majd a csillagon belül horrorisztikus jelenések, s valósághű, torz manifesztációk veszik körbe a csapdába esett lelket, ki nem tudja, hogy minden amit lát csak illúzió, bár a lények tényleges kárt nem okoznak, mégis komoly megterhelést jelentenek a személynek, ami esetleges légzési problémákat, vagy a félelemből fakadó szívrohamot is okozhat, de ritka az ilyesmi eset, s rendszerint csak gyengébb dózisú.
-Tercer Etapa: Sacrificio de Sangre (Harmadik Szint: Véráldozat) - Befejező technika, amivel belülről roncsolhatja az áldozat testét, ám nem a szervekre értendő mindez, hanem a lélekre mér egyetlen csapást. Ahogy Feynt elszabadítja a csapást, úgy az áldozat lelke azonnal egy komoly lelki ütést érez, mely láthatóvá teszi az áldozat reiatsuját, s véres színekben mutatkozik meg, melyek elszállnak testéből. Fizikai értéke is van ugyan, ahogy a testet a földbe csapja az erőlöket, ám elenyésző a belső fájdalomhoz képest.
Így a három technika egymás után bevethető, s gyakorlatilag ugyanazt a hatást éri el mintha pengével harcolna, s a testet szelné vele, mivel a technika erős akarattal kivédhető, s akár Kidouval is lehet ellene védekezni.
Resurrección parancsszó: Subida, Escarlatinaraña (Emelkedj, Skarlátpók!)
Resurección leírás: fején hatalmas ívelt, akár 'szárnynak' is mondható maszkfolytatások jelennek meg, bőre színe elváltozik, s testén is megjelennek páncélja, mely szintén Arrancar bőre. A legtöbb pókkal ellentétben őt nem tartja vissza a gravitáció, ugyanis ez ide alatt Feynt a reiatsujával képes a levegőben tartani testét. Jobb kezéből hatalmas csáp, s egy extra keménységű páncél nő, mellyel nem tud rendesen bánni, tekintve, hogy nem tud jól közelről harcolni, de egy határozott mérges szúrás mindig jól jöhet számára. A bőrréteg csupán páncélként szolgál.
Resurección támadások:
-Ebben a formában képes egy olyan spéci hálót maga után hagyni, mely mint egy erőmező, nem enged se be, se ki senkit. A hatás persze mulandó, így ha Feynt nem mozog, a háló elszakad, s megszűnik az egész. A háló színe szintén a reiatsuja színét ölti fel magára, s láthatóan a hálóból is kiáramlik, ahogy elhagyja azt.
-Vortex - a jobbkezén lévő hatalmas démonfejre emlékeztető ágyúból egy, a Ceronál jóval nagyobb sugár tör ki, mely már bír tényleges romboló erővel.
-Veneno de nervio (Idegméreg) - jobbkezén lévő hatalmas ostorát használva mérget fecskendez. Nem halálos, bár ha nyílt sebbel érintkezik komoly szövetkárosodást is szenvedhet az illető. A technika lényege egy tökéletes illúzió felállítása az áldozatban, amiből csak úgy juthat ki, hogyha megtesz egy olyan dolgot, amitől retteg. (Mint mondjuk: meg kell ölnie azt, aki a legjobban szeret). A hatást Feyntnek kell fent tartania, s az illúzió belsejében ő maga egy az áldozat által szeretet személyként jelenik meg általában. Emlékeit tökéletesen lemásolva mindent úgy ad elő, mintha természetes lenne az, amit felmutat az áldozat előtt. Ám mivel sok erőt igényel mindig van valami árulkodó jel, ami felébreszti az áldozatot a helyzetéről, de a szörnyűséget akkor is el kell követnie, hogy kijusson, avagy alternatíva, hogy Feynt nem képes tovább fent tartani a hatást. A hatás alatt Feynt okozhat az áldozaton sebeket, de csak a kellő pillanatban mutatkozik meg, hogy ne tűnjön fel a turpisság.
Előtörténet
Őrület vérvonala
Vér... Vért! ... Vért!...
Egy különös életforma első szavai, mely több száz testvérével együtt várakozik a pillanatra, hogy majd egyszer kikelhessen burkából, s rontást hozzanak a már amúgy is velejéig romlott világra. Ám ez a lény különbözik a többitől. Szemei aranysárágán izzanak, s sugárzik belőle a téboly és a gyűlölet, mely szívéből fakad. E lény nem beszél, mintha nem is akarná, hogy tudjanak létezéséről. Gonoszan megbújik a háttérben, hogy erőt gyűjtsön, s mikor eljön az idő, ő lecsap. Mozgása is alattomos, s csak akkor teszi meg, mikor testvérei ügyet sem vetnek rá. Hónapokig fejlődtek együtt, növekedtek, s intelligenciájuk is napról napra csak nagyobbra nőtt. De ez az egy, rohamosan fejlődött, éhesen várta az ő pillanatát, csendben falta burkát, majd mikor azt elfogyasztotta a falakra tapadt, s nem is mozdult napokig. Mikor a többiek éhesek voltak ő nem evett,hiába volt közvetlen mellette a friss hús, ő ügyet sem vetett rá, csak figyelte a többi ostobát, ahogy táplálkoztak a körülöttük lévő anyagból. Hosszú hónapok teltek így, a kísérteties lény már egészen elsoványodott, de nem volt gyenge. Nem, csak akkor volt ereje teljében. A vérszomj csak erőt adott számára ahhoz, hogy ő legyen az egyetlen, aki a vérvonal nyomdokaiba léphet.
Elérkezett a nap, mikor mindegyik már felfalt minden elérhető tápanyagot, magukat kivéve. Kannibalizmus. Milyen édes gondolat. A másik finoman csörgedező vérének íze, ahogy lefolyik a nyelőcsövön, mámorító és pezsdítő. A hús izét csak nyomokban ízlelhették meg, de most elérkezett az idő, hogy igazi ételhez jussanak. A különc csak figyelte, ahogy a többi kétségbeesve üvöltözik élelem után, ám most ők voltak az étlapon. Aranyló szempárok csillantak fel kísértetiesen, s a következő pillanatban már az egyik testvére vérét szívta, majd mikor az 'édes' nektár elapadt felfalta egész testét. A többi erre megzabolázhatatlanná vált, s ők is mind sorba gyilkolták a másikat. A téboly elkezdődött. De aki ezt túléli, az az aki azt kiváltja. Lényeges testi különbséggel rendelkezett kicsiny szereplőnk, jobb karján ékes testrész, mely tökéletes volt arra, hogy mészároljon. A többi mind sablonos, s egyszerű volt, de ő csak ekkor mutatta meg valóját. A préda szabadon állt előtte. Több ezer parazita, tökéletes volt számára. Féktelen gyilkolás ilyen apró teremtménytől, s mikor már csak ő maradt, csak akkor kezdte felfalni testvéreit. Sorban elfogyasztotta őket és ismét érezte, hogy ereje megnőtt.
Téboly szabadult el aznap éjjel. Téboly, melyet még nem keserült meg a világ, de az alapot már elvetették, s még csak nem is sejtették. További két hónap telt el. A kicsinek mostanra már nem mondható teremtmény immáron egy predátorrá nőtte ki magát. Ám mégsem testi adottságaiban mutatkozott meg a gyilkos hajlam. Elmondhatatlan mennyiségű információt halmozott fel. Minden tudás hatalom, s a hatalom erő, s ha ez a tény igaz, akkor egy volt a legerősebbek közül, de persze még előtte is állt egy hosszú ösvény, melyre már rálépett, de még messze van a végétől.
A hatodik hónap végén járt már a csöppség, s úgy érezte elérkezett az ideje. Testén már jelenős változások mentek végbe, ám most hirtelen elkezdett növekedni. Karjával arcát tépte, s a fehér réteg egyszerre csak levált róla. Sötét hangján csak egy szót ismételgetett.
Vért!... Vért!!... Vért!!!
A kedves teremtés gyanútlanul sürgött-forgott a szobájában, mivel randevúra készülődött kedvesével. Már több mint négy éve együtt voltak, s párja azt ígérte lesz egy nagy meglepetése. Így a lány szeretett volna minél csinosabbá válni, hogy megfeleljen az alkalomhoz, mivel volt sejtése arról mire készül. A mosdóba készülődött, hogy az utolsó simításokat végezze el magán. A tükör előtt fésülködött, majd következett a smink. Szolid és gyönyörű. Hirtelen azonban émelyegni kezdett. A pultba támaszkodott, s a gyógyszeres fiókjába nyúlt, mivel már a hasában furcsa fájdalmat érzett. A nő hasa hirtelen megpuffadt, majd a következő pillanatban egy kéz szakította át testét. A nő azon nyomban szörnyet hallt. Vér hullt alá, nm is kevés. A halott nő hasából egy különös lény mászott ki. Még csak térdén tudott menni, mivel még az átalakulása közepén tartott. Végtagjaival idegesen kalimpált, mellyel elérte, hogy a fény csak pislogva világítsa be a szobát. A falon egy rémisztő árny látszódott csak, s négy végtagja hirtelen a hátában összpontosult, a másik négy emberi végtagok formáját öltötte fel. Teste is már hasonlított az emberekére. Nyakán őrizte meg csupán a különös mivoltának jelét, mely két szarvban mutatkozott meg. A küszködés immáron abbamaradt. Az átalakulás végbement. Fején kék haj kezdett hirtelen sebességgel nőni, mely elfedte nyakát, hogy ne lássák a bizarr csontozatot nyakán. A férfi testben megmutatkozó személy a zuhany alá állt. Csempével kikövezett egyszerű kis zuhanytálca, s a falból jött a víz. A férfi eltekerte a fogantyút, majd a víz aláhullott, mely lemosta csupasz testéről a vért. Vér után vágyakozott az bizonyos, de még élő áldozat kellett neki. Ekkor kopogtak az ajtón. A férfi befejezte a fürdést, s egyenest az ajtó felé vette az irányt. Kinyitotta és egy férfi állt ott, a férfi megijedt, de másra nem is volt ideje, mivel a kék hajú illető azonnal elharapta a torkát, s kiszipolyozta belőle az utolsó csepp vért is, majd fejét leette, s otthagyta a kifacsart testet. A halott férfi kezében lévő virágok lehullottak a földre, s beterítette a saját vére. Kimonójából egy kis fekete dobozka hullott ki, majd felnyílt, s egy arany jegyűrű volt benne. A kék hajú férfi előrelépett, s azzal a mozdulattal el is taposta a gyűrűt, minek következtében csak por maradt utána. Kilépve a házból felmérte a terepet. Csupa fehér épület, téglalap ablakkal, furcsa méretekkel rendelkezett némelyik, de nem érdekelte ez a férfit. Tovább indult. Egy célt keresett. Mikor kiért egy forgalmasabb utcára azonnal minden ember szeme dühösen rászegeződött. Tudták, hogy gyilkolt, s érezték is, hogy miféle faj szülöttje. A férfi halálosan nyugodt volt, annak ellenére, hogy több száz fekete kimonós, karddal felszerelkezett ember vette körül őt. Fejét az égnek emelte, majd furcsa hangot adott ki. Egy különös bot jött fel torkán, mely azonnal kibontakozott teljes egészében, amint a férfi megragadta. Ekkor mindenki összerezzent, de többre már nem voltak képesek, ugyanis a következő pillanatban már horrorisztikus lények vették körbe őket, fejük fájt, s iszonyatos hangokat hallottak. Néhányan rögvest meghaltak, a többiekkel pedig a férfi végzett egy különös módszerrel. Tovább sétált, immár egyedül. Aki az útjába került az meghalt hasonlóképp. Végül elérkezett egy házhoz, ahol megállt. Érezte, hogy nem volt otthon senki, ami bosszantotta, de ennek nem adott jelet, helyette körmével felsértette karját, melyből különös skarlátvörös vér hullt alá. Körmét belemártotta mélyen a sebbe, majd a ház ajtajára véste vérével: HALÁL. Mikor e szó felkerült rá a férfi még egy különös pókszerű jelet is felvésett, s mikor befejezte a vér lángra lobbant. Mivel nem találta a keresett személyeket, ezért továbbállt. Teste millió vöröses árnyalatú pókká változott, melyek más-más úton hagyták el a helyszínt. Egy különös hang szólalt meg hirtelen, s egy fekete átjáró nyílt meg, melyen a pókok bemasíroztak. Kijőve egy sivatagban találták magukat, s egy fehér város látképe volt előttük. A pókok oda tartottak. Egy kínzókamrára emlékeztető helyre mentek, különböző utakon. Egy nő is jelen volt, kit nem sokan szeretnek a szájukra venni. A nő csak figyelte, ahogy a pókok serege előbukkan a különböző réseken, míg ismét emberi testé nem álltak össze. A férfi csak szemlélte az előtte álló nőszemélyt, majd halkan a következő szavakat lehetett hallani szájából.
-Hazajöttem... Anyám. |
|
