A nap kélt már, pont, mint én az ágyból, de én valamiért félúton megálltam. Reccsent egy nagyot a hátam és szemeim tágra nyíltak, majd kiestek a helyükről. Eleinte nem tudtam szóhoz jutni, majd miközben visszabillentem a hátamra egy hangosat kiáltottam. Reméltem, hogy a környező lakosok nem gondolták, hogy éppen egy vad szeretkezésben volt részem, de már valószínűleg megszokhatták a napi 2.3 nő átlagommal, ami valljuk be egy magamfajta csődörhöz még csak átlagos volt. Pont, mint anno, mikor kisbabaként a világháborúban szolgáltam, úgy kellett ezúttal is felkelnem. Pontosabban legurulnom az ágyról, majd egy hirtelen mozdulattal felállnom. A hirtelen mozdulatban ismét reccsentem egy óriásit, majd ismét megnőtt a szemgolyóim térfogata és szám ismét nyitva állt. Így álltam tehát vagy két percig, amíg kipihentem a fájdalmat, ami a hátam visszaállításával járt.
Ezután fütyörészve öltöztem fel, hiszen adoniszi testemmel meztelenül alszom, talán egy magányos és szép nő betéved a szobámba, hogy a társaságom része lehessen. Hamarosan már az utcán jártam az egyik botomnak támaszkodva és végigcsoszogtam az utcákon, miközben megpróbáltam néhány nőt az alfa hím nézésemmel elcsábítani. A bordélyházba tartottam, hogy sürgősen növeljem az átlagomat legalább 0.1 ponttal, amihez körülbelül kétszáz nővel kellett, hogy lefeküdjek. Sima ügy. Útközben kissé elfáradtam és leültem a padra. Hátra dőltem az ég felé néztem és sok szép kerek női formát láthattam, amit sokan csak felhőnek neveznek, de az számomra primitív elnevezés. A nap szépen sütött, melegítette a járókelő nők gyönyörűséges dekoltázsait, mikben oly kellemesen megpihenhetnék. Egy ideig még bámészkodtam, majd mielőtt még elaludnék, megráztam magam, mint egy kutya, sőt az öreg bőröm úgy is viselkedett, mint egy boxer pofája, így igazán hasonló módon sikerült elvégezni a gyakorlatot.
Hamarosan már a bordélyházban is voltam. Csomó nő volt ott, de sokan nem voltak elegendőek a vágyaimnak. Túlságosan könnyen adták magukat, nem voltak prédák. Mindaddig gondoltam így, míg meg nem pillantottam egy drágaságot a tengerben.
Ó, milyen gyönyörű hátsója volt. Lábujjhegyen, a botomat megemelve lopóztam mögé. Nehéz volt, de megérte az eredményt, vagyis akkor még úgy gondoltam. Ragadozó pózba helyeztem a kezeimet, majd mikor teljesen mögötte voltam hátulról megfogtam a két mellét a kezemmel. Isteni érzés volt, folyt a nyálam és vártam a csábító választ, valami olyasmit, hogy "nálad találkozunk". Még tartottam tíz másodpercig, persze ha tudtam vagy engedi és utána egy kidouba kezdtem volna bele, persze, ha még a közelében lettem volna, ami nem lenne más, mint a Bakudou 01: Sai, mivel lefoghatnám a nőcit, amíg a beleegyezésével magamhoz cipelném. A magasba emelném és büszke lennék magamra, mint az alfa hím párzáskor.

Az utolsó kívánságomat? Vajon melyik? A dekoltázsok tengerében megfulladni? Nem tudom, hogy hova akar a kedves hölgy kilyukadni, de biztosan flörtöl velem, pont, mint az a földönkívüli nő, aki fogadtatott engem a Napon. Akármennyire is belém szeretett én nem hagyhattam, hogy elcsábítson és a szuperhumán DNS-emet felhasználja Galaxis uralmi vágyaira. Nem engedhettem meg, hogy a DNS-emmel a faját a többi faj fölé emelje, hogy felhasználja a világ legcsábítóbb emberét kísérleteire. Na jó, lehet, hogy mégis engedek a nőci kéjeinek, ha ennyire szeretné. Feloldozom fogságából, amit a felém intézett korlátlan vonzódása hívott elő. Feltápászkodtam és megszólaltam, miközben mutatóujjamat egy bizonyos pont felé szegeztem:
- Igen, az utolsó kívánságom, hogy megfoghassam az ikreket, mikor nincsen rajtuk gönc.
Az előttem álló leányzó azonban rájöhetett, hogy perverz dolgokra gondolok, miközben a melleire mutattam feltűnően. Egy tényező lehetett az, hogy ezúttal mindkét szemöldökömet feltoltam és az égben még táncikáltak is egy-kettőt, hogy feltűnjön a jelzés. A számat lassan és erotikusan nyaltam körben, mint ahogy azt a nagy könyvben megírják. A nyálam kissé csörgedezni kezdett, pont, mint az orromból a vér és mindkettőt próbáltam feltűnésmentesen visszaszippantani, de csak hangos szipogás és szíváshangokat lehet hallani, miközben mosolyom annyira szélesre nyúlt, hogy begörcsölt a szám. Úgy látszott, hogy a szám valami direkt kontaktusban állt a szemöldökömmel, hiszen az sem akart nagyon lejjebb tévedni a jelenlegi pozíciójánál. Gyorsan elfordultam a leányzótól és próbáltam megigazgatni a számat, ami nemsokára, szerencsémre, sikerült is, így szexi arcom nem nézett ki idétlenül. Visszafordultam, majd megint mondtam valamit.
- És a neved is érdekel, de az mellékes.
Mondjuk, ha már elcsábítom, akkor illett többet kérni, így folytattam.
- Egy házszám is jöhet.
Ismét mosolyra derültem, de ezt a mosolyt csak a visszafogottak közé lehetett sorolni, nem szerettem volna, hogy ismét megtörténjen velem a baleset.
A balesetről jutottak eszembe a háborús éveim, mikor egy gránáttal iktattam ki a hadsereget. Eldobtam a gránátom, majd mire robbant sikerült szétpüfölnöm a mesterlövészeket. Gyors voltam, mint a szél. Ha fiatalon kerültem volna ide valószínűleg én lennék az ura...*nyál megered*...a leányzók alsóneműinek. A gránát amúgy, mikor földre ért én már Floridában nyaraltam, egyszerre csak, hozzám igazán kevés, tizenöt, pont, hogy legális nővel. A gránát amúgy felrobbantott egy stratégiailag elengedhetetlen bázist, amivel meg is nyertem a háborút, persze a történészek ezt nem merik bevallani, inkább több emberre fogják. Nyuszik.