Üdv!

Ha valakinek lenne kedve egy kis off küzdelemhez, az jelezze itt. :')

Nos, mivel unatkozok, jövök meghalni. ////xD/// Írhatod az első postot.

Társaimmal ülök, mikor a tanárok szóltak, hogy a 2. osztag kapitánya látogatóba jön, szemlélni a diákokat. Nagy alkalom lesz ez megmutatni az erőm a kapitánynak. Kezdetét vette a bemutató, végül a kapitány elégedett nek nézett ki, de mégis megkérdezte:

- Kellemes délutáni szórakozás volt nézni titeket. Jól haladtok, erős shinigami válhat belőletek ha megvan bennetek a kellő elszántság, s bátorság. Érdekelne kiben mennyi van ebből. Van-e valamelyikőtökben annyi, hogy esetleg ki álljon velem?

Majd nézte a diákokat, de rajtam megakadt a szeme, és megszólalt halkan:

- Hogy hívnak fiam?

- Az én nevem Zeru Ezeki, és én bennem van annyi bátorság, hogy kiálljak önnel, kapitány. *Majd megfogtam a zanpakutom, és

készen álltam a harcra. Csöppet sem ijedtem meg tőle, hiszen tisztességes harc lesz, majd a többi diák csak nézett, hogy ez megőrült. De láttam a kapitány szemében, hogy nem lehet valami gyenge. Majd megkérdeztem:*

- Egy kérésem lenne még mielőtt harcolunk, tisztességes harc legyen. *Majd vártam mit csinál, vagy mit mond*.

Bólintott egyet a kapitány, ami biztosan azt jelentette, hogy tisztességes harc lesz, majd felelte:

- Megadom neked a támadás lehetőségét. Sok szerencsét hozzá!

Nem tétovázok, kell egy terv; a terv az, hogy a Soukatsui-val a magasba kényszerítem, majd egy Geki vel lefogom, és jöhet a kegyelem Byakuray. Rendben, gondoltam, majd kezdtem neki.:

- Hadou 33: Soukatsui.

És készültem a Geki használatára.

A tervem befuccsolt, hogy is gondolhattam, egy kapitányt egy ilyen gyenge kidouval legyőzni. Egy mosoly lépett arcára, és a kezeit úgy hagyta, ahogyan kilőtte a Shakkahou-t. Majd kérdezte:

- Nincs sok igazi barátod, ugye?

A kérdésen elgondolkodtam, általában egyedül vagyok, de barátaim azért vannak, készen, kigondolva feleltem:

- De, van barátom, csak ritkán találkozom velük!

Habár, ha jobban végig gondolom nincs, hiszen lenéznek, mivel nem nemesi családból származok. A 2.osztag kapitányának ereje lenyűgöző. *A zanpakutom hoz nyúltam, előhúztam a tokból; majd felé nyújtottam, és így szóltam*.:

- Mivel nem nemesi családhoz tartozok, lenéznek, de ez egy kapitányt miért érdekel? Miért érdekel egy kapitányt a magamfajta shinigami? Még csak a zanpakutom nevét sem tudom. De most bebizonyítom az akadémiának, hogy aki nem Nemesi család ból származik; az is lehet erős! *Majd elszántan felvettem a harci formát.*

Megtudtam, hogy a kapitány is nemesi családból származik. Hirtelen eltűnt, majd előttem termett, és megfogta a zanpakutom, és ezt mondta:

- Nos mi lesz? Melegítsem még a kardodat vagy csinálsz is vele valamit?

Hangzott egyből a válasz:

- Megmutatom neked milyen erős vagyok! : Hadou 04: Byakuray!

Majd vártam erre mit reagál, ilyen közelről ezt kivédeni nehéz.

/// Bocsi, ez most elég rövid lett. ///

A Byakuray arcon találta a 2.osztag kapitányát, ilyen közelről még ő sem bírta kivédeni. A fejét úgy hagyta, ahogyan a byakuray becsapódott, majd visszafordította, a szemembe nézett és így szólt:

- Könyörtelen vagy. Helyes. Nem lehetsz könyörületes ha nagy shinigami akarsz lenni. De a társaidat lehetőleg ne lődd arcon, mert ők rosszabbul járnának mint én.

Nem hagyott válaszolni, jött a következő:

- Miért nem próbáltad a támadás közben kihúzni a kezem közül a kardodat? Egy erős ellenfél ellen nem küzdhetsz úgy ahogy a társaid ellen. Már pedig biztos lehetsz abban hogy lesz dolgod nálad erősebb ellenféllel mikor eljön az idő. Mondjuk egy hollow-val. Kombinációs készség, stratégiai felkészültség. Fontosak!

Az én válaszom ez:

- Azért vagyok könyörtelen, mert a nemesi család tanulója ott áll. -Rámutatott az egyik diákra, majd hangzott a következő válasz:
- És nem hittem volna, hogy képes leszek megsebezni egy kapitányt, vagy csak hagyja magát? Igen, biztosan rendes magától, hiszen megígérte hogy tisztességes harc lesz. De azért maga is használhat valamilyen harci technikát, hiszen akkor a harcnak nincs értelme.

Ekkor kihúztam a zanpakutom a kezéből, és hátra ugrottam, ismét felvettem az akadémián tanult harci pózt.

Befejeztem mondataim, és megszólalt:

- Igazából nem sebeztél meg. Egy enyhe csípést éreztem...

A zanpakutoját kecsesen kihúzta, majd megint megszólalt:

- Legyen ahogy kívántad.

Eltűnt a szemem elől, a következő pillanatban, már azt éreztem hogy összerogyok. Biztosan elvágta a lábamban az izmokat, és az inakat. Akit gyűlölök, lecsúszott a gatyája, és ő vált a közröhej tárgyává, nem pedig én.

- Pár nap és rendbe jössz. Tisztességesen helytálltál, megjegyeztem a nevedet Zeru Ezeki. Ha elvégezted az Akadémiát, mindenképpen küldj nekem egy levelet.

Mondta a kapitány a hátam mögül, majd megfordultam, felnéztem és a jobb karját nyújtja felém.

- Igen, mihelyt felépülök és shinigamivá válok, biztosan írok önnek egy levelet. És valószínű, hogy az ön osztagába megyek majd. De ez hamarosan megfog valósulni, mert nemsokára itt a vizsga.

Teljes tisztességben éreztem magam, harcoltam egy kapitánnyal, aki igen erős volt és jól helyt álltam nála, és ő a 2. osztag kapitánya; Shouboushi Naraku. Később már az a nemesi családból származó gyerek sem piszkált engem, hanem barátok lettünk. Azóta sem felejtettem el; Shouboushi Naraku-t hamarosan itt a vizsga, és majd meglátjuk.

// Szerintem én végeztem //

Köszönöm a harcot és ha shinigamivá válsz tényleg szívesen fogadlak a 2. osztagban. :')