Sakai Hitomi vs Tanaka Hitoshi

Tárgy: Sakai Hitomi vs Tanaka Hitoshi Szomb. Márc. 13, 2010 9:29 am

Elnyomott egy ásítást. Vajon miért is érezte szükségét annak hogy gyorsan, nagy mennyiségű levegőt juttasson a tüdejébe? Oxigénhiány? Nem, az egy tévképzet, azért nem ásít az ember. Álmosság? Nem, erről sincs szó. Éjjel kielégítően aludt. Egyetlen ok maradt hát: az unalom. Így van, unatkozott. Némán kavargatta az előtte lévő teát, miközben az ablakon kifelé bámulva próbált valami olyasmit keresni a kinti szép, napos időben, ami legalább egy kicsit leköti a figyelmét. Bármi megteszi, csak ne kelljen a vele szemben ülő férfire odafigyelnie. Általában igyekszik udvarias és kedves lenni, de ez az alak kibírhatatlan volt. A hangja rettentő unalmas és monoton, egy ilyen ember képes a legérdekesebb témát is tönkretenni csupán azzal, hogy kinyitja a száját. Sajnálta a diákokat, akiket ez a magát tanárnak nevező egyén tanít. Már a beszélgetés legelején eldöntötte, hogy a végső válasza nem lesz. Talán, talán ha egy érdekes emberrel hozza össze a sors, akkor beleegyezett volna, hogy tart egy előadást a genetikáról abban a bizonyos középiskolában, amelyet ez az alak képviselt, annak ellenére hogy semmi kedve és érdeke nem fűzte hozzá, hogy megossza tudásának egy apró szeletét.
- Nos, nem gondolta meg magát?
- Sajnálom, de még mindig nem érdekel az ajánlata. A tanítás nekem nem kenyerem, azt magára bízom. És, ha most megbocsát, én távozom. Viszontlátásra!
Mosolygott rá a férfire, majd választ sem várva felállt és a táskáját magához véve határozottan kisétált a kávézóból. Mázli, hogy feltűnt neki a kérdő hangsúly, másképp talán még fel is tűnt volna az illetőnek, hogy nem is figyeltek rá oda. Kint úgy szippantott bele a friss levegőbe, mint aki 20 évnyi rabság után lép ki a börtön kapuján. Elvesztegetett fél órát az életéből, nagy kár érte.
~Talán az lenne a legjobb, ha most hazamennék...
Nézett fel a felhőtlen, kék égre miközben eme elhatározására jutott. Ám mielőtt az első lépést megtehette volna, hirtelen olyan érzés kerítette hatalmába, amitől kirázta a hideg.
- Shinigami...
Sziszegte maga elé halkan, és habozás nélkül futni kezdett abba az irányba, ahonnan a lélekenergiát érezte. Furcsa, bizsergető érzés járta át minden porcikáját. Végre újabb lehetőséget sodort elé a végzet, hogy elégtételt vehessen az őt ért igazságtalanságért. Lábai a Karasu folyó partjára vitték, és mikor odaért, egy vékony, magas fickót pillantott meg. Bár öltözete eltért az eddigi halálistenek ruhájától, hiszen egy fehér haorit viselt a fekete egyenruha felett, de kétségtelen volt, hogy ő a célpontja. Látszólag a férfi nem törődött vele, így annak ellenére, hogy egy hatalmas, nyílt területen voltak, nem okozott gondot a shinigami megközelítése. Komor tekintettel állt meg a távolt kémlelő alaktól úgy 15-20 méter távolságban, a töltés tetején. Valószínűleg beleesett a látóterébe, de egyébként sem volt szándékában lesből megtámadni, így miután körülnézve meggyőződött róla, hogy senki sincs a környéken rajtuk kívül, egy kosárlabda méretű elektromos gömböt formált a kezében és köszöntésképpen közvetlenül az ismeretlen shinigami lába elé hajította azt, amely becsapódását követően egy helyes kis kráterrel gazdagította a füves területet. Oldalra döntötte a fejét, és egy barátságos mosoly kíséretében apró mozdulatokkal integetve jelezte ellenfele számára, hogy tőle érkezett a kis ajándék.

Tárgy: Re: Sakai Hitomi vs Tanaka Hitoshi Hétf. Márc. 15, 2010 12:10 am

Egy unalmas nap, melyet még annál is unalmasabb órák díszitettek. De utálom az ilyeneket. Attól függetlenül, hogy már meg kellett volna szoknom, plusz, hogy túl sokat harcoltam már, még most is unalmas tud lenni az unalom. Kaptam egy jelentést, hogy Karakurában figyelemfelkeltően nagy hollow-tevékenységet észleltek, és mivel a Hadnagyomat nem akartam ezzel fárasztani, magam indultam el. Hihetetlennek tűnt, de még az is rémisztően untatott, hogy küldetésen voltam. Végül is érthető. Ha nincs harc nincs izgalom. De hát megesik néha, hogy olyan dolgok keltik fel az érdeklődésünk, melyek cseppet se kapcsolódnak a harchoz. Mint például a sake. Bár arról már leszoktam, így elég nehéz volt másban megtalálni ezt az apró örömöt. Mikor megérkeztem a kijelölt területhez, úgy vettem észre, hogy itt mintha erősebben érződne a lélekenergia. Nem tudom mi lehet az oka, de valószínűleg ez vonzotta a hollowokat. Miért kell mindig Karakurában élniük azoknak, akiknek picivel több a lélekenergiájuk mint egy konzervnek? És ráadásul a legtöbben még kontrollálni sem tudják! Lehet, hogy valami káros anyag lenne a föld alatt, ami miatt nő a lélekenergia? Majd megpróbálom kideríteni ha lesz rá időm. Már éppen úgy döntöttem felkeresek egy közeli iskolát, és megpróbálom megnézni melyik kis kölyök nem bírja kontrollálni az erejét, amikor egy idegen lélekenergiát éreztem a közelben. Mikor épp megfordultam volna, egy gömb csapódott be a lábam elé. Bár nem volt túl nagy ereje, de a talaj attól még kapott. Mikor felnéztem, egy velem egyidős lányt pillantottam meg. Valami okból kifolyólag elkezdett integetni, bár arról ötletem sincs, hogy miért. Mivel érdekesnek bizonyult a lány, odashunpoztam elé, és közelebbről is megvizsgáltam. Egész csinos volt, de nem az esetem. Plusz valahogy tasított az a szemében csillogó gyűlölet. Szegényke biztos nem tudja kibe kötött...
- Ennél szívéjesebb üdvözlést is láttam már. Tudod ez meg is karcolhatott volna.- böktem ki félig elnyomva a röhögőgörcsömet. Az ereje ennek az embernek éppen csak töredéke volt az enyémnek. Bár attól függetlenül okozhatott volna fejfájást.
- Nem tudom, mi az oka, hogy megtámadtál, de ezzel csak megengedted nekem, hogy megtámadhassalak. Szóval köszönöm. - vigyorogtam elborult arcal, miközben lassan kihúztam a zanpakutom. Úgy éreztem, komolyabb erőfeszítésekre nem lesz szükség, de azért még nem akartam teljesen visszafogni magam.
- Bakudou 75: Gochuu Tekkan! - morogtam, majd szinte rögtön megjelent az öt oszlop. Lassan elindultam az ellenfelem felé, miközben a kardomat babráltam. Kétségbeejtően kevés energiát használtam fel erre a kidoura, így könnyedén ki lehet szűrni, hogy milyen az ellenfél. Bár volt már olyan találkozásom egy lidérccel, amelyik igazán erőseket ütött, de olyan kevés lélekenergiája volt, hogy szörnyű. Bonyolult szerkezetű ez az egész, hiába mit mond bárki. Magamban úgy döntöttem nem bántom ezt a lelket, mivel azért igen nagy szídást kapnék. Nekünk nem az emberek pusztítása a feladatunk. Hanem, hogy megvédjük őket. Ez mind szép, és jó, de ha nem értékelik akkor meg mi szívjuk, mint a torkos borz. De hát, valakinek ezt a szerepet is be kell töltenie. Szörnyű, hogy mennyire átlátszó az emberi élet. De hát, ez csak önvedelem lesz... Vagyis öntámadás. Odaléptem a lányhoz, és eljátszottam amit ő csinált. De most nem a hülyeskédes ideje van.
- Kérj bocsánatot, és elengedlek bűntetés nélkül. Ha pedig nem kérsz... hát akkor mutasd mit tudsz.-
mondtam azzalvártam a cselekedetét.

Tárgy: Re: Sakai Hitomi vs Tanaka Hitoshi Hétf. Márc. 15, 2010 4:01 am

A kettejük közti távolság egy pillanat alatt eltűnt, amitől egy picit megilletődött, de végül állta a fiú tekintetét.
- Fufu... ekkora távolságról egy tű hegyét is eltalálom. Háromszor nyertem meg az országos középiskolai softball-bajnokságot, én voltam az egyik legjobb pitcher a csapatban. Szerinted eltalálnék én véletlenül egy akkora célpontot mint te vagy, ha a célom pont az ellenkezője?
Vágott vissza a magabiztos mosollyal reagálva az arrogáns megjegyzésre. Régen nem játszott már, de dobni azért még mindig nagyon pontosan tudott.
- Állok elébe, shinigami!
Piszkálta tovább a halálistent, de közben már minden idegszálával ellenfele mozdulataira koncentrált.
~Biztosan lesz elég időm reagálni. Amelyik kutya ugat, az nem harap.
Noha ezt a mondást egészen nyugodtan elsüthette volna a másik fél is, de pont ez volt Hitomi terve. Azt akarta, hogy a halálisten lebecsülje őt és a képességeit.
- Bakudou 75: Gochuu Tekkan!
Hallotta meg a szavakat, és váratlanul öt vastag, magas oszlop temette maga alá. Furcsa módon nem fájt, de mozogni egyáltalán nem tudott.
~75??? 9 volt a legmagasabb, amit eddig láttam! És hol maradt az idézés? Tch... Ennyit a tervemről.
Borzasztó mérges volt magára, ahelyett hogy őt becsülték volna alá, ő volt az akit megleptek. Bár a támadást alighanem akkor sem kerülhette volna el, ha előre látja. Legfeljebb akkor, ha valamelyik fénytöréssel kapcsolatos trükkjét alkalmazza, de sokkal inkább számított sebességen alapuló támadásra, így inkább arra figyelt, hogy ne lepjék meg hátulról. Azon nyomban elkezdte keresni a kiutat. Fejét oldalra fordítva felfedezte, hogy az oszlopok vasból vannak, így adta magát, hogy taszító mágneses mezőt létrehozva szabadul ki. Azonban az oszlopok túlságosan nehéznek bizonyultak, mind az ötöt nem tudta egyszerre felemelni.
~Ki is teleportálhatnék alóluk... hehe, eddig is így szabadultam ki ezekből a kötöző varázsigékből.
Felnézett az alakra, aki karddal a kezében éppen arra akarta kényszeríteni, hogy bocsánatot kérjen. Ő, egy shinigamitól. Még csak az kéne! Akaratlanul is feltört belőle a nevetés.
- SOHA!
Kiáltott rá, majd egy kékes villanás kíséretében kiteleportált az őt fogva tartó oszlopok alól, nagyjából újra beállítva azt a 20 méteres távolságot kettejük között, ami a kezdetekben volt. Ujjaiból három villámot bocsátott a talajba, amelyből fekete por vált ki, ami lassan karddá formálódott a kezében.

Tárgy: Re: Sakai Hitomi vs Tanaka Hitoshi Vas. Ápr. 04, 2010 9:28 am

Egy kicsit meglepett a kiáltás, de valahogy nem számítottam másra. Szintén érdekes volt, hogy nem tűnt ijjedtnek.
- Tudsz róla, hogy ezek az eredmények nem sokat számítanak a való életben. Legalábbis a valódi való életben. És higyj nekem... Ha akartál volna se találtál volna el. Nyugodj meg nem a te hibád. Csupán olyan emberrel... illetve shinigamival akadtál össze aki ténylegesen tud is valamit.- hencegtem nagyképűen és bár magamban tudtam, hogy ennél hülyébbet nem is beszélhetnék, nyugodt fejet vágtam nehogy rájöjjön, hogy csak blöfföltem. Valójában úgy eltalált volna, mint a kispinty, de erről neki nem szükséges tudnia. Mikor válaszolt, kicsit meglepett az az átszellemült arc, de mégis volt benne valami ismerős...
- Van nevem is... Tanaka Hitoshi, szolgálatára kisasszony. Esetleg megtudhatnám az Ön becses személyének hétköznapi emberek között ismert szólítását?- válottam át úri beszédre, melyet szívből rühelltem, de a helyzet valahogy most így kívánta. Miután felszólítottam a bocsánat kérésre, rájöttem, hogy olyan ponthoz nyúltam, amihez épeszű ember nem nyúlna. Na de már úgyis mindegy, lebeszélni úgy sem tudom erről. A lány ügyes kis csellel kiszabadult a béklyóim alól- amihez hozzá kell fűznöm, hogy igen nagy tehetségre célozhat-, majd felvett egy megszokott távolságot... Valahogy ez illet a kapcsolatunkba. Ezután valamilyen ügyes kis módszerrel egy kardot "idézett". Mit ne mondjak ritkán látok ilyet, így hát hogy kifejezzem az érzéseim tapsoltam párat.
- Úgy látom kedveském, hogy a kapcsoltunknak nem lenne olyan tekintetből semmilyen jövője. Hát ez bizony nagy kár...- szippantottam egyet, majd shunpoval a lány előtt teremtem. Rámosolyogtam, majd a két kezemet a vállára fonva, enyhén kirúgtam a lábát. Miután a lány elvesztette az egyensúlyát, hátradöntöttem, és ráhajoltam.
- De azért még próbálkozhatok nem igaz? - kacsintottam egyet, majd shunpoval arrébb löktem magam, hiszen nem szeretném megtapasztalni magamon a karjda kellemetlen hatásait. Eltöprengtem, hogy vajon ez a lány mennyire gondolhatja komolyan ezt az ellenszevet. Ha nagyon akkor biztos díjjazni fogja az ötletem.
- Hé te! Mit szólnál, ha tartanék egy kis "órát" a shinigamik erejéről? Így legalább mindről értesülsz, és nem ér meglepetés. Jól hangzik mi?- kérdeztem visszafolytott röhögéssel.
- Nos tehát, kedves tanítványom. I. lecke: Kidou. Ezt a legtöbb shinigami képes használni... csak épp valaki jobban valaki meg nem. Jómagam jól használom, de ez elvárás is tőlem. A kidoukon belül van a támadó, és a bénító részleg. A hadou, és a bakudou. Bakudout már érezhettél magadon nem sokkal ezelőtt. Ideje bemutatnom egy Hadout. Hadou 33: Soukatsui!- jó célző hírnévben élve, az ember ért is valamennyit a célzás művészetéhez. Így hát a kidou nem találja el az ellenfelem, csupán erő demonstrációként szolgált. Hiába, túl jó szívű vagyok.
- Remélem eddig érthető vagyok... Tudod nem szeretném, hogy itt az elején elakadj. Milyen tanár lennék akkor...

Tárgy: Re: Sakai Hitomi vs Tanaka Hitoshi Vas. Ápr. 04, 2010 7:50 pm

Duma, duma, duma, sok-sok felesleges duma. Úgy tűnt, a shinigami imádja a saját hangját hallani. Ráadásul nagyképű és szemtelen. Legalább nem esik majd nehezére a teljes erejét felszabadítani, hiszen ha nem olyasvalaki állna előtte, akit már a faja alapján is ellenségének tekintene, akkor se találna ebben az alakban semmi szimpatikusat.
- Tanaka Hitoshi... souka... az én nevem Sakai Hitomi. Örvendek a találkozásnak.
Hangja csak úgy csöpögött a gúnytól, nyoma sem volt benne udvariasságnak vagy tiszteletnek. Nem tartotta fontosnak a bemutatkozást az ilyen rövidnek induló ismeretségek esetén, de ha már ilyen szépen megkérték rá, nem fog bunkóként viselkedni. Ellenfele gyorsasága viszont mindenképp figyelemre méltó volt, szinte fel sem ocsúdott és már a földön találta magát, kellemetlen közelségben Hitoshihoz. Az ilyesmiket esélye sem volt kivédeni, lévén semmi tapasztalata nem volt a harcművészetekben. Rögtönzött kardjával azonnal megpróbálta levakarni magáról a fiút, de mire eljutott odáig, addigra a shinigami már el is tűnt előle. Csak játszadozik vele. De a túlzott magabiztossága még a vesztét is okozhatja. Csak higgadtnak kellett maradnia, nem volt szabad átengednie az irányítást a dühös énjének. Ez lesz talán a legnehezebb feladat, mert minden egyes eltelt másodpercet követően nőtt a Hitoshi iránt érzett ellenszenve. A hangja, a gesztusai, a külseje. Mindent visszataszítónak talált benne. Ismét hosszasan magyarázott valamit. Nem hallotta. Kizárta a fejéből a hangot. Nem volt rá kíváncsi, hogy mit akar. De bizonyára valami erőfitogtatás lehetett a lényege, mert egy kékesfehér energiagömböt lőtt feléje a mondókája végén. És szándékosan elhibázta.
- Túl sokat beszélsz, shinigami...
Nyilvánította ki a véleményét, a nevét szándékosan nem használva. Itt volt az ideje hogy támadásba lendüljön, és rövidre zárja a küzdelmet. Bal kezébe egy kisebb gömbvillámot koncentrált, majd ajkai torz mosolyra húzódtak, ahogy meglódult előre, karját kétszer megpörgette, és csípőmagasságból elengedte a "labdát", úgy ahogy régen a meccseken. Nem volt különösebben erős a támadása, arra volt jó, hogy hátraugrásra kényszerítse Hitoshit, és így beleugorjon a kardjába. Ugyanis a dobás pillanatában azonnal a fiú mögé teleportált és fegyverével, így hátulról a szíve felé szúrt.

Tárgy: Re: Sakai Hitomi vs Tanaka Hitoshi Szer. Május 26, 2010 2:43 am

Na jó, elég volt ennyi komolytalanság. A végén még megsebesülök! Az elején még jó poénnak tűnt ennyire lebecsülni ezt az embert, de úgy tűnik tud valamit. Lehetséges, hogy nem is olyan gyenge, mint ahogy elképzeltem. Mivel a tag egy fura gömbvillám szerűséget küldött felém, és már léptem volna hátra, amikor megéreztem a lány jelenlétét a hátam mögött. Nagyon nem vágtam a dolgot, de mivel nem volt kedvem sem neki, sem pedig a fegyverének neki menni, egy shunpoval a lányt is kikerültem. Mikor a lány mögött értem földet, szusszantottam egyet, és kicsit morcos tekintettel néztem Hitomira.
- Ügyes vagy... Azt hiszem tartozom annyival, hogy egyenlő ellenfélnek veszlek.- mondtam mosolyogva, majd kecsesen előhúztam a zanpakutomat, majd egy vívó állást vettem fel. Minden tiszteletem a lányé, de nem engedhetem meg magamnak, hogy csak úgy poénból szabadjára engedjem a bankaiomat. Talán a shikai még oké, de a bankai miatt mennyi papírmunka jár. Hát ez bizony hátrány, mivel nem igen szeretek írni. Elfárad tőle a kezem. De ha megfelelő ellenfélnek tűnik, akár még ezt a fáradtságot is hajlandó vagyok vállalni. Amióta kapitány vagyok nem is, hogy nem edzettem, hanem még nem is használtam a bankait. Viszont ez a lány... Tud fejlődni. Meg van benne az a tűz, az az elszántság, és az a gyűlölet ami hajtja az embereket a tapasztalatszerzés, és az erősödés felé. És lehet nem kéne lenéznem csak amiatt, mert gyengébb... Megeshet. Egy mély hajlás után, elindultam az ellenfelem felé, majd mikor odaértem, gyors keresztvágással tereltem el a figyelmét, majd egy jobbról irányzott erőteljes csapással próbáltam lefejezni. Mivel nagyon eltájolt támadás volt, várhatónak lehetett mondani, hogy nem találom el. A következő lendülettel leguggoltam, és sok kis szúrással toltam hátra az ellenfelem. Hiába mindez, tisztában vagyok azzal, hogy ez semmire sem jó. Ideje bekeményíteni. Hihetetlennek tűnt, de kezdtem fáradni. Jó nem annyira, de kezdtem érezni magamon. Ezután kimondtam azt a pár szót, mellyel könnyíthetek ezen a dolgon.
- Motarasu kareno sekai, Ankoku Kami!- morogtam csak úgy magam elé. Mikor a kardom vibrálása elhalt, lepillantottam, és láttam az ismerős formákat, melyek igen feltűnőek voltak ugyan, de legalább meg tudtam állapítani, hogy most is minden rendben van a shikaiommal. Ismét felemeltem a tekintetem, és harcra készen emeltem fel a kardomat. Ha a lány támad védekezek. Ha a lány nem csinál semmit, akkor kidout használok. Ha védekezik, akkor is. A terv készen áll, szóval itt az ideje, hogy megvárjam a lány reakcióját.

Tárgy: Re: Sakai Hitomi vs Tanaka Hitoshi Kedd Jún. 01, 2010 11:57 pm

Az energialabda elérte röppályájának végét és jelentős mennyiségű port felszabadítva a talajba csapódott. Azonban a füstfelhő közepén álló árnyék kardjának végén nem egy átszúrt testű shinigami volt, nem kis csalódottságot okozva neki. A háta mögött érezte meg újra Tanaka jelenlétét. Villámgyorsan megpördült, így ismét szembenézhetett a halálistennel.
- Le vagyok nyűgözve, hasonlóképp érzek… nem sokan tudták volna ezt a kombinációt kikerülni…
Szólalt meg gyűlölködve. Az időzítése tökéletes volt, legalábbis ő így érezte, mégsem sikerült bevinnie a találatot. Ez a fickó sokkal keményebb diónak bizonyulhat, mint bárki, akit eddig legyőzött. Most, hogy a kardját is előhúzta, különösen óvatosnak kellett lennie, lévén vívásban nem volt igazán jó és már ennél az alaknál gyengébb shinigamik is okoztak neki gondot ilyen téren. Nem volt különösen oda a karddal való hadonászásért, de sokkal kevesebb energiát vett ki belőle összetartani egy ilyen fegyvert, mint tisztán az erejét használni, így ha volt rá lehetősége, így próbált erőt spórolni. De ha Hitoshi valóban ennyire erős, akkor ezt akár el is felejtheti és kénytelen lesz olyan trükkökhöz folyamodni, amelyek több naftát igényelnek. A vaspor-pengét maga előtt tartva várta mit lép ellenfele, aki rövidesen támadásba is lendült. Keresztvágása elől ugyan könnyedén ki tudott térni, de már-már túl könnyűnek tűnt a dolog… gyanakvását aztán igazolta a vágás, amibe az a mozdulat végül átfordult. A shinigami balról érkező pengéjét csak az utolsó pillanatban sikerült a sajátjával eltérítenie, de még azelőtt hogy elszánhatta volna magát a kontrára, már jött is a következő támadás. Tanakáéhoz képest a teste túl lassan mozgott. Szúrásai elől kénytelen volt teleportálással menekülni, így végre lélegzethez juthatott. Lihegve görnyedt össze és próbálta magát összeszedni, mikor meghallotta a shikai feloldásának parancsát.
- Mattaku… még ez is…
Szólalt meg halkan. Tudta, hogy ettől csak még erősebb lett ellenfele. Itt volt az ideje a stratégiája megváltoztatásának, muszáj tartania a távolságot. Kardja ebben a pillanatban szétbomlott, de a vaspor ott maradt körülötte, sőt a talajból további anyagot vont ki. Ebből a szempontból ez a helyszín tökéletes volt a harcra, végtelen mennyiségű muníciója van. Lassan egy fekete, szikrákat vető porfergeteg alakult ki előtte, amely aztán váratlanul kettéválva támadta meg Hitoshit két oldalról. Bármit tesz a shinigami, a sötét felhő üldözni fogja.

Tárgy: Re: Sakai Hitomi vs Tanaka Hitoshi Vas. Júl. 18, 2010 7:21 am

A kardomot magam elé tartottam, és gyanakodva néztem, hogy mi az a gyanús felhő Hitomi körül. Nem voltam benne biztos, de mintha rá nem lett volna hatással. Már pedig ami nincs hatással az ellenfélre, az rám tuti hatásos, ami meg egyenlő azzal, hogy nem lenne jó, ha elkapna. Itt az ideje átváltani egy kicsit támadóbb jellegbe. Teljes sebességgel elkezdtem cikázni, hát ha így meg tudom zavarni az érzékeit, hogy tévútra csaljam, és el tudjam kapni egy figyelmetlenebb pillanatában. Nem vagyok benne biztos, de mintha az a felhő az irányítása alatt lenne. Nekem is van egy hasonló képességem, de egyelőre nem terveztem bevetni. Majd ha szorul a hurok... Mindenesetre nem akarom megölni ezt az embert, mivel ha képes szembe szállni velem, és még talpon van ennyi idő után, igazán tehetséges lehet. De sajnos attól eltekintve, hogy nagyon tehetséges, és sok lehetőség van benne, nem szeretnék veszteni ellene. Erős, és csak még jobban előhozza a harcolási vágyamat. Mikor már úgy éreztem elég ideje próbálok eltűnni a szeme elől megrohamoztam. Gyors, nem annyira erős, de felettéb zavaró visszakezes csapásokat mértem rá, egyszerre mindenfelől, hogy csak azért is megnehezítsem a dolgát. Persze vannak olyan dolgok, amiket a gyors támadásokkal se lehet elkerülni. Mint mondjuk az ellenfél támadását. Valamilyen okból kifolyólag a szürkés "felhő" rám telepedett.
Egyelőre nem éreztem semmit, de ez még nem jelentette, hogy biztonságba vagyok. Egyetlen lehetőségem maradt. Használnom kell azt a képességet... Nem volt betervezve, de valamilyen okból kifolyólag, sejtem, hogy Hitomi úgy is túléli.
- Kaosu kenma furea!- morogtam, majd a kezemet a földre nyomtam. Mivel a támadás használata előtt megfelelő mennyiségű lélekenergiát engedtem ki magamból a talaj felé, így éreztem, ahogy a kezem alatt egyre több, és több energia gyűlik össze. Lassan elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a robbanás következtében a por tova szálljon, és nem maradjon így körülöttem, mert a végén klausztrofóbiám lesz. Amikor éreztem, hogy itt az ideje, elrántottam a kezem, és a talaj még pár pillanatig ugyan olyan volt mint azelőtt. Ám az utolsó pillanatban a föld megrepedt, és mint egy gránát apró földdarabkák röpködésének kíséretében egy jó hangos robbanás mutatkozott meg ott, ahol imént a kezem pihent. Csendes álmodozó tekintettel néztem a robbanást, mivel valahogy mindig is lenyűgözött ennek a menete. Egyszerűen magával ragadott a látvány. A felém repülő földszilánkok voltak a kellemetlenebb rész, mivel ha eltalálnak akár meg is karcolhattak volna, így folyamatosan shunpoznom kellett, hogy sértetlenül kerüljek ki a saját támadásomból.

Tárgy: Re: Sakai Hitomi vs Tanaka Hitoshi Szomb. Aug. 14, 2010 1:16 am

Hahó!

Tehát, mivel Hitoshi elhagyta az oldalt, és úgye Hitomi meg szólt, hogy zárjak, így itt vagyok. Nem sokat postoltatok, azonban még így is kapsz Hitomi 1000 ryout. ^^

Gratulálok!