Az Emberek Világa. Szánalmas és gyenge kreatúrák gyűjtőhelye, ami mégis esszenciális Hueco Mundo számára. Táplálék és utánpótlás, lévén a hollowok halott emberek lelkéből jönnek létre. Persze a nyavalyás shinigamiknak is szolgálnak utánpótlásul. Az egész egy verseny. Aki hamarabb odaér azé a préda. ha meg egyszerre ér oda a két faj képviselője akkor abból még harc is lesz.
Most csak, hogy is mondjam, "átruccantam" Las Nocesből. Az igazi okom az volt, hogy egy kis időre megszabaduljak a fraccionomtól, a másik pedig, hogy bizonyos képességeimet itt is kipróbáljam, mert érdekelt, hogy mekkora felfordulást lehet kreálni velük.
A szerencse sajnos nem az én oldalamon áll, hisz a gargantanából kilépve és lassan lefele ereszkedve szembetaláltam magam egy shinigamival. Mondjuk már átjövetelkor érzékeltem, de legszívesebben figyelmen kívül hagytam volna. És beszélt... Majdnem elmondta azt is, hogy hányas cipőt hord, de azt nem akartam megvárni, így a gyomrát megküldve egy ütéssel hárítottam el ezt a szörnyen untató jövőképet.
Hiábavalóan reménykedtem abban, hogy van egy annyi esze és inkább békén hagy, vagy hív erősítést, hogy szórakozzak nyugodtan, de persze a mai nap nem könnyíti meg a dolgom senki se ennyire.
Csapások, egyszerű kardcsapások tömkelegét indította meg felém amiket én láncaim könnyed mozgatásával védtem ki. Igazán használhatott volna valami olyan technikát ami kicsit jobban megmozgat, hisz ezek még a hierromon se jutottak volna keresztül, nem hogy a láncaim védelmén.
A láncaim mozgása és a két fegyver találkozása elég nagy port kevert körülöttem, de idővel abbamaradt a támadás és visszavonulót fújt. Habár nem ment messzire, de legalább abbahagyta a gyenge támadásokat.
- Ez minden, shinigami? - egy kézmozdulattal söpörtem félre a körülöttem gomolygó pórfelhőt megmutatva, hogy semmi bajom nem esett, valamint a ruhám ujjából kikandikáló láncokat amik kígyó módjára tekeregtek a levegőben.
- Ha mindössze ennyivel rendelkezel akkor melegen ajánlom, hogy farkadat behúzva rohanj haza és bőgd el mindenkinek, hogy vesztettél... - ropogtattam meg az ujjaimat kicsit és nyújtóztam egyet. Ez a kis előjáték arra sem volt jó, hogy bemelegítésnek használhassam.
Rengeteg lehetőség fordult meg a fejemben, csak egyik sem nyújtott volna hosszú távú élvezetet, mert a shinigami nagyon hamar vereséget szerzett volna belőlük. Igazán nehezemre esik nálam gyengébb ellenfél ellen harcolni. Eh...
Jobbomat felemelve és a shinigami felé tartva pöcköltem egyet a levegőbe. Ez nem egy olyan régen elsajátított pusztakezes technika a részemről, de igazán hasznosnak bizonyul egyes helyzetekben, mint amilyen a mostani is. Közben elrugaszkodva a földtől sonidot alkalmazva rövidítettem le a távolságot kettőnk között, hogy még azalatt, hogy a korábban használt technika hat addig egy újabb ütést mérhessek a gyomrára egy bara-val felerősített ököllel. Ezután szünet és visszatérek arra a helyre ahonnan korábban kiindultam. Kíváncsi vagyok, hogy hogy képes ellenállni egy ilyen jellegű támadásnak és, hogy hogyan akar ellentámadni. Ez esszenciális része annak, hogy hogyan fogom felépíteni a taktikámat ellene. ha más nincs, még mindig simán ki lehet nyíni szinte egyetlen kézmozdulattal...