Engedély multi indításra: van

(Nem tartozik Las Nocheshez, Hector sem)

Jelszó: uio eio
Név: Julio Perdido
Nem: Férfi
Kaszt: Arrancar
Születési idő: i.e. 1550
Kor: 3562 (25-nek néz ki)

Kinézet: 1.8 méter magas, emberi életében szinte óriásnak számított. Teste tetőtől talpig be van kötözve, kivéve a szeménél, és a szájánál, ahol átrágta. Természetesen a kötözés nem tökéletes, így egyéb helyeken is lehetnek kisebb lyukak. A kötözésen felül visel magán egy fehér ruházatot is, mi inkább egy kimonóhoz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy Julio kimonója szakadt és megviselt. Testsúlya igazán alacsony, hiszen mumifikálva lett. Emellett említésre kerülhet kardja is, mit ruházatát tartó övében, a saját, fekete tokjában hord és a nagy agyaghordó, amit a hátán cipel, benne homokkal. Szeme narancssárga, de csak akkor lehet látni a szemeit, ha a megfigyelő fél közel áll Juliohoz, messziről az árnyék eltakarja.

Jellem: Pszichopata. Nem tűri el mások létezését és csak azt várja, hogy megölhesse az ártatlanokat. Azonban, ha elég hamar megszólítják és még nem kattan be az elméje, akkor társalgásra és a másik fél eltűrésére is képes. Imádja a szenvedést, a sikolyokat és a vért, áldozatainál nem az azonnali halálra, hanem inkább a hosszú kínzásra, vérfürdőre megy. A harc minden egyes pillanatát teljesen ki szeretné élvezni. Imád ijesztgetni, de annál is inkább szeret másokat rettegésben tartani. Ha beszédről van szó, igazán bő beszédű, hiszen sokáig tartotta a száját. Az előbbi állítás azonban ritkán igaz küzdelmek közepette. Az egyetlen dolog, amivel el lehet nyerni kegyeit vagy barátságát, az a vicc. Imádja a vicceket, de ha valaki vicceket mesél neki, annak mindig kell, hogy legyen egy vicc a tarsolyában, hiszen Julio követeli a vicceket, és ha nem kap, kezdődhet a gyilkolás.

Szereti – nem szereti:
++ a Vicceket
+ a Szenvedést
+ a Sikolyt
+ a Vért
+ az Ijedtséget és rémületet
+ a Halált
+ a lelkek ízét
+ ha beszél
+ ha bekattan

- A fent említett dolgokon kívül semmit sem szeret.

Felszerelés:

Egy kard

Képességek:

Conforme pasó el tiempo / Az idő elindult /
Ez a képesség egy passzív képesség. Julio mikor harcba bonyolodik a zanpakutoja aljának a közepén egy kis lyuk keletkezik és onnantól folyamatosan folyik belőle a homok.

Locura / Őrület /
Julio körönként egyre őrültebb aurát képez maga körül, ezzel akaratlanul is egyre nagyobb félelmet képezve ellenfelében.

Zanpakuto:
Kinézet:

Spoiler:

Neve: El reloj de arena de la vida y la muerte / Az élet és a halál homokórája /
Parancsa: Vuelve a trabaja, El reloj de arena de la vida y la muerte! / Működj ismét, az élet és a halál homokórája! /
Resurrección: A parancs kimondásával Julio még emberinek mondható teste megkeményedett homokká válik. Ennek előnye, hogy Julio ebben az alakban nem szenvedhet el maradandó sérülést. Ha levágják egy karját, az néhány kör alatt visszanő, azonban a fájdalmat ugyanúgy érzi, teste ugyanolyan kemény, mint azelőtt, szóval ha levágják a fejét, Julio meghal, még akkor is, ha az visszanő halála után. Minden levágott karért, ami helyett új nő, Julio mínusz egy pont fegyveres harcot és mínusz kettő pont pusztakezes harcot kap, minden levágott láb után pedig mínusz kettő sonidót.
Támadások:

De dirección arena / A homok iránya /
Julio a kezeiből és a talpaiból homokot tud kilőni, vagy már ott lévő, esetleg kilőtt homokot a gondolataival irányítani. A kilőtt vagy mozgatott homok erőssége megegyezik Julio hierrójának erősségével, hiszen a homok keménysége az ami számít ilyenkor. A maximális sebesség pedig egyenlő Julio sonidó pontjaival, mivel szinte olyan, mintha magát mozgatná.

Dirección de manta de arena / Irány a homoktakaró /
Ehhez a képességhez Julionak nagyon sok, már ott lévő homokmennyiség kell. A "diección de arena" kimondásával az ellenfélre folyamatosan leszedhetetlen homokszemcsék tapadnak, így körönként egyre nagyobb és nagyobb súlyt kell cipelnie az ellenfélnek, ezzel lassítva helyváltoztató képességét körönként egy ponttal. A limit a képesség elmondása utáni harmadik kör, mikor már hárommal kevesebb helyváltoztató ponttal rendelkezik, értelemszerűen csak a küzdelem végéig. A képesség második fázisához kötelező, hogy az ellenfélen lévő Dirección de arena elérje a maximális hatást. A képesség nevének kimondásával az ellenfélen lévő homok hirtelen megkeményedik és szétterjed, úgy, hogy az orrán kívül mindent eltakarjon. Ebből a takaróból puszta fizikummal képtelenség kiszabadulni, kivéve akkor, ha az ellenfél közelharci pontjainak száma több vagy másfélszerese Julio közelharci pontjainak számával (természetesen, ha az ellenfélnek maximum a közelharca, akkor minden esetben kiszabadulhat, nem kell, hogy több legyen) , az esetben belülről, egy befeszítéssel szilánkokra lehet törni, a fizikumon kívül azonban kidoukkal (hiszen a száj fölött van a réteg) igazán egyszerű kiszabadulni, csak fele annyi képzettség is elég.

Előtörténet:
Az ókori Egyiptomban születtem, névtelenül. Születésem idejében lépett trónra I. Jahmesz fáraó, a hükszoszok elleni háború vezetője. Apám a fáraó egyik testőre és egyben katonája volt, anyám pedig csak egy rabszolga. Nevelt mindaddig, amíg hét éves nem lettem.
Nem tudtam pontosan, hogy mikor születtem, csak tippelhettem a koromat illetően. Fejem lágya még nem volt teljesen benőve, azonban már érettnek számítottam. Ez volt az az időszak, mikor anyámat meglátták velem. A két őr között, akik először megláttak ott bujkált, mint ahogy később megtudtam apám is. Az őrök csodálkoztak, hogy még nem álltam rabszolgának, és már közeledtek is, hogy elhurcoljanak.
Futottam tehát, mert nem volt kedvem rabszolgának állni. Bár fiatal voltam, gyorsan futottam, olyan gyorsan, mint azelőtt soha. Az őrök azonban nem sokkal, de gyorsabbak voltak nálam. Tizenöt perc futás után megpillantottam a Nílust. Bár az őrök már a sarkamban jártak, éreztem, hogy nem adhatom fel. Meg nem álltam, míg a vízhez nem értem és egy utolsó remény formájában bele nem vetettem magamat. A katonák persze nem voltak idióták. Nem jöttek utánam a tőrjeikkel és az arany ágyékkötőikkel, nem értem nekik annyit.
Nem tudtam rendesen úszni, de pánikomban lubickolni kezdtem. Túl akartam élni, a víz fölé akartam kerülni. Kinyitottam szememet, hogy megnézzem merre ússzak. Kellemetlen volt a szememnek a víz, de talán ami a legzavaróbb volt, hogy a víz helyett vért láttam és néha-néha megjelent anyám és az a pillanat, mikor leszúrták. Visszaúszni már nem úszhattam, addig megfulladnék, így partra úszás helyett, felfelé kapkodtam magamat. Egy cérna választott el a haláltól, pont, hogy sikerült felérnem és lélegzetet vennem, csak azért, hogy újra lemerüljek. Szememmel ezúttal keresztül akartam tekinteni a véren és sikerült is eléggé koncentrálnom, hogy egy tárgyat pillantsak meg. Gyorsan az irányába is ügyetlenkedtem, majd rá feküdtem, miközben víz folyt a fülemből a számból és az orromból is.
Egy agyaghordón hassal feküdve folytatódott tehát utam, mindaddig, amíg valahol partra nem vitt a Nílus. A parton pedig ezúttal egy férfi talált rám. Ahogy kiderül nem is akármilyen férfi, hanem fegyverkovács volt. Ő nevelt és tanította a fegyverforgatást is, egészen tíz éves koromig, miközben én neki dolgoztam. Itt létem közben érkezett meg a hír, hogy anyámat megölték az őrök, kik között feltehetőleg apám is volt. Ideje volt távoznom, azonban távozásom előtt még egy szívességet kértem nevelőapámtól. A szívesség az volt, hogy olyan hosszú tőrt készítsen nekem, mivel távolról is elérem az ellenségeimet. Amint több hónap munkája után elkészült a tőröm búcsút mondtam a nevelőapámnak és elhatároztam, hogy megölöm azokat, akik az anyámat leszúrták. Több éven keresztül kerestem a gyilkosokat és tizenöt éves koromban meg is találtam a helyet, ahol szolgáltak.
Kutatni és kérdezősködni kezdtem tehát és, mint kiderült kettő már halott volt közülük, egyedül csak igazi apám élt. Felkerestem őt és a világ leghosszabb tőrével készültem leszúrni, mit ma már kardnak nevezünk. Mielőtt megtehettem volna könyörületért esedezett és elárulta, hogy az apám és elmondta a történetemet is. Miután hallottam a történetet lassan minden szín a piros egy árnyalatává vált és az isteneim lebegtek előttem. Hirtelen bekattant az elmém és az egyetlen dolog, ami eszembe jutott az a kín volt. A tőrömmel először apám kezeit, majd karjait és lábait vágtam le, végül mire elvérezne keresztüldöftem a homlokán. Véget akartam vetni a szenvedésemnek és... jól éreztem magamat. Felnevettem.
A nevetésemet azonban mások is meghallották. A többi őr is jött, de őket is leszúrtam, hiszen az én tőröm messzebb elnyúlt. Végül lemészároltam az összeset és szépen egymásra pakoltam őket. Végül a hullák piramisának tetejére ráraktam megcsonkított apámat is. Kegyetlen egy világ volt akkor. Sikerült elmenekülnöm utána, de egy őr még messziről észrevett.
Sajnálatos módon addig éltem, ameddig a fáraó is, hiszen halála után néhány őr, köztük azzal, aki látott, felismertek és meggyilkoltak.
A következő dolog amire emlékszem az volt, hogy már egy teljesen más lényként ébredtem egy különös helyen. Szemem előtt egy hasonló különleges lény evett meg éppen egy másikat. Úgy éreztem, hogy ismét életem ahhoz a szakaszához jutottam, ahol túl kell élnem. Ez esetben erős voltam és harcolhattam magamért, így túlélésem érdekében ahelyett, hogy menekültem volna, én támadtam. Ettem és ettem a többi lelket, mindaddig amíg nem fejlődtem és újra nem fejlődtem. Egy lelket sem akartam hagyni, hiszen ki tudja, talán apám volt valamelyik. Mindenkit megettem, aki a szemem elé került, azonban a harmadik szinten megálltam a fejlődésben. A harmadik szint, mi a nagy, magas állat után jött. Ezen a szinten temérdek lelket ettem, kiürítettem a környezetemet. Több ezer év múlva azonban sikerült ismét fejlődnöm. Ez lenne az az időpont, hol nevet választottam magamnak, hol történetem elkezdődött és találkoztam nevelőapámmal. Néhány órával később egy viccet is mondott nekem és én eldöntöttem, hogy Hectort csak utolsónak fogom megölni, mert nélküle nem állhattam volna bosszút az anyám gyilkosain. Ez az a pillanat, donde el tiempo comienza. (Ahol az idő elindul.)

Szia!

Köszönöm, hogy rendesen átnéztétek előtörténetemet, így segítve azt, hogy jó minőségű poszttal állhassak elő. A pontokat javítottam, de ahhoz, hogy könnyebben át lehessen látni, kiírom ide is a részletet, ami problémás volt.

Adatlap és képességek

• Az igazat megvallva én úgy érzem, hogy négy resurrecciónképességet látok leírva a megengedett kettő helyett. A resun kívüli képességek ugyanis, ahogy a megnevezése utal rá, nem kapcsolódnak a resurrecciónhoz. Ide olyasmik tartoznak, mint Ulquiorra széttörhető szeme vagy Baraggan fracciónjának, Findornak a sípja, amivel lidérceket tudott hívni. A képességeid közül a Conforme pasó el tiempo lenne olyasmi, ami ebbe a kategóriába való lenne. Ezt a képességtömböt így, ebben a formában nem tudom elfogadni.
  
  Javítás: 2 sima képesség:
  
  Conforme pasó el tiempo / Az idő elindult /
  Ez a képesség egy passzív képesség. Julio mikor harcba bonyolodik a zanpakutoja aljának a közepén egy kis lyuk keletkezik és onnantól folyamatosan folyik belőle a homok.
  
  Locura / Őrület /
  Julio körönként egyre őrültebb aurát képez maga körül, ezzel akaratlanul is egyre nagyobb félelmet képezve ellenfelében.
  
  
• A Homoktakaró nevű képesség működését gondold át kicsit. Ezzel lényegében ha eléred a 13 pontos pusztakezes harcot, akkor nem lesz olyan karakter, aki ki tudna törni belőle, még az Omnitsukidou legrangosabb tisztjei sem, akik azért jóval erősebbek ennél. Maradjunk annyiban, hogy ha több pontja van az ellenfélnek a pusztakezes harc képzettségén, akkor ki lehet belőle törni.
  
  Javítás: Dirección de manta de arena / Irány a homoktakaró /
  Ehhez a képességhez Julionak nagyon sok, már ott lévő homokmennyiség kell. A "diección de arena" kimondásával az ellenfélre folyamatosan leszedhetetlen homokszemcsék tapadnak, így körönként egyre nagyobb és nagyobb súlyt kell cipelnie az ellenfélnek, ezzel lassítva helyváltoztató képességét körönként egy ponttal. A limit a képesség elmondása utáni harmadik kör, mikor már hárommal kevesebb helyváltoztató ponttal rendelkezik, értelemszerűen csak a küzdelem végéig. A képesség második fázisához kötelező, hogy az ellenfélen lévő Dirección de arena elérje a maximális hatást. A képesség nevének kimondásával az ellenfélen lévő homok hirtelen megkeményedik és szétterjed, úgy, hogy az orrán kívül mindent eltakarjon. Ebből a takaróból puszta fizikummal képtelenség kiszabadulni, kivéve akkor, ha az ellenfél közelharci pontjainak száma több vagy másfélszerese Julio közelharci pontjainak számával (természetesen, ha az ellenfélnek maximum a közelharca, akkor minden esetben kiszabadulhat, nem kell, hogy több legyen) , az esetben belülről, egy befeszítéssel szilánkokra lehet törni, a fizikumon kívül azonban kidoukkal (mikhez nem kell ige, hiszen a száj is be fogva homokkal) igazán egyszerű kiszabadulni, csak fele annyi képzettség is elég.
  
  
• A resurrecciónod parancsszava japán kéne legyen, de ha ragaszkodsz a spanyolhoz (is), akkor az helyesen "Vuelve a trabajar"
  
  Javítás: Neve: Vuelve a trabaja / Az élet és a halál homokórája /
  
  
• Apróság csak, de a pillanatokat nem kiérezni szokták, ahogy az jellemedben le van írva, hanem kiélvezni

Javítás: ...pillanatát teljesen ki szeretné élvezni...

Előtörténet

• Ha egy rabszolgának gyereke született egy testőrtől, attól még nem kellett feltétlenül elhagynia őt a társadalmi különbségek miatt. Ha titokban marad, hogy kitől is van a gyermek, akkor egészen nyugodtan élhet az anyja mellett. Mindehhez hozzátartozik, hogy rabszolgaság ide vagy oda, ha valaki tehetséget mutatott valamiben, akkor hozzá illő feladatokat kapott, így ha a karakter ügyesnek bizonyul fegyverforgatásban, akkor beemelhetik a katonaság soraiba valamilyen formában.
  
  Javítás: "Nem tudtam pontosan, hogy mikor születtem, csak tippelhettem a koromat illetően. Fejem lágya még nem volt teljesen benőve, azonban már érettnek számítottam. Ez volt az az időszak, mikor anyámat meglátták velem. A két őr között, akik először megláttak ott bujkált, mint ahogy később megtudtam apám is. Az őrök csodálkoztak, hogy még nem álltam rabszolgának, hiszen a fáraónak sürgősen kellettek a rabszolgák, és már közeledtek is, hogy elhurcoljanak, azonban anyám ki akart állni értem, így azt súgta nekem, hogy meneküljek."
  
  
• A rabszolgák a palotában vagy a templomokban dolgoztak, lévén elenyésző volt a számuk az óegyiptomi kultúrában. Márpedig ahhoz, hogy a karaktert a Nílus partjára letéve elhagyhassa az anyja, a településen kívülre kellett mennie, így hacsak nem követte szándékosan a másik rabszolga a karakter anyját, akkor nemigen láthatta meg, hogy mit csinál. Mellesleg a nevelőanya miért is nevelte titokban a gyereket? Ha az igazi anyja miatt, azt elég nehéz megoldani amúgy is, ha egy helyen dolgoznak.
  
  Javítás: A részlet teljesen kivéve, a fentebb említett bekezdésben lenne
  
  
• Valahogy kételkedem benne, hogy egy újszülött emlékszik az édesanyja arcára, aki elhagyta csecsemőként.
  
  Javítás: A részlet teljesen kivéve, a fentebb említett bekezdésben lenne
  
  
• Egy női rabszolga biztosan nem szegülhetett ellen az őröknek (akik mellesleg nem azonosak a katonákkal), az ellenkezett volna a társadalmi normákkal. Még ha a gyereket védené is, azért ezt szerintem leginkább testtartással merné jelezni, másként nem igazán.
  
  Javítás: "...azonban anyám ki akart állni értem, így azt súgta nekem, hogy meneküljek..." Már nem szegül szembe az őrökkel, csak azt akarta, hogy meneküljek. Végül is nem az őrök arcába mondta, így azok nem tudhatták volna, hogy ellenszegült.
  
  
• A hükszoszokkal folytatott háborúskodás I. Jahmesz uralkodásának 18-22. éve környékén érhetett véget, szóval nagyjából egy évtizeddel elcsúsztál.
  
  Javítás: A kis részlet teljesen kivéve.
  
  
• Nem tartom elképzelhetőnek, hogy egy tíz éves gyerek kedvéért hadászati újítást eszközöljön egy egyszerű fegyverkovács, ráadásul szívességből és minden fizetség nélkül. Az nem is csak úgy megy, hogy hipp-hopp készít egy hosszabb tőrt, valószínű, hogy minimum hónapokig kell kísérletezgetni, amíg valóban használható fegyver lesz belőle.
  
  Javítás: Különböző személyiségek léteznek, szerintem nem szükséges minden személyiségnek magyarázatot adva. Szövegben pedig a javítás: "Ő nevelt és tanította a fegyverforgatást is, egészen tíz éves koromig. Ideje volt távoznom, azonban távozásom előtt még egy szívességet kértem nevelőapámtól. A szívesség az volt, hogy olyan hosszú tőrt készítsen nekem, mivel távolról is elérem az ellenségeimet. Amint több hónap munkája után elkészült a tőröm búcsút mondtam a nevelőapámnak és elhatároztam, hogy megölöm azokat, akik az anyámat leszúrták."
  
  
• Egy szó nem esett arról, hogy a karakter tanult volna harcolni, mégis őröket, sőt, a fáraó testőrét is képes volt megölni, akik mind képzett harcosok. Legyen bármilyen fegyvered, képzetlenül könnyedén lefegyvereznek. Másrészt ha a fáraót magát nem fenyegette veszély, akkor a testőrei biztosan nem avatkoznak közbe, ha viszont mégis, és megölöd az egyiket, akkor nem cipelnek sehova, hanem azonnal megölnek ott helyben.
  
  Javítás: "Ő nevelt és tanította a fegyverforgatást is, egészen tíz éves koromig. Ideje volt távoznom, azonban távozásom előtt még egy szívességet kértem nevelőapámtól. A szívesség az volt, hogy olyan hosszú tőrt készítsen nekem, mivel távolról is elérem az ellenségeimet. Amint több hónap munkája után elkészült a tőröm búcsút mondtam a nevelőapámnak és elhatároztam, hogy megölöm azokat, akik az anyámat leszúrták." A fáraó testőrös pedig: Hamarosan azonban a fáraó katonái rám találtak, kik képzettek és erősebbek is voltak nálam. Leterítettek és a fáraó elé hurcoltak.
  
  
• A fáraók mellé testőröket nem temettek, legfeljebb családtagokat, csak ezért meg pláne nem fognak téged megölni. Érdemes lenne más halálnemet választanod.

Javítás: Részlet átírva: "Sajnálatos módon addig éltem, ameddig a fáraó is, hiszen halála után a többi őr meggyilkolt, nem tudtam miért, valószínűleg, mert ismerőseik voltak azok, akiket megöltem."

Szia!

1: Javítva

2: Javítva

3: Kivéve

4: Később halt meg

5: Dolgoztam neki

6: "Kegyetlen egy világ volt akkor. Sikerült elmenekülnöm utána, de egy őr még messziről észrevett.
Sajnálatos módon addig éltem, ameddig a fáraó is, hiszen halála után néhány őr, köztük azzal, aki látott, felismertek és meggyilkoltak."

Remélem nem lesz több gond.