Arabella Tarradellas Arrancar
Hozzászólások száma : 8 Registration date : 2010. Oct. 07. Hírnév : 2
Karakterinformáció Rang: Cephalus Ó-Madaidhín fracciónja Hovatartozás: Lélekenergia: (5000/10000)
| Tárgy: Arabella Tarradellas Pént. Okt. 08, 2010 1:34 am | |
| Engedély: van Jelszó: Törölve - Szayel Aporro Granz Név: Arabella Tarradellas Kor: 56- 21-nek tűnik. Nem: Nő Kaszt: Arrancar Külsőség, jellem: Hosszú fekete haja és szeme van. Szeret sportosan öltözködni, elég szabadszájú. Veszélyérzete nincs, a falnak is neki megy fejjel. Nem fogja vissza magát- kíméletlenül őszinte, és mocskos szájú. Káros szenvedélyei jócskán vannak- képtelenellent mondani a butikoknak és a cigarettának. Alkoholt csak ritkán iszik, mert túl könnyen a fejébe száll, és nincs olyan, amire ne lehetne rávenni.
Zanpakutuo neve: Demonio bestial! [Démonállat] Parancsszó: Seducción, Demonio bestial! [Csábíts, Démonállat!] Resurrección: Hátából két szárny, fejéből két szarv nő ki. Lábai olyanok lesznek, mint egy sasé, két karján egy-egy vékony láncdarab van feltekeredve. Képességek: sangre surgir [vértenger]: Képes önmaga és ellenfele köré egy 10x10 méteres mezőt vonni, aminek belseje hasonlatos a tengerhez. Két szikla áll ki a vízből csupán, egyiken ő, a másikon az ellenfél áll. A közöttük elterülő víz vörös színű és vérszagú, belőle karok nyúlnak ki, melyek a mezőn belül bármeddig képesek elérni, ezáltal mozdulatlanságra kárhoztatva az ellenfelet, majd lehúzzák magukkal a víz alá. sangre perla [vérgyöngy]: A vízből kinyúló kezeken egy-egy seb nyílik meg, melyekből vörös cseppek áradnak ki. Ezek az áldozat testén levő sebekbe jutva kivonják a másik véréből a vörösvértestek jelentős részét, és a belőlük kiáradó anyaggal felgyorsítják a folyamatot, ami végén az áldozat eleinte csak szédül, majd elájul-, amennyiben pedig nem orvosolják ezt a problémát, meghal.
Előtörténet:
1954… nem volt valami eseménydús év. Egy francia pék beleesett egy japán kurvába, és az alkalmi románcból megfogantam én! Persze nem engem akartam a világ nyakára akasztani- mindkettő napról napra élt, anyám meg valami csinos kis betegséget is összeszedett, míg várta a következő kuncsaftot az utca sarkán. Így esett, hogy amint kipottyantam belőle, máris félárva lettem. Nem hatott meg a dolog, akkoriban csak ordítani tudtam a szaros pelus, a meleg tej és a hasfájás miatt. Kedves papa úgy döntött, nem fog a régi, öreg japánban felnevelni, de a kétheti fürdés világába se akart visszatérni- így maradt az, hogy belőtt egy új helyet a térképen. Átkerültünk a spagettifaló Pisai toronyhoz, és egy olasz kis városkában lettem neves utcakölyök. Kedves apuka esténként a kocsmákban dekkolt örökös ivócimboráival, én pedig otthon végeztem a rendes háziasszonyok dolgát. Kilenc éves lehettem, mikor a kedves papa hazahozott valami vén fószert, és a „gondjaira bízott”. Legalábbis a fószer ezt mondta, mert mire kiértem a konyhába hozzájuk, apuka átlőtt fejjel hevert az asztal alatt, kezében pisztollyal. A pisiszagú, szakállas tat meg baszottnagy vigyorral bűzös pofáján csak annyit mondott, hogy „ne aggódj kicsike, jó helyre kerülsz.” Kerültem is… de még mennyire! Lepukkant raktár lett az otthonom, ami á volt mószerolva valami barlanggá. Hogy milyen barlanggá, arra már az első este rájöttem, amikor felgyulladtak a lámpák és jöttek befele a kocsmából a részeg kikötői melósok. Eleinte nem volt probléma, csendben meghúztam magam a sarokban- aztán kiderült, hogy korán érek. Eddig csak azt akarták, hogy takarítsak meg főzzek, egy idő után aztán lábtárogatós melóra akartak fogni. Tizenegy évesen korainak éreztem még a korhatáros dolgot, így aztán egy bevásárlásnak álcázott búcsú után megpattantam. Négy évig retkes csóró voltam, aki mindenhova bemászott és betört, csak hogy megkapja azt, mait per és pillanat akart. Aztán már végképp elegem lett az alkoholból és az olcsó nőkből, akik „gondozásukba vettek”. Ők is jöttek a szöveggel, hogy komoly lehetőségek rejlenek bennem, én meg elegánsan elküldtem őket az anyjukba. Még mindig láttam más kiutat, nem akartam tárogatós ribanc lenni, úgy megdögleni, mint a kedves mama. Egyébként nem vetem meg, nem ismertem. Kellett hozzá lelki erő, hogy az ő szakmájával belenézzen valaki szemébe, és egyenesen végigmásszon az utcán. Pár hét után, míg volt miből élni-, naná hogy az összes lóvét a tangámba tömtem, ami csak a kezem ügyébe került-, puccos picsa módjára luxusban fürödtem. Egyszer a tetves életben nekem is kijár, nem? Így esett, hogy beleszaladtam a helyi maffiapapa fiába, akinek rövid úton megtetszettem. Ekkor már tudtam, hogy jobb lehetőségem úgyse lesz- így teret engedtem az ájtatos giccsnek, és bekerültem a sötétített üvegek és a betonba öntés világába. Volt itt minden, mi szemnek, szájnak ingere: drog, alkohol, drága pacsulik és hullák minden mennyiségben. Néha meglepődtem, hogy milyen könnyű sósavval vagy lúggal semmivé maratni egy-egy hullát, hogy aztán a klotyón lehúzva elküldjük a nagy szőrösnek, de tőlem oké volt a dolog addig, míg nem kaptak el a zsarukák. Pár évig jól is ment az élet, még tanultam is. Aztán Apuka rájött, hogy a kis menye egészen csinos, és hogy nem kellene neki a teszetosza fiára hagyni a muffokat, amiket tulajdonképpen ő is kezelgethet… Rövid ideig tudtam húzni a dolgot, meg tettetni a hülyét, aztán Giorgo levágott fejével találtam szembe magam a reggeli ébredésnél. Cuccom összekapva léptem meg, hogy pár sarok múlva belefussak az egyik muksóba, aki szépen visszacipelt választás elé állítani. Nekem meg nem volt kedvem Hurkabá’nak szépet tenni, így kerültem abba a kurva hordóba, amit szépen megtöltöttek vízzel. Gondolom ízlettem a pirányáknak, erről már nem tudok infóval szolgálni, mert úgy fél perc szellemlét után benyomott egy fekete rühes dög. Aztán meg én őt pár nap múlva, mikor én is benyomtam már pár vaskos alanyt. Később valami zselés fejű hímhez kerültem, aki arrancart faragott belőlem, most meg… itt terpesztem a seggem Las Nochesben.
~ Szereti...
a cigarettát a 'vad' bulikat a vért
~ Nem szereti...
a dzsigolókat a rinyáló szerencsétleneket a semmittevést |
|
Szayel Aporro Granz Admin
Hozzászólások száma : 712 Age : 35 Registration date : 2010. Aug. 04. Hírnév : 45
| Tárgy: Re: Arabella Tarradellas Vas. Okt. 10, 2010 1:15 am | |
| Szép előtörténet, természetesen elfogadom. 1. szinten kezdesz, lélekenergiád 5000, kezdőtőkéd 4000 ryou. Üdv az oldalon, kellemes játékot! |
|