Felállítottam Rosát, és mikor elértünk a házáig, nem volt választásom, be kellett mennem. Nem is mentem, igazából húzott.
-Egyedül élsz? Mit is mondtál, hány éves vagy?-Kérdeztem értetlenkedve. Nem néz ki annyinak, hogy el tudja tartani magát. HJajj... mit kapok én ezért... Már a fejemet fogtam. Tényleg nem lenne szabad. Elkísérem, legyen, de nem maradhatok itt. A városban nagyon sok hollow van most. A saját szememmel láttam.
- Bocsi, hogy így berángattalak, de hanem nem hinném, hogy maradtál volna. Igaz?
-Ööö... izé... Rosa-chan, igazad van. Tényleg nem akartam ott maradni, de kötelességem megvédeni a város lakóit. Ha nagyon akarod, egy darabig itt maradok, de el kell tűnnöm.-Ez is megvolt. Most tök bunkónak tart. Általában nem ellenkezek, ha munkakerülésről van szó, de megpróbálok másra gondolni. Különben is lelkifurdalásom lenne. Ha őt hagyom itt, akkor meg miatta lesz rossz érzésem. De már tök jól van. Minek maradjak itt? Zavarba jöttem, és nem tudtam szemkontaktust tartani Rosával. Mindig ez van. Körbenéztem a falon. Felfigyeltem egy csomó díjra. Rosa egy vitrinbe tette őket. Nem volt kevés. Legalábbis több mint amit én nyertem (nekem nem volt ilyesmim). El kellett terelni a szót. Nem szeretek vitatkozni.
Hű. Ezeket a díjakat te nyerted? Akkor azért vagy ilyen jó formában.-Mondtam, szememet mereven a vitrinre szegezve.-És amúgy, a cipőd meggyulladt mikor a hollow-kal harcoltunk. Gyakrn történik, vagy direkt csináltad, vagy a tűz csak arra árt amire te akarod? A francba. Hogy jutott ez eszembe? Addig szolgád a szó, amíg ki nem mondottad. Milyen igaz. Számtalanszor estem már hasonló helyzetekbe, de mindig csak bepánikolok, és egyre több hülyeséget beszélek. Hiába. Nem változok. Úgy tettem, mintha annyira nagy érdeklődést mutatnék a vitrin, és a benne lévő tárgyak iránt, de igazából csak azért csináltam, hogy ne kelljen Rosára néznem. Ha megmondok valakinek valamit, egyből mintha sosem ismertem volna, eltávolodik.
-Állok a víz alatt? Áztatom magam? Akkor már mind egy, ha egyszerűen beleülök egy kád vízbe és ott fonnyadok.-Kicsit keményebbnek mutatom magam, hátha kidob, megyek a dolgomra. Mégse akarom itt hagyni. Tényleg szemétség lenne. Nem baj. Tűröm egy darabig, aztán megyek. Nem maradok itt. Legalább figyelmeztetnem kell valakit. Ez a minimum. De jobb ha magamban oldom meg, és nem tudok semmiről. Ha elmondom, hogy én itt voltam, és nem a hollow-k után mentem, lehet hogy tényleg kapok valamit...