A Yukimori testvérek a 6. osztagban

Tárgy: A Yukimori testvérek a 6. osztagban Pént. Május 01, 2009 12:52 am

Reggel kimentem az erkélyre, elszívni egy kis adag jointot, majd bementem,hogy megnézzem Momiji mit csinál. Éppen a fürdőszobában volt és fürdött, magamhoz illően benyitottam, majd a képembe vágta a papucsát és üvöltözött velem, hogy takarodjak kifelé. Miután lehiggadt, kimentem, majd az ajtó előtt megvártam míg kijön.
-Hogy a kúrva Isten bassza meg!-üvöltöttem föl, majd fogtam a homlokomat, mivel Momiji nem csak a papucsát baszta a fejemnek, de még azt a szar csapot is letépte és azt is nekem vágta. Pár perccel később kijött végre a kádból, majd jól bokán rúgott, amiért az előbb bepofátlankodtam hozzá.-Ááá! Nem volt elég azt a kibaszott csapot nekem basznod, még belém is rúgsz?!-ordibáltam, de Momiji csak besértődött képpel elfordult. Sóhajtottam egyet, majd adtam neki valami édességet, hogy lehiggadjon. Majd megnéztem mi van a hűtőbe. Egy két falatot megmelegítettem, majd leraktam az asztalra és ketten megettük.
Kaja után kimentünk sétálni, bár nekem kurvára nem volt kedvem hozzá kedvem, mivel egész úton hallgatnom kellett Momiji köcsög kutyáját. Út közben megálltam egy-két helyen, hogy keressek valami jó kis göncöt magamnak, de semmi jót nem leltem, csak g*ci öltönyök, meg hasonló szarok voltak.
-Mi a szarért állunk meg minden egyes butiknál, tele van a tököm a boltokkal?!-kérdezte az a faszom kutya, miközben utánunk jött.
-Azért bazdmeg, hogy ne keljen egy szál farokban rohangálnom az utcán, ha éppen redvás a többi ruhám! Úgyhogy fogd be a pofád és csak gyere!-ordítottam vissza neki, bár az emberek elég furcsán néztek rám, hogy egy kutyával pofázok, de magasról szartam mindegyikre.
-*Cöh*...-rántotta el a fejét a rühes rög, majd tovább mentünk, de végre egy kicsit kuss volt.
Miután végig tosztuk magunkat fél Karakurán, megálltunk egy egész normálisnak mondható teázónál. Bementünk, amúgy is rám fért volna már egy kis innivaló.
-A korcsodat hívd vissza! Nem szeretném, ha innen is kibasznának.-mondtam Momijinek, aki hallgatva a szavamra visszahívta a bábját. Belépve láttunk egykét érdekes segget, rengeteg Shinigami és Arrancar volt bent, nem is értettem mi a faszomat kereshettek ott, de nem törődtek velünk, így én sem foglalkoztam, hogy mi a szart csinálnak. Gyorsan kerestem magunknak egy asztalt, majd leültem és vártam, hogy egy pincér oda jöjjön hozzánk. Egy Arrancar lány volt az egyik felszolgáló, oda jött hozzánk, majd mosolyogva megkérdezte mit kérünk.
-Csak egy kávé és egy citromos tea lesz.-feleltem neki, majd eszembe jutott, hogy nem szeretem a szimpla kávét, de nem szoktam hozzá, hogy rendeljek, általában magam csinálom meg a kávémat.-Ja és a kávét...-ekkor elállt a szavam, mert egy kibaszott magas lélekenergiával rendelkező Shinigami tolta be a képét a teázóba. Kicsit még bámultam és ő is észre vett engem, kicsit összeráncolt szemöldökkel néztünk egymásra, majd visszafordultam a felszolgáló lányhoz.-A kávét két cukorral kérem.-egészítettem ki a mondatom, majd beszélgettem kicsit Momijival, arról a flancos Shinigamiról, aki az előbb jött be.
-Te is érezted mekkora ereje van?
-Hogyne éreztem volna?
-És ha rájön a szemét, hogy Bountok vagyunk?!
-Nem hiszem, hogy aggódnunk kellene...hiszen sosem harcoltunk Shinigamik ellen, csupán titokban segítettünk nekik nemegyszer.
-Ez igaz...De kétlem, hogy a Seiretei elnézné a kilétünket.-ekkor éreztem, hogy valaki a hátam mögé lépett.
-Megbocsássatok...de miért beszélnek rólam és a Seireteiről ennyit?-erre a kérdésre ledöbbentünk, nem gondoltam volna, hogy ilyen hangosan pofázunk.
-Izé...
-Már akkor tudtam, hogy Bountok vagytok mikor beléptem ide, de azt nem tudom mi a célotok.
-Nekünk semmi, mégis mi a faszt akarnánk?!-kérdeztem felháborodottan, amiért gyanúsítgat.
-Nyugodj le! Csak azt akarom tudni mit akartok pontosan, mivel ha igaz volt amit mondtatok, akkor semmi okom sincs megölni titeket.
-Egyszerű...Mi csak próbálunk segíteni a Soul Societynek, hogy hátha egyszer nem fognak üldözni minket, de ez csak az egyik...A másik az, hogy nem akarjuk, hogy Aizen nyerjen, mivel akkor valószínűleg mi is eltűnnénk a földről.
-Értem.-ült le hozzánk, majd elkezdett arról beszélni, hogy mi lenne, ha próbaidőre beállnánk az osztagába, hogy szemmel követhessenek minket és ha úgy találják, hogy tényleg a hasznukra lehetünk és a Seireteit szolgáljuk, akkor véglegesen a tagjai lehetünk, de ha bármi olyat elkövetünk, ami akár a legkisebb mértékben is a Soul Society ellen szól, azonnal kivégeznek minket.
Elgondolkodtam az ajánlaton, majd konzultáltam Momijivel, aki még talán valamilyen szinten örült is ennek. Mivel nekem mindegy volt mit teszek, ő pedig beállt volna hozzájuk, ezért inkább én is mellette döntöttem.
-Rendben, bár kétlem, hogy ezt Seiretei engedélyezni fogja.
-Az már az én felelősségem lesz.-ekkor kezet nyújtott felém és kezet ráztam vele, jelezve, hogy benne vagyunk.
Pár nappal később újra láttuk a Shinigamit, néhány másik kíséretével, hogy elvigyenek minket a 46-ok tanácsához. A férfi tényleg szinte mindent elrendezett. A tanács pár kérdés és kisebb vallatás után engedélyezte az ügyet, bár voltak akik nem örültek ennek az ügynek, de én nem is törődtem, mit mond pár szarrágó fejes. Végül a 6. osztagba kerültünk, abba az osztagba, ahol az a férfi volt a kapitány, aki fölajánlotta ezt az egész dolgot, Suzumiya Shoko.

Tárgy: Re: A Yukimori testvérek a 6. osztagban Kedd Május 05, 2009 11:39 pm

Jointot.....tesvíííírXDXD Olyan idegbeteg vagy, akár Masaki apó...xDXDXD *nem bírja abbahagyni a röhögést*

Én nem találtam benne hibát, ezért a pályázatodat ELFOGADOM! További jó füves pillanatokat Seiretei-ben!XD