Yamato vs Raiden

Tárgy: Yamato vs Raiden Kedd Jún. 21, 2011 5:00 am

Már-már reménykedtem abban, hogy nyugodtan aludhatok egy zúzós buli után, de valamelyik tökfilkó megint Csete-Patét rendezett. Lehet, hogy az a kis csaj nem tudom, a nevét csak annyit tudok, hogy nemrég költözött be a raktárba. Szívem szerint beleépíteném a falba vagy a padlóba, de mivel még elég fiatal nem leszek gyerek gyilkos. Gyilkosnak gyilkos vagyok, de csak azért lettem az, hogy épségben meg tudjak szökni SS-ből még annak idején.
Nagy nehezen kikászálódtam az ágyamból és a szekrényem felé vettem az irányt, hogy felkapjak valami ruhát és kitámolyogjak a konyhába inni egy jó erős feketét. Igen, mint mindig megint bulizni voltam és ez most ütősebb volt, mint a többi. Az a legnagyobb baj, hogy tulajdonképpen pár dologra nem emlékszem. Csak annyira emlékszem, hogy megérkeztem és elkezdtem inni. A többire nem. Lehet, hogy ki kéne, deríteni még mielőtt szárnyra kap valami nagy hülyeség, amit elkövettem, de nem is emlékszem rá. De most komolyan. Lehet, hogy meztelenül táncoltam egy bárpulton, de az is lehet, hogy beledugtam a tökömet egy kipufogóba segg részegen vagy a faszom se tudja, de azt tudom, hogy tele vagyok kék foltokkal és nagyon fáj a fejem, ami arra utal, hogy iszonyatosan sokat ittam. Vagy az is lehet, hogy drogoztam, de azt még soha életemben nem csináltam szóval nem tudom, hogy milyen hatása van. Mondjuk inni is csak nagyon ritkán, de akkor nagyon sokat, de ez most mellékes.
Nagy nehezen lekommandóztam úgy a konyhába, hogy senkivel se találkozzak, mert most valahogy nincs kedvem velük összefutni. Elég volt az, hogy az a kiscsaj felébresztett a szokásos ordibálásával. ~De most komolyan miért jó az neki, hogy korán reggel felébreszti a népet?~ kérdeztem magamtól majd ránéztem az órára és tágra nyíltak a szemeim. A tágra az nem is kifejezés a szemgolyóim majdhogynem kigurultak a helyükről mikor megláttam, hogy délután egy múlt. Azt se tudom, hogy mikor feküdtem le és azt se tudom, hogy milyen nap van. Lehet, hogy a jó kis kávé után el kéne mennem, körbenézni és keresni kéne egy újságot, amibe benne van a pontos dátum. Nagyon csúnyán kiüthettem magam, ha azt se tudom, hogy milyen nap, de most komolyan. Ennyire még soha a büdös életben nem basztam be, mint most, de most komolyan. Az is lehet, hogy kimegyek az utcára és mindenki rajtam röhög és képeket mutogat, hogy milyen brutálisan ki voltam ütve és, hogy miket csináltam.
Nagy nehezen lefőztem a kávémat és ízesítettem, mint a barom majd leültem a kanapéba és néztem ki a fejemből. Arra próbáltam rájönni, hogy vajon mit csinálhattam előző este, de nagyobb volt a sötétség, mint egy feketelyukban. Lehet, hogy elsőre nevetséges, de képzeljétek a helyembe magatokat és megtudjátok, hogy milyen rossz úgy kelni, hogy nem tudod mit csináltál előző este. Már dőlnék hátra mikor a azt hallottam, hogy valaki jön ki a szobájából. felpattantam a kanapéból és egyenesen a kijárat felé vettem az irányt. Még mielőtt kiléptem volna az ajtón felvettem a cipőmet és megittam a kávémat. Már-már azt hittem, hogy megúsztam ezt az egészet, amikor rájöttem, hogy Ketsueki Hyourin nincs nálam. Valószínűleg fent felejtettem a szobámba szegénykét és most azért siránkozik, hogy nem hoztam magammal pedig szándékomban állt mivel itt bármikor megtámadhat bárki. A bejárathoz lapultam, hogy hátha hallok valamit, hogy felment e már a szobájába az illető vagy lent akciózik valamit. Mivel nem sokat hallottam szép nyugodtan megpróbáltam kinyitni az ajtót, de szerencsétlenségemre azt a rozsdás szar enyhén nyikorgott. Mondanom se kell, hogy mennyire jó kidou tarthatja össze, ha ez a szar már nyikorog. Na, mindegy. Most nem az a lényeg, hanem az, hogy megszerezzem úgy a fegyveremet a saját szobámból, hogy út közben ne találkozzak senkivel, se mert most megint olyan kedvemben vagyok, hogy gyorsan fel tudnának húzni akár egy mondattal is.
Miután megbizonyosodtam arról, hogy senki sincs már lent, vagyis én nem látok és hallok lent, senkit szép lassan (egy shunpoval) az ajtómnál teremtem és gyorsan bementem a szobámba majd magamra zártam nehogy benyissanak, miközben szétbombázom a szobámat a nagy fegyverkeresés közben. Nos, igen még azt se tudom, hogy a fegyveremet hova raktam pedig ő nagyon fontos számomra, hiszen nélküle nem mennék semmire se a harcokban, de most komolyan. Ráadásul lelkem egy darabkája. Éppen ezért most mindent fel kell túrnom a cél érdekében. Kezdtem az ágyammal. Arrébb rántottam kirángattam belőle a matracot, benéztem alá, de semmi. Ez kicsit meglepett, mert általában ha nem találom az ágyam környékén szokott lenni, de most nem ott van és ez nem csak, hogy meglepett, de még aggasztott is, hiszen az is lehet, hogy nincs is a raktár területén, de akkor hol a rákos anyám picsájában lehet? Azt se tudom, hogy előző este merre jártam szóval elég érdekes lenne a nagy felfedező út.
Még mielőtt elkalandoztam volna ebben a rémálomban arra lettem figyelmes, hogy valami markolatféleség kilóg a függöny mögül. Oda ugrottam és boldogan rántottam elő a kardomnak hitt valamit, de amikor jobban megfigyeltem rájöttem, hogy ez nem Hyourin ugyanis ez csak egy mezei fakard, amivel a zanjutsut szoktam gyakorolni. Ez nagyon jó a fakardom már megvan, de az igazi fegyverem még mindig nincs meg. Vajon hol lehet? O.o Ekkor jutott eszembe a szekrényem teteje, mert egyszer már előfordult velem, hogy oda raktam és akkor se találtam sehol. Két lépésből a szekrényem mellett teremtem és felmásztam, hogy lássam is, hogy hova nyúlok és nyertem! Cool

Szegény Hyourin fönt volt a szekrény tetején már csak azt nem tudom, hogy hogyan került oda. Na, mindegy most az a lényeg, hogy megtaláltam és mehetek körbekérdezősködni a városban, hogy nem tudják e, hogy mi történt velem múlt éjszaka, mert valahogy nem emlékszem semmire se. Vagy esetleg ha eljutok arra a szintre, hogy beszélgetésbe bonyolódjak Hyourinnal lehetséges, hogy őt fogom kifaggatni mert szerintem ő pontosan tudja, hogy mi történt mert egész végig velem volt ha minden igaz. Ha meg nem akkor meg tök mindegy, ha senki se tud semmit az nekem csak jó.
Kiléptem a raktár ajtaján és belevetettem magam a nagyvárosi életbe. Elsőnek beugrottam egy boltba venni energia italt, mert valahogy a kávé nem akart felébreszteni majd elindult előre azt utcán. Két perces séta után megint bementem egy boltba és körbenéztem.
- Üdv! Egy doboz cigarettát szeretnék. Mindegy, hogy milyen.- mondtam majd kifizettem és kezemben a dohánytermékkel kiléptem ismét az utcára.