ˇ^˘Home, sweet home!˘^ˇ
Buum, miután elszökött Hueco Mundoból, úgy döntött, keres egy számára ideális, lakatlan, régi kúriát.
Azonban arról sem feledkezhetett meg, hogy rengeteg olyan személy van a városban, akik bántani akarják őt. Ezért úgy döntött, hogy a menekülés szempontjából előnyösebb lenne, ha az erdő széli házakat nézné meg először. Normális ember úgysem merészkedne betenni oda a lábát, elvégre még hősünk hátát is kirázza a hideg egy ilyen környéktől!
A nyugalmat adó nyalókáját fogyasztva lépkedett a pislákoló utcai lámpák alatt, mikor megpillantotta a kétszintes, kissé leamortizált házat: az ablakai ki voltak törve, a falakat graffitik díszítették, természetesen szép színesek. Ez volt a hab a tortán: Buum egyből beleszeretett új otthonába. Fülig érő szájjal, indiánszökdeléssel urgálta körbe, majd bemászva az ajtón a pincétől a padlásig átvizsgálta.
-Egyszerűen tökéletes! -nézett csillogó szemekkel az egyik megmaradt ágyra.- Bummnak van otthona! Reméli sokan jönnek majd játszani vele! De most Buumnak aludnia kell, későre jár, és nem akar rossz fiú lenni!
A lidérc befeküdt az ágyba, és az ujját szopogatva elaludt.