Jelszó: AUAAEO
Név: Matsuwara Sendo
Nem: Férfi
Kaszt: Shinigami
Szül. ideje: 1988. 09. 20.
Kor: 23
Emberként: 17
Lélekként: 6
Előtörténet Matsuwara egy megtört házasság harmadik gyermekeként született. Apja kanadai (politikus-író), anyja japán (bábszínész).
Szülei ötéves korábban szétváltak, mivel édesapja az írói pályát választotta a nagykövetségi, és kanadai-japán diplomáciai munkák után. Bár megkapták a kanadai letelepedési engedélyt, -végül sose éltek vele- a legidősebb testvér kivételével. Ő végül apjával tartott, majd kiváló hokijátékossá vált.
A kapcsolatot természetesen ezek után is tartották, és megesett, hogy Roku (aki az apával tartott) időnként meglátogatta fiatalabb testvéreit, mitőbb Sendoval elég jó viszonyba kerültek. A középső testvér
Ayame (lány) eléggé szórakozott, gyakorta keverte a bajt, így Sendonak eléggé oda kellett figyelnie rá. Főleg, hogy édesanyjuk mellékállást is vállalt, hogy eltartsak kettejüket és saját magát.
Sendo ezáltal vált eléggé önszerveződővé és fegyelmezetté. Gyakorta vállalt ő maga is diákmunkákat, hogy könnyebbé tegye anyja terhét. Emiatt sok idő nem jutott barátkozásra, és eléggé elidegenedett az emberektől mert iskola után vagy dolgozni kényszerült vagy otthon rendezkedett.
Halála: Egy éve volt hátra a középiskolából amikor meghivást kapott Ottawából, hogy egy fontos hokibajnokságon ha tud jelenjen meg mert Roku csapata döntős. Elvileg a többiek is megkapták a meghivót, a jegyeket de Ayama eléggé lebetegedett és csak Sendo tudott megjelenni.
Amikor eljött az idő, hosszú búcsuszkodás után felült a gépére amely lassan a fellegekbe emelkedett.
Az előrejelzések akkor hétvégére erős hóvihart jeleztek előre ezért a kellőnél 2 nappal korábban indult el, hogy semmi baj ne jöjjön közbe. Tokió-Vanquver járaton utazott és a 10 órás utat filmezéssel, zenehallgatással, olvasással és alvással töltötte.
Valahol Alaszka, az óceánban lógó félszigeténél haladhatott a gép amikor arra ébredt, hogy valami módon erősen megrázkódott. A bemondóban a kapitány felszólitotta az utasokat, hogy kössék be magukat mert egy sarkkörről érkező, nem várt hóviharba kerültek. Az ablakon kinézve csak a vaksötétet lehetet látni, valamint az üvegnek kocogó hópelyheket amit a belülről érkező fény gyege pislákolása világitott meg.
A rázkódás nem állt el, egyre csak erősödött mikor hirtelen egyrejobban elkezdett a gép zúgolüdni. Majd a felsikitó emberek hangát is túlszárnyaló zajból érezni lehetett, hogy hamarosan a repülő a mély tengerbe fog csapódni. Így is lett. A nagy robajj után hősünk elvesztette eszméletét, s mikor ismét magához tért az ágyában találta magát. Üvöltve nyerte vissza a tudatát majd mikor minden kitisztult kavargó elméjében, abban a tudatban élt, hogy mindez csak álom volt.
Kóvályogva osont ki, hogy valamivel hűsitse a felizgatottságtól izzó testét. A konyhába lépve egy furcsa öltözékű alak állt, mely katanát viselt. Először Matsu' azt hitte, még nem egészen ébredt fel, de az idegen felhivta a figyelmét, hogy vele kell tartania mert ebben a világban már nincs semmi keresni valója.
Sendo egy pillanatra nem értette miről beszél és mégis mit keres ez a fura fazon az ő konyhájukban, de később mindenre megkapta a választ.
Az idegen egy shinigami volt és bemutatta mi történt vele azóta, hogy nem volt magánál. A gépe valóban lezuhant a viharban, amit nem sok sikerrel találtak meg. Családja pedig mély gyászba borult.
Bár legszivesebben orditott volna a fájdalomtól és dühtől de nem tehetett semmit. Elkellett fogdnia sorsát, hogy az ő életének akkor és ott kellett véget érnie. Csöndben fordult az alak felé és halkan megkérdezte, hogy most mi vár rá. A shinigami erről csak annyit nyilatkozott, hogy a lelkek világában kell folytatnia „életét” máskülönben keserves fájdalmak során, ha még itt akar tekeregni valamelyik Hollow felfalja.
Hirtelen anyja lépett be a konyhába és egy pohár vizért jött, hogy megitassa a betegségétől legyengült és lázas nővérét. Észre se vette, hogy rajta kívül még ketten tartózkodnak abban a kis szűk térben.
-Ha lehet, legalább még hagyj nézzem meg őket mielőtt veled tartanék! Ha valóban elkell távoznom akkor szép emlékekkel tudjam lezárni. -A shinigami csendben bólintott. De figyelmeztette, hogy sok időt már nem lehetnek itt.-
Sendo követte vörösre sirt szemű anyját és végig nézte, hogyan gondoskodik nővéréről.
-Ugye velük minden rendben lesz? Ugye őket nem éri semmi tragédia mint amiben nekem kellett részesülnöm?
A shinigami csak annyiban tudta megnyugtatni, hogy ha továbbra is erősek maradnak, akkor valószinüleg átvészelnek minden nagyobb problémát.
A feloldozás után egy, a Földhöz hasonló, ám a modern helyett egy egyszerű és porosabb, középkori japánt idéző helyen találta magát. Elsőnek szokatlan volt számára majd kereste azt a személyt aki idehozta. Nem is igazán foglalkozott azzal, hogy hol van és mit is kellene kezdenie magával ahogy korábban ügyelt magáról. Járta az utcákat, kérdezte az embereket, de senki se tudott rajta segiteni. A kapuőrt is megkérdezte, de az is csak idegesen zavarta el. Holmi büdös kölök ne zaklassa az amúgy fontos munkáját.
Egy számára ismeretlen személy viszont megtalálta. Egy Kenzo nevezetű kereskedő volt aki megkérdezte, hogy hova siet amikor maradhatott volna nyugton nála.
-Azt a shinigamit kerestem aki idehozott! Válaszolta kétségbeesetten.
-Tudod az osztagát ahol szolgált? Vagy a nevét? Vagy azt egyáltalán, hogy milyen zanpakutouja van?
-Nem.....
-Akkor állitsd takarékra magad amíg ezt kinem deritetted! Nálam jó helyed lesz, amíg megnem találod azt a fazont. Amúgyse értem mi miatt ugrálsz ennyire. Nem a te súlycsoportod. A shinigamik és az olyan egyszerű lelkek mint mi, sose leszünk egyenrangúak! Ha le is pacsiztatok az elején, valószinű már azt se tudja ki a fene vagy te!
Matsuwara nem hagyott fel a további kereséstől. Volt egy rejtett érzés amitől kifejezetten közelinek érezte azt a személyt, de nem tudta megmagyarázni mi az oka ennek.
Teltek a napok, hetek és lassan kezdte feladni. Egy nap fontos szállitmányt kellett vinnie egy kevésbé biztonságos helyre. Maga se tudta mi volt az. Egy banda állta el az útját és közelitettek felé, hogy kifosszák és megszerezhessék a napi zsákmány adagjukat. Sendo viszont nem állt el. Tudta, hogy menekülnie kellene, de nem érezte azt a félelmet, hogy bármiben is hátrányban lenne a gazokkal szemben.
Ketten jöttek elől és egy hátulról. Lassan bekeritették, de nem mertek lépni. Sendo végig nézett rajtuk és próbálta kitalálni mitévő legyen. Majd egy kisebb faládát elemelve a hátsó emberhez vágta, kiverve kezéből a kést. Abban a pillanatban a másik kettő ugrott felé. Lefogták, a megsebzett rabló visszavette a kezébe a fegyvert és már arra készült, hogy megvágja, de egy közbelépő shinigami ezt megakadályozta.
Igaz, nem az volt akiről hitte, hogy jönni fog de megnyugodott, hogy megjelent egy akivel legalább beszélni tud.
Eléggé felüdülve, egyre erősödött benne az a rejtélyes érzés amit akkor érzett mikor a legutolsó shinigami közelében érzett. Mikor elkergették a rablókat, felajánlotta a halálisten az Akadémiai utat. Felismerte benne azt az erőt és tehetséget amivel egy lélek képes megütni a halálisten szintet.
Elhagyva a már megszokott otthonát, Matsuwara eltökélten edzett, hogy minél előbb kikerülhessen az Akadémiáról. Évekbe tellett, de nem adta fel. Egynap megtalálja azt aki idehozta és megköszönje amit érte tett.
Az Akadémián átütő sikereket ért el hakudából, jól szerepelt zanjutsuból és valamennyire zanpakutou használatból, shunpoban még eléggé gyengén szerepelt. A kihívásban aminek tétje legyőzni egy Hollowot, szintén jól szerepelt. Bár majdnem bajbasodorta a csoportját önfejűségével és merészségével, de végül mindenki rendben és egészségben térhetett vissza. Matsuwara Sendo számára az elteltidők során és a különböző megmérettetések során megismerte saját képességeit, zanpakutouját, annak nevét. Rájött, hogy a baleset és az, hogy elkellett hagynia az élők világát még nem jelentette valaminek a végét. Sőt! Az igazi kaland és élet csak most jött el számára, akkor is ha ez egy túlvilági környezetben kellett megtörténnie.
Kinézet:175 cm magas, fekete hajú. A szemszíne vörösesbarna, kissé oválisabb. A bőrszíne nyugatiasan fehér, apja révén. Általában a diszkrét és kényelmes ruhákat szereti, nem öltözködik kihívóan szabadidejében. Ünnepnapokon viszont nem veti meg a tradicionális ruhákat.
Jellem:Eléggé kettős jellemű. Általában megfontoltan cselekszik és gondolkodik, de időnként ebből a megszokásától ódzkodva képes eléggé kivetkőzni magából.
Lassabban hangolódik rá az új dolgokra, de ha a hangulata olyan, nem áll el a kockázatos és spontán tervek végrehajtásától.
A folyamatokban jó a szervező-tervező képessége, de mivel ebben még nem eléggé jártas tudatosan így sokszor lehet zavarba hozni és emiatt logikailag is eláll. Szakmai téren szereti az elöljáróinak közelében lenni egy komolyan tervezés pillanatában, hogy tapasztalatokat szerezhessen ezekből. Valószínűleg ebben is apja révén van vénája.
Eléggé kiegyensúlyozatlan, de igyekszik a személyes hibáin túllépni. Sokszor és sok helyzetben csak hideg fejjel dönt és lassabban oldódik bele érzelmileg. Hajlamos az emberekkel sértő és mogorva lenni.
A halála óta pedig különösen fél a magasban vagy a levegőben tartózkodni.
Zanpakutouja ÉS képességeiKinézetre egy egyszerű kesztyűnek tűnik, igazából cestus ami egy közelharci küzdősport hagyományos eszköze. Logikusan, mint minden kesztyűnél, ebből is egy pár van. Saját erejével emeli Matsu' energiaküszöbét és valamivel gyorsabb regenerációt biztosít számára nyugvó helyzetben, függetlenül attól, hogy áll, ül vagy fekszik. Ez a passzív tulajdonsága.
A neve
Jisuberi Földcsuszamlás 地すべり
A föld típusban jártas. Shikai formában egy csuklóra tekeredő lánc jelenik meg mindkét karján, a kesztyűből kiindulva. Szerepe az ellenfél berántása.
Kiengedési parancsa:
Tochi no yabu Retsu Meghasadt kéreg 土地の破烈
Képessége:-
Shishō shimasu! Felnyársalás 刺傷します
Egyenes irányban Matsutól az ellenfélig keresztirányú, (75° fokban) gránit tüskék szúródnak ki a földből 1,5 méter magasságig. Ha a cél figyelmetlen, könnyen keresztülszúrhatja egy ilyen karó.
Maximum 10 méterig hat ez a képesség.
--
Tochi ni otoshite kudasai! 土地に落として下さい Csapódj a földhöz!
Ha a lánc az ellenfél valamelyik testrészét éri a zanpautojára fejti ki a föld tömegvonzását (így nehezebb kezelni) , ha viszont rá is tekeredik akkor magára az ellenfélre.
Tulajdonképpen felerősíti a test tehetetlenségi erejét a gravitációval szemben, így az illetőnek kétszer nehezebb lesz erőt kifejtenie. A hatás csak addig tart amíg Matsu' a földön tartózkodik és a lánc az ellenfélen marad. A balesete óta M.S. tériszonyos és nem igazán szeret a magasban vagy levegőben tartózkodni, emiatt ez a képessége nagyban megsegíti, hogy egy levegőben tartózkodó ellenfelével is feltudja venni a versenyt. Ha megszabadul az "áldozat" a lánc fogásától, még két percig fogja magán vagy fegyverén érezni a hatását.
Szeret-nem szeretSzeret:
-kissé sunnyogni
-elmélkedni
-mozogni
-szédíteni
Nem szeret:
-tétlenkedni
-veszíteni
-meghunyászkodni
-várni