Név:  A kutya nem mondta meg a nevét, így lett a neve Shiro
Kaszt: kutya
Nem: kan
Kor: vak? *értetlenül néz*






Kinézet: Leginkább világosbarna színű, hosszú szőrű kölyökkutya. Olyan, mintha kutya lenne, bár ebben Eizo nem olyan biztos, sokat gondolkodott azon, hogy nem kutyaróka-e.


Jellem: Úgy viselkedik, mintha kutya lenne. Szereti a száraz kajákat, és nem fél folytatni az ősi kutya-macska háborút sem. Fél a vértől, így inkább elmenekül egy sötétsarokba, majd összekuporodik, míg Eizo bácsi végez a dolgával. Az erőszaktól is fél, viszont ha a gazdi, vagy egy általa kedves személy esélyei bizonytalanok, akkor bátran előtör rejtekhelyéről, és megragadja a csúnya bácsi lábát, ezzel kimutatva, hogy bizony ő is egy nagy harcos.  Sokat van együtt a gazdival, és Eizo gyakran magával is szokta vinni a nem hivatalos küldetéseire, a direkt számára kialakított belső zsebben, a kimondójában.


Különleges képességek: Képes kiszimatolni a lélekenergiákat (jobban, mint Eizo érzékei), és ezeket veszélyes, barátságos kategóriába sorolni. Ha veszélyes, akkor egyenes testtartással sokat vakkant egymás után, ha pedig ismert, barátságos személy, akkor csak egyszer vakkant, heves farkcsóválásokkal, és ha a barátságos személyen belül is barátságos, akkor még lihegéssel is jelez, és egyből vetül.   Emellett képes szagminta segítségével nyomon követni embereket, viszont a sokat nyalogatott, és kiismert öllel rendelkező személyek esetében már nincs szüksége mintára. Az utóbbinak már csak a kommunikálás szabja határát, mert van, hogy szegény nem érti a feladatot.