Mi zajlik itt?

Tárgy: Mi zajlik itt? Szomb. Jún. 29, 2013 4:37 am

Résztvevők:
Leon Escorpion
Hernando Rivera
Luis de Savona

A fejetek fölött egy ember röpül el és mélyen a falba fúródik. Csak épphogy nem talált el titeket, ahogy arccal előre belefúródott a betonfalba, s mindeközben szó szerint eldobta az agyát. Ahogy körbepillantotok igencsak létidegen nektek a hely, arról nem is beszélve, hogy ötletetek sincs, hogyan kerültetek ide, sőt arról sem nagyon, hogy hol az az itt, és kik ácsorognak mellettetek. Hárman ácsorogtok a számotokra igencsak veszélyes helyen, hiszen az előző fazon után, most repül egy következő is. Alig-alig tudtok elugrani, de azért szinte gond nélkül sikerül ez az egyszerű cselekvés mindhármatoknak. Ahogy felpillantotok a vetődésből, végre lélegzethez juthattok és megpillanthatjátok a lényt, akiben felismeritek az emberdobálót. Egy fekete hajú, 15 évesnek tűnő leányzót láttok meg a betonépület tövében elterülő, kerítéssel körbevett parkolóban. Egy egész banda próbálja összeverni, de a lányka úgy tűnik élvezi is a dolgot, mert minden brutális erejű ütése nyomán megjelenik az arcán, széles vigyora, s csillogó, hegyes szemfoga akár egy vámpír vagy vérfarkas történetből elszabadult karakteré, megcsillan az éjszakai világ lámpáinak fényében. A lány pedig szemmel láthatóan megállíthatatlanul végzi ki az embereket, akik mostanra feladták a verekedéshez fűzött reményeiket, és visítva menekülnének, amerre tehetik, azonban a lány nem csak brutális erővel, de fénysebességgel is meg van áldva. Megdöbbenésetekből alig ocsúdtok fel, mire elfogynak a lány ellenfelei, s az utolsó életben maradt, kúszó bandatagot – mert a ruhájukból ítélve valamiféle motoros, vagy gengszterbanda lehetett ez a pár ember – a mellettetek álló épület falához szorítja, s a földről felkapva egyik legyőzöttje baseball ütőjét, fütyörészni kezd, mint aki jól végezte dolgát, s fél kézzel térdre emeli a férfit, majd nekitámasztja a falnak. Rátok néz, sőt szembe fordul veletek, majd egy kacsintás keretében, hirtelen visszafordul, és hatalmas erővel leveri a fickó fejét, aki fejvesztve kidől egy hosszú alvás erejéig.
- A vacsora tálalva uraim, lássanak hozzá! - Fordul felétek, s most először jut eszetekbe, hogy mintha hollow reiatsut érzékelnétek a lány felől. Jelenleg olyan tizenkét ember fekszik körülöttetek, s ha nem kezdtek el enni valószínűleg vagy a lány eszi el előletek, vagy a lélekenergiájuk eloszlik a világban. Ami azonban sokkal valószínűbb, hogy a hátramaradt szellemük menekülőre fogja a dolgot, s elszalad a vacsorátok.
Talán azonban nem ez a legnagyobb problémátok, hanem az, hogy vajon hogy kerültetek ide? Ki ez a lány? Miért kínál titeket vacsorával, és mit kerestek egyáltalán itt? Az utolsó emléketek, hogy reggel az emberek világába jöttetek, majd olyan dél környékéig itt időztetek, aztán hirtelen képszakadás, és egy pillanattal később már ide kerültetek, és a lány falhoz vágta az agyától megszabadított bandatagot. A brutális erővel megáldott nőszemély az utolsó legyőzöttje hátán trónol, s a vállán keresztbe fektetett „fa testápolót” markolássza. A keze a farmerja zsebe felé halad, és önelégül vigyorral kivesz egy szál cigarettát és egy öngyújtót a zsebéből, majd gondtalanul rágyújt, sőt felétek nyújtja a dobozt, és megkínál benneteket is.
- Bagzódtok? - Kérdezi két slukk között, majd végignéz rajtatok. - Luis? Egy szálat? - A nevén szólítja egyikőtöket, s egyre inkább felmerül bennetek a kérdés. Mi zajlik itt? Mi történt abban az időben ami kiesett a memóriátokból, hogy kerültök egy irodaépület parkolójába, és miért kezel titeket úgy ez a vadállat nőszemély, mintha régi haverok lennétek? Ráadásul a jelen lévő négy hollow közül – mert a lány is azt, ezt biztosra veszitek - mindössze ketten ismeritek egymást. Ki a maradék kettő? Annyi kérdés merül fel bennetek, hogy akár ijesztő is lehet, de az biztos, hogy furcsa számotokra, hogy a délelőtti helyzetetekből egy pislantással hogyan kerültetek ide? Mintha a kettő között nem is telt volna el semmi idő, csupán az az egy szívdobbanás, aminek ti éreztétek. A környezet azonban azt mutatja, hogy minden bizonnyal több idő telt el annál, mint amit ti érzékeltetek.
Ahogy körbepillantotok és elgondolkodtok újra felmerül bennetek a kérdés. Mi zajlik itt?

//Hangulatadó//

Tárgy: Re: Mi zajlik itt? Pént. Júl. 12, 2013 7:32 am

Reflexből lehúzom a fejem, ahogy elzúg felettünk az élő lövedék, s ennek nyomán lassan beterít bennünket, aláhulló húsmassza formájában. Sok gusztustalan dologban volt már részem, de ez viszi a pálmát. Kellemes érzés lesz megtisztítani az agyvelőtől összetapadt szőrcsomóimat. Elégedetlenül mormogva kezdem el kutatni balszerencsém okozóját. Hisz csak nem saját magát passzírozta szét a fickó a betonon?! Azonban mielőtt felfedezhetném lehetséges ellenfelemet, egy újabb szerencsétlen elől kell félrevetődjek. Mázlimra ennek a fickónak a szürke állománya már nem rajtam végezte, igaz csak egy szőrszál választott el tőle.
~Alacsonyan szállnak ma a halandók... ~
A hirtelen ugrás eredményeként, egy bukfenccel sikerül csak stabilizáljam magam, de a macskák végül úgyis a talpukra érkeznek. S legtöbbször elég szerencsésen, hiszen most is pont úgy sikerült pozicionálnia a sorsnak, hogy a látóteremet kitöltse a támadónk. Ha meglepődtem a hirtelen felénk zúgó halandókon, akkor erre már szavaim sem voltak.
Egy tipikus utcai banda verődött össze előttünk. Szakadt bőrdzsekik, évek alatt elkopott farmernadrág, és persze rettentően kemények érzik magukat a társadalom peremén egyensúlyozva. Acél láncaikat rázzák mintha csak elveszett lelkek lennének, s látszatra már nincsenek is távol tőle. Sosem tartottam ezeket a legértelmesebb életformának, de olyat még csak nem is hallottam, hogy több tucat kell belőlük egy tizenöt éves forma kislány ellen. Az sem enyhít a körülményeken, hogy a lányka egyértelműen mazochista. Mintha minden egyes ütést élvezne, amit a nagydarab barmok mérnek rá. Amiben persze az az érdekesebb, hogy egyetlen ütésnek is elégnek kellett volna lennie a lány halálához. Ehelyett azonban egymás után ütötte k ia fickókat. Leesett állal bámulom az elképesztő csatajelenetet, ami ráadásul egy átlagos parkolóban játszódik le.
~Várjunk csak. Hogy a francba kerültem én ide?! ~
Mintha csak egy álomból ocsudnék kezdem felmérni végre rendesen a terepet. Először egy teljesen ismeretlen Arrancaron állapodik meg a tekintetem. Nem túl bizalomgerjesztő, de eddig csak Las Nocheshben tartozóakat láttam, így valamilyen szinten szövetségesem lehet, ráadásul mázlimra van itt még valaki. Ugyanis Hernando is velünk van, habár az ő arcárán is inkább az értetlenség dominál, ami nem túl jó hír.
Nem sok időm marad a terep felmérésre, mert a lány a már lassan be is fejezi a mészárlást. Az utolsó menekülni próbáló szerencsétlenig elpusztítja őket, az utolsónak meg stílusosan lefejezi. El kell ismerni, ilyesmit ritkán látni tompa tárgyal.
- A vacsora tálalva uraim, lássanak hozzá! - közli kedélyesen, s az én szívembe már be is lopta magát. Nekem nem kell kétszer mondani, hogy egyek. Egyetlen ugrással ott termek a legközelebbi alak mellett, akiből éppen elbújik a kétségbeesett tekintetű lélek. Szemei zavarodottságot, és félelemet tükröznek, de csak annál finomabb lesz. Mancsommal a hátára taposok, és a földre nyomom, hogy kényelmesen lakmározhassak belőle. Óriásira tátom az agyarakkal teli pofámat, hogy átharaphassam a nyakát, de az utolsó pillanatban eszembe villan, hogy Hernando ellenzi az ilyesmit. Úgyhogy illedelmesen rátelepedek a prédámra, hogy azért mégse szaladjon el, és várom a parancsot. Talán mégis megehetem.
- Bagzódtok? - a kérdésre, csak értetlenül fordítom oldalra a fejemet. A hasznos információ ugyanis csak ezután jön úgy tűnik a két ismeretlennek valahogy köze van egymáshoz.
~Talán ők rángattak ide minket? Mégis hogyan? Rettentően kellemetlen, hogy nem tudok beszélni, jó lenne kezdeni már ezzel valamit.. ~

Tárgy: Re: Mi zajlik itt? Szomb. Júl. 27, 2013 10:03 pm

*Több-kevesebb eleganciával hajol félre és engedi el maga mellett az azonosítatlan repülő tárgyat, hogy aztán nedves csattanással placcsanjon szét a betonfalon, langyos, vörös esőt permetezve. Csak nem egy ember? Bűbájos. A következőt már Sonidózva kényszerül elkerülni, nagy errefelé a járatsűrűség, talán csúcsidő van. Bár, most hogy így belegondol... Mikor is van? Vagy hol, ha már itt tartunk? Türelmetlenül megrázza a fejét, talán többet ivott a kelleténél, bár nem emlékszik, hogy egyáltalán ivott volna a közelmúltban, de ez mégsem zárja ki a dolgot. Mivel aztán így sem sikerül visszacsalogatnia a hiányzó órákat, ideje visszatérnie a jelenbe, ahol egy igen... nos, excentrikus helyzet közepén ácsorog, úgy tűnik.
A lány még elég fiatal is lenne ahhoz, hogy feltételes reflexként kibukkanjon a festőből az ellágyult apai magatartás, ha ideje lenne. De nincs. Egyből a szétvert banda látványa fogadja, érthetően inkább elképedést, mint atyáskodást váltva ki belőle, megdermedve nézi, ahogy a kamaszlány puszta kézzel csapja agyon a sikátorkirályokat, van egy olyan érzése, hogy ezúttal sem emberrel állnak szemben. Aztán, mintegy záróaktusként,a lányka kedélyesen lefejezi az utolsót, a mexikói pedig végre eljut a kérdő szemöldökráncolásig.
Mégis, arrancarok, mi ez itt?!
Vacsora.
Halk sóhajjal int egyet Leon irányába, jelezvén, hogy ő nem bánja, vesse csak rájuk magát nyugodtan. Az efféle törvényen kívüli punkokért sohasem volt oda különösebben, ha a lidérc erősebb lesz tőlük, kivételesen talán valami jó célt is szolgálnak, legalább posztumusz. Az is valami.
Ő persze ezúttal kihagyja az evést.
Mindeközben kis társaságuk negyedik tagja is föltűnik neki lassan. Ismeretlen arc. Csak egész halványan, régebbről... Mintha ez a figura is ott lett volna, mikor eltávolították a Kamioka-féle hiperszupermodern chipet a koponyaűréből, anélkül, hogy belehalt és tudomása szerint anélkül, hogy beleőrült volna, talán valami sebész? Nos, csak kiderül előbb-utóbb, addig maradjon csak meg névtelen arrancarnak, neki igazán mindegy.
Hát, névtelen nem sokáig marad.
Kár, hogy semmit nem mond neki ez a „Luis”. Annál többet a kínálás.*
- Én elfogadnék egyet, ha már felmerült.
*A derűjét persze az égnek sem vesztené el, nem olyan figura ő, nem idegesebb, mintha a műtermében vezetné körbe a nagyérdeműt. Kedélyesen odabattyog a lányhoz, magától értetődő mozdulattal lépi át a hullákat, majd elveszi a pillanatnyi túléléshez szükséges nikotinadagját, és némi tüzet konfiskál hozzá.
A lány Reiatsuját érezve és viselkedését látva inkább úgy döntött, felnőttként kezeli, még ha a kinézete nem is erre adna okot.
Hmm... Jó lenne kideríteni, mi is történt az elmúlt... mondjuk, pár órában. Szépen, módszeresen, kezdve a jelennel, név szerint ezzel a barátságos vérontással az orruk előtt.*
- Ezt tisztábban is meg lehetett volna oldani. - *minden belső elhatározása ellenére is van némi atyai megrovás a hangjában, mintha a saját kamasz gyerekével beszélne, aki történetesen éppen most mészárolt le egy falkányit az emberiség söpredékéből.* - Nem kell egy fél utcát vérrel beteríteni közönséges emberek leölése kedvéért!
*De... Már miközben mondja, ráébred, miért is sántít ez az atyáskodó intés. A bandatagok támadtak a lányra, és nem fordítva. Ezek nem közönséges emberek voltak, hanem esperek.
Már érzi, hogy ezt a mai napot sem ússza meg élethalálharc nélkül.*

Tárgy: Re: Mi zajlik itt? Kedd Szept. 03, 2013 2:44 am

Mesélő kérésére a küldetést lezárom. Leon és Hernando jutalma 500 ryou.