Komoki Daniel Hiroto

Tárgy: Komoki Daniel Hiroto Pént. Ápr. 19, 2013 6:09 am

Engedélyek: yup

Név: Komoki (Daniel) Hiroto
Átirat: 子喪気 (gyermek/et/; gyászoló; szív, érzelem) 大翔 (nagy röpte)
Nem: férfi
Kaszt: módosított lélek
Születési dátum: 1991-12-09
Születési hely: Auckland, Auckland, Új-Zéland
Család:Dr. Jeremy Komoki (apa); Dr. Nomura Chikako (anya)
Foglalkozás: díszlet-; jelmeztervező (amatőr belső építész)
Munkahely: NTV (2013 -)
Végzettség: érettségi, két éves szakmai továbbképzés
Tanulmányok: Musashino Művészeti Egyetem (武蔵野美術大学 Musashino Bijutsu Daigaku, MAU) scenográfia szakának elsőéves hallgatója
Életkor: ~21év
Magasság: 183cm
Testsúly: 52 kg

Kinézet

Meglehetősen sápadt, vízi hullákat idéző külsővel rendelkezik. Hosszú, hófehér, tépett haja van, melyhez kék szempár és hófehér bőr társul. Fakó megjelenését rengeteg, színes tetoválással próbálja feldobni. Madár rajongásából kifolyólag tetőtől talpig akadnak rajta elszórtan szárnyasokat illusztráló varrások. Étkezési szokása miatt meglehetősen vékony, nyurga testalkata. Munkahelyén általában szemüveget visel, ugyanis orránál sem lát távolabb.

Öltözék

Tetoválásait minél jobban szeretné eltakarni munkahelyén, így többségében hosszú ujjú felsőben, kardigában, mellényben, passzosabb drapp, fekete, krémszínű nadrágban és sportcipőben jelenik meg. Füle mögött folyton ceruza virít, amit általában nagy erőkkel keres. Mindig üres lapokat, vagy épp kidobásra szánt vázlatokat tartalmazó aktatáskával és hátizsákkal rohangászik, melyben váltóruha, cipő, rajzeszközök lapulnak. Nem bírja a tömeget, hosszas utazgatást és mivel autóra nem telik, görkorival jár. Otthon és utcán a lazább, tarka ruhákat részesíti előnyben. Szereti a bohókás, vidám színeket és pöttyös mintát.

Jellem

Művészlélekhez, valamint külföldi származásához mérten kissé különc. Folyékonyan beszél angolul, illetve családja anyagi helyzetének köszönhetően kínai, koreai, vietnámi és táj nyelveken is kommunikáció képes. Tanultsága ellenére igencsak ingadozó hangulata. Nagyon könnyen ki lehet billenteni egyensúlyi helyzetéből. Igazi hiperérzékeny személyiség. Lelki leépülés alig észlelhető módon megy nála végbe. Nem rendez nyilvános hisztiket, ha szívére is vesz valamit, nem mutatja ki. Általában fura szokásaiban csapódnak le hangulati kilengései. Erre remek példa a papírdaruk hajtogatása.
Munka teljesítményével sosem elégedett. Nem érzi kész műveit elég színvonalasnak, így alakult ki egyik hobbija. Megírt kézirataiból darukat hajtogat, majd a kész madarakat kidobálja az ablakon. Pusztító szórakozása következtében szinte semmilyen dokumentumot nem tartalmaz portfóliója. Egyetlen munkáját sem tartja meg, tehát az utókornak nem hagy hátra semmit.
Legkedveltebb elfoglaltsága az utópisztikus novellák írása, vagy kósza gondolatainak levésése. Ha ehhez nem lenne kedve, általában több ezer darabos puzzle-el bíbelődik, vagy modellezik. Bármiből képes építkezni és alkotni, amiben fantáziát lát. Abban a pillanatban ihletet kap, képtelen leállni. Egész műalkotásokat teremt néhány asztalon hagyott szemétből, vagy egyéb irodai hulladékból. Legszívesebben barokk épületeket és bútorokat tervez, de szereti a teljes stílus kavalkádokat is.
Számtalan rossz szokása és hobbijához társul néhány igazán kínos fóbia. Tekintettel arra, eredetileg építésznek készült, némileg ironikus, tériszonnyal, illetve komoly klausztrofóbiával küzd. Étkezésben sem átlagos jelenség. Elkötelezett vegetáriánus, de nem célja húsevésről és állatok gyilkolásáról kiselőadásokat tartani. Toleráns személyiség, aki elfogadja, sőt tiszteli az önmagukat felvállaló embereket. Követi az aranyszabályt, sosem szól bele mások életvitelébe.
Munkahelyén és emberek között többnyire vidám oldalát mutatja. Szinte folyamatosan mosolyog, pörög, intézkedik, tervez és energiaitalt nyakal. Állandóan mérgezett egérként szorgoskodik, ám, ha kiürül szervezetéből a koffein, igazi zombivá válik. Emberekkel mindig igyekszik megtalálni a közös hangot. Folyamatosan kompromisszumokra törekszik, gyakran adja fel saját álláspontját a békesség érdekében. Veszekedni nem szeret, sőt igazából nem tud. Általában, ha felidegesítik, zavarba jön, kellemetlenül érzi magát, automatikusan dadogni kezd.

Szeret
+ madarak
+ Scarlet Johansson
+ retro stílus
+ David Bowie
+ William Shakespeare
+ Csehov: Sirály
+ puzzle
+ játék makettek
+ origami
+ maori tetoválások
+ Gyűrűk ura
+ tollaslabda

Nem szeret
- húsok
- csípős dolgok
- bauhaus
- avantgard
- babonák
- előítéletek
- fényképek
- amatőr írók
- közlekedési járművek
- veszélyes sportok (szinte mindenXD)

Képesség

Név: Seishimbyou (精神病, elmebaj)
Parancs: Hansuro! (Forrongj!)
Fajta: vér/ fém
Tulajdonság: Hiro teljesen kifordul önmagából. Eszelős gyilkos válik belőle. Arra készült az eredeti módosított lélek képessége, fáradhatatlanul tudjon lidérceket irtani. Szülei fáradozásai által sikerült módosítaniuk a programon. Immáron a Hiro-ban felgyűlő agresszió levezetésére szolgált képessége, vagyis minél több stressz éri, annál erősebben tör felszínre vérengző oldala.
Hiro nem tud a képessége létezéséről. Teljesen ismeretlen előtte a dolog. Egyetlen tombolásáról sincs emléke. Általában képességét vissza tudja szorítani kényszeres csukló vagdosásával. Tudattalan cselekvésével csillapítja le a benne szunnyadó szörnyeteget.
Képesség: Hiro saját véréből és lélekenergiájából kovácsol fegyvert. Mivel nincs lelke, így zanpakutou-ja sem lehet. Ezt a problémát úgy küszöbölték ki, saját testét hívja életre, vagyis vére segítségével támasztja fel a fém tárgyakat. Lélekenergia lenyomatot tartalmazó vére adja a fegyverek átmeneti lelkét.

Orizuru (折鶴, papírdaru): Vérét papírdaruira cseppenti, akkor fél percig, megszakítás nélkül használhatja őket támadásra. Fém szilárdságot és penge élességét kölcsönzi nekik. Legkönnyebben dobócsillagként tudja bevetni őket. Egyelőre több információ nincs róla.

Előtörténet
„Furcsán visszhangzik a világ. Messziről, más tájakról érkeznek hozzám a szavak. Édesanyám sírása. Apám kőkemény szavai. Gépek zúgó pityegése. Buborékok szapora szökkenése. Apró élőlények keserves jajveszékelése. Minden tompa körtáncot lejt fülemben. Minden fullasztó sötétségbe burkolózik. […] Kiúttalan álom. Ideges rohanás. Céltalan sodródás. Elvesztem az ürességben. Könnyedén lebegek a fekete vásznon. Láthatatlan kezek lökdösnek. Sodródom az árral. Néha ismeretlen partoknak csapódom. […] Hallom az üveg kínoktól nyikorgó sóhaját.[…] Úgy érzem, én vagyok a végtelen, morajló tenger. Hol lehetek? […]Könnyezem. Óriási cseppek folynak végig arcomon. Sosem láttak. Megilletődve pislognak az ismeretlenre. Izgalomtól túlfűtött sóhaj szakad ki tüdőmből. Ez a hangom. Sosem hallottam. Sosem lélegeztem. Sosem éreztem. Különös érzés az élet.[…] Mond, anya! Ilyen lehet az öröm? Akkor milyen a bánat? Ember nem szomorúságában sír? Akkor te miért pityeregsz?”

„Anyám rám se néz. Undorodik tőlem? Nem. Szomorúan mered az asztal sarkára. Különös fájdalommal lehel csókot homlokomra. Olyan fagyos, akár a gyászoló búcsúja sosem létezett kedvesétől. Miért néz így? Miért engem illet vele? Szólni próbálok. Néma maradok. Felé nyújtom karom. Mozdulatlan rönkként terülök el. Mi lehet ez az érzés? Mintha valami hiányozna.[…]Hol a testem?”

„Ismerős kórterem. Ismerős fertőtlenítő illat. Ismerős csempék. Ismerős műszerek. Ismerős zajok. Ismerős köpeny. Ismerős mosoly. Ismerős eljárás. Ma is kiderült, semmi lennék áram nélkül. Vezetékre függesztett gép...ennyi vagyok.”

„Buja keblére ölelt az éjszaka királynője. Gyűlöletes szavakat hintett gyermeki fülembe. Megmérgezett ellenetek. Bemocskolta lelkemet. Felébresztett csodás álmomból. Kiszáradt a tenger. Megszűnt a hullámok békés sétája. Elengedtek láthatatlan őrangyalaim. Zuhanok. Beszippantott a sötétség. […] Meghasadhat a fémszív? Mond, anya! Mond, apa! Miért fogadtatok be? Miért kellettem nektek? Miért szúrtok hátba? Miért ítéltek el?[…]Ki vagyok?”

„Hazugság! Ámítás! Üres szavak! Azt hitték, nem veszem észre. Azt hitték, elhiszem. Azt hitték, szeretnek. Hazugság! Ámítás! Üres szavak! Nem érdekelte őket. Nem győzködtek. Nem szerettek! Hazugság! Ámítás! Üres szavak! Elvettek! Felneveltek! Tönkre tettek! Hazugság! Ámítás! Üres szavak! Nem létezem.”

„Kérhetek? Ölj meg! Korhadt fa nem fakaszt rügyet. Kérhetek? Temess el! Élettelen testem add vissza a természetnek. Kérhetek? Imádkozz! Fohászkodj az égiekhez, újjá születhessek. Kérhetek? Várj rám! Meglásd, egy napon felébredek.”

„Mily kegyetlen tréfát űz a teremtő. Életre kárhoztatá az élettelent! Halhatatlan szenvedésre kötelezé. Érzés illúziójával ruházá fel. Tomboló őrületbe kergeté. Kétségek feneketlen katlanába száműzé. Gúnyos kacajjal üdvözlé, árnyként bolyong a világ labirintusában. Megengedé néki higgyen és tagadjon. Gyűlöljön és szeressen. Mindennel megáldá, mi emberré tehetné, még sem tevé azzá. Elvette lelkét. Tátongó lyukkal szülesztette mámoros esték fénypontján. Vérző mellkasát befoltozá idővel, de emberségét nem nyerheté el. Teremtő szeretete elkerülé. Nem találtatik méltónak halandók sorsára. Kirekeszték a körforgásból.”- Zárom soraim az utolsó simításokkal. Néhány mozdulat és elkészülök utolsó darummal is. Néhány percen belül szabadon ereszthetem összes gondolatom. Kicsi madaraim kireppenek az ablakon és akkor minden jobb lesz. Szépen hangzik. Sokszor olvastam róla, könnyebbé válik a lélek, miután megszabadul az őt nyomó terhektől. Mindig vágytam rá megtapasztalhassam. Nem tudom, milyen lehet. Képzeletemben felért a repüléssel. Kéklő horizonton szárnyalni, súlytalanul, manőverezni a széllökések között és elszakadni a földtől. Szabadnak lenni. Állandóan erre vágytam.

Ebben az életben, megfulladok. Falak vesznek körül. Saját korlátaim, mások korlátai, világ korlátai, gravitáció korlátai, munka korlátai, képességek korlátai. Kalitkába zárt robot. Előre beprogramozott gép. Mesterséges intelligencia. Nem hittem, filmben ismerhetek magamra. Amikor szembesültem az igazsággal öngyilkos akartam lenni. Aztán gyorsan feladtam. Rájöttem nincs hozzá jogom. Áramkörről, csak anyáék kapcsolhatnak le. Tulajdonuk vagyok. Addig a napig nincs más dolgom, mint figyelni, tanulni és eljárni a kontroll vizsgálatokra. Nem lenne kellemes, ha berozsdásodnék, vagy hasonló dolog. Igazából nem túlzottan értem a származási dolgaimat. Annyit tudok, anyáék féltek gyenge lesz az immunrendszerem, ezért nem kértek hozzám betegség modult. Pedig, biztosra vehetik…

-Szeretnék náthás lenni! Lázas, taknyos, rekedt….BETEG AKAROK LENNI!-
Nagyjából, így festhet, amikor kifakadok. Csendesen szöszmötölök a hajtogatás művészetével, majd derült égből villámcsapásként felüvöltök. Őrületes közhelyekről hisztizek, amitől mindenki buggyantként tekint rám. Környezetem azokkal az óriási szemekkel mered rám. Ilyenkor, azaz érzésem támad, mintha sorozatgyilkos lennék és épp halálfélelmükben készülnek elalélni tőlem. Végtére is, ki tudja, lehet az vagyok. Ha nem tudom ki vagyok, akkor bárki lehetek. Meg sose lehet tudni miket táplált még programomba az orvo. Egyszer sem avatott be, mit csinál kontrollnál. Folyton csomó mindent pötyögött a gépébe és hiába kérdeztem, lerázott, hogy úgy se érteném. Előfordulhat. Nem túlzottan értem, mit érthetek és mit nem. Összezavar a sok kérdés, meg lehetőség. Teljesen lefáraszt a gondolkozás, ezért szeretem ezt a néhány percet, amikor nem teszek mást, mint kinyitom az ablakot, fogok egy papírdarut, meglendítem a karom és követem zuhanórepülését. Valamiért megnyugtat ez a látvány…

Tárgy: Re: Komoki Daniel Hiroto Kedd Ápr. 23, 2013 5:52 am

Üdvözlet!

Nos, miután tisztáztunk egyes félreértéseket privátban, máris tisztább képet kaptam a miértekről. Remélhetőleg minél hamarabb lehull a lepel! Wink

Mivel az engedélyeid is megvannak, így nem mondhatok mást: ELFOGADOM!

Szint
1

Lélekenergia pont
4000

Vagyon
4000 ryou

Képzettségeid:
- Fegyveres harc
- Pusztakezes harc
- Reiatsu kezelés
- Helyváltoztató képesség
- Különleges képesség

Minden képzettségedre kapsz automatikusan 1 pontot, ezen kívül további 8 pontot oszthatsz szét közöttük. Részletekért ide kattints.

Mihelyst elkészítetted az adatlapod és bejelentetted a pontelosztásod, hozzákezdhetsz a játékhoz. Ismered a járást, további jó szórakozást karaktered kijátszásához. Wink