Zeru Ezeki-ből Kawazara Ray (igen, én is cserélek)

Jelszó: "Kurosaki-kun,Kurosaki-kun... NE HALJ MEEEEG!" .. NE HALJ MEEEEG!"
Név: Kawazara Ray
Kaszt: Shinigami
Rang: Ex-shinigami
Nem: férfi
Kor: ~ 350 (23 évesen néz ki)
Felszerelések: Zanpakuto
Születési dátum: január 12.
Kinézet: fekete hajú, kék szemű, közép magas termetű, viszonylag fehér bőrű
Jellem: sűrűn be van rúgva, ha iszik nem bírja megállni, hogy ne rúgjon be, kedves, ha felhúzzák goromba

Zanpakuto Neve: Részeg Panda (Dzsopparatta Panda)
Zanpakuto fajtája: Víz {Sake}
Zanpakto shikai: Vedelj, Részeg Panda. ( Nomi, Dzsopparatta Panda!)
Aktiválás előtt egy teljesen átlagos katana. Aktiválás után se változik az alakja, ám lesz pár igen különleges képessége. A kardnak maga az a képessége, hogy Szaké képes kibocsátani. Két támadása van: Szaké hullám!( Szeke no Nami) – lényege egy masszív hullám Szaké ami beteríti az ellenfelet. A Másik : Szaké Csapás!( Szake no Dzsóda!) – A markolathoz téve a kezét egy Szakéból álló gömböt hoz létre amit ellenfele felé képes lőni, ha eltalálja az ellenfelet képes csontokat eltörni, emellett igencsak gyors támadás.

Előtörténet:

1613. december 23-án születem, Nagaszakitól nem mesze. Szüleim jómódú kereskedők voltak, apám azt akarta, hogy Szamuráj legyen belőlem. Ezért már kis koromba egy jó nevű iskolába iratot be. Ott tizenöt éves koromig gyakoroltam a busidot, ekkor viszont az apám meghalt. Haza kellet térnem és segítenem anyámnak, de mind hiába. Anyám oly szomorú volt hogy apám elvesztése után megbetegedett és meghalt. Egyedül maradtam, se otthon se családom nem marad és mivel nem értetem semmihez, csak a kardal való harchoz elszegődtem egy gazdag földesúr testőrségébe. Több évig voltam a testőrségének a tagja és képességemnek hála képes voltam magam felküzdeni egészen a testőrség parancsnokának. Sokan hittek benne hogy még nagy eredményeket fogok elérni, mivel még mindig fiatal voltam, csupán 19 éves és már ilyen nagy eredmények álltak a hátam mögött. Ám a sors közbeszólt, gazdám egyik este egy orgyilkos megölte és én Rurouni lettem, egy gazdátlan szamuráj. Ismét elvesztetem mindent, és célok nélkül kóboroltam a világban, már nem volt ahhoz erőm, hogy ismét mindent újra kezdjek. Csak mentem, nem törődve semmivel, napjaim nagy része azzal telt hogy ittam… és ez vezettet a halálomhoz is.
Egyik nap nagyon berúgtam, ez volt életem utolsó nagy ivászata, mivel mikor haza felé tartottam – már ha hívható az a lyuk otthonnak – egy csapat bandita vet körbe, egy ideig védekeztem, de a túlerő ledöntött a lábamról és egy szúrást éreztem. Fájdalmamba felordítottam és a sebhez kaptam, a kezemre valami meleg folyadék folyt, a vérem. A banditák jót szórakoztak a haláltusámon, miután pedig megunták, átkutatták a ruhám és mindenem elvetek és távoztak. Még órákig feküdtem ott vérbe fagyva, haldokolva senki se járt arra… végül a szemem lassan becsukódót.
Mikor ismét kinyitottam először azt hitem élek… de csalódnom kellet mikor észrevettem, hogy a saját holtestem felet lebegek. Nem tudtam, hogy mi tévő legyek… sok érzés kavargott bennem, leginkább a düh. Felett szándékom volt megkeresni és megölni a gyilkosaim így el is indultam, napok, hetek, hónapok teltek el mikor végre az egyiknek a nyomára bukkantam, bár ez az idő megtanította nekem azt is, hogy nem tudok ártani neki… se nekik, se senkinek. Még csak kommunikálni se tudok az élő emberekkel, bár voltak olyanok, akik megérezték a jelenlétem, de ennél több nem igazán tellett tőlük… csak érezték, hogy ott vagyok. Ez bosszantott, mert én mégis bosszúra szomjaztam. Évtizedekig figyeltem gyilkosaim, láttam miként válnak családfőké és a haragom az évek múlásával szép lassan elpárolgott.
Egyik este épp a folyópartján voltam és a vizet figyeltem, mikor a semmiből egy alakjelent meg. Fekete kimonója volt, derekára kard kötve és engem figyelt… majd elkezdet közeledni felém. Ez volt az első alkalom, hogy Shinigamit látok. Először megijedtem tőle, de az kedvesen segített nekem. Elmagyarázta mi fog velem, történni, hogy egy városba küld engem, ahol biztonságba leszek. Olyanok között, akik hallanak, látnak és éreznek engem. Miután befejezte mondandóját kardja markolatát a homlokomhoz érintette, egy pillanatra minden elsötétült, majd hirtelen világos lett és egy zsúfolt kis utca közepén álltam egy városba.
A Shinigami azt mondta, hogy itt jobb lesz nekem, de tévedett. Itt is csak a nyomor és a szegénység várt rám. Évekig nélkülöztem és lassacskán rájöttem, ebben a világban egyedül csak Shinigamiként lehet jó életem. Nem lévén más választom, jelentkeztem a lélektovábbképző akadémiára, ahova sikerült is bejutnom. Éveket töltöttem tanulással, bár Démon Mágiában nem voltam valami tehetséges – magyarán minden kísérletem azzal végződőt, hogy én robbantam fel… nem egy sebet szereztem így, amit később hölgyek felcsípésére használtam, mint egy-egy halálos harc emlékét…. – a kard forgatásában igen csak jó voltam.
Miután elvégeztem az akadémiát a(z) 1. osztaghoz jelentkeztem szolgálatra és eközben kardom és felfedte nevét előttem, ami ironikus módon Részeg Panda.
Rengeteget kellet gyakorolnom, míg teljesen uralni tudtam a kardom képességeit és eközben arra is rájöttem, hogy ha magam is részeg vagyok sokkal erősebbek a kardom képességei, bár vigyáznom kell, nem tanácsos túl ittasan csatába menni, ezt egyszer már a saját káromon tapasztaltam meg és tudom még egy lehetőségem nem lesz. Végül az 1.osztagban 3.tisztig küzdöttem fel magam. Ám ennek hamar vége lett, valaki az italomba sakét kevert, és nem bírtam megállni, nagyon be rúgtam, és mindenfélét mondtam a főkapitánynak. Másnap be kellet adnom felmondásom, azt elfogadták, és pakoltam majd Karakura-ban - az emberek világában - folytattam életem.

Hajh, üdvözletem...

Félreértések elkerülése végett: egy másik karakter esetében felhasználócsere történt, azért cserélte le az előtörténetét teljesen, nem pedig puszta heccből! Ez pedig Yoruval is meg volt előre beszélve...
Javasolnám az új karakter előtt, hogy tanulj meg a mostanival játszani rendesen (egy akadémiai tanuló tökéletesen alkalmas erre szerintem), ha pedig minden kötél szakad, és úgy érzed, muszáj lecserélned karakteredet, írj egy gyönyörűséges privát üzenetet a fent említett adminnak, miért is szeretnéd ezt megtenni.

Amíg azonban ez meg nem történik, az előtörténetedet ELUTASÍTOM.