Hamaro Shintaro

Tárgy: Hamaro Shintaro Kedd Aug. 10, 2010 10:28 am

Kód:: törölve - Ootoribashi Roujuurou

Név: Hamaro Shintaro

Nem: Férfi

Kor: 149

Kaszt: Shinigami

Rang: 1. osztag / 13. tiszt

Kinézet:

Testmagasság: 187 cm

Testsúly: 96 kg

Szeme színe: Fekete

Haja színe: Fekete

Bőre színe: Fehér

Egyéb információk: Kinézete alapján 54 év körül tehető, közepes izomzattal rendelkező, fekete szakállas férfi.

Jellem: A múlton merengő, tipikus papi módjára cselekvő egyén. Nehezére esik megmozdulni, vagy egyáltalán beszélni valakivel. Viszont ha már kimozdul, akkor teljes beleéléssel és elszántsággal ered neki a dolgoknak. Nyugodt, megfontolt és lassan pörögbe ( szóval nem az a belecsapunk a lecsóba tipus).

Felszerelés:

- Zanpakutuo

- Pipa

- Dohány

- Gyufa

- Étel ( ez a legfontosabb számára)

Zanpakutuo: Kanazuchi ( Pöröly)

Zanpakutuo parancsszava: Yure kanazuchi! ( Rengess kalapács)

Zanpakutuo típusa: föld

Formája: Egy kb negyven centi hosszú markolata és két wc papírt kitevő feje van ( az alakja is olyan) . Mindkét oldalán van egy fekete hullámos vonal.

Shikai:

1. - A közelben lévő köveket, sziklákat, csempét és stb-t szedi fel és lebegteti a shinigami körül. Ezekkel a felszedett tárgyakkal támad, de akár védekezhet is.

2. - Bár támadásra alkalmas a védekezésre elég lassan reagál ezért, ha a shinigami a lábával a földön dobbant akkor egy nagy kőfal emelkedik fel szinte azonnal.

3. - Képes lelassítani ellenfelét,ha az a földön tartózkodik. Kalapácsával megérinti a föld felszínét futóhomokká változtatja a talajt.

Mivel még sokat kell fejlődnie, ezért a második technikát nem tudja még alkalmazni

Persze az első képességnél nem fogja felszedni egész Karakura városát.

Előtörténet:

Az élet túl rövid és túl sok mindent rejteget, de ebből csak az első fele igaz, életem emberi részéről. Hol is kezdjem? Egy kis faluban születtem Japánban 1861. április 21-én. Szegény családból származtam és már kiskorom óta kellett dolgoznom. Gyorsan teltek a hónapok és az évek, mire észbe kaptam már felnőtt lettem. A munka volt gyermekkorom meghatározója és csak arra volt jó, hogy meglegyen a napi betevő. Úgy éreztem, hogy elpocsékoltam az életem egy részét. Így lett elegem a gürcölésből és elszánva magam elmentem katonának a hadseregbe.
Most már tudom bolond voltam, de akkor jó ötletnek tűnt. Kemény és fárasztó kiképzésen estem át, otthonomtól távol, egy katonai bázison. A kaja pocsék és íztelen volt, de plusz még kevésnek is bizonyult. Néha napján kaptunk csak gazdagabb vacsorát, reggelit, vagy ebédet. Évekbe telt mire sikerült nagyobb rangot szerezni magamnak a katonaságnál. Közben megismerkedtem egy ápolónővel, majd később el is vettem. A házasságunkból gyerekünk is lett, gyorsan fel is cseperedett. Teltek múltak az évek, amikor egyszer visszahívtak a kimenőmből. Ekkor századosként szolgáltam a hazámat és tudtam, hogy mit jelent egy nagyobb rangban lévő tiszt visszarendelése. A hazának szükség adott okot erre a cselekvésre, gondoltam valami veszély közelgett. A vonaton ülve hallottam hírét, hogy Oroszország elfoglalt több országot és Kína felé terjeszkedett. Arra következtettem, biztos csak a határainkhoz vonulunk elővigyázatosságból. Ez nagyjából így is történt. Az oroszok befolyásuk alá vonták Mandzsúriát, ezért nekünk cselekedni kellett, még mielőtt kiépítik a transzszibériai vasutat. A britek is támogattak minket, mert féltek az orosz előrenyomulástól. Így alakult, hogy odavezényeltek a többi katonával.
Ott ismerkedtem meg egy nálam is idősebb tábornokkal, aki útközben megtanított a kardforgatásra. Szerinte ez nélkülözhetetlen tudás egy ütközetben. A csata Mukdenban zajlott. Brutális összecsapásokban vettem részt, amikor egy nehezebb pillanatban a tábornok megsérült és csak én segítettem neki fedezékbe vonulni. Balszerencsémre éppen akkor került az ellenség a hátam mögé, utána már csak arra emlékszek, hogy valami mintha belém fúródott volna. Erejétől azonnal a földre rogytam, majd elsötétült minden.

Amikor felébredtem nem fájt semmim és nem is éreztem nyomást magamon. Teljesen ki voltam cserélve, csak arra nem számítottam, hogy szellemként élek ezen túl. Sose hittem ezekben a dolgokban. Vártam mikor bukkannak fel démonok, vagy sárkányok, ha már szellemek is vannak. Eltöprengtem egész eddigi életemen, de semmi izgalmas dolgot nem találtam benne, egészen a háborúig. Viszont úgy éltem, hogy szinte semmit sem bántam meg, amit eddig tettem és megadatott sok kis apró boldog pillanat, amire büszke lehettem. Nem kapkodtam el semmit, segítettem, ahol csak tudtam. Napokig elmerültem saját világom összesítésében. Körülbelül egy hét múlva lettem figyelmes egy furcsán öltözött férfira.
Pont rám nézett, mintha látna engem. A jobbján egy kardhüvely volt csatolva és fekete kimonó díszelgett rajta. Lassan és magabiztosan közeledett felém. Én még mindig a harcmezőn voltam. Éppen egy leégett fán csücsültem, szemlétem az eseményeket. Nyugodtan figyeltem, ahogy közeledik. Mikor már jó tíz méter választott el tőle, lehuppantam a földre és vártam. A férfi odaérve hozzám megnyugtatott és csak annyit mondott, egy szebb helyre fog küldeni. Ekkor előhúzta hatalmas katanáját és annak, keresztvasának a végével, megérintette a homlokomat. Jómagamon csak egy felemelő érzés suhant át egész testemen és becsukva szemem, tűntem el az emberek világából.

Rukongaiban az élet nehéz és kegyetlen volt. A nyomor és a fájdalom, ami az embereket fojtogatta, szinte tőrként lebegett fölöttük. Az idő során értettem meg, mi is a helyzet ezen a helyen, ám nem jöttem rá soha miért éreztem mindig mardosó éhínséget. Az lelkeknek se esett le miért is ettem olyan sokat, csupán hónapok múltán szóltak nekem, hogy a lelkek nem éreznek éhséget. Persze látván megdöbbenésem elmondták azt is, hogy forduljak a Lélektovábbképző Akadémiához. El is mentem. Itt világosítottak fel, hogy alkalmas vagyok tanoncnak, mert az átlagos lelkeknél nagyobb a lélekenergiám, ami jó táptalaj egy shinigami számára. Megkezdve tanoncéveimet csiszolódott tudásom és erőm a shinigami lét felé.
Emberi életemből tanult kardforgatásom remek ugródeszka volt a fejlődésnek, így hamar megtanultam jól küzdeni. A kidou használattal sem voltak problémák, bár hosszabb időbe telt, mire sikerült rendesen megtanulni. Ez alatt nem találkoztunk Hollowokkal, de az első találkozásra mindig emlékezni fogok. Sokan képesek voltak már saját osztályomból használni a shikait, ezért is vittek ki minket gyakorlatozásra. Sikerült pár gyenge lidérccel végezni, azonban megjelent egy jóval erősebb fajtársuk is. A harc kezdett drámaivá válni. Magam is megsérültem, de nem akartam feladni a harcot. Abban a pillanatban ismertem meg a Zanpakutuomat igazán. A vén szakállas többször is megmutatta már magát nekem, de nem nagyon kívánt beszélgetni.
Most viszont kérdések sorozatával halmozott el. Egy kérdés se kapcsolódott hozzám, vagy a harchoz, de én egyenként válaszoltam mindegyikre. Végül azt kérdezte:
- Képes leszel-e legyőzni az ellenfelet velem együtt?
- Minden bizonnyal.
- Akkor tedd, amit tenned kell !
Fél kábultan nőtt a lélekenergiám és ezt suttogtam:
- Yure kanazuchi!
A katanám szempillantás alatt változott át pöröllyé. Egyik társam éppen a szörnyeteggel harcolt, így elterelte a figyelmét. Nem hezitáltam és a kalapácsot a földbe vágtam, majd a lidérc össze-vissza kapkodva a fejét meg se tudott mozdulni. A futó homok jól végezte dolgát. A társam azonnal reagált és kettéhasította a hollowot.
Az eset után évekkel később osztottak be az 1. osztagba.

Tárgy: Re: Hamaro Shintaro Kedd Aug. 10, 2010 9:13 pm

Üdv! Előtörténet ellenőrzés következik.
Adatlapi rész:

Nem találtam nagyobb problémát, csupán szeretném, ha a Zanpakutou nevét, valamint parancsszavát feltüntetnéd magyarul is, mivel ugye ezen a nyelven játszunk. Egyelőre csak két technikát engedélyezek, válaszd ki melyik kettő lesz az. Persze a későbbiekben használhatod majd a harmadikat is.

Előtörténeti rész:

Tetszett, szépen felépített kis történet volt és látom utánanéztél, mivel stimmel az orosz-kínai konfliktus ideje is. Vader és Yoda említése Nekem kicsit furcsa, mivel egyáltalán nem ismerhette őket, mert ugye az első film 1977-ben jelent meg.

Helyesírás... Nos, van egy pár hiba benne, ami fölött nem tudok elsiklani. Futtass át rajta egy helyesírás-ellenőrzőt (Word vagy Firefox beépített funkciója), ezek kiszűrik az elgépeléseket, meg a vesszőhiányokat is néhány helyen.

Ettől függetlenül előtörténeted ELFOGADOM, ám előbb javítsd ki a fent leírt szempontok szerint! Első szinten kezdesz, lélekenergiád 5000, kezdőtőkéd 4000 ryou. Választhatsz ötöt az animében/mangába szereplő kidouk közül, ingyen! Készítsd el az adatlapod a megfelelő boardba!

Köszöntelek a fórumon, további jó játékot! Cool

Tárgy: Kijavítva Kedd Aug. 10, 2010 11:57 pm

Elvégeztem a módosításokat.