Yoshida Yoriko

Tárgy: Yoshida Yoriko Pént. Jan. 27, 2012 7:29 am

Engedély rokoni kapcsolatra Yuko-nee-chantól: kipipálva ^^

Jelszó: oia oio

~ Adatlap

Név: Yoshida Yoriko
Nem: Nő
Kaszt: Shinigami
Szül. ideje: 2002. december 6.
Kor: 9
~ Emberként: 0
~ Lélekként: 9

~ Előtörténet

Egyszer volt, hol nem volt, a Soukyoku hegyén is túl, nem is olyan régen, a Lélektovábbképző Akadémiára nyert felvételt bizonyos Yamakida Natsue. A fiatal, hófehér hajú és jégkék szemű nő régi shinigami-család sarja volt, melynek édesapja kivételével minden tagja a negyedik osztagban szolgált hajdanán. Ominózus apuka, megszakítva a családi hagyományt a tizedik osztagba került, azonban a negyedik osztagból talált párt magának, így Natsue előtt apján kívül nem volt senki a családban, aki ne a gyógyítós osztagban szolgált volna.
A lánynak osztálytársa lett egy különc figura, Yoshida Shinju, egyenesen Rukongaiból. Bombaszakértő volt, Natsue akkoriban idegbajt is kapott tőle. Aztán a vizsga után azonos osztagba, nevezetesen a tizenkettedikbe kerültek, ezzel persze Natsue végleg szakított a család régi tradícióival, megszüntetve a gyógyosztagos beskatulyázást. Telt-múlt az idő, a lány az osztag egyik titkos laborjába került, amiről csak a kapitány kap jelentést. Shinjut persze itt sem úszta meg, másképp mondva ő is odalent dolgozott, Natsue nagy bánatára, ugyanis a bombász továbbra is az agyára ment. Lett is belőle sok-sok nagy bumm, és patinás veszekedés. Utóbbiak egyre szenvedélyesebbek lettek, míg aztán rájöttek, hogy ők tulajdonképpen nem is utálják egymást, minő gyalázat. Nem kellett a nagy szerelemhez túlzottan sok, és mivel a szerelmetes lángocska belobbanása után nem sikerült úgy összeveszniük, hogy abból öri-hari legyen, egy szép napon össze is házasodtak. Rá néhány évecskére gyerekük is született.
Mivel az én történetem innen kezdődik, a nevek a továbbiakban Shinjuról és Natsueről apucira és anyucira módosulnak. Sajnos nem volt rám túl sok idejük a sok kísérlet miatt (az első egy-két év kivételével °o°), így aztán, mivel amúgy is nagymamihoz és nagypapihoz jártak haza, a nagyszülők lettek a nevelőim. Nagymami egyébként a negyedik osztag számára termel gyógyszeralapanyagot, nagypapi pedig a tizedik osztagnál tologatja az állítólagos papírmunkát, bár a magam részéről efelől komoly kétségeim vannak. Szerintem csak azért mondja, nehogy nagymami azzal gyanúsítsa, kártyázgat munkaidőben. Szóval ők lennének a családom, legalábbis az a része, amelyiket ismerem. Apuci gyakran mesélt az emberi életéről, és az ottani unokahúgáról, aki szintén itt kering Soul Society-ben, ráadásul a tizenkettedik osztagban. Már négy-öt évvel ezelőtt is szinte mindent tudtam Yuko-nee-chanról és a tizenkettesekről *-*… de azt hiszem, időrendben kellene haladni a mesémben, miután elmondtam az alapokat…
Tehát ott tartottam, hogy a születésem után egy-két évig sikerült rám sok időt szakítaniuk a szüleimnek, azóta leginkább vacsoránál láttam őket. Akkor is leginkább azt hallgattam, ahogy a felnőttek a mindenféle összebarkácsolt gépecskémről panaszkodnak… nem tehetek róla, hogy az önmenő padlósúrolóm úgy döntött, neki a falat is le kell pucolnia! A tolóajtó persze megsínylette a hadműveletet, de na… három és fél évesen ez a masina igenis nagy teljesítmény! A csidi-csudi lélekenergia sem gondolta volna, hogy fel tud mászni függőlegesen is! T^T
Tehát így esett az első rémeset, és ez csak a jéghegy csúcsa volt. Szerencsére volt annyi sütnivalóm, hogy a szerkentyűimmel a továbbiakban óvatosabban bántam, és sokkal-sokkal jobban figyeltem a felnőttek beszélgetéseire. Nem értettem, min problémáznak mindig, ha megakadnak valamin, mikor teljesen egyértelmű megoldás is van a problémájukra… Felnőttek. Egyik este a szüleim ismét azt mesélték, hogy továbbra sem jutnak előre a kutatásukban, mire bátorkodtam megjegyezni a saját módszerem. Le is lettem hurrogva, hogy ne szóljak bele a munkájukba, gyereknek a játék mellett a helye… Kikérem magamnak, már kereken 4 éves voltam! ><’ Aztán persze másnap este elújságolták, hogy sikerült megoldani, az én ötletemmel -_-’ Ismét csak ennyit tudok hozzáfűzni: felnőttek…
És ez még csak nem is volt egyedi eset! Innentől kezdve többször is előfordult hasonló kergedelem. Persze, amikor megkértem őket, vigyenek magukkal a laborba, ismét alaposan le lettem hordva, mondván gyerek nem laborba való, pláne ilyen kicsi és olyan veszélyesbe! T^T De hát Yuko-nee-chan is ott van, és ő sem felnőtt! Na jó, korban fölöttem áll jóval, de rá is rá lehetne fogni ennyi erővel, hogy gyerek… nem? ><” Mindegy… a lényeg, hogy alaposan bevágtam a durcit és ugyan nem emlékszem pontosan, mi volt ezután, de azt hiszem, akkor lettem eltiltva a cukor minden formájától… mert állítólag hiperaktív vagyok -_-
De elhatároztam, hogy én bizony shinigami leszek, és akkor majd valaki kénytelen lesz velem foglalkozni a nagyszüleimen kívül is! >< És akkor végre láthatnám Yuko-nee-chant, a szüleimet munka közben, meg sok mindenki mást, és… annyira jól hangzik! *o* Ezt a témát persze 4-5 évesen nem lehet a szüleimnek, de még a nagyszüleimnek sem felvetni, pedig ők azért sokkal-sokkal megértőbbek és segítőkészebbek, és amikor valamelyik találmányom jól sikerült, és a nagymaminak is hasznára vált, nagyon-nagyon meg lettem ám dicsérve. *.* … Szóval ezt annyi idősen még nekik sem mertem elővezetni, mert azért nem… előbb utána akartam nézni a dolgoknak, meg megkérdezgetni, hogy mik is azok a felvételihez kellő kis dolgocskák arra az Akadémiára, ahol a halálisteneket képzik… Csak ez kicsit bonyolult hadművelet, ha a lélek nagyszülei a modernizálásról még csak hallani sem akarnak… ¬_¬ Pedig a digitális adatbázissal könnyebb lett volna. De végül megoldottam anélkül is. Már csak ki kellett találnom magamnak egy megfelelő időpontot, amikor jelentkezhettem. És persze ki mással beszéltem volna meg a dolgot először, mint nagypapival? Elvégre ő sokkal elnézőbb, mint a szüleim, de még nagymaminál is, igazi lazás öreg. *o* Mondjuk, ha ő ennyi idős fejjel is ilyen, akkor milyen lehet maga a 10. osztag? O.o Mert arról valahogy sosem hallottam… Annyira züllöttek lennének, hogy nagypapi inkább nem mesélt nekem róluk, nehogy tönkretegye az úgymond „gyermeki világomat”?
Azt hiszem, nem is kell jobban részleteznem az ügyeimet, legyen elég annyi, hogy 7 évesen végre ott állhattam az Akadémia kapuiban, és elkezdhettem tanulmányaimat, hogy majd egyszer én is olyan nagyszerű tudós shinigami lehessek, mint anyuci, apuci és persze Yuko-nee-chan. *w* Csak akkor még nem gondoltam bele, hogy ehhez olyan órákat is túl kell élnem, mint a hakuda és a zanjutsu. @_@ Pedig a kidou és a shunpo kifejezetten jól mentek, ahogy a shinigami történelem és a hollow ismeret is, csak ez a kettő ne lett volna! T^T De nem voltam egyedül a problémámmal. Más is akadt, akinek ez a kettő okozott nehézséget, és ezek nélkül könnyedén végzett volna akár 1 év alatt is. Így aztán Tsuki-nee-chant is elhívtam a nagypapi által tartott korrepetálásra, hogy gyorsabban haladhassunk mindketten. *o* Mert nem voltunk mi olyan ügyetlenek ám, a rendes tantervet könnyedén teljesítettük, csak akkor a többi tárggyal unatkoztunk volna, ezért kellett a nagypapi által tartott különóra. Így sokkal gyorsabban tudtunk haladni, és az első év végére már sikerült megismernem a zanpakutoumat is. *-* Erről azt hiszem, elég ha annyit szólok, hogy a belső világomban a viharos felhőkön állok, és mindenfelé villámok cikáznak, és a sok-sok elektromos kisülés között ott röpköd az a két ezüst ruhás tündérke, akik a zanpakutoum szellemeként funkcionálnak. Nagyon aranyosak *.*
Az Akadémiás időszak alatt persze felfigyeltem egy-két aprócska hiányosságra, úgyhogy elkezdtem írogatni magamnak bizonyos feljegyzéseket. Íme az első pont: készíteni egy korhű szimulációs termet az Akadémiának, ahol a tanoncok ugyanúgy sérülnek hiba esetén, mint rendes bevetésen, de bármikor le lehet állítani, ha a dolgok kezdenének elfajulni. Ennek hála sokkal többet és olcsóbban lehetne gyakoroltatni az újoncokat *-*. Na persze egy ekkora projekthez a 12. osztag felszerelésére is szükségem lenne, de majd egyszer eljutok odáig is, elvégre még az Akadémia második napján megfogadtuk Tsuki-nee-channal, hogy együtt elvégezzük ezt az iskolát, és mindketten bekerülünk a 12. osztagba. És Tsuki-nee-chantól tanultam azt is, hogy a cukor fontos a fejlődéshez, tehát agyő cukortilalom – persze csak nagypapiék távollétében. ^_^ Ezzel a háttérrel magam mögött töretlen lelkesedéssel tudtam kijárni az Akadémiát, hiszen ha a családtagjaim nem is, de Tsuki-nee-chan mellettem volt végig, így legalább egy olyan biztos pont akadt, akivel támogatni tudtuk egymást a sok lökedelem felnőttel szemben. Azok valahogy nem voltak képesek felfogni, hogy mi igenis vagyunk olyan okosak, mint ők, sőt ˇ^ˇ
Egyébként kiszúrtam, hogy egyesek mennyit tudnak szenvedni egy-egy sérüléssel. Úgyhogy feljegyzések magamnak, második pont: azonnali gyógyulást okozó pirula kifejlesztése, ami nem része az alapfelszerelésnek, tehát csak pénzért lehet majd megvenni. Valamiből fedezni kell a későbbi kiadásaimat is. ^_^ De most már ideje mennem, elvégre ma fog kiderülni, hova osztanak be minket Tsuki-nee-channal. Remélem, a 12. osztagba fogunk kerülni, és akkor hamar találkozhatok Yuko-nee-channal *o* De akárhogy is, mindenképpen meg fogom őt látogatni, hiszen nem rég volt a szülinapja, és ennek alkalmából még ajándékot is csináltam ám… remélem, tetszeni fog neki *.*

~ Zanpakuto

Neve: Tsuin Fueari – Ikertündér
Fajtája: villám
Shikai parancsa: Yuugi shiro, Tsuin Fueari! – Játssz, Ikertündér!
Shikai kinézete: shikai alakban az ikertőrök átalakulnak. Helyükbe két 40 centis ezüst pálca lép, melyek végén egy vékonyka lélekenergia-madzagon egy-egy 20 centi átmérőjű ezüstgolyó függ. A „madzagok” hossza szabadon módosítható a használó akarata által, így egész hosszútól a semmiig terjedhet (ilyenkor egészen olyanok a fegyverek, mint két jogar / Yoriko szavaival élve: varázspálca).
A gömbök egy-egy villámot képesek küldeni abba, amihez hozzáérnek, valamint a „madzagok” akarat által irányíthatók, általuk pedig a gömbök is (bár Yoriko szereti a pálcákat is mozgatni hozzá, mintha azzal irányítaná a gömbjeit).

Támadás(ok):
~ Kyuugi wo asobe, Tsuin Fueari! – Labdázz, Ikertündér!
Ennél a támadásnál a gömbökből azonos méretű „villám-labdák” távoznak, melyeket Yoriko a pálcája mozgatásával képes irányítani. A gömb alakú sűrített villámok hatalmas elektromos sokkot képesek okozni az ellenfélnek, ha hozzáérnek. Egy gömb egészen addig működőképes, ameddig hozzá nem ér az ellenfélhez. Miután felhasználta az erejét, eltűnik. A támadás addig él, ameddig legalább egy gömbvillám van.
Egy napon belül legfeljebb 2-szer használható, és minél több pont van zanpun, annál több gömbvillámot képesek létrehozni:
1 pont: 4 gömbvillám
2 pont: 6 gömbvillám
3 pont: 8 gömbvillám
4 pont: 10 gömbvillám
5 pont: 12 gömbvillám
6 pont: 14 gömbvillám
7 pont: 16 gömbvillám
8 pont: 18 gömbvillám
9 pont: 20 gömbvillám

~ Kirameke, Tsuin Fueari! - Szikrázz, Ikertündér! - zanpakutou 6 ponttól
A technika lényege, hogy 5 gömbvillámot elrejt a talajban, melyek egy 5 ágú csillagot formáznak, és aki ebbe belelép, azt igen súlyos áramütés éri, és ez egészen addig tart, míg ki nem kerül a csillagból, vagy Yoriko meg nem szűnteti (sokáig úgy sem tudja fenntartani, max 1 percig – maga a csapda addig marad ott, míg bele nem lépnek). A gömbök között villámok cikáznak, ez kelti az erős elektromos mezőt, ami miatt az ellenfél súlyos sérüléseket szenvedhet.
Küzdelmenként egyszer képes használni.

~ Kinézet

Mindössze 9 éves, 121 centi magas kislány. Egyenruhája átlagos, nincs rajta semmilyen módosítás. Egyedül az lehet feltűnő ezzel kapcsolatban, hogy övének mindkét oldalába be van tűzve egy-egy 30 centis tőr. Átlagos bőrszíne mellett felfigyelhetünk a mindig vidám arcot kiemelő világoszöld hajra, melyet röviden, egyenetlenül vágva hord: hátul pár centivel rövidebb, mint elől. Jobb oldalon egy ezüst csatocska díszíti a frizurát. Szemei nagyon világosak, szinte tökéletesen jégszínűek. Ezeket egyértelműen anyai ágról örökölte, míg hajszínét édesapjának köszönheti.

~ Jellem

Általában vidám, szórakozott kislány. Annak ellenére, hogy bizonyos dolgokhoz mennyi esze van, gyerek mivolta igen erősen rányomja bélyegét a viselkedésére. Sok mindent nem vesz olyan komolyan, mint kellene, jelentéktelenebb dolgokat pedig hajlamos a szívére venni. Könnyen elkeseredik, ha valami nem úgy sikerül, ahogyan ő akarta. Ilyenkor többnyire leguggol valahova nyafogni. Figyelemeltereléssel ez a viselkedésforma orvosolható, és ha elfeledtetik vele a nyafi kiváltó okát, ugyanúgy pörög, mint előtte. Ezen kívül hajlamos arra, hogy egy probléma számára nyilvánvaló megoldását csak akkor közölje azokkal, akik nem vették észre, ha már kiszórakozta magát (és ezt egy veszélyes helyzetben ugyanúgy képes eljátszani, mint egy játék közben).

~ Szeret-nem szeret

+ kísérletezni
+ új szerkentyűket kitalálni és összebarkácsolni *-*
+ shinigamiskodni
+ Tsuki-nee-channal cukorkát és más édességeket szerezni *.*
+ segíteni Yuko-nee-channak a munkájában, mert ő olyan ügyes *o*

- ha mindenhonnan elküldik, „mert gyerek oda nem való”
- ha nem figyelnek oda rá
- unatkozni
- korán ágyba bújni (még akkor is, ha egyébként tényleg kellene neki)
- elbénázni egy kísérletet figyelmetlenségből ._.”

~ Felszerelés(ek)

*Tanácstalanul nézegeti ezt a címkét a kitöltendő papírokon* Tsuki-nee-chaha~n, ide mit kell írni? T.T

Spoiler:

Tárgy: Re: Yoshida Yoriko Szomb. Jan. 28, 2012 7:11 am

Halihó, Yoriko-chan~! *3*

Nagyon aranyos, és ötletes karaktert, és előtörténetet kaphattunk tőled, nekem személy szerint nagyon tetszett. Főleg a "felnőttek..." megjegyzésein mosolyogtam jókat, hiszen a gyerekek egy része tényleg mindig ezt hajtogatja, hiszen a felnőttek mindig mindent túlbonyolítanak, na meg a gyerkőcöknél nincs is okosabb. *o*
Na szóval, hogy valami igazán érdemlegeset is mondjak... xD Kivetni valót nem találtam az előtörténetedbe, még csak egy elgépelést se (bár lehet, hogy van, csak én nem vettem észre ._.). Egyszerűen nem tudok mibe belekötni, így tehát az előtörténeted elfogadom.

Szint: 1.
Lélekenergia: 5000
Tőke: 4000 ryou
Osztagod: 12.

Ne felejtsd el elkészíteni az adatlapod, valamint elintézni a különböző stipistopizásokat a megfelelő helyen. Ezen kívül kérlek, készítsd el a pontozásodat, és jelentsd be a Pontozósdi című boardunkban. Amint ezt megtetted, máris kezdheted a játékot! Smile