Jelszó: ioaaaí

~ Adatlap

Név: Ricco Albarracín
Nem: férfi
Kaszt: "privarón" espada
Szül. ideje: 1889. január 20.
Kor: 523*

• Emberként: 24
  
• Lélekként: 499

*user hülye matekból, de nem ennyire, lásd előtöri

~ Előtörténet

Las Noches romjai. Egykoron a palota teteje Hueco Mundo ege volt, így mondhatni csak visszaállították eredeti állapotába azzal, hogy lerombolták otthonunkat. Megvan jó 150 éve, hogy a hatalmas épület végérvényesen elpusztult, és a maradványok most egy üldözött, rabszolgasorba vetett és kihalás szélén tengődő faj menedékeként funkcionálnak. Mára már senkinek eszébe sem jut, hogy itt még rejtőzhetnek arrancarok, pedig a megmaradt espadák, így jómagam is, itt gyűltünk össze. Tízen voltunk, hárman maradtunk, a többiek fogságban, vagy halottak. A segunda kócos haját látva egy tréfával próbáltam elűzni rossz kedvünket, de a mesterkélt nevetés mögött valós érzelem nem volt. Tehetetlenek voltunk. A mentőakciót csírájában fojtanák el, de a jelenlévő körülbelül két tucat arrancarból talán ha három vagy négy volt, akit érdekelt a többiek sorsa. Én sem tartoztam közéjük, még két fracciónom sem érte meg a kockázatot, avagy ha úgy jobban tetszik, az öngyilkos akciót. Az espada ma sokkal gyengébb, mint mondjuk 400 éve, fajunk virágkorában volt. Egy olyan hatalommal bíró lénnyel az oldalunkon, mint Baraggan Luisenbarn vagy Slarin Sleryrrlyn'dreskel, talán még lett volna némi esélyünk arra, hogy legalább kiszabadítsuk a fajtársainkat, és ezáltal növeljük a létszámunkat, de győzelmet aratni az ellenség felett még velük sem volt lehetséges. Ha a séptima espada nem lenne itt, hogy segítségével tartani tudjuk a lépést a shinigamik technológiájával, talán már teljesen eltűnt volna a fajunk a világból. Furcsa belegondolni, hogy a Granz név az egyetlen, ami állandó volt az elmúlt évszázadok folyamán.
150 éve nincs Las Noches... akkor én még csak a séptima voltam, mikor a tragédia megtörtént. A shinigami invázió annyira képtelennek hangzott, mikor soha még nem jutottak Hueco Mundóba egy-két tucatnyinál többen, hogy senki sem hitte el, amikor észleltük a megnyíló gargantákat, és a rajtuk kiözönlő több száz halálistent. Velük csupán három kapitány érkezett, de köztük volt a Gotei évezredes történelmének legfiatalabb főkapitánya is. Nem tűnt többnek egy fiatal, törékeny és gyönyörű nőnél, szőke, aranyló hajzuhataga egészen angyalivá varázsolta a külsejét. Ám a kinézete ennél megtévesztőbb nem is lehetett volna, arrogáns viselkedése mellé végtelen kegyetlenség és egészen döbbenetes képességek társultak. Kiváló arrancar lehetett volna belőle, de shinigaminak született. Olyan shinigaminak, aki alapjaiban változtatta meg a Gotei 13-at, és aki megrendítette Hueco Mundót is. Soha nem látott démonmágiái használhatatlanná tették az Enerconunk, pusztán sötét és tömény reiatsujával képes volt térdre kényszeríteni a noveno espadát, és zanpakutoujával soha nem látott pusztítást vitt véghez. Játszi könnyedséggel győzte le a primérát, neki köszönhető az is, hogy a palota a földdel lett egyenlővé. Menekülnünk kellett, mielőtt szó szerint kiirtottak volna minket. Immár senkit sem érdekelt a büszkeség, mindenki ragaszkodott az életéhez, az elbűvölően félelmetes erő előtt fejet hajtottunk.
A csata... nem, inkább mészárlás után egy távoli barlangrendszerben próbáltak minket újraszervezni. Ekkor léptem elő negyedikké. Persze ezt nem úgy kell képzelni, hogy pár hét alatt talpra álltunk, évtizedek kellettek, míg elég erősnek éreztük magunkat ahhoz, hogy visszavágjunk. Csakhogy időközben számunkra már az Emberek Világa is olyan területté vált, ahol tartózkodni a biztos halállal volt egyenlő. Legalábbis mi ezt gondoltuk, miután senkit sem láttunk viszont azok közül, akik portyázni mentek oda. Aztán egy napon egy csapzott, halálán lévő arrancar mégis visszatért a barlangba és beszámolt arról, mi várna ránk ott. Fogság. A különleges erőt szerző emberek egy szervezete nem megölték a fajtánkat, hanem rabszolgasorba vetették őket, bár céljaikat azóta sem sikerült kiderítenünk. Csupán annyit tudtunk meg, hogy erejük jócskán meghaladja a miénket, és csak a vakszerencsének köszönhető, hogy az az egy arrancar kiszabadult. Millió az egyhez volt az esély arra, hogy bejussunk abba az erődbe, ahol fajtársainkat őrizték. Úgy estünk csapdába a saját dimenziónkban, hogy még ott is üldözötteknek számítottunk, így reménytelenné vált a helyzetünk.
Aztán az aktuális Granz előállt egy olyan programmal a Neurocomunk számára, ami fényt jelentett az alagút végén. A Spyrex káprázatos újítás volt, segítségének köszönhetően végre szabadon mozoghattunk anélkül, hogy szembe kellett volna néznünk a halállal. Reiatsunk megváltoztatásával számtalan ösvény nyílt előttünk a visszakapaszkodás rögös útján. Én azok között voltam, akiket Soul Societybe küldtek kémkedni, és két társammal azt hiszem, tökéletes munkát végeztünk a felderítéssel. Megtaláltuk a kihasználható védelmi réseket, feltörtük a számítógépes rendszerüket és kincset érő információkat nyertünk ki a rendszerükből. Ám mikor visszatértünk, nem várt fordulat következett be, ami tulajdonképpen arrancar létünk velejárója is volt egyben. Megdöntötték az uralkodónkat, egyfajta polgárháború utózöngéjére érkeztünk vissza. Mindennek oka pedig pontosan a Spyrex volt, melynek tulajdonságait kihasználva egy csoport hataloméhes números akarta átvenni az uralmat. Leverték őket, de a programot uninstallálták mindenki Neurocomjáról. Én csak azért tarthattam meg, mert a sikeres küldetés vezetője voltam, és ezzel bizonyítottam hűségemet is... legalábbis az új királyunk szerint.
- Megtaláltam! - kiáltott fel egy távoli hang, miközben én is éppen törmeléket dobáltam. A segundával elég volt összenéznünk, néhány pillanat múlva sonidónk segítségével ott teremtünk a bejáratnál. A Bejáratnál, egy olyan titkos laborénál, mely még a Neurocom feltalálójáé volt, de a holléte a homályba veszett. Ám ezek között a romok között az apró, befalazott szürke ajtó előbújt a pusztításnak köszönhetően. Nemes egyszerűséggel félredobtam a jutalmat váró jelentéktelen alakot. Belépve félhomály fogadott minket és dohos levegő, mindent ujjnyi vastag por borított. Abban hittünk, hogy találni fogunk itt valamit, ami segíthet a fajunkon, elvégre a IV. Granz még ezzel a névvel is kiemelkedő zseninek számított, számos találmánya nem is került ki a laborjából. Az egyik szerkezethez léptem, és hogy megtisztítsam a portól, végighúztam a kezelőfelületén két ujjamat. Demagnetizálva kellett volna, hogy legyen... de érintésemre működősbe lépett. A felvillanó fényekre már reagálni sem tudtam, csak valami forrót éreztem...

Egy szürke, gyéren megvilágított folyosón tértem magamhoz. Felszisszentem az első mozdulatomat követően, bőrömet könnyű égési sebek borították ott, ahol nem volt rajtam ruha a chronotranszportálás pillanatában. Felismertem a tünetekről, mi történt velem, és még szerencsésnek is mondhattam magam. Volt, aki szénné égett a szerkentyű használatakor, ami többek közt ezért is lett kivonva a forgalomból. Fogamat szívva álltam talpra, és néztem körül az ismeretlen, mégis ismerős térben. Las Noches ép falai néztek vissza rám, más nem lehetett. A találmány visszarepített az időben, és bár Neurocomom időérzékelője persze megbolondult, azért nem tellett sokba kideríteni az első szembejövő arrancartól, hogy milyen évet írunk. Egészen furcsa volt egy olyan fajtársamra lepillantani nyaka taposása közben, akinek ekkora maszkja volt, a nyakáról pedig hiányzott a jellegzetes készülék, melyet annakidején minden arrancar megkapott. Az idegrendszerünkre csatlakozó komputer memóriánk nagy részét felülírta, csupán a létfunkciókat kijelző képernyőből tudom, hogy tulajdonképpen hány éves is vagyok, a Neurocom előtti időkből semmire sem emlékszem.
- Omoshiroi... ha minden igaz, kettő van belőlem... - vigyorodtam el ravaszul, hiszen a dátumot és a koromat összevetve nyilvánvalóvá vált, hogy ebben az időben már léteztem. Tervek, ötletek formálódtak meg a fejemben, ám előbb pihenésre volt szükségem. Szédelegtem, fájt a fejem, és megindult az orrom vére is... az időugrás negatív hatásait, a szervezetemet ért stresszt le kellett küzdenem. Ám jól tudtam, hogy esélyt kaptam. Ha átveszem a helyét egykori önmagamnak és megváltoztatom a jövőt, véget vethetek annak a gyűlölt világnak, amelyből érkeztem. Ki tudja, ha egy kicsit felgyorsítom a technológiai fejlődésünket és lépéselőnyre teszünk szert a shinigamikkal szemben, akár még fényes jövő is várhat a népünkre. Csupán ennek az időnek a Granzát kell felkutatnom...

~ Kinézet

193 cm magas, meglehetősen vékony testalkatú, de vállai szélesek, vagyis annak hatnak. Hosszú végtagjai vannak, nagy tenyeréhez azonban vékony és érzékeny ujjak csatlakoznak. Fekete haja válláig ér, szeme vörös, orra talán kicsit nagy, arcbőre mindig tükörsima. Külseje egyébként is ápolt és rendezett. Ajkain sunyi mosoly játszik, mimikája magabiztosságot kölcsönöz lényének.
Arrancar uniformisa elegáns, mégis lezser: felsője felül kigombolt ingre emlékeztet, fölötte magas gallérú, hosszú köpenyt hord, mely elrejti a nyakának jobb oldalán lévő kis szerkezetet a kíváncsi szemek elől. Bal fülében egy kereszt alakú fülbevalót visel, oldalán egy közönséges wakizashi lóg.
Hollow maszkjának apró maradványait, mely egyfajta hallókészülékre emlékeztet talán, nem könnyű észrevenni a jobb füle mögött, hollow lyuka pedig mellkasa jobb oldalán leledzik. Espada tetoválása, amely nem hagyományos privarónsága okán megmaradt, a jobb tenyerén található. Ez utóbbit eltakarja egy vékony fehér kötéssel, ami csak az ujjait nem fedi be a kezén.

~ Jellem

Komoly, tekintélyes, és rejtélyes figura, többnyire higgadtság és magabiztosság sugárzik belőle. Szókimondó, nem rejti véka alá a véleményét és nem fél kritizálni másokat, ha - szerinte - helytelenül, arrancarhoz vagy espadához méltatlanul viselkednek. Szereti provokálni az arra fogékonyakat legtöbbször ártatlan, de gonosz megjegyzésekkel, de akár nyugodtságával is, hiszen ilyenkor lepattannak róla az inzultáló szavak. Azokkal szemben viszont, akik megfelelnek az értékrendjének, nem bánik tiszteletlenül, legalábbis nem gondolja komolyan, ha esetleg mégis sértést vág a fejéhez. Nem szereti azonban, ha alábecsülik: ha valaki előzmény nélkül (ergó egy vitán kívül, előzetes provokáció nélkül) megsérti, hajlamos felkapni a vizet.
Harcolni nem szeret fájdalmas resurrecciónja miatt, igyekszik elkerülni a konfrontációt. Inkább befolyásolni igyekszik másokat, lelkiismeret-furdalás nélkül csal, téveszt meg vagy dobálózik hamis ígéretekkel a céljai érdekében, ha szükséges. Igaz, inkább igyekszik feltűnés- és kockázatmentesen a képességével behálózni másokat. Különösen szereti az ellenkező nemet így meghódítani, minél nagyobb a kihívás, annál nagyobb öröm tölti el, ha munkája gyümölcse beérik, ám nem feltétlenül a testi kapcsolat kialakítása a célja. Hangulatától függően képes akár megszégyeníteni és eldobni prédáját a sikert követően, míg máskor nem is törekszik semmire, csak provokációjának formáját választja a testiségben, ártatlan, játékos oldalát mutatva.
Legjobb tulajdonsága feltétlenül a megingathatatlan hűsége Hueco Mundo felé, valamint gyűlölete a shinigamik és az emberek iránt. Már fracciónként is lojális volt egykori espadajához, hűsége espadává válása után pedig Las Noches ura felé irányult át. Van benne egy jó adag szadizmus is, imád játszadozni másokkal és fájdalmat okozni, akár testileg, akár lelkileg. És bár az arrancarság sorsát a szívén viseli, mégse mutat túl sok empátiát fajtársaival szemben, inkább csak saját maga számára szeretné jobbá tenni a világot.
A 2260-as Las Noches elleni invázió nyomán félelem alakult ki benne a szőke nők iránt, mivel arra a kapitányra emlékeztetik, aki sanyarú sorsba sodorta őt és a faját. Ha szőkeséget lát, többnyire elsápad és hebegni-habogni kezd, máskor hiába beszédes alak. Kissé talán idegesítő módon néhány kiválasztott személy kivételével mindenkit a teljes nevén hív, és minden az illető felé mondatába bele is foglalja. Fontos még megjegyezni, hogy ő maga se nem zseni, se nem tudós, viszont a Neurocomnak köszönhetően az átlagnál gyorsabb a gondolkodása, a mai technológia pedig számára igen primitív, így sok tekintetben hasznára lehet II. Granznak és fracciónjainak.

~ Képesség(ek)

Neurocom (Neuron Computer): Egy kicsiny, de a mai technológiához képest rendkívül nagy teljesítményű számítógép, mely a nyakra erősítve az idegpályákhoz csatlakozik. A komputer kalkulációs képességei segítségével az arrancar bizonyos agyi funkcióit képes feljavítani, így például az átlagnál fejlettebb az érzékszervein keresztül érkező jelek percepciója, jóval gyorsabb a gondolkodásának folyamata, vagy a motoros funkciók végrehajtása.
A számítógép részletes adatbázist tartalmaz más fajok technikáiról, valamint alapvető információkat a Gotei 13-ról, ám ennél is fontosabb, hogy különféle, az arrancarokat segíteni hivatott programokat rejt, valamint ezen a szerkezeten keresztül működtetik immáron bizonyos képességeiket is. Az adatokat és programokat egy virtuális, mások számára láthatatlan, érintőképernyős interface-en lehet előhívni, ha ezt használja az arrancar, a jellegük miatt akár kézpecsétekkel is összekeverhetőek a mozdulatok.
A Neurocom megvédése az arrancar legfontosabb feladata, ha megsérül és működésképtelenné válik, azonnali teljes körű amnéziát és bénulást okoz az egész szervezetben. A szerkezet csatlakoztatásakor egyfajta létfontosságú szervvé válik, és felülírja a használója addigi memóriáját is, így akit nem teremtésükkel egy időben ruháztak fel a komputerrel, az elveszti az emlékezetét az addigi életéről.

A Ric által birtokolt programok listája:

1) Enercon (Energy converter): Az Enercon az arrancarok elsődleges fegyvere a démonmágiák, és egyéb lélekenergia-alapú technikák ellen. A programot aktiválva a kidoukat és társait egy digitális háló fogja fel, majd az energiát egy kiválasztott hollow-technikává (ami nem lehet cero) konvertálva visszaküldi a feladónak, feltéve ha a HK-képzettsége nem alacsonyabb a támadó technika erejénél. Fontos, hogy nem működik olyan technikák esetében, amelyeknél a forrás saját tudattal rendelkezik (például zanpakutou vagy báb), valamint hollow-alapú technikák ellen sem. A program alkalmazása komoly megterhelést jelent az idegrendszerre, túlzott használata esetén orrvérzés, fejfájás, homályos látás vagy legrosszabb esetben ájulás léphet fel.

2) Spirec (Spiritron Reconstructor, más néven Spyrex): A Spyrex a reiatsu módosítására szolgáló program. Segítségével használója bármilyen aspektusát befolyásolni tudja lélekenergiájának, így akár át tudja alakítani egy másik faj reiatsujának mintájára, be tudja csapni mások érzékelését, undorítóvá, félelmetessé, vonzóvá, nehézzé, érzékelhetetlenné, stb. tudja tenni. A program tökéletes álcázásra, beépülésre, illetve megtévesztésre is, ám amilyen hasznos, olyan ritka is. Csupán egy maroknyi kiválasztott espada kaphatta meg, egyfajta jutalomként szolgál a hűségért. Használója könnyedén hatni tud mások iránta táplált érzéseire, ami egy megfelelő individuum kezében komoly fegyver, így nem kaphatta meg akárki. A befolyásolás ellen nem könnyű védekezni, ám a kellően erős akarat, meggyőződések vagy a stabil érzelmi állapot drasztikusan csökkenti a hatását, illetve egy kellően képzett reiatsu-kezelő is megérezheti a zavart a lélekenergiában, amit a program okoz (megbeszélés kérdése a JK-val, NJK-val). Alkalmazása komoly megterhelést jelent az idegrendszerre, túlzott használata esetén orrvérzés, fejfájás, homályos látás vagy legrosszabb esetben ájulás léphet fel.
Megjegyzés1: 7500 LP-t érő pluszt képes adni a reiatsu erejének néhány pillanatig, de ez nem jelent tényleges erősödést, csupán a lélekenergia nyomását növeli megfélemlítés céljából.
Megjegyzés2: A reiatsuja elrejtésére a HK-pontjai kétszereséig képes, percben számolva.

3) Óseo Cadáver (Csontos Hulla): Ahogy minden képessége, így a resurrecciónja is a Neurocomba van betáplálva, emiatt az oldalán csak egy közönséges kard függ zanpakutou helyett, parancsszó helyett pedig gombnyomásra aktiválódik. A program kiválasztása után testén egy letapogatáshoz hasonló fényjelenség fut végig a feje búbjától a lábujja hegyéig, nyomában pedig megjelenik valódi alakja. Fejére egy homlokot és az arc egy részét takaró sisakszerű maszkképződmény kerül, továbbá nyer egy extra pár kart is, mely közvetlenül az eredeti alatt csatlakozik a törzshöz. Bőre egészen sápadt, már-már hullaszürke lesz.
Resurrecciónjában karjaiban képes a csontjait manipulálni, és ezeket használja fel fegyvernek. Így például ujjperceiből lövedéket tud csinálni, vagy a tenyerén keresztül löki ki alkarja valamelyik csontját támadásként, de akár tud extra csontokat is képezni, amiket külön "kardként" használhat. Fontos még, hogy csontjai különleges felépítése okán, ha nem érintkezik a gazdatesttel, egy kemény tárgyhoz ütődve olyan rezgések keletkeznek benne, ami végül egy fülsértő hanghatás kíséretében felrobbantja, szétveti a csontot. A kemény tárgy lehet penge, kő vagy akár más csont is, de például ha egy ujjperc belefúródik az áldozatba, akkor a rezgést elnyeli a másik test.
A csontokkal való műveletek mérettől függően a használónak komoly fájdalmat okoznak, ezért Ric igyekszik kerülni a resurrecciónt, amikor csak teheti. Túlzott használat esetén a fájdalomtól zavar léphet fel a Neurocom működésében is, ami instabil képességhasználatot eredményezhet.

~ Szeret-nem szeret

+Szadulni másokat
+Nők
+Las Noches (mint épület)
+Manipulálni
+Cukkolni, kritizálni

-Méltatlan viselkedés
-Más fajok
-Szőke lányok
-Harc
-Kockázat

~ Felszerelés(ek)

- Neurocom
- Egy közönséges wakizashi
- Egy kereszt alakú fülbevaló, mely valójában egy apró szerkezet. Működésbe hozva képes elfedni az arrancarságára vonatkozó külső jegyeket, így a maszkját és a hollow lyukát.