Név: Kuniyoshi Isozaki
Kor: 15
Születésnap: nov: 23
Kinézet: ami a képen van XD
Magasság/Súly: 163cm/50 kg
Vércsoport: A pozitív
Természete: könyen barátkozik, kiáll mindenkiért és mindig betartja az igéretét
Rang: helyetes Shinigami
A nevem Kuniyoshi Isozaki és egy helyettes Shinigami lettem, de ezt egy kicsit később. Már 8 éves koromtoll láttam a szellemeket de igazán jól látni csak 15 évesen kez tem jól látni őket. Egy nap mikor hazafelé mentem levágtam az utat hogy hamarabb hazaérjek, de egy csomó rossz alakkal találkoztam akik bántottak egy náluk kisebb fiút. Oda szóltam nekik hogy hagyák békén de csak azt tudták válaszolni. - Húzz el innen mielőtt baj lesz, ez nem a te dolgod. -Mondták.
Szerintem meg az én dolgom csak nem hagyom hogy egy kis srácot bántsatok, miért nem veletek egy korú vall verekedtek?? -Mondtam nekik. -Hát jó akkor téged intézünk el először te nagy szájú. -Mondták. És nekem rontottak mind a hárman. Gyorsan elintéztem öket és utána oda mentem a fiú hozz és meg kérdeztem tőle hogy van , ö azt mondta hogy jól mire meg kérdeztem a nevét és hogy hol lakik. -A nevem Kiba és itt lakok a közelben. -Rendben akkor haza kísérlek Kiba, rendben? -Mondtam. -Rendben és köszönöm. -Ne köszönd. -Mondtam. Mikor végre haza kísértem a fiút az anyukája meg kérdezte tőlem hogy nem akarok velük vacsorázni, de én azt mondtam hogy köszönöm nem mert sietnem kell haza majd máskor. És haza felé vetem az irányt. Mikor végre már majd nem otthon voltam halottam egy furcsa üvöltözést, aztán meg nagy füstöt és robbanást. Egy embert és egy szörnyet láttam harcolni egymással. A szörnynek(amit később megtudtam hogy egy lidérc) a mellkasán egy lyuk volt és fehér volt a feje, a lány meg egy fekete kimonóban volt és egy fura kard volt a kezében. Elég sokáig harcoltak és én csak bambultam és magamban szurkoltam annak a lánynak. De a lány megsérült és nem tudott tovább harcolni, ezt a lidérc ki használta és neki is akart támadni a lánynak de én oda ordítottam hogy a lány meg meneküljön, csak arra nem gondoltam hogy ha engem támad meg akkor mit csináljak így inkább elkesztem futni a lidérc természetesen követet. Egy darabig futottam aztán észre vettem hogy a lidérc el tünt és nem követ engem, rögtön vissza is mentem a lány hozz és meg is kérdeztem hogy van, mire ö azt válaszolta. -Jól vagyok de menekülj innen mielött vissza jön a lidérc. -Mondta a lány.
-Lidérc?!!, mi az hogy lidérc és miért üldöz téged??? -Kérdeztem tőle. -A lidérc az amit láttál és nekem megkellet volna ölnöm de nem sikerült figyelmetlen voltam. -Mondta. -Aha értem ezt most hagyuk gyere velem mielőtt a lidérc vissza jön.
-Mondtam neki és felsegítettem. Mire ö. -Hogy hogy feltudtál segíteni?? -Kérdezte a lány? -Nem tudom de most ne ezzel törődjünk. -Amúgy hogy hívnak, biztos neked is van neved??? -Kérdeztem. -A nevem aya, téged hogy hívnak? -Engem Isozaki-nak. És megint halotuk a lidérc hangját. Aya azt mondta nekem hogy meneküljek de én mondtam neki hogy nem hagyom itt , így úgysem tudd harcolni. -Jól van ha segíteni akarsz akkor csak egy mód van rá. -Mondta Aya. -És mi lenne az?? -Kérdeztem Aya-toll. -Ha halálistent csinálok belőled. -Közölte velem Aya. -Rendben akkor csinálj belőlem halálistent. -Mondtam neki. A lidérc csak egyre közelebb jött és csak azt mondta hogy felfalbenünket.
És mikor már nagyon közel volt akkor Aya halálistent csinált belőlem, és rögtön neki is támadtam a lidércnek. Elsőnek a kezeit vágtam le de Aya oda ordított hogy a fejét céloztam és én rögtön a fejébe vágtam a kardomat és a lidér elis párolgot. Aya teljesen meglepődött a harc során hogy milyen jól harcolok és hogy lehet ekkora lélek őlökardom és lélek energiám. Pedig ö csak egy kis energiát adott át nekem de ez a kicsi energia felébresztette bennem a saját halálisten erömet. Azután magamal vitem Ayá-t ameddig felgyógyul a sebeiből. Szerencsére volt nála póttest amibe bele bujt addig amedi felépül. Amedig Aya felépült a sebelyiből megtanított nekem mindent amit csak tudnom kell a halálistenek röll és a lidércekröl.(Pl:mi a halálistenek feladata és hogy ismerjem meg a lélek ölökardom meg hogy miért kell a lidérceknek a fejére célozni ......stb). Megtudtam hogy a kardom neve Zangeku. És hogy van egy másik formája is amit Ban-Kai-nak neveznek, de ez egyelőre nem foglalkoztatott. Aya mikor már felépült elvitt engem a tísztalelkek városába hogy hagy maradjak helyetes Shinigami. Nagyon sok győzködés és könyörgés után meg kaptam a helyetes Shinigami posztot és vissza is engedtek a világomban.
Így szereztem meg a Ban-Kai-m:
Mikor úgy gondoltam hogy erősebnek kell lenem hogy minél jobban megtudjam védeni a családom és barátaimat elmentem a tiszta lelkek városába és megkerestem Aya-t és azt mondta hogy ö tud nekem segíteni és mondta hogy mennyek vele. Én követem és egy föld alatti terembe mentünk és azt mondta. - Ez a bábu segíteni fog neked abban hogy elérd a Ban-Kai-d 3-nap alatt, csak annyit kell tenned hogy belevágod a kardod. -Mondta Aya. És ahogy ezt kimondta már benne is volt a kardom a bábuba és megjelent egy fekete és sárga ruhás, hosszú hajú alak akit Zangekunak hívtak(ő volt a kardom szelleme). Elmondta hogy lekel győznöm ha elakarom érni a Ban-Kait, de csak egy kardal tudom megsebesíteni. Ahogy ezt elmondta rögtön megfogtam az egyik kardot és neki is rontottam nem sok sikerrel mert ahogy össze csaptunk a kard a kezemben eltört és ezt Ryu ki is használta és azonnal nekem támadt de szerencsére könnyen elugrottam a támadás elöl. Mikor már a 10.-kard is eltört a kezemben arra gondoltam hogy olyan kardot keresek ami nem úgy néz ki mint az eredeti, de nem találtam csak egy nagyon hasonlott és ezzel neki is támadtam és a kard nem tört el.
Mikor még egy szer neki támadtam volna Zangeku eltűnt mire Aya azt mondta hogy majd holnap folytatjuk. ez így ment 3-napon keresztül, de a harmadik nap le is gyöztem Ryu-t. Nem volt könyü de megtaláltam azt a kardot amiteljesem máshogy néz ki mint az eredeti és neki rontottam Zangeku-nak akit legyőztem és át változtam.
Amikor már megszereztem a ban-kai-m 2-hétig gyakoroltam a Ban-Kaim használatát, azért kellet rá két hét mert 3-nap alatt elértem és nem tudtam kitapasztalni az erejét. 2-hét után már tökéletesen elsajátítottam a Ban-Kaim, és még egy kicsit ott maradtam a Tiszta lelkek Városában.
Ban-Kai -ban a ruhám fekete és vörös színű.
Lidérc maszkom születése:(ez akor történt mikor még nem volt Ban-Kai-m)
Ezt a formámat az emberi világban szereztem meg mikor egy igen erös lidérc átt jött az emberi világba.
Nem haboztam rögtön utána indultam hogy elintézem, elsö látásra nem tünt erösnek mert igen vézna lidérc volt, rögtön neki is támadtam és levágtam a kezét és lábát és ezzel aszt hitem hogy le is gyöztem de rám lött valami ragados és maro anyagot amitöl nem bírtam mozogni. A lidérc nekem jött és felborultam a kardomat nem értem el és a lidérc már meg akart ölni de egy lélekenergia löketel elrepitetem és már az a fura anyag sem volt rajtam. Már indultam a kardom felé amikor éreztem hogy az eröm böl vesztetem és nem sokal a lidérc is mondta hogy az anyag amit rám löt az nem csak mar és tapad, hanem a lélekenergiát is lecsapolja és ha netántán valaki letudja rombantani magárol akkor ö meg eszi a darabjait és ezzel ujj eröre tesz szert. A kardomat nem értem el és kézel brobáltam védeni a lidérc támadásait, már alig birtam védekezni mikor ott voltam a kardomnál mível megprobáltam oda terelni a lidércet, de már a kardomat sem bírtam felemelni erre megszolalt bennem az én hangomon valaki és azt mondta: - Szánalmas vagy Isozaki még egy ilyen vézna kis lidércet se tudsz megölni, majd én megmutatom neked hogy harcolj.Mondta és az arcom ra félig rájött egy fekete lidércmaszk és felkaptam a kardom és levágtam a kezeit és az egyik lábát. Ekkor már a lidérc menekülni probált és utána is mentem(a lidérc formámban voltam még). Megáltam és megprobáltam leszedni a maszkot az arcomról, ami nagy nehezen sikerült is és közben könyörgöt a lidérc alakom hogy ne álljak neki ellen mert igy sokal erösebek vagyunk de síkerül leszedni és utána saját kezüleg vágtam a kardom a lidérc fejébe.
