Kawashima Mitsuya Hiroki

Tárgy: Kawashima Mitsuya Hiroki Hétf. Júl. 12, 2010 9:24 am

Jelszó: Süss fel nap, fényes nap...
Név: Kawashima Mitsuya Hiroki (a középső nevét nem nagyon használja)
Becenév: Kami, Hiro-kun
Kaszt: shinigami
Rang: 5. osztag 4. tiszt
Nem: férfi
Kor: 88 (huszonévesnek látszik)
Felszerelések:

Egy darab zanpakuto
Egy darab nemes kidolgozású kétélű kard, mely a Kurai Tenshi [Sötét Angyal] névre hallgat. Ha az aranyozott markolata végét díszítő zafírba lélekenergiát áramoltat a kard használója, az illető hátán sötét, anyagtalan szárnyak jelennek meg, melyek rendkívüli sebességet biztosítanak. A szárnyak alapból negyed óráig tarthatóak fenn és minden megkezdett 1000 LP után további 1 perc adódik hozzá ehhez.
cigaretta és öngyújtó
rizspálinkás flaska
sorsvető kocka

Születési dátum: december 25.

Kinézet: 188 cm-es magasságához vékony, nyúlánk testalkat párosul. Rendezetlenül vágott aranysárga haja az egyébként barna színű bal szemét teljesen eltakarja, amely emiatt szinte sose látszik. Arca ovális, vonásai fiatalosak. Hagyományos egyenruhát hord, zanpakutóját a balján, másik kardját a jobbján viseli.

Jellem: Unott képe jól tükrözi flegmaságát és nemtörődömségét. Senki sem vádolhatja kapkodással, mindig mindent megfontol, mielőtt cselekszik. Tele van káros szenvedélyekkel, iszik, cigizik és szeret fogadni. Kerüli a felesleges feltűnést, éppen elég neki hogy a feje gyakorlatilag világít a sötétben. Nehéz kihozni a sodrából, de ha ideges vagy dühös lesz, félelmetes tekintete és a belőle sugárzó sötét aura általában igen meggyőző tud lenni.

Zanpakuto

- neve: Senkai Rensei [Keringő Ikercsillag]
- fajtája: fény
- parancsszava: Tomose [Világíts!]
- shikai: Aktiváláskor a katanát lassan megforgatva a markolat két végén egy-egy sárga fénypenge jelenik meg.

Hisara [Napkorong]: A kard elhajítva hatalmas fordulatszámon pörögni kezd, és nagy sebességgel megtámadja az ellenfelet. Hiroki a támadás alatt védtelenné válhat, többek közt ezért is hordja magával a másik kardját.
Enten [Perzselő nap]: A kardot a fej fölött megforgatva az ellenfélre számtalan bicskaméretű fénypenge zúdul, melyek ugyanúgy viselkednek mintha fémből lennének, de emellé a támadásból származó sebek elviselhetetlen, égető fájdalmat okoznak.

Előtörténet

1922-ben az alig néhány ezres lélekszámú településen, Kamifuranóban fehér Karácsonyt ünnepelhettek az emberek. Azonban a napok óta tartó kitartó havazásnak nem mindenki örült, így a várandós Kawashima Hanako, és férje, Takaya sem, mivel a városkában nem volt kórház, és az égi áldás elzárta a helységet a külvilágtól. 25-én végül bekövetkezett az, amitől tartottak, és a szülés megindult. Ugyan az orvos időben megérkezett a szomszédos városból, de az otthonszülés veszélyei és a tény, hogy ha valami komplikáció támadna, akkor nem lesz segítség, komoly aggodalmat keltett a szülőkben és magában a doktorban is. Szerencsére azonban a kisfiú minden baj nélkül világra jött, és az anya is túlélte a felettébb kockázatos szülést. A gyermek két keresztnevet is kapott, lévén szüleik ebben az egy dologban nem tudtak megegyezni, így Kawashima Mitsuya Hirokiként anyakönyvezték végül az újszülöttet. Hiroki apja sokáig szolgált a japán hadsereg hadnagyaként, így korántsem meglepő módon a kisfiú szigorban és fegyelemben nőtt fel. Takaya hatalmas kardrajongó volt, nem sajnált kész vagyonokat kiadni egy-egy ritka darabért és a fegyverek iránti szeretete hamar átragadt a szőke fiúra is. Az iskolában mintatanuló volt, és hamarosan a kendócsapat kapitánya lett, köszönhetően az apja által tartott magánedzéseknek. Ennek ellenére kifejezetten távolságtartó volt, ráadásul nehezen jött ki osztálytársaival is. Neveltetése miatt mindenben és mindenkiben a tökéletlenséget látta, hiszen apja is folyamatosan kritizálta a teljesítménye miatt, és nem is rejtette véka alá a véleményét, ha valami nem tetszett neki. Azonban míg őt a kritika csak jobb teljesítményre sarkallta, addig osztálytársai többségében inkább haragot váltott ki a szokatlan hajszínű fiú viselkedése.
17 éves volt, amikor Takuya egy újabb kardbeszerző körútról hazatérve egy vonatszerencsétlenség áldozata lett, a fiú édesanyját pedig olyannyira sokkolta férje elvesztése, hogy idegösszeroppanást kapott. Hiroki kénytelen volt abbahagyni az iskolát, hogy Hanakót ápolni tudja, a megspórolt pénz pedig nem sokáig tartott ki, így apja féltve őrzött gyűjteményét lassan el kellett adogatnia, hogy legyen miből fenntartani magukat. Két évvel később egy óvatlan pillanatban édesanyja felakasztotta magát, így Hiroki egyedül maradt. Hiába a gyász, a fiatalember így is felszabadultnak érezte magát, hiszen már nem volt mi visszatartsa attól, hogy életét a saját elképzelése szerint élje. Ekkor döbbent rá arra, hogy mennyire alárendelte magát szülei akaratának. Miután befejezte az iskolát, végre kipróbálhatta azt, amire a legjobban vágyott - a repülést. A szabadság érzése teljesen magával ragadta, egyből tudta hogy rátalált a hivatására. Minden követ megmozgatott azért, hogy pilóta lehessen belőle, és álmát hamarosan valóra is tudta váltani. Bármennyire is tisztelte apját, nem szeretett volna a nyomdokaiba lépni katonaként, ám a II. világháború Japánt is elérte, és mint a legtöbb pilótát, őt is besorozták a légierő kötelékébe. Az amerikaiak elleni küzdelem vége felé érte utol a halál, amikor repülőjével kamikaze-módra szállt bele az egyik ellenséges anyahajó fedélzetébe, számos embert megölve.

Egy szobában nyitotta ki a szemét, Kelet-Rukongai 17. kerületében. Először arra gondolt, hogy túlélte az öngyilkos manővert, amelyre utasították, de a szobába belépő fiatal lány hamar lelombozta, miután minden kertelés nélkül, nyersen közölte hogy meghalt és egy Soul Society nevű helyen fog mostantól élni. Sosem volt a heves érzelmek embere, csendben vette tudomásul a dolgot, csak annyit kért, hogy hagyják egyedül. Körülbelül öt percre volt szüksége hogy megeméssze, ugyanolyan élőnek érezte magát, mint a vadászgépben, továbbra is emberek voltak körülötte, szóval látszólag semmi sem változott azon kívül, hogy egy számára ismeretlen helyre került, meg hogy új "családot" kapott a lány személyében, aki egyébként felettébb csinos volt, csupán a jelleme hagyott "némi" kívánnivalót maga után, Nozomi ugyanis erőszakos, modortalan és tudálékos volt. Ettől függetlenül nem okozott Hirokinak gondot a beilleszkedés új életébe, lévén alkalmazkodóképessége volt az egyik erőssége. Hosszú éveken keresztül tengődött a Rukongaiban minden gond nélkül, ám úgy érezte valami hiányzik az életéből. Egy nap aztán hollow-támadás érte a kerületet, és tanúja volt annak, ahogy a kiérkező shinigamik akcióba lépnek és végeznek a lidércekkel. Ekkor jött rá, hogy az izgalmat hiányolta, hiszen egész életében csinált valami olyasmit, ami növelhette az adrenalinszintjét. Hamarosan "szomorú" búcsút vett hát Nozomitól és felkerekedett a shinigami akadémiára, ahova azonban nem vették fel első próbálkozására, lévén lélekenergiáját egyáltalán nem tudta használni. A lányhoz nem mehetett vissza, ugyanis amikor megtudta hogy mit tervez, egyszerűen kidobta őt. Ezért a következő egy évre megpróbált új otthont találni, és talált is egy középkorú férfit, aki hajlandó volt őt befogadni, mi több, megtanítja egy-két reiatsu-kezelési trükkre, ha dolgozik neki. A következő esztendőt kemény munkával és tanulással töltötte Hiroki, és ennek meg is lett az eredménye, hiszen másodszorra már felvették. Furán érezte magát ismét az iskolapadok között, de volt mire rácsodálkoznia, mivel a legtöbb dolog új volt neki. A katonasággal azonban így is számos tekintetben párhuzamot tudott vonni. Tehetsége elsősorban kidou-ban mutatkozott meg, lélekenergiáját az öreg tanácsainak és saját ügyességének köszönhetően remekül kezelte. Az elméleti tárgyak egyáltalán nem okoztak neki nehézséget, és zanjutsuban is ügyesnek bizonyult, bár tudása valamelyest megkopott az évek alatt. Bár hakudában csupán fizikai erejére tudott támaszkodni, és shunpója is éppen csak az átlag felett volt, de így is az ügyesebbek közé tartozott. Zanpakutója nem állította könnyű feladat elé, amikor a shikai-szint eléréséről volt szó, úgy kellett elhajítania a kardját, hogy az hajszálpontosan azon a ponton vágja keresztül a kardlélek által biztosított két bábut, ahol azt ő akarja. Hiroki hosszú hónapokon keresztül gyakorolta a célzást belső világában, míg végre sikerült, és ötödévesen végre megtudta a zanpuja nevét is.

Az akadémia elvégzése után kidou-specialistaként természetesen a Kidoushuu kötelékeibe került, ahol türelemmel és alázattal végezte feladatait, így lassacskán az évek, sőt évtizedek múlásával egyre feljebb lépett a ranglétrán, és egy névtelen senkiből 4. tisztté lépett elő. Bőven volt ideje, hogy zanpakutójának korántsem egyszerű technikáit és a hozzá tartozó vívási stílust elsajátítsa, valamint a mesteri szintű kidou-tudása mellett a többi harcformában is kiegyensúlyozottá váljon. Ám shinigami-léte a legnagyobb változást a szokásaiban hozta. Ahogy öregedett, úgy gondolta egyre inkább úgy, hogy életéből hiányzik a lázadó-korszak, és ha a maga módján is, de meg akarta valósítani elképzeléseit ezen a téren is. Így hát megnövesztette az addig mindig rövidre vágott haját, pusztítani kezdte a Seireiteiben található alkoholt, és mivel a kidou-osztag tagjaként nagyon sokszor jutott el az Emberi Világba, könnyedén beszerezte a cigarettázáshoz szükséges kellékeket is. Mire észbekapott, már a benne lappangó fogadó-szenvedélye is előjött, ő pedig eltűnődött azon, hogy nem lesz-e ez már kicsit sok. Végül arra a konklúzióra jutott, hogy ha már ezekre a dolgokra rászokott, akkor nem fog arra energiát pazarolni, hogy leszokjon róluk, és inkább koncentrál az egyik technikájában található gyengepontjára, amit úgy szándékozott kivédeni, hogy megszerzi kedvenc kardját édesapja gyűjteményéből. Persze így cirka 30 évvel a halála után már elég komoly nyomozómunkára volt szüksége ahhoz, hogy rátaláljon a gyönyörű, elefántcsont-markolatú, aranyozott, zafírokkal díszített nemesacél fegyverre, de végül sikerrel járt és szerencséjére kiváló állapotban talált rá egy múzeumban... ahonnan aztán lelkiismeret-furdalás nélkül ellopta, hiszen amikor jobblétre szenderült, akkor még az ő tulajdonában volt. Nem kis meglepetésére szolgált, amikor a véletlen folyamán kiderült, hogy a kard több egy egyszerű pengénél, és ugyanúgy szárnyakat ad, mint mondjuk a Red Bull.

Pár hónappal ezelőtt aztán olyasmi történt, amit már a birkatürelmű Hiroki sem tudott tolerálni. Az a Kurosawa Shinobu, aki eddig 3. tisztként ásta alá az osztag morálját jól álcázott, de fölényeskedő stílusával, egy küldetésből visszatérve nemes egyszerűséggel letaszította az osztag éléről Shishi Miroku kapitányt, és átvette a Kidoushuu irányítását. Hiroki egy pillanatig sem habozott, és tiltakozásképpen elhagyta posztját, hogy aztán végül a 5. osztagban kössön ki, ahol hamarosan felajánlották neki a 4. tiszt pozícióját.

Tárgy: Re: Kawashima Mitsuya Hiroki Kedd Júl. 13, 2010 1:09 am

Szép előtörténet, nem találtam benne hibát, így hát elfogadom. Very Happy

Első szinten kezdesz 5000 lélekenergiával és 4000 ryouval. Ezen kívül választhatsz tíz kidout teljesen ingyen, az animében/mangában szereplők közül.

Kellemes játékot!