Hana Shuuhei Akamoto írta:

Amaya-val kiegészülve, már egész népes kis tábor ücsörgött a pultnál, amihez nem sokkal később még Kuro is csatlakozott. Miután bemutatkozott és megittuk a következő kört Renji folytatta a szövegelést.
-Nem is említetted, hogy ilyen csínos a 3. tisztetek!-
-Mert egész SS szerte ismert szoknyavadász vagy.-motyogtam a pohár mögül. Majd, Ikkaku hangos torok köszörülés közepette rámordított.
-ENGEM NEM MUTATTÁL BE!-
-Igaz! Pedig Kugligolyót nem nehéz észrevenni...-ült Hisagi mellett vigyorogva a pulton Amaya.
-Milyen igaz! Magam sem értem ŐFÉNYESSÉGÉT,hogy hagyhattam ki. Bocsásson meg felség. A mindenható égitest fejére esküszöm többször nem fordul elő.-
-Ne kötöszködj Hana, mert megjárod!-pattogott a széken Ikkaku.
-Nyugalom máár...addig hadonászol, hogy kiborítod a sake-m.-zsörtölődött Renji.
-Ej, Kuro jó kis társaságba rángattalak....-csóváltam meg a fejem.
-Oi! Hana..egyetlenem!-kezdte Hisagi.
-Azt hittem már leszoktál a Namie vagy Hana meghódítási tervedről...-pislogott Renji értelmes fej kíséretében.
-Hová gondolsz? Hogyan lehetne egy ilyen szépséges teremtést megcsalni?!-
-Ehhem....nem vagy te lázas?-fogtam meg Hisagi homlokát.
-Azért jól tolom a Shunsui-t nem?-
-Istenem! Valaki mentsen meg végre!-dőltem hátra a széken, miközben mindenki engem figyelt, hogy mire fel fohászkodom ilyen hirtelen.
-Hana növessz te is ennyi EGO-t és nem is lesz itt semmi gond!-
-Fizikai képtelenség...-sóhajtottam nagyot.
-Te meg miért vagy ilyen csendben?-böktem oldalba Kuro-t.
-Semmi, semmi...-
-Oldódj már!-nyomtam a kezébe egy pohár saket.
-Nem iszom....-
-De,de! Ez parancs!-kacsintottam rá.
-Na,de ha már őt itatod,te se maradj ki!-dúgta előre a poharat Hisagi a hónom alatt.
-Ez már Shunsui-on is túltesz...ő nem fajult testi kapcsolatig...-bögdöstem Hisagi kezét.
-Nyeee...elég legy már!-állt fel hirtelen.-Megsebezted a szívem, ezért itthagylak...-
-Elhagylak,te barom...-motyogta Renji pukkadozva a röhögéstől, Hisagi hős romantikus előadásán.
-Szóval elhagylak...Ágyőőő!-csapta magát homlokon és zokogást imitálva elment.
-Eeeeez...beteeeeg...-fogtam a fejem, igen erősen.
-Ugyan már! Ilyen kitartó...izéé..."majdnem" udvarlót sem találsz minden bokorban.-
-Akkor láss is neki Hana. Van bőven itt bokor.-vigyorgott Kuro.
-Mindenki ellenem van?-néztem körbe az arcokon. Renji épp valami frappánsat akart válaszolni,de Namie a nyakába ugrott.

-Ez se maradt sokáig...-könyökölt a sake-ja felett Renji.-De, mit kell neked mesélned??-
-Heheheeee....na szóval! Ennek a mesének a címe Kaien és Gin meséi.-
-Már rosszul hangzik...-
-Csss....Most én mesélek!-ütögettem meg kicsit.-Az egész ott kezdődöt, hogy egy csodálatos nyári...-
-Mér nyári?-vágott megint közbe
-Ha nem fejezed be, leragasztom a szádat!-
-Mivel?-vigyorgott kajánul, amire egy bokarugással válaszoltam.
-Tehát ezen a NYÁRI napon Gin...Ne morogj bele!-
-Szerintem jobb ha feladod...-jegyezte meg Kuro.
-Na, azt már nem!-tartottam ki.-GIIIN szerelmével Tomi Kristály Géllel üldögélt a kellemes illatot árasztó csatorna partján.-
-Egy mosogéllel?-O-o
-Csitt már!...De Gin nem tudta elmondani kedvesének érzéseit...-
-Várjá már, ezt Hisaginak is hallania kell...elvégre ő Casanova.-tápászkodott fel Renji.
-Ha ez mégegyszer félbe szakít megnyuvasztom...-morogtam Kuronak.-A szokottnál is csendesebb vagy...Baj van?-
-Nem...nincs!-kavargatta a gőzőlgő teaját.
-NA ITT IS VAGYUNK!-
-Miért rángattál vissza, barátnak hitt áruló eme cafkához?!-
-Mert olyan története van, hogy lehidalsz...-ültette le Renji Hisagit.
-Onnan ahol jártam?-
-Aham!-
-Okééés! Szóval Gin nem mondhatta el szerelmének érzelmeit, mert Gél beleborult a csatornába. Gin segítségért kiabált, de szíve hölgye a habok tengerében elsüllyedt.-mindenki röhög-Gin-nek nem volt választása tovább kellett élnie életét, darabokra tört szívvel.-
-Ennyi?-nézett fel Hisagi.
-Neeem!-
-Ebből szappanopera lesz...-csóválta fejét Kuro.
-Pontosan!-megköszörültem a torkom.-Azonban Gél megviselten és félholtan, majdnem minden mososzerét eláztatva partot ért. Itt megtalálta a hajléktalan Clorox fehérítő és megmentette életét. Közben Gin szíve újra szerelemre lobbant Gél unokahuga Vanish fehérítő iránt. Boldogan éltek, amíg Gél vissza nem tért teljesen átalakulva. Vanish rögtön tudta férjére pályázik, ezért felbérelte Dove zöldalmás szappant, hogy nyomozzon a lány után. Viszont a szappan felesége Garnier sampon félreértette a helyzetet és azt hitte meg akarja csalni. Garnier élete közben tovább nehezedett, hiszen új főnöke Paletta color XXL hajfesték új szín előállításával kísérletezett, őt egyre jobban kitúrva a cégtől.-
-Várjá!-vágott közbe Hisagi.-Mi volt a szín? Hupilila?-
-Aham! Amiket Aprajafalva népéből állított elő Paletta.-
-Whoa!-tette a felcsigázottat játszva Hisagi, miközben mellette Renji a pultot verve hahotázott.
-Ezért a törpök fellázadtak! Törpapa felfestette a fekete harci csíkokat! Törpilla kihegyezte a tűsarkúit, Notata savat öntött a trombitájába, Tréfi igazi bombát pakolt a meglepetés dobozaiba, Okoska stratégiát dolgozott ki, Törperős a súlyokat megduplázva edzett...stb, stb...-
-Ez a legjobb rész...-jegyezte meg Renji.
-A véres csata elkezdődött. Jőttek chewbacca-ék...Te honnan tudod mit fogok mondani?-
-Szerinted nem hallatszott át, amikor ezen röhögtetek fél napon keresztül?-
-Na szééép...-jegyeztem meg durcásan.-Mit kerestél te felénk?-
-Az titok...-
-Ehhem...- -.-.vakartam meg a fejem,h hol is tartottam.
-Csata Hana, csata! Fókuszálj!-masszírozta meg a vállaimat Hisagi, mintha boxoló lennék.
-Oké, oké!...Szóval a csata. Paletta csapatát jöttek erősíteni az afrikaiak,de az elefántokkal letiltották őket az autópályáról, ezért mobilon segítséget kértek az indiaiaktól, akik egy csodafűszer receptjét diktáltál le. A főzetet kipróbálás céljából elkészítették,de a nagyfőnök véletlenül megette és olyan gázokat eregetett utána, hogy a csata eldölőben volt a számukra. Viszont ezt a támadást a komplett afrikai csapat sem éltetúl. Emiatt Paletta hívta a japánokat, de ők nem értek rá, mert a kínaikat szídták, hogy ők rendezik az Olimpiát. Így az offenzíva irányítója a hippikhez fordult, akik balaszerencséjére túlszíták magukat és a réten fetrengtek. Ekkor betoppantak az indiánok, akik tévedésből a hippiket skalpolták meg...kezdett nagyon nagy káosz kialakulni...VISSZATÉRVE A MÁSIK VONALRA: Gin összetaálkozik Géllel és összezavarodik kit is szeret igazából. Majd kiderül Gél-nek van egy ikertestvére Wc kefe személyében,aki Gin pénzére hajtva adja ki magát Gélnek. Megtudva ezt Gél legjobb barátnőjéhez autó illatosítóhoz fordul. A lány szívesen segít,de ő húzza a rövidebbet. Kefe lehúzza a klotyón, és a csatorna Jetitől pacsuli kölni védi meg. Egymásba szeretnek,de pacsuli még mindig erősen kötődik elhúnyt feleségéhez aranyhalhoz. Illatosító elmenekül és a tengerparton összefut Axe-al a helyi sármőrrel. Persze rögtön csapja neki a szelet,de Axe csaja, Chanel rosszul viseli a dolgokat és felbéri Darth Domestos-t, hogy intézze el a lányt. Illatosító segítségére siet Hangya Szóró hűséges társával Cseh Bakával és legyőzik a gonoszt. Illatosító rájön,hogy még mindig pacsulit szereti ezért visszamegy hozzá a csatornába. Kefe ellen a Gélbe beleszerető gumikacsa lép fel. Fülig szerelmes a lányba, de tudja soha nem fogja őt viszont szeretni, ennek ellenére a nő boldogságáért küzd. Na szusszanjunk egy kicsit...-nyúltam a sakem után.
-Ez csodálatos eddig...-csókolt kézfejet Hisagi.
-Elég már!-vágtam kupán.
-Ej, szívem hölgye mégis szeret! Nézzétek, hogy elpirult!-
-Ez inkább düh...-jegyezte meg Renji egy kaján vigyor kíséretében.-Hogy nem kapott többet!-
-Még jó hogy...valami nagyobb elismerésre számítottam.
-Na, vidd már szobára...-bögdöste Hisagit
-Teeee!-borítottam rá majdnem az egész üveg sake-t, miközben Hisagi és Kuro fogtak,hogy le ne essek-Inkább te szedj már össze egy normális lányt, ahelyett,hogy engem szekálsz!!-
-Akkor mi lenne a hírnevemmel?-
-Gyááá!-ültem vissza.-TE MEG NE FOGDOSS!-
-Ártatlan vagyok! A körülmények áldozata vagyok csupán...-
-Az idegeimre mentek...-pattantam fel.-Na inkább meglátogatom Jow-t.
-Aztán folytatod a történetet?-
-Még szép!-kacsintottam Kuro-ra.
-Veled menjek mézescsuprom?-
-Isten ments!-iszkoltam gyorsan el."Ez a Hisagi a sírba fog tenni..."hallgattam el hirtelen, mert Renji és ő egymásra borulva vihogtak. "Na, majd kifaggatom Kuro-t miről ment a susmus."dörzsöltem össze a tenyereimet.

Kuro Umes írta:

-Te meg miért vagy ilyen csendben?-bökött oldalba Hana.
-Semmi, semmi...-válaszoltam.
-Oldódj már!-nyomott a kezébe egy pohár saket.
-Nem iszom....-feleltem.
-De, de! Ez parancs!-kacsintott rám.
Majd Hisagi vette kezelésbe az idegeit, Renji támogatásával.
-Ugyan már! Ilyen kitartó...izéé..."majdnem" udvarlót sem találsz minden bokorban.- mondta Renji miközben majdnem megszakadt a nevetéstől.
-Akkor láss is neki Hana. Van bőven itt bokor. -vigyorgtam, miközben összenéztem Renjivel, aki elmosolyodott a tréfámon, és valami "bölcsességen" agyalt, mikor megérkezett közénk Namie.
Kiegészült a csapat, Hana hozzálátott a történetéhez, de Renji mindig közbeszólt.
-Szerintem jobb ha feladod...-jegyeztem meg.
-Na, azt már nem!-tartott ki Hana, és folytatta mondókáját. -GIIIN szerelmével Tomi Kristály Géllel üldögélt a kellemes illatot árasztó csatorna partján.
Renji ismét nem hagyhatta szó nélkül, Casanova ütött szeget a fejében, asszociálni kezdett, majd elment Hisagiért.
-Ha ez mégegyszer félbe szakít megnyuvasztom...-morogta Hana.-A szokottnál is csendesebb vagy...Baj van?- kérdezte aggódó tekintettel.
-Nem...nincs!-kavargattam a gőzőlgő teámat.
Visszatért Renji és sikeres küldetésének eredménye, Hisagi is vele volt. Folytatódott a történet.
-Ebből szappanopera lesz...-csóváltam a fejem vigyorogva.
-Pontosan!-bólintott helyeslően Hana, majd megköszörülte a torkát.-Azonban Gél megviselten...
Hisagi ámulatba esve hallgatta a történetet, néha értetlenkedett, miközben mellette Renji a pultot verve hahotázott. Később felvilágosította a mesélőt, hogy a múltkori történetmondós délutánnak ő is fültanúja volt.
-Na szééép...-jegyezte meg durcásan Hana.-Mit kerestél te felénk?
-Az titok...-felelte Renji, majd rámkacsintott.
~Azt hiszem le vagyok maradva..~-gondoltam a gesztusa után.
-Ehhem...- -. -vakarta meg a fejét Hana, hogy hol is tartott.
-Csata Hana, csata! Fókuszálj!-masszírozta meg a vállait Hisagi, mintha boxoló lenne.
Majd ismét belelendült, és csak mondta, csak mondta..
-Ez csodálatos eddig...-csókolt kézfejet Hisagi.
-Elég már!-vágta kupán hódolóját.
-Na, vidd már szobára...-bögdöste Hisagit Renji.
-Teeee!-borította rá majdnem az egész üveg sake-t Hana, miközben Hisagi és én fogtuk, nehogy leessen.- Inkább te szedj össze valami normális lányt, ahelyett, hogy engem szekálsz!!-vágta Renji fejéhez.
-Akkor mi lenne a hírnevemmel?!-felelte széles vigyorral a képén.
Majd Hisagi is felidegesítette, ami végképp betett.
-Na inkább meglátogatom Jow-t.-mondta morcosan.
-Aztán folytatod a történetet?-kérdeztem.
-Még szép!-kacsintott rám.
Majd elindult a másik asztal felé, én pedig ott maradtam Renjivel és Hisagival, akik épp pukkadoztak a nevetéstől.
Mikor Hana leült a másik asztalnál, engem vettek célpontba. Valamit még suttogtak egymásnak, majd Hisagi Hana után ment, Renji pedig mellémtelepedett.
-Na kislány, mit iszol??-kérdezte, miközben a vállamra tette a kezét.
-Semmit, köszönöm.-feleltem
-Szó se lehet róla -erősködött-, muszáj valamit innod velem!! Megmutatom a specialitásom, csak neked!- vigyorgott rám.
-Rendben, de csak egyet.
-Ez a beszéd!-és már hozta is az italokat.-Tessék, ez a tied!-nyomta a kezembe az poharat.-Igyunk egy bimbózó barátság kezdetére!-kacsintott szokás szerint.
-Egészségünkre!-koccintottam vele, és már folyt is lefelé az alkohol.
-Nah, hogy ízlik?!
-Finom!-feleltem habozás nélkül.
-Várj meg!-rohant a pulthoz, és már hozta is a következő kört.
-Nem lesz ez egy kicsit sok??-kérdeztem.
-Nyugi, bízz bennem!-és már nyújtotta is felém.
-Most mire igyunk?-kérdeztem.
-Hát.. ez egy nagyon jó kérdés, gondolkozok rajta egy picit.. Áhá, meg is van! Igyunk Hana és Hisagi boldogságára!-tört ki belőle a nevetés.
-OK!-feleltem vigyorogva, majd beszélgetni kezdtünk.
~Jó este lesz, úgy érzem. Már az alkohol is dolgozik.~

Amaya Ureshii írta:

-Juhééé! Esti mese!-ugrottam nagyot a pulton,de a többiek feltünően egymással voltak elfoglalva, úgyhogy inkább csendben maradtam és előredőlve hallgattam Hana meséjét. Amikor hátranéztem Byaki még mindig komoran ült a székén és bámult maga elé üres tekintettel."Byaki nagyon unatkozik...na majd idehozom,hogy köszönjön nekik!"mosolyogtam a saját lángelmémen.
-Kugligolyó!-termettem mellette és tettem fejére a talpam.
-Teeee Meeeeg Méééégis MIT MŰVELSZ A FEJEMMEL?-
-Úgy láttam még ráfér egy kis fényezés!-mozgattam a fején lábam és élveztem hallgatni, ahogy nyikorog a fényes kobakja.
-ÉS KI ENGEDTE MEG???-rángatózott egyre intenzívebben a szemöldöke.
-Háááát...-tettem úgy mintha gondolkoznék.-SENKI!-vágtam rá végül és borítottam rá egy kis sake-t a fejére.-Így jobban csillog!-Ikkaku fortyogó dühe elől a földre menekültem,de azért elég hangos volt a reakciója ahhoz, hogy tudjam most lökte ki a széket akkora erővel, hogy valakit felborított. A kergetést megint megúsztam mivel a sértett kikérte magának az esetet és heves vitába kezdett Ikkakuval.
-Jééé...Kugligolyónak így tényleg olyan fényes a feje mintha a Nap lenne...-
-Vakító!-lépett el mellettem Hisagi röhögve.
-Aham...legközelebb majd tudják, hogy napszemüveget kell mellékelni a rendező bácsiknak...-nevettem szögdécselve végül visszahuppantam Renji és Kuro mellé.
-Ti aztán bepityókáztatok!-bögdöstem mindkettőjük kicsit kipirult arcát.

Masaki Sachi írta:

-Ej,te aztán nem változtál!-
-Neem...de látom te sem. Ugyanolyan beszédes idióta vagy mint eddig!-
-Ej,ne bókolj már ilyen hevesen...-"Hála a jó égnek, még emlékszik rá, hogy nem kell az ilyen kommentjeimet véresen komolyan venni..."-Mi van már veled? Hallom ezt a vaizard dolgot...de őszintén szólva nem sokat értek belőle...-vakarászta fejét Kaien.
-Majd tartok neked kiselőadást, hogy ebbe az űrbe ész is kerüljön...-
-Van itt,csak jól álcázom!-
-Túl jól...-jegyeztem meg halkan.
-Na, engem látom hiányolnak! Később bepótoltatom ezt az előadást!-
-Csak nyugodtan...próbálkozni szabad.-fordultam el és kerestem Hyorit a szememmel, mielőtt újabb balhéba kezdene.
-Azt tedd vissza!-emeltem fel a bemelegítőjénél fogva.
-Haggyá engem te túlmértezett Godzilla!-
-Kiskorú vagy még az iváshoz...-tettem le az elkobzott poharat.
-Nem az apám szóval ne játszd itt a nagymenőt!-
-Eszem ágában sem volt...Na, nyomás! Addig duzzogtál, hogy Hanae-nak se mentél köszönni.-lökdöstem az említett személy asztala felé.
-Megy egyedül is! NEEE LÖKDÖSS!- akart képen rúgni,de valami miatt meggondolta magát.
-Szia Hanae! Ulquiorra...Zavarunk netán?-kérdeztem Hyorit fogva, hogy ne tudjon elszelelni.
-Ááá, hello...-nyögte ki végül.
-Na, én is visszatértem, mert látom nem bírsz ezzel a csurkás fenevaddal...-jelent meg Shinji is, akit ezután a kijelentése után rögtön orrba rúgott Hyori.-Bocsánat a szokásos műsorért.-fordult Hanae felé ő is.

Kawazoe Hanae írta:

-Ulquiorra, kérdezhetek valamit?
-Csak nyugodtan.
-Említetted hogy már nem vagy az espada tagja...mi történt?
Ő letette a poharát és az asztalra könyökölt.
-Aizen fülébe jutott a hír, hogy gyakran járok csak úgy át Soul Societybe, és nem tetszett neki. Így a helyemre állított egy másikat, aki feltétlenül a talpát nyalja. Nekem nem volt kedvem harcolni vele hogy visszakapjam a helyemet. De nem is hangzik olyan rosszul hogy ex-espada. Neriel is ott tanyázik Las Nochesben, szóval én is maradhatok, de nem kell folyton Aizennek ugrálnom.
És még egy előnye, hogy gyakrabban jöhetek ide. -hajolt oda hozzám és megpuszilta az arcomat.-Az nem hátrány. -mosolyogtam, és közelebb csúsztam hozzá
Körbenéztem a teremben, és megláttam hogy Grimjow épp errefelé mutogat, Namie meg erősen csodálkozik.
-Ajaj, lebuktunk. -csúsztam kicsit lejjebb az asztal aljához, ám ekkor Masaki huppant le, magával ráncigálva Hiyorit.
-Szia Hanae! Ulquiorra...Zavarunk netán?-kérdezte Hyorit fogva, hogy ne tudjon elszelelni.
-Áá dehogy! -ültem vissza rendesen a székre- Örülök hogy látlak titeket. Remélem jól érzitek magatokat! A hadnagyom sokat dolgozott a szervezkedéssel.
Miután Hiyori szokásához híven orrbarúgta a közben csatlakozó Shinjit, úgy gondolta ennyi üdvözlésnek elég volt, fogta magát és megkersete a szendvicses asztalt.
-Megyek szemmel tartani Hiyorit nehogy már most leamortizálja az egész berendezést. -morogta Masaki, majd Hiyori után indult.
-Te vaizard vagy igaz? -kérdezte Ulquiorra
-És te meg egy arrancar, ha jól látom. -mérte végig Shinji.-Milyen irónikus az erőnk hasonló, mégis teljesen más oldalon állunk.
-É..és mi újság veletek mostanság? -próbáltam másra terelni a szót
-Á semmi különös, senki sem változott semmit, pedig rég jártál már felénk! -nézett kicsit szemrehányón
-Tudom tudom, szörnyen sajnálom, de megígérem a közeljövőben szakítok rá időt mindenképp. -mosolyogtam zavarodottan
-Ha jól látom Masaki nem nagyon bír mogorva-kisasszonnyal, szóval nem ártana segítenem neki, ha nem bánjátok. De később még visszanézek! -állt fel az asztaltól
Ulquiorra vonakodva bólintott
-Rendben Shinji! -köszöntem el tőle
-Fura egy népség. -jegyezte meg Ulquiorra mikor már hallótávolságon kívül értek mind.
-Hát nem mindennapiak az biztos, de megismered könnyen megkedveled őket. -bújtam vissza hozzá, ő pedig átkarolta a vállamat.
-Mivel már úgyis lebuktunk... -mosolygott majd megint megcsókolt, de ez már rendes csók volt.

Ken Aruya írta:

~Lehet nem kellett volna eljönnöm? Vagy túl hülye vagyok ahhoz, hogy szórakozzak egy kicsit?~Kérdezgettem magamtól elég hülye kérdéseket az egyik asztal mellett...~Lássuk, ha elkezdenék társalogni, mennyi esélyem lenne:Humorérzék nuku, emberismeretem zéró, beszélgetéshez való fantázia tartály üres...Kedvcsináló, mit ne mondjak~-Néztem el, ahogy a többiek dumálgatnak, közben megittam egy pohár italt, amit végül is nem tudtam hogy mi, de ízlett, de inkább nem részletezem. Elég pörgős lett az élet, kivéve engem, de egy kis idő után, én is felálltam, és elindultam keresni egy beszélgető partnert.

Kuro Umes írta:

Nem is tudom, hanyadik körön lehettünk túl, de már nagyon jó kedvűen hahotáztunk.
-Nem mondom meg!!- grimaszolt Renji.
-Kééérlllleeeeeekk!- néztem rá boci szemekkel.
-Én sem kérdeztem meg tőled, hogy hány éves vagy, ezért nem válaszolok.-nyújtotta rám a nyelvét.
-Leharapom!!- hajoltam felé vigyorogva.
-Nézzenek csak oda. Én meg azt hittem, hogy egy apácával állok szembe.. mármint ülök.-vigyorgott.
-Na szép!-durciztam be, mikor megjelent Amaya.
-Ti aztán bepityókáztatok.-bökdöste meg mindkettőnk arcát.
-Ezt miért mondod?- kérdezte Renji.
-Hihi, az arcotokra van írva!-válaszolt.
-Ez is a te hibád!- mutogattam Renjire.
-MIIIII?? Na most inkább elmegyek, keresek valakit, akivel NORMÁLISAN lehet beszélni!!- és már indult is.
-Várj már egy kicsit!!-fogtam meg a karját.
-Na megint jó kis galibát okoztam. -mosolyodott el Amaya.- Jobb lesz ha magatokra hagylak titeket, már úgyis hiányol engem Kuglifej.- szökkent le a földre.
-OK, de majd várunk vissza.-szóltam utána.-Tudod, hogy nem gondoltam komolyan.
-Hm.. majd még meggondolom, hogy megbocsátok-e vagy se..-tette karba a kezét.
-Ne csinááááld ezt velem.-szipogtam.
-Na jó. Egy sakevel kiengesztelhetsz.-nyomott egy barackot a fejemre.
-Gyere akkor.-húztam vissza magammal a székre, mikor megláttam közeledni Hanat Grimmjow társaságában. -Nézd csak, új ivótársak!-tekertem az éppen integető Hana irányába Renji fejét.

Namie Fujishima írta:

Mikorra már elmondtam az összes történetemet, a srácok is belekezdtek pár régi sztoriba. Sokat nevettünk és rengeteget ittunk. Éjfél környékén az ital is megfogyatkozott.
-Namie! Mégis mennyi italt vettetek ti?
-Hát, azt hittem elég lesz... nem hittem hogy vedelni fogtok...
-Pedig most kellett volna egy jókora adag saket inni-húzta le Kaien az utolsó korty italát.
-Hát, esetleg tudok egy boltot, ami talán nyitva van... elszaladok pár üveg löttyért...-majd felálltam a helyemről
-Ehm, nem kéne kíséret? Nem félsz hogy valaki megijeszt a sötét éjjszakában?-viccelődött Ikkaku.
-Nagy lány vagyok, megvédem magam...-kacsintottam a többiek felé.
-Namie, majd én is veled megyek... úgy sem tudnád, mit kell inni egy férfinak...-vigyorgott Kaien, majd ő is felállt a helyéről.
-Kösz, hogy ennyire tudatlannak nézel...
-Nem ezt mondtam... de mindegy, mert úgyis elkísérlek!
-*sóhaj* Rendben van, de ha az ünnepeltet hiányolni fogják, akkor nem az én hibám...-mondtam, majd elindultam.
-Majd ráfogjuk, hogy eltévedtünk visszafelé... vagy körüljártuk az egész várost, de semmi sem volt nyitva... de azért remélem mégiscsak nyitva lesz... legalább egy kocsma, vagy ilyesmi...-mondta Kaien, majd ő is jött velem...

Aizen Sousuke írta:

*Végül leül egy eldugott kis asztalhoz. Kis idő múlva követi Tousen is. Szó nélkül figyeli az összegyűlt társaságot, miközben egy csésze teát iszogat. Amikor meglátja Gint, int felé - társa kap is az alkalmon, és gyorsan otthagyja Matsumotót.*
- Látom, kifejezetten jókor találtunk meg...
*Fűzi hozzá, amikor Ichimaru csatlakozik hozzájuk, majd néhány pillantást vet a távolabb álldogáló nőre is.*
- Hogy bírod ki ilyenkor?
*Kérdezi elgondolkodva. Miközben válaszra vár, unottan figyeli a többieket. Hamarosan észreveszi Ulqiorrát és Hanaét. Ráérősen felkel helyéről.*
- Nemsokára visszajövök...
*Mondja asztaltársainak, majd elindul az espada és a kapitány felé.*
- Remélem, nem zavarok...
*Szólal meg, amikor közel ér hozzájuk.*

-Na? Na? Ott vagyunk már?
-Igen, itt is van!-mutogatott a szembe lévő kis kocsmára Kaien. Gyorsan beszaladtunk az "üzletbe" vettünk vagy 5-6 üveg bort és rohantunk vissza a partira.
-TADAIMAAAAAAAA!!!!!! Vagy mi is...-pattantam a még mindig ugyanott ülő csoport mellé.
-Lassú vagy...-mormogta Ikkaku óráját bambulva.
-Na te csitt! Ha Namie és Kaien lassú akkor te mi lennél?-vágta tarkón Hisagi a mellette dünnyögő kuglifejűt, aki csak felszisszent és heves szentségelések közepette fájlalta vörösen izzó nyakát.
-Ez nagyot csattant!-jegyezte meg halkan Ukitake.
-Hé, hé vigyázz mit beszélsz, Hisagi-mondta Renji-Ez pöppet félreérthető volt...-nevette el magát, miközben szemöldökét vonogatta. Persze, hogy Hisagi nem értette mi van, de mi mikor egymásra néztünk Kaiennel, elpirultunk és elfordultunk kínosan nevetve. Majd leültünk, a szabadon maradt székekre.
-Ojjoj, Hana! Mindjárt éjfél!-vonogattam a szemöldököm a mellettem ülő felé.
-Igaz, ojjoj, igaz, Namie!-bökdösött oldalba, s ő is húzogatta szemöldökét. A fiúk persze semmit nem értettek, meg hát biztos dolgozott bennük az alkesz is, szóval, csak néztek egymásra hülyén. Mi Hanaval csak nevettünk az egészen, majd odasúgtam neki.
-Tudod, éjfélkor szólunk a DJ-snek, hogy rakja be a lassúzásra szánt zenéket!-kacsintottam oda, majd emeltem magasba a poharam.
-És most mindenki! Buék... izé akarom mondani... Egészségünkre!-kocintottunk, majd nagy nevetésben törtünk ki. Én pedig izgatottan vártam, hogy eljöjjön aza bizonyos éjfél...

-Hát, hello cicukaaaa! Mond, hogy le szabad hozzád ülnöm....-néztem rá hatalmas kérlelő szemekkel.
-Ki nem szarja le hová tolod a segged?-
-Ezt egy határozott igennek veszem!- kacsintottam rá és húztam le a széket.
-Há ez tényleg idemereszti a seggét. Kibaszott pióca vagy!- tölt magának még egy pohár sake-t és foglalta el magát azonnal, hogy ne csak üljek mint egy szobor engedélykérően megszólaltam.
-Kérhetek?-
-Azt csinálsz, amit akarsz, csak pattanj már le rólam!-dőlt meg egy kicsit a széken, amin elvigyorodtam. A nagy Grimmjow kezdett az alkohol hatása alá kerülni.
-Mégis mennyit ittál már?-
-Közöd?-kezdett el morogni,ami elég nyilvánvalóvá tette, hogy ne feszegessem a témát. Aztán arrébb tolta az üveget, hogy tudjak magamnak önteni egy szemforgatás közepette. Egy mosoly kíséretében elfogadtam a kedves gesztust és gondoltam nem fog megölni, ezért egy hálás puszit nyomtam a képére. Ettől a mozdulattól ingerültebb lett mint valaha. Felemelte a kezét és akkorát vágott az asztalra, hogy majdnem széthasadt.
-Ha ezt még egyszer megpróbálod kibelezlek! Mégis mit gondolsz magadról?!-kiabált torka szakadtából felém fordulva.
-Ne haragudj!- mondtam alig érthetően.
-Csak tűnj el végre a büdös picsába...-támaszkodott újra az asztalra és folytatta az iszogatást. Volt néhány percnyi csendszünet, aztán előkerült egy egyed felénk közeledve.
-Na, megjött a pincsim...-dörmögtem, amire a mellettem ücsörgő ex-espada-nak csak egy horkantás volt a válasza. Még mielőtt Hisagi meg tudott volna szólalni feltettem a nagy kérdést, hogy hozna e nekem egy poharat. Némi jelenet után elment. Szerencsére azelőtt tette, hogy Grimmjow összetörte volna a poharat mérgében.
-Nagyon felidegesített?-
-Ez az enyelgő ficsúr?!- dőlt hátra a székén még mindig mérgesen ráncolva a homlokát.-Rühellem ezeket a puhapöcsű senkiket...-
-Öhm...-^^"
-Nesze!-nyomta az egyik kezembe a saját poharát. Egy picit csak bambán néztem rá.-Ne mereszd már a szemeidet, hanem igyál ebből a kibaszott pohárból!-
-Jó lesz már!- öntöttem megsértődve magamnak.- Azt még szabad mondanom, hogy egészségedre?-
-Kurvára nem izgat...-egy fújtatás után nekikoccintottam az időközben kezébe vett üvegnek a poharat és halkan kimondtam ezt a bűvös "egészségünk"re szót. Miután legurítottam az itókát jobbnak láttam beelőzni a visszafelé közeledő Hisagit és megelőzni a balhét.
-Most elmegyek, de még visszanézek, oké?-ránézek a mindjárt felrobbanó fejére.-Jó, ne válaszolj!- pattanok fel és sietek a poharat lóbáló shinigamihoz.
-Köszike!-próbálom elkapni a poharat.
-Mégis mi dolgod van egy espada-val?-
-Nem tudom, miért kéne neked válaszolnom...-próbáltam újra elkapni a feje fölé emelt poharat. Mivel sehogy se tudtam elérni sértődötten nyújtottam ki a nyelvem és a részegen vihorászó Renji-Kuro párosra pillantottam.
-Jaaaaj...ennél rosszabb kezekben nem is lehetne...-fogtam meg Hisagi másik kezét és húztam magammal a viháncoló kettőshöz. Egyik szemöldökömet felhúzva néztem őket, miközben Hisagi a lendülettől majdnem felborított. A vállam fölött előre kandikálva győződött meg arról, hogy mi van itt.
-Menj már arrébb!-ütöttem fejbe és léptem arrébb.-RENJIIII!-szorítottam ökölbe a kezeimet.-Mégis mit művelsz te a tisztemmel? Ki foglak herélni!-
-Jaj, Hisa...giiiii! Fogd már le álmaid egyik nőjét!-
-Hana...egyetlen virágszálam.
-Hallgass már el! Reméltem, hogy neked lesz annyi eszed, hogy ezt a nőcsábászt távol tartod, de mit is vártam egy idiótától...-némi döbbent csend után Kuro szólalt fel. A mondókája olyan zavaros volt, mintha valaki találomra egymás mellé pakolgatott volna szavakat. A lényeg talán annyi lett volna, hogy ne bántsam a fiúkat, mert nincs semmi baj.
-Mindegy...-ültem le melléjük és Renji azonnal rám dőlt a light súlyával.
-Ne legyél már pipa Hanuci!-
-Csak...mindegy...inkább iszom!-meglátom Hisagi agyontiport lelkivilágát tükröző tekintetét.-Jaj, gyere már ide!-rántottam le magam mellé és öntöttem neki az elviekben nekem hozott pohárba.-Mivel tudnálak kiengesztelni?-
-Az nem publikus...-kuncogott még mindig rajtam feküdve Renji.
-Elég lesz, ha nem vágsz ilyen szigorú képet! Elvégre szórakozni vagyunk itt...-
-Megteszem, ami tőlem telik.-csaptam a tenyerébe, amit őszintén szólva nem tudom merre óhajtott elhelyezni, de így legalább megúszta egy pofon nélkül.
-Már azt hittem egész este a ti jeleneteiteket kell hallgatnom...így nem lehet rendesen inni.-vakarászta hasát Ikkaku félig elnyúlva a pulton. Ahogy megszilárdult a béke kisvártatva Namie, Kaien és Ukitake is csatlakozott köreinkhez.

-Mivel már úgyis lebuktunk... -csókolt meg Ulquiorra, de láttam hogy Aizen közeledik
*Ez nem jó, azt hittem ezt még kimagyarázhatom...valamit ki kell találnom, mert nem igazán akarom hogy ebből ügy legyen* -futkostak a gondolataim, majd egy hirtelen mozdulattal, ellöktem magamtól és felpattantam az asztaltól.
-Hogy képzeled ezt? -néztem rá sértődöttséget mímelve, mikor Aizen odalépett az asztalhoz. Ulquiorra éretlenül nézett de aztán leesett neki mit akarok. -Csak így letámadni, mikor alig ismerlek?!
- Remélem, nem zavarok... -szólal meg Aizen
-Üdvözlöm Aizen. -köszönök még mindig ingerültséget mímelve- Nem tudom mire tanítja az arrancarjait, de hogy nem jómodorra az biztos.... Ha megbocsát..... -mondtam majd nagy sebbel lobbal célba vettem Hanaáék asztalát .De közben még egy kidou üzenetet továbbítottam
*Remélem nem haragszol, de ezt muszály volt, eszembe jutott hogy így talán még kimagyarázhatjuk a helyzetet, ígérem a parti után kárpótollak* -pillantottam felé, és válaszul egy félmosolyt kaptam ami a körülmények között remek válasznak számít.
-Sziasztok, csatlakozhatnék? -üdvözöltem őket, majd egy bólintás után lehuppantam közéjük. -Valaki megnevelhetné ezeket az arrancarokat. -ejtettem meg egy szúrós pillantást az asztal felé ahol az előbb ültem. -Azt hiszem kérek valamit inni ^^" de ha lehet én beérem valami kevésbé ütőssel is, annyira azért nem vágtak földhöz... -néztem fel az asztalról és csupa meglepett pillantást láttam, majd valaki a kezembe nyomott egy likőröspoharat.
-Szerintem kezdje ezzel kapitány. -vigyorgott Renji