Arikirinkato Rinkachiku

Tárgy: Arikirinkato Rinkachiku Vas. Aug. 30, 2009 1:03 am

Jelszó: "Yoruichi a legszebb fekete cica!"

Név: Arikirinkato Rinkachiku

Becenév: Chiku,Rin-chan (xD)

Kaszt: Quincy

Kor: 19

Kinézet: Közepes hosszúságú ősz haj. Barna szemek. Zöld pulóvert hord vörös pólóval.

Jellem: Néha morcos de néha vidám. (inkább a morcos.) Mindenkinek előszeretettel beszól. Ha harcról van szó elveszti a fejét és nem gondolkozik csak támad.

Felszerelés: Quincy Felszerelés ( Íjj, pár hollow bait és egy Quincy ereszt egy karkötőn.), MP3 és a hozzátartozó fülhallgató.

Rang: -

Nem: Fiú

Születési Dátum: Január 18.

ELŐTÖRTÉNET

19 évvel ezelőtt születtem Amerikában. Az Apám Japán származású volt ezért én is japán nevet kaptam. Anyámnak nem nagyon tetszett de belement. Nagyon boldog család voltunk addig a bizonyos napig míg az anyám meg nem halt autóbalesetben. Apám egyből összeszedte az én és az ö cuccait és elköltöztünk japánba. Mivel apám japán származású volt és én inkább rá hasonlítottam nem volt nehéz a beilleszkedés se a nyelvtanulás sem. Ekkor voltam 6 éves. Apám nagyon szeretett és más nőkkel próbálta pótolni az anyámat de nekem egyik se volt szimpatikus. De egy nap egy gyönyörű nővel állított be az apám aki nagyon kedves volt hozzám meg minden ezért őt elfogadtam. Miután apám hazavitte megkérdezte a véleményemet én pedig azt mondtam, hogy nagyon kedves és nagyon jó fej. Ennél nem is kellett több apám és a nő összeházasodtak én pedig iskolába jártam.

De a nálam idősebbek nem nagyon kedveltek ezért az első egy héten keresztül megvertek. Apámnak nem tetszett ezért bejött az iskolába de nem ért el semmit mert az aki a banda vezére volt az igazgató fia volt így nem tudta elhinni az igazgató, hogy az ő „pici” fia ilyet tenne. Miután apám hazavitt az iskolából azt mondta itt az ideje, hogy önvédelmet tanuljak ezért beíratott egy karate iskolába. Nagyon jól ment csak egy baj volt. Ha harcra került a sor elvesztettem a fejemet és állandóan szétvertem az ellenfelemet. Miután elértem egy bizonyos fokozatot abbahagytam. Nem tudom miért de muszáj volt. Az iskolába már soha nem vertek meg mert egyszer megvertem őket így féltek tőlem. Majd miután kijártam az iskolát elmentem dolgozni.

Egy étteremben kaptam munkát ahol az apám új felesége is dolgozott. Állandóan dolgoznom kellett mert terhes lett apám barátnője és így apám otthon maradt vele és nem dolgozott én pedig mindkettőjük helyett is dolgoztam. Nagyon fáradt voltam mert nem aludtam. Kilenc hónapig megállás nélkül dolgoztam és nagyon keveset aludtam. Miután végre pihenhettem egyre morcosabb és beszólogatós. Nagyon de nagyon sértő beszólásaim voltak de senki sem foglalkozott velem. Még az apám se mivel megszületett a testvérem. Mióta megszületett a testvérem hozzám se szólt.

Ezt nagyon megelégeltem és elköltöztem a nagypapámhoz. Nagy
szeretettel fogadott. Életemben először éreztem úgy, hogy igazán törődnek velem. Mivel törődött velem már nem voltam állandóan morcos. Mivel apáméktól elköltöztem a munka helyemet is ott kellett hagynom mivel a papám nagyon messze lakik attól az étteremtől így a közelben kellett állást keresnem. Ekkor voltam 15 éves. Papám örömmel látta, hogy milyen szorgos vagyok így beajánlott az egyik barátjának aki építész volt. Nekem nem nagyon tetszett az ötlet de mivel más nem volt be kellet érnem ennyivel.

Elég sok házat felépítettünk, de egy nap mikor már majdnem elfejeztünk egy házat iszonyatosan nagy robbanás ráztam meg a földet. Mindenki egyből a robbanás helyszíne felé futott, hogy megnézzék mi történt. Mikor én odaértem egy nagy szörny állt ott. Nagyon megijedtem ezért megkérdeztem a mellettem álló személyt, hogy miféle lény ez mire ő azt mondta, hogy valami baj van az agyammal. Mivel nem mertem más embereket megkérdezni hazamentem és beszámoltam róla a papámnak. Nem mondott semmit csak annyit, hogy biztos káprázott a szemem. Nem nagyon hittek nekem ezért egyre jobban őrültnek hittem magamat hiszen olyan lényt láttam amit más nem. De nem nagyon érdekelt mivel állandóan dolgoznom kellett így egyre kevesebbet tudtam azon agyalni vajon miféle lény lehetett.

Egy nap mintha megismétlődött volna az a nap mikor megláttam a szörnyet. Megint robbanás de most nem ott hanem pont az apám háznál. Egyből elindultam arra. Mikor megérkeztem csak annyit láttam, hogy az apám harcol egy olyan szörny ellen és, hogy nagy kődarabok repülnek szanaszéjjel mivel a robbanások nem álltak le. Azt hittem csak káprázik a szemem mivel az apám kezébe egy kék íj volt és állandóan nyilakat lőtt ki a szörnyre. Nem tudom meddig nézhettem a harcot mivel egy kődarab fejen talált én pedig elájultam. Mikor felkeltem egy kórházban voltam bekötött fejjel és mellettem volt az apám, a nagypapám, a testvérem és az apám felesége. Egyből apám felé fordultam és már tettem föl a kérdést mikor azt mondta, hogy ezt nem most kéne megbeszélni. Nem tudtam mást mondani ezért nem erőltettem a dolgot. Már kétszer láttam olyan szörnyet és a másodiknál az apám harcolt vele. Nem nagyon értettem de az is lehet, hogy csak halucináltam vagy álmodtam az egészet, de akkor, hogy kerültem volna egy kórházba ráadásul bekötött fejjel. Miután kikerültem a kórházból apámat próbáltam becserkészni és megkérdezni, hogy mi is volt ez a harc de állandóan lerázott valamilyen mesével, hogy neki most erre nincs ideje meg minden.

Két év elteltével egy saját lakásba költöztem. Volt elég pénzem hála a sok munkának. Miután beköltöztem kerestem egy új munkát mert az építészet nem nagyon tetszett már. Hát ha a sors akarta így megint egy étteremben kötöttem ki és mintha ismétlődnének az elmúlt évek. Megint egy robbanás de most az étteremben ahol dolgoztam. Megint megláttam egy szörnyet de ő is engem. Egyből elindult felém én pedig megijedtem és elkezdtem menekülni. Az utam egyből a hátsó részhez vezetett de a szörny oda is követett. Nem tudtam mit csináljak így még jobban megijedtem, de ekkor megjelent egy íj a kezemben amire nagyon meglepődtem de egyből rájöttem mit kell tennem. Egyből elkezdtem lőni az ellenfélre gondolkodás nélkül. Sőt nem csak lőttem rá hanem rúgtam is, hogy minél hatékonyabb legyek de nem sok dolog történt csak annyi, hogy leszakadt az egyik keze. Ezek után se gondolkoztam, hogy mit kéne csinálnom csak egyet lőttem a fejéhez ami célba is talál és nagy meglepetéskén ért mikor a szörny eltűnt.

Miután vége lett az események áradatának elájultam. Nem is tudom miért azt hiszem az izgalomtól vagy nem is tudom. Mikor fölkeltem csak az apám és a nagyapám volt mellet és nem a kórházban voltam hanem a papám házában. Miután fölültem egyből meg i kérdeztem mi történt velem és, hogy mi volt az a szörny. Apám egyből el is magyarázta, hogy mi vagyok. Quincy ahogy ő is meg a nagyapám is. Miután elmondtak mindent a nagypapám elkért az apámtól, hogy had tanítson ki az íj használatára mivel igazándiból nem is tudtam használni. Két évig tartott az edzésem és utána már vígan gyilkolhattam a hollowkat meg a rossz fiúkat és persze boldogan élem tovább az életemet ha éppen nem vagyok morcos.

Tárgy: Re: Arikirinkato Rinkachiku Vas. Aug. 30, 2009 9:39 am

Üdvözletem!

Mielőtt ránéztem volna komolyabban az előtörténetre máris kiszúrta a szemem, hogy olyan Enterhiány van a szövegben, mintha a harmadik világ éhező szegényei volnánk és Sortöréből lehetne kenyeret venni!
Sajnálom, de amíg nem tagolod rendesen nem vagyok hajlandó tüzetesebben átnézni, ezért ELUTASÍTOM!

Tisztelettel:
Kyouraku Shunsui

Tárgy: Re: Arikirinkato Rinkachiku Kedd Szept. 01, 2009 2:03 am

Szép jó napot!
Remélem így már jó lesz ^^

Tárgy: Re: Arikirinkato Rinkachiku Kedd Szept. 01, 2009 10:40 pm

Először is kitérnék arra, amit az előttem bíráló moderátos is említett. Tudod a tagolásnak ésszerűnek is kell lennie, nem csak találomra kiválasztott nyomogatásnak.

példa: "Ennél nem is kellett több apám és a nő összeházasodtak én pedig iskolába jártam.
ENTER???????
De a nálam idősebbek nem nagyon kedveltek ezért az első egy héten keresztül megvertek."

Tartok neked egy kis értelem órát, mert látom szeretted kerülni az iskolát! Nos, a szöveget tördelni nem találomra szokás, hanem a szerint, hogy a szövegkörnyezet mennyire engedi. Ki is térek a példára.
Ebben az esetben marhaság volt bekezdést váltani. Miért? Mert, ott az első mondatban a PEDIG! Magyarul a két szálat összekötötted. Ha már ennyire tagolgatni akartál volna, így tehetetted volna meg:
Ennél nem is kellett több! Apám és a nő összeházasodtak PONT!
<<< ENTER >>>
Időközben elkezdtem az iskolát, de az idősebbek nem kedveltek. Már az első héten megvertek.

Ha nem érted még mindig nagyon szívesen beleverem az agyadba egy kimerítő kiselőadás keretében, hogyan használd a magyar nyelvet!

Mivel az eddigiekben is becsúszott a társaságba ennél jóval gyengébb előtörténet, így azt mondom ELFOGADOM a művedet, DE ha NEM javítod ki ezt a bődületes hibát úgy visszavonom mint a sicc! Szóval ne merészelj félvállról venni!

Első szinten kezdesz, ami 4000 lélekenergiát és 4000 ryou elkölthető pénzösszeget jelent. Illetve elkészítheted a saját adatlapodat.

Üdv a csapatban!