Jelszó: acbnz
Engedély: van

~ Adatlap

Név: Mai Cabaniz
Nem: Nő
Kaszt: Arrancar
Rang: 61. arrancar
Szül. ideje: május 13.
Kor: 46

• Emberként: 17
  
• Lélekként: 29

~ Előtörténet

1964. tavaszán egy egészséges kislány látott napvilágot Sapporo egyik kórházában. Családja negyedik gyermeke volt, ő volt sorban a harmadik lány. Testvérei közl csk egy volt nála lényegesen idősebb, bátyja nyolc-, ikernővérei kétévesek voltak amikor ő megszületett, bár valószínűleg mind a négyen azt kívánták, hogy bárcsak világra se jöttek volna. Édesanyjuk egy textilgyárban dolgozott szövőnőként éhbérért, fizetése vajmi kevés volt egy hatfős család eltartásához különösen egy olyan apával, mint amilyen nekik jutott. Nem csak alkoholista és dohányfüggő volt, de hatalmas adósságba is verte magát alvilági szerencsejátékokkal, rendes munkája nem volt és verte mind a feleségét, mind a gyerekeket. A rendőrség azonban tehetetlen volt, hiába jelentették fel a férfit a szomszédok, az anya mindig megesküdött, hogy a kék-zöld foltokat nem bántalmazástól kapták, Mai és testvérei pedig féltek beszélni. A mostoha életkörülmények miatt a kislány zárkózott és befelé forduló lett, rendszerint szótlanul tűrt mindent, amit vele csináltak, legfeljebb némán sírt. Az apa azonban egy idő után már nem lelte örömét az ütlegelésben és új módszerekkel kívánta eltorzult személyiségének sötét vágyait kielégíteni. A három fiatal, megfélemlített kislány ellenkezni sem mert, amikor a férfi hozzájuk nyúlt, hiszen verés lett volna a jutalmuk. Így azonban sokkal rosszabb dolgok történtek az akkor 8 éves Maijal és nővéreivel, bátyjuk pedig ekkor szedte össze végre a bátorságát, hogy húgait magához vegye és megszökjön velük egy jobb élet reményében.
A fiú többé-kevésbé boldogult, ám így is csak éppen meg tudta keresni a mindennapi betevőre valót. Legalább éhen nem haltak, de nevelésre már nem nagyon jutott ideje, így az a tanárokra jutott volna, ha Maiban nem fejlődött volna már ki ekkorra két legfőbb fóbiája, a férfiaktól és az érintéstől való félelem a mentális stressztől. Félelmét már akkor is verekedéssel vezette le, és állapota egyre rosszabbra fordult idővel. Bátyja, akitől a kislány szintén félt, úgy döntött, hogy a problémát kikerülve lányiskolába íratja be Mait, de neki valójában pszichológusra lett volna szüksége - azonban arra nem volt pénze a csonka családnak. Maradt a félmegoldás, ami már csak azért sem volt teljes, mert ez csak a lány egyik félelmének forrását szüntette meg. Haptephobiája miatt új iskolájában is problémás gyereknek számított, barátok és segítség híján pedig egyre mélyebbre csúszott lelki defektusával, amit csak tovább súlyosbított a nélkülözés.
14. szülinapján elégelte meg végleg a földi létet és próbálkozott először öngyilkossággal, ám ekkor még talán nem volt meg benne a kellő bátorság ahhoz, hogy egy biztos módszert válasszon. Ekkor végre kórházba került a vérveszteség miatt, és az orvosok hamar felfedezték betegségét, így szakértő kezek közé kerülhetett. Terápia segítségével sikerült valamelyest úrrá lennie félelmein, azonban abba a hibába esett, hogy idő előtt azt hitte, meggyógyult. A kezelés nélkül gyorsan visszaesett az állapota és hamarosan újra megpróbált véget vetni az életének, ezúttal csak a vakszerencsének köszönhette, hogy túlélte. Viszont hiába az isteni jel, ő ezt nem így érzékelte, és ironikus módon harmadik próbálkozása felé igyekezve elütötte egy szabálytalanul közlekedő autós: vágya így teljesült, csakhogy nem úgy, ahogy ezt ő szerette volna.
Nem tudta elfogadni, hogy meghalt, így nem is kelhetett át Soul Societybe. Talán jobb is volt neki úgy, hogy egy hollow előbb rátalált a nyugtalan lélekre, mint egy shinigami, így Mai idővel elfelejthette mindazt a szörnyűséget, ami vele történt emberi életében. Gondolatait félelem helyett bosszúvágy és éhség töltötte meg, első áldozata természetesen minden baja forrása volt. Apja ekkor már börtönben ült miután megölte feleségét, de az újjászületett léleknek ez nem okozhatott gondot. Az első étkezést aztán követte a többi, mondhatni a lidércek szokásos útját járta Mai. Növekvő éhségét a lelkek után gyenge shinigamik és hollow-fajtársai csillapították, mérgezett karmaival ugyanazt a rettegést ismertette meg prédáival, amelyet egykoron ő is átélt - persze mind férfiak voltak. Aztán évek múltán, több száz gyűlölt hímmel a bendőjében megszűnt egyszerű lidércnek létezni és számos másik végtelen éhségtől szenvedő hollowval egyesülve gillianná vált. Személyiségeik összekeveredtek, de a legdominánsabb közülük a továbbra is bosszúszomjas lány elkárhozott lelke volt, és a dominancia azt is jelentette egyben, hogy egy, a többinél értelmesebb menos grande keletkezett, amely céltudatosan folytatta a táplálkozást egészen az evolúció következő lépcsőfokáig.
Mikor Mai adjuchassá vált, személyisége már merőben más volt, mint azé a lányé, aki otthagyta az anyagi világot. Józan eszével együtt ugyan félelmei is visszatértek, de a többi őt alkotó hollow jótékony hatással volt mentális állapotára, amely immáron emlékek hiányában csak egyszerű félelemként kezelte betegségét, és nem roppantotta össze elméjét. Egyúttal személyisége is nyíltabb lett, céltudatossá, határozottá és vakmerővé vált, csupa olyan tulajdonság került felszínre benne, amely eddig még nyomokban sem volt nála megtalálható. Társakat, szövetségeseket gyűjtött maga mellé, néhány olyan adjuchast, akiket hasonló mentalitásúnak vélt, és velük együtt próbált boldogulni a hideg, végtelen sivatagban. Azaz nem csak próbált, boldogult is. Gyenge, könnyű célpontokra vadásztak, de akkor sem ijedtek meg, ha egy erős magányos farkasba botlottak bele, hiszen csapatban támadva a náluk hatalmasabb ellenfeleket is le tudták győzni. Harcoltak a túlélésért és az erősebbé válásért, területükön pedig idővel hírnevet szereztek maguknak. Ám az idillinek tűnő (ám persze korántsem az) körülmények csak addig tartottak, amíg egy bizonyos Aizen Sousuke meg nem neszelte Mai és kis csapata létezését.
Bár a lány számára nem volt ismeretlen a shinigami neve, hiszen egész Hueco Mundóban elterjedt az uralmának híre, arra korántsem számított, hogy az 5. osztag egykori kapitányának felkelti az érdeklődését a személye. Persze mivel személyesen nem találkozott még vele, így amikor Aizen megjelent előtte és társai előtt, a magas lélekenergiából és a nyilvánvaló jelekből tudta csak megítélni, kivel is állnak szemben. Félelem és ijedtség fogta el, hiszen nem tudta mire számíthat a férfitől, ő azonban Mai meglepetésére békés ajánlattal érkezett. Relatíve békéssel. Ugyanis sok szépet és jót ígért a nemes céltól kezdve a hatalmon keresztül a kihívásokig, de cserébe elvárta, hogy a társak egymás ellen forduljanak. A kapitánynak csak a legerősebb kellett, senki más. Mindannyian felismerték, hogy aki Aizennel tart, az olyan erőhöz jut, amely messze felülmúlja minden eddigi képzeletüket, és ezzel szövetségük máris felbomlott. Mait is megrészegítette a lehetőség a kiugrásra, a halálistenhez képest mindegyik társa jelentéktelen volt, neki pedig a lehető legerősebb szövetségesre volt szüksége, egy olyasvalakire, aki mutatja neki az utat és célt ad neki. Habozás nélkül rontott neki az immár ellenségévé vált adjuchasoknak, és bár a harc hosszú volt és véres, végül ő jött ki győztesen, ő követhette Aizent Las Noches palotájába. Furcsa módon egyetlen pillanatig sem érezte úgy, hogy elárult volna bárkit is, csupán a győzelem és egykori társai húsának édes ízét érezte diadalának pillanatában. Nemsokára pedig már azt is megtapasztalhatta, milyen arrancarnak lenni, milyen visszanyerni az emberi külsőt és milyen olyan hatalmat kézben tartani, melyről eddig álmodni sem mert.

~ Kinézet

170 cm magas, karcsú, sportos alkatú, fiatal lány kifejezetten nőies külsővel. Hosszú, egyenes szálú, derékig érő barna haja van, szemei szintén barnák. Frufruja eltakarja homloka jobb oldalán található hollow lyukát, melyet maszkjának maradványai vesznek körbe. Öltözködése igen kihívó, mélyen kivágott felsője remek bepillantást enged dekoltázsába, rövid szoknyája és combközépig érő fehér harisnyája pedig hamisítatlan zettai ryouikivé teszi. Zanpakutouját (két tőr) combjára erősítve viseli, a szoknyája alá rejtve.

~ Jellem

Mai több fóbiától is szenved, ezek közül a legmarkánsabban az androphobiája (férfiaktól való félelem) és a haptephobiája (érintéstől való félelem) jelentkezik. Képtelen elviselni, ha ellenkező neműek vannak a közvetlen közelében vagy akárki megérinti őt, ilyenkor agresszívvé és erőszakossá válik, gondolkodás nélkül üt-rúg amíg el nem múlik a félelmet okozó állapot. Ám ettől függetlenül is könnyen felkapja a vizet, könnyen talál okot arra, hogy megutáljon valakit, bármilyen gyengeségnek vélt tulajdonság elég ehhez. Kedveli azonban az erős, céltudatos, határozott jellemet, azt, amelyet ő is képvisel egyébként. Bátor és vakmerő, nem fél kiállni az erősebbek ellen sem, de a legjobban abban lel élvezetet, ha a söpredéket taníthatja móresre.

~ Képesség(ek)

Mai nem csupán lidércekkel vagy lelkekkel tudja étvágyát csökkenteni, hanem különféle mérgekkel is, ebből adódóan immúnis mindenféle és fajta méregre. Ezen túl képes megenni szinte bármit, beleértve ellenfelei energia-alapú támadásait (feltéve ha nevezett ellenfél gyengébb nála).

~ Zanpakuto

Neve: Gato Monstruoso [Macskaszörny] (eredet)
Parancsa: Odokase [Fenyegesd!]
Resurrección: Resurrecciónja aktiválásakor Mai alaposan megváltozik (kép). Haja kifehéredik, szeme besárgul, fejére méretes csontfülek kerülnek, arcán macskabajusz-szerű festés jelenik meg, szemfogai pedig kissé megnőnek. Karmokat és farkat is növeszt, utóbbi vége lángol, és képes vele ostorként csapkodni. Ebben a formában fizikai ereje és gyorsasága drasztikusan megnő, lehetetlennek tűnő manőverekre és abnormális méretű ugrásokra lesz képes. Harcstílusa elsősorban pusztakezes harcra épül, lévén fegyvere nincs ebben az alakban.
Támadások:

• Bola de Fuego [Tűzlabda] - Szájából képes forró, nagyjából egy méter átmérőjű tűzlabdákat lövellni akár gyors egymásutánban is. Erejük valamivel nagyobb, mint egy baráé.
  
• Garras Inquietante [Kísértő Karmok] - Karmai méreggel vannak átitatva, mely az áldozatba jutva eleinte csak erős zsibbadást, esetenként bénulást okoz a sebzett testrészben, ám ha a méreg a véráramba kerülve eléri az agyat, akkor félelmet keltő hallucinációkat okoz. Ehhez nagyjából öt percnek kell eltelnie a karmolás után, és legalább négy karomnak érintenie kell az ellenfelet. A karmok egyébként lövedékként is szolgálhatnak, a muníció összesen tíz "töltényből" áll.

~ Szeret-nem szeret

Szereti...
...a verekedést
...a magabiztosságot
...a rendet
...a pontos utasításokat
...a megszégyenített ellenfelet

Utálja...
...a férfiakat
...ha megérintik
...a gyengeséget
...a gyávaságot
...a fegyelmezetlenséget