HomePortálGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Chizuki Maya
Vaizard
Vaizard
Chizuki Maya

Female
Hozzászólások száma : 595
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2009. Apr. 13.
Hírnév : 28

Karakterinformáció
Rang: 3. osztag ex-taichou
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
36000/45000  (36000/45000)

TémanyitásTárgy: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Kedd Júl. 06, 2010 11:21 pm

Résztvevők:

Ninomiya Mitsuko
Watanabe Yuusuke
Chizuki Maya

Feladat és néhány információ:

Érdekes hírek lengedeznek a vezetőség felé mostanában... Karakurában a járókelők már ki sem mernek lépni az utcára, mert érthetetlen okból leszakadnak róluk a ruhák, levágják róluk a táskákat, vagy éppen az elektromos berendezéseik vacakolnak. Érdekes módon még a lélekenergiával rendelkezők sem értik, hogy mi történik... De Seiretei nem adja fel, és arra a három kapitányra bízza a feladat megoldását, akik a papírmunka elől menekülve bármit hajlandóak elvégezni! Így a mézesheteikről nemrégiben hazatért Watanabe Yuusuke és Ninomiya Mitsuko, valamit Chizuki Maya kapják meg azon nemes feladatot, miszerint vessenek véget a Karakurában élők terrorizálásának.

Mesélés:

Mindannyian értetlenül járultok be a rögtönzött kis gyűlésre, ahová még hadnagyaitokat sem vihettétek magatokkal. Értetlenül álltok a felvázolt események előtt, de önként jelentkeztek, amikor eszetekbe jut az irodátokban tornyosuló papírhalom. talán még örültök is neki, hogy pont ebben a csoportosulásban vágtok neki a kalandnak, azután ki lelkesen, ki kevésbé lelkesen, de elindultok a Senkai kapu felé, amit egy tiszt már meg is nyitott nektek. Megérkezésetek után Uraharához folyamodtok póttestért, és úgy döntetek, beültök valahová békésen megreggelizni, plusz beszélgetni egy keveset. Időtök úgyis van, és a város a hírek ellenére felettébb békésnek tűnik számotokra. Éppen hogy sikerülne felfokozni a jó kedvet, velőtrázó sikolyt hallotok meg, mai az utcáról árad. Hollownak nyomát sem érzitek, de még arrancar sincs a közelben. A nyomasztó érzés mégsem hagy benneteket békén- úgy döntötök, hogy megnézitek, mi történik. Az utcára kilépve már látjátok, hogy mekkora a helyzet súlyossága... az emberek rémült arccal pislognak egymásra, ruháik megtépázva, autóik tönkretéve- valószínűleg egymásnak ütköztek. Mivel semmiféle gyanús lélekenergiát nem érzékeltek, kénytelenek vagytok a járókelőkhöz fordulni- megpróbáljátok őket kifaggatni, nem sok sikerrel.

______________

Spoiler:
 


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://hu.bleachszerpjatek.wikia.com/wiki/Chizuki_Maya
Ninomiya Mitsuko
8. Osztag
8. Osztag
Ninomiya Mitsuko

Female
Sagittarius Horse
Hozzászólások száma : 284
Age : 28
Tartózkodási hely : Kobaa-channál || 8. osztag keptöni irodája >< || Osztag kertje~ *.*
Registration date : 2008. Sep. 07.
Hírnév : 24

Karakterinformáció
Rang: kapitány
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
25000/30000  (25000/30000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Szer. Júl. 07, 2010 12:39 am

Értetlen, bamba fejjel vánszorgok Sukével és Mayával valamiféle rögtönzött titkos gyűlésre. Furi, hogy még a hadnagyom se hozhattam magammal. Tuti valami hiperszupertitkosügynökösakció lesz, ami után majd kapunk plusz pénzt, meg tudom is én, hogy mit. Majd kommandózunk is, meg bukfencezünk, és lesz majd robbanás, meg szerelem, meg fájdalom és halál! Jó lehet, hogy kicsit sok filmet, szappanoperát, meg sorozatot nézek újabban. De nem is vagyok függő, csak néha már annyira nem tudok mit kezdeni magammal, hogy inkább a 12. osztag által összedobott gagyi tévéizén bambulom a műsorokat. Fura, hogy újabban mennyire modernizálódtunk… No mindegy, lényeg az, hogy most küldi van, és nekem komolynak kell lennem, és ha kell meg kell védenem Sukét és Mayát is a gonoszoktól.
Még bambább és értetlenebb fejet sikerül vágnom, amikor kiderül, hogy miféle küldetésről is lenne szó. Persze szinte azonnal meg jelent előttem a nagy halom aláírandó és elolvasandó papír, szóval szinte még be se fejezték a helyzet vázolását az én kicsi kacsóm máris a magasban kalimpált, és hozzá vinnyogtam a szokásos „Megyek, megyek, menni akarok!” dumát. Semmi kedvem ott gubbasztani a sok papír felett. Főleg úgy, hogy Yaken is megtudja csinálni, sőt akár még az aláírásomat is megtanulhatná aláhamisítani, így én még többet lófrálhatok össze vissza, és kényeztethetem Sukét. Valószínűleg Maya, meg Suke is hasonlóképp viszonyul a papírmunkához, hiszen ők is köbö habozás nélkül elfogadták a melót. Jó kis csapat leszünk mi így hárman. *.* Mi leszünk a Totaly Spice. *.* Csak az a probléma, hogy a férjecském nem lány, így nem lehet a Sam, Clover és Alex párosítás… Nem baj! Clover most szabadnapot kap, és majd jön helyette a jó öreg Jerry!
A Senkai kapu már nyitva állt, amikor megérkeztünk, és ez tök super volt. Már csak azért is, mert nekünk nem kellett még azzal szerencsétlenkedni. Szeretek kapitány lenni, főleg mert mindenki azt teszi, amit mondok. Igaz, nem én adtam ki a parancsot, hogy nyissák meg a kaput, de akkor is szeretek kapitány lenni. Mondjuk az nem tetszik, hogy naaagyon nagyon sok a munka, és ezért még szabadidőmnek, meg magánéletemnek se kéne soknak lenni. Pedig van. Még szerencse.
Karakurába megérkezve azonnal a debil zöld emberkéhez mentünk, akitől kunyeráltunk néhány gigait. Valahogy nehezen tudtam megállni, hogy ne töröljem fel vele a padlót, de rájöttem, hogy ha megpróbálnám, valószínűleg a még nyálasabb lenne szerencsétlen parketta, mint előtte volt. Nem értem, hogy hogy lehet valakinek ennyire behízelgő modora, de most komolyan. Mivel időnk volt, mint a tenger, meg hát a város is tök nyugisnak tűnt, maradtunk kicsit beszélgetni. Természetesen én folyamatosan Sukéhez bújva, morcosan pislogtam Uraharára, aki vigyorogva gratulált, hogy összeházasodtunk.
- Kösz… – motyogom, miközben méregetem Uraharát. Nagyon gyanús pasi, és néha a hideg is kiráz tőle, de általában segít, ha kell valamiben. És hát na. Most kell a segítsége, akármennyire is fáj.
Már épp kezdünk belemelegedni a dumálgatásba – én persze nem, mert túl gyanús nekem Urahara – máris valami sikolyfélét hallok odakintről. Ülőhelyzetemből felpattanva vágódok egyenesen hátra, mint egy zsák krumpli. Hirtelen álltam fel na! Megszédültem, és felborultam. Miért olyan nagy probléma ez? Lényeg, hogy valaki bajban volt, és én próbáltam minél jobban reagálni a dologra, csak hát kicsit rosszul sült el. Suke karját igénybe véve és jajgatva tápászkodtam fel a földről. Popsimat simogatva próbáltam kidörzsölni belőle a fájdalmat, és hát csak nem sikerült. Így jártam, most seggcsonttöréssel mászkálhatok a városban. Szuper… de komolyan… -.- Mondjuk az kicsit fura, hogy se hollowot, se arrancart nem érzek sehol, pedig már tökre azt hittem, hogy ők nyomulnak a városban szórakozva az útjukba kerülőkkel. Milyen már az, hogy lerángatják szerencsétlenekről a csini ruhákat meg táskákat? Surprised Vérbosszú! Kiherélem, vagy csöcstelenítem mindet, aki benne volt a dologban! A ruhákat, és egyéb kiegészítőket nem bántjuk, mert nagyon, nagyon, naaaagyon morc leszek, és abból bajok is származnak, ha én nagyon, nagyon, naaaagyon morc vagyok. Szóval csak óvatosan, mert ütök, vágok és harapok, mert én vagyok a szuperninjaharcos 125. reinkarnációja! Mivel már szörnyen idegesít, hogy mi történhetett, megragadva Suke és Maya mancsát kiviharzok Urahara putrijából. Lehet, hogy amúgy is jöttek volna, de nem érdekel! Én most túlságosan sietek ahhoz, hogy bevárjam a két csigabigát.
Amint kilépünk a házból, máris meglátom a szörnyűséget, amit valószínűleg inkább nem kellett volna látnom. Az emberek megtépázott ruhával, és összetört kocsikkal bambulnak egymásra. Szép, kényelmes ruhák… Hogy tehették ezt velük? Megbocsáthatatlan bűn! A járgányok annyira nem érdekelnek… de a ruhák… a ruhák… T_T
Az egyik áldozathoz odafutva kezdem el neki sorban feltenni a kérdéseimet:
- Mi történt? Ki tette ezt magával? Látta az elkövetőt? Hogy nézett ki? Hordott ruhát? – kezdem el rázni zaklatott lelkiállapotomban az ismeretlen áldozatot. Remélhetőleg értette a kérdéseket, habár kicsit idegesen, lihegve, és hadarva tettem fel őket. De azért csak nem olyan hülye, hogy ne fogja fel… Vagy igen? O.o Mert az aztán igazán gáz lenne, mert mivel hogy nem is beszélek olyan hülyén, meg értelmes mondatokat is képes vagyok már aránylag összepakolni, és nem hadarok, meg nincsenek beszédhibáim, meg fogalmam sincs, de én tökéletesen beszélek! Szóval remélem megértett…

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Chizuki Maya
Vaizard
Vaizard
Chizuki Maya

Female
Hozzászólások száma : 595
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2009. Apr. 13.
Hírnév : 28

Karakterinformáció
Rang: 3. osztag ex-taichou
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
36000/45000  (36000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Szer. Júl. 07, 2010 1:25 am

Teljességgel lehetetlen helyzet uralkodik az irodámban... A papír mára már a legádázabb ellenségemmé vált. Eddig sem voltam valami nagy ügybuzgó, no de az utóbbi időben nagyon elvadultam. Felé se nézek az aktáknak, meg aláírandó halmoknak, pedig igen, tudom hogy meg kellene csinálni. Már csak azért is, mert én vagyok a kapitány! Imádtam kapitány lenni, mindenkit el tudok bűvölni, hogy alig pár év alatt ennyire vittem, meg stuff! Csak szerintem vagyok egy nagy rakás szerencsétlenség... Bár a magánéleti kríziseimnek nem kellene kihatással lenniük a munkámra, meg a többire, tudom. De akkor is, annyira szar érzés, hogy kicsit irigy vagyok Sukéra meg Mitsura >.> Mármint nem a boldogságukat irigylem, csak hát... jó lenne, ha esténként én is hozzábújhatnék valakihez, meg feleség lennék, meg minden! Bár én toltam el a dolgokat kedves ex-vőlegényemmel, abban azért biztos vagyok, hogy a mostani helyzet jobb, mint ami velünk lehetett volna. De azért akkor is utálom magamat, és kész. Nem lehetek ekkora nyomorék, hogy csak én ne találjak magam mellé egy pszichopata mazochista állatot! Surprised
Ezen teljesen jól elmérgelődtem, és el is indultam a gyűlésre, ahol elsőre nem fogtam fel, hogy mi a jó élet folyik itt, de az önkéntes szó hallatán szinte felugrottam a levegőbe Hát még szép hogy megyek! Bármit, csak irodát ne... gyűlölök ott lenni, nem bírom elviselni azt a helyet... Át kell rendeznem! Ezen ügyben kénytelen leszek mozgósítani kedves bátyámat - aki egyébként fiatalabb nálam, szóval nem értem, miért ő a bátty, de oké-, mert kell valaki, aki cipekedjen. Meg még valaki, aki cipekedik. >< Ha Yuu-chan nem lógott volna el innen pofátlan módon, biztos befognám- elég lenne meglengetni az orra előtt két szakés üveget, meg néhány PSG számot, amikben ajándék szexi Chiyo-chan poszterek vannak, és biztos kezes bárányka válna belőle. Így kénytelen leszek valami rejtőző izommal rendelkező kis mitugrászt befogni, aki azért lesz lelkes, mert: a kapitánya vagyok, nő vagyok, és szoros az egyenruha. A végén még ő lesz a hálás! ><
- Áhoj, drágaságaim! - ugrottam be Mitsu és Suke nyakába, majd ölelgettem meg őket. Mitsut azonnal faggatni kezdtem a nászút apróbb részleteiről, és közben lelkesen tömtem a kezébe az édességet. mindig is tudtam, hogy Suke egy perverz vadállat, de hogy szétpattogjon egy ágyat... Kissé költséges volt a tornaóra, az már biztos. Alattomosan vigyorogva másztam hát fel kedves bátyám hátára, és adtam neki parancsba, hogy vigyen át a senkai kapun, ha már a tangapapucs tortámat nem díjazta. Pedig igazi mestermű volt, órákon át kínlódtam vele, de sebaj. A döglött muflon torta ötlete már kezdett megformálódni bennem, és legszívesebben felröhögtem volna jó alaposan, azzal a tipikus sötét röhögéssel. De azért mégsem, nem akartam hülyének tűnni. Ezt a luxust nem engedhetem meg magamnak, hiszen én mégiscsak a legcukibbvukibb kapitány vagyok Seireteiben! Surprised :Maya2:
Ahhoz képest, amit a kedves Gyűlésvezető Úr levisított, rohadtul nyugodt volt a környék, szóval elvonszoltam az én szívem szottyait egy utcai bódéhoz hot-dogot zabálni. Itt azért csak érezzük az éhséget, üres hassal meg nem sokra megyünk a kis ellenfeleink ellen! Bár az árus nem látott, így elloptam három hotdogot, az árukat meg bedugtam a kasszába. Az alak tök nyugodtan bagózott tovább, észre se vette. Legalább van valami, ami nem változott az elpatkolásom óta...
Szépen, lelkesen elmásztunk hát a jó öreg Uraharához, és annak ellenére, hogy tényleg nem százas az ürge, megnyomorgattam. Nem vagyok szívtelen dög, egy ölelés meg általában jókedvre deríti az embereket, nem? Hát persze hogy igen! *-* Szóval ezután lelkesen besoroltam Mitsu mellé, aztán rávetültem Ururura meg elmaradhatatlan kísérőjére, aki megint leanyázott. Voltam olyan kedves, hogy ignoráljam, és csak megtapostam kicsit Surprised
Békés kis pillanatainkat egy visítás és Mitsu felborulása zavarta meg, bennem meg jól megállt az ütő! A végén még kiderül, hogy az éjjel-nappal tartó mézesheti edzésnek poronty lett a következménye. Surprised Bár én is képes vagyok elesni a saját lábamtól is, szóval jobb, ha hallgatok. Az utcára kilépve meg mindenhol alulöltözött egyének meg tropára ment kocsik fogadtak, én meg fészpalmoltam egyet. Ágyő, értelem! Milyen elmebeteg állat szabadult már ránk? Biztos valami csillámporos vámpájör randalírozik... Lehet, hogy az egész csak egy átverés, és meg akarnak minket szivatni... o.O
Míg Nabe-kun és Mitsu az embereket kérdezgették, én lekempeltem a járdára, és tök nyugodtan meghúztam a kis ásványvizem, ami a póttestem táskájában volt. Egyébként jó vicc, hogy levágják az emberekről a ruhát... hátha valami félisten is erre tévedne alsógatyában! Bár akkor a kis házaspár biztos magára maradna pár órára... :/
- Mit csináljunk? Senki se tud semmi értelmeset mondani, csak gúvad a szemük a másikra...- pattantam fel kinyújtózni.

______________

Spoiler:
 


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://hu.bleachszerpjatek.wikia.com/wiki/Chizuki_Maya
Watanabe Yuusuke
10. Osztag
10. Osztag
Watanabe Yuusuke

Male
Hozzászólások száma : 404
Tartózkodási hely : Otthon a családommal
Registration date : 2009. Jul. 09.
Hírnév : 23

Karakterinformáció
Rang: 10. osztag kapitánya | A Daitenshi tagja
Hovatartozás:
Lélekenergia:
34000/45000  (34000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Szer. Júl. 07, 2010 2:44 am

Nagy nap ez a mai! Végre rászántam magam, hogy kicsit törődjek a papírmunkával, mert már zavart, hogy ahányszor belépek az irodámba, az asztalom mögötti szekrény ajtajainak kis résein alá nem írt jelentések lógtak ki, meg alig lehetett becsukni már azt a szekrényt amúgy is. Vera ezt nem tudja, de azokat a papírokat, amikre nincs időm -ergó nincs kedvem megcsinálni- mind-mind belezsúfolom a szekrényembe, éghozzá jó mélyre, hogy még csak ne is lássam. Ennek most vége, mivel már nincs hely a bútor belsejében, szóval muszáj leszek valamit kezdeni a felhalmozódott papírokkal. Felmerült bennem az is, hogy esetleg elajándékozhatnám az összeset egy papírgyűjtés alkalmával, de minden bizonnyal feltűnő lenne ha aláírás nélküli jelentésekkel mászkálna a fél Seireitei. Szóval épp nekiállnék egy szál cigi kíséretében a legelső papírnak, mikor jön egy pokollepke, hogy kapitányi megbeszélés lesz. Érdekesen hangzik, nem mostanában volt ilyen, általában a hadnagyok is részt vehettek a tárgyalásokon, de most minden bizonnyal valami nagy van készülőben, ha ők sem lehetnek itt. Minő fájdalom! Itt kell hagynom a papírmunkát. Úgy látszik a sors is úgy akarja, hogy ne készítsem el a dolgot, és bízzam csak Verára, mert Ő mesterien ért hozzá. Ebben a szellemben gyorsan ki is viharzok a helyiségből, hogy még csak véletlenül se kelljen ránéznem a sok papírra, és mikor már tisztes távolságban tudom az irodát, lelassítok és rágyújtok egy cigire, hogy az út további részét füstölögve töltsem el. Mostanában csak ennyire futja, ugyanis Mitsu nem szereti a füstöt és mellette nem lehet. >.> xD
A tanácsterembe belépve szinte mindenkit ott találok, mivel utolsóként érkeztem. Be is mérem gyorsan Mitsut és bekempelek mellé, hogy onnan hallgassam a tanácskozást, plusz egy cuppanós puszival köszöntöm. Úgy tűnik, mégsem utoljára érkeztem, mivel Maya nem sokkal utánam esik be. Csontropogtató öleléssel köszöntöm, majd gyorsan odébb vonulok kicsit, mikor elkezdenek pletyózni. Semmi különös nem történt a nászúton, csak ami ilyenkor szokott, az ágyról meg nem tehetek, gyengék voltak a lábai, plusz nyilván öreg is volt az anyag, azért roskadt össze. :/ Leszokhatnának a nőstények a pletykázásról, én se pletykálok Yuu-channal, csak megbeszéljük a dolgainkat, ami nem ugyan az! Meg sem lepődök, mikor a két lusta nőszemély egyből jelentkezik a küldetésre. Be kell valljam, hogy én sem csak azért jelentkezem, mert Maya és Mitsu is megy, hanem azért, mert mintha csak nekem találták volna ki ezt a dolgot! Végre van valami új dolog, már ideje volt. Egy idő után a shinigami megunja, hogy folyton csak hollowokat meg arrancarokat kell likvidálnia, végre itt egy új dolog, amiben valószínűleg nem ők dolgoznak közre. Így hát jókedvűen kapom hátamra Húgom, és cipelem a senkai kapu fele, szabad kezemmel meg Kedvesem karolom át, mert nekem ez is megy, mivel Cool. Persze az élet nem fenékig tejfel, így hát le is pakolom szépen a kapu másik oldalán Húgom, hogy most Feleségem vegyem kezelésbe azzal, hogy átölelhetem. Sosem voltam még Mitsuval egy küldetésen, szóval ez több szempontból is különleges nap! Az eddig is nyilvánvaló volt előttem, hogy Maya kreatív, most viszont már tutira biztos vagyok benne, mivel nagyon ügyesen csórt el három hotdogot az egyik árustól, aki még csak észre sem vette. Persze ezt úgy tette, hogy közben láthatatlan volt, mivel a gigai kapszuláinkat Uraharánál kell beszereznünk, de szerintem ha látható lett volna Maya, akkor is megoldotta volna a problémát. Elég egy combvillantás és minden hím megfeledkezik épp aktuális munkájától. Ez tény, bizonyíthatom, saját tapasztalat.
Urahara, mint mindig, most is azzal a mosolyával köszönt, amit legszívesebben lerúgnék az arcáról. Amúgy magát az ipsét bírom, meg jófej, meg minden, de azt a vigyort ki nem állhatom. Viszont mint mindig, most is nagyon jól értesült, hisz gratulált nekünk a friss házasságunkhoz. Ezen nem kéne csodálkozom, mert gyakorlatilag a fél Seireitei ott volt a lagzin, szóval Urahara csak akkor nem tudta volna meg a dolgot, ha süket. Mintha Mitsunak se tetszene a pasas annyira, emrt jobban bújik a szokásosnál, de ez persze engem nem zavar, az viszont annál inkább, mikor hanyatt vágódik és leseggeli a padlót. Természetesen egyből utána vetem magam és saját kezűleg győződöm meg arról, hogy nem szenvedett "seggcsonttörést". Teszek rá, ha az utcán sikoltoznak, közben meg a Párom életveszélyben van! Úgy néz ki, csak én gondolkodom így, mivel mire észbe kapok, már Maya mellett lobogok valahol Mitsu mögött, aki húz kifele az utcára megnézni, hogy mi történt. Mintha valami tornádó ment volna végig a városezen szakaszán, úgy nézett ki minden. Persze okom nincs panaszra, hisz jópár nő álldogál erősen megtépázott ruhában, amiből itt-ott kilóg velemijük. Ejj, mondtam, hogy ezt a küldi nekem lett kitalálva! Míg Mitsuék próbálnak valamit kiszedni az egyik járókelőből, én megszemlélem az egyik közeli gépjárművet, ami felborult valamitől. Egy biztos, nem egy tornádó volt, sem hollow, sem pedig arrancar, mert azt éreztem volna.
- Sikerült valamit kideríteni? - kérdem a csajoktól, miután végzek az autó vizsgálásával. Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy mi lehetett ez, de az biztos, hogy ki fogjuk deríteni!

______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Chizuki Maya
Vaizard
Vaizard
Chizuki Maya

Female
Hozzászólások száma : 595
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2009. Apr. 13.
Hírnév : 28

Karakterinformáció
Rang: 3. osztag ex-taichou
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
36000/45000  (36000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Szer. Júl. 07, 2010 4:01 am

Mesélés:

Nem lepődtök meg annyira, hogy az emberek nem szolgálhatnak semmiféle használható információval, hiszen ha Seiretei nem tud szinte semmit sem, akkor honnan tudnának az emberek? Körülöttetek a hol alsóneműs, hol szétvagdalt ruhájú emberek mászkálnak, arcukon tökéletes ledöbbenéssel. Néhányan elkezdenek egymással beszélgetni - ekkor egyfajta lilás köd kezd el terjedni az utcán, és az emberek arcukon különös kifejezéssel indulnak el. Úgy, mintha beprogramozott gépek lennének - miután pedig abszurd módon nem vettek tudomást arról, ahogyan kinéznek, és még az összecsúszott kocsikból is kikászálódtak az embere, és szemükben nincs semmi értelemre utaló jel. Ezután a köd szinte azonnal elkezd felszívódni, ekkor azonban különös reiatsut éreztek meg egy irányból, amit azonban nem tudtok beazonosítani, hiszen egyik általatok ismert fajéhoz sem hasonlít. Mindenesetre elindultok felé- lesz, ami lesz alapon. Utatok egy eldugott kis sikátorhoz vezet, melynek egyetlen ékessége egy apróbb bolt.
Odabentről bár egyre gyengébben, de még érezhető a furcsa lélekenergia, és a bolt felé lépő Suke rálép valamire, ami hangos reccsenéssel eltörik. Ami azonban még meglepőbb, hogy a kis tárgy éles sipítással, zokogáshoz hasonló hangot hallat, majd elnémul. Közelebbről megnézve döbbenten nyugtázzátok, hogy a bábu még így, láb és kar nélkül is megpróbál kiszabadulni fogva tartója kezéből - a hátára csatolt kis kardot pedig beleszúrja elrablója kezébe, majd porrá omlik. A bolt tetején egy pillanatra mintha egy sötét köpenybe burkolózó alakot látnátok, de mire jobban odanéztek, már nincs ott- csupán a belőle előtörő gúnyos horkantás visszhangzik még mindig a fületekben. Végül úgy döntetek, hogy beléptek a boltba, hiszen valószínűleg köze van az előbb felbukkant lila ködhöz. belépve a szemetek elé tárul a bolt belseje: semmiben sem különbözik egy átlagos kis shoptól. A két eladó sajátos külseje is elég okot ad a gyanúra, hát még a belőlük áradó közömbösség! míg a fonott szakállú alak egy zsákba pakolja a bolt hátsó részében található játékokat, addig a szőke alak nyájasan fordul felétek:
- Üdvözlöm önöket a Xio Shopban! Segíthetek valamiben? Mit szeretnének venni? - megtévesztő nyájasságal vezet benneteket a bolton át, polcot polcról mutatva be, míg Mitsu végül is elhatározza, hogy megpróbál belőle információt kiszedni. Eközben Suke a másik alakot tartja figyelemmel- valamiért nem tetszik neki a játékfigurák összepakolása, kiváltképp azért, mert a bolt előtti kis akciót nem felejtette el- mivel a keze még vérezgetett. Eközben Maya a bolt raktára felé veszi az útját, és megpróbál észrevétlenül besurranni: sejtése szerint ugyanis valamit lelkesen dugdosnak ott. Szándékát jelzi is két társának, azonban a raktár felé lopakodása nem marad mindkét alkalmazott számára titok: bár a szőke hajút- akinek, mint kiderült, Hei a neve- eléggé lefoglalja a Mitsuval való beszélgetés, bajszos társát nem köti le a Sukéval való beszélgetés, így elnézést kérve ősz hajú vendégétől, a lány után indul- lerí róla, milyen céllal: előbb hal meg, semmint hogy hagyja, hogy a lány bejusson a raktárba. Maya ebből azonban semmit sem vesz észre, elszántan lopakodik tovább a szobában levő ajtó felé, így Sukéra hárul a döntés súlya: leszereli-e a lányt fenyegető alakot, akinek kezében máris ott csillog a furcsán fénylő fegyver?

______________

Spoiler:
 


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://hu.bleachszerpjatek.wikia.com/wiki/Chizuki_Maya
Ninomiya Mitsuko
8. Osztag
8. Osztag
Ninomiya Mitsuko

Female
Sagittarius Horse
Hozzászólások száma : 284
Age : 28
Tartózkodási hely : Kobaa-channál || 8. osztag keptöni irodája >< || Osztag kertje~ *.*
Registration date : 2008. Sep. 07.
Hírnév : 24

Karakterinformáció
Rang: kapitány
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
25000/30000  (25000/30000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Szer. Júl. 14, 2010 5:18 am

Hát tökre értelmetlen ez az egész faggatózós cucc, főleg mivel nem igazán szólalnak meg, csak néznek, mint dilis gyerek a színes ceruzát. Hát nincs nekünk erre időnk. Nem gondolják tán, hogy ott fogunk majd gyökeret verni, és várjuk, hogy véget érjen a sokk, és elmakogják nekünk, hogy mi történt itt? Ha meg mégis, akkor pofára estek, mert nem vagyok hajlandó itt szobrozni egész nap, főleg mivel van jobb dolgom is. Jó… Nincs jobb dolgom, de akkor se akarok itt szenvedni velük egész nap. Ráadásul egyre rosszabbul vagyok. Émelygek, meg minden, és lehet, hogy a seggre pottyanásom is pont emiatt volt. Valami nem stimmel velem… bennem… O.o Na jó, ez lehet, hogy kicsit hülye ötlet, de mi van, hogy ha… hogy ha… nem is teljesen velem van a baj, hanem valami olyan dologgal, ami általában egy nőben szokott lenni. Mi van, ha a játéknak, amit Sukével játszok néha éjjelente, következménye is van. Ki se merem mondani, azt a szót, amitől valószínűleg szívrohamot kapnék ebben a pillanatban, bár az igazából senkinek se lenne jó, úgy hogy inkább csendben maradok, és folytatom tovább a dolgom. Egyszerűen csak rosszat ettem, és ennyi. Na de minden nap, az utóbbi pár napban?! De nem… az lehetetlen, hogy… én… szóval az… >.<
Ezen az egészen rágódva sétálok oda Sukéhez. Köbö úgy viselkedtem, mint akiben lejárt a duracell elem, hiszen tök bambán másztam oda hozzá. Mondjuk most tökre nem tudnék semmi másra gondolni, mert mi van, ha tényleg terhes vagyok. Ha igaz, akkor ezt még Sukének is el kell mondani, és mi van, hogy ha nem tetszik neki a dolog, és el hagy, vagy ami talán még rosszabb lehet… hogy… azt akarja, hogy elvetessem. Bármi legyen is az, ez utóbbit sose tenném meg. Nem ölnék meg egy apró emberkét, akit kilenc hónap múlva a karjaimban tarthatok, és azt mondhatom neki, hogy „Hé, kishaver… Én vagyok az anyukád. *.*” Ha ezt kérné tőlem, tuti biztos, hogy ott hagynám, és többé látni se akarnám. Jó, elég szélsőséges gondolataim vannak a gyerekvállalással kapcsolatban, ez tény… De akkor is. Nem lenne szívem megölni egy növekvő kisembert. Ráadásul nem olyat, aki épp bennem növekszik. Semmi pénzért! Inkább meghalok, vagy elhagyom örökre Sukét, de nem tennék ilyet.
- Szerintem induljunk el valamerre, aztán kilyukadunk valahol. – motyogom, amikor hirtelen egy lilás színű köd kezd felénk közeledni. Az emberek furán kezdenek viselkedni, ráadásul az arcukon is érdekes kifejezés jelent meg. Úgy viselkednek, mint valami zombi, és még csak fel se tűnik nekik, hogy hogyan néznek ki. Szörnyűek ezek az emberek, de tényleg…
A füst kezd eltűnni, majd egy furcsa lélekenergia is feltűnik, nem sokkal ezután. Még sose éreztem efféle erőt korábban, így számomra lehetetlen beazonosítani. Még egy ok, hogy utána járjunk ennek az egésznek minél hamarabb. Haza akarok menni, és meg akarok győződni afelől, hogy csak én képzelgek mindenféle hülyeséget, és nincs is semmi bajom. El is indulunk abba az irányba, merről a furcsa reiatsu jön. Természetesen én Sukébe karolva igyekszem előre, hiszen még mindig szédelgek kicsit, és nem akarok felborulni minden második lépésnél. Mindegy is, hiszen néhány percnyi séta után végül megérkezünk egy sikátorba, melynek végén egy kis üzletecske is található. Még mindig érezhető a lélekenergia, azonban már csak halványan. Az is megfordul a fejemben, hogy talán rossz felé kanyarodtunk valahol, és már rég elvesztettük. Hangosan sóhajtva veszem tudomásul, hogy nagy valószínűséggel elbuktuk az egyetlen nyomunkat, amikor hirtelen Suke rálép valamire. Vagyis… valakire, hiszen az illető apró volt, műanyag, és visítozott is. Lehet, hogy valami módosított lélek, vagy hasonló lenne? Bár kétlem, hogy ilyen babába bele lehet tenni. No, de kitudja, majd kiderül, hogy mi folyik itt. Azonban történik valami naaagyon meglepő! Surprised A kis ninjaizé valami éles tárgyat szúr az őt szorongató párocskám kezébe, majd porrá válik. Sajnos így sose tudjuk meg, hogy mi is volt ő valójában. Lehet, hogy egy királylány, akit elátkozott a csúnya gonosz boszorkány. Eh… jól van… már meg gyerekmeséken töröm a fejem. >.> Mindegy, le akarok erről az egész gyerektémáról szállni, most már komolyan! Pedig olyan tök szupcsi lenne egy édes kis lurkó, aki boldogan rohangál a lábam között. Kis tündérbögyörőnyuszitappancs!
Bamba ábrázattal pislogok Sukére, mikor meghallok egy igazán gúnyos vihogást. Mégis ki merészel minket kinevetni? Hol van a galád, had szúrjam keresztül!
- Nagyon fáj, szivecském? – ugrok oda Sukéhez, miközben adok egy puszit a szúrt sebre, majd betapasztom azt egy Chappy nyuszis sebtapasszal. Mert we ♥ Chappy nyuszi, és ez sose fog változni. Legalábbis addig, amíg én élek, biztos, hogy nem fog. >.<
Megragadom Suke ép karját, és azonnal vonszolom is be az üzletecskébe, hogy körbe kukkantsunk benne. Tökre kíváncsi vagyok, hogy mi is van bent, ha már egyszer kint ilyen fura élő babával is találkoztunk. Baba… T_T Akarom azt a babát, ha tényleg baba, és nem csak megrontottam a gyomrom. De mondjuk ha azt vesszük, akkor tuti, hogy baba, mert hát annak kell lenni, és jézusom! Surprised Már azt se tudom, hogy mit akarok. Összezavarodtam. T_T Mindegy… Lényeg, hogy beléptünk a boltba, és máris leesett az állam. Tök jó volt ez az egész hely, meg minden, csak egy valami zavart… A két eladó ahhoz képest, hogy milyen extrém fazonok voltak, tökre úgy kezeltek minket, mintha mindennaposak lennénk. Pedig ilyen szépség, mint én, nincs még egy a világegyetemben! Na jó… ez kicsit egósan hangzott, de akkor is. Az egyik eladó úgy tűnt, félrepakolta a közömbösségét, és érdeklődött, hogy mit is keresünk mi itt. Hát… Én vállaltam, hogy elregélem neki a sztorinkat, és megpróbálok kiszedni belőle valamit.
- Ööö… Lenne egy kérdésem… Pontosabban több is, de először az első… – kezdek bele kicsit önbizalom hiányosan – Nem tud véletlenül a manapság előforduló furcsa eseményekről valamit? Mármint arra gondolok, hogy újabban az emberekről csak úgy leszakad a ruha, meg felborulnak a kocsik, meg hasonlók. – fejezem be végül, miközben egy fura üvegcsét nézegetek. Szemem sarkából azért látom, hogy Maya épp indulni készül tovább, hogy szét nézzen hátul is. Megpróbálom minél jobban lekötni a helyes szőke srác figyelmét, hogy Maya nyugodtan be tudjon jutni a raktárba, így bevetek mindent, amim csak van. Szó szerint mindent.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Chizuki Maya
Vaizard
Vaizard
Chizuki Maya

Female
Hozzászólások száma : 595
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2009. Apr. 13.
Hírnév : 28

Karakterinformáció
Rang: 3. osztag ex-taichou
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
36000/45000  (36000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Pént. Júl. 16, 2010 6:47 am

Teljesen reménytelen volt a helyzet, a járókelők semmit sem fognak mondani. z a tény pedig olyan biztos, mint ahogyan én itt, egy kuka mellett ülök kedvenc ásványvizes üvegemet szorongatva. Végül tanácstalanul felálltam, és elpakoltam innivalómat. belekaroltam Mitsuba, hogy legalább csináljak valamit- nem tudom, mennyire bizonyult volna jó ötletnek a járókelők sápítozásának a hallgatása. Sápítoztam én eddigi életem során eleget eddig is, nem kellett több a hallószervemnek. Jobbra meg balra sodródtam Mitsunak hála, aki nekem nagyon is furcsának tűnt. Nagyon magába volt fordulva, legalábbis nekem úgy tűnt. annyira, hogy nem tudtam, tud-e magáról. Vajon észrevenné-e, ha egy madár lekakálná a fejét? Surprised
Ilyenféle költői kérdéseken agyalva vettem észre, hogy köd mászik a lábamnál, méghozzá lilás köd! ledöbbenve, tátott szájjal figyeltem az akciót, és alig bírtam megmozdulni. Furcsa hatással volt az emberekre a köd, fel sem tűnt nekik, hogy majdnem pucéran róják Karakura utcáit. engem nem zavart annyira a dolog, ha már a naturalizmus kezd elterjedni, hát terjedjen... Mégis ki vagyok én ahhoz, hogy az útjába álljak?! vállat vonva zártam le a dolgot magamban, de a lila ködöt nem hagyhattam figyelmen kívül. Ugyanis elkezdett felszívódni, méghozzá nagyon is gyorsan! Sejtettem, hogy nem csak én éreztem meg a reiatsut, ami gyenge volt ugyan, de attól még nagyon is követhető! Így hát együttes erővel elindultunk utána, és hamarosan elhagyatott területhez értünk- csak egy bolt volt előttünk. nem nézett ki titkos atombomba gyárnak,de sosem lehet tudni, szóval... fokozott óvatossággal kell megközelíteni a helyet. Ám erről azonnal lemondtam, amikor imádott bátyám rálépett valamire... ami mozgott és visított! Surprised
- Taposd ki a belét, azaz! Ne sajnáld, zúzzad porrá, te vadállat! - mondtam visszafojtott nevetéssel a hangomban. Jó, tudom, nem volt vicces, de hát... hány babríbaba kezd el az életéért visongani? Ha ez még nem lenne elég, meg is szúrta Nabe-kun kezét. Mitsu elintézte a dolgot egy ragtapasszal, amire én csak rápislogtam. ez is az a fajta cucc volt, amivel ki lehet engem kergetni a világból. Nem szeretem az ilyesmit, meg a rózsaszínt és az egyéb lányos dolgokat sem. Bár az utóbbi időben néha előtört belőlem a palotapincsi üzemmód, dolgoztam az ügyön- nem fogok én egy lélekkapszulás Matsumotová fajulni! Surprised
- Okés, bátyó, hiró vagy! - veregettem meg a vállát, és lódultam meg a bolt felé. Odabent kapásból a cukros és édességes részleg keltette fel a figyelmemet.... Mennyország *.*
A szőke pasi meg a szakállas muksó a pultnál már más tészta volt, mindkettőnek olyan Yuci féle maffiafeje volt. Nem voltak szimpatikusak...
Nabe-kun és Mitsu úgyis jól lefoglalták őket, úgyhogy én kerestem magamnak egy szép kis életcélt... és találtam is! A raktár ajtaja hívogatóan tárult elém, s szinte mágnesként vonzott maga felé. Nem is csodálom hát, hogy elindultam... ><
Persze számítottam rá, hogy majd be kell vetődnöm valahová, hiszen idegeneknek oda tilos belépni. De ki tudja? Lehet, hogy odabent rejtezik a muksó, aki a ház tetején ácsorgott nemrég, és kéjelegve nézi Rubint Réka tornáját. Soha nem lehet tudni, hogy manapság mire gerjednek… Agyamban mindenféle idióta ötlettel kezdtem el közelebb mászni a bejárathoz, és nem vettem észre, ahogyan ez valakinek nem tetszik. Mitsu tökéletese lefoglalta a szőke srácot- már biztos fűzi szegény lány fejét egy randi vagy raktári szex reményében. Bár valószínűtlen, hogy ezt megélné a srác, mivel nemcsak Nabe-kun nyírná ki rögtön, hanem én is. Menjen csak a pornómagazinokhoz, ne a bátyám feleségét akarja…

______________

Spoiler:
 


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://hu.bleachszerpjatek.wikia.com/wiki/Chizuki_Maya
Watanabe Yuusuke
10. Osztag
10. Osztag
Watanabe Yuusuke

Male
Hozzászólások száma : 404
Tartózkodási hely : Otthon a családommal
Registration date : 2009. Jul. 09.
Hírnév : 23

Karakterinformáció
Rang: 10. osztag kapitánya | A Daitenshi tagja
Hovatartozás:
Lélekenergia:
34000/45000  (34000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Vas. Júl. 18, 2010 2:38 am

Nem úgy tűnik, hogy az utcán lézengő emberek felfogták volna, hogy mi történt velük. Illetve felfogták, csak azt nem tudják, hogy hogyan történt, és mi ezt szeretnénk kideríteni. Sajnos Mitsu próbálkozásai is hiábavalóak voltak, mivel nem tudott semmi használható információt kiszedni egyik járókelőből sem. Én is tanácstalanul állok a dolog előtt, még sosem tapasztaltam ilyesmit. Általában hollowokkal, vagy néha napján arrancarokkal szokott dolgom lenni, de itt szó sincs erről. Nem éreztem az előbb sem, és most sem hollow energiát, mást pedig nem tudok elképzelni, ami ilyen méretű pusztítást tudna csinálni. Különös ez az egész, legjobb lenne, ha mielőbb a végére járnánk. A baj csak az, hogy semmi nyom nincs, amin elindulhatnánk. Magamban elmormolok egy kósza szitokszót, majd körbejárok a területen még egyszer, hátha találok valamit, amin el lehet indulni, de semmi. Ekkor azonban egyfajta köd jelenik meg hirtelen az utcákon. Legalábbis ködre hasonlít a legjobban, eltekintve attól, hogy lilás színe van, és hatására az utcán eddig értetlenül pislogó emberek átváltanak hirtelen egyfajta zombi módba és üres tekintettel indulnak el a köd után. Ekkor felfedezni vélek egy teljesen ismeretlen lélekenergiát, amit nem tudok semmihez sem hasonlítani. A hollowoknak, és az arrancaroknak sincs ilyenfajta energiájuk, és még az espadáknak sincs, szóval itt valami másról lehet szó. De hogy miről, arról fogalmam sincs. Talán egy démon? Vagy egy lélek? Látom Mayáékon, hogy Ők is észrevették a különös energiahullámokat, szóval nem kell szólnom róla. Legjobb lesz minél előbb elindulni, és követni a ködöt, de mire megosztanám gondolataimat a többiekkel, a köd már fel is szívódott. Remek, végre feltűnt valami nyom, amit követhetnénk, erre egyből semmivé is válik. Nagyban megkönnyíttette volna dolgunkat, na de az élet nem fenékig tejfel. Jobb híján a lélekeneriga irányába kéne elindulnunk, azonban az is már csak halványan érezhető, de még kivehető az iránya. Fejemmel az energia irányába bökök a csajoknak, majd megvárom Mitsut, hogy csatlakozzon hozzám. Ez tovább tartott, mit gondoltam volna, ugyanis az én pici feleségem úgy járkál, mintha be lenne kicsit rúgva. Ez nem megszokott tőle, így arcomra aggódó kifejezés ül ki, és kinyújtom kezem, hogy belekapaszkodhasson Mitsu.
- Mi a baj? Elrontottad a gyomrod? Túl sok édességet eszel, kicsit visszább vehetnél a dologból! - dorgálom meg vigyorogva, hisz nem ez lenne az első eset, hogy tele zabálná magát mindenféle édességgel. Néha nem tudja, hol vannak a határok. Bár gyanítom, hogy Mitsu gyomra nem ismer határokat, és bármekkora mennyiségű édességet képet magába fogadni. Végül sikerül megindulni úgy-ahogy a titokzatos energia irányába. Útközben jobbára mindenki csendben van. Mitsu is mintha valamerre máshol járna, és Hugin is látszik, hogy járatja az agyát. Kezd kissé idegesítővé válni ez a rejtély, és kezdek egyre nagyobb késztetést érezni arra, hogy elővegyek egy szál cigit, de türtőztetem magam, elvégre nem nagyon szeretik a jelenlévő nőstények, ha a közelükben füstölög valaki. Garantáltan megkapnám a magamét, ha megpróbálnék rágyújtani. :/ A nyomok egy sikátorban eldugott kis bolthoz vezet, ami így kívülről nem tűnik túl veszélyesnek, de sosem lehet tudni. Miért nem lehet egyszer egy szivárványos mező közepén valami nyomra találni? Mindig ezek a lehangoló eldugott kis helyek tele mindenféle perverz alakkal. >.> xD Ráadásul most a szívem Szottyai is itt vannak, és értük is felelőséggel tartozom, bár tudom, hogy meg tudják magukat védeni, ha arról van szó, és nálam jóval vérszomjasabbak is tudnak lenni, ha kihozzák Őket a sodrukból, mégis úgy érzem, hogy kötelességem mindkettőjüket megvédeni. >.< Ennek megfelelően én fogok először belépni a kereskedésbe, szóval előre lépek és elindulok a bejárat felé, azonban mikor rálépek a küszön előtt fekvő lábtörlőre, fájdalmas visongás üt fel a fejét. Fogalmam sincs, mióta tudnak visítani a lábtörlők...lehet, hogy ez valami új találmány, és a bolt tulajdonosai nyilván viccesnek találják, hogy a rongydarab elkezd sivítani, mikor valaki rálép. Lenézek, hogy megszemléljem, a törlő melyik részéről jön a hang, és mikor meglátom, hogy egy ninja bábú üvöltözik kettétörve a lábam alatt, szemöldökön eltűnik hajam alatt a meglepetéstől. Kézbe veszem az apró bábut, hogy jobban szemügyre vegyem, erre ez a kis bestia nem bele szúrja a minikardját a kezembe? Férfias kiáltással vágnám földhöz ezt az ördögfattyat, de mire a hajítás folyamatához érnék, porrá válik, mintha nem is létezett volna. Nem mintha nagyon halálos seb lenne, de felkészületlenül ért, és fáj is, meg vérzik! O.o Káromkodok egy isteneset, majd engedem Kedvesemnek, hogy elvégezze az elsősegély nyújtást.
- Kíváncsi lennék, Te mit szólnál, ha beléd szúrta volna azt az izét! Lehet, hogy mérgezett! >.> - dohogok Mayának, majd az első adandaó alkalommal, hogy Mitsu nem figyel, leszedem magamról a Chappy nyuszis ragtapaszt, mert nehogymár! Surprised xD
Miután úgy-ahogy kimorgom magam, elsőként nyitok be a boltba, ahol két igencsak furcsa eladó vár minket. Mondtam én, hogy mindenféle perverz alakok ólálkodnak az ilyen eldugott helyeken. Csak próbáljanak meg valami tisztességtelen dologhoz folyamodni, gondoskodok róla, hogy ne lehessenek apák többé. Míg én és Mitsu a két eladónál puhatolózunk esetleges nyomok után, Maya eltűnik valamerre. Nyilván nem az édességeket támadja be, hanem észrevett valamit. Csakhogy az eladó, aki velem beszél közben, észreveszi a dolgot, és miután elnézést kér, elindul Húgom fele. Félúton megjelenik kezében egy penge, vagy legalábbis annak látszik. Egyből realizálódik bennem, hogy itt vére megy a dolog, és olyasmit rejtegetnek itt, amit mindenáron meg akarnak és meg is fognak védeni. Mitsu talán észre sem veszi a dolgot, viszont én egyből cselekszem, és egy ugrással ott termek a férfi mögött. Megfogom a kezét, kicsavarom belőle a fegyvert, majd másik kezemmel a nyakát fogom meg és hozzádöntöm egyik közeli polchoz, melyről ennek hatására néhány áru le is hullik.
- Nem valók efféle játékszerek a kezedbe. Még a végén megvágod magad! - suttogom az alaknak és egyelőre nem engedem el, hátha még valami ocsmány dolog jár a fejében. - Jól vagy, Maya? - kérdem Húgomtól, aki nyilván jól van, mivel nem ért el hozzá a férfi, de azért megszokásból megkérdem. Így legalább már nyitva az út a raktár fele, hacsak a másik eladó közbe nem lép valamilyen módon, aki még Mitsuval társalog.

______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Chizuki Maya
Vaizard
Vaizard
Chizuki Maya

Female
Hozzászólások száma : 595
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2009. Apr. 13.
Hírnév : 28

Karakterinformáció
Rang: 3. osztag ex-taichou
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
36000/45000  (36000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Vas. Júl. 18, 2010 12:19 pm

Mesélés:

Suke sikeres hárításának hála Maya biztonságban bejut a raktárba, miközben ti itt maradtok. Mitsu figyelmét a szőke alak próbálja magára vonni, s játssza a tudatlant- neked ez azonban kezd gyanús lenni, ahogyan az is, hogy nem vett levegőt a beszélgetésetek alatt egyszer sem. Mivel témátok már nem kapcsolódik a küldetéshez, próba képen karjára teszed a kezed- így megállapíthatod, hogy nem ver a szíve. Ugyanezt a következtetést az alak nyakát szorongató Suke is levonhatja, akinek eddig csak édesanyját emlegették. Mikor észrevételeteket megosztjátok egymással, a két alak arca sátáni vigyorra húzódik, vonásaik eltorzulnak, megolvadnak. A látványtól gyomrotok felfordul- rémálmaitokban se nagyon láttatok még ilyet. A folyamat nem hogy megállna, vagy lelassulna- éppen ellenkezőleg! A két alak pár pillanat múlva folyékony masszaként díszeleg a terem alján- s ti megdöbbenve veszitek észre, hogy mindeddig illúzió hatása alatt álltatok: a bolt ugyanis eltűnik helyéről, és ti egy üres sikátorban találjátok magatokat, néhány széttört üveg társaságában. Semmi idegen reiatsut nem érzékeltek, s csak kis idő múlva veszitek észre, hogy társatoknak nyoma veszett! Lélekenergiáját azonban még érzitek- de már ez sem teljesen a sajátja- mintha elkezdett volna összeolvadni egy másikkal... Ez leginkább ahhoz hasonlított, amit megérkezésetekkor éreztetek, s amit idáig követtetek. Valamelyikőtök sajátos ötlettől vezérelve mintát vesz a masszából, s elküldi a 12. osztagnak elemzésre. közös megegyezés alapján már indulnátok megkeresni Mayát, amikor újabb visongás üti meg a fületeket: nyilván újra Karakura lakóit terrorizálják. Szabadon dönthettek, mi a fontosabb nektek: az emberek védelme, vagy a társatok élete...

Maya a raktárba lépése után nem egy megszokott raktárt lát, hanem egy játékokkal zsúfolt termet, melynek közepén rózsaszín gyertyák állnak, s egy székben egy nő ül. hosszú, szőke haja és 43-as lába semmi jót nem ígér... kezében egy kutyát szorongat, s mellőle egy csuklyás alak lép felé.
- Ezzel hibát követtél el, de sebaj... legalább van egy túszunk! - lép felé az alak, s reagálni sem marad ideje, az ujjaiból előtörő lila gáztól összeesik...
Egy világos, színes helyiségben találja magát, s mellette játékok halmaza áll. rémülten rohan az ablakhoz, de semmit sem lát, csak bicikliző medvéket és borzokat. Illúzió hatása alá kerül, melyből nem tud kitörni, s a látomások csak rosszabbodnak... Az egyetlen, ami valóságos, az a csuklóján lüktető rózsaszín lény, melyet be sem tud azonosítani. Azt viszont érzi, hogy a lény a reiatsuját szívja el...

______________

Spoiler:
 


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://hu.bleachszerpjatek.wikia.com/wiki/Chizuki_Maya
Ninomiya Mitsuko
8. Osztag
8. Osztag
Ninomiya Mitsuko

Female
Sagittarius Horse
Hozzászólások száma : 284
Age : 28
Tartózkodási hely : Kobaa-channál || 8. osztag keptöni irodája >< || Osztag kertje~ *.*
Registration date : 2008. Sep. 07.
Hírnév : 24

Karakterinformáció
Rang: kapitány
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
25000/30000  (25000/30000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Szer. Júl. 21, 2010 10:05 pm

Valamiért kezd egyre furcsább lenni a pasas, akivel épp beszélek, ugyanis nem látott semmit, nem hallott semmit, és még csak nem is érzett semmit. Komolyan kezdem azt hinni, hogy valami nem stimmel ezzel az egész hellyel, meg a két fura alakkal. Egyáltalán… vett ez a fickó levegőt akár egyszer is, mióta beszélgetünk? Jézusom! Lehet, hogy vámpír, vagy egy zombi, aki így csábítja be az embereket, hogy aztán a vendéget is vámpírrá, vagy zombivá változtassa, esetleg szőröstül bőröstül felfalja. Szörnyű, hogy a mai lények miket meg nem tesznek, hogy kajához jussanak. De én nem akarom, hogy akár egy zombi is megegye az agyam. T_T A vérvétel kajálás céljából már lehet, hogy más kategóriába tartozna, de biztos, hogy Jegesmackó elintézné a kis vérszopót. //Pofány csapott vámpírszmájli: :F ♥ xD// Lassacskán már a témától is kezdtünk elkanyarodni, és kissé kezdtem furcsállni, hogy az elmúlt néhány percben végig beszéltük a dolgot az én faggatózásomtól kezdve a kedvenc házi állatunkon keresztül egészen a legutóbbi divatbemutatóig, amit amúgy nem láttam, tekintve, hogy Seireiteiben élek. Mondjuk nem is nagyon izgat, hiszen nem is követem a divatot… Egyszerűen abban rohangálok Karakurában, amiben jól esik. Ha nekem ahhoz van kedvem, akkor simán végig vonulok a városon egy szál fürdőruhában. Persze a perverzeknek az egy szál semmi is tökéletes lenne, de én nem vagyok olyan… >.>
Hirtelen gondolattól vezérelve megragadom a karját, hátha tényleg valami vámpír, vagy egyéb élőhalott! Tuti biztos, hogy lehánynám, amilyen állapotban vagyok, vagy meg úgy sikítanék, mint akit legalábbis egy csapat vérengző pandamaci támadt volna meg. A tapogatózásban sikerül rájönnöm, hogy Heinek nincs pulzusa.
- Tudsz róla, hogy nem ver a szíved? – teszem fel csodálkozva a nagy kérdést, és már majdnem sikoltottam egy mentőért, amikor felmerült bennem a kérdés: nincs pulzusa, nem ver a szíve, de mégis két lábon áll. Mi az? Surprised Hát persze, hogy egy zombi! Tuti, hogy egy zombi, hiszen mi más lenne? Surprised Egy folyékony, gusztustalan, épp olvadni készülő valami, ami inkább egy nyálkás űrlényre hasonlít, mint bármi másra? Igen… pont az… -.- Tévedtem, nem zombi. De legalább nem fog megerőszakolni, és nem fogja felfalni az agyam és a belső szerveimet nyersen. Ebben a pillanatban ezt most valahogy jobban elviseltem volna. A két alak teljesen szétfolyt, mintha túl sokáig hagyták volna őket a napon, és egyszerűen szétolvadtak volna. Ráadásul a bolt is eltűnik, mintha nem is létezett volna. Csupán egy tök üres sikátor néhány üveggel. Csodálatos kép, de komolyan…
- Ööö… Egy pillanat… – kapom a szám elé a kezem, és már rohanok is falhoz, hogy meglepjem a hangyákat egy újszülött kisrókával. Vagyishát… nem is volt az olyan kicsit. Mindegy, lényeg hogy megvolt a hatása a szétolvadó alakoknak, és annak is, hogy sikerült kikeverednünk valamiféle illúzió alól. Halkan krákogva lépkedek vissza Sukéhez, s feltűnik, hogy valami hiányzik a képből. Pontosabban inkább valaki.
- Hol van Maya? – kérdezem ijedten Sukétől, ugyanis szerelmem egyetlen hugicája tűnt el. Sehol semmi, még csak lélekenergiáját se érzem, csak azt a furcsa reiatsut, ami miatt idekeveredtünk. Úgy tűnik, hogy Maya lélekenergiája és az ismeretlené valahogy egybe olvadt. Talán… együtt lennének?
Miután megtárgyaltuk, indultunk is a halványodó lélekenergia után. Meg kell találnunk Mayácskát. >.< Hirtelen azonban újra sikoltozni kezdenek, ami csak azt jelentheti, hogy ismét terrorizálja valami az embereket. Nem igaz már, hogy még a barátunkat se hagyják megkeresni… -.- Nem érdekel, megyünk megmenteni Mayát, és tojok arra, hogy mit gondol a sok idióta majd Seireiteiben. A barátaim számomra fontosabbak, mint hogy az embereket megmentsem valami degenerálttól, aki tönkre teszi a ruhákat. Jó, megérdemelné, hogy fellógassam a bokájánál fogva, de akkor is. Miután megdumáltuk Sukével, hogy először Mayát találjuk meg, és csak azután foglalkozunk a melóval, máris indultunk tovább. Arra, amerről az a fura lélekenergia jött.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Chizuki Maya
Vaizard
Vaizard
Chizuki Maya

Female
Hozzászólások száma : 595
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2009. Apr. 13.
Hírnév : 28

Karakterinformáció
Rang: 3. osztag ex-taichou
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
36000/45000  (36000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Kedd Júl. 27, 2010 6:51 am

Majdnem sikeresen kifingattam magamat... Surprised Legalábbis, ha a szakállas faszi elér hozzám, tuti kinyír! Már ha nem védekezek, és elvakultan trappolok tovább a számomra célt jelentő ajtó felé. Szívroham kerülgetett, miközben markolásztam a póttestemen rejlő blúzt. A szívem szerencsére normális ütemben vert továbbra is, szóval asszem életben maradtam.
- Ahha... Köszi, imádlak! - kénytelen leszek a továbbiakban jobban figyelni magamra. Nem szabad itt meghalnom! Mi lesz akkor Miyavival? oké, Mitsu biztos befogadja, meg látok halvány esélyt erre Slarinnál is, de hát... hogy a fenébe kerülne át szerencsétlen macska Seireteiből Las Nochesbe? o.O Nem vagyok normális már én se...
Kíváncsi pillantást vetettem Mitsura, akinek idomai tökéletesen lefoglalták az alakot. Anyám, Nabe-kun ezt nem látja? Nem is idegesíti, hogy az asszonyt fűzik? Mert ez tuti hogy az, még akkor is, ha Mitsu olyan falfehér, hogy jobb se kell... Szerintem tuti van valami baja. Ha nem beteg, akkor terhes. Kedves bátyámból kinézem, hogy egy idegrohamának köszönhetően kihajította az ablakon az összes legót, és a pityergő Mitsut kolbászosrántottával vigasztalta meg Surprised Fú, mekkora lenne már... Biztos valami lefagyás-idegroham kombó lenne a vége, ha valaki közölné vele, hogy terhes tőle!
De azt hiszem, nem álldogálhatok egész nap egy helyben... így egy hálás mosolyt vetettem Nabe-kunra, és lelkesen ragyogva kommandóztam tovább a raktár felé. Remélem, találok ott valamit...vagy valakit. mondjuk egy félpucér- jobb esetben pucér- félistent, aki teljesen megadja magát, amint meglátja tökéletes szépségem és gömbölyű idomaim, és a rabszolgámmá akar válni majd! *.* Tudok neki adni elfoglaltságot... De nehogy rosszra tessék ám gondolni...! Twisted Evil
mély levegőt véve épültem be az előbb emlegetett helyiségbe, hogy kikerekedett szemmel megálljak. Jól van, ez is valami elkúrt poénshow, az biztos. Ki a fene állít fel rózsaszín gyertyákat? Nem is a gyertya... de hogy RÓZSASZÍN?! o.O Beutaltatnám egy klinikára, teljes kivizsgálásra. A földkerekség legundorítóbb színe, ami csak létrejöhetett valami végzetes baleset folytán... Undorodva, orráncolva mászok el mellettük, hogy belerúgjak egy székbe. Egy székbe, amelyben ott ül a tömény rémálom, az élő rettenet! hosszú, szőke haja, agyonplasztikázott teste és Tinkerbell névre hallgató kutyája örökre beleégett az emlékezetembe. Többet nem mondok róla, ne is kérdezz.... túlságosan mélyen fájt a látvány.
- Ezzel hibát követtél el, de sebaj... legalább van egy túszunk!- lépett felém egy alak, és még csak meg sem leshettem a fejét, hogy a félistenről szőtt fantáziálásom nyerjen legalább egy kis valóságalapot, máris lerobbantott az ujjaiból előtörő lila vacakkal.
- Jé, megvan a hapi! - örültem egyet félálomban, és szépen beborultam a rózsaszín szarok mellé, amiknek ráadásul málnás illata volt. Szeretem én a málnát, de nem a rózsaszín gyertyák mellett! >.>
S hogy ezután mi történt velem, arról fogalmam sincs! Ugyanis egy undorító és világos helyiségben tértem magamhoz, ahol minden, tényleg minden csupa rózsaszín volt! A hányinger kerülgetett, miközben felültem az ágyban, és beletúrtam a hajamba. A köcsögök levették a ruhám! Még a csipkés hálócucc is a rózsaszín egy árnyalatában ragyogott... Az ablakhoz rohantam, hogy kimásszak rajta, de ehelyett szimplán csak megfejeltem. Bicikliző rókák, medvék, látható hangjegyek? Mi a szent szar folyik itt? És mi a fenét keres rajtam ez a pulzáló valami, ami a reiatsum szívja el? O.o
- Anyukám, diliház lesz ennek a vége...- hörögtem, amikor a kék Duna keringőre betörte az ablakot egy kék, lófejű pók, és rám vigyorgott. Gyűlöltem az illúziókat, nem bírtam ez alól se kiszabadulni, és ráadásul jött felém a kacsa, amelyik egy zöld papucsot rágott! A kacsák...tudnak rágni? Van egyáltalán foguk? Mert az én emlékeim szerint nincsenek... o.O


______________

Spoiler:
 


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://hu.bleachszerpjatek.wikia.com/wiki/Chizuki_Maya
Watanabe Yuusuke
10. Osztag
10. Osztag
Watanabe Yuusuke

Male
Hozzászólások száma : 404
Tartózkodási hely : Otthon a családommal
Registration date : 2009. Jul. 09.
Hírnév : 23

Karakterinformáció
Rang: 10. osztag kapitánya | A Daitenshi tagja
Hovatartozás:
Lélekenergia:
34000/45000  (34000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Szer. Júl. 28, 2010 12:05 am

Minden úgy zajlik, ahogy egy hétköznapi kis boltban zajlania kell. A vásárlók bevásárolnak, fizetnek a kedves és mosolygós alkalmazottaknak, majd távoznak. Nálunk is majdnem ugyan ez a helyzet, mégis kicsit azért akad benne némi kivetnivaló. Maya kommandózik, én felraktam a falra az egyik sunyit, Mitsu meg társalogni próbál több-kevesebb sikerrel. Ez a mi módszerünk. Minek válasszuk az átlagos módot, ha lehet máshogy is? Legalább előbb kiszedjük belőlük, amit szeretnénk és utána mindenki mehet szépen a dolgára. Oldalra nézve látom, hogy Mitsu épp tapogatja a másik alakot, és agyamban egyből megüti a kis csengőt az a bizonyos pumpa. Mi az hogy másokat fogdos?! Nemrég házasodtunk össze, és már most..?! Az a nyomorult meg nem is ellenkezik. Na várjatok csak, erre még visszatérünk majd, ha ennek a dolognak vége. Szerencséje hogy épp mással vagyok elfoglalva, különben rövidtávon felkoncolva végezné a pali. A másik, akit épp a falnak nyomva tartok, nyilván észrevette, hogy nem rá figyeltem pár pillanat erejéig, mert elkezd mocorogni, amit azzal jutalmazok hogy még erősebben nyomom neki a nyakát a falnak. Épp megkérdezném, hogy mi ez az egész, mit rejtegetnek és miért nem akarták, hogy Maya bejusson a raktárba, mikor meghallom Mitsu kérdését. Pár pillanatot rászánok, hogy én is ellenőrizzem az alak pulzusát, de kénytelen vagyok csalódni, mivel nem érzek semmit, pedig elég erősen tartom a nyakát, mégsem érzem a szíve verését. Szemöldököm felvonva nézek a csávó arcára, és szembe találom magam ET-vel, legalábbis gyanúsan hasonlít rá, mert olyan randa. Nem tudom hova tűnhetett az alak arca, meg a többi része, mindenesetre most elmenne egy óriási zselének. Utálom a zselét, ki nem állhatom, ezért gyorsan el is engedem a tagot, még mielőtt hozzámérne, és elkezdene élve megemészteni, vagy valami. Nem vagyok gyáva, de az ilyen cuccok már nekem is a "hardcore" kategóriába mennek. Közben Mitsuka gyomra is úgy döntött, hogy jobb kínt, mint bent. Nem is csodálom, amúgy is elég ramaty állapotban van, ez még rá tett egy lapáttal. Mondtam én, hogy túl sok édességes töm magába mostanában...
- Azthiszem édességkorlátozás lesz otthon... - mondom el az ítéletemet Kedvesem felett, míg várom, hogy összeszedje magát kicsit. Időközben felpillantok a két alak felé, hogy mi a helyzet, még mindig transformers-t játszanak e, de szemöldököm a hajam vonala alatt való eltűnésével jelzem, hogy itt valami rohadtul nincs rendben. A boltnak nyom,a veszett, a két masszának szintúgy, csak egy kihalt sikátor közepén ácsorgunk, néhány doboz, és törött alkoholos üveg társaságában. Kezd derengeni ,hogy itt tulajdonképpen átbaszták a rendszert, és szívatás volt az egész, csak egy illúzió. Azokat márpedig rühellem, és ha megtalálom, aki a bolondját járatta velem, garantálom, hogy néhány végtaggal kevesebbel megy ma haza. Azonabn nem ez a legfőbb gond, hanem az, hogy Maya időközben eltűnt a bolttal együtt.
- Nem tudom ,az előbb még itt volt! - válaszolok Mitsunak gondterhelten, majd átkutatom a közvetlen környezetet, hátha ott lapul valamelyik doboz alatt ájultan Maya, de nem, nyoma veszett. Ez bizony gondot jelent. Meg tudja magát védeni, nem arról van szó, de akkor is, féltem, hogy valami baja esik esetleg. Az a jellegzetes lélekenergia is eltűnt, nyoma veszett, így megint ott vagyunk, mint néhány perccel ezelőtt, vagyis semmi nyom nincs megint, amit követhetnénk, és ez nagyon bosszantó. Idegesen bele is rúgok az egyik közeli, földön heverő üvegbe, ami száz-meg száz apró szilánkra omlik szét. Idegesen a hajamba túrok, tanácstalanságomban nem tudom, hogy mihez kezdjek. Jobb ötletem nem révén, előhúzok egy kis fiolát a zsebemből, majd az egyik masszához lépek, és veszek belőle egy kis mintát, majd egy pokollepkével elküldöm a Seireiteinek elemzésre. Ezután ismét megpróbálom áttekinteni a helyzetünket, és meghozom a döntésemet. Jelenleg a városlakókért nem tehetünk semmit. Mayát az rabolta el nagy valószínűséggel, ami ezt csinálja velük, ezért ha Hugit megtaláljuk, meg lesz a probléma forrása is, amit ezután tudunk majd orvosolni, legalábbis megpróbáljuk, és a városban talán újra vissza fog térni az élet a normális kerékvágásba.
- Igen, megyünk megkeressük Mayát. A városlakókért nem tehetünk most semmit sem. - bólintok Mitsunak, majd felsegítem a földről, és leporolom itt-ott-amott. Természetesen nagy hangsúlyt fektetek a hátsó felének leporolásának, mert ne már, hogy koszos fenékkel mászkáljon a városban! Surprised Azt a különös lélekenergiát még érezni nagyon halványan, ha nagyon rákoncentrálunk, így talán még van esély arra, hogy Mayára is ráakadjunk, addig viszont nincs más választásunk, mint követni a jelet.

______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Chizuki Maya
Vaizard
Vaizard
Chizuki Maya

Female
Hozzászólások száma : 595
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2009. Apr. 13.
Hírnév : 28

Karakterinformáció
Rang: 3. osztag ex-taichou
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
36000/45000  (36000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Szer. Júl. 28, 2010 1:36 am

Mesélés:

Miután jól eldöntöttétek, hogy Karakura marad magára, és mentek Mayát menteni ( *.* xD), el is indultok, követve az előbb megérzett, furcsa reiatsut, ami egyre csak gyengül. Mint okos shinigamik, mind tudjátok, hogy mivel jár az, ha valaki lélekenergiája egyre csak gyengül... így lépteiteket szaporázva indultok el a lány nyomában. S időközben újra terjengeni kezd a lilás gáz/köd, ami elől célszerűnek tartjátok, ha kitértek. Ugyanis kezd bennetek felötleni egy balsejtelem, mely szerint ennek a ködnek van néhány speciális képessége... Így hát a háztetőkön folytatjátok utatokat, amikor nyomát vesztitek az előbbi reiatsunak. Aggódva néztek össze, csak hogy a következő pillanatban félreugorjatok az elétek ugró szörnytől, aki pontosan oda érkezett, ahol előbb még Mitsu állt. Csöppet sem szívderítő látvány a több méter magas, nyers hússzerű alak, aki ismét híján van a szívverésnek, és testét - ha jobban megnézitek, több, bizalomgerjesztőnek nem igazán nevezhető barbi baba alkotja. S hogy ezt miért láthatjátok? Nyilván azért, mert a megalkotónak sietnie kellett valamiért a létrehozásával. S hogy még kellemesebbé váljon a napotok, a "lény" meg is támad benneteket: kezeiből babák sokasága válik ki, s apró kis markukban kardokat szorongatnak, melyek látványa szúró emléket idézhet fel Yuusukében. Bosszúságotok határtalan, ugyanis a hatástalanítottnak hitt babák masszává változnak csak, s ezután visszatérnek a szörnyhöz, beleolvadnak a testébe, hogy onnan újabbak váljanak ki. Ha alaposabban megfigyelitek, a szörny szája mozog, s hangtalan szavakat suttog felétek. kétségtelen, a szörny nemcsak megölni akar titeket, hanem valami szöveget is akar mellékelni...

Eközben harmadik társatok az általa behallucinált állatoktól rettegve lapul a az ágya alatt, és elátkozza a napot is, amikor elhatározta, hogy kerüli a papírmunkát. Bár ezen szidalma kétségtelen, hogy nem fog talajt: ezek után is lelkesen menekül majd a papírok elől. Eközben egyre élesebben fáj a csuklója, és odapillantva tapasztalja, hogy a rajta pulzáló, rózsaszín szörnyűség is egyre nagyobbá, duzzadtabbá válik. Eközben egyre gyengébbnek érzi magát, és reiatsuja is gyorsabb ütemben kezd el fogyni- ami nem jó jel, hiszen nyilvánvalóan szüksége lesz még rá. A szobán végigmászva próbál valami eszközt találni, amivel lefejtheti magáról piócáját, s végső elkeseredésében már kioduval próbálkozik- ám ekkor kinyílik az ajtó, s a már korábban látott csuklyás alak lép be.
- Én a helyedben nem tenném, csak felgyorsítod a folyamatot. - vetette a lány felé a szavakat, majd a kezében tartott üvegre mutat, melyből egy igazán érdekesnek tűnő cső lógott ki.
- Ezzel fogom elvenni a lélekenergiádat...- indult meg a lány felé, s közben hosszú, lilás haja előbukkant a ruha alól. Ajkán semleges mosoly ült, s úgy hajolt a lány fölé, mintha már kismilliószor csinálta volna már ezt...

______________

Spoiler:
 


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://hu.bleachszerpjatek.wikia.com/wiki/Chizuki_Maya
Ninomiya Mitsuko
8. Osztag
8. Osztag
Ninomiya Mitsuko

Female
Sagittarius Horse
Hozzászólások száma : 284
Age : 28
Tartózkodási hely : Kobaa-channál || 8. osztag keptöni irodája >< || Osztag kertje~ *.*
Registration date : 2008. Sep. 07.
Hírnév : 24

Karakterinformáció
Rang: kapitány
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
25000/30000  (25000/30000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Pént. Júl. 30, 2010 10:15 pm

Miután megdumáltuk Sukével, elindultunk Maya keresésére. Még szép, hogy előbb őt keressük meg. A karakurai lakosok meg kivárhatják a sorukat. Amúgy se ölik őket halomra, az a néhány ruha meg felborult kocsi meg abszolúte nem számít. Legalábbis nekem a barátok fontosabbak, mint a szanaszét szabdalt ruhadarabok, meg a pucér, jóképű férfiak lesése. >.> Ott van nekem az én külön bejáratú görög istenem, az én drágaságos férjecském. Nem azért vettem el, mert nem volt más szerencsétlen, aki el akart venni, hanem mert szeretem, és mert jól néz ki, meg… meg… el tud viselni. Szóval azért mentem hozzá, mert ő egy igazi multifunkciós férj. Jól mutatok mellette, meg még meg is csinálja amit mondok neki. Cool
Ahogy követtük Mayácska lélekenergiáját, feltűnt, hogy egyre gyengül. Ez pedig egyáltalán nem jelent jót, főleg mivel valakinek akkor gyengül a lélekenergiája ha haldoklik, vagy pedig ha folyamatosan elszipuzza valami a lélekenergiáját. Könyörögtem magamban, hogy inkább az utolsó lehetőség legyen, mint az első, hiszen ha haldoklik, akkor előfordulhat, hogy későn érkezünk. Istenem, bele se merek gondolni, hogy mi történne, ha túl későn érkezünk, és nem tudjuk megmenteni szegény csajszit. T_T Maaaah T_T Szinte fel se tűnik, hogy lassacskán újra megjelenik a lilásszínű köd, amit talán nem lenne jó ötlet bekapni, főleg mivel lehet, hogy rossz vége lenne. Shunpoval ugrunk fel a tetőre Sukével, és a házakon ugrálva követjük tovább a lassanként szertefoszló lélekenergiát. Amikor már teljesen eltűnt a lélekenergia, megtorpantam, és aggódva pillantottam páromra. Nem akartam elhinni, és természetesen sikerült megint a legrosszabbra gondolnom. Jó, persze győzködtem magam, hogy nem lehetséges, hogy Maya meghalljon, mert azért kapitány, meg erős, meg nem olyan, akit egykönnyen le lehet győzni, meg tudom is én, de akkor is… Féltem, hogy ez fog bekövetkezni…
Hirtelen egy benga állat monstrum keveredett elénk. Éppen hogy sikerült elugranunk, és éppen hogy nem nyomott agyon az érkező ellenfél, hiszen pontosan arra a helyre érkezett, ahol nem régiben még én álltam ledöbbenve. Úgy tűnik, hogy ez a radioaktív iszapszörny némi darálthússal mixelve cucc most a divat, mert ez is leginkább úgy nézett ki, mint egy rakás mozgó húsosiszap azzal a különbséggel, hogy szemlátomást babák lógtak ki a testéből. Mi ez amúgy? O.o Valami ufó, ami barbitárolóként funkcionál, vagy mi? O.o No mindegy, most nem ez a lényeg, hanem az, hogy ez a valami máris támadni készül. Babákkal… Ez most valami rossz vicc? Surprised Nem elég, hogy Suke megvon az életet adó édességtől, most még ez is. Olyan gonoszak ma az emberek… T_T Miért pont engem kell így kínozni? T_T
Őrült módjára kezdtem el hadonászni zanpakutommal, és próbáltam minél távolabb tudni magamtól a barbikat, azonban néhányan voltak olyan szerencsések, hogy fel tudtak mászni a ruhámon. Hangosan felsikoltva kezdtem körbe-körbe rohangálni, mint aki megzakkant, amikor leesett, hogy én voltaképp egy kapitány lennék, és ez nem igazán illene hozzám. Mi ez már, hogy betojok néhány kis 20 centi magas barbitól? Nem vagyok gyáva, és épp ezért próbálom magamról sikítva lekaparászni az aljas támadókat, akik próbálnak kinyírni minden úton módon.
- Ments meg, Sukeeeeheeeee~~~~!!!!! – visítom, miközben próbálom lerázni magamról az alattomos kis műanyag mütyűröket. Jó, mondjuk az meg se fordul a fejemben, hogy talán Sukének is hasonló gondjai vannak, de most na… Én ebben a pillanatban fontosabb vagyok, mint ő. T_T Miután sikerült az összes babát kinyírni (jézusom, de hülyén hangzik O.o) máris jött a következő adag. Nem igaz, hogy nem tud mással támadni ez az izé, amit valahogy nagyon elszúrtak a gyártósoron. Ráadásul nem elég, hogy folyamatosan támadnak minket az apró babák, meg motyog is mellé valamit az iszapszörnyizébizé. Most egyébként is… kit érdekel, hogy mit motyog? Surprised Engem biztos nem… Mert engem most egyedül az érdekel, hogy végre békén hagyjon, és mehessek tovább keresni Sukcsi és a hamarosan születő róka társaságában Mayát. >.<

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Chizuki Maya
Vaizard
Vaizard
Chizuki Maya

Female
Hozzászólások száma : 595
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2009. Apr. 13.
Hírnév : 28

Karakterinformáció
Rang: 3. osztag ex-taichou
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
36000/45000  (36000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Pént. Júl. 30, 2010 10:46 pm

Nos, nem mondhatnám, hogy nagyon felemelő látvány a rózsaszín hálóingem, meg az ugráló kacsa az orrom előtt. Éppen ezért találom célszerűnek, hogy bemásszak az ágy alá, hátha ott nem látok semmit. Na meg, ha behunyom a szemem, megnézem mit improvizálnak elém a köcsögök. Mondjuk ezekből mindent ki tudok nézni, szóval dögöljenek meg, ha megint szemétkedni akarnak velem. Nem fogom én ezt végig lenyelni, szétverek mindenkit, csak tudjam lepiszkálni magamról ezt a kis lüktető vackot! >.<
Felettébb harcias lélekállapotban másztam hát be az ágy alá, és vágtam be szépséges fejemet párszor az ágy aljába. A helyzetem rémesebbé vált: már lehunyt szemmel is izzó, vörös szempárokat kezdtem el hallucinálni, s lassan már elátkoztam a napot, amikor rájöttem, hogy szeretem a vámpíros horrorfilmeket. Remegve tolattam hát kifele, fényesebb helyre, amikor is rápillantottam a csuklómra, és felnyögtem. Nem tetszett az, amit láttam, gondolom részleteznem se kell miért nem volt szimpatikus a baszottnagy, lüktető valami. Legalább a kardom lenne a közelemben, esküszöm, leégetném magamról. De nem, mert elpakolták, és még beszélgetni se tudok Vele! Pedig azt hiszem, most megnyugtatna a trágár anyázás, amit rendkívüli eszemért kapnék. Legszívesebben hókonnyomnám magamat, amiért voltam olyan lelkes, és eltértem bátyáméktól, de hát na... Valakinek csapdába kellett esni, arra meg én vagyok a legcélszerűbb alany, nem? Csak azt volna jó tudni még így, reiatsu-csapolás közben, hogy Mitsuék jól vannak-e. Már biztos észrevették a hiányom, meg keresnek is, ugye? Mondjuk, érdekes lesz, mivel én is érzem hogy fogy a cucc, nemhogy ők. lehet, hogy ezek itt tényleg a kinyírásomra játszanak? Szent szar, a végén még megfőznek egy kondérban, és vigyorogva ülik meg a toromat! o.O
- Vágjon már fejbe valaki...- rimánkodtam rendes agyért, amit egy kupánpuklitól reméltem. Nem szoktam ennyit nyavalyogni, palotapincsi se szoktam volt lenni, néha mégis előtör rajtam. Azt hiszem, kezdek túl nagyot változni, és ez a dolog határozottan nem jó. Ha másért nem is, hát azért, mert Slarin nem fog megtűrni maga mellett. A hisztimet meg el kell raktárolni a jövőbeli hímemnek, akinek még nem tudom a nevét, de van róla elképzelésem- legyen kúrva magas, kúrva izmos, és rohadtul szexmániás*.* Ja, meg szeressen is, de lehet, hogy nem most kellene összeírnom a kívánságlistát, tekintve, hogy már mozogni is alig van erőm. ja, ezt onnan lehetett észrveenni, hogy spontán eldőltem az ágy mellett. Gyorsan határoztam hát: a közeli szék lábát letörtem- mint valami Rambó, és elkezdtem vele kegyetlenül ütni a rajtam élősködő kis dögöt, és közben kellemesen anyáztam. Már ajkamon megjelent a kegyetlen vigyor mellett a fájdalmas is- nem vagyok én most olyan precíz, hogy ne üssek az ujjaimra is... Akkor nyílt ki az a szemét ajtó is, amikor már kezdett sípolni a dögje, és lépett be a csuklyás paraszt, akit kergetni akartam.
- Szia gyönyörűm! - köszöntem rá kedélyen, és persze azt is jeleztem neki, hogy szeretném kinyírni- így repült felé a szék lába, amit aztán sajnos kivédett. Nem igazán értettem, mi is gyorsítja fel kedvelt lélekenergym elguberálását: az, hogy megpróbáltam hókonbaszni a széklábbal, vagy az, hogy püföltem a dögöt? Nem mindegy... Ráadásul az ipse felettébb kanosnak tűnt, ahogy felém hajolt, szóval bátorkodtam bokán rúgni és arrébb mászni.
- Hova dugtátok el a kardom? Mellesleg, ha már megdöglesztetek, adhattatok volna rám valami normálisabb színű göncöt is! - pereltem, miközben négykézláb cirkáltam a szobában. Ja, felkelni már nem volt bátorságom, mert a világ azért szépen forgott körülöttem. Na, szép lesz, mondhatom. Egy rózsaszín paca csinálja ki a 3. osztag imádnivaló kapitányát? Remélem, le tudom valahogy ezt szedni magamról. Ha mást nem, hát valahogy leütöm az ürgét, és telefonálok, hogy oldják fel a pecsétemet. Mekkora hülyeség már, hogy pecséttel kell mászkálni Karakurában... Komolyan, mintha attól kellene félni, hogy egy-egy kapitány porig rombolja, amint átér. Jólvan, Aizennek ez a célja, de ő meg dögöljön meg... >.>

______________

Spoiler:
 


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://hu.bleachszerpjatek.wikia.com/wiki/Chizuki_Maya
Watanabe Yuusuke
10. Osztag
10. Osztag
Watanabe Yuusuke

Male
Hozzászólások száma : 404
Tartózkodási hely : Otthon a családommal
Registration date : 2009. Jul. 09.
Hírnév : 23

Karakterinformáció
Rang: 10. osztag kapitánya | A Daitenshi tagja
Hovatartozás:
Lélekenergia:
34000/45000  (34000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Hétf. Aug. 02, 2010 12:31 am

Nem kell sokat tanakodnunk azon, hogy ki a fontosabb, és mihez fogunk kezdeni. Egyértelmű, hogy Maya után megyünk, hisz a városlakókért jelen helyzetben nem tehetünk semmit. Maximum annyit, hogy összeszedjük a ruhadarabokat a földről és visszaadjuk a tulajdonosának, de valljuk be, ez vajmi keveset ér, sőt semmit. Jönni fog megint az a különös lila köd, és megint mindenki ugyan úgy szét lesz csúszva, mint ezelőtt, szóval a városlakók most egy kicsit sztornózva lesznek, és Mayamentő akcióba lép át a küldetés. Ő mindig is prioritást élvezett, ha efféle dolgokba keveredtünk bele, szóval előbb Hugi, utána jöhet a többi civil. Amilyen betegek néhányan, tuti, hogy élvezik azt, hogy félmeztelen emberek mászkálnak az utcákon. Talán ha nem lennék házas, még én is szemrevételeznék pár fiatal és dekoratív hölgyet, ám az én fejem már be van kötve, szóval az ilyen gondolatok messziről elkerülik a fejemet. Nekem itt van a Feleségem, akit imádok. Ha már feleség...furcsán viselkedik Mitsu. Azt hiszem elhurcolom majd a 4. osztaghoz kivizsgálásra, ha hazaértünk. Túl sok édességet eszik, nem ismeri a mércét ezen a téren. Kézbe kell vennem a dolgokat...>.<
Na de, jobban tesszük, ha igyekezünk, ugyanis a Maya lélekenergiája folyamatosan gyengül. Lehet azért, mert épp harcol valakivel, vagy valamivel, és ez fogyasztja a reiatsuját, de az is lehetséges, hogy elfogták, és kínozzák, vagy valamilyen technikával folyamatosan szívják el az erejét. Erre rossz még csak gondolni is, így reménykedem benne, hogy az első opció van érvényben, és épp harcol valahol, valakivel. Legjobb lesz, ha azonnal indulunk, így kézen fogva Mitsut elkezdek shunpozni abba az irányba, ahonnan halványan bár, de érezni Maya lélekenergiáját. Közben ez a rohadt köd is megjelenik újra, szóval jobbnak látom a háztetőkön folytatni utunkat. Nem vagyok gyáva, de nem tudom, hogy milyen képessége van ennek a füstnek, és nem akarok a feleségemmel pucéran mászkálni, vagy úgy általában pucéran mutatkozni...egyelőre. Egyre kétségbeesettebben próbálom növelni a tempót, ám van egy határ, amit én sem tudok átlépni, így nem tudunk olyan gyorsan haladni, amilyen gyorsan szeretnék. Pedig kéne, ugyanis Hugi reiatsuja már majdnem teljesen eltűnt, és ha ez megtörténik, nagyon megfogja nehezíteni a dolgunkat abban, hogy megtaláljuk. A másik opcióra még csak nem is gondolok, ugyanis az nem létezik, hogy Maya esetleg meghal...Ő nem tud meghalni, kivágja magát a legszorultabb helyzetekből is, szóval biztos vagyok benne, hogy nem lesz semmi baja. Az utolsó pillanatban sikerül odébb vetődnöm, mikor hirtelen a semmiből valami akármiféle izé kerül elő, és próbálja utunkat állni. Abszolút nincs most időm játszani, így egyből kardot rántok, és végigmérem ellenfelünket. Kétségtelen, hogy az egyik közeli hentesboltból szökött meg, vagy valami hasonló. De egy mozgó húsboltnak előbb elmenne, minthogy én ellenfélként tekintsek rá. Sajnos nem kellett volna lebecsültöm a hústornyot, mivel az egyből támadást indít ellenünk. Arcomon az a tipikus "Nem ár, megint?" arckifejezés uralkodik el, mikor meglátom, hogy barbi babák sokasága válik ki testéből és indít halálos csapást ellenünk. Ez már több a soknál, így azonnal cselekszem. Mivel hülyeség lenne karddal nekirontani a több tucatnyi játékszernek, kidouval próbálkozom, és nagy beleéléssel szórom a támadó apró játékokra a Soukatsuit, vagy a Haient, épp ami eszembe jut. Azonban érvényesülni látszik a sok lúd disznót győz elv, vagyis rövid időn belül kezdenek felém kerekedni az ádáz kis bestiák. Épp káromkodva állítok egyet föld körüli pályára egy kezdőrúgással mert beleszúrta tűhegyes kis kardját a lábujjamba, mikor Mitsu kétségbeesett hangját hallom.
- Máris, Szívem! - kiáltok oda és próbálom lerázni magamról az apró bestiákat. Ez nekem olyan, mint másnak a "reggeli!", vagy "kész az ebéd!" felszólítás. Mennem kell, mivel Mitsunak szüksége van rám! Ha most valaki nézné az esetet, nagyjából azt látná, mint a régi amerikai focis filmekben. Azaz lélekszakadva futok a kapu, jelen esetben a Feleségem felé, minden utamba kerülő ellenfelet elsodorva, lassított felvételben. Sajnos a touchdownnak is sikerül összejönnie, mivel egy méterrel Mitsu előtt sikerül rálépnem az egyik bábura, amitől elvesztem az egyensúlyom, és egyenesen rádőlök Feleségemre, ledöntve Őt a lábáról és mindketten a földön kötünk ki.
- Hoppá, bocsi... - mondom vigyorogva. Ő alul, én felül. Normális esetben még romantikus is lenne, ám nem most. Ettől függetlenül szemem majdhogynem úgy csillog, mint Edward arca a napfényben, és rettentő büszke vagyok magamra, hogy sikerült megmentenem Szerelmem. Már csak a csók hiányozna, ám az várat magára, mivel az első báburohamot követi a második, szóval nagy nehezen feltápászkodok és felsegítem Mitsut is a földről. Ideje lenne valami stratégiát kidolgozni, ám egyelőre semmi ötletem sincs, hacsak..
- Próbálhatnánk valami kidouval esetleg...mondjuk küldjünk rá valamit egyszerre! - adom elő tervemet Kedvesemnek, majd agyamban kutatni kezdek egy olyan kidou után, ami elég erős ahhoz, hogy ledöntse a lábáról ezt a förtelmet. Arcomon gúnyos mosoly jelenik meg, mikor megtalálom az alkalmas kidout. Nagy mennyiségű lélekenergiát halmozok fel magamban, majd gondolataimban megjelennek a "Hadou 89: Itami no kenshi" parancsszavak. Ezek elhangzása után a lény köré masszív lélekenergia fonál tekeredik, ami, ha elég erős, akkor talán képes elpusztítani, persze ha Mitsu is hozzárak valamit a dologhoz. Az erővel nincs probléma, ugyanis elég sok reiatsut küldtem bele, kérdés, hogy használni fog e.

______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Chizuki Maya
Vaizard
Vaizard
Chizuki Maya

Female
Hozzászólások száma : 595
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2009. Apr. 13.
Hírnév : 28

Karakterinformáció
Rang: 3. osztag ex-taichou
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
36000/45000  (36000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Hétf. Aug. 02, 2010 5:42 am

Mesélés:

Együttes támadásotok csupán annyi eredménnyel jár, hogy a babaszörny nagyobb mértékben olvad meg- de ebből akár előnyt is kovácsolhattok! Suke agyában érdekes gondolat ölt formát... Ha égetni nem lehet a dögöt, akkor majd fagyasztja! S terve tökéletes sikert arat: a szörny megfagy, majd porrá omlik. Ezek után tökéletes lehetőségetek nyílik némi pihenésre: mivel Maya lélekenergiáját nem érzitek már, s a szörnynek is vége. A háztető tökéletesnek tűnik, így elnyújtóztok rajta, s nyugodtan gondolkodhattok, így alkalmatok nyílik néhány dolog megvitatására...
Azonban egy idő múlva ismét el is kezditek érezni a lány lélekenergiáját, ráadásul egyre közelebbről. Kissé megtépázva és leamortizálva jelenik meg előttetek egy rózsaszín hálóingben, csuklóján vérző sebbel, és homályos tekintettel... Úgy tűnik, jelenleg nem igazán tud magáról, így hát segítetek rejta: kell neki rendes ruha, etc...


Végül sikerül pillanatnyilag megtorpanásra késztetned az alakot, s megpillantasz valami kecsegtetőt az ágy alatt. Az előbb nyilván nem vetted észre az ott fénylő telefont, amellyel esélyed nyílhat a pecsét feloldására. Még érzel magadban elég erőt egy kidou elsütéséhez, mellyel esélyed nyílhat a kiszabadulásra... Hiszen ha sikerül telefonálnod, akkor feloldják a pecsétedet, és kitörhetsz innen. Miután sikerül hatástalanítanod az alakot, kirontasz a szobából, ám meglepetésedre lila felhőben találod magad, s később fogalmad sem lesz róla, hogy hogyan jutottál el Sukéékhez...

______________

Spoiler:
 


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://hu.bleachszerpjatek.wikia.com/wiki/Chizuki_Maya
Ninomiya Mitsuko
8. Osztag
8. Osztag
Ninomiya Mitsuko

Female
Sagittarius Horse
Hozzászólások száma : 284
Age : 28
Tartózkodási hely : Kobaa-channál || 8. osztag keptöni irodája >< || Osztag kertje~ *.*
Registration date : 2008. Sep. 07.
Hírnév : 24

Karakterinformáció
Rang: kapitány
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
25000/30000  (25000/30000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Csüt. Aug. 12, 2010 11:05 pm

Visítozva, és csapkodva próbálom lerázni magamról a babákat, miközben várakozok kedvesemre. Látszólag őt se igazán akarják hagyni, hogy megmentsen, ráadásul a nagy drámai futásban még orra is bukik egy ádáz barbiban. Hiába, a férfiak a lábaim előtt hevernek… :/ Viszont elég vicces volt látni, ahogy szerelmem hasra esik egy darab műanyagban. A nagy megmentő akció után elkezdtünk azon tanakodni, hogy vajon miféle technikával is lehetne a szörnyet megtámadni. Az már nem kérdéses, hogy mindenképp kidout használunk, viszont nekem speciel fogalmam sincs, hogy milyet kellene elsütnöm. Végül úgy döntök, hogy a Hadou 33: Soukatsui lesz a legmegfelelőbb. Legalábbis remélem, hogy bejön a dolog. Azonban csalódnom kell, hiszen hiába, hogy Sukével közös erővel támadtunk, még is se sikerült teljesen elintézni a szörnyet, csupán kisebb lett tőle, de drágaságomnak akad egy jó ötlete! Ha már teljesen szétolvasztani nem tudjuk, hát fagyasszuk meg! S lám, be is jön a terv, hiszen amint megfagyasztja az én drágaságom, máris apró darabokra hullik ellenfelünk. Ujjongva ugrok a nyakába, és csókolom meg. Mivel lényegében teljesen eltűnt Maya lélekenergiája, és a szörnyizét is elpusztítottuk, így marad egy kis időnk pihenni. Én természetesen még mindig azon járatom az okos kis agyacskámat, hogy vajon miféle okai lehetnek a rosszul léteimnek. Valahogy képtelen vagyok kiverni a fejemből azt a gondolatot, hogy bizony lehetséges, hogy babánk lesz. Tekintetemet Suke, és a pockom között járatom, miközben arra gondolok, hogy lényegében lehetséges, hogy állapotos vagyok, hiszen elég aktívak vagyunk, meg minden. Amúgy meg tök szupcsi lenne, ha születne egy kis cukorfalat, akit mindennap kényeztethetek. *.*
Némi gondolkodás után úgy döntök, hogy talán ideje lenne elmondani szívszerelmemnek, hogy mi a helyzet. Igazából fogalmam sincs, hogy hogyan is kéne belekezdenem, hiszen ez egy igazán fontos hír, s lehet, hogy kedvesem nem is akar róla hallani. Félek a reakciójától, pedig tudom, hogy szeret, és képes lenne értem bármit megtenni. Lehet, hogy nem is attól félek, hogy mit fog reagálni rá Suke, hanem attól, hogy hangosan kimondjam? Hiszen ha kimondom, onnantól nem mondhatom azt, hogy „Bocs, felejtsd el, mert hülyeséget beszélek.” De muszáj leszek neki elmondani, hiszen ha tényleg terhes vagyok, és nem szólok róla, csak később, akkor tényleg nagyon mérges lesz, s azt hiszi, hogy mástól van a baba. Pedig senki más nincs az életemben, csak és kizárólag ő. Nem mentem volna hozzá, ha más is lenne az életemben.
- Suke… – kezdek bele kissé idegesen. – A-Azt hiszem néhány hónap múlva, már hárman leszünk. – hadarom el olyan gyorsan, amennyire csak képes vagyok, de vigyázok, hogy még érthető legyen. Leülök a tetőre, s játszani kezdek a lábammal, miközben arra várok, hogy reagáljon valamit egyetlen szem férjecském. A szívem úgy ver, mintha legalábbis ki akarna szakadni a helyéről, hiszen egyre jobban azért izgulok, hogy vajon mi lesz a reakció. Boldogságtól, vagy az ijedtségtől fog esetleg üvölteni/elájulni, vagy hasonlók. Mindegy, hogy melyik a lehetséges reakció, hiszen én így is, úgy is megtartom.
Kis idő múlva ismét érezni lehet Maya lélekenergiáját, s én gyorsan fel is pattanok a földről, aminek következtében ismét megszédülök, s kis híján ismét elesek, azonban még időben elkapom az egyik kiálló bigyót, így megmenekülök az újabb borulástól. Feltűnik, hogy nem hogy ismét érezni lehet Maya lélekenergiáját, de ráadásul mindez egyre közelebbről történik, s én lassacskán meg is könnyebbülök, hiszen ez azt jelenti, hogy ismét túl reagáltam a dolgot, és nincs semmi baja. Azonban csalódnom kell, hiszen amikor megpillantom a lányt, észre veszem, hogy eléggé megtépázott, ráadásul csuklójából is folyik a vér, a homályos tekintetéről meg nem is beszélve.
- Te vigyázz rá, míg én elmegyek neki ruháért. – mondom kedvesemnek, majd egy shunpoval eltűnök, majd néhány perc múlva egy közeli ruhaboltban jelenek meg ismét. Gyorsan felkapok egy csinos ruhát, amit úgy saccoltam, hogy jól fog állni Mayának. Ráadásul, ha jól gondolom, még a méret is megfelelő lesz. Még ezután néhány kiegészítőt is szereztem neki. Cipőt, meg hasonlókat, s miután kifizettem, máris siettem vissza szerelmemhez, és az ő hugicájához. Ahogy megérkeztem, ráparancsoltam Sukére, hogy forduljon el, vagy legalábbis menjen jó messzire tőlünk, amíg segítek Mayának átöltözni. Ha akár csak egy másodpercre is ide néz, úgy fenékbe billentem, hogy utána örülhet, ha a plasztikai sebész ki tudja operálni a formás fenekéből a cipőmet. >.<

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Chizuki Maya
Vaizard
Vaizard
Chizuki Maya

Female
Hozzászólások száma : 595
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2009. Apr. 13.
Hírnév : 28

Karakterinformáció
Rang: 3. osztag ex-taichou
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
36000/45000  (36000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Pént. Aug. 13, 2010 8:45 pm

Elvadult és kétségbeesett tett volt, bevallom, de hatásos! A felém hajoló alak szépen megfejelte az ablakot a dekoltázstól és a kivillanó cicitől, én pedig nyugodt szívvel mászhattam az ágy felé a telefonért. Mert igen, volt ott egy biztató, ezüstös csillanás... Ki kell használni! Ha sikerül odáig eljutnom, és feltörik a pecsétet, akkor biztos jobban érzem majd magam, és ezt a vacakot is lekaparom magamról. Nem hogy csökkenne a szívás ereje a reiatsummal együtt... áhh, dehogy! Minél inkább gyengülök, annál intenzívebben szürcsöl a kis dög. -.- Komolyan, csak jussak el a készülékig! Na meg a szék letört lábáig...
Némi kínlódás és félremászás után megszereztem a szürke készüléket, és hamarosan láthattam a kis körömvirágot felvillanni magamon. Újult erővel, bár iszonyatosan szédülve szabadítottam meg magam a kis rózsaszín vacaktól, és kezdtem el püfölni a széklábbal. Rohadjon meg az is, aki kitalálta... -.-
A hátam mögül mocorgást hallottam, így jobbnak láttam önmagamat második sebességbe tenni, és fölpattanva elkezdtem az ajtó felé evickélni. Ki is jutottam rajta sikeresen, csakhogy mögülem elkezdett elém szivárogni valami lilás vacak, amitől kicsit kába lettem... Mert azt tudtam, hogy hová megyek, kit keresek, és mit akarok, de a többi nem volt teljes egészben tiszta. Honnan jöttem, és miért van rajtam pink hálóing?
Kissé zavartan pislogtam le a csuklómra, amiből szivárgott a vér. Hogy ez hogy került ide... ? Oké, nem is érdekel. Azt a lila ködös alakot meg még el kell kapni, és ki kell nyuvasztani! >.<
- Bo-bocsánat... - motyogtam, miközben egy vörös hajjal ellátott nőszemély szépen adott rám valami értelmes ruhát. Ha a fejem nem hasogatott volna, biztos, hogy belepirulok abba, hogy nem ismertem fel elsőre Mitsut... elég fehér volt szegénykém, és Nabe-kun is érdekesen festett. Valamiről lemaradtam... Remélem, hamarosan kitisztul a fejem, és akkor minden az eszembe jut majd. *.* Egyenlőre örültem, ha a hideg tenyeremnek nyomhattam, és mélyeket lélegezhettem. Mégis, nada. Akárhogyan is erőltettem az agyamat, nem jött vissza semmi sem. Biztos valami hülyeséget éltem át, és össze-vissza hallucináltam. másra úgyis képtelen vagyok, teljességgel mellőzhető, örökké láb alatt lévő idiótából vagyok. >.>
- Köszönöm a ruháka~t! - öleltem be Mitsut kedvességért, úgy fél perc múlva. Úgy tűnik, elég volt most a kemény elhatározás is ahhoz, hogy jobban legyek. Jól esett volna valami harapnivaló, meg valami víz is. A sebemre pillantva megnyugodtam: már nem vérzett, de azért... voltak már szebb bénázásaim is, meg kell hagyni. Szánalmasságom már kezdte az eget verni, és adrenalinomat jól felpumpáltam... oké, hogy akkor is dumálok, amikor nem kell, de... mióta picsogok én minden karcoláson? Surprised Slarin visszakézből nyakon vágna, ha látná ezt... Nem, erről még csak egy említést se. Nabe-kunnal úgyis utálják egymást, és még mindig nem vágom, hogy hogyan fogom megvalósítani azt a szent célom, hogy ők legyenek a majdani gyerekem keresztszülei. De ugyanakkor... ott van mitsu is... őt is kedvelem, sőt, imádom! Azt se tudom, hogy döntsek közte, meg Linzer között. Lehet egy gyereknek két keresztanyja? *.* Na... jól van, szülés elnapolva^^
- Szóval... szerintem ennek a lila vacaknak tudatmódosító hatása van. Azért néztek ránk olyan értelmesen a lakosok is, mert... valamiféle bedrogozott állapotba kerültek. - értelmem fordítógépért kiélt! De legalább megértették, hogy saját tapasztalatból beszélek, és nem arról, hogy két kuka között benyomtam magamnak pár adag marihónalja-füvet.


______________

Spoiler:
 


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://hu.bleachszerpjatek.wikia.com/wiki/Chizuki_Maya
Watanabe Yuusuke
10. Osztag
10. Osztag
Watanabe Yuusuke

Male
Hozzászólások száma : 404
Tartózkodási hely : Otthon a családommal
Registration date : 2009. Jul. 09.
Hírnév : 23

Karakterinformáció
Rang: 10. osztag kapitánya | A Daitenshi tagja
Hovatartozás:
Lélekenergia:
34000/45000  (34000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Szer. Aug. 18, 2010 3:42 am

Reménykedve várom, hogy a szörnyre küldött kidouk valamiféle kárt okozzanak benne, vagy elpusztítsák azt, azonban a várt hatás elmarad. Ugyan annyit elértünk, hogy a babákból álló förtelem megolvadt, de ez is körülbelül annyi kárt tett benne, mint egy bennem tenne egy palota pincsi. Ez felveti a gond kérdését, ugyanis mihamarabb le kéne számolni ezzel a valamivel, és Maya után eredni. Szinte alig érzem már a lélekenergiáját, ez pedig semmi jót nem jelenthet. Persze az is lehet, hogy elrejtette üldözője elől, hogy az ne találhasson rá, de lehet, hogy ne merről van szó. Magamban azért fohászkodok, hogy az első opció legyen érvényben. A legtöbb szörny, hollow, arrancar ellen általában hatásosak szoktak lenni a tűz kidouk, és a tűz alapú támadások, ezt azonban nem nagyon hatotta meg, hogy szénné akartuk égetni, meg összeroppantani. Ekkor felsejlik bennem egy gondolat, hogy ha a tűz nem használ neki, miért ne használhatna a jég. Amúgy is ennek kellett volna az első ötletemnek lennie, csak ha egy mód van rá, mindig elkerülöm, hogy használjam a shikaimat, mert minek. Ha az ellenfél elintézhető kidouval, minek pazaroljam a shikaiomra az energiám? Be kell látnom, hogy itt a kidouk már nem segítenek, szóval marad a másik verzió. Vetem egy gyors oldalpillantást Mitsura, aki ugyancsak tanácstalanul áll az óriásbaba előtt, majd egy halk sóhaj után elhatározom magam, és a szokásos módon aktiválom Aoki shikaiát. Magam sem tudom, miért vártam ennyit, bár ugyan mindig megpróbálom elkerülni a shikait, én magam nagyon szeretem. Csak sajnos nem mindenki díjazza, ha hirtelen lehűl a levegő a környezetében úgy 10-15 fokkal. Néhány másodperc múlva már a Jégcsapkardommal állok a mutáns előtt, és próbálom eldönteni, hogy melyik oldalról támadjam. A terv ugyanaz, vagyis megfagyasztani, amitől remélhetőleg le fognak hűlni a kedélyek kicsit. Végül döntök, és egy shunpoval jobbról támadom meg a szörnyet. Egy gyors vágással az oldalán elterelem a figyelmét, majd mikor nem figyel rám, még egy shunpot bevetve átkerülök a bal oldalára. Jobb kezemben lévő Zanpakutommal suhintok egyet a levegőben, minek hatására egy méretes fagyhullám indul meg a cél felé. A támadás ugyan nem gyors, de mivel a szörny mással van elfoglalva, és amúgy sincs nagy távolság köztünk, esélye sincs kivédeni. Még egy utolsó csapást megpróbál ellenem indítani, ám már késő, mert a támadásom eléri, aminek hatására egy szép nagy jégtömbbé alakul át. Hajam meg-meglobog a kis szellőben, ami talán a támadásomtól keletkezett, talán az időjárás ilyen, de mindegy is. Jobb vagyok, mint shota, ez nem vitás. A nyomomba se érhet az az olcsó utánzat. Én vagyok ez eredeti, a megmásíthatatlan, fehér hajú, felnőtt kapitány. Nem érhet a nyomomba egy kis takonypóc! Lassan odalépek a jégtömb mellé, majd egy függőleges vágással kettémetszem azt. A földre már ezernyi apró kis jégszilánk érkezik, majd olvad szét pár pillanat alatt. Ennyit erről...néha már magam is meglepődöm azon, hogy mekkora jó vagyok! xD
Ezt megerősítendő Mitsu felé fordulok, aki látszólag nem vesz tudomást a kúlságomról e pillanatban, de mindegy is, most más dolgunk van. Először is ki kell fújnunk magunkat kicsit, aztán folytatnunk kell Maya keresését. Hümmögve reagálom le, amit mond, nem igen tudom mire válni ezt a mondatot, hisz nem várunk senkit sem a közeljövőben vendégnek. Hacsak nem Mayát, de Ő meg akármikor jöhet hozzánk, amikor csak akar, Ő már nem számít vendéknek.
- Meghívtad a szüleidet vendégségbe, vagy mi? O.o - kérdezek vissza, ám mielőtt folytathatnánk a témát, Maya tűnik fel a semmiből, erősen rezignált állapotban. Mindegy, erre a témára még visszatérünk, nehogy már a tudtom nélkül feltűnjenek egyszer csak a Ninomiya szülők. Kellemetlen meglepetés lenne. Ha nem ismerném a Húgom, biztos lennék benne, hogy ilyen ruhában csakis egy night clubból szökhetett el, de ugyebár Mayánál ilyenről szó sem lehet...reméljük. Lényegtelen, nem maradhat ebben a cuccban, szóval Mitsu el is indul neki valami göncért, én meg eddig az ölembe veszem Mayát és leülök vele a tető egyik szegélyére. Jobb is, hogy Mitsu ment ruháért, mert nem biztos hogy díjaznák ha az én ízlésemnek megfelelő ruhadarabokkal térnék vissza a boltból. Míg Feleségem távol van, addig alkalmam van végiggondolni azt az előbbi kijelentést, de biztos nem arról van szó, hogy gyermekünk lesz, mert nem lehet arról szó...O.o Hamarosan visszatér Mitsu, szóval nem gondolkozhatok ezen a dolgon többet. Hátat fordítva megvárom, míg felöltözteti Mayát, aztán mikor kész a procedúra, ismét feléjük fordulok. Először csontropogtató üdvözlésben részesítem Húgom, majd Kedvesem is előveszem újra.
- Szóval, miért leszünk többen? - kérdezem meg, mivel nem bírom ki. Feltétlenül tudnom kell, ha a közeljövőben valaki jön vendégségbe vagy valami. Az nem lehet, hogy a ház ura ne tudjon az ilyen dolgokról!

______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Chizuki Maya
Vaizard
Vaizard
Chizuki Maya

Female
Hozzászólások száma : 595
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2009. Apr. 13.
Hírnév : 28

Karakterinformáció
Rang: 3. osztag ex-taichou
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
36000/45000  (36000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Pént. Aug. 20, 2010 3:13 am

Mesélés:

Néhány percetek adódik, hogy megvitassátok bajos dolgaitokat, miközben Maya emlékei lassan visszatérnek, és meg is osztja veletek, a lila köd ezúttal körülöttetek kezd el terjedni, s előbukkan belőle kedvenc csuklyásotok is, két giganikus barbiszörny kíséretében. Suke ki is pécézi magának a húgát terrorizáló alakot, míg a két lány teljes figyelmét a rájuk támadó, előzőeknél is szívósabb szörneknek szentelhetik...
S eközben az alak elárulja, hogy mi a céljuk: a magsabb lélekenergiával rendelekző alakok elrablása, erejüktől megfosztása! Hiszen Paris Hilton ez által akar tökéletes cicikre és fiatalságra szert tenni... Ezek után kénytelenek lesztek végezni az alakkal, s megkeresni a tébolyult nőszemélyt, hogy megállítsátok ördögi tervének megvalósításában!
Mindannyiótok elenfele szívósabbnak tűnik, mint reméltétek, s ehhez biztosan köze van a már elrabolt személyektől elszívott és hasznosított lélekenegiának is.

______________

Spoiler:
 


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://hu.bleachszerpjatek.wikia.com/wiki/Chizuki_Maya
Ninomiya Mitsuko
8. Osztag
8. Osztag
Ninomiya Mitsuko

Female
Sagittarius Horse
Hozzászólások száma : 284
Age : 28
Tartózkodási hely : Kobaa-channál || 8. osztag keptöni irodája >< || Osztag kertje~ *.*
Registration date : 2008. Sep. 07.
Hírnév : 24

Karakterinformáció
Rang: kapitány
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
25000/30000  (25000/30000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Szomb. Aug. 28, 2010 12:51 am

Megnyugodva vettem tudomásul, hogy Maya rendben van, és nincs komolyabb baja. Csupán egy kicsit furcsán viselkedett, ami mondjuk érthető is, hiszen ki tudja, hogy mit tettek vele, mialatt el volt rabolva. Szépen felöltöztettem, mint valami túlméretezett babát. Igazság szerint még élveztem is a dolgot, hiszen kiskoromban szerettem öltöztetni őket. És… hamarosan mindennap öltöztethetek egy babát, ami… azt hiszem, hogy jó dolog, még ha néhány kellemetlenséggel is jár. De biztos, hogy jó anyja lennék a kis csöppségnek? Egyáltalán illik hozzám az anya szerep? Hiszen olykor még saját magamra se vagyok képes vigyázni, nem hogy egész nap felügyeljek egy apró kis sírógépre.
Mély gondolkodásomból Mayának sikerült visszarántania a való világba, a nyakba borulásával. Kicsit zavartan visszaölelgettem vissza, hiszen még mindig ideges voltam attól, hogy megmondtam Sukének, hogy néhány hónap múlva már nem csak ketten leszünk. Igaz, az csak még jobban tetézte az idegességem, hogy még csak le sem esett neki, hogy mire célzok a kijelentésemmel. Lehet, hogy még csak meg se fordult a fejében? Nem csodálnám, hiszen még tényleg elég korai lenne a dolog…
- Ugyan… nincs mit megköszönnöd. – mondtam Mayának még midig zavart mosollyal. Nem csodáltam volna, ha már felfedezte volna, hogy valami nem stimmel. Valószínűleg falfehér voltam, és kicsit a kezem is remeghetett. Igen, ideges voltam, hiszen mi van, ha tényleg csak az édesség hatása, meg annak, hogy túl sokat eszek. Sukét meg itt idegesítem az idióta találgatásaimmal. Maya felfedezését a lila köddel kapcsolatban érdekesnek találtam, hiszen lényegében tényleg az után lettek kattantak az emberek, és lehet ebben az egész tudatmódosítós izében valami. Nem kizárt, hogy képes lehet rá. Már csak azt kéne kideríteni, hogy kinek van ilyen ereje, vagy mivel gerjeszti egyáltalán. Ideje lenne rábukkanni, és elintézni a szemetet.
Egyetlenem kérdésére összerezzentem, s lassan felé fordultam. A padlót fixírozva próbáltam összeszedni másodjára is minden bátorságom, hogy válaszoljak a kérdésére. Először még egyszerű volt, hiszen csak neki kellett elmondanom, de most már más volt a helyzet. Már nem csak ketten voltunk, hiszen ott volt Maya is, és így már sokkal kellemetlenebb a helyzet. És mi van, ha tévedek? Mi van, ha mégse várok babát? Azonban mindenképp el kellett mondanom, ha már egyszer egy része kibukott belőlem.
- Hát… izé… az a helyzet… hogy… szóval… – kezdtem bele kicsit nyögve nyelősen, majd nyeltem egy nagyot, és kiböktem a dolgot: - Azt hiszem, hogy terhes vagyok.
Úgy éreztem, hogy nagyjából minden súly lehullott a vállamról ezzel a kijelentéssel, ami talán nem is volt igaz. Hiszen még nem bizonyosodtam meg arról, hogy tényleg igaz a dolog. Zavartan kezdtem el játszadozni a kezemmel és az ujjaimmal, majd vettem egy mély levegőt, és próbáltam volna tovább lépni, hátha Maya, és Suke is ugyan ezt teszi.
- Emlékszel valamire Maya? Hogy mi történt veled? – kezdtem el kérdezgetni. Szerencsére már kezdett visszajövögetni az emlékezete, s elmesélte, hogy mi történt vele. Mindeközben ismét megjelent a lila köd, mely valószínűleg csuklyás haverunknak a hangulateleme volt. Remek… jó, hogy nem hozott még diszkó gömböt, meg DJ pultot is… >.> Bár a két ribanca megvan… No, mindegy… egyelőre arra kellett figyelni, hogy minél körülményesebben kinyírjuk őket. Nem lett volna szuper, ha ők tették volna meg ezt velünk.
Máris lecsaptam a jobbszélső óriás barbiera, s megpróbáltam csak egy sima vágással ketté szelni, ám nem sikerült, hiszen elugrott a műanyagkupaca… Nem hogy hagyta volna, hogy csak simán kettévágjam, hogy végre haza mehessünk. Idő közben az is kiderül, hogy miért is van ez az egész hülyeség. Valami Paris Hilton akar nagyobb cickókat… Ha szólt volna, megadtam volna a természetes mellnövelés receptjét, hiszen nekem is ettől vannak ilyen hatalmasak. Vagyis… nem tudom, hogy attól van-e, de az biztos, hogy ezzel a szöveggel el tudnám adni a cuccost… Ellenfelem látszólag sikerült kicsit alábecsülnöm, hiszen csak nem akart megdögleni, akárhogy próbálkoztam is a zanpakutom katana alakjával. Végül úgy döntöttem, hogy bepróbálkozom egy kidouval, hátha sikerül összehoznom vele valamit.
- Bakudou 09: Geki! – kiáltottam, mire ellenfelemet vörös fény borította be, aminek le kellene bénítania. Az alkalmat kihasználva egy újabb kidouval próbálkoztam, ám ezúttal egy idézéssel felerősített Hadou 63: Raikouhout küldtem rá, mely remélhetőleg hatni is fog. Ha nem, kénytelen leszek valami új dolgot kitalálni.

______________

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Chizuki Maya
Vaizard
Vaizard
Chizuki Maya

Female
Hozzászólások száma : 595
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2009. Apr. 13.
Hírnév : 28

Karakterinformáció
Rang: 3. osztag ex-taichou
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
36000/45000  (36000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Kedd Aug. 31, 2010 2:54 am

Miután eszembe jutottak elmúlt óráim, gyorsan el is pötyögtem kedvenc bátyámnak és arájának, hogy végülis mi történt velem… csöppnyi megrökönyödéssel nyugtázták a dolgot, de hát na… tudom én hogy béna vagyok. Mindenesetre sikerült úgy felmérgelnem magamat a kis botlásomon, hogy arrébb mászva lerogytam megint. De nem is jutott túl sok időm arra, hogy punnyadjak, mert valami kezdett szemet szúrni. Valamiért az én kedveseim elég idegesnek tűntek… gondolom, mint mindig, sikerült most is a lehető legrosszabbkor megérkeznem, és alaposan beletapicskoltam egy helyzetbe? Az a sok róka biztos nem nyaralni jött, és ha az ember nem reggelizik, nem is nagyon tud mit hányni, szerintem. Mindenesetre lehet jobb lett volna, ha később jövök vissza, vagy egyáltalán nem… vagy most kellene eltűnni észrevétlen, hogy meg tudják beszélni a dolgaikat. Így gyorsan fölállva igyekeztem arrébb, miközben suta pillantásokat vetettem Nabe-kunra és Élete Párjára. Aztán meghallottam, hogy visítva, de nagynéni leszek… szívesen elsüllyedtem volna a föld alá jelen pillanatban, mert hát egy ilyen dolgot csak nem egy fölösleges, harmadik személy előtt osztana meg az ember szívszerelmével. Mondjuk én meg sem osztottam a kis ideámat egykori, mára már alaposan megutált „párommal”. Gyorsan kinéztem magamnak egy lyukat két épület között, és oda somfordáltam be, hogy magukra hagyjam őket.
Kicsi kis nézelődés és tépelődés után azonban a csuklyás köcsög megint felbukkant, és azért még szép, hogy kárörvendő mosollyal pislogtam rá! Anyukáját rabolja el meg akarja kinyírni…
- Na, hát akkor… nem kaptál eleget még? Minek kellett utánam jönni? - léptem előrébb, hogy jobban meg tudjam nézni a vele érkezett két darab, ízig-vérig műanyag luvnyát. Nem voltak azok a csodaszép nők, főképp, hogy valami nyüzsgő vacak alkotta a bőrét. Apróbb lépésekkel léptem sógornőm mellé, és pillantottam rá. Tényleg nem akartam most őket megzavarni, meg hát… biztos lőttek a kis tervemnek, hogy miután vége a kalandnak, meghívjam őket magamhoz vacsorázni.
– Gratulálok! Biztosan gyönyörű gyerek lesz. - mosolyogtam rá egyet, aztán úgy láttam, egész jól sikerült a rondán nézés a lila alakra, akit kedves bátyám már be is támadt. Így aztán Mitsura meg rám maradt a két nőcije, akiket úgy tűnik, hogy el kell intézni. Na, milyen meglepő, hogy el kell intézni őket, végülis ez egy küldetés.. Rolling Eyes
Miközben zanpakutuom után nyúltam, és kelletlenül előhúztam, meg kellett állapítanom, hogy azért kezdek nagyon irigy lenni. Nem igaz már, hogy olyan nyomi vagyok, hogy senkit se találok! Jól van, Lexi valaki, de hát… nem hiszem, hogy túlzottan örülne neki, ha megint látna, miután kikötöztem, levetkeztettem, felhúztam, és otthagytam… Meg hát arra se vagyok túlzottan büszke (hát dehogynem! Surprised xD ), hogy amit ott perverzkedtem… De legalább tudom, hogy nem lesz unalmas a nemi életem, már ha lesz… :/
- Hadou 04: Byakurai! - motyogtam, és ezzel együtt igyekeztem levágni a karját. Már ha marad belőle, mert rendes esetben por vagy szemcse vagy homok, vagy valami másnak kellene helyette lennie… zsenialitásom lassan már az eget veri, komolyan! Surprised de visszatérve előbbi problémámra, majd meg kell próbálni behálózni valakit… biztos nem nehéz, legfeljebb lehetetlen…. És akkor nekem is lesz porontyom! Twisted Evil Mármint, nem akkor… csak majd akkor, ha levadászom róla a gumit, amikor… legózunk... Embarassed



______________

Spoiler:
 


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://hu.bleachszerpjatek.wikia.com/wiki/Chizuki_Maya
Watanabe Yuusuke
10. Osztag
10. Osztag
Watanabe Yuusuke

Male
Hozzászólások száma : 404
Tartózkodási hely : Otthon a családommal
Registration date : 2009. Jul. 09.
Hírnév : 23

Karakterinformáció
Rang: 10. osztag kapitánya | A Daitenshi tagja
Hovatartozás:
Lélekenergia:
34000/45000  (34000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Szomb. Nov. 06, 2010 2:24 am

Míg a Lányok rendezik soraikat, és úgy-ahogy rendbe szedik magukat, nekem időm nyílik egy kicsit átgondolni a helyzetet. Különös ez az egész. Először eltűnik Maya, csak úgy, aztán megjelenik, egy szál semmiben, kissé kótyagosan. Ez nagyon különös. Ha nem ismerném, még azt hinném, hogy direkt tűnt el, hogy aztán kicsit szórakozhasson más lányokkal, de mivel ismerem, természetesen ilyenről szó sincs...remélem. O.o xD Aztán hirtelen témát váltunk, és Mitsu elkezd valamit dadogni, amit hirtelen nem tudok beazonosítani, de végre kiböki a dolgot, aminek hatására először csak egy jóízű nevetés tör fel belőlem, hisz régen hallottam már egy ehhez hasonló nagyszerű viccet.
- Háhááá jó vicc ,kedvesem... - majd mikor feltűnik, hogy csak én nevetek ezen, kezdek kicsit megijedni. - Most tényleg..? O.o - bukik ki a kérdés, majd mikor ránézek Kedvesemre, beigazolódni látszik, hogy nem viccel most velem. Gyorsan el is hallgatok, hogy kellőképpen megemészthessem ezt a súlyos hírt, pár pillanatig meg sem bírok szólalni. Gyerekünk lesz Mitsuval! *>* Hát nem csodálatos? Dehogynem! Bár kissé váratlanul ért a hír, mégis tudok neki örülni. Hát végre teljessé válik az életünk, és egy nagy, egész, és boldog családunk lesz! Megtapasztalhatom, hogy milyen apának lenni, együtt edzhetünk majd a fiammal, vagy épp lányommal, aki születni fog, és végignézhetem, ahogy felnő előttünk, és boldog lesz Ő is, és legalább annyira erős, mint én, sőt erősebb, mint én, és és és minden...!
Sajnos tovább nem örömködhetek magamban, mert félbeszakítanak minket, és éppen az életemért kell küzdenem, de még tuti folytatom, ha végeztünk.
- Erre még visszatérünk otthon... - szólok oda Mitsunak, majd Zanpakutom magam elé tartva szembe állok a támadókkal. Homlokráncolva hallgatom végig a csuklyás alak szövegelését, hogy mi is a célja Karakurában, majd egy lemondó sóhajjal nyugtázom a helyzetet. Miért van az, hogy ezt a várost mindig megtalálják az ilyen nyomorékok? Menjenek máshova, nem kellenek ide, éppen örülnék ,hogy gyermekünk lesz Mitsuval, erre félbeszakítanak. Ráadásul olyan hülyeségek miatt, hogy átvegyék a hatalmat a város felett úgy, hogy a magasabb lélekenergiával rendelkezőket elrabolják ,és elveszik az erejüket. Hát belőlem nem esznek, az biztos. Nem tudom ki ez a Paris Hilton, de ritka csúnya nőszemély...ha a Seireitei egész tisztállományát elrabolná és kiszívná az erejüket, akkor sem lenne szebb, mert ezen már nem lehet segíteni sajnos...Kezd elegem lenni ebből a szarakodásból. Most fontosabb dolgaim is vannak ennél, szóval úgy döntök, hamar pontot teszek az ügy végére, és kinézem magamnak a csajt, amelyik Mayát inzultálja. Hagyja már békén szerencsétlent, kapott már így is eleget, nem engedem, hogy tovább bántsa. >.>
Egy shunpoval meg is indulok ellenfelem felé annak reményében, hogy gyorsan végzek vele, majd együtt a többi szörnyet is elpusztítjuk, és végre mehetünk haza ünnepelni, mert a gyermekáldást meg kell ünnepelni! Első dolgom lesz a sárgaföldig innom magam, ha hazaértünk. Sajnos a csaj szívósabb, mint amilyennek látszott, nyilván annak köszönhetően, hogy pár ember illetve shinigami erejét már elszívta, de nincs olyan lény, ami elpusztíthatatlan lenne, így nem aggódok emiatt, lassan Őt is elemészti a dühöm. Folyamatosan támadok tovább, annak reményében, hogy lassan kimerül a Nő, és alkalmam nyílik bevinni egy végleges csapást, addig viszont nincs megállás.

______________

Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Chizuki Maya
Vaizard
Vaizard
Chizuki Maya

Female
Hozzászólások száma : 595
Tartózkodási hely : Karakura Town
Registration date : 2009. Apr. 13.
Hírnév : 28

Karakterinformáció
Rang: 3. osztag ex-taichou
Hovatartozás: Független
Lélekenergia:
36000/45000  (36000/45000)

TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   Szomb. Nov. 06, 2010 6:46 am

Mesélés:

Mint ahogyan az lenni szokott a mai, gonosz világban, nem hagyják örülni a tényeknek a boldog szülőjelölteket- a felbukkanó barbik és gazdájuk feltett szándéka az, hogy hármasotokat a másvilágra tegye, hogy nyugodt lélekkel garázdálkodhassanak. Suke hősi szándéka becsülendő, ám a lila hajú alak kétségkívül beteges vágyat táplálhat iránta, hiszen nem hagyta, hogy a húgát támadó lényt elintézze. Elé lépve ül ki képére egy gigantikus, gonosz vigyor majd gunyoros felhanggal közölte, hogy erre a körre az övé vagy. S elő is veszi a köpenytől eddig nem látott kardját- s közben minden igyekezetével lila ködbe kívánja őt burkolni. A közöttük kibontakozó harcot a két nő számára köd fedi, s idejük sem nagyon van arra, hogy más felé tekintgessenek: ugyanis a szörnyikék szívósabbnak tűnnek, mint előzőleg- s ha ez nem lenne elég, az egyik közeli ház függönye alól egy határozottan ismerős, ám annál csúnyább nő feje villan ki. Maya nem is habozva hagyja rá Mitsura a másik ninjabarbi- szörnyet, majd megbizonyosodik arról, hogy mennyire csúnya a való életben Paris. Egykor feszes gumimellei az évek során leeresztettek, s a sok botoxnak hála, mintha ráfeszítettek volna egy sárga műanyaglapot a fejére. A látvány kétségkívül dermesztő és hányingerkeltő- ám a kibontakozó, heves eszemecserének hála kiderül, hogy tulajdonképpen ő áll a műanyag lények életre keltése mögött- s ezen valahogy nem is tud csodálkozni a lány, hiszen valószínű, vér helyett botoxos gumi kering az ereiben. Az viszont kétségtelen, hogy mi vezet a "megoldás"hoz: meg kell ölni Parist, hiába ember, halál rá! S a feladat már koránt sem tűnik olyan egyszerűnek, hiszen felettébb harcias nősténnyé avanzsált a hotelörökösnő! Számos karmolás beszerzése után azonban holtan rogy a földre a nő, s ezzel együtt a Mitsu ellen magát jól tartó, "életben maradt" szörny is. Úgy tűnik, számukra ezzel vége a harcnak- fáradtan, kimerülve rogynának le, s csak ekkor jönnek rá, hogy Suke még mindig nincs sehol. A lila köd viszont igencsak erőteljesen terjed, s a bentről jövő, felismerhetetlen hangok nem valami biztatóak. Azonban felhangzik egy fájdalomteli ordítás, mely kétségkívül a lila hajú férfitól származik- mindez pedig azért, mert megérezte imádottja halálát. Ezután már könnyű dolga lesz Sukének: a köd lassan oszlani kezd, s belőle előbukkan a kissé lestrapált taichou is. Mivel még erefeladatuk nincs befejezve, talpra szökkenve derítik fel a várost, s állapítják meg: a lehulló ruhák eltűntek, s a zavart arckifejezéseknek is nyoma veszett. Ezután már csak az van hátra, hogy hazamenjenek, s megírják az oly rettegett jelentést...

______________

Spoiler:
 


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://hu.bleachszerpjatek.wikia.com/wiki/Chizuki_Maya
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//   

Vissza az elejére Go down
 

Elmebajos tortúra ~ avagy Paris Hilton Karakurában! //Lezárva//

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
-=Bleach Szerepjáték=- :: Emberek Világa :: Küldetések az Emberek Világában :: Lezárt küldetések-