Szürke hétköznapok monoton egymás után következése jelenti az idő lassú múlását. Csak figyeltem, ahogy a külváros fáinak változása jelzi azt, hogy az évszakok váltakoznak, még, ha ez sokak számára nem jelent semmi mást, csak a ruhák vastagságának cserélődését, rétegek halmozását, vagy éppen levetését. Egyike voltam én is ezeknek a személyeknek, az utcán sétálva a délutáni napfényben megfürdettem azt a szál cigarettát, ami szám sarkában füstölgött, majd miután vállalhatatlanul csonkig töpörödött, egy utcai szemetesen elnyomtam. Számtalanszor elhatároztam már, hogy fiatal koromra való tekintettel leszokom róla, azonban ezek a kósza gondolatok minden nap végére a párnába fulladtak.
Hónapok teltek el, hogy ismételten szülővárosomba érkeztem, ahonnan sosem vágytam el, a korábbi távolléteim csupán a véletlen, és a balsors miatt nyúltak el ennyire. Mély sóhajjal vettem tudomásul, hogy hazafelé ismételten olyan gondolatokkal fogom koptatni a szürke köveket, amiken nem tudok változtatni, pörgessem át azokat akárhányszor.
Hajamba túrtam, s hosszú ujjaimnak puha része végig szánkázott a néhány centiméter hosszú hegen, amit két évvel ezelőtt nyolc öltéssel varrtak össze, de szerencsére a sűrűségben teljesen észrevétlenül húzódott meg. Már csak néhány percre voltam attól a helytől, amit otthonomnak neveztem, bár javarészt a fürdőt és a hálót használtam azokban az órákban, amiket bent töltöttem. A bérház nem volt a legújabbak közül való, viszont a fémlépcső, ami felfelé vezetett az emeletek között, teljesen rozsdamentes volt, a falakról nem mállott a vakolat, és még a nap se fakította meg annyira, hogy a színét se lehessen kivenni.
Szemem előtt lassan ki is rajzolódott az épület körvonala, de ettől sem éreztem azt, hogy boldogság járna át, csupán tudtam, ismét olyan gyorsan értem haza, mint minden egyes nap. A megszokott étel lapult a kezemben lógó zacskóban, és várt arra a pillanatra, hogy a működés alatt csendesen duruzsoló mikróban ehető hőmérsékletet vegyen majd fel. Semmi mást nem terveztem a nap végére, csupán némi ennivalóval letelepedtem volna piknikezni a televízió elé, ahová már be van készítve a Star Trek soron következő évada, ami persze nem az újra szinkronizált verzió, ugyanis a klasszikus sokkal kifinomultabb.
Úgy tűnt mégis csak sikerült elterelnem a gondolataimat az út maradék része alatt is, bár nem a nap történéseivel, hiszen arról nem sok töprengeni való volt. Valahogy úgy gondoltam, a mai modern időkben már nem képesek az emberek a filmek értékét megbecsülni a számtalan letöltés mellett, én pedig hiába ülök teljesen felkészülten a pult mögött, hogy a hatalmas választékon keresztül kalauzoljam őket, ha nem jönnek be. Pedig maga az üzlet barátságos, számtalan sikertörténet megtalálható benne, és a hatalmas poszterek néhánya még dedikálva is volt. Ráadásul olyan kényelmes szék húzódott a pénztárgép túloldalán, amiben helyet foglalva mindig elpilledtem már rögvest a munkakezdés után. Mondjuk időm az volt pihenni, hiszen egy árva, vagy csonka családból származó lélek sem nyikorgatta meg a faajtót, ami az utcafrontról befelé nyílt.
A lépcsőfokokra szegeztem tekintetem, miközben felfelé haladtam a lakás ajtaja felé, nem mintha nem bíztam volna azok tartásában, ám semmi érdekes nem kötött le, így mi mással szemeztem volna? Utólagosan talán mondhatja az ember, hogy mit miként kellett volna tennie, azonban akkor még nem tudtam, hogy bármiben is másmilyen lenne a napom, mint az összes többi. Egy pillanatig sem fordult meg a fejemben, gondolnom kellett volna a kombinátban arra, szerény fogyasztásomon túl mást is vegyek, amiként az sem futott elkóborolt, halovány gondolatként keresztül rajta, vajon rendet raktam-e? Nem szaladtak keresztül olyan tévképzetek, hogy előbb fel kellene pillantanom, mintsem, hogy elértem volna a huszonhármas ajtószámot, egészen addig, míg lábam előtt egy nagyobb csomag körvonalai fel nem sejlettek.
Lassan feleszmélve, és előbb kifejezéstelen, majd hatalmasra kerekedett szemekkel bámulva az ajtó előtt várakozóra, igen, ezekben az időkben gondol az ember arra, mennyi mindent másképpen csinálhatott volna az utolsó másodpercekben, és akkor mennyi minden másképpen történt volna. Hogy ez változtat valamit utólag a történteken? Egyáltalán nem, csak emberi gyarlóságunk, hogy vágyunk azokra a dolgokra, amik végülis elérhetetlenek számunkra, akárcsak a múlt megváltoztatása. Előttem pedig éppen elevenen magasodott, vagy korából adódóan éppen alacsonyodott múltam egy nagyon is elevennek tetsző darabja, aki szintén megváltoztathatatlannak tűnt.

Mindig rövidre vágott haja világosbarna színű, míg szemei karamell barnák. Arca még a komorabb pillanatokban is barátságosnak tetszik, és inkább elgondolkodónak hat, mintsem unottnak. Közel két éve autóbalesetet szenvedett, ami után hónapokig rehabilitációra szorult, ennek kisebb nagyobb nyomai most is láthatóak rajta, jó néhány heget magáénak mondhat. Alsó gimnáziumban az úszócsapat tagja volt, és a későbbiekben is hobbi szinten űzte a sportot, ám mostanra (a baleset, és a nem túl rendszeres sportolás miatt) nem mondható testfelépítése kifejezetten izmosnak, sportolói múltja inkább a kitartásban, és a tökéletes koncentrációban segíti. Ruházatok terén a kényelmet preferálja, azonban, ha a helyzet úgy kívánja, akkor ki is öltözik.

Shun baleset előtti vidám, és energikus énje szinte teljesen eltűnt, helyét átvette a fásult, szarkasztikus, legtöbbször komor viselkedés, ám nem depresszív inkább csak unott. Ebből a filmek iránti szeretete tudja csak kimozdítani, igazi ottaku, aki bármikor idéz szó szerint kedvenceiből, és a háttér információkkal is mindig tisztában van. Ha elhatároz valamit, azt véghezviszi, még él benne a versenysport szelleme, a kitűzött cél mindenekelőtt, ám ritkán jelöl meg ilyen messzemenő dolgokat, jobb szeret lustálkodni, és sokáig szunyókálni, amikor megteheti. Felelősségteljes személy, talán kicsit túlságosan is tisztában van a dolgok problémás vonzataival, ha magára vállalja mások istápolását, lehet, éppen ezért tesz sokszor gúnyos megjegyzéseket, és folyamodik mások által talán drasztikusnak is nevezhető módszerekhez, hogy önállóságra késztessen másokat is.

Neve: Kirinonai Kuusou (Végtelen Fantázia)
Típusa: Mentál
Leírás: Shun képessége használójának képzeletére épít, amivel képes filmek, képregények, könyvek (vagy saját fantáziájában összegyúrva ezek elegyének) világát életre kelteni, és az ottani hatásoknak kitenni ellenfeleit, akarata szerint felvenni egyes szereplők képességeit. Ilyenkor megörökli azok tudását is a használatukhoz, tehát ha olyan fegyvert forgat, amit az adott szereplő, az ő stílusában fog küzdeni. (Tehát ha pl. Windu mester jediképességeit, és fénykardját idézi meg, akkor az ő harcmodorát és tudását használja, így nem a fegyverforgatás képzettségével sebez, hanem a különleges képességével.)

Itt képességével a valóságba illeszti be az általa kiválasztott „világot”. Ennek három lehetséges módja van, vagy csak magát a környezetet emeli át (pl.: A Tarzan filmekből a dzsungelt), másik lehetőség, hogy egy, vagy több szereplő erejét veszi fel (pl.: Flash szuper gyorsaságát), és képes a kettő kombinációjára is, tehát helyszínt és erőt is megidéz. Legutóbbinál azonban az osztott lélekenergia miatt képességének csak kétharmadával tud sebezni. (Vagyis ha 20 pontos a képessége, és megosztva használja, akkor a sebzése 12 pont. /Kerekíteni lefelé kell minden esetben!/)
Használata is véges ennek az állapotnak, minden egyes KK-ra tett pont után 15 perccel tovább képes fenntartani ezt az állapotot. (Vagyis maximális KKnál akár 7,5 óráig fenntartható. /Már 30 pontos maximummal számolva, valamint a bónuszok semmilyen esetben nem tolják ki ezt a korlátot!/)
Emellett a képesség hatása, ha környezetet idéz meg, akkor az a helyszínre vonatkozik, vagyis ha messzebb mozdul, mint annak a határa, akkor nem mozog vele a terep, viszont ha 100 méternél távolabb kerül, megszűnik az átmozgatott környezet. Az erő felvételnél viszont ő maga a központ, vagyis az időkorláton belül bárhová is menjen, végig képes annak használatára.
A terület, amit képes a képzelete segítségével alakítani, alapvetően egy 150 méter sugarú kör, azonban képes ezt a nagyságot növelni plusz 100 méterekkel, ám ilyenkor a hatóidő az egynegyedével csökken. (Vagyis ha 20 pontos a képessége, akkor 300 percig /5 óra/ képes fenntartani azt, viszont ha megnövelné még 200 méterrel a hatótávot, akkor már csak nagyjából 165 percig lenne erre képes /2 óra 45 perc, mivel mindig a már csökkentett idő egynegyede számít, nem az eredeti időtartam./)
Terepet, és képességet kombinálni maximálisan három különböző műből/szereplőtől tud. Vagyis hiába szerepel egy filmben tíz különböző képességű egyén, ő csupán hármat kiválasztva gyúrhatja őket össze, azonban azok minden erősségét, és ha van, akkor gyengeségét is felveheti.
Ha elkészített egy környezetet, vagy felvett erőt, azt nem tudja utólagosan módosítani, csupán megszüntetheti magát a hatást. Ezután legalább annyi pihenőre van szüksége, hogy újra alkalmazhassa a technikát, amennyi ideig fenntartotta azt, kivétel 5 óra felett, onnantól kezdve 12 órán keresztül nem képes használni képességét.

Képességének egy erősebb formája, ezt azonban csak alvó személyen tudja alkalmazni, hiszen magát az álmot manipulálja képzeletének segítségével. Itt azért sokkalta erősebbek a hatások, mert a tudatalattin keresztül a másik személy lélekenergiáját használja, vagyis az álmok formálására nem a sajátjára van szüksége.
Olyan személyeken képes alkalmazni, akiket lát maga előtt aludni, vagy korábban már belépett legalább egyszer az álmukba, hiszen akkor már ismeri az utat. Egyéb esetben nem képes megtalálni egy adott személyt, hiszen számtalan álom közül kellene válogatnia, hogy megtalálja a megfelelő személyt/álmot.
Az álmok manipulálásával nem fizikailag támadja a személyt, vagyis nem történik meg a másikkal az, ami az álmában is, azonban Shun képes megakadályozni az ébredést, ha már belépett az álomba. Ezután pedig a másik elméjére gyakorol nyomást, a lehető legkülönfélébb dolgokkal, és a számtalan rémálom/halál végül teljesen megtöri annak tudatát, akár maradandó mentális problémákat, halált is okozhat egy hosszabb ideig tartó, intenzív hatás.
Erre a képességre is vonatkozik az időkorlát, és a bónuszok itt sem adnak plusz időtartamot, vagyis maximum 7,5 órát képes más álmába belépve tölteni.

Egyik álomból át tud lépni egy másikba, ha azokon nem változtat, csupán belenézni akar, viszont ha az egyikben manipulációt hajtott már végre, egy másikban nem képes csak egy alvási ciklus kihagyása után. (Ő magának is aludnia kell a művelet közben, egy teljes alvási ciklus 1,5 órás.) Ha egymás után szeretné két személyen alkalmazni, a kihagyott ciklus is használatnak minősül, vagyis levonandó az időtartamból!

Álom manipulálásánál azonban nincsen korlát a nagyságra, vagy az erők számára, csupán saját képzelete szabhat csak határt a dolgok kitalálásának.