Jelszó: "I am merely practicing/saying goodbye to you."
Név: Hiebara Kaijou
Kaszt: Akadémiai tanuló, harmadéves
Rang: Jóféle nemes
Nem: ffi
Kor: 151 év (rukia/renji korú)
Felszerelések: ez egy akadémiai tanulónál jó kérdés. Egyenruha, könyv, toll, papír.
Születési dátum: 04.01.
Kinézet: 170 magas, barna szem. Vékony arc, egy arckifejezéssel. Idegesítően hosszú feketés haja van, ez családi védjegy, és ilyen fura rendszerben van összefonva, fehér szövetdarabokkal.
Jellem: káosz, halál... najó, ez nem m.a.g.u.s. Egykedvű, unalmas alak, figyeli az eseményeket maga körül, és olykor konklúziókat von le belőle, amit megoszt az épp mellette állóval. Vallja, hogy ami van, az van, és teljesen minegy, hogy belepiszkálunk-e vagy sem. Aktívan ritkán viselkedik, ami edzéseken és órákon nem túl szerencsés. Ha nagyon muszáj és mindenki őt nézi, produkál valamit, de ha lehet inkább elkerüli ezeket a helyzeteket. Persze nyilván ő is cikinek tartja, amikor bénázik egy gyakorlaton, de erről nem beszél, inkább kerüli a szituációt, és az is zavarja, hogy függetlenül attól, hogy tanul-e vagy sem, átmegy a vizsgákon (ld előtörténet), de erről sem beszél, sőt saját magáról úgy egyáltalán nem szeret nyilatkozni semmit. Ha épp valamiért rosszkedvű, akkor az ismerőseivel hajlamos feleslegesen szemétkedni.
Zanpakuto: majd ha levizsgázik a karakterem
És most a nem kötelezők:
Hobbik: heverészik és henyél, lóg az órákról, unatkozik, dohánytermékeket szív, néha társasjátékozik, szeret fára és épületekre mászni, bérszámot fejteni, bálnát hegeszteni, és kolbászt kapálni, a haját rendezgetni, hogy jól nézzen ki.
Elősztori:
A magas rangú (Izuru családnál pl biztos magasabb) és befolyásos Hiebara nemesi családból származik, sokadik generációs értelmiségi. A hiebara család alapvetően építkezési vállalkozásból él, a fél (vagy akár egész, ha ez megengedhető a mesélők részéről) Seireiteit ők kivitelezték, és a javítási munkálatokat is mindig ők végzik.
Gyermekkorában főleg otthon tartózkodott, ezért keveset ismert meg a világ mocskából, ezért alakult ki benne az a szokás, hogy mindenkit egyenlő félként kezel (borjú az újkapura effektus). Szülei módosak, mindenféle eleganciára ki lett nevelve, de a lelki fejlődésével nem nagyon törődtek, mert ahhoz nem konyítottak fikarcnyit sem.
Kaijou szülei sokat adnak a taníttatására, amit úgy ahogy elvisel. Csak azért tanul shinigaminak, mert második gyerek, tehát a bizniszt nem viheti tovább, de a shinigami az nívós munka, és a szülei benyomták az akadémiára. A családja egyébként is jóban van Genryusai mesterrel, így a dolog nagyjából adta magát.
Amúgy pocsék tanuló, nem is annyira okos, se nem ügyes vagy erős, és nem is érdekli a dolog úgy egyáltalán, de a szülei nagyon nyomatják, és ezért valahogy mindig átmegy a vizsgákon.
Szüleivel a felvételije óta formális kapcsolatot tart csak, nem nagyon beszélgetnek, néha megkérdezik, hogy kell-e valami segítésg a sulival kapcsolatban, azt mondja, nem kell kösz, aztán a szülei bemennek, és megnézik a bizonyítványait, sóhajtanak, és elintézik, hogy jobb jegyeket kapjon.
Elsőszülött bátyjával jóban van, aki kiváló tanuló, kijárta már a Seireitei közgazdasági és jogi egyetemét, a család szeme fénye stb. Kaijou alapvetően vele lóg a hétvégéken, szívesen hallgatja a sztorijait, és tőle szívesen tanul dolgokat, nem úgy mint a tanáraitól.
Tanárai nem szeretik, mert nem nagyon szabad megbuktatni, hiába nem tanul semmit. Na persze komoly pénzeket és juttatásokat kapnak ezért, tehát annyira nem kell izgulniuk.
Iskolatársai azért szeretik, mert bárkivel hajlandó szóbaállni, rangtól függetlenül, mindenféléről lehet vele beszélgetni, mert nincs nagyon véleménye, és meghallgat. És csak kérni kell tőle pénzt, és ad. Aztán persze előbb utóbb visszakéri.
Megj:
olvastam itt mások elfogadásakor, hogy kap a karakter kidókat, de ez a szerencsétlen biztos hogy sokkal gyengébben áll ilyen szempontból, mint társai, szóval ha lehet akkor ebből levonhatnátok párat, ellenben jó lenne ha lenne egy vagonnyi befolyásos ismerősöm mindenféle njk nemesi családokból, és még annál is több zsebpénzem lenne.