Kada Kazuki Quincy
Hozzászólások száma : 6 Age : 36 Tartózkodási hely : Karakura Registration date : 2012. May. 08. Hírnév : 0
Karakterinformáció Rang: 5.Dan Renshi mester. Hovatartozás: Független Lélekenergia: (4000/12000)
| Tárgy: Kada Kazuki Kedd Május 08, 2012 10:47 am | |
| Jelszó: aa aui
~ Adatlap
Név:Kada Kazuki
Kaszt: Quincy
Nem: Férfi
Kor: 24
Foglalkozás: Főállásban a Karakura High School történelem tanára vagyok. Szabadidőmben gitározok az együttesemben és az iskolámban kendozok.(5.Dan Renshi mester vagyok.)
Család: Anyám Judy Winchester amerikai származású újságíró volt. Sajnos belehalt a szülésbe. Apám Kada Rentarou vadászpilóta volt a Japán hadseregben. Most már nyugdíjba vonult és békésen éldegél Nasushibarai birtokunkon.
Születési dátum: 1988.Március 23
Előtörténet:
Quincy-vé válás Valahogy más ez nap. Már az óta éreztem mióta felkeltem. Már furcsának tűnt az elejétől fogva és valami más is volt a levegőben. De kezdjük az elején. 2002. március. 23. Reggel hét óra lehetett apám nagy kiabálások közepette berontott a szobámba, kezébe egy tortával. - Jó reggelt, fiam. Isten éltessen a tizennegyedik születésnapodon. –mondta és átölelt. - Köszönöm, apa. –mondtam álmosan és megdörzsöltem a szememet aztán elfújtam a gyertyát. - És mit kapok? – kérdeztem izgatottan. - Ha haza értél az iskolából megkapod és biztos vagyok benne, hogy tetszeni fog. – mondta apám mosolyogva. - De most öltözz vagy elkésel az iskolából. – mondta és kisétált a szobámból. Felálltam és elindultam a szekrényemhez, hogy felöltözzek. Kinyitottam az ajtót és kivettem az egyenruhámat. Az ing fehér volt a nadrág sötétkék – ami messziről feketének látszott-. A nyakkendő pedig kék, kockás mintával. Felöltöztem felvettem a táskámat és lementem a konyhába majd bepakoltam a szendvicseimet. Apa már kint tevékenykedett a kertben. Kimentem az előszobába felvettem a cipőmet és elindultam a buszhoz. - Szia, apa délután jövök. – Köszöntem és kimentem a kertkapun. - Szia, fiam. – köszönt vissza apám. Ahogy kiértem a kapun jobbra fordultam és az irányt a buszmegálló felé vettem. Pár perc séta után oda is értem. A buszmegálló üres volt. Fogtam magam és leültem a padra közben azon töprengtem, hogy mit fogok ajándékba kapni. * Lehet, hogy egy új bogu-t (kendos páncélzat) kapok. A mostani már nem bírja sokáig… Főleg a kotém (kéz, alkarvédő) Isten nem tudná megszámolni hányszor varrtam már rá új bőrt. – gondolkodtam magamban miközben vártam a buszt. Pár perc múlva meg pillantottam a buszt a távolba. Fehér volt sárga csíkokkal az oldalán. Szép lassan beállt a buszmegállóba. A sofőr kinyitotta az ajtót és felszálltam. - Jó reggelt! – felmutattam a bérletemet és köszöntem a sofőrnek. - Jó reggelt! – köszönt vissza. Körülnéztem és elindultam egy üres hely felé. Leültem az üres helyre a táskámat feldobtam mellettem levő székre és néztem a tájat. Nem volt különösebben változatos. Modern építésű házak, közepes méretű kertekkel. Ám a második utca után befordultunk jobbra ahol, volt egy pagoda építésű ház. Itt egy öreg házaspár lakott. A családjuk állítólag már kétszáz éve itt él és az őseik szamurájok voltak. Legalábbis ezt hallottam a suliban… Megérkeztünk az utolsó előtti megállóhoz ahol legjobb barátom Harumi szállt fel. Miután felszállt intettem neki, hogy üljön le mellém. Ő mosolygott és elindult felém. Harumi 170 cm magas csinos lány volt. Ő is egyen ruhában volt annyi különbséggel, hogy neki rövid fekete szoknyája volt, fehér blúzzal és nem volt rajta nyakkendő. - Szia, Harumi. – köszöntem és levettem a táskám az ülésről. - Szia, Kazuki. Boldog születésnapot! – át ölelt és kezembe nyomott egy kis csomagot. - Köszönöm szépen. Igazán nem kellett volna. – Mondtam és elkezdtem kinyitni a kis dobozt. - Ne hülyéskedj szülinapod van. Na, nyisd, ki gyorsan szeretném látni mit, szólsz hozzá. – mondta. - Köszönöm szépen nagyon tetszik ez a kép. – mondtam. A csomagban egy kép volt díszes keretben amin Harumival vagyok lefényképezve. - Tudtam én, hogy tetszeni fog. – mondta Harumi mosolyogva. Megérkeztünk a megállónkhoz és leszálltunk. A buszmegálló éppen az iskola mellett volt. Így tehát nem kellett sokat sétálni. Elindultunk az iskola kapuja felé, ahogy beértünk Harumi megállt. - Én jobbra megyek. Hazafelé találkozunk? –kérdezte. - Ma nem, mert kendo edzésem lesz mivel nem sokára itt a verseny… - magyaráztam a Haruminak. -Kár, akkor majd esetleg szünetben találkozunk. Szép napot. Szia. – elköszönt és elindult az osztály társai után. - Neked is. Szia. – én is elköszöntem majd elindultam az osztálytermem felé ahol az osztálytársaim már mind ott voltak. A délelőtt elég unalmas volt az osztálytársaim felköszöntöttek, de ezen kívül semmi érdekes nem történt. Elérkezett a délután és elindultam kendo edzésre a dojoba. Elsőnek érkeztem meg az öltözőbe. Gyorsan felvettem a gí-m és hakamám majd a shinaimmal (bambuszkard) és a bogummal a kezemben elindultam a terem felé. Pár perc múlva megérkeztek a csapattársaim is. Együtt felmostuk a termet majd leültünk Seizanba. - Mokuso! – szólalt meg a Sempai. Erre mi a kezünket meditáló pózba raktuk majd mélyeket lélegeztünk. Húsz másodperc után az Sempai újra megszólalt. - Mokuso Yame! – mondta. Erre mindenki kinyitotta a szemét. - Sho meni Rei! Rei! – utasított a Sempai. Először a zászló felé hajoltunk meg majd a mester felé, aki szemben ült velünk. Felálltunk és elkezdtük a bemelegítés. Utána felvettük a bogu-t és beálltunk párokba. - Kakari geiko! – utasított a sensei. Mindenki beállt a társával szemben majd meghajoltunk beléptünk hármat és lementünk sonkyoba. Aztán felálltunk Kamaiba. - Hajime! – hangzott el a vezényszó majd elkezdtünk vívni. Az edzés élvezetesen telt, de sajnos hamar vége lett. Edzés után megint meditáltunk majd megköszöntük mindenkinek a vívást és elmentünk az öltözőbe. Én gyorsan lefürödtem és indultam is haza alig vártam már, hogy megkapjam az ajándékom apámtól. - Sziasztok, csütörtökön találkozunk. Köszi, az edzést. – elköszöntem és kimentem az öltözőből. - Köszi, szia. –köszöntek vissza a többiek. Elindultam a dojo kijárata felé és a buszmegálló felé vettem az utamat. A többi diák már régen hazament. Így megint csak egyedül ültem fel a buszra. Ami elég hamar hazaért hamarabb, mint szokott. - Viszlát. –köszöntem el a buszsofőrtől és leszálltam a buszról. Hazafele már annyira izgatott voltam, hogy a buszmegállótól futottam. Bementem a kertkapun és berohantam a házba. - Apa megjöttem! – kiabáltam. - Szia, fiam milyen napod volt? –kérdezte. - Átlagos, Harumitól kaptam egy képet. Tessék, nézd. – mondtam és odaadtam neki a képet. - Áh, nagyon szép kép. –mondta apám és visszaadta a képet. - És mikor kapom meg a te ajándékod? – kérdeztem apámtól. - Már majdnem meg is feledkeztem róla, de előbb ülje. Kicsit beszélgetnünk kell. – mondta apám. Bólintottam majd leültem a konyhában lévő székre és kíváncsian vártam mit fog mondani apám. Velem szemben ő is leült egy székre majd így szólt: - Fiam, lehet, hogy még nem vetted észre, de te több vagy egy átlagos embernél. Először is el kell mondanom neked, hogy a fejfájásaid nem az időjárás változás miatt vannak, hanem azért, mert te is elkezded érzékelni a környezetedben lévő Reiatsut azaz lélekenergiát. Később, ha meg tanulod irányítani, akkor már nem, lesznek ilyen tüneteid. – mondta apám. Én értetlenül néztem rá. - De hát mi ez a Reiatsu és mért tudom érzékelni?! – kérdeztem. - A Reiatsu körülöttünk kering. Ez amolyan láthatatlan energia, amiből erőt nyeríthetsz. –mondta apám. - Mindig is kérdezted, hogy mért hordom azt a furcsa keresztet, hát most elmondom. Én és te úgy nevezett Quincy-k vagyunk, akik képesek a körülöttük lévő Reiatsut összegyűjteni és nyílvesszőként kilőni. – mondta apám és elővette a keresztjét, ami íjjá változott. Én csak csodálkozva bámultam az íjára. - Azt hiszem, kezdem megérteni, de mire jó, hogy van nekünk ez a képességünk? – kérdeztem. - Ennek a képességnek segítségével tudunk Hollowokat ölni, akik olyan lelkek, kik valamilyen okból fogva nem akartak át menni a lélek kapun és így a sötét erők átváltozatták őket gonosz teremtményekké, akik ártatlanokra támadnak. – magyarázta apám és elővett egy kis dobozt. - Tessék, itt van a te kereszted. – mondta és kinyitotta a dobozt. Fogtam a keresztet és felhúztam a bal csuklómra. Hírtelen egy íj jött elő, de pár pillanat múlva el is tűnt. - Majd megtanítalak, hogyan használd. – mondta apám.
Kinézet: 190 cm magas, 90 kiló, edzett testalkat. Rövid, fekete hajamat felzselézve hordom. Szemem színe barna. A ruházatom a rock irányát követi sötétbarna bőrdzseki, minta nélküli sötét színű pólók, fekete és kék farmerok és fekete sportcipő, télen barna bakancs.
Jellem: Nem szeretek sokat hencegni inkább a tettek embere vagyok. Mindig próbálok a becsület útján járni – még ha erről az útról néha le is térek-. Mindig megvédem a magam igazát és nehezen tűröm el, ha ellent mondanak nekem és az őszinteségemmel gyakran megsértem az embereket. Emiatt van, hogy páran nem szeretnek. Nem szeretem, ha a hátam mögött kibeszélnek és sértegetnek. Ha valakinek baja van, velem az álljon elém és mondja a szemembe.
Felszerelések: - Quincy kereszt (bal csuklón) - 6 db. Gintou kapszula (zsebben) - 5 db Seele Schneider (dzseki belsejében ezekre kifejlesztett belső zsebekben) - 3 db. Hollow bajt kapszula (zsebben) - Egy fekete 1967-es Chevy Impala - Egy fekete Gibson elektromos gitár piros lángokkal.
Szeretem: + Az autóm + A sört és szakét. + A rock zenét. + A kendot. + Az apámat.
Nem szeretem: - A Hollowokat. - Ha bántják az autómat. - A korán kellést. - A magas helyeket. - A kudarcot.
A hozzászólást Kada Kazuki összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Május 08, 2012 11:49 pm-kor. |
|
Szayel Aporro Granz Admin
Hozzászólások száma : 712 Age : 35 Registration date : 2010. Aug. 04. Hírnév : 45
| Tárgy: Re: Kada Kazuki Kedd Május 08, 2012 11:13 pm | |
| Üdvözlet!
Ugyan én szívesen olvastam volna arról, hogy most milyen személyiség a karakter, például hogyan tanárkodik a karakurai gimnáziumban, és hogy jutott el odáig, ahol most tart, a történetedben benne vannak a lényeges dolgok, amiket egy quincyről tudni kell. Egyetlen kritériumom így csupán az, hogy túl sok a hasonlóság a karaktered és az avataralanyod között, igaz, legalább csupán a karid anyját nevezik Winchesternek. Játék közben azért próbálj kicsit eltérni ettől. Utolsó megjegyzésem, hogy a Bleach világában ismert fogalmak többségét kis kezdőbetűvel írjuk, hacsak nem tulajdonnév. Például: quincy, shinigami, hollow, ezek mind kisbetűsek, ellenben a tulajdonnevekkel, például Soul Society, Hueco Mundo. Nem is akadékoskodok tovább, az előtörténetedet ELFOGADOM.
Szinted: 1. szint Lélekenergia: 4000 LP Kezdőtőke: 4000 ryou
Összesen 9 pontot kapsz a képzettségekre járó alap pontokon kívül. Részletekért ide kattints. Képzettségeid:
- Fegyverhasználat
- Pusztakezes harc
- Gintou technikák
- Hirenkyaku
- Íjhasználat
Jelentsd be a pontozásod a megfelelő topicba, készítsd el az adatlapod, üdv a fórumon és kellemes játékot! |
|