Oichi Reika Kidoushuu
Hozzászólások száma : 45 Age : 32 Tartózkodási hely : Az osztag területén belül, vagy Kami-kun mellett *3* Registration date : 2010. Jun. 04. Hírnév : 4
Karakterinformáció Rang: Kidoushuu osztag 3. tisztje Hovatartozás: Gotei 13 Lélekenergia: (6500/15000)
| Tárgy: Oichi Reika Pént. Okt. 29, 2010 8:31 am | |
| Jelszó: Törölve - Szayel Aporro Granz Engedély: van ^^ ~ Adatlap
Név: Oichi Reika Nem: Nő Kaszt: Shinigami Szül. Ideje: 3.15. Kor: 40 (18-nak néz ki)
~ Előtörténet
Negyven évvel ezelőtt születtem, egy hétköznapi családban. Már amennyire lehet hétköznapinak nevezni egy olyan családot amit shinigamik alkotnak. Az édesanyám a nyolcadik osztag tisztje, míg édesapám a második osztag tisztje volt. Idilli család volt, legalábbis nekem úgy tűnt, hisz mindig távol tartottak a problémáktól. A legnagyobb probléma az az apám és a nagyapám közti ellentét volt. Pár évvel korábban, mikor az apám elvette az anyámat akkor a nagyapám kitagadta őt, valami jött-ment hülyeség miatt. Ezt persze apám nem nézte jó szemmel. Igaz addig nem is volt baj, amíg az öreg tudomást nem szerzett a születésemről. A fejébe vette, hogy mindenképp ő fog engem okítani azokra amiket tud. Az anyám, még úgy ahogy belement, de az apám szócsatákat vívott vele és ez gyakran ordítozásba torkollott. Végül mind a két fél engedett. Az apám belement, hogy engedi az oktatásom, az öreg pedig elfogadta a megszabott feltételeket. Mikor már akkora voltam, hogy járni és beszélni tudtam akkor a nagyapám elkezdett tanítgatni. Megtanított, hogy hogy használjam a kardomat,hogy hogyan kell kidoukat megidézni és, hogy miként tudom kontrollálni a lélekenergia folyását a testemben. - Nagypapi~, megmutatod a kardodat? - kérleltem már többedszerre, hisz érdekelt, hogy vajon miféle fegyvere van a tanáromnak. Ez már csak ilyen gyermeki szeszély volt. - Jól van... -sóhajtott végül és előhúzta a fegyverét. - Tatte kara, Sumōkīmirā! (Támadj fel, Füstös tükör) A fegyver eltűnt és helyette sötét fekete köd ereszkedett a szobára. Kikerekedett szemekkel csodáltam ezt a jelenséget, hisz ilyet még sosem láttam. Mikor az öreg úgy gondolta egy csettintéssel eltüntette a ködöt és a kezében újra a katana volt. Ezután viszont rám parancsolt, hogy folytassam az edzést. Pár évvel azelőtt, hogy egyáltalán megpróbáltam volna felvételt nyerni a Lélektovábbképző Akadémiára, a nagyapám házában bolyongtam. Szerettem azt a házat, mivel mindig valami új dolgot fedezhettem fel benne, mint most is. A ház alatti katakombákba keveredve járkáltam a kiutat keresve, mígnem egy ajtóval találkoztam. Benyitva egy kis terem fogadott. Az egyetlen dolog ami volt benne az egy kígyófejet ábrázoló szobor volt. A kígyó szája nyitva volt és a szemében volt valami ami hívogatott. Közelebb léptem a szoborhoz, majd végighúztam rajta a kezem, de várakozásaimmal ellentétben semmi sem történt. Azután a szájába nyúltam, hogy hátha találok benne valami elrejtett kincset, vagy hasonlót. Kincs nem volt benne, hanem mikor a kezem behatolt a szájába egy apró marást éreztem, majd szédülni kezdtem és elájultam. -Kelj fel! - hallottam egy mély és zengő hangot. Mikor kinyitottam a szememet már nem a teremben találtam magam, hanem egy furcsa helyen. Mindenhol romok voltak, amik különböző időközönként tovább vándoroltak. Az ég hófehér volt, mégis a távolban valami nagy zöld tárgy vagy teremtmény volt. - Ki merészelt felébreszteni az álmomból? - hallatszott újra a mennydörgő hang és a zöld valami közeledett. Hamarosan kirajzolódott az alakja. Egy hatalmas kígyó volt szárnyakkal. Több százszor lehetett nagyobb nálam. - Ki vagy te? - léptem hátra ösztönösen. A hatalmas teremtmény leszállt előttem, de így csak rosszabb volt, mert felnézve rá szinte kitört a nyakam. - Te? Nem hittem, hogy ilyen hamar találkozunk. - változott át nagy fényhatás kíséretébe emberi alakba. Így legalább már nem törhet ki a nyakam. - Ismersz... engem? - hátráltam tovább. - Már, hogy ne ismernélek. Sőt te is ismersz engem. Gyerünk, mond ki a nevem. - szúródtak a szemei az enyémekbe. A gondolataim kesze-kuszák voltak. Féltem... - Tsubasa no hebi (Szárnyas kígyó). -suttogtam, majd rögtön utána a szám elé kaptam a kezem. Az előttem álló "ember" pedig mosolyogni kezdett, valahogy ennek a hatására megbátorodtam. - Mondtam én, hogy ismersz engem, viszont még nem használhatsz. Még fejlődnöd kell kicsit, de addig is ha kell itt leszek.- mondta végül, majd újra elájultam. Ismételten a teremben voltam és a kezemben, amelyiket megmarta az az izé a szobor szájában, most egy kard foglalt helyet. A fejemben újra visszhangzott amit a zanpakutoum lelke mondott. Nem hívhatom elő, míg nem jön el az idő. De mikor lesz az? Hamarosan elkövetkezett annak az ideje, hogy felvételt nyerhessek az akadémiára. A szükséges követelményeket könnyedén teljesítettem, hála a nagyapám tanításainak, így nem volt szükség többszöri próbálkozásokra, mint egyeseknek. Az évek most már lassabban teltek. Szépen fokozatosan a zanpakutoum megengedte, hogy előívhassam őt. Fantasztikus volt, mikor első alkalommal megtehettem. Jó érzés volt repülni is. Igaz, hogy eleinte nehezemre esett megtanulni a szárnyak használatát, de idővel az is sikerült. Az évek alatt leginkább a kidouk használatában jeleskedtem, míg a többi harcmodort amolyan általános szinten műveltem. Sokszor csúfoltak ugyan a szokatlan hajszínem miatt, de tűrhető volt. Én legalább nem vagyok egy óriás róka, mint amilyen az egyik ex-kapitány volt. Nehéz lehetett neki az biztos. A vizsga, amit én a nagyapám kérlelésére, egy évvel később tettem le, a szokásos volt. Egy hollow volt az ellenfelem. Egy az egy elleni meccs volt. Habár eltartott egy ideig, de végül mégis csak sikerült felülkerekednem a kárhozott lelken és a maszkjának elpusztításával sikeresen elpusztítottam. Másnap már jelentkeztem is az egyik osztagnál, ahova reményeim szerint be fogok kerülni.
~ Kinézet
169 cm magas és a súlya 50 kg. Hosszú vörös haja, valamint lila szeme van. Általában a szokásos shinigami uniformist hordja, viszont gigaiban egy leginkább iskolai egyenruhához hasonlító öltözéket hord.
~ Jellem
Alapjában véve egy kedves, mosolygós és segítőkész lány. Viszont ezzel a nyílt természettel gyakran ellentmondásba kerül az, hogy sokszor szeret egyedül lenni és zanpakutoujának a meséit hallgatni, ugyanis nagyon jó kapcsolatot ápol vele. Legnagyobb gyengéi az édes és aranyos dolgok, mert egyszerűen képtelen ellenállni nekik.
~ Zanpakuto
Neve: Tsubasa no hebi (Szárnyas kígyó) Fajtája: Illúzió Shikai Parancsa: Mōningukōru! (Ébredj!) Kinézete: Normál alakban egy szokványos katana, a markolatán lyukak találhatóak és egy fél centire a keresztvastól szaggatott vörös vonalak. A keresztvason kígyószemekhez hasonló lyukak találhatóak. Shikai alakban a kard egy 70cm hosszú bottá alakul át, amin egy zöld kígyó fut végig, valamint Reika hátán egy pár szárny jelenik meg. Támadások: -Hi busshitsu-sei (Anyagtalanság): A használó körülbelül 10 percnyi időre átalakíthatja testét anyagtalan formába, ebben a formában az anyagi jellegű támadások nem tudják a használót megsebezni, de ő sem használhatja fizikai erejét, viszont a kidoukat igen. -Te no sakusei (A teremtés keze): Bármilyen tárgyból a használó akarata szerint egy élő, érző lény jöhet létre. Egyszerre csak egy lény hozható létre, aminek a strapabírása a transzmutációhoz használt anyagtól függ. Zanpakutou lelke: Kinézet: Eredeti alakban egy hatalmas zöld színű tollaskígyó. A tollai zöld és vörös színűek, a fején egy sisakhoz hasonlópáncél foglal helyet. Emberi alakban egy hosszú vöröses hajú fiú alakját veszi fől, akinek a ruhája tele van díszítve tollakkal és furcsa formákkal. Jellem: Bölcs és megfontolt, ugyanakkor szeret apáskodni Reika felett.Ha harcra kerül a sor igyekszik a lehető legtöbb segítséget nyújtani Reikanak. Belső világ: A belső világ egy romokból álló bolygószerűség ami egy nagy fehér éterben lebeg. A romokon ősi szimbólumok és jelek fedezhetőek fel és általában a különböző darabok cserélik egymás között a helyüket.
~ Szeret-nem szeret
Szeret: - Aranyos és édes dolgokat; - Társaságot; - Hallgatni a zanpakutouja meséit; - Nagyapját; - Felfedezni új dolgokat;
Nem szeret: - Korán kelni; - Az arroganciát; - Ha csúfolják a hajszíne miatt; - Nagyképűséget; |
|
Szayel Aporro Granz Admin
Hozzászólások száma : 712 Age : 35 Registration date : 2010. Aug. 04. Hírnév : 45
| Tárgy: Re: Oichi Reika Szomb. Okt. 30, 2010 6:42 am | |
| Üdv!
Szép előtörténet, bár kicsit sajnálom azért Saito-t. Az előtörténetedet természetesen ELFOGADOM.
Szinted: 1 Lélekenergiád: 5000 LP Kezdőtőkéd: 4000 ryou Osztagod: Kidoushuu osztag
Ajándékod ezen kívül 10, szintednek megfelelő kidou az eredeti animében szereplők közül. Jó játékot. ^^
|
|