Annabelle Kemp
Mesélő
Hozzászólások száma : 61
Tartózkodási hely : Seireitei
Registration date : 2008. Sep. 21.
Hírnév : 6
Karakterinformáció
Rang: Mesélő
Hovatartozás: Gotei 13
Lélekenergia:
    (5000/15000)
 |  Tárgy: Tora Ikina =) Vas. Okt. 12, 2008 1:50 am | |
| Név: Tora Ikina
Nem: Nő
Életkor: 18 év
Karszt: Shinigami / Akadémiai tanuló =)
Zanpakuto: ? /Még nem tudni http://kepfeltolto.hu/i/?t=img&id=236480
Fajta: tűz
Parancsszó: ? /Még nem tudni
Kinézet: (avatar) https://2img.net/r/ihimizer/img83/7097/tora1ks2.jpg
Előtöri:
Sayaka Ikina kishúga vagyok. Nevelő szülőknél nevelkedtem. Annyira nem szerettem őket, mert sokat veszekedtek. Sayaka 18 évesen elment otthonról, hogy új életet kezdjen, munkába álljon és legyen saját lakása. Nagyon hiányzott nekem, ezért sokszor meglátogattam. Naphosszat beszélgettünk, vagy elmentünk valahova. Imádtam vele lenni. Igaz, nagyon komoly, néha már elég idegesítő volt, hogy mindig leszabályzott, ha valami „rosszaságot” tettem. Még régebben elmentünk együtt kirándulni. A tengerparthoz mentünk egy nyári napon. Onnan van az egyik kedvenc, számomra értékes fotó. Ketten vagyunk rajta. Ez a kép mindig nálam volt. Egyik este, fogmosás után felmentem a szobámba. Nem tudtam aludni, mert nagy vihar tombolt. Féltem a villámlástól. Üldögéltem az ágyamban, mikor hangokat kezdtem el hallani. Elkezdtem jobban fülelni, majd lementem a földszintre. A szülők veszekedtek. Az ajtó előtt megálltam és hallgatózni kezdtem. Egyszer csak apám egy tárgyat vágott a földhöz majd kutatni kezd az egyik fiókban. Annyira megrémültem, nem mertem tovább ott maradni, gyorsan felsiettem a szobámba. Egy táskába összepakoltam pár ruhát. Az ablakomat kinyitottam, majd megálltam egy pillanatra. Hülye eső...-gondoltam magamba, majd lemásztam az ablakomnál levő kerítésen. Egy párszor megcsúsztam, rendesen lehorzsoltam a könyököm, de nem érdekelt. A szakadó esőben futottam Sayaka háza felé. Mikor odaértem, testvérem ajtót nyitott, igazán meglepődött arccal. (Hajnali 3 körül járt az idő) -Tora, hát te? Tudod hány óra van? Csak hallgattam lesütött szemmel, kicsit pityeregve.-Mi történt? Mi ez a táska?-Elszöktem otthonról...-mondtam-Én féltem... és és nem mertem ott maradni... anyu és apu nagyon veszekedtek... és ne haragudj , mert hozzád jöttem...-majd sírva fakadtam és megöleltem Sayakát-Hé, nyugodj meg, Tora... Nincs semmi baj. Azt hitted, hogy majd elküldlek? Ugyan már... Gyere be, még a végén megfázol nekem.-vígasztalt testvérem. Mikor kicsit lenyugodtam, hátranéztem és megláttam valami ismerős dolgot az út közepén. Az az én fényképem!
-Fogd meg egy kicsit a táskámat Sayaka! Mindjárt jövök!-majd futásnak eredtem. Annyira zuhogott az eső, hogy alig láttam. Felvettem a földről a képet majd ránéztem. Ebben a pillanatban, a semmiből előkerült egy kocsi. Nagy fényesség, és dudaszó... Ennyire emlékszem már. Elütött az autó. Valami még dereng arról, hogy magához ölel testvérem, és az autó vezetője hangosan kiabál. Aztán nagy csönd és sötétség...
-Anyaaaa, nem akarok sulibaaa menníííí... olyan jól alszom...’-Ez él!’-Hülye hogy élne már, itt senki sem él... áá ezt te nem érted’-De hát megbökdöstem és valamit dünnyögött’-De most nem az a lényeg te idióta!...Kinyitottam a szemem, körülöttem kb. velem egyidős gyerekek. Sütött a nap, jó meleg volt. Bambulva lestem magam elé, nem értettem hogy mi történt. Majd az egyik srác bottal megbökte az oldalam.
-Áu! Hét te barom! Mit piszkálsz? – utánanyúltam, és a pólóját megfogtam. Majd a srác elpirultan lesett... öhm... felém. Majd magamra néztem és...
-ÁÁáááÁÁÁááááÁÁÁ! Te jó ég!! ’-Elég lengén öltözött csajszi...’-Szerinted nem látom?’-Hé fiúk, ne nézzetek már arra! =$-És most sprint innen de nagyon gyorsaaaaaaaan!!!!-indultam meg szélsebesen, nemtudtam merre hol vagyok és hova megyek, csak el innen.
-Basszus, hova tűnt a szoknyám?!! De gáz ááá, egy szál bugyiban ébredek egy tök ismeretlen helyen, ráadásul körülöttem egy csomó tízenéves fiú és lány!! Szerencse hogy a pólóm még megvan! De milyen méreg drága volt aza szoknyaaa T_T Na kerítsünk egy nadrágot, vagy valamit ! Jujj gázgázgázgázgááááz!!!!-A sikátorokat szelve belebotlottam egy lányba... szó szerint botlottam. -Jé macis! ^^-neveti el magát a lány a fehérneműm láttán.
-Jujj izééé, bocsika, hogy így beléd botlottam, csak csak sietős a dolgom... Mint látod öhm... izééé-vakartam a fejem naagyon zavarodottan.-Ugyan semmi. Talán tudok neked segíteni ^^-Igen? Megtennéd? Jujj ezer köszi! Ha lehet valami szoknyát vagy nadrágot vagy, tök mindegy nekem csak valamibe bújjak bele-elsietett a lány, közben és meg próbáltam valamiféle dobozok mögé rejtőzni. A lány hozott nekem egy szoknyaszerűséget (hasonlított inkább a lepedőhöz, mint szoknyához).
-Huh, ezer köszi, életmentő vagy! Á miket kell átélnem. Csak tudnám, hol a francban vagyok ^^”-Idekerülnek azok, akik meghaltak...-O_o Ehm... ez vicces volt... na szóval hol vagyunk?-Rukongai-ban, ahova a halottak lelkei kerülnek-Ááá... bár, valami dereng... Kocsi, fékezés, fények, dudálás... Na basszus! Te hallod, én meghaltam!-kaptam a fejemhez-Ezt mondom ^^”-Húúú... sok ez egy napra... Egyébként az én nevem Tora Ikina ^^-Eh, szia az én nevem Donna ^^-nagyon rendes lánynak tűnt ezért beszélgetni kezdtem vele. Azóta is nagyon jó barátok vagyunk. Neki köszönhetem jóformán, hogy élek (képletesen értve). Befogadott a családjába, és mindig együtt voltunk. Kicsit a nővéremre emlékeztetett. Hiányzott Sayaka, de nem tudtam semmit sem tenni. Aztán valahogy Donnával együtt az utcára kerültünk, ezért ő megtanított harcolni. Ügyes kis karforgatóvá lettem, nem tagadom. Egyik nap úgy döntöttem, beállok a shinigamik közé. Most jelenleg az akadémián tanulok, és tanulok és tanulok... és néha nem tanulok... és... naa a lényeg az, hogy az akadémián punnyadok egész álló napokat, hogy később védelmezzem az emberiséget a gonosz hollowokkal szemben!!!  Ehm... kis túlzásokkal, de ez a lényeg ^^”.
Egyik nap gondoltam Donnával együtt megvicceljük a kis falucska „Ottó-bácsi”-jaként ismert öregapóját, azzal, hogy ellopunk pár darab kenyeret az árujai közül. Eleinte jó heccnek tűnt. A terv tökéletes is volt. Donna bőszesen válogatott a péksütik között, míg én ügyesen elloptam két darab kenyeret az egyik polcról. Futásnak eredtünk, majd pár másodperc fáziskéséssel utánunk szaladt az apó is.
-Ejj, a picsa! De jól bírja az öreg!-Én megmondtam, hogy edzésben van-Csitt Donna, de nem is nagyon ellenkeztél-Na most váljunk szét!Majd találkozunk a "helyünkön"-Rendi-Bendi –Donna a sikátorba én meg a bekötő út felé futottam tovább. Majd mikor leráztam az öreget, belebotlottam egy alakba
-A fene, áú az orrom!-majd ránéztem az alakra és kikerekedett a szemem –Jééé Sayakaaaaaaaaaaaaa!!!!!!-nyakába ugrottam testvéremnek.-Szia, Tora! Látom, semmit sem változtál...Ugyanolyan modortalan kislány vagy...*-.-”””*-Látom, te sem, ugyanolyan ünneprontó vagy, mint régen...-püfögve válaszoltam.-Jajj ugyan már! Örülök hogy végre megtaláltalak! Már nagyon hiányoztál!^^-és magához ölelt. Később elvittem egy kocsma szerűségbe, ahol a shinigamik szoktak tanyázni. Ott elmondtam neki mi történt velem, és megfűztem, hogy csatlakozzon ő is a shinigamik közé.
HURRÁ! MÉG EGY EMBERKE, AKIT NEM FOGOK KÍMÉLNI!! Sayaka, jobb ha vigyázol...Muhahaha xD 
A hozzászólást Tora Ikina összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Okt. 29, 2008 8:50 pm-kor. |
|
Shihouin Yoruichi
Admin
 
Hozzászólások száma : 807
Age : 33
Tartózkodási hely : A semmi közepétől, picit balra ;)
Registration date : 2008. Sep. 05.
Hírnév : 114
| | Tárgy: Re: Tora Ikina =) Vas. Okt. 12, 2008 2:22 am | |
| Szép előtöri, ezért nem is mondhatok mást, mint hogy ELFOGADOMLélekenergiád: 5000 Pénz: 4000 ryou Üdv köztünk!  |
|
