Masuko Asami

Tárgy: Masuko Asami Hétf. Okt. 18, 2010 5:31 am

Jelszó: Törölve - Szayel Aporro Granz

~ Adatlap

Név: Masuko Asami
Nem: Nő
Kaszt: Shinigami
Szül. ideje: 07. 19.
Kor:

Emberként: 15
Lélekként: 15

]size=16]~ Előtörténet[/size]

15 évvel ezelőtt, még el se hittem volna, ha valaki szellemekről mesélt volna. Anyukámat is bolondnak néztem, amikor azt mesélte, hogy a nagymamámat látta az ablak előtt. Pedig ő már közel 5 éve halott volt már akkor. Egyszerűen hallani sem akartam a szellemekről, hiszen nem láttam őket, így számomra nem is léteztek.
Halálom egy szörnyű baleset miatt következett be. Az iskola tetején szaladgáltunk néhány haverommal, amikor egy halvány kép jelent meg előttem. Pontosabban inkább a tető körül lévő rács túloldalán. Félve közeledtem felé. Próbáltam megérinteni, de mindannyiszor sikertelen volt, hiszen kezem úgy átsuhant rajta, mintha ott se lenne. Néhány pillanat múlva, mintha egy bunkós bottal vágtak volna fejbe, ütött belém a felismerés, hogy ez a valami, ami szinte teljesen átlátszó, egy szellem lehet. Ijedtemben megráztam a kerítést, hátha elijesztem vele, de nem sikerült. Én jártam rosszul. Gyenge volt a rács, és nem bírta el a súlyomat. Pont emiatt történt, hogy a kerítés kiszakadt a helyéről, és én a mélybe zuhantam. Mikor meghaltam, rájöttem, hogy anyának mégiscsak igaza lehetett, hiszen tényleg léteztek, és léteznek világszerte kóborló lelkek. Hetekig, sőt talán hónapokig bolyongtam az emberek között, amikor egy fura ruhás lélek megtalált, s kardjának markolatával megérintette a homlokomat. Amikor felébredtem egy teljesen más helyen voltam. A helyszín leginkább a régi japánhoz hasonlított. Egy felém sétáló idős nénitől kérdeztem meg, hogy hol vagyok, és hogy hogyan kerültem erre a helyre. Ő mesélt Soul Societyről, Seireiteiről, és a shinigamikról is. Tőle tudtam meg, hogy a fura ruhás ember küldött ide, és hogy ő is egy volt a shinigamik közül. Ekkor hatáloztam el, hogy én is halálistenné akarok válni, így minden erőmmel azon voltam, hogy minél több lélekenergiára tegyek szert. Néhány évembe beletelt, hogy megtanuljam irányítani a lélekenergiámat, de végül sikerült, és így megpróbálkozhattam az Akadémiával is. Szerencsémre elsőre felvettek, és a jobb csoportba osztottak. Akadémiai éveim alatt sokat gyakoroltam, és meg is lett az eredménye, hiszen én voltam az egyik legjobb tanuló az iskolában. Talán a harc ment a legjobban, de kidouban is egész jó voltam.
Egyik éjszaka, egy különös hellyel és egy férfivel álmodtam. Úgy tűnt, a férfi mondani akart valamit, azonban egy szót se hallottam. Megpiszkáltam a fülem, hátha én vagyok süket, vagy túl sok víz ment fürdéskor a fülembe, de semmi. Ugyan úgy nem hallottam. Ez következő éjszaka is megtörtént, de egyszerűen nem tudtam rájönni, hogy miért is. Mikor megemlítettem az egyik tanáromnak, elmosolyodott, és elmesélte, hogy valószínűleg a kardom szelleme szólít. Azt mondta, próbáljak meditálni, koncentrálni, hogy meghalljam, mit is mond. Néhány hét múlva ismét a furcsa férfivel álmodtam, és hallottam, mit mondott. Azt súgta felém „Daichi”. Először nem értettem, de amikor kimondtam a nevet, éreztem, hogy valami hideg, és fémes ütődik a kézfejemnek. Mikor kinyitottam a szemem, egy – az átlagostól kicsit eltérő – katana hevert mellettem.
Az utolsó évben jelentkezésemet a 13. osztagba, és a 11. osztagba adtam be. A vizsgáim eredményét ugyan nem tudtam még, de bíztam magamban, hiszen tudtam, mekkora zseni is vagyok igazából. (ego Cool

) A vizsgák végeztével izgalmam nőttön nőtt. Vártam, hogy megjöjjön a levél, melyben kiderül, hogy végül is melyik osztagba kerültem be. Szerettem volna a 13. osztagba jutni a 11. helyett, elvégre a 11.-ben agresszív állatok vannak, akik még a végén puszta véletlenségből nyársra húznának. Igazából mindegy volt, hogy melyik osztagot is kapom, hiszen igy is- úgy is bekerülnék valamelyikbe. Vagyis reméltem, hogy nem dobják vissza a jelentkezésemet.

~ Kinézet

Átlagos termetű, kb. 175 cm magas, és 60 kg. Hosszú, fekete haja van, mely lágyan a vállára omlik. Szeme barna színű.

~ Jellem

Néha kicsit agresszív, könnyen fel lehet bosszantani. De ettől függetlenül tök jó fej. Szeret viccelődni, meg beszólogatni, ha épp nem dührohamot készül kapni.

~ Zanpakuto/képesség

Neve: Daichi (Hatalmas bölcsesség)
Fajtája: kidou
Shikai parancsa: Kudasaro Saiki! (Add át bölcsességed!)
Shikai kinézete: A kard pengéje ketté válik, színe világoskék lesz, és látszólag mintha üvegből készült volna.
Támadások:
Fukashi (Láthatatlanság): A támadás nevének kimondása után néhány pillanatra (kb. 1-2 percre) láthatatlanná válok, és így könnyen hátba támadhatom az ellenfelet.
Chimei Demeritto (Halálos Vétség): Az ellenfél felett egy hatalmas, kékes derengésű penge jelenik meg, mely több apró darabra robban szét, ezzel kisebb-nagyobb sérüléseket okozva az ellenségnek.

~ Szeret-nem szeret

Szeret:
~ foci
~ édességek
~ verekedni
~ sütögetni
~ énekelni
Nem szeret:
~ munka
~ tököt
~ ha beszólnak neki
~ ha felhúzzák az agyát

~ Felszerelés(ek)

Van egy karperece, amit mindig magán hord.

Tárgy: Re: Masuko Asami Kedd Okt. 19, 2010 3:08 am

Üdvözlet!

Elenyésző mennyiségű helyesírási hibán kívül nem találtam benne hibát, minden benne van az előtörténetedben, ami kell, így az előtörténetedet ELFOGADOM.
Szint: 1
Lélekenergia: 5000 LP
Kezdőtőkéd: 4000 ryou
Osztagod: 13. osztag

Ezen kívül választhatsz 5 ingyen kidout a mangában/animében szereplők közül. Készítsd el az adatlapod, üdv az oldalon, kellemes játékot. ^^

Tárgy: Re: Masuko Asami Kedd Okt. 19, 2010 3:10 am

Kööceee