Név: Shirou Tavara
Nem: férfi
Születési dátum: július 21.
Kinézet: -
magassága: 175 cm
-
testsúly: 71 kg
-
szeme színe: vöröses árnyalat
-
haja színe: fekete (félhosszú)
-
bőrszín: napbarnított fehér
-
vércsoportja: AB +
- annak ellenére, hogy egy 24 éves fiatalembernek néz ki, több mint 90 éves
- testalkata igazán sportos
- shinigami egyenruhát hord( normál, semmi változtatással)
- zanpakuto-ja vagy derekára kötve hordja, vagy egyszerűen a kezében tartja, igazából attól függ, hogy ép hol kell megjelennie
Személyiség: Shirou-ra szó szerint igaz a vásott, nagyszájú, beképzelt kölyök kifejezés. Annak ellenére hogy tisztavérű shinigamiként született, a modora néha egyenlő szinten mozog a rokungai-ban élő zsiványokéval. Ugyanis Shirou vérében van a lazaság… már szinte olyan laza hogy szét is esik. Még a legerősebb ellenféllel szemben sem mutat semmilyen tiszteletet és ő pontosan olyan típus, aki még ha a halálán van is hergelni tudja az ellenfelét. De ezen kívül a modora a viselkedése sem éppen a megszokott. Szinte mindenkit képes cikizni, legyen az elöljárója vagy éppen akármilyen fontos személyiség. Persze ő is képes megemberelni önmagát, de ezt egyedül a 2- osztag kapitányának és alkapitányának teszi meg. Ezen felül azonban szinte az összes női shinigami nyomába képes eredni, aki egy kicsikét is megtetszik neki – ebben leginkább Kyouraku Shunsui-ra hasonlít- azonban igazi szenvedélye nincs, hiszen érdekes módón megveti a részegséget és ezzel együtt az alkoholt is, de lustaságot és a részeges nevetséges viselkedését naponta gyakorolja
Kaszt: shinigami
Osztag: 2. osztag
Rang: 3-ik tiszt
Felszerelések: - 1db zanpakuto
Zanpakuto neve: Kinzentarukama (Vidám Sarló)
Egy normál méretű katana. Pengéje fehér és szürkés árnyalatú, a keresztléc kör alakú és díszítés mentes és aranyszínű. Markolat azonban egyedi készítésű famarkolat, díszes vésettel amely egy szegény ember életét ábrázolja a születésétől a haláláig. A markolat vésette pedig vörös színű.
A kard tokja éjfekete, csupán az alsó és a felső részen találhatók benne vöröses díszítések.
Az alábbi kép ábrázolja a kardot:
http://kepfeltoltes.hu/081024/62488291201_www.kepfeltoltes.hu_.jpgZanpakuto fajtája: közvetlen támadású
Zanpakuto shikaia: parancsszó: Kirusitahe (Vágd le)
- a zanpakutó egy db sarlóvá változik, amely méreteiben nem tér el egy szokványos kusara-kama méreteitől. Egy percnek kell eltelnie, mire Kinzentarukama felveszi az igazi alakját és ezzel megmutatja az igazi erejét. Az alábbi képen a zanpakuto alakját és méreteit ismertetem. (nagyban hasonlít Hisagi Shuhei shikai-ra)
http://kepfeltoltes.hu/081024/kusara-kama_www.kepfeltoltes.hu_.gifZanpakuto támadása: nincsenek egyedi támadásai, csak alábbi képességek javulnak fel
- gyorsaság a reflex a 2X nő (a shikai-hoz képest)
- a zanpakuto-val történő támadási erő, pedig a 1,5X-re (a shikai-hoz képest)
- arányos nő még a szellemi erő, de csak a normál és a Shikai állapot közti szorzóval
//amikor egy shinigami feloldja a kardját az ereje megduplázódik tudtommal, a szorzó az ehhez viszonyított növekedést mutatja)
Előtörténet
Shirou sosem ismerte meg a földi életet. Sohasem ismerhette meg az ott létező örömet, fájdalmat, ragaszkodást és a halál érzését. Csupán apja elbeszéléseiből ismerte azt a világot, azt az életet.
Kavaza Tavara ugyanis valaha ember volt, a földön élt és halt meg, majd került Soul Society-ba. Sokáig Rukongai-ban élt, majd tehetségének köszönhetően vált shinigami-vá. Hosszú ével kemény munkájának köszönhetően vált a 7-ik osztag álkapitányává és ugyanarra a társadalmi szintre kerülve, mint akiért a szíve epekedett. Nem sokkal később vette feleségül egy középnemesi osztályhoz tartozó 4-dik tisztet, aki némást volt Shirou édesanyja. Azonban fia születése után néhány hónappal Kavaza-nak nyoma veszett Rukongai-ban. Azóta sem találták meg.
Így Shiou-t anyja nevelte fel. A kemény asszony mindenre megtanította fiát, mindenre ami szükséges volt ahhoz, hogy apja nyomdokaiba léphessen majd. A fiatal fiú mindennap keményen edzett, hogy valóra váltsa céljait, de ahogy lenni szokott, nem minden alakul úgy ahogy lenni szokott.
Nem sokkal, hogy Lélektovábbképző Akadémia-ra sikeresen felvették, valami megváltozott Shirou-ban. Azt kezdte érezni, hogy hiányzik valami az életéből, valahogy más mint a többi lélek. Ezért egyre több időt töltött a Rukongai-ból származó diákokkal és akaratlanul is kiváltva nemesi társai ellenszenvét. Hamarosan már csak a Rukongai-ból származó barátai maradtak meg, ahogy a többiek mind elfordultak tőle.
A második évben a viselkedése is kezdett a barátai hasonlítani. Nagyszájú lett és hasonló tulajdonságok, amelyek a külvárosból érkeztekre jellemző, de érdekes módón a szorgalmukat már nem vette át. Idővel a tanulmányi eredményei romlottak, egyre többet pihent, ahelyett hogy az órákon lett volna. Éjjelente Rukongai keményebb körzeteiben tette próbára erejét és tehetségét. De lassan ezeket mind megunta, unta hogy nem akad ellenfele a peremvidéken, ezért megemberelve magát nekiállt tanulni, hogy ezzel is elüsse az időt.
A harmadik évben pedig rájött, nincs jobb ellenség annál, mind aki ugyanazon vagy magasabb szinten ál mind ő. Ő lett az osztály keményfiúja, aki mindenkit kihívott, aki jó tanuló volt és aki a nőket hajkurászta de kevés sikerrel. Lassan pedig megérette a shinigami lét értelmét, mit miért tesznek és szándékában ált neki nem tetsző törvényeket megváltoztatni. De csak ált, mert a negyedik évben felvételt nyert a 13osztag közé. A 11.osztag tagja lett.
Szinte olyan volt az álom, ellenfél akadt bőven, a pihenés idő is a kedvére tett. Mindene megvolt amit akart akkor. Lassan megérette zanpakuto-ja hangját az érzéseit. // Kinzentarukama alakja egy parasztkislány, aki állandóan viccelődik és semmit nem vesz komolyan//. Lassan lépegetett felfelé a ranglétrán ahogy teltek az évek. És alig shinigamivá válása után majd harminc évvel a 11. osztag második tisztjévé vált és megtanulta mi az a szenvedés.
-
Shirou-sama! – halotta alárendeltje kiáltását a semmiből, majd halálsikolyát pillanatokkal később, ahogy végigviszhagzot az erdőségen. A fák levelei beremegtek, ahogy a szél vonzotta kiáltás áthaladt rajtuk.
Shirou remegve ült egy fa tövében, miközben akadozva vette a levegőt. Mellkasa sajgott, ahogy minden egyes levegővételnél megemelkedtek a bordái. Nagy valószínűséggel jó pár törött állapotban lehetett, de ez nem igazán foglalkoztatta akkor a férfit. Törött zanpakuto-ját erősen markolva szorította a kezében, miközben bámult a semmibe.
-
Az én hibám.- nyögte csendesen a sötétbe, ahogy egy könnycsepp gördült végig az arcán. –
Csak is az anyém. –mondta újra, ahogy elcsuklott a hangja.
A fák megremegtek, majd recsegve dőltek ki a messzeségben, ahogy egy hatalmas test nekifeszült. Pillanatról- pillanatra egyre közelebb ért, de Shirou mégsem mozdult. Keze még mindig görcsösen markolta Kinzentarukama-t.
-
Jó nap szerinted ez a halálra? Sötét van… félek a sötétben. –halotta egy kislány hangját-
azt hittem mindig a napsütötte ég alatt akarsz meghalni Shiro-chan. –abban a pillanatban egy mosolygós gyerekarc tűnt fel Shirou arca előtt.
-
Fogd már be.- mondta halkan, ahogy elengedte a katanáját.
A szomszédos fák egyike recsegve tört ketté, ahogy megjelent egy hatalmas láb a semmiből. Nagyobb volt, mint maga Tavara állva. A sötétségből egy hatalmas árny körvonalazódott ki. Fekete alakján átsütött a nap, de csak egy ponton, a mellkasán, ahol egy hatalmas lyuk tátongott. Menos Grande. Így hívták a tankönyvek ezt a szörnyeteget, mely Shirou előtt ált.
-
Minimum a csillagok alatt halok meg.- mondta komoran Tavara, ahogy lenyúlt a zanpakuto-jáért, majd megragadva nagy nehezen feltápászkodott.
-
Jaj milyen mogorva vagy ma.- halotta újra a kislány hangját, ahogy körülötte úgra búgrált.
-
Igaz.- mondta halkan-
Ha meg kell halni, akkor mosolyogva hajjak meg!!!- kiáltotta ahogy minden erejét összeszedve elrugaszkodott volna a földtől, de nem mozdult.
Egy kar fogta le, miközben egy másik alak jelent meg mellette.
-
Taichou- mondta Shirou- ahogy megremegtek a lábai és érezte, ahogy elvesziti az eszméletét.
-
Megszegted a parancsomat Shirou-kun. Azt mondtam várj meg a támadásig, de te….- az utolsó szavakat már nem halotta, ahogy elvesztette az eszméletét.
Shirou-t parancsmegtagadásért lefokozták. De ezen felül saját társai bizalmát is elvesztette. A megvetést ami a 11.-ik osztagban érzett, már fájdalmas volt számára, ahogyan sehogyan sem tudta visszaszerezni azt a bizalmat, ami egykoron övezte.
Shirou Tavara végült a második-osztagban kötött ki, ahol hallották a rémhíreket róla, de hamar bebizonyosodott, nem kell hinni mindig a pletykáknak. Shirou- stílusát hamar megszokták az osztagban, majd nemsokára az osztag 3.-ik tisztjévé léptették elő. Ebben a pozícióban van már majd 10 éve és essze ágában sincs alkapítányá válnia, akárhogy is megérdemelné azt.