Jelszó: uuo auaoo
~ Adatlap

Név: Ryuumon Tamuramoro
Nem: Férfi
Kaszt: Ember
Szül. ideje: 1997
Kor:
• Emberként: 15 év
Lélekként: -


~ Előtörténet

1997-ben születtem Afrikában. A szüleim japánok voltak, de apám kereskedő volt, és épp ide jött, mert úgy gondolta, itt jövedelmező lesz az üzlet. Cserekereskedelmet folytatott, és el is adta a kapott termékeket jobb áron, de idővel, mikor már nagyobb haszonra tett szert, csak befektetett és befektetett, míg végül bukott egy nagyot, és hirtelen földönfutók lettünk. Mindent el kellett adnunk, és csak az menekült meg, amit anyám a számlájára került biztonságba, és az is csak azért, mert apám szerencsére a saját pénzéből ki tudta fizetni az adósságokat.
Én anyámmal mentem vissza Karakurába, apám meg ott maradt, mert az a rögeszméje volt, hogy ott tud a legjobban keresni. Ment volna Amerikába, ott még vissza is tudná keresni amit elvesztett. De nem. Neki muszáj volt újrakezdeni ott az egészet. Legalább jött volna haza, hogy szerezzen egy kis tőkét. De büszkesége ezt nem engedte. Amikor hazaértünk, anyám beíratott az iskolába, ő maga pedig munkát keresett. Sikerült olyat találnia, amiből bőségesen meg tudtunk élni, azt hiszem titkárnő volt egy nagyon fontos cégnél, és még a luxuscikkekben is bővelkedtünk, de ez azzal járt, hogy alig tudott otthon lenni.
A számítógépen nem is csinálhattam mást, csak sakkoztam a gép ellen, csak ennyi volt megengedve. Ennek következtében nagyon sokat fejlődött a taktikai érzékem, a logikám, és a gondolkodási sebességem, mert egy idő után megtaláltam a módját, hogy meghatározott időm legyen egy-egy lépés kigondolására. Már jól beláttam a részletekbe, nem gabalyodtam bele. Aztán anyám végül úgy döntött, hogy megengedi, hogy teljesen kihasználjam a gépet, hiszen színötös voltam mindenből(de egyáltalán nem stréber). Itt rögtön a logikai játékokhoz mentem, amíg szinte tökéletesre nem fejlődött tudásom. Közben a suliban az osztálytársaim állandóan ugrattak a jó jegyeim miatt, de mivel én voltam a leggyorsabb a osztályban, csak utolértem és egy jól irányzott rúgással hátba talpaltam őket. Velem ne szórakozzanak. Ilyenkor mentek persze árulkodni, mint az óvodások, de amilyen gyorsan utánuk futottam, olyan gyorsan el is tűntem. Nem kellett nekem a fölösleges parádé. Az ilyenekből általában csak az jöhet ki jól, aki kezdte az egészet. Ha nem is, hát kapnak egy szidást. Mit érdekli az őket? Azon a napon elfelejtheted őket. És mi lesz másnap? Mintha előzőleg semmi nem történt volna. Ezt mások kárán tanultam meg.
Annak köszönhetően, hogy így tudtam gondolkodni, és tanulni, már 14 évesen be tudtam fejezni a chugakkou-t. A felső tagozatban nehezen fogadtak, mert irigyeltrk a jegyeim miatt, de miután kisegítettem őket többször is, be tudtak fogadni, nem ítéltek már el. Egyszer otthon tanultam éppen, amikor anyám táskás szemmel bejött, és rezzenéstelen arccal átnyújtott egy levelet; egy gyászjelentést. Apám meghalt. Halála előzménye ismeretlen, az orvosok a későbbi boncolás során semmifajta rendellenességet nem vettek észre.
Ettől kezdve valamiért néha homályos foltokat véltem felfedezni a városban, de amerre ők jártak, csak rombolás volt. Aztán az idő elmúltával egyre jobban és jobban láttam őket. Nagyon ijesztőek voltak. Nem voltam alapjáraton egy ijedős ember, de tőlük kirázott a hideg, és futásra éreztem kényszert. Viszont rendre megjelent egy-egy villogó fekete pont, és, amerre ők jártak, a különös, fehér maszkos lények nem maradtak ott. Egyszerűen elpárologtak. Hiába küszködtem azonban, nem tudtam elérni ezeket a fekete kimonós embereket, mindig eltűntek. Néha már az ijesztő szörnyetegek hozzám egészen közel voltak, és lehettem bármilyen gyors, mindig majdnem elkaptak, ha nincsenek azok a fura emberek. De voltak, és én mindig életben maradtam. Már nagyon kíváncsi voltam, hiszen az életemet köszönhettem nekik. Néha, mikor a hétköznapi dolgaimat végeztem, például ebédeltem, vagy valami hasonló, a fejem kicsit megfájdult, egy lángcsóva tűnt fel, majd el is tűnt. Utána mindig nagyon kimerültnek éreztem magam.
Aztán már többször éreztem, hogy figyelnek, még tanórán is. Sosem szerettem, ha valaki figyel, és most különösen kirázott a hideg. Egyszer, mikor mentem éppen az iskolából haza, és egy sikátort választottam út lerövidítés céljából, valaki megszólított. Azt mondták, hogy én egy úgynevezett esper vagyok, egy magas lélekenergiával rendelkező ember, különleges képességekkel. Azt mondták, élhetek viszonylag úgy, mint eddig, csak annyit kértek, hogy szabadidőmben jöjjek el mindig ide, hogy másokra ne legyen veszélyes az erőm. Bizonyítékot kértem tőlük. Mind megmutatták, hogy nem csak egyszerű hazugok. Adtak egy térképet, ahol fel volt tüntetve nagy betűkkel, hogy: RAION. Nem volt nehéz megjegyezni, de mindig nálam volt a térkép, hogy el ne tévedjek. Ott mindig tanítottak, hogy mi a képességem, de megmutatták azt is, hogy a kardot és az öklömet hogyan használjam, de előbbit én nem tartottam szükségesnek, de szerintük, amíg nem uralom teljesen a képességeimet, ez szükséges.

~Kinézet:
Jóképűnek mondható, de koránt sem átlag feletti e téren. 170 cm magasságával és vékony termetével nehéz kiszúrni a tömegben. Csak ritkán látni egyenruháján kívül, ha mégis, általában farmer, világos tornacipő és laza, szintén világos ing van rajta.

~Jellem:
Általában véve egy csendes fiatalember, és felettébb hidegfejű, nem szokta elveszteni az eszét. Mindent gondosan végiggondol, mielőtt cselekszik, és nem is kell hozzá nagyon sok idő, hála a kifejlődött taktikai és logikai érzékének. Általában nem tudják kihozni a sodrából.

~Zanpakuto/képesség:
Elemek irányítása:
Tűz: Egy lángcsóva csap le a semmiből az áldozatra, hogy elégesse. Az okozott sebzés és méret függ a KK-ra tett pontoktól és a lélekenergiától, de tudja szabályozni a mértéket (tehát ha akar, tábortüzet is gyújthat majd). Természetesen a kivédés is ilyen alapon megy, csak ott reiatsu-kezelés, és arrancaroknak a hierro.
1-5 KK pont: Csak tudat alatt tudja megidézni a tüzet.
6-10 pont: Néha sikerül tudatosan megidéznie.
11-15 pont: Egyre gyakrabban sikerül tudatosan használnia a képességét.
16-20 pont: Szinte mindig sikerül tudatosan megcsinálnia.
21 pont fölött: Mindig sikerül tudatosan.
A pontok növekedésével arányosan nő a sebzés, a méret és a tűz feletti kontroll.
KK pontonként 5 m/s-mal nő a sebessége, a mérete pedig 1-1 mérettel nő majd, de terészetesen ezt tudja manipulálni.

~Szeret/Nem szeret:

Szeret:
+ A logikai/stratégiai játékokat
+ Tanulni
+ Közösségben lenni
+ Barátkozni
+ Csak hátradőlni és gondolkodni

Nem szeret:
+ Ha ugratják, de tudja, hogy csak erőszakkal hagyják békén
+ Azokat, akik úgy viselkednek, mint az óvodások
+ Verekedni
+ Ha megmondják neki mit csináljon
+ A maguktól elszállt embereket