oO A szövetség megalakulása (kezdetek), Naoki és Zel Oo

Könnyed nyugodtsággal sétálgatok a 13. osztag területén, ahol már jelenlétem megszokott volt bizonyos mértékben. Hanem, mint számomra kiderült van egy valaki, aki még nem halott különösebb hírt felőlem. Hanae kapitány említette még nekem anno, hogy kapok egy új játszótársat, s ezt azért mondta, mivel az illető rokonlélek, vagyis Arrancar. Ez különösen felkeltette érdeklődésem, hisz ezidáig nem volt hozzám hasonló szerzet a Seretei környékén, kivéve egy nőt, de őt érdekes mód soha nem leltem még meg, feltehetőleg félős, vagy hasonló. Mindenesetre izgatott állapotba kerültem, mikor megpillantottam az egyik házat, melyről a taicho felvilágosított, hogy kié is. A ház volt Hidetada Naoki lakosztálya, s mivel nem volt mit vesztenem hármat kopogtam az ajtón, hogy azért az illem meglegyen, majd benyitottam, mivel a kíváncsiság legyőzte a türelmemet.
Belépve átlagos szoba fogadott, bár miért is lenne valami égbekiáltó, hisz nem ez a legszükségesebb dolog a Sereteien belül. Körülnézve a sok ruhán, úgy tűnt, mintha hetek óta nem járt volna itt senki, így már éppen elhagyni készültem a helyszínt, amikor hangokat hallottam, s hogy meg is tudjam mi az utána jártam.
A férfi éppen a földön feküdt, feltehetőleg lezuhant az ágyról egy kisebb fordulat következtében. Intettem felé mikor megpillantott, majd odasétáltam, s segítő kezet nyújtottam felé.
-Yokarao! Az én nevem Zel Syneza Kaabel, s ha nem tévedek a te neved Hidetada Naoki, nagyon örvendek! -mutatkozom be kellő képen, majd felhúzom a férfit, hogy fetrengjen tovább a földön. Kicsit felmértem az illetőt, s valóban Arrancar, úgy ahogy azt mondták, bár kicsit fura szerzet, de azért örülök, hogy akadt egy véremből való.
-Ne haragudj, hogy csak így betörtem, de kissé izgalomba jöttem, amikor meghallottam, hogy Te is közülem való vagy. -eközben még mindig próbálom behatárolni a férfit, de ekkor már az erejét is próbáltam kifürkészni a gyerekes arc közül.

Hát örültem is, hogy nem kezdett el ő is mindenféle idióta beceneveket aggatni rám mint egyesek. Nekem egy nevem van! Ezt nem árt megjegyezni!
-Persze. Amúgy is gyűlölöm a magázódást... -köptem volna félre, de félúton rájöttem, hogy nem otthon, vagy az utcán vagyok, szóval visszanyeltem a nyálam.
A gesztust méltányoltam, amiért hellyel kínált, de most nem éppen seggpihentetős állapotomba voltam, úgyhogy egy kézlegyintéssel jeleztem, hogy hanyagolnám a cuccot. Helyette a falnak támaszkodva álldogáltam, s az ablakon bámultam kifelé.
-Mond csak, nem volna kedved járni egyet? -gondolkoztam el egy kisebb mókán, a Sereteien belül, hogy nehogy azt higgyék az emberek kutyából igenis lesz szalonna. Hiszen nem volt olyan régen, hogy életmódot váltva szartam mindenre, ami eddig történt. Mi a? Ti is hallottátok? Kezdek visszakoccanni...
-Pontosabban egy kicsit szórakozni. Legalább faszántosan összeismerkednénk! Amúgy sem gyakran tudok itt szórakozni... Tiszta nyomor az egész telep.
Tekintetem visszahelyeztem Naokira és ha nagyjából jó ember ismerő vagyok, akkor úgy tűnt benne van a dologban, legalább is ezt a következtetést vontam le az arcáról. Jót is tenne már nekem is, ha nem a szokásos fos folyna ki a szánkból, mint ,,Szia! Szia! Hogy vagy? Jól, köszönöm" és társaik, ez már annyira sablonos, mint Aizen egoizmusban megmártózott nyomott mondatai. A legnagyobb dolog, ami itt történt az sem nagyobb, mint Rukia mellméreténél szóval ráférne már valami kis moderálás a placcra, hogy végre akkora legyen, mint Halibel DDD-s kosár mérete, vagy akár Matsumotoé. Persze ilyenkor esne be Suke az ő Mitsuja kannáival, de ő csak álltatja magát azzal, hogy az ő sunájának vannak a legnagyobb tejcsárdái, olyat még ember nem baszott, mint én egy késő esti buliban, bár már arra sem emlékszem buli volt-e vagy csak befordultam egy utcán és belekaptam az ikrekbe. Suke szerintem azon az egy mellen kívül még életébe nem látott másikat, vagy én nem tudom... Bár ez még igaz jó pár muffragennyedző töketlen pöcsfejűre, de ők nem a Tezsvíréségünk tagjai, mint Suke (Respect XD).
Dik már geeeec! Visszatértem, hogy cseszerintsed ki anyád méhéből a görcsöt és spriccelne a mocskos vére a pofádra te majom arcú faszfej, aki ismét olvashatja a csodálatos sorokat, arról, hogy mekkora hülye vagy, mert képes vagy olvasni ilyen fosgecis szöveget! Na jó, amúgy nem, mert ti gyűjtitek be nekem a havi nézettséget, szóval nem oltogatok olvasókat... Persze ez alól is lehet kiskaput találni, csak szólítsál meg egyszer és lehet, hogy a következő szavad az urológushoz fogod intézni, hogy szedje ki az ánuszodból a lábad.

Na még szerencséje, hogy belement a cuccba, mert nem azért tettem fel neki a kikúrt kérdést, hogy aztán kajra azt hánnya a pofámba, hogy nem jön. Hát lehetséges, hogy a keze az anuszában kötne ki. Azonban mivel belement a kis kitérőre faszán elkezdtem agyalni , hogy milyen faszságot kéne művelni, hogy végre ne egy rehabilitációs központra hasonlítson. Komoly akkora seggfejű balfasz, nyomott arcú, köcsög majmok téblábolnak a kikúrt utcákon, hogy már nekem ég le a hierómmal egyetemben a bőr a pofámról, hogy ennyi faszváladékkal vagyok bezárva. Jó vannak kivételek, de még ők is képesek az agyamra menni, főleg a fejesek.
-Na bazd meg eddig tartott... -kapom elő a cigisdobozt a felsőm zsebéből, amiről igazából azt se tudtam, hogy ott van, de valami belső gondolat miatt mégis úgy éreztem, hogy ott van. Kihúztam egy szálat, majd megvizsgáltam a dobozt, hogy milyen cigit is szívok. Mivel nem reklámozhatok ezért inkább csak azt kpöm ki, hogy ízesített fullos dohányból szívhattam el ismét egy szálat. Az első slukk kicsit ütött, de lehet azért, mert egyetlen slukkal a fél cigit szívtam el, de semmi sem igazolt, mindenesetre nyugodtan szívtam tovább most már a tűzrudat, majd kitosztam az ujjam az ablakon, hogy megmutassam hova is gondoltam a kirándulást. Egy közeli fehér épület volt a kiszemelt hely, amit kurvára rüheltem, mivel mindig ott ugatnak rám a legtöbbet csak azért mert Arrancar vagyok. A fajgyűlölő kúrva anyjukat beléjk, hogy nem fulladtak bele a magzatvizükbe. Mindnek azt kívánnám, hogy a roszputpéter rajzolja körbe őket, de sajna erre nem adatik lehetőség. De majd mi Naoval alaposan megtanítjuk nekik, hogy ha velem kötekednek az egész Arrancar fajjal kötekednek, s nem ajánlatos belekötni a Donba, mert könnyen lehet, hogy ők fognak a halakkal aludni.
-Na látod azt a pénisz fehérje árnyalatú agyonkúrt épületet ott a sarkon, amit most éppen valami suttyó csiklóráncigáló buzigeci hugyoz telibe? Na ottan van egy kis dolgom, szóval nem bánnám, ha besegítenél. Aztán majd még jöhet a többi, csak előbb ezzel akarok végezni, faszántos? -nézek visza a tagra, majd gyorsba egy gargantanát nyitok, hogy elugorjak előtte cuccosért. -Na várj egy pillanatot, hozom a legjob barátom. -két perc sem telt bele és vissza is tértem kezemben egy teli üveggel. -Naoki ez itt Joe. (Joe egy whiskey xD) Remélem porzik a torkod, mert az enyém kibazsottul, szóval mehetünk?

Kétszer is meggondolom általában melyik Mucsaröcsögei parasztnak osztogatom a cuccomat, szóval ez most egy olyan szitu volt, hogy úgy festett csipáltam a csávesz fejformáját. Na de túl sok pofázás, kevés cselekmény. Kaptam is elő a greffes kannát, majd egyet odatoltam a kezébe az üveg whiskey kíséretében.
-Na eztet arra, hogy legyen mivel fricskálnod, ezt meg remélem nem kell bemutatnom. -szavalom el neki a használati útmutatót, majd egy sonidoval a kiszemelt felület felé kezdek menni. Egy háztetőn visszafordultam, majd intettem, hogy szedje a valagát, mert nem érünk rá egész nap, mert még én is inni óhajtottam.
Megálltam a fal előtt felnéztem rá, s úgy döntöttem felül kezdem el festegetni, mert ott több mindenki láthatja. Gőzöm se volt arról, mi a vérrákos gecit kéne fújni, de soha nem gátolt meg a kreativitásban egy kis ötlet hiány. Lassan befutott Nao is, szóval, hogy én se maradjak szárazon megindítványoztam a berúgásomat, bár ez esélytelen volt, mivel nem tudok sajna.
-Egészség! -szólok, majd legurítok pár kortyot, majd leheveredek kicsit az árnyékba, amit egy másik ház adott.
-Na most te is fess valamit! -kiáltok oda neki, hogy végre ne csak álljon, mint a fasz, hanem legyen valami eksön is. Azt míg ő magára vállalta a munka rá eső részét, én előkapartam még egy szál cigit. Ó hogy az Isten basszon, meg! Nem hiszem el, hogy ekkora király vagyok! Pia, cigi, buli! Már csak a sunák hiányoznak a képből! Erre is gondoltam, és nem is szándékoztam kihagyni az kiruccanásból.
-Nao, ha befejezted a rittyentést, akkor megyünk bulajozni! Szóval készítsd elő a legszebb puncirontódat, mert nem szándékozom egyedül nőzni! -röhögök fel egye szép sort, majd felbasztam magam a szutykos mocsokból, s jól hátba veregettem Naot és odanyomtam elé a tűzrudat.
-Szííjá!