Deisori lakása

Tárgy: Deisori lakása Hétf. Feb. 09, 2009 6:08 am

Miután a bolt, amiben szüleim dolgoztak, és a felette lévő szobák a Hollow támadás véget teljesen lepusztultak, így kénytelen voltam megvenni a lakást. Szerencsére a szüleim egy kisebb vagyon pénzt hagytak rám, így sikerült ezt a még elfogadható lakást megvenni. Általában egyedül szoktam lenni, és ritka, ha valaki meglátogat.

Előszoba ~ Egy kicsi helység, amiben csak egy kabáttartó és egy kis szekrény helyezkedik el, amiben cipőimet tartom.
Étkező ~ Nos miután átmentünk az előszobán, ez következik egyből. Egy négyfős asztal, amin egy szép, narancssárga terítő helyezkedik el. Van még ott egy üvegszekrény, amiben még az értékesebb csészék és tálak vannak.
Konyha ~ Egy nem túl nagy helység, de azért megfelel. Egy hűtő, egy mosogatógép és egy sütő található a csapon és az egyéb kis falra rakott szekrényeken kívül.
Deisori Szobája ~ Nos itt szoktam a legtöbbet tartózkodni, miközben vagy az ablakon nézek kifele, vagy értetlenül bámulom a TV-t. Egy ágy, éjjeli szekrény, egy íróasztal és egy ruhás szekrény van benne. Emellet a Quincy felszereléseimet is ide dugtam el.
Vendég Szoba ~ Ez egy amolyan pót szoba, ha netalántán beütne a káosz és valakit el kéne látnom van rejtenem. Egy régi ágy és egy éjjeli szekrény van csak benne.

Tárgy: Re: Deisori lakása Hétf. Feb. 09, 2009 7:08 am

Lakásomban a teljese csönd uralkodott. Csak néhány csepp szakította meg, ami nyilván attól van, hogy nem zártam el rendesen. Hirtelen az ajtóm bevágódott egy lábnak köszönhetően.
Morogva léptem be az ajtón, mit sem törődve a dolgok értékével, majd újra erőből becsaptam az ajtót, amitől a már korán lefekvő öregek rögtön felkeltek és szitkozódni kezdtek. Ám ez se zavarta meg a nyugalmamat. Már 2 hete annak, hogy elvesztettem családtagjaimat és mint utolsó Quincy-ként élek. Ismét morgolódva nyitottam ki szobám ajtaját, az iskolai táskát pedig rögvest a falnak vágtam.
-Minek iskolába járnom?! Így is elég okos vagyok!- mérgelődök magamban.
Néhány perc elteltével valamennyivel lenyugszom, mikor hirtelen levetem magam a padlóra és az ágy alatt turkálok. Némi időbe beletelik, de megtaláltam, amit kerestem. Egy barna, szépen kifaragott kisláda. Ujjaimmal óvatosan végigsimítottam, majd kinyitottam. A szokásos négy fontos tárgy pihent benne. Egy levél, melyet a nagyapám írt utolsó üzenetként, mielőtt eltávozott volna, egy Quincy-kesztyű, melynek ereje hatalmas, egy róka szerű plüss és egy rejtélyes narancssárga gyöngy. Mohón kivettem a két utolsó dolgot, majd a doboz tetejét rávágva ismét az ágyam mélyére süllyesztettem. Gondolkodóan bámultam felváltva a plüsst és a gyöngyöt. Egyikről se tudom mi lehet, de nagyapám level szerint egy élőlény van valamelyikben.
~Mivel ez a plüss teljesen megszokott, így csak a gyöngy lehet az!~ állapítom meg, majd érdeklődve megfigyelem.
Sóhajtva engedem le kezeimet, hisz mint máskor, most se jutottam előre. Egyáltalán nem tudom, mi lehet, nem hogy még használhassam is. De valami különös feltűnik. A plüss száján egy apró nyílás van és furcsa mód a gyöngy teljesen stimmel a mérettel. Érdeklődve helyezem a szájába, majd teljesen belenyomom. Várok néhány percig, te nem történik semmi. Arcomon az unalom jelei tükröződnek és egy vízcsepp jelenik meg fejem felett.
-Ez átverés...- mormogom.
-Búúú... - hallom meg egy ördögi nő hangját.
A plüsst ijedten elejtem, majd a falhoz tapadva a szívemet fogom, ami majdnem kiesett a helyéről. Rémült tekintettel pásztázom a szobámat, de semmi különöst nem látok. Hirtelen mocorgást hallok, s fejemet a hang irányába fordítom.
-Au, au, au, au...Minek kellet így leejtened?! - fújtat egyet rám a kitomott játékróka.
A döbbenettől még a szám is tátva maradt, végül padlót fogok. Hogy lehetséges ez?
-Megdöbbentél, mi? - vigyorodik el.
-K-k-k-k-ki a franc vagy te?- emelem a mutató ujjam felé.
-A nevem Onyzomy, örvendek!- hajol meg illedelmesen, majd szárnyai segítségével a kezembe repül.
-Mégis...mi...mi vagy te?- húzom föl a szemöldökömet.
-Nos...Egy Módosított Lélek! Tudod, azok a dolgok, amiket a Tiszta Lelke városának a Műszaki Fejlesztási Iroda hozott létre, de végül el akartak pusztítani minket...szomorú dolog...- hatja le fejecskéjét.
-Öhm...Ez kínos...- köhögök egyet. -A nevem Deisori...-
-Tudom ki vagy! A nagypapid sokat mesélt anno rólad.- mondja egy mosollyal.
-Tényleg?...- döbbenek meg, majd kérdést követve következő kérdést telik az idő. Szinte az egész éjjelem rá ment, de legalább a nagyapám hagyatékával meg tudtam ismerkedni. Habár nem tudom, mi hasznát tudom venni egy plüssnek, ha a harc közepén vagyok...

Tárgy: Re: Deisori lakása Szer. Márc. 04, 2009 10:01 am

- Heeeeh? Mi az, hogy még nincs barátnőd? Pedig tök ari vagy!
Visítottam fel, mikor meghallottam, hogy szegény Deisori-kunnak jelelnleg nincs barátnője, de inkább csak csöndben haladt a fiú mellett. Már nem sokat kellett menni, hogy végre megérkezzenek a fiú lakásához. Egyszerű volt, de mégis otthonos, pont mint az én lakásom, és a vaizardkáim lakhelye. Kicsit félszegen ülök le az egyik ebédlői székre, mivel mindig is kellemetlenül éreztem magam idegen környezetben.
- Aya-chan! Kérsz valamit?
- Köszönöm, de nem kérek semmit!
Válaszoltam illedelmesen, miközben meghallgattam, hogy Toshi milyen jóízűen kuncog. Csak morogtam neki magamban néhány pillanataig, mikor Onyzomy-chan a vállamra pattant, amitől természetesen majdnem ugrottam egy nagyot, majd a kis fehér róka máris elkezdte darálni a perverz dolgait.
- Á, látom tetszik Deisori-k~~~un...Tudom, hol tartja a ruháit!
Kicsit zavartan, és elvörösödve pislogtam a kis szőrmókra, aki egyre inkább úgy vigyorgott, mint valami perverz rókakölyök.
- Izé... Miből gondolod, hogy tetszik? És miért érdekelnének engem a ruhái?
Próbálok visszasuttogni úgy, hogy Deisoru-kun ne hallja, hogy miről beszélek Onyzomy-channal, hiszen akkor valószínűleg engem is olyannak tartana, mint a kis rókucit... Pedig én nem is vagyok olyan... De tényleg...
~ Ha nem tetszik, akkormiért vörösödtél el, hugi?
Hallom Toshi-chan nevetését.
~ Mi? De én nem is!
Kezdek el tiltakozni, de valószínűleg ez hasztalan...
- Jááááj! Miért gyötörtök mindkettőtök ezzel a témával?!
Kiáltok fel egy kicsit hangosabban a kelleténél, majd kezeim hirtelen a szám elé kapom, és zavart nevetésbe kezdek.
- Bocsi, csak Onyzomy-chan mondta nekem a perverz kis dolgait, és különböző dolgokat fantáziál, meg ilyenek... Hiszen te ismered, biztos tudod, hogy miről szokott fecsegni...
Kezdtem el hülyeségeket beszélni, ami sajnos szokásom, ha kicsit zavarban vagyok.

Tárgy: Re: Deisori lakása Szomb. Márc. 07, 2009 6:30 am

Szokásos nyugodt ábrázatommal keresek magamnak és a kedves vendégemnek egy-egy poharat. Hirtelen mintha sustorgást hallanék az asztal felől, de inkább nem is érdekel a dolog. A poharakat gyorsan a konyhapultra rakom, majd a hűtőben keresek valami szomjúság csillapított a sok ugrándozás véget. Hamarosan találok két kancsónyi friss és üde limonádét, amit még reggel készítettem el, tudván nagyon szomjas leszek majd.
-Jááááj! Miért gyötörtök mindkettőtök ezzel a témával?! - hallom hirtelen egy sikítást.
Ennek következtében megrándul a kezem és a kancsó tartalma egyenesen az ingemre borul. Magamban már szitkozódok össze-vissza, míg a valóságban homlokomon az egyik erem kidaga és kitűnik a fejem a pult mögül, s látom az elvörösödött Aya-t, na meg a morcos Onyzomy-t.
-Bocsi, csak Onyzomy-chan mondta nekem a perverz kis dolgait, és különböző dolgokat fantáziál, meg ilyenek... Hiszen te ismered, biztos tudod, hogy miről szokott fecsegni...- mondja sajnálozva, s lassan a plüssre szegeződik tekintetem.
-Most mi van?! - háborodik fel Onyzomy, mire hosszú csend következik, majd szemüvegem lencséi megvillanak.
-1 hétig nincs cukorka...- mondom semmitmondó hangon.
Az elején durcásan összefonja karjait, majd szemei kigúvadnak, elkezd rángatózni, végül megáll, s hallotnak tetteti magát. Idegesen megigazítom szemüvegemet, majd kikászálódok a pult mögül, s a vendég is megláthatja a sikoly eredményét az ingemen.
-Mindjárt jövök, csak átveszem az ingem...- mormogom.
Lassan el is tűnök a fürdőszobában, s keresek egy szépen kivasalt új inget. Sajnos elég sokáig tart a dolog, mert elfelejtettem berakni a szennyest, de végül csak találok egyet. Finoman gombolkozom ki, s éppen venném át, mikor a kilincs lenyomódik és Aya feje kukkant be. Amint találkozik tekintetünk, mindketten elvörösödik. Hát ennél már nem lehet kínosabb a dolog. Ráadásul félig meztelen vagyok!!! >.<

Tárgy: Re: Deisori lakása Vas. Márc. 08, 2009 2:59 am

- Jajj, ne haragudj, Deisori-kun.
Mondom elszégyellve magam, mert látom, hogy visításom mit eredményezett. Szegény leöntötte magát, és most az ingén egy hatalmas folt éktelenkedik.
- Mindjárt jövök, csak átveszem az ingem...
Morogta, és már el is tűnt a fürdőszobában. Már egy ideje sóhajtozva vártam, hogy mikor ér vissza Deisori-kun. Kérdőn pislogtam Onyzomy-chanra, aki még mindig duzzogva gubbasztott az asztalon, majd felálltam, és a fürdő felé indultam.
- Deisori-kun... bemehetek?
Kérdeztem halkan az ajtó másik oldalán, miközben bátortalanul kopogtam. Mivel nem jött válasz, ezért úgy gondoltam, hogy benyitok, hátha történt valami. Amikor kinyitottam az ajtót, egy félmeztelen Deisori-kunnal találtam szembe magam. Elvörösödve fordultam el, majd kissé összefüggéstelenül elkezdtem beszélni.
-Én... Csak azt hittem, hogy... hogy izé... történt valami, mert... hogy kicsit sokáig voltál a fürdőben, és... és... én most inkább ki... megyek...
Léptem ki az ajtón, majd a falnak dőlve egy nagyot sóhajtottam.
~ Miért kezdtem el rögtön mentegetőzni, ráadásul ilyen összefüggéstelenül? Nem értem, hiszen már láttam néhányszor, ahogy a többiek félmeztelen rohangálnak otthon...
Egy újabb sóhaj után visszavonultam az ebédlőbe, és megvártam, míg Deisori-kun visszaért.

Tárgy: Re: Deisori lakása Vas. Márc. 08, 2009 6:44 am

Elvörösödve bámultam a lány csillogó szemeibe, mire rögtön elkapta a tekintetét, s hátat fordított nekem. Éreztem rajta, hogy meg van szeppenve szegény, de vajon miért? Nem tűnik amolyan szégyenlős típúsnak. Vagy ez csak az a jó fele? Na de akkor milyen a másik fele, akit a nővérének nevezett. Kicsit zavaros a téma...
-Én... Csak azt hittem, hogy... hogy izé... történt valami, mert... hogy kicsit sokáig voltál a fürdőben, és... és... én most inkább ki... megyek...- mondta vörös fejjel, s kilépet a fürdőből.
Néhány pillanatig én is csak álltam egy helyben, majd sóhajtva felvettem az ingem. A gombolkozás órákig tűnt, miközben gondolataim valahogy csak Aya-ra terelődtek.
-Van valami furcsa...valami...megrendítő...azokban a szemekben...- motyogom, s lehajtom a fejem.
Lassan lépek az ajtóhoz, majd a kilincset lenyomva kilépek a helyiségből, s a lányt egyből az asztalnál találom, ahogy néz maga elé. Gyorsan elsietek a hűtőhöz, majd a másik kancsó limonádét kitöltöm két üvegpohárba. Óvatosan megfogom mindkettő, végül a Shinigami lányhoz viszem. Kedvesen elé helyezem, s megvárom,míg kortyol egyet. Gondolom a mai Hollow írtás, na meg ahogy leütöttem, biztos jól fog esni egy kis frissítő. Tekintetemet az ablakra szegezem, és a csodálatos naplementét bámulom, ahogy a nap kezd a város házai közt eltűnni, ahogy a szobát narancssárgára festi, s ahogy átveszi a nappalt az éj. Fejemet Aya felé fordítom, mire szám beszédre nyílik.
-Aya-chan...Hol laksz?- kérdezem tőle hirtelen.

Tárgy: Re: Deisori lakása Kedd Márc. 17, 2009 4:04 am

Kicsit még mindig zavarban voltam a történtek miatt, és még mindig égő képpel pislogtam a padlóra. Néhány perc múlva Deisori-kun kijött a fürdőből, és egy pohár limonádét nyújtott felém, amit kicsit bátortalanul el is fogadtam.
- Kö… Köszönöm.
Hebegtem egy kicsit ijedten, majd bele kortyoltam a hideg limonádéba, ami kicsit felébresztett.
- Sajnálom, Deisori-kun.
Montam kicsit bátrabban, és tekintetemet rászegeztem. A nap már kezdett eltűnni a házak közt, későre járt. Azon gondolkoztam, hogy már ideje lenne haza menni, mikor szemem találkozott Deisori-kunéval.
- Aya-chan...Hol laksz?
- He? Ezt most miért kérdezed?
Néztem rá értetlenül, miközben éreztem, hogy az arcom már megint el kezd égni.
~ Gondolom, haza akar kísérni…
- Ja, őőő… nem túl messze. Két utcával arrébb.
Mosolyodtam el, majd kiittam a pohár tartalmát és az asztalra tettem az üres poharat.